BAROMFI HÍRmondó 29. szám/2017./2. negyedév

Átírás

1 BAROMFI HÍRmondó 29. szám/2017./2. negyedév AZ AGROFEED KFT. BAROMFI HÍRLEVELE XXIV. ALFÖLDI ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDA NAPOK (2.) Baromfi Üzletág Belső szakmai képzés (3.) BAROMFI szakmai NAP (4.) Lehetőségek a fehérjetakarmányozás hatékonyságának javítására (5.) FEHÉRJE OPTIMALIZÁLÁS JEFO MÓDSZER (9.) Az enzimek szerepe a baromfik bél egészségében (10.) A TAKARMÁNYOZÁS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI fókuszban az elhalásos bélgyulladás (14.) A fehérjehordozó alapanyagok megválasztásának alternatívái (16.)

2 KIÁLLÍTÁS XXIV. ALFÖLDI ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDA NAPOK Az Agrofeed Kft. hagyományosan kiállítóként vett részt az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon május án. Hódmezővásárhely, május 4-6. Szijjártó Pál, baromfi üzletág vezető Az európai viszonylatban is az egyik legszebb kiállítói helyszínen, a megszokott módon rendkívül színvonalas szervezés mellett mind a látogatók, mind pedig a kiállítók kiemelkedő körülmények között ismerhették meg a magyar és a nemzetközi állattenyésztés újdonságait. A három nap alatt nagyon sok belföldi partnerünk tett látogatást a standunkon, ahol szíves vendéglátással fogadtuk őket. A szakmai témákról folytatott tárgyalások mellett a kiállítás lehetőséget teremtett kötetlenebb beszélgetésekre, a kapcsolatok ápolására is, igazi szakmai ünneppé téve a rendezvényt. Export üzletágunk intenzív piacépítő tevékenységének köszönhetően számos külföldi vendéget is üdvözölhettünk, több jelentős új kapcsolatfelvétel is történt. Algériából, Szerbiából, Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Bosznia-Hercegovinából és Csehországból is érkeztek hozzánk látogatók. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy hazai kiállítás olyan szakmai vonzerővel bír, hogy ilyen távoli országokból is vonz érdeklődőket. Köszönjük minden látogatónknak, hogy megtiszteltek bennünket a jelenlétükkel, várjuk önöket, várunk benneteket a XXV. Állattenyésztési napokon is 2018-ban! 2

3 Belső szakmai képzés Baromfi Üzletág Belső szakmai képzés Sormás Legutóbbi szakmai képzésünknek, amelyet április 29-én Sormáson, az István Hotelben tartottunk, a házigazdája a Varga Szárnyas Kft. és annak ügyvezető igazgatója, Varga László úr volt. Molnár István,területi képviselő, brojler szaktanácsadó A Varga Szárnyas Kft óta működő baromfi feldolgozó vállalkozás, amely térségük jelentős brojler termeltetője óta takarmánygyártással is foglalkozik, így élőcsirke beszállítóinak takarmányellátását is biztosítja. Teljes baromfitermelési vertikumot alakított ki, amely magába foglalja a brojler szülőpártartást és naposcsibe keltetést, a takarmánygyártást, valamint a baromfifeldolgozást és értékesítést. Jelentős középvállalkozás, amely korszerű létesítményeivel versenyképesen állít elő csirkehúst. Sormás, április 29. Cégeink között a kapcsolat 2010-ben indult el és mára a Varga Szárnyas Kft. az egyik legjelentősebb belföldi partnerünk. A szakmai konferencián, melyet a cég partnerei számára hirdettek meg, mintegy 50 meghívott vendég vett részt. A konferenciát Varga László és Szekeres István ügyvezető tulajdonosok nyitották meg és mindketten elismerő szavakkal szóltak a két vállalat közös szakmai és üzleti együttműködéséről és a jövőbeni tervekről. Szekeres István kiemelte, hogy az Agrofeed piaci stratégiája a nyitott, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat. A megnyitót követően került sor a szakmai prezentációkra. Hankovszky Zsolt kollégánk a hatékony szerviz periódusról tartott részletes előadást, egészen az értékesítéstől a napos csibe telepítéséig. Prezentációját képekkel is illusztrálta, felhívva a figyelmet a helyes és helytelen módszerekre. Ezt követően a gyakorlati tapasztalatok a Varga Szárnyas Kft. brojler integrációjába tartozó telepein címmel, Nemes Péter tartott előadást a Vet-Produkt Kft-től. A szakmai programot követően kötetlenebb formában folytathattuk a beszélgetést a partnerekkel és kollégákkal. A napot egy kellemes szlovéniai kirándulással zártuk. 3

4 BAROMFI szakmai NAP BAROMFI szakmai NAP Tavaszi szakmai nap Lajosmizsén. Többet, Jobbat, Hatékonyan! Szijjártó Pál, baromfi üzletág vezető Hagyományainkhoz híven, tavasszal, idén március 30-án rendeztük meg a baromfis szakmai napunkat, aminek Szekeres István az Agrofeed Kft. tulajdonosának előadásából idézve, a Többet, Jobbat, Hatékonyan volt a célja. A takarmányok legjelentősebb költség-eleme a fehérjehordozó alapanyagok, ezért kiválthatóságuk, emészthetőségük és hasznosíthatóságuk meghatározhatja az eredményességet: ezért a szakmai nap teljes programja ezzel a kérdéssel foglalkozott. Az aminosavhasználat alapjaitól, az enzimek komplex használatán, a proteáz enzim használhatóságán, a fehérjehordozók kiváltásának lehetőségein keresztül, egészen az állategészségügyi vonatkozásokig jártuk körbe a témát. Lajosmizse, március 30. Lajosmizse Szekeres István tulajdonos nyitotta meg az eseményt, amiben a vállalat sikereinek középpontjába a partnereinkkel való szoros kapcsolatot és együttműködést helyezte. Az előadók Dupont/Danisco enzim gyártótól Bart Hilen, a JEFO takarmány kiegészítő beszállítónktól Nicolas Destombes, a keszthelyi egyetemről Dr. Dublecz Károly tanárúr, valamint az Agrofeed Kft. baromfi üzletágának baromfi szaktanácsadója Mezőlaki Ákos és Szijjártó Pál üzletágvezető voltak. A szakmai előadásokat ebben a Baromfi Hírmondóban osztjuk meg a kedves partnereinkkel. Ezúton is köszönjük partnereinknek, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket és nagyon bízunk abban, hogy sok hasznos információval, ötlettel lettek gazdagabbak a partnertalálkozón. 4

5 Lehetőségek a fehérjetakarmányozás hatékonyságának javítására A fehérjetakarmányozás hatékonysága több szempontból is meghatározó jelentőségű a baromfi termékek előállításakor. A fehérjetakarmányok a tápok legdrágább komponenseit jelentik. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar Emiatt a termelés hatékonyságát a táp ára és a eredmények egyaránt befolyásolják. Folyamatos kihívást jelent továbbá az import GMO szója arányának, továbbá a gazdasági állatok N-ürítésének csökkentése. A fehérjetakarmányozás hatékonysága akkor javítható, ha egyrészről pontosítjuk a takarmányok aminosav-tartalmára, annak emészthetőségére vonatkozó ismereteinket, másrészről több információval rendelkezünk a különböző baromfi fajok, korcsoportok, hasznosítási típusok folyamatosan változó szükségletéről, az aminosavak egymáshoz viszonyított ideális arányáról. Az aminosavakat takarmányozási szempontból elsősorban, mint fehérje építőköveket vesszük figyelembe. Az utóbbi évek kutatásai ugyanakkor bebizonyították, hogy az aminosavak a fehérjeszintézisen túl számos élettani és sejt szintű anyagcsere folyamatban is észt vesznek. Közismert például, hogy a ciszteinből képződik a glutation és a taurin, amely vegyületek fontos szerepet játszanak az állatok antioxidáns rendszerében és energiaforgalmában. A különböző metionin források ez irányú hatékonysága eltérő. A metionin hidroxy analóg hatékonyabb antioxidáns prekurzor, mint a DL- metionin (Mercier és mtsai., 2009). A metionin egyúttal fontos metil donor is a sejt szintű metilezési folyamatokban. A treoninnak fontos szerepe van a bélhám integritásában, a bélnyákkal ürülő fehérjék felépítésében és a bélcsatorna által indukált immun folyamatokban. Egyes aminosavak emellett befolyásolják a különböző szövetek szintézisét és ezáltal a testösszetételt. Az aminosavak egy csoportja anabolikus hatású, növeli a fehérjeszintézist és csökkenti a proteolízist. A lizin testösszetételt befolyásoló hatása régóta ismert. Hiánya szignifikánsan csökkenti a mellizom arányát (Leclercq, 1998). A lizin ezen túl a húsminőségre is hatással van. A szükséglet felett etetett lizin csökkenti a mellhús csepegési veszteségét és emeli a hús ph-ját (Berri és mtsai., 2007). Az aminosavak hiánya és többlete a testösszetételre is hatással van. Különösen a kéntartalmú aminosavak, a metionin és a cisztein van hatással a vágott test fehérje- és zsírtartalmára (Conde-Aguilera és mtsai., 2013). Miért is van szükség az aminosav ellátás folyamatos pontosítására? Egyrészt az állatok folyamatos fehérje és aminosav szükségletének változása miatt. Ez részben az egyre intenzívebben termelő genotípusok változó aminosav igényével magyarázható. A modern brojler hibridek évente 0,5-0,75 nappal rövidebb idő alatt érik el ugyanazt a vágási súlyt, ami az elmúlt 10 évben átlagosan 5%-os genetikai előrelépést eredményezett. Gyakorlatilag évről évre más madarat takarmányozunk. A nagyobb növekedési erélyű állatok aminosav szükséglete nem csupán az aminosavak mennyiségét, hanem azok arányát illetően is változik. Ennek az a magyarázata, hogy minél intenzívebben termel egy állat, relatíve annál kisebb lesz a teljes szükségleten belül a létfenntartásra fordítódó hányad (1. ábra). A növekedés és a takarmányfelvétel hatása a létfenntartás és a termékelőállítás arányára (1.ábra) 50g zsír 100g hús napi takarmányfelvétel csont 150g növekedésre használt táplálóanyagok létfenntartásra használt táplálóanyagok Mivel a hústermelés és a létfenntartás aminosav igénye nagymértékben eltér, a teljes szükséglet is ennek megfelelően módosul. A 2. és 3. ábrán látható, hogy míg a lizin elsősorban a testfehérjék szintézisében vesz részt, addig a kéntartalmú aminosavaknak fontos szerepük van a tollképződésben és a létfenntartásban is. 5

6 Brojlercsirkék lizin szükségletének alakulása (Lemme, 2003) (2. ábra) összes testfehérje toll létfenntartás Brojlercsirkék metionin + cisztin szükségletének alakulása (Lemme, 2003) (3. ábra) A napi lizin felvétel és a környezeti hőmérséklet hatása brojlercsirkék testtömeg-gyarapodására (D Mello, 1994) (6. ábra) Testtömeggyarapodás (g/nap) C 31,1 C A napi metionin +cisztin felvétel, továbbá a táp energiatartalmának hatása brojler csirkék testtömeg-gyarapodására (D Mello, 1994) (8. ábra) Testtömeggyarapodás (g/nap) ,9 MJ/kg 12,6 MJ/kg 14,2 MJ/kg összes testfehérje toll létfenntartás Az aminosav szükségleteket emellett minden olyan tényező is befolyásolja, ami hatással van a madarak takarmányfelvételére (környezeti hőmérséklet, a táp energiatartalma, vakcinázás, betegség stb.). A 4. ábrán látható, hogy a magasabb környezeti hőmérséklet a takarmányfelvétel csökkentésén keresztül negatívan befolyásolja az állomány termelését. Amennyiben hőstresszes időszakban a táp lizin tartalmát megnöveljük és kiegyenlítődik a két csoport lizin felvétele, akkor csökkenthető a növekedési lemaradás (5. ábra). A táp lizin tartalma és a környezeti hőmérséklet hatása brojlercsirkék testtömeg-gyarapodására (D Mello, 1994) (4. ábra) Testtömeggyarapodás (g/nap) C 31,1 C A táp lizin szintje (g/kg) Napi lizin felvétel (mg/nap) Hasonlóan befolyásolja a brojlerek teljesítményét, ha eltérő energiatartalmú tápokat etetünk. A magas energiatartalmú tápok esetében kisebb lesz a takarmányfelvétel és az aminosav fogyasztás, ami szintén negatív hatású. Amennyiben az aminosav szinteket a táp energiatartalmával arányosan változtatjuk, akkor megszűnik a csoportok közötti növekedési különbség (7. és 8. ábra). A táp metionin +cisztin szintjének és energiatartalmának hatása brojler csirkék testtömeg-gyarapodására (D Mello, 1994) (7. ábra) Testtömeggyarapodás (g/nap) ,9 MJ/kg 12,6 MJ/kg 14,2 MJ/kg A táp M+C szintje (g/kg) Napi M+C felvétel (mg/nap) Az állatok aminosav szükséglete változik annak függvényében is, hogy milyen termelési paraméterre optimalizálunk. A legjobb fajlagos takarmányfelhasználás és mellhús kihozatal lizin szükséglete például meghaladja a maximális súlygyarapodás lizin igényét (Han és Baker, 1994). Természetesen a fajták, hibridek szükséglete is különbözik. Francia kutatók bizonyították, hogy a nagy mellhús kihozatalra képes állományok lizin hasznosítása is kedvezőbb, ami a madarak fehérje metabolizmusában meglévő különbségekkel magyarázható (Tesseraud és mtsai., 1999). A fehérje és aminosav ellátottságot másrészről azért kell folyamatosan pontosítani, mert a takarmány alapanyagok fehérjetartalma, az egyes fehérjefrakciók aránya, a fehérje aminosav összetétele és az aminosavak emészthetősége alapanyagonként eltérő. A takarmányok fehérje minősége és hasznosulása eltér az egyes fajták között, befolyásoló tényező az időjárás, a növénytermesztésben alkalmazott agrotechnika, a N-műtrágyázás, a talajviszonyok, az antinutritív anyagok mennyisége, az ipari melléktermékek esetében pedig a technológiai folyamatok aminosavakra és azok emészthetőségére gyakorolt hatása. Jól ismert például, hogy a bioetanol gyártásban vagy az olajiparban alkalmazott hőkezelés mértéke nagymértékben befolyásolja a DDGS vagy az extrahált szójadara aminosavainak felszívódó hányadát. 6

7 A gazdasági állatok fehérje-ellátásának pontosítását az is indokolja, hogy Európa számos országában cél az import GMO szójadara teljes vagy részleges kiváltása. Ez a célkitűzés a helyben előállított fehérjetakarmányok arányának növelésével, fehérjecsökkentett, kristályos aminosavakkal kiegészített tápok etetésével, részben pedig az állatok kedvezőbb fehérjehasznosításával érhető el. Az állatok fehérjeretenciója javítható például több fázisú takarmányozással, az aminosavak emészthetőségének figyelembevételével, különböző exogén enzimek használatával és az ideális fehérje elv, az ebben megfogalmazott aminosav arányok beállításával. Az ideális fehérje elvre vonatkozó ajánlásokat az 1. táblázat tartalmazza. A takarmányfehérje kedvezőbb hasznosítása az Európai Unió tagországaira előírt ammónia emisszió csökkentési direktívák szempontjából is fontos. 1. táblázat Brojlerekre vonatkozó ideális fehérje ajánlások Indító Nevelő Forrás NRC (1994) GfE (1999) Baker (1994) NRC (1994) GfE (1999) Baker (1994) Mack és mtsai. (1999) Módszer irodalom faktoriális faktoriális irodalom faktoriális faktoriális dose/response teljes/ emészthető teljes teljes emészthető teljes teljes emészthető emészthető LYS (%) a tápban 1,10 1,09 1,12 1,00 0,92 0,89 1,15 Aminosavak a lizinhez viszonyítva (%) MET MET+CYS THR TRP ARG ILE LEU VAL PHE+TYR HIS Fehérjecsökkentett tápok etetése A baromfi és sertéstápokban több évtizede használjuk a lizint és a metionint a tápok fehérjetartalmának komplettálására. Napjainkban már a kristályos treonin, a valin, az izoleucin, az arginin és a triptofán is a takarmányipar rendelkezésére áll. A 9. ábrán látható, hogy kristályos aminosavakkal folyamatosan csökkenthető a tápok fehérjetartalma. Ennek a folyamatnak az aminosavak rendelkezésre állása és versenyképes ára szabhat határt. 9. ábra Brojler tápok fehérjetartalmának csökkentése limitáló aminosav-kiegészítésekkel (Ajinomoto Eurolysine, 2010.) A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján, érdekes módon lényeges különbség mutatkozik a sertés és a baromfi fajok között a tápok fehérjeszintjének csökkenthetősége terén. Sertésnél több kutatási eredmény is arról számol be, hogy kristályos aminosav kiegészítőkkel akár 4%-os fehérjecsökkentés is megvalósítható a termelési eredmények romlása nélkül (Figueroa és mtsai., 2003; Kerr és mtsai., 2003). Egy közelmúltban publikált francia kutatás szerint (Gloaguen és mtsai., 2014), amennyiben az előzőekben említett aminosavakon túl a leucin, a hisztidin és a fenilalanin is kiegészítésre kerül, akkor a fiatal kg-os malacok tápjának fehérjetartalma 17,8%-ról 13,5%-ra csökkenthető. Természetesen egy szinten túl nem csupán az esszenciális, hanem a nem esszenciális aminosavak is limitálnak. Amennyiben a malactápokat glutaminsavval is kiegészítették, akkor a szójadara teljes egészében kiválthatóvá vált. Ezzel szemben a brojler tápokkal összefüggésben meglehetősen ellentmondásosak a rendelkezésre álló eredmények ben Belloir és mtsai. publikáltak egy összefoglaló tanulmányt, amelyben 29 publikáció 56 kísérleti eredményét értékelték. A fehérjecsökkentésre vonatkozó kísérletek többségében lizin, metionin, treonin, valin, izoleucin, és arginin kiegészítéseket alkalmaztak. Az eredmények többsége a tápok fehérjecsökkentésének eredményeképpen romló termelési paraméterekről számolt be. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a sertésnél magasabb fehérjetartalmú brojler tápok esetében a nagyobb mértékű kristályos aminosav kiegészítés egy szint felett már depresszív hatású. A másik magyarázat az lehet, hogy a fehérjecsökkentett tápokban megváltozó aminosav arányok miatt, egyes aminosavak hiányával kell számolni. A kristályos aminosavak gyorsabban szívódnak fel a bélcsatornából és hatással lehetnek az állatok takarmányfelvételére és fehérje metabolizmusára. Belloir és mtsai., egy brojler táp fehérjetartalmának 30%-át 7

8 fokozatosan helyettesítették kazeinnel, illetve kristályos aminosavakkal. Eredményei alapján a 3,8% feletti kristályos aminosav kiegészítések bizonyultak depresszívnek. Ez azt jelenti, hogy a fehérjecsökkentett tápokra jellemző 1,5-1,7%-os kristályos aminosav kiegészítések valószínűleg nem jelentenek a termelési eredményekre vonatkozó negatív hatást. Azok a kísérletek, amelyekben a kontroll és a fehérjecsökkentett tápok emészthető lizin tartalma megegyezett, továbbá mindkét tápra jellemző volt, hogy az aminosav szintek megfeleltek az ideális fehérje elvre vonatkozó ajánlásoknak, azt bizonyították, hogy a brojler tápok esetében átlagosan 2%-os fehérjecsökkentés valósítható meg a termelési eredmények romlása nélkül. A sertésekkel és a brojlerekkel végzett kísérletek eredményei között meglévő szignifikáns különbség minden bizonnyal a két faj eltérő fehérje és aminosav metabolizmusával magyarázható. Madárfajokban például a tollképződéssel összefüggésben általában nem a lizin, hanem a kéntartalmú aminosavak limitálnak. A metioninból cisztein tud képződni, a cisztein anyagcseréje pedig összefüggésben áll a szerin és a glicin metabolizmusával (10. ábra). Igény esetén a treoninból szintén tud glicin képződni. A glicin azért kulcsfontosságú aminosav a madárfajok esetében, mert a húgysavszintézishez folyamatosan szükség van rá. A glicin endogén szintézise általában nem elégséges, így más aminosavakból is megkezdődik a glicin előállítása. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a takarmánnyal bevitt eszszenciális aminosavak (treonin, cisztein) fehérjeszintézisre fennmaradó hányadát. Táp szinten emiatt a treonin: lizin arányt legalább 67%-osra célszerű beállítani, de különböző stresszhelyzetekben ennél magasabb treonin szint is indokolt lehet (Lambert és mtsai., 2015). Madárfajok aminosav metabolizmusának sajátosságai (Belloir és mtsai., 2015) (10. ábra) Madarakban az arginin metabolizmusa is eltér az emlősökétől. A karbamid ciklus hiánya miatt madarakban ez az aminosav endogén úton nem képződik. A prolin emlősökben glutaminsavból, glutaminból és argininből egyaránt képződhet. Madaraknál az arginin nem tekinthető prolin prekurzornak. Az említett baromfi sajátosságok és összefüggések arra hívják fel a figyelmet, hogy madaraknál a nagyobb mértékű fehérjecsökkentés akadályát valószínűleg a nem esszenciális aminosavak rendelkezésre állása jelenti. A közelmúltban erre vonatkozóan is számos kutatási eredmény látott napvilágot. Lippens és mtsai. (1997) a baromfi tápokban az esszenciális és nem esszenciális aminosavak közötti ideális arányt 55:45%-ra javasolják beállítani. Fehérjecsökkentett tápok etetésekor nagyobb hangsúlyt kell helyezni a glicin kiegészítésre. A szerin és a glicin lizinhez viszonyított ideális aránya %-ra tehető (Ospina-Rojas és mtsai., 2012). A cikk a Pannon Egyetem Georgikon Kar és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem együttműködésével megvalósuló CEPI Centre of Excellence for Poultry Innovation című projekt támogatásával készült. A projekt az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Programban az Európai Unió, Magyarország, valamint a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem támogatásával valósul meg. 8

9 FEHÉRJE OPTIMALIZÁLÁS JEFO MÓDSZER Ahogy a Világ hús iránti igénye folyamatosan növekszik (+300% 50 év alatt), úgy a baromfi termelőknek és takarmány előállítóknak egyre hatékonyabbnak kell lenniük. Nicolas DESTOMBES Jefo Europ szaktanácsadó A baromfi takarmányok koncentráltak, nagy fehérje és aminosav tartalommal rendelkeznek. Azért, hogy elérjék ezt a kívánalmat, a takarmányos szakemberek különböző, magas fehérje koncentrációjú alapanyagokat használnak, általában szóját, repcét vagy napraforgót. Habár a gabonák is tartalmaznak fehérjét, hozzájárulásuk a formula fehérje szintjéhez sokkal kisebb az előzőekhez, a gabona melléktermékekhez (DDGS, búzakorpa) és a szintetikus aminosavakhoz képest. Továbbá, ez az alapanyagok közötti versengés globálisan növekvő alapanyag árakat idéz elő (például: +150E/tonna a szójadara esetében az elmúlt 10 évben), globálisan növekvő takarmányárakat eredményezve. A genetikai előrehaladás, javulás a járványvédelem, a szellőztetés és a tartástechnológia, stb. terén, lehetővé teszi, hogy magas szintű teljesítményt érjenek el a termelők, de ebben a versenyhelyzetben a baromfiiparnak optimalizálnia kell a költségeit. Az exogén enzimek, például a proteáz lehet erre az egyik megoldás. A madarak proenzimeket termelnek, például pepszinogént, tripszinogént, melyekből pepszin és tripszin képződik. Azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek az endogén enzim szekréciók lecsökkenhetnek a napi takarmányfelvétel szintjével arányosan, míg a lipáz vagy az amiláz aránya stabilabb. Ezért exogén proteáz kiegészítés segíthet a kémiai reakciók felgyorsításában, különösen a rövid tranzit idővel rendelkező állatok, így a madarak esetében. Napi nettó enzim szekréció a patkóbélben/g takarmányfelvétel, 4-14 napos korú madaraknál (1. ábra) Ahogy a többi enzim, a proteáz is szubsztrát specifikus. A szubsztrát-enzimkomplex különböző méretű és aktivitású molekulákat szabadít fel. A proteáz célja, hogy a fehérje láncot peptidekké, aminosavakká hasítsa, ezek a molekulák már könnyen emészthetőek a madarak számára. A proteázok aktív centrumukkal és bizonyos aminosavakhoz való affinitásukkal írhatóak le (vagyis: a tripszin arginin vagy lizin specifikus). Innovatív exogén proteáz kifejlesztésének érdekében, in-vitro hidrolizáció segítségével hasznos lehet összehasonlítani az exogén enzim különböző hasításait a fehérje láncon egy endogén proteáz hasításaival. Egyéb tulajdonságokat, mint az inhibítorokra való érzékenységet, a hőstabilitást, valamint hogy milyen hőmérsékleten és ph-n aktívak az enzimek,ellenőrizni kell, hogy hatékony termék legyen az állat és a takarmányipar szempontjából is. A proteáz enzimek legfőbb hatása, hogy javítják a különböző takarmány alapanyagok és takarmányok fehérje emészthetőségét. Például, egy in-vivo kifejlett kakas modellnél a Jefo proteáz 2 és 4% közötti javulást mutatott takarmány alapanyagoktól függően. In vitro kísérletek szintén segíthetnek a tesztelt termékek számának növelésében és így megfelelő sorrendbe állításában. Ezzel párhuzamosan az állattenyésztésben is szükséges tesztelni őket különböző feltételek mellett, különböző negatív és pozitív kontroll takarmányokkal. Több kísérleti eredmény hatékonyabban segíti a takarmányos szakembert a legpontosabb mátrix érték meghatározásához. Így, egy jól meghatározott mátrix-al csökkenteni lehet a takarmány költséget (4-7 E/tonna), valamint javítani, vagy legalábbis megőrizni az állatok teljesítményét. A Jefo módszer segíthet Önnek a fehérje optimalizálásban! Standard receptúra Receptúra Jefo módszerrel optimalizálva Bekeverési arány % Alapanyag Bekeverési arány % Kukorica 41,70 42,30 Búza 25,00 25,00 Szója dara 46 22,00 18,90 Repce dara 3,90 5,80 Repce 1,10 2,70 Pálma olaj 1,00 1,00 Szója olaj 0,50 1,30 Költség ( /T)

10 Az enzimek szerepe a baromfik bél egészségében Az enzimek, a takarmány alapanyagok és a bél egészség közötti kapcsolat Bart Hillen - Regional Technical Manager, DuPont Enzimeket a baromfiiparban először az as években kezdtek el használni, ma már a brojler takarmányok több mint 90%-ában használják. Az enzimek alkalmazása a takarmányokban ma az egyik leginkább kutatott terület a baromfitenyésztésben, több mint 2500 független brojlerekkel végzett enzim kísérletet végeztek (Rosen, 2010). Ezen kutatások közül a legtöbb a fitázra összpontosult, így hatásmechanizmusa viszonylag jól ismert. A szénhidrátbontó és a proteáz enzimek lassabban terjedtek el a baromfitakarmányozásban, különösen azokon a piacokon ahol nem, vagy kevésbé használnak viszkózus búzát és árpát a takarmányokban. Azonban ez változni fog, ahogy a termelők maximalizálni próbálják termelésüket, hogy megfeleljenek a növekvő keresletnek és ezzel párhuzamosan minimalizálják a variabilitás (takarmány költség és minőség változása) hatását a jövedelmezőségre. Olcsóbb, rostosabb, de fehérjében gazdag takarmány alapanyagok használata (repce dara, napraforgó dara és a DDGS) költség megtakarítás céljából, azt is jelenti, hogy a takarmány minősége változóbb lesz. A DDGS előállítása során alkalmazott szárítás például károsíthatja annak fehérje tartalmát, ami jelentősen rontja bizonyos aminosavak, például a lizin emészthetőségét (Parsons és mtsai., 2006). A takarmány emészthető aminosav profilja is el fog tolódni ebben az esetben, mert a fehérje nagyobb százalékban származik ezekből a rostosabb alapanyagokból, melyek fehérje emészthetősége általában gyengébb, mint a hagyományos fehérje forrásoké. Az oldhatatlan rost tartalom növekedése miatt emelkedik a létfenntartó energia szükséglet, mivel a madárnak meg kell küzdenie ezekkel az antinutritív faktorokkal, ebből az összetettebb takarmányból kell energiát nyernie. Az emésztetlen fehérje az emésztő traktusban hajlamosító tényező a bakteriális betegségek kialakulásához, melyről később még lesz szó. Az eltérő betakarítási és termesztési körülmények hatással vannak az alapanyagok táplálóértékére, még jó minőségű kukorica alapú takarmányok esetében is. Néhány cég könnyen alkalmazható szolgáltatást nyújt minták regionális, valamint országonkénti összehasonlításához. Az ilyen fajta analízis eredményeiből látszik, hogy a kukorica takarmány értéke gyakran változó és néha pont olyan változó, mint a viszkózus gabonáké, például a búzáé. Az exogén enzimek használata nem egy új koncepció, az 1980-as évek óta sikeresen alkalmazzák a xilanázokat és ß-glükanázokat a táplálóanyagok hasznosításának maximalizálására, a viszkózus gabonafélék okozta kihívások leküzdésére. Hasonlóképpen, az első fitáz enzimek körülbelül 20 éve kerültek a piacra, habár akkoriban kevésbé volt ismert a fitát, mint szubsztrát. Ma már többet tudunk a szubsztrátok strukturális komplexitásáról, például az arabino-xilánokról, melyek a nem keményítő jellegű poliszacharidok (NSP-anyagok) kulcsvegyületei számos alapanyagban. Az oldható arabino-xilánok akkumulációja a tápcsatornában vízvisszatartást eredményez és növeli a béltartalom viszkozitását. Jól dokumentált, hogy a béltartalom nagy viszkozitása negatív hatással van a táplálóanyagok emésztésére és felszívódására búza alapú takarmányoknál (Choct & Annison 1992a). A búzában és rozsban az összes arabino-xilán tartalom kb. 30%-a oldható arabino-xilán (1. táblázat), ezért viszkózus természetűek ezek a gabonák a bélben. Ez egyébként károsabb baromfinál, mint sertésnél, negatív hatással van a bélmikroflórára is. 1. táblázat: Különböző takarmány alapanyagok összes arabino-xilán tartalma és oldhatóságuk (%) Alapanyag Összes arabino-xilán tartalom (%) Oldható/összes arabinoxilán(%) Kukorica Búza Rozs Árpa Búzaliszt Búzakorpa Kukorica DDGS Szójadara Repcedara Napraforgódara

11 A variabilitás másik oka a fitát. A fitát egy gyakori antinutritív vegyület, mely komplexeket alkothat az ásványi anyagokkal és peptidekkel, csökkentve a madarak fehérje és energia hasznosítását. Kutatások támasztják alá azt is, hogy a fitát a növekvő ásványi anyag és fehérje endogén veszteségért szintén felelős (Onyango és mtsai., 2009). Ezeknek a hatásoknak a kombinációja és az, hogy a madarak saját enzimmel nem képesek kellőképpen bontani a fitátot, gyakran negatív hatással vannak a teljesítményre, ha a fitázt nem megfelelően alkalmazzák, még akkor is, ha a foszforszintek megfelelőek. Ahogy a takarmánykeverékek egyre összetettebbé és változatosabbá váltak, a fitát szintje emelkedett (1. ábra), így nőtt az igény a hatékonyabb módszerek iránt. A legújabb, Buttiauxella alapú fitázok további előnyökkel járnak az E. Coli eredetű fitázokkal szemben. Nagyobb az aktivitásuk az emésztőtraktus elülső szakaszaiban, minimalizálja a fitát antinutritív hatásait és maximalizálja az időt a táplálóanyagok emésztésére és felszívódására. Az általános elvekkel ellentétben a termelő kockázata nagyobb a standard dózis használatával (300 FTU/kg tojó és 500 FTU/kg brojler), mint nagyobb dózisnál ennél a fejlesztett fitáznál (>1000 FTU/kg). Ez azért van, mert a nagyobb bio-hatékonyságú Buttiauxella fitázok hatása alacsonyabb dózisnál magasabbnak tűnik, a kezdeti válasz lépcsőzetes csökkenése miatt. Például tojó tyúkoknál 300 FTU/kg optimális fitáz dózist állapítottak meg eredetileg, azonban az utóbbi kutatások szerint a Buttiauxella fitáz búza alapú, alternatív alapanyagokat tartalmazó takarmánykeveréknél gazdaságosabb az ennél nagyobb, FTU/kg fitáz szint (Barnard és mtsai., 2014, 2. ábra). Érték alapú megközelítés a legnagyobb nyereséget hozó fitáz dózis meghatározására tojó tyúkok számára, búza alapú, alternatív alapanyagokat tartalmazó takarmánykeverék esetén (Barnard és mtsai, 2014). (2. ábra) A változékonyság hatása a bélmikrobiótára Az étrendi variabilitás, az emésztetlen táplálóanyagok vagy szubsztrátok típusát, mennyiségét és hozzáférhetőségét tekintve, a gyomor-béltraktus bizonyos szakaszaiban nem csak az emészthetőségre és a növekedésre van hatással (Romero és mtsai., 2013, 2014), hanem összességében a bélmikroflóra összetételére és a káros baktériumok populációjára is. Dahiya és mtsai., 2007, valamint Drew és mtsai., 2004 is rámutattak arra, hogy a nagyobb mennyiségű emésztetlen fehérje hajlamosító tényező a diszbakteriózisra, különösen az elhalásos bélgyulladásra. Számos kutató, beleértve Choct (2009) és Hoerr (2010) összekapcsolta a takarmányozással elért optimális bélstruktúrát és emésztési funkciót, a maximális egészséges növekedési potenciállal és a jövedelmezőséggel. Az enzimek megfelelő eszközök a szubsztrátok hidrolíziséhez. Fontos, hogy pelletálás után is működjenek az állat bélrendszerében. A szénhidrátbontó és proteáz enzimek hatásmechanizmusának alaposabb ismerete lehetővé tette még hatékonyabb enzim kombinációk kifejlesztését, melyek szinergikus módon kiegészítik az állatok endogén enzimeit. A takarmány alapanyagok fitát tartalma (Betakarítási adatok, Danisco Animal Nutrition, 2013). (1. ábra) Tudjuk, hogy az enzimeknek, mint a xilanáznak szignifikáns hatása van az oldhatatlan arabino-xilánok (hemicellulóz) lebontásában kukorica és búzaalapú takarmánykeverékben is (Kiarie, Romero, és Ravindran, 2014). A kutatás azt is igazolja, hogy a proteáz javítja a rost emészthetőségét, valószínű a sejtfalban található strukturális fehérjék lebontása által (Colombatto és Beauchemin, 2009). Az utóbbi időben azt is bemutatták, hogy a xilanáz és a proteáz additívan működnek, pentozánokat és fehérjéket szabadítanak fel a kukorica DDGS-ből (Pedersen és mtsai., kiadatlan). Olukolsi és mtsai. (2012) bemutatták, hogy proteáz hatására csökkent a xilóz és arabinóz szint a takarmányban brojler csirkéknél. 11

12 Habár általában a proteáz hatásait a fehérje emésztéshez kötik, ma már világos, hogy a rost oldásában is szerepe van, melynek takarmányozási következménye jelentős, valamint támogatja a csirke egészséges bél mikrobiótáját. A legújabb kutatások (3. ábra) bemutatják, hogy a xilanáz, amiláz és proteáz kombinációk hogyan működnek együtt: A xilanáz bontja a nem keményítő jellegű poliszacharidokat (NSP), beleértve az oldható és oldhatatlan arabino-xilánokat, a növényi sejtfal rostfrakciójában (Barletta, 2010), valamint csökkenti a béltartalom viszkozitását és javítja az emészthetőséget, a táplálóanyagok felszabadulását és a takarmány áthaladását (Choct, 2006; Mirzaie és mtsai., 2012). Az ajtó nyitó hatás által a sejttartalom elérhetőbb a többi enzim számára (Cowieson, 2005). Az amiláz a keményítőre van hatással, növeli a hidrolízisét és így javul az emészthetősége. Kiegészíti a madár által termelt endogén amilázt, így energiát takarít meg a növekedésre (Gracia és mtsai., 2003; Barletta, 2010). A keményítő emészthetőségének növelésével, csökken a glükóz jelenléte is, amely potenciális szubsztrát a káros baktériumok számára, a béltraktus hátulsó szakaszaiban (Anguita és mtsai., 2006). A proteáz növeli a fehérje emészthetőséget, azáltal hogy hidrolizálja a tárolt és a strukturális fehérjéket és bontja a fehérje-keményítő és -rost kötéseket a takarmányban. Ezen túl más antinutritív anyagokat is megcéloznak a takarmányban, például tripszin inhibítorokat és lektineket a szójadarában és más növényi fehérje forrásokban, így javul a táplálóanyagok emészthetősége (Yu és mtsai.). Az enzimek kombinációjából származó szinergikus hatásnak köszönhető, hogy az enzimek befolyása nem korlátozódik kizárólag saját szubsztrátjukra. A xilanáz például, rostos frakciókat bont, de növeli a fehérje emészthetőséget is azáltal, hogy a fehérje hozzáférhetőbb lesz más enzimek számára. Ez nem csak a növekedési teljesítményt maximalizálja, hanem csökken az emésztetlen frakciók mennyisége, melyek tápanyagot jelenthetnének a káros baktériumfajok számára. A béltartalom viszkozitásának visszaesése lehetővé teszi más endogén és exogén enzimnek, hogy hozzáférjenek a korábban nem hozzáférhető szubsztráthoz, így javul a táplálóanyagok emésztése (Satchithanandam és mtsai., 1990). FREQUENCY OF POPULATION XAP ENZYME NO ENZYME 1.33 I 1.40 I 1.44 I 1.49 I 1.53 I 1.58 I 1.62 I 1.67 I 1.71 I 1.76 I 1.81 I 1.85 I 1.90 I 1.99 I BROILER FCR (G:G) 56 különböző kukorica mintát tartalmazó brojler takarmány xilanázzal, amilázzal és proteázzal történő kiegészítése csökkentette a takarmány értékesítés (FCR) variációját (Romero és mtsai., 2011). (3. ábra) A legújabb kutatások, melyek a xilanáz, amiláz és proteáz kombinációjának hatására fókuszálnak még komplexebb takarmánykeverékeknél, szintén bemutatják a szénhidrátbontó és proteáz enzimek kombinációjának pozitív hatásait. A keményítő, zsír és fehérje ileálisan emészthető energia tartalma kukorica/szója alapú, DDGS-t és repcét tartalmazó takarmánnyal etetett brojlerek esetében fokozatosan javult. Ez azt jelenti, hogy jobb volt az enzim válasz, mint egyszerűbb kukorica/szója takarmány esetében. Az eredmények azt is mutatják, hogy a proteáznak additív hatása van a xilanáz és amiláz enzimek mellett (Romero és mtsai., 2014, 4. ábra). A fehérje, keményítő és zsír hozzájárulása a látszólagos ileálisan emészthető energiához kukorica és búza alapú brojler takarmányoknál, xilanáz, amiláz kiegészítés hatására, proteázzal vagy nélküle (Romero és mtsai., 2014). (4. ábra) A fitáz egy relatív olcsó, megfizethető megoldás a fitát antinutritív hatásának eliminálásához, emellett a táplálóanyagok felszívódását és a fehérje és aminosavak ileális emészthetőségét szintén javítja. Széles körű kutatás alapján világos, hogy a fitáz, a szénhidrátbontó és proteáz enzimek szignifikánsan javítják a brojler takarmányok energia és aminosav emészthetőségét. Az is nyilvánvaló, hogy ezekhez az enzimekhez nem szabad tetszőlegesen rögzített mátrix értékeket adni, melyek függetlenek a szubsztrát mennyiségétől és a takarmány emészthetőségétől, amelyhez hozzáadjuk az enzimet. Amennyiben megfelelő szintet alkalmazunk, a szénhidrátbontó és proteáz enzimek kombinációja Buttiauxella alapú fitázzal, jelentős javulást eredményezhet a takarmány minőség és teljesítmény (FCR, stb.) tekintetében, amivel körülbelül 80, ,000 $-t takaríthatunk meg 1 millió madárra vetítve (2013-as takarmány árak alapján). A takarmány alapanyagok emészthetősége számos tényezőtől függ: alapanyag minőség, antinutritív faktorok, az állatok egészségi állapota és életkora, de leginkább az alapanyagok változékony táplálóértékétől. A madarak teljesítménye javítható multi-enzim kombinációk alkalmazása által. Az enzimek egészségre gyakorolt hatásai Az enzimek a csirkék elülső és hátulsó bélszakaszaiban is működnek. A béltartalom patkóbélben, éhbélben és csípőbélben történő áthaladása során fermentálható szubsztrátokat távolítanak el, melyek befolyásolhatják az 12

13 emészthetőséget és a bél mikrobióta egyensúlyát. A vakbélben a hemicellulóz bomlástermékeit, mint a pentóz oligomereket a vakbélben található baktériumok fermentálják. A xilanáz az oldható arabino-xilánok hidrolízise által nem csak a béltartalom viszkozitását csökkenti a vékonybélben, hanem arabino-xilo-oligoszacharidok (AXOX) is termelődnek, melyek fermentálódnak főként a vakbélben. Ezek prebiotikumként hatnak, szelektíven serkentik a hasznos baktériumok gyarapodását. Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) szintén termelődnek a bélben, melyeket az állat energia forrásként hasznosíthat. A gabona eredetű AXOX humán egészségi hatásai jól dokumentáltak. Baromfi vonatkozásában csökkenti a madár vakbelében, kloákájában és lépében a Salmonella mennyiségét (Eeckhaut és mtsai., 2008). Kiarie és mtsai., (2014) azt találták, hogy xilanáz hatására nőtt a vakbélben az illékony zsírsavak (VTAs) termelődése, búza és kukorica alapú takarmány esetén. Búza alapú brojler takarmány xilanázzal (Trichoderma ressei) és proteázzal (B. subtilis) történő kiegészítés esetén megfigyelték, hogy több rövid szénláncú zsírsav keletkezik a brojlerek vakbelében (Choct és mtsai., 2009). Fernandez és mtsai. (2000) szintén megfigyelték a xilanáz prebiotikus hatását baromfinál, és megállapították, hogy alkalmazásával javul a búza alapú takarmánnyal etetett madarak teljesítménye, Campylobacter jejuni-val fertőzött modell kísérlet esetében. Az emésztetlen fehérje (proteázzal és proteáz+xilanázzal kezelhető) is egy hajlamosító tényező a Clostridium perfringens elszaporodásához, a kokcidiózis és az ezekhez kapcsolódó elhalásos bélgyulladás kialakulásához csirkéknél (Williams, 2005). Továbbá, Dahiya és mtsai., (2007) vizsgálták az emésztetlen fehérje és keményítő hajlamosító szerepét a diszbakteriózishoz kapcsolt elhalásos bélgyulladás kialakulásához, miközben Peek és mtsai., (2009) azt találták, hogy a proteáz kiegészítés javította az Eimeria spp.-vel (az elhalásos bélgyulladás kialakulásának egyik hajlamosító tényezője) fertőzött csirkék teljesítményét. Valamint, a proteáz emésztetlen fehérje szint csökkentő hatásának köszönhetően, néhány szerző feltételezi, hogy ezeknek az enzimeknek az egyik közvetett hatása a mucus termelődés stimulálása, mely hatás köthető a csirkék kokcidiózis fertőzésére adott jobb válaszához (Peek és mtsai., 2009), azonban ezt a hipotézist még meg kell erősíteni. Enzimek nem az egyetlen megoldás az egészséges bélmikrobióta támogatására A bélmikrobiótát támogató multi-enzim koncepciót továbbgondolva, a legújabb kutatások a szénhidrátbontó és proteáz enzimek, valamint a probiotikumok kiegészítő hatásmechanizmusát vizsgálják, nem kizárólag az emészthetőség további javítása céljából, hanem a mortalitás csökkentése érdekében. Néhány rostos gabona mellékterméket tartalmazó kukorica/szója alapú takarmánykeverékkel etetett brojlereknél Romero és mtsai. (2013) szignifikáns járulékos javulást ért el a nitrogénre korrigált látszólagos metabolizálható energiában (AMEn), három Bacillus törzs ből származó probiotikum és xilanáz, amiláz és proteáz enzimek hozzáadásával. A kontroll madarak és a Clostridium perfringens-el fertőzött madarak testtömeg gyarapodása és takarmány értékesítése (FCR) napon, -/+ 3 Bacillus törzs probiotikum és xilanáz/amiláz/proteáz enzim kombináció. Két kísérlet (Southern Poultry Research, Georgia, USA). ab az eltérő betűvel jelölt értékek szignifikánsan különböznek (p<0.05) (5-6. ábra) A következő lépés az volt, hogy vajon ezek az előnyök kiterjeszthetőek-e elhalásos bélgyulladással fertőzött modell esetén. Mindkét kísérletben a testtömegre korrigált takarmány értékesítés (FCR) javulása a kombinált termékkel nettó 14% hasznot hozott (relatív költség/kg élősúly gyarapodás) a fertőzött kontroll csoporthoz képest (akkori árak alapján), ez bemutatja ennek a koncepciónak a jelentős gazdasági értékét, kísérleti elhalásos bélgyulladásos fertőzés esetén (Southern Poultry Research, Georgia, USA, 2013.) (5-6. ábra). Egy másik tanulmányban fitáz, xilanáz, amiláz, proteáz és Bacillus kombinációt alkalmaztak, összehasonlították egy antibiotikus hozamfokozóval (a csirkék akkori élőtömeg ára és a takarmány ár alapján) és arra jutottak, hogy az enzim és probiotikum kombinációja 2,5%-kal nagyobb bruttó nyereséget eredményezett (DuPont belső adat). Az EU-ban és Dél-Koreában már betiltották az antibiotikumok használatát hozamfokozás céljára (AGPs), és úgy tűnik, hogy a piaci nyomás hatására az Egyesült Államokban is korlátozni fogják használatukat. Ezért alternatív eszközt kell találni a teljesítmény és a jövedelmezőség javítására. Folyamatos nyomás van a baromfiiparon, hogy csökkenteni szükséges a termelési költségeket úgy, hogy a madarak teljesítménye ne csökkenjen és a bélegészség ne romoljon. A multi-enzimek használata egyéb kiegészítőkkel vagy nélkülük (pl. probiotikumok) megfelelő lehetőség a takarmány potenciális táplálóértékének feltárásához és költség megtakarítások realizálásához. 13

14 A TAKARMÁNYOZÁS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI fókuszban az elhalásos bélgyulladás Szijjártó Pál, baromfi üzletág vezető Bizonyos körülmények között a baktérium több tízezerszeresére ( CFU/gramm béltartalom) szaporodik fel és kialakul a betegség. Az elhalásos bélgyulladás jellemzően a 2-4. hét között alakul ki, és akár napi 1%-os elhullást is okozhat. Jellemző tünetei: dehidratáció, sötétbarna híg bélsár, borzolt tollazat, takarmányfelvétel csökkenés és gyulladásos léziók kialakulása a vékonybélben. Az elhalásos bélgyulladás klinikai formája jelentős mennyiségű elhullást okozhat, azonban a szubklinikai forma gazdasági szempontból jelentősebb lehet. Kevésbé észrevehető, nehezebben felismerhető, viszont akár 35%-kal is csökkentheti a takarmányfelvételt. Gazdasági kártétele egyes becslések szerint világszinten elérheti az 5-6 milliárd US $-t évente, ami azt jelenti, hogy Világon minden egyes brojlercsirkén 0,0625 US $ azaz 18 Ft kár vagy elmaradt haszon keletkezik. Az elhalásos bélgyulladás és a kokcidiózis a legfontosabb baromfiipart érintő megbetegedések világszerte Az elhalásos bélgyulladás egy multifaktoriális betegség, melynek kialakulásához több hajlamosító tényező együttes jelenléte szükséges, többek között nagymértékben függ a kokcidiózis által okozott bélkárosodástól. A bélcsatornát nagyon sokféle káros hatás éri, mint például az elégtelen takarmányfelvétel, különböző vírusos és bakteriális fertőzések, antinutritív anyagok (ANFs), penészek, mikotoxinok, nem megfelelő vízminőség, antibiotikum használat, bármilyen stressz, gyulladásos folyamatok és legfőképpen a kokcidiózis. Ezek hajlamosíthatnak a mikrobióta összetételének kedvezőtlen változásaira, a kórokozók felszaporodására, elégtelen emésztésre, bélgyulladásra. A kokcidiózis által okozott bélhám léziók a legfontosabb kiváltói az NE-nek, mert a károsodott sejtekből plazmafehérje szivárog, ami kedvező környezetet teremt a Clostridiumperfringens szaporodásának. Mivel az elhalásos bélgyulladás a vékonybél betegsége, ezért a vékonybélben Az elhalásos bélgyulladás (NE) okozója a Clostridium Perfringens, Gram+ baktérium az egészséges madár bél mikrobiótájában is megtalálható hozzávetőlegesen CFU/gramm béltartalom mennyiségben. szaporodó kokcidiumok az Eimeriaacervulina, Eimeriamaxima vagy az Eimerianecatrix a legbefolyásolóbb fajok. A következő táblázat nagyon jól mutatja a kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás kapcsolatát. A kísérletben mesterségesen túladagolták a kokcidiózis vakcinát, mesterségesen előidézve a megbetegedést, majd Clostridiummal is fertőzték a brojlereket pár nappal később. Nagyon szembetűnő, hogy az elhalásos bélgyulladás által okozott elhullás mértéke a kokcidiózissal együtt sok esetben a többszöröse annak, mint amikor a Clostridium csak önmagában volt jelen. A brojlerek kora A brojlerek kora % Elhullás Eimeriaspp. a kokcidiózis C. perfringens fertőzéskor (nap) fertőzéskor (nap) Kokcidiózis Kokcidiózis mellett nélkül E. necatrix E. acervulina E. acervulina E. maxima 14 18, 19, E. necatrix 4 5, 6, 7, 8, Ha a védekezési lehetőségeket vesszük számba, akkor jellemzően kokcidiosztatikumokkal és hagyományos antibiotikumok használatával gondoskodunk a kórokozók csökkentéséről, de ezáltal egyre gyakoribbá válik a gyógyszer rezisztens baktérium törzsek, az esetleges szuper baktériumok kialakulása. Így mind önkéntes módon, mind pedig szabályozások miatt az állattenyésztésben felhasznált antibiotikumok mennyisége és félesége is folyamatosan csökken. Épp ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás kontrolljára,komplex alternatív menedzsment- és takarmányozási stratégiákra. Az alternatív megoldások ráadásul más kórokozókra is hatással vannak, mint például a Gram-E. Coli-ra és Salmonellára. Különböző takarmány kiegészítők is segíthetnek az elhalásos bélgyulladás legyőzésében a kokcidiumokra gyakorolt közvetlen hatásukkal, a kórokozók közvetlen elpusztításával vagy akár a hasznos mikrobióta támogatásával a patogének gátlásán keresztül. 14

15 Antimikrobiális hatás az Eimeria fajok ellen természetes kokcidiosztatikumok, esszenciális olajok és növényi kivonatok, közepes szénláncú szerves savak Az mikrobióta egyensúly fenntartása és az immunstátusz javítása pre- és probiotikumok A károsodott bélszövetek számára hasznos az antioxidáns kiegészítés a károsodott sejtek okozta oxidatív stressz csökkentése Más termékek közreműködnek a bélvédelemben és a nyálkahártya gyógyulásában butirátok A takarmánygyártáshoz használt alapanyagok megválasztása kulcsfontosságú, mivel a magas fehérjeszint vagy a rosszul emészthető fehérjeforrás a takarmányokban nagyobb kockázatot jelentenek az elhalásos bélgyulladás kialakulására. A hosszabb ideig magas fehérjetartalmú takarmánnyal történő etetés súlyosabb bélgyulladás kialakulásához vezet,az emésztetlen fehérje tápanyag a Clostridium számára. Az antinutritív faktorok jelenléte, mint a tripszin inhibítor a nem megfelelően hőkezelt szójadarában pedig súlyosbítja az NE léziók kialakulását. A következő táblázat értékei is alátámasztják, hogy a magasabb fehérjeszint nagymértékben hozzájárul a Clostridiumok elszaporodásához. Fehérjehordozó Fehérjeszint Testsúly (g) Csípőbél cfu/g log 10 Vakbél cfu/g log 10 Szójafehérje 230 g/kg 794 1,69 3,25 Szójafehérje 400 g/kg 689 5,28 6,36 A Clostridium perfringens populációja 28. napos korban Búza, rozs, zab és árpa esetében még gyakrabban találunk összefüggést a bélgyulladás kialakulásával, mivel nagy arányban tartalmaznak emészthetetlen, vízoldható, nem keményítő jellegű poliszacharidokat/nsp anyagokat. Az NSP anyagok növelik a viszkozitást és kedveznek a baktériumok felszaporodásának, ezért ajánlott inkább a kukorica használata a takarmányban. A szemcseméret is befolyással lehet a bélegészségre. A sok apró és néhány nagy szemcsét tartalmazó takarmány hajlamosít az elhalásos bélgyulladásra, ezért az egységes, homogén szemcseméret az ajánlott. A kukorica és a szójadara vakbél előtti emészthetősége (%) a szemcseméret függvényében Kukorica Szójadara mm 0,62 0,96 p 0,63 1,01 p NyF , ,063 Lizin , ,019 Metionin , ,092 Cisztein , ,121 Treonin , ,048 Valin , ,03 A finomra darált alapanyagok elősegítik a C. perfringens gyorsabb elterjedését A Jó baktériumok szaporodásának stimulálása: Prebiotikumokkal, de figyelembe kell venni a receptúra rosttartalmát. Figyelni kell a bevitt energia menynyiségére és minőségére. Enzimek használata: Fitáz: minden receptúrában. NSP-bontó enzimek: alapanyagtól függően, a rostok lebontása során prebiotikus rostok is keletkeznek, csökken a viszkozitás. Proteáz: receptúrától függően. Takarmány kiegészítők használata: A csirkék termelési eredményeinek és egészségi állapotának javítása érdekében. Ezáltal csökken a vékonybél tömege és a bélfal vastagsága, így javul a táplálóanyagok felszívódása. Az emésztőrendszer és komplex mikrobiótája a modern állattenyésztésben kulcsszerepet játszik a jó termelési eredmények és a normál egészségi állapot fenntartásában. Különböző tényezők, mint például a takarmány, a stressz, a betegségek vagy a menedzsment is lehetnek negatív hatással a bélcsatorna mikrobióta egyensúlyára, ami visszafoghatja a növekedést és ronthatja a takarmányozás hatékonyságát, valamint növelheti az elhalásos bélgyulladás kialakulásának kockázatát. Komplex és telep specifikus takarmányozási megoldások szükségesek, melyeket az Agrofeed takarmányformulázása során mindig szem előtt tart. Mit tehetünk és mit teszünk? Precíz receptúrázás: A takarmány alapanyagok táplálóértékének és emészthetőségének pontos ismerete Jól emészthető fehérje, a vékony- és vastagbélben hozzáférhető fehérje minimalizálása: Megelőzzük a proteo-baktériumok és a klosztridiumok elszaporodását Kevesebb ammónia termelés 15

16 A fehérjehordozó alapanyagok megválasztásának alternatívái a limitáló aminosavak figyelembevételével az eredményes brojler hizlalás érdekében Mezőlaki Ákos, baromfi-takarmányozási szaktanácsadó A szakmai prezentáció és az újságcikk elkészítésekor egyaránt az a cél vezérelt bennünket, hogy kellően informáljuk a jelenlegi és leendő partnereinket a rendelkezésükre álló fehérjehordozó alapanyagok figyelembevétele mellett, az alternatív alapanyagok felhasználásának lehetőségéről és annak ajánlott mértékéről, valamint az ideális fehérje elv alapján történő receptúra készítés jelentőségéről. Az intenzív brojler takarmányok meghatározó költségelemeit részletesen bemutató ábrán jól látható (1. ábra), hogy egy szakmailag helyesen összeállított takarmány milyen sok összetevőből áll és ezek az összetevők önmagukban is milyen jelentőséget képviselnek akár a szakmai hatékonyság, akár a képviselt költség hányad szempontjából egyaránt. Az intenzív brojler takarmányok meghatározó költségelemei és bekeverési arányuk (1. ábra) Az 1. ábrán feltüntetett összetevőkön belül a továbbiakban mi a fehérjehordozó alapanyagokkal és az egyéb alternatív alapanyagok felhasználásának gyakorlati lehetőségével szeretnénk foglalkozni az optimális receptúrakészítés érdekében. A takarmányokban lévő táplálóanyagok közül az egyik legfontosabb a fehérje. A fehérje önmagában sejt szinten meghatározó a humán és az állati szervezetben egyaránt, de a gazdasági haszonállataink esetében az állati termék előállítás szempontjából, mint hústermelés, tejtermelés, tojástermelés egyaránt a legfontosabb összetevő. A takarmányokban a fehérjét a szükségletnek megfelelő mennyiségben és arányban, jól hasznosuló formában kell biztosítanunk. Az állati szervezetben a legnagyobb arányú fehérje beépülés a szükséges aminosavak mennyiségének és ideális arányának együttes biztosításával érhető el. Az aminosavakkal kapcsolatos tudományos kutatások, felfedezések, az esszenciális aminosavak meghatározása, valamint a szintetikus és fermentációs úton történő előállítása és annak gyakorlati felhasználása nagymértékben megváltoztatta a mindennapi takarmányozás és különös tekintettel a receptúrakészítés elméletét. A takarmányban lévő és az állat fehérjeszintézisében szereplő aminosavnak mintegy fele olyan, amelyet az állat maga nem vagy nem kielégítő mennyiségben képes előállítani, amelyet ezért a táplálékból készen kell kapnia. Ezek az esszenciális (más néven nélkülözhetetlen, életfontos) aminosavak. A nem esszenciális (nélkülözhető, nem életfontos) aminosavakat transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. Az említett aminosavakon kívül vannak olyanok is, amelyeket csak meghatározott más aminosavakból tud előállítani a szervezet. Ezeket feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavaknak nevezzük. Ilyen a cisztin, amely a metioninból keletkezhet, valamint a tirozin, amely esetben viszont a fenilalanin a prekurzor. Amikor a takarmányban elegendő metionin vagy fenilalanin van, a cisztin és a tirozin nem minősülnek esszenciális aminosavaknak. A metionin cisztin reakció korlátozott mértékben megfordítva is lejátszódik, a tirozinból azonban nem tud fenilalanin képződni. A 2. ábra jól szemlélteti a humán és a gazdasági haszon állatok esetében legfontosabb nélkülözhetetlen és nélkülözhető aminosavak csoportosítását. 16

17 baromfi Állatfaj sertés, ló, nyúl ember Nélkülözhetetlen arginin hisztidin izoleucin leucin lizin metionin fenil-alanin treonin triptofán valin glicin prolin cisztin tirozin Feltételesen nélkülözhető Nélkülözhető aszparaginsav alanin glutaminsav szerin oxiprolin prolin* glicin* arginin* * Az első oszlop besorolásától függ. (2. ábra) Gyakorlati megfigyelések szerint a baromfifajok igényesek az aminosav-ellátással szemben, közülük is elsősorban a tyúk és a pulyka. Ezek takarmányában 12 aminosavnak kell előfordulni. A sertéseknek és a nyulaknak már csak 10 aminosavra van szüksége a takarmányban. A szintetikus aminosavak gyakorlati felhasználásával lehetővé vált az ideális fehérje elv alapján történő takarmányadag összeállítás. Az ideális fehérje elv legfontosabb pillérei és pozitív következményei: Az ideális fehérje összetételét az esszenciális aminosavak arányával jellemezzük, az aminosavakat a lizin %-ában adjuk meg. A takarmányfehérje aminosav összetétele pontosan megfelel az állat igényének, nincs olyan aminosav mely limitáló lenne, vagy amely túlzott mértékben volna jelen az adagban. Az állat anyagcseréjét a legkisebb szükséges mértékben terheljük. A takarmány nyersfehérje-tartalma az ideálisra csökkenthető. A túlzott fehérjetartalom miatti emésztési rendellenességek kiküszöbölhetőek. Kevesebb felesleges aminosavat kell lebontania az állati szervezetnek. Kedvezőbb lesz a súlygyarapodás és a takarmányértékesítés. A húsminőség javul, a felesleges zsírtartalom csökken. A szintetikus aminosavak felhasználása gazdaságos. Kevesebb lesz a kiválasztott N-mennyisége (alacsonyabb környezet terhelés!). Az 1. táblázat szemlélteti a leggyakrabban alkalmazott takarmány alapanyagok ajánlott maximum korlátját az állatok hasznosítási típusának és életkorának megfelelően. Takarmány alapanyag korlátok Fiatal baromfi Idősebb baromfi 0-4 hetes 4-18 hetes Tojó kukorica % Nincs felső korlát búza % búza+enzim új" búza % Csak néhány hét után és enzimmel árpa % (0) Árpa+enzim % 20 (30) 30 (40) 30 (40) rozs %n tritikálé % Tritikálé+enzim % 4(10) 30 (40) 30 (40) zab % búzakorpa % fullfat szója % ff szója+szója % ff szója+szója+enzim % Naproforgó dara % Naproforgó dara+enzim % Repce dara 00 % borsó % csillagfürt % lóbab % len % glutén % DDGS % DDGS+enzim % CGF % élesztő % Lucerna/fű liszt % Az alternatív fehérjehordozó alapanyagokon belül néhány fontosabb bemutatása egy minimális alapjellemzéssel: Napraforgó dara: Nagy mennyiségben áll rendelkezésre (viszonylag olcsó) Alacsony energiatartalom Alacsony lizin tartalom Magas rost tartalom Brojler: max 10% (nevelő és befejező fázis) Tojótyúk: max 15% (tojó fázis) Repce dara: Egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre (biodízel) Alacsony energiatartalom Antinutritív anyagok Magas rost tartalom Brojler: max 8-10% Tojótyúk: max 6-8% DDGS szárított gabonatörköly: Alternatív fehérje forrás Hozzáférhető foszfor forrás Alacsony lizin tartalom Értékes xantofill forrás Brojler: max 6-8% Tojótyúk: max 8-10% 1. táblázat 17

18 Az ideális fehérje elv alapján történő takarmányozás alapja a rendelkezésre álló takarmány alapanyagok és egyéb kiegészítők pontos ismerete, valamint a használt genetika szükségleteinek, igényeinek ismeretében történő optimalizálás. A takarmány alapanyagok közül a leggyakrabban használt fehérjehordozók jellemző nyersfehérje tartalmát és aminosav összetételét mutatja be az 2. táblázat. Néhány fehérjehordozó alapanyag nyersfehérje tartalma és aminosav összetétele (forrás: Evonik Europe raw material crop report 2016) (2. táblázat) Szójadara Fullfat szója Napraforgódara Repcedara Nyersfehérje % 45,99 34,87 35,33 33,53 Met 0,62 0,48 0,80 0,66 Cys 0,67 0,56 0,58 0,75 M + C 1,29 1,04 1,39 1,41 Lys 2,82 2,20 1,28 1,86 Thr 1,77 1,35 1,30 1,48 Trp 0,63 0,47 0,48 0,45 Arg 3,36 2,60 2,93 1,99 Ne 2,08 1,56 1,44 1,31 Leu 3,47 2,62 2,23 2,31 Val 2,17 1,64 1,75 1,71 Hís 1,18 0,92 0,88 0,87 Phe 2,31 1,73 1,63 1,35 Miután a rendelkezésre álló takarmány alapanyagok, fehérjehordozók és az egyéb kiegészítők beltartalmi paramétereit megismertük, meg kell vizsgálnunk a használt brojler genetika igényeit, szükségleteit. A genetikai előrehaladásnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben óriási mértékben változtak a brojler hizlalást alapvetően meghatározó termelési mutatók, fajlagos paraméterek, mint például az elkészülési idő, a vágási testtömeg és a fajlagos takarmányfelhasználás. A világ élvonalában lévő, magas szintű genetikai kutatómunkát folytató állattenyésztő vállalatok a genetikai előrehaladással párhuzamosan folyamatosan vizsgálják a legkorszerűbb hibridek maximális teljesítményéhez szükséges táplálóanyagok mennyiségét, összetételét és az egymáshoz viszonyított arányát. A pecsenyecsirke piacon jelenleg a két leginkább meghatározó genetika a Ross 308 és a Cobb 500-as hibridek. A tenyésztő vállalatok által közzétett szükséges esszenciális aminosav szinteket és azok egymáshoz való arányát mutatja be az 3. és a 4. táblázat. Esszenciális aminosav ajánlások a lizin%-ban (Cobb 500), 3. táblázat Cobb 500 Indító 0-10 nap Nevelő nap Befejező nap Befejező Lizin Metionin Met + Cisz Triptofán Treonin Arginin Valin Izoleucin Esszenciális aminosav ajánlások a lizin%-ban (Ross 308), (4. táblázat) Ross 308 Indító 0-10 nap Nevelő nap Befejező nap Befejező Em.AS Lizin, 2007 % Lizin, 2014 % M+C, 2007 Rt* M+C, 2014 Rt* Treonin, 2007 Rt* Treonin, 2014 Rt* A bemutatott táblázatok az ideális fehérje elv szerint tüntetik fel a szükséges esszenciális aminosavak mennyiségét és az egymáshoz való arányát, az életkornak megfelelő takarmányozási fázisok szerint a lizin %-ban kifejezve. A genetikai előrehaladás mértékét és az ennek megfelelő szükségleti paraméterek változását magas szintű kutató munkával folyamatosan ellenőrzik, tesztelik és bizonyos időnként ezeket a normákat módosítják, ahogy az a 4. táblázatban is látható. Az eddigiek alapján először megvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló takarmány alapanyagok és fehérjehordozók beltartalmi paramétereit, majd áttekintettük a használni kívánt genetika számára a maximális teljesítményhez szükséges esszenciális aminosav szinteket és azok arányait. A rendelkezésünkre álló információk birtokában, a partnereink számára hozzáférhető takarmány alapanyagok pontos ismerete alapján el tudjuk kezdeni a receptúrák összeállítását és optimalizálását. A következőkben (5. és 6. táblázat) külön-külön szemléltetjük, valamint összehasonlítjuk a takarmányozási javaslatok hagyományos nyersfehérje alapon történő összeállítását, valamint a korszerűbb és szakmailag is hatékonyabb aminosav alapon történő összeállítást. Brojler takarmány javaslat-nyersfehérje alapon (5. táblázat) INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Ft/kg Kukorica 45 42,61 44,57 46,82 50,87 Búza 45 15,00 15,00 15,00 15,00 Szójadara ,00 33,20 30,80 26,80 Olaj 225 2,30 3,50 3,90 4,20 L-lizin HCI 400 0,33 0,23 0,19 0,20 DL-metionin 800 0,37 0,31 0,26 0,25 L-threonin 440 0,12 0,08 0,06 0,06 Mész 10 1,30 1,25 1,15 1,00 MCP 130 1,05 0,95 0,90 0,70 Só 20 0,27 0,27 0,27 0,27 Szóda 80 0,15 0,15 0,15 0,15 Indító premix ,50 Nevelő premix ,50 0,50 Befejező premix 750 0,50 100,00 100,00 100,00 100,00 Ft/kg 83,87 82,12 80,64 77,10 Nyersfehérje % 22,30 21,00 20,00 18,50 ME/B MJ/kg 12;50 12,90 13,10 13,40 Lizin % 1,45 1,29 1,20 1,10 Methionin % 0,70 0,63 0,58 0,55 Meth.+cisztin % 1,07 0,98 0,91 0,86 Threonin % 0,97 0,86 0,80 0,74 18

19 Brojler takarmány javaslat-aminosav alapon (6. táblázat) INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Ft/kg Kukorica 45 44,69 47,69 50,03 52,38 Búza 45 15,00 15,00 15,00 15,00 Szójadara ,00 30,10 27,70 25,30 Olaj 225 2,10 3,30 3,60 4,10 L-lizin HCI 400 0,40 0,33 0,30 0,25 DL-metionin 800 0,39 0,34 0,29 0,27 L-threonin 440 0,16 0,13 0,10 0,08 Mész 10 1,30 1,25 1,15 1,00 MCP 130 1,05 0,95 0,90 0,70 Só 20 0,27 0,27 0,27 0,27 Szóda 80 0,15 0,15 0,15 0,15 Indító premix ,50 Nevelő premix ,50 0,50 Befejező premix 750 0,50 100,00 100, ,00 Ft/kg 82,70 80,46 78,84 76,31 Nyersfehérje % 21,70 20,00 19,00 18,00 ME/B MJ/kg 12,50 12,90 13,10 13,40 Lizin % 1,45 1,29 1,20 1,10 Methionin % 0,70 0,63 0,58 0,55 Meth.+cisztin % 1,07 0,98 0,91 0,86 Threonin % 0, ,80 0,74 * A takarmány javaslatokat készítette: Mákné Brasch Klára. A takarmányozási javaslatok hagyományos nyersfehérje alapon történő összeállításakor (5. táblázat) elsősorban a fehérjehordozó alapanyagok nagyobb százalékos arányával és csak egy minimális aminosav kiegészítéssel állítjuk be a szükséges nyersfehérje mennyiségét a megfelelő aminosav szintek eléréséhez. Ebben az esetben az optimálishoz képest nagyobb arányú a legdrágább fehérjehordozó alapanyag, vagyis a szója felhasználásunk, ami költségnövelő tényező. Ezzel párhuzamosan tovább terheljük az állat szervezetét és a környezetet a minimálisan szükséges nyersfehérje szintnél jóval magasabb értékek felesleges lebontásával és az egyéb negatív ökológiai hatásokkal, mint például a túlzott N-terheléssel és kiválasztással. A szintetikus aminosavak használatán alapuló takarmányozási javaslatok összeállításánál (7. táblázat), az esszenciális aminosav szinteket és azok arányát a szintetikus aminosavakkal állítjuk be, a minimálisan szükséges nyersfehérje szintet a fehérjehordozó alapanyagok csökkentett arányával alakítjuk ki. Optimális, költséghatékony, valamint az állati szervezet és a környezet számára kevésbé megterhelő megoldást eredményez. A következőkben mutatjuk be jelenlegi és leendő partnereink számára a fehérjehordozó és az alternatív alapanyagok használatán alapuló takarmányozási javaslatainkat. A 7. táblázat egy hagyományos fehérjehordozó alapanyagokat felhasználó takarmányozási javaslatot szemléltet, míg a 8. táblázat egy alternatív alapanyagokat is előnyben részesítő javaslatot mutat be. Brojler takarmányozási javaslat alap recept (7. táblázat) INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Ft/kg Kukorica 45 42,61 44,57 46,82 50,87 Búza 45 15,00 15,00 15,00 15,00 Szójadara ,00 33,20 30,80 26,80 Fullfat szója 130 Napraforgódara 54 DDGS 55 Olaj 225 2,30 3,50 3,90 4,20 L-lizin HCI 400 0,33 0,23 0,19 0,20 DL-metionin 800 0,37 0,31 0,26 0,25 L-threonin 440 0,12 0,08 0,06 0,06 Mész 10 1,30 1,25 1,15 1,00 MCP 130 1,05 0,95 0,90 0,70 Só 20 0,27 0,27 0,27 0,27 Szóda 80 0,15 0,15 0,15 0,15 Indító premix ,50 Nevelő premix ,50 0,50 Befejező premix 750 0,50 100,00 100,00 100,00 100,00 Nyersfehérje % 22,30 21,00 20,00 18,50 ME/B MJ/kg 12,50 12,90 13,10 13,40 Lizin % 1,45 1,29 1,20 1,10 Methionin % 0,70 0,63 0,58 0,55 Meth.+cisztin % 1, ,91 0,86 Threonin % 0, ,80 0,74 Brojler takarmányozási javaslat- alternatív recept (8. táblázat) INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Ft/kg Kukorica 45 42;61 41,22 41,84 44,86 Búza 45 15,00 15,00 15,00 15,00 Szójadara ,00 25,00 19,30 13,40 Fullfat szója 130 6,00 7,00 8,00 Napraforgódara 54 3,00 5,00 6,00 DDGS 55 3,00 5,00 6,00 Olaj 225 2,30 3,00 3,30 3,50 L-lizin HCI 400 0,33 0,30 0,31 0,35 DL-metionin 800 0,37 0,30 0,24 0,23 L-threonin 440 0,12 0,09 0,07 0,07 Mész 10 1,30 1,25 1,15 1,00 MCP 130 1,05 0,95 0,90 0,70 Só 20 0,27 0,25 0,24 0,24 Szóda 80 0,15 0,15 0,15 0,15 Indító premix ,50 Nevelő premix ,50 0,50 Befejező premix ,00 100,00 100,00 100,00 Nyersfehérje % 22,30 21,00 20,00 18,50 ME/B MJ/kg 12,50 12,90 13,10 13,40 Lizin % 1,45 1,29 1,20 1,10 Methionin % 0,70 0,63 0,58 0,55 Meth.+cisztin % 1,07 0,98 0,91 0,86 Threonin % 0,97 0,86 0,80 0,74 *A receptúrákat készítette: Mákné Brasch Klára. 19

20 Mindkét takarmányozási javaslat esetében egységesen a Ross 308 ajánlása szerinti szükségleti értékek, valamint ennek megfelelő aminosav szintek és arányok lettek meghatározva. A két takarmányozási javaslat között kizárólag az alapanyagok megválasztásában van különbség. A két takarmányozási javaslatot költséghatékonysági szempontból is bemutatjuk (9. táblázat). A receptúrák költséghatékonysági összehasonlítása (9. táblázat) Alap recept INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Alapanyag ár Ft/kg 83,87 82,12 80,64 77,10 Takarmány fogyasztás kg/madár 0,30 0,80 1,50 1,70 Takarmány fogyasztás össz. kg/madár 4,30 Takarmány költség/madár 25,16 65,70 120,97 131,08 Takarmány költség/madár Ft/madár 342,90 Takarmány átlagár Ft/kg 79,74 Alternatív recept INDÍTÓ NEVELŐ 1 NEVELŐ 2 BEFEJEZŐ Alapanyag ár Ft/kg 83,87 81,60 79,11 75,26 Takarmány fogyasztás kg/madár 0,30 0,80 1,50 1,70 Takarmány fogyasztás össz. kg/madár 4,30 Meghatározó információ, hogy a táblázatban szereplő adatok és számított értékek a Ross 308 technológia alapján a 40. napra elért 2,6 kg vágósúly, az 1,65 kg/kg fajlagos takarmány felhasználás és a 4,3 kg összes takarmányfogyasztás alapján lettek meghatározva. Összességében elmondható, hogy a két takarmányozási ajánlat közül az alternatív alapanyagokat is előnyben részesítő és azt a javasolt mértékben felhasználó ajánlat esetében egy lényegesen költséghatékonyabb megoldást kínáltunk, amely egyaránt optimális a termelő számára, mint költség megtakarítás és természetesen biztosítja az ideális beltartalmi értékeket a technológiai szükségleteknek megfelelően. Végezetül, ha szeretnénk összefoglalni az eddigiekben tárgyalt és bemutatott témaköröket, akkor elmondhatjuk, hogy a partnereink rendelkezésére álló takarmány alapanyagok, fehérje és alternatív alapanyagok pontos megválasztásával és ajánlott mértékű felhasználásával, azok aktuális beltartalmi paramétereink ismeretében és a használatban lévő genetikai ajánlások figyelembe vételével lehetőségünk van a partnerek számára optimális takarmányozási javaslat elkészítésére az eredményes brojler hizlalás érdekében. Takarmány költség/madár 25,16 65,28 118,67 127,94 Takarmány költség/madár Ft/madár 337,05 Takarmány átlagár Ft/kg 78,38 A táblázatot készítette: Mákné Brasch Klára. BAROMFI HÍRmondó A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Szijjártó Pál Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) , fax: (96) premix@agrofeed.hu Design: arttitude.hu Az angol nyelvű cikkeket fordította: Neukirchner Renáta Központ: Agrofeed Kft Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) Fax: (96) Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) (30) Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) Fax: (76) European Feed Additives and PreMixtures Quality System