Nyíregyháza, február 20.

Átírás

1 Nyíregyháza, február 20.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 I.1. Ügyrend hatálya 4 I.2. A szakigazgatási szerv jogállása 4 I.3. A szakigazgatási szerv alapadata 4 II. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 5 III. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 6 III.1. Szervezeti felépítés 6 III.2. Személyi állomány 6 IV. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK 9 FELADATAI, MUNKAFOLYAMATAI IV.1. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai 9 IV.2. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 10 IV.2.1. Munkafolyamatok 11 IV.3. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 14 IV.3.1. Munkafolyamatok 15 IV.4. Jogi Segítségnyújtó Osztály 18 IV.4.1 Munkafolyamatok 20 IV.5. Áldozatsegítő Osztály 21 IV.5.1 Munkafolyamatok 23 2

3 V. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 25 V.1. Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje 25 V.2. Irányítási jogkör, alárendeltségi viszonyok rendje 25 V.3. Képviseleti jogosultság rendje 25 V.4. A helyettesítés rendje 26 V.5. A kiadmányozás rendje 26 V.6. Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző, érkeztetési, szignálási és postázási rendje 27 V.7. Az Igazságügyi Szolgálat értekezleti rendje 28 V.8. A munkavégzés munkarend és a munkaidő beosztás 30 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK számú függelék számú függelék számú függelék számú függelék számú függelék számú függelék számú függelék 41 3

4 FELHATALMAZÁS 30.. (4, 6) bekezdése alapján a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Ügyrendjét az alábbiak szerint állapítom meg. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. Az Ügyrend hatálya Az Ügyrend hatálya a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatára, annak belső szervezeti egységeire illetve valamennyi kormánytisztviselőjére és a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény szerint foglalkoztatott munkavállalójára terjed ki. I.2. A szakigazgatási szerv jogállása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) szakigazgatási szerveként működő önálló szervezeti egység. Az Igazságügyi Szolgálatnál működő osztályok az igazgató és az osztályvezetők vezetése alatt állnak. Az osztályok a szakmai követelményrendszer érvényesítése érdekében horizontális együttműködésre kötelesek. Az együttműködés keretében a feladatkörükbe tartozó, más szervezeti egységet, illetőleg szakigazgatási szervet is érintő ügyekben egymással egyeztetve, egymást folyamatosan tájékoztatva kötelesek eljárni. Az Igazságügyi Szolgálat jogi személyiséggel nem rendelkezik. A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a Kormányhivatal szakigazgatási szervei egy költségvetési szervet alkotnak. I.3. A szakigazgatási szerv alapadatai 4

5 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9. Postacíme: 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9, Pf:165 Központi telefonszáma: 42/ Központi telefaxszáma: 42/ Központi Illetékességi területe: az Áldozatsegítő Osztály kivételével (a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. tv. 10. (1) bekezdése alapján nincs meghatározott illetékességi terülte) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területi Irodák: 1, Fehérgyarmat Petőfi Sándor u.16. Tel: 44/ , Kisvárda Szent György tér 4. Tel: 45/ Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző lenyomata kör alakú. A bélyegző felső részén 2 sorban, félkör alakban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szövegrész, középen a Magyar Köztársaság címere alatta a bélyegző sorszáma, alsó részében pedig Nyíregyháza felirat található. Az Igazságügyi Szolgálatnál használatos bélyegzők lenyomatát a jelen Ügyrend 7. számú függeléke tartalmazza. Az ellátandó alaptevékenységek államháztartási szakfeladatonkénti besorolásban: Jogi segítségnyújtás, Pártfogó felügyelői tevékenység, Áldozatsegítés és kárenyhítés. 5

6 II. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az Igazságügyi Szolgálat feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Khtv.), a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben, a pártfogó felügyelői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, az áldozatsegítésre és az állami kárenyhítésre vonatkozó hatályos jogszabályokban, a Kormányhivatal) Alapító Okiratában, Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ), az SZMSZ-hez kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint a jelen Ügyrendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ( a továbbiakban: KIH) által kibocsátott módszertani útmutatásokban (elnöki intézkedések, állásfoglalások, tájékoztatók) foglaltak az irányadóak. A vezetők, az ügyintézők, az előadók feladatait az SZMSZ, a jelen Ügyrend és a munkaköri leírások szabályozzák. A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó feladatok jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét. Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A belső szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért az igazgató, valamint az adott belső szervezeti egységek vezetői, az osztályvezetők a felelősek. III. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA III.1.) Szervezeti felépítés Az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti, aki a Kormánymegbízott szervezeti és a KIH elnökének szakmai irányítása mellett irányítja és felügyeli az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységeinek és a közvetlen irányítási körébe tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók tevékenységét. Az igazgató vezetése alatt álló belső szervezeti egységek: 6

7 Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Jogi Segítségnyújtó Osztály, Áldozatsegítő Osztály. Az egyes osztályok vezetését osztályvezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők látják el. Az egyes belső szervezeti egységek a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben önállóan járnak el az osztályvezető irányításával. Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítésének ábráját a jelen Ügyrend 1. számú függeléke tartalmazza. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szervezeti egységeinek létszámkeretét a jelen Ügyrend 2. számú függeléke tartalmazza. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény alapján és egyéb közszolgálati jogszabályokra is figyelemmel a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a jelen Ügyrend 3. számú függeléke tartalmazza. III.2.) Személyi állomány a.) Az igazgató Az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti, aki: 1. a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja az Igazságügyi Szolgálatot; 2. gyakorolja az Igazságügyi Szolgálat vezetőjének címzett hatásköröket, az ehhez kapcsolódó kiadmányozási jogot, amelyet átruházhat; 3. elkészíti az Ügyrendet és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat 3 példányban; 4. az osztályvezetők útján ellenőrzi és szervezi az Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti egységeit, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését; 7

8 5. gondoskodik a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételéről; 6. tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégiumnak; 7. gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a Khtv. 15. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával; 8. meghatározza az éves munkatervi feladatokat, továbbá elkészíti az éves beszámolót, valamint a szakmai irányító szerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl; 9. a kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről; 10. szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából; 11. gondoskodik a havi ellátmány határidőre történő elszámolásáról, biztosítja a források és eszközök célszerű, takarékos és hatékony felhasználását, valamint gondoskodik a bűncselekmény áldozatai számára nyújtandó azonnali pénzügyi segély biztonságos őrzéséről; 12. a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi az adott szervezeti egységek tevékenységét; 13. az Igazságügyi Szolgálat vonatkozásában részt vesz a Kormányhivatal stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában, valamint a szakmai felügyelet irányában szakmai koncepciók kidolgozásában; 14. meghatározza az egyes belső szervezeti egységek létszám keretét. b.) Az igazgató-helyettes (nem önálló státusz) Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az általa kinevezett belső szervezeti egység osztályvezetői munkakörét is betöltő osztályvezető helyettesíti. aki: 1. segíti az igazgató irányító, felügyeleti jogkörének az ellátását, 2. az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében eljárva irányítja és felügyeli az Igazságügyi Szolgálat tevékenységét, 3. a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi a szervezeti egység(ek) tevékenységét. c.) Az osztályvezető 8

9 Az Igazságügyi Szolgálat osztályvezetője a jogszabályok előírásai szerint és az igazgatótól annak távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott osztályvezetőtől kapott utasítás szerint vezeti az osztályt és ellenőrzi annak működését Az osztályvezető a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az Igazságügyi Szolgálat stratégiájának és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. Az osztályvezető: 1. munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellátja az osztály szakmai tevékenységének irányítását, ellenőrzési jogosultságát az általános jelentési kötelezettség betartása mellett közvetlenül és folyamatosan gyakorolja, 2. rendszeresen ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó kormánytisztviselők szakmai tevékenységét, az ügyintézési határidők betartását, 3. gyakorolja a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket, valamint szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, 4. az osztály feladatkörébe tartozó ügyekben az igazgató nevében és megbízásából gyakorolja a szerv vezetője által részére átruházott kiadmányozási jogot, 5. biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását, 6. közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és szakmai koncepciók előkészítésében, véleményezésében, 7. javaslatot tesz a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység éves munkatervi feladataira, előkészíti az osztályán dolgozók munkaköri leírásokat, 8. ellátja mindazon ügyeket, amelyet az igazgató vagy helyettesítése esetén az igazgatóhelyettes állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. a) Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselője A pártfogó felügyelő, az áldozatsegítő, a jogi segítségnyújtó munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő a munkatervben, a munkaköri leírásában részére megállapított és az osztályvezetője által rá osztott feladatokat, kapott utasításokat a határidőkre is figyelemmel, a jogszabályok és az egyéb szakmai utasítások betartásával végzi. A kormánytisztviselő a feladatkörét önállóan látja el és felelős a saját tevékenységéért. A szakigazgatási szerv beosztott kormánytisztviselői felelősek a kiadmány-tervezetek szakszerű előkészítéséért és a kiadmányozott iratok határidőben történő, ügyirat-kezelési előírásoknak megfelelő továbbításáért, elintézéséért. 9

10 A pártfogó felügyelő a feladatait az osztályvezetője által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi. A szakigazgatási szerv vezetője nevében és megbízásából a V. Fejezet 5.c. pontjában meghatározottak szerint gyakorolja az átruházott kiadmányozási jogot. A középfokú végzettségű, előadó munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő (kormányzati ügykezelő) a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak,- valamint a közvetlen vezetőjétől/osztályvezetőjétől kapott utasítás szerint köteles ellátni. IV. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI IV.1. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai Az Igazságügy Szolgálat feladatellátásával, működésével összefüggésben: a) ügyfélfogadási tevékenysége keretében, a hatáskörébe tartozó ügyekben fogadja az ügyfeleket az erre kijelölt helyiségeiben, a jogi segítségnyújtás területén ellátja a kihelyezett ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat, a pártfogó felügyelői feladatokkal összefüggésben a székhelyétől és a telephelyétől eltérően részirodákat működtet; b) ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt feladatokat. c) rendszeres (különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program keretein belüli kötelezettségre) és eseti jellegű adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat, statisztikai kimutatásokat készít elő a Kormányhivatal, valamint a KIH szervezeti egységei részére; d) a jogi segítségnyújtás szakmai feladatai vonatkozásában az ellátás előirányzata a KIH kezelésében lévő Jogi segítségnyújtás célelőirányzat, az áldozatsegítés szakmai feladatai ellátásának előirányzata pedig a KIH kezelésében lévő Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése előirányzat, e) együttműködik a KIH ellenőrzéseiben, vizsgálataiban, részt vesz az általa szervezett képzésekben; f) egyes szakterületeit érintően, a KIH-hel együttműködve pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt; g) a KIH-hel együttműködve részt vesz az egyes szakterületek hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak a fejlesztésében; h) módszertani fejlesztéseit, és az egyes szakterületekre vonatkozó sztenderdek építését illetően - az előzetes egyeztetésre is kiterjedően - együttműködik a KIH-hel; 10

11 i) erre vonatkozó megkeresés esetén véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok, kormánymegbízotti, elnöki intézkedések, illetve a kormányhivatal egyéb szabályzatainak tervezetét; j) közreműködik a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében; k) elvégzi az iratkezeléssel (iktatás, postázás, irattározás stb.) összefüggő feladatokat, közreműködik a Kormányhivatal gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak; l) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről; m) ellátja a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott humánpolitikai feladatokat; n) ellátja szakigazgatási szerv vezetőjének munkáltatói jogkörébe tartozó feladatokat és azokról nyilvántartást vezet; o) megtervezi a szolgálati gépjárművek várható kilométer futását, vezeti a szolgálati gépjárművek menetlevelét, elkészíti havi km. összesítésüket; p) megigényli a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára az azonnali pénzügy segélyt a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályától, gondoskodik annak tárolásáról, biztonságos őrzéséről, teljesíti a kifizetéseket, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi a hónap végi elszámolásokat. IV.2 Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Az Igazságügyi Szolgálat a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi a felnőtt korú, illetve az igazgató KIH-hel egyeztetett döntése alapján, az osztályok közötti egyenletes munkateher megteremtése érdekében, szükség és erre vonatkozó speciális szakmai képzés biztosítása esetén a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat. Ennek keretében: a) Koordinációs feladatkörben: 1. illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 11

12 2. külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet. b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben: 1. az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőtt korú elkövetőkről; 2. szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását; 3. végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4. elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; 5. az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, amelyet a KIH-nek továbbít; 6. ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; 7. a Kormányhivatal helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8. a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén. c) Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben: 1. együttműködik a KIH-hel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; 12

13 2. közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását; 3. indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára; 4. közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; 6. közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában; 7. vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; 8. részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken; 9. részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben; 10. együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában, IV.2.1. Munkafolyamatok A környezettanulmány munkafolyamata Főként a nyomozóhatóság, kisebb részben büntetés-végrehajtási bíró illetve az ügyész vagy a bíróság a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes szolgálatot megkeresi a környezettanulmány elkészítése érdekében. A szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. Szükséges adatok illetve pedagógiai jellemzés beszerzése, környezettanulmány és interjúk elkészítése, más szolgálat együttműködésbe vonása, expediálás, irat ügyviteli lezárása. A terhelt személyére, életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tények bemutatása. Az elkészítésben a rendőrség közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, a lakhelye 13

14 szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál. A büntetés-végrehajtási intézet megkeresése esetén a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésének általános szempontjain túl különösen azt vizsgálja, hogy az elítélt által benyújtott kérelem indoka valós-e és visszavezethető-e közérdekre, az elítélt személyi-, családi körülményeire vagy egészségi állapotára mennyiben hozhatóak a tapasztalatok összefüggésbe a kérvényben foglaltakkal, a nevelési terv a szabad élet személyi körülményeit milyen módon és mértékben vegye figyelembe. Pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének munkafolyamata A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő kezdőiratot az ügyész vagy a bíróság megküldi a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes szolgálatnak. A szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni az alkalmazott vizsgálati eljárásokra és módszerekre. A vélemény elkészítéséhez sor kerül a terhelt meghallgatására, iratok tanulmányozására, felvilágosítás,- adat,- irat beszerzésre, a lakó,- tartózkodási hely megtekintésére. Az írásba foglalás során szükséges a szakmai ténymegállapítások illetve a konkrét kérdésekre adott válaszok megfogalmazása. Az elkészítésben a rendőrség a szükséges mértékben közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál. Közérdekű munka szervezés és ellenőrzés munkafolyamata 14

15 Az ítéletről az ítélkező bíróság értesítő lapot állít ki, melyet az ítélettel együtt megküld az elítélt lakóhelye (kérelme alapján tartózkodási helye szerint illetékes) büntetés-végrehajtási csoportnak. A büntetés-végrehajtási csoport megkeresését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelő az iratokat áttanulmányozza, illetve szükség szerint intézkedik. Kiadja a felhívást az elítélt részére, jegyzőkönyvet vesz fel, illetve a kijelölésre javasolható munkahelyet nyilatkoztatja, majd pártfogó felügyelői véleményt készít. A büntetés-végrehajtási bíró általi munkahely kijelölő végzés érkezését követően a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szervezése, ellenőrzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A pártfogó felügyelő akadályoztatott végrehajtás esetén javaslatot tesz az elévülésre, végrehajthatóság megszűnésének illetve a végrehajtás félbeszakításának megállapítására. Ha az elítélt letöltötte a büntetését a pártfogó felügyelő erről értesíti az illetékes szerveket. Pártfogó felügyelet végrehajtásának munkafolyamata A kezdőirat érkeztetése, iktatást követően szignálás az osztályvezető által a területi illetékesség és egyéni leterheltség mérlegelésével - nyilvántartásba vétel, előzmények keresése, az iratok pártfogó felügyelői könyvbe történő bevezetése. Az illetékes pártfogó felügyelő feladata az iratok tanulmányozása, adatok beszerzése, pontosítása, iratpótlás, nyilvántartás adatainak és a gyermekvédelmi előzmények beszerzése, nyilvántartó lap kitöltése. A kezdő értesítés és a felhívás pártfogó felügyelő előtti megjelenésre haladéktalan kibocsátása, az időpont 15 napon belüli kitűzése, szükség esetén felkutatás kezdeményezése. További információ és adatszerzés, iratpótlás. A pártfogolt (szükség esetén törvényes képviselője) tájékoztatása, jegyzőkönyv felvétele, az életkori sajátosságoknak megfelelő speciális szabályok alkalmazása. A tájékoztatásról (vagy annak elmaradásáról) szóló értesítés kibocsátása. A jegyzőkönyvi tájékoztatást követő 30 napon belül, a teljes információs bázis birtokában (környezettanulmány, interjúk stb.) pártfogó felügyelői terv készítése. A pártfogó felügyelet végrehajtása során alkalmazott feladatok között szerepel a családlátogatás, resztoratív módszerek, elszámoltatás, ellenőrzés, kérvény és beadványszerkesztés, személyes közbenjárás, intézményekkel való együttműködés, kontroll és segítő funkció alkalmazása, 15

16 dokumentáltság, informatikai rendszerben történő adatrögzítés. Az utógondozás munkafolyamata A lakó- illetve tartózkodási hely szerinti illetékes pártfogó felügyelő, a szabadult elítélt kérésére kezdi el az utógondozást, a szociális feltételek megteremtéséhez valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében. Lehetőség szerint a szabadulót a pártfogó felügyelő segélyben részesítheti. Az első meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az utógondozást az osztályvezető szignálását követően a területileg illetékes pártfogó felügyelő látja el. Az utógondozás során a pártfogó felügyelő együttműködik a társszervekkel, hatósági intézményekkel (szociális, karitatív és öntevékeny szervezetekkel). Az utógondozás befejezésekor a pártfogó felügyelő jelentést készít a szabadító büntetés-végrehajtási intézet vagy javítóintézet felé. Közvetítői eljárás során alkalmazott munkafolyamat Az ügyészi határozat vagy bírói végzés érkezését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a közvetítőre (pártfogó felügyelőre) szignálja az ügyet. A közvetítő idézést küld a terhelt illetve a sértett részére. A közvetítői megbeszélés - amelyen a sértett és a terhelt is személyesen jelen van kimenetelétől függően a mediátor megállapodást készít, melynek megvalósulását figyelemmel kíséri. A befejezésről jelentést készít az illetékes ügyésznek vagy bírónak. IV.3. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Az Igazságügyi Szolgálat a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi a fiatalkorú, illetve az osztályok közötti egyenletes munkateher megteremtése érdekében, az igazgató KIH-hel egyeztetett döntése alapján, szükség és erre vonatkozó speciális szakmai képzés biztosítása esetén a felnőtt korú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat. Ennek keretében: a) Koordinációs feladatkörben: 16

17 1. illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetésvégrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 2. külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet. b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben: 1. az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a fiatalkorú elkövetőkről; 2. szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását; 3. végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4. elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat; 5. az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; 6. ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, melyet a KIH-nek továbbít; 7. az Igazságügyi Szolgálat helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8. a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén. 17

18 c) Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben: 1. együttműködik a KIH- hel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; 2. közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását, 3. indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára; 4. közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5. közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában; 6. közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljaiból eredő feladatok végrehajtásában; 7. vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; 8. részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken, 9. részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben, 10. együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában. IV.3.1. Munkafolyamatok A környezettanulmány készítésének munkafolyamata Főként a nyomozóhatóság, kisebb részben a büntetés-végrehajtási bíró illetve az ügyész vagy a bíróság a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes igazságügyi szolgálatot megkeresi a környezettanulmány elkészítése érdekében. Az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A szükséges adatok illetve a pedagógiai vélemény beszerzése, a környezettanulmány és az interjúk elkészítése, szükség esetén más igazságügyi szolgálat együttműködésbe vonása után történik az expediálás és az irat ügyviteli lezárása. 18

19 A nyomozóhatóság által kért környezettanulmányban a terhelt személyére, életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket kell bemutatni. Az elkészítésben a rendőrség közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, a lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és (nevelésbe vett gyermek esetén) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál. A büntetés-végrehajtási intézet megkeresése esetén a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésének általános szempontjain túl különösen azt vizsgálja, hogy az elítélt által a büntetés félbeszakítása érdekében benyújtott kérelem indoka valós-e és visszavezethető-e közérdekre, az elítélt személyi-, családi körülményeire vagy egészségi állapotára. A fiatalkorú elítélt befogadó részlegbe helyezésekor kért környezettanulmány a megfelelő hatékonyságú, megalapozott és célravezető nevelési terv elkészítését szolgálja. Pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének munkafolyamata A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő kezdőiratot az ügyész vagy a bíróság megküldi a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Igazságügyi szolgálatnak. Az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni az alkalmazott vizsgálati eljárásokra és módszerekre. A vélemény elkészítéséhez sor kerül a terhelt meghallgatására, iratok tanulmányozására, felvilágosítás,- adat,- irat beszerzésre, a lakó,- tartózkodási hely megtekintésére. Az írásba foglalás során szükséges a szakmai ténymegállapítások illetve a konkrét kérdésekre adott válaszok megfogalmazása. Az elkészítésben a rendőrség a szükséges mértékben közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál. 19

20 Közérdekű munka szervezésének és ellenőrzésének munkafolyamata Az ítéletről az ítélkező bíróság értesítő lapot állít ki, amelyet az ítélettel együtt megküld az elítélt lakóhelye (kérelme alapján tartózkodási helye szerint illetékes) büntetés-végrehajtási csoportnak, aki megküldi az igazságügyi szolgálatnak. A büntetés-végrehajtási csoport megkeresését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelő az iratokat áttanulmányozza, illetve szükség szerint intézkedik. Kiadja a felhívást az elítélt részére, jegyzőkönyvet vesz fel, illetve a kijelölésre javasolható munkahelyet nyilatkoztatja, majd pártfogó felügyelői véleményt készít. A büntetés-végrehajtási bíró általi munkahely kijelölő végzés érkezését követően a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szervezése, ellenőrzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A pártfogó felügyelő akadályoztatott végrehajtás esetén javaslatot tesz az elévülésre, végrehajthatóság megszűnésének illetve a végrehajtás félbeszakításának megállapítására. Ha az elítélt letöltötte a büntetését a pártfogó felügyelő erről értesíti az illetékes szerveket. A pártfogó felügyelő a végrehajtás rendes menete szerint kettős ellenőrzést hajt végre, egyrészt a munkahely másrészt az elítélt felett gyakorol kontrollt. Ha az elítélt önhibájából nem tölti büntetését a pártfogó felügyelő javasolja a szabadságvesztésre történő átváltoztatást. Pártfogó felügyelet végrehajtásának munkafolyamata A kezdőirat érkeztetése és az iktatást követően az osztályvezető a területi illetékesség és az egyéni leterheltség mérlegelésével az illetékes pártfogó felügyelőre szignálja a kezdőiratokat. Az előzménnyel felszerelt aktát az iroda bevezeti a pártfogó felügyelői könyvbe. Az illetékes pártfogó felügyelő feladata az iratok tanulmányozása, adatok beszerzése, pontosítása, iratpótlás, a nyilvántartás adatainak és a gyermekvédelmi előzmények beszerzése, a nyilvántartó lap kitöltése. A kezdő értesítés a felhívás kibocsátása, a kitűzés 15 napon belüli megtörténik, szükség esetén a felkutatás akadályozhatja az eljárást.. A pártfogolt (szükség esetén törvényes képviselője) előtt megtörténik a jegyzőkönyv felvétele, az életkori sajátosságoknak megfelelő speciális szabályok 20

21 alkalmazásával. A tájékoztatásról (vagy annak elmaradásáról) értesíteni kell az elrendelőt. A jegyzőkönyvi tájékoztatást követő 30 napon belül, a teljes információs bázis birtokában (környezettanulmány, interjúk stb.) elkészül a pártfogó felügyelői terv. A pártfogó felügyelet végrehajtása során alkalmazott feladatok között szerepel a családlátogatás, resztoratív módszerek alkalmazása, elszámoltatás, ellenőrzés, kérvény és beadványszerkesztés, személyes közbenjárás, intézményekkel való együttműködés, kontroll és segítő funkció alkalmazása, dokumentáltság, informatikai rendszerben történő adatrögzítés. A rendőrség és gyermekvédelem intézményei felé szükség szerinti tájékoztatás valósul meg, A magatartási szabályok és a közvetítői eljárás során létrejött megállapodás teljesítéséről, vagy ezek hiányáról a pártfogó felügyelő az elrendelőt értesíti, súlyos eseben javaslatot tesz. A pártfogó felügyelet befejezése esetén jelentés kibocsátása, terv összegzése, nyilvántartó lap, adatbázis adatainak aktualizálása, ügyviteli befejezés történik. Az utógondozás munkafolyamata A lakó- illetve tartózkodási hely szerinti illetékes pártfogó felügyelő, a szabadult elítélt kérésére kezdi el az utógondozást, a szociális feltételek megteremtéséhez valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében. Lehetőség szerint a szabadulót a pártfogó felügyelő segélyben részesítheti. Az első meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az utógondozást az osztályvezető szignálását követően a területileg illetékes pártfogó felügyelő látja el. Az utógondozás során a pártfogó felügyelő együttműködik a társszervekkel, hatósági intézményekkel (szociális, karitatív és öntevékeny szervezetekkel). Az utógondozás befejezésekor a pártfogó felügyelő jelentést készít a szabadító büntetés-végrehajtási intézet vagy javítóintézet felé. Az önkéntesen igénybevehető utogondozásra a büntetés-végrehajtási intézetben és a javítóintézetben is lehetőség van. Közvetítői eljárás során alkalmazott munkafolyamat Az ügyészi határozat vagy bírói végzés érkezését követően az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, és az osztályvezető a közvetítőre (pártfogó felügyelőre) szignálja az ügyet. A közvetítő a szükséges előkészítés után idézést küld a terhelt illetve 21

22 a sértett részére. A közvetítői megbeszélés - amelyen a sértett és a terhelt is személyesen jelen vannak kimenetelétől függően a mediátor megállapodást készít, amelynek megvalósulását figyelemmel kíséri. A befejezésről jelentést készít az illetékes ügyésznek vagy bírónak. IV.4. Jogi Segítségnyújtó Osztály Az Igazságügyi Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Osztály útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére. Ennek keretében: a) Koordinációs feladatkörben: 1. illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzői kamarákkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; 2. részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában. b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben: 1. elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat; 2. a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, megvonásáról, a fizetési kedvezmény iránt benyújtott kérelmekről; 3. megvizsgálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést, ennek alapján a döntését visszavonja, módosítja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIH-hez; 4. ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat alaki-formai szempontból, valamint abból a szempontból, hogy azok a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III.30.) IM rendeletben és a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III.30.) IM rendeletben foglaltak figyelembevételével 22

23 megfelelnek-e a számlával együtt megküldött támogatást engedélyező jogerős határozatban, illetve a teljesítési igazolásban, vagy jogerős díjmegállapító határozatban foglaltaknak, a jogi szolgáltatást a jogi segítő, illetve a pártfogó ügyvéd a határozatban előírt igénybevételi határidőn belül kezdte-e meg, a jogi segítő igényérvényesítésére a törvényben meghatározott peren kívüli szolgáltatásnál 6 hónapon belül, peres jogi segítségnyújtásnál pedig 30 napon belül került-e sor, illetve a felszámított jogi segítői díj, vagy pártfogó ügyvédi díj megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak, a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak; 5. a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot a jogszabályban meghatározott összesítővel továbbítja a KIH gazdasági szervezeti egységének; 6. az állam által megelőlegezett, valamint a részleges költségmentesség alapján peres támogatásban részesülő fél kérelmére a jogszabályi rendelkezések teljesülése esetén dönt a támogatásban részesülő fél pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettség alóli méltányosságból történő mentesítéséről, 7. a visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez vagy egyéb intézkedést tesz a követelés behajtása iránt; 8. peres ügyekben a támogatott fél képviseletére indokolt esetben pártfogó ügyvédet rendel ki, dönt a pártfogó ügyvéd felmentéséről; 9. a pártfogó ügyvéd díjigénye alapján megállapítja a pártfogó ügyvéd díját, a bíróság döntése alapján rendelkezik annak viseléséről; 10. döntése alapján felülvizsgálhatja, a peres ügyekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően felülvizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását; 11. ha a gazdálkodó szervezet adós ellen a követelés végrehajtásra történő átadását megelőzően felszámolási eljárás indult, vagy az állami adóhatóság a végrehajtási eljárás a felszámolási eljárás miatt megszüntette, és erről a végrehajtást kérőt értesítette, haladéktalanul intézkedik a felszámolónál a hitelezői igény bejelentése vagy a behajthatatlansági igazolás beszerzése iránt; 12. a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIH-hez. c) Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben: 1. Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat; 2. közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását. 23

24 3. ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben; 4. tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan; 5. számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről; 6. a székhelyétől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet; 7. a jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat, jelentést és beszámolókat készít elő a KIH szervezeti egységei részére, 8. részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken, 9. együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában. IV.4.1 Munkafolyamatok: Kérelem beérkezése (személyesen, illetve postai úton), osztályvezető általi kiszignálás, hiánytalan kérelem esetén határozati döntés a támogatás engedélyezéséről, mértékéről, vagy a kérelem elutasításáról. Hiányos kérelem esetén hiánypótlási végzés kibocsátása. 1. peren kívüli támogatás iránti kérelem: Kérelem beérkezése (személyesen, illetve postai úton), ügyintézőre szignálás (osztályvezető), hiánytalan kérelem, és jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén határozati döntés a támogatás engedélyezéséről, mértékéről, vagy a kérelem elutasításáról. Hiányos kérelem esetén hiánypótlási végzés kibocsátása. A jogi segítő által az elvégzett tevékenységről kiállított számlák, teljesítésigazolások ellenőrzése. Kifizetésre alkalmas számlák továbbítása KIH Pénzügyi Osztályára. Kifogásolt számlák visszaküldése javításra jogi segítő részére. Állam által előlegezett visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére kötelező határozat meghozatala. 2. peres ügyekben történő jogi segítségnyújtás iránti kérelem Kérelem beérkezése (személyese, illetve postai úton), kérelem kiszignálása (osztályvezető), hiánytalan kérelem, és a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén határozati döntés pártfogó ügyvédi képviselet biztosításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Ügyfél kérelmére indokolt esetben pártfogó ügyvéd kirendelése. Jogszabályban meghatározott esetekben döntés a pártfogó ügyvéd felmentéséről, illetve a felmentés iránti kérelem elutasításáról. Pártfogó ügyvéd díjigénye alapján pártfogó ügyvédi díj megállapítása (elutasítása), döntés annak viseléséről. Pártfogó ügyvéd által kiállított számla ellenőrzése, kifizetésre alkalmas számla továbbítása KIH Pénzügyi Osztályára. 24

25 Kifogásolt számlák visszaküldése javításra pártfogó ügyvéd részére. Pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítési kötelezettség esetén visszatérítésre kötelező határozat meghozatala. Peres és peren kívüli támogatás során megállapított visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezése, vagy egyéb intézkedés a követelés behajtása iránt. Támogatások feltételei fennállásának felülvizsgálata, döntések ellen benyújtott fellebbezések, méltányossági kérelmek a másodfokú hatósághoz. felterjesztése. Halasztás, részletfizetés iránti kérelmek elbírálása. 3. európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem beérkezése, szignálása (osztályvezető), szakfordító kirendelése, és díjának megfizetése, kérelem továbbítása. 4. Ügyfélszolgálati tevékenység: Tájékoztatás nyújtása egyszerűbb megítélésű ügyekben. IV.5. Áldozatsegítő Osztály Az Igazságügyi Szolgálat az Áldozatsegítő Osztály útján végzi a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló jogszabályokban meghatározott hatósági, engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb feladatokat. Ennek keretében: a) Koordinációs feladatkörben: 1. együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és 25

26 szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal; 2. kiskorú veszélyeztetettségéről való tudomásszerzés esetén haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez; 3. gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék; 4. továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult hatósághoz, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat és a kérelem elbírálásához szükséges igazolást; 5. gondoskodik az áldozatsegítő tevékenységről szóló tájékoztatók elkészítéséről, azok hozzáférhetőségéről, valamint a formanyomtatvány hozzáférhetőségéről; 6. a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIH-hez; 7. részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában. b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben: 1. az áldozatot hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet; 2. a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak; 3. az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet érdemben elbírálja; 4. a kérelem elbírálásához a tényállást tisztázza, az áldozatot vagy más személyt meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti; 5. a KIH által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi segélyre szolgáló célelőirányzat terhére - a célelőirányzatot kezelő szervezet és a Kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint - azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes; 6. az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben meghatározott esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a 26