A növekedés új irányai

Átírás

1 A növekedés új irányai Magyarországi Vezérigazgató Felmérés március 8.

2 Tartalom Előszó 3 A növekedés új irányai 5 Globális kitekintés 5 Hazai körkép 6 Rugalmas célkitűzésekkel a növekedés felé 8 Milyen stratégiai lépéseket tesznek a hazai vállalatok a növekedés elősegítésére? 9 Az üzleti környezetből fakadó kockázatok 13 Elsődleges veszélyforrások a vállalati működésre 14 Adóelőnyök 16 Egyensúlyteremtés a vállalatokon belül 17 Befektetés az emberi erőforrásba kulcs a jövőhöz 18 Hogyan tovább? 21 Zárógondolatok a hazai vezérigazgatóktól 22 A felmérés módszertanáról 23 A magyarországi vezérigazgatók 78 százaléka bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 3 évre nézve 2 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

3 Előszó A mostani, kihívásokkal teli időkben nem elég pusztán előretekintenünk és abban bíznunk, hogy a jövő kedvezőbb fordulatokat tartogat. Ez persze nem újdonság a vállalatvezetők számára egyetlen országban sem. Most azonban, hogy a világgazdasági válság ötödik évébe léptünk, mindennél fontosabbá vált, hogy visszatekintsünk és átgondoljuk, vajon az az irányvonal, amit eddig követtünk, még mindig a lehető legjobb-e a vállalatunk számára. Világszerte tapasztalható, hogy a vezérigazgatók már rég felhagytak a kiszámíthatatlan gazdasági irányzatok okozta káosz elleni paszszív védekezéssel, és alkalmazkodva a folytonos bizonytalansághoz továbbra is eltökéltek amellett, hogy a növekedést érjenek el további befektetések, innováció és tehetségfejlesztés segítségével. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Globális Vezérigazgató Felmérésünkben részt vevő cégvezetők 89 százaléka hisz abban, hogy ez a stratégia a jövőben bevétel-növekedést eredményez majd. Amikor az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérés ötlete felmerült bennünk, a kulcskérdés, amelyre választ kerestünk az volt, hogy vajon miben látják a magyarországi döntéshozók a fejlődés lehetőségét? A pénzügyi válság ötödik évébe lépve miként küzdik le a változékony gazdasági és szabályozási környezetből, valamint a globális kockázati tényezőkből fakadó nehézségeket? Nos, az eredmények szerint a hazai vezérigazgatók szintén készen állnak arra, hogy a puszta védekezés helyett kihasználják a változásban rejlő lehetőségeket. Határokon átnyúló befektetési és stratégiai együttműködési kezdeményezések, párbeszéd szorgalmazása a törvényalkotókkal, illetve az üzleti folyamatok és erőforrások optimalizálása: ezekben látják a kiutat a magyarországi cégvezetők a jelenlegi helyzetből. A vezérigazgatók növekvő optimizmusa így annak is köszönhető, hogy képesek és hajlandóak új utakat keresni a növekedés biztosítása érdekében, még ezekben a nehézségekkel teli időkben is. A jövő évi felmérésből pedig már az is kiderül, vajon a növekedés valóban azokban a stratégiai lépésekben rejlik-e, amelyek a megkérdezett vezérigazgatók jelenlegi terveiben szerepelnek. Addig is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a magyarországi vállalatvezetőknek, akik részt vettek az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, és megosztották velünk véleményüket. George Johnstone Vezérigazgató, PwC Magyarország Az idén száztíz esztendős Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alapítása óta az a legfontosabb célja, hogy a magyarországi vállalatok érdekeit képviselje. Felelősségünk óriási, hiszen ha a befektetett tőke, a forgalom, vagy akár a munkavállalók számát vesszük alapul, a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseljük. Munkánk eredményessége érdekében kulcsfontosságú annak megismerése, hogy milyen problémák és kihívások foglalkoztatják ma a cégvezetőket, illetve hogy mit várnak a gazdaság további alakulásától. Ezért döntöttünk úgy, hogy szakmai partnerként részt veszünk a PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felmérésében. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gazdasági élet szereplői egyeztessenek, javaslatokkal segítség a döntéshozók munkáját. Együttműködésre, partneri viszonyra van szükség annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére sikeresek legyenek a magyarországi vállalkozások. A kutatásban résztvevő vállalatvezetők elmondták mit tekintenek a gazdasági növekedés kulcskérdéseinek. Az eredmények pedig megerősítenek minket abban, hogy az MGYOSZ törekvései helyesek és találkoznak a vállalatvezetők aktuális elvárásaival. Kiszámítható és piacbarát üzleti környezetre, kedvező szabályozási környezetre, a K+F+I beruházások növelésére és a jelenleginél kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai keretekre lenne szükség. Emellett a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése és a szakképzetlen munkaerő foglakoztatási szintjének emelése jelentik azokat a fő kihívásokat, melyekre a következő időszakban közösen kell válaszokat találnunk. A fenti célok elérése érdekében a legnagyobb hazai munkaadói szervezetként az MGYOSZ természetesen az elkövetkező időszakban is konstruktív partner lesz a kormányzati, ágazati és a nemrég átalakított országos érdekképviseleti egyeztetéseken egyaránt. Dr. Futó Péter az MGYOSZ elnöke, a BusinessEurope alelnöke A növekedés új irányai 3

4 A felmérésről A PwC Magyarország 2012-ben első alkalommal készítette el Magyarországi Vezérigazgató Felmérését, melyben 9 iparágból közel 70 hazai nagyvállalat vett részt. A kutatás során a PwC kollégái november és január között személyesen keresték meg a vezérigazgatókat annak érdekében, hogy a hazai gazdaság legjelentősebb iparági képviselőinek véleményét, az őket foglalkoztató kérdéseket és a jövőre vonatkozó főbb terveiket összegezhessék. Felmérésünket a PwC idén 15. alkalommal kiadott Globális Vezérigazgató Felmérésének 1 mintájára készítettük el, mely hatvan ország 1258 vállalatvezetőjének megkérdezésével mutatja be, miként vélekednek a vezérigazgatók a jelenlegi gazdasági környezet kihívásairól és a jövőbeni növekedési lehetőségekről világszerte. Jelen tanulmányunk nemcsak a magyarországi, hanem a globális felmérés eredményeit is ismerteti, hogy teljes képet adhassunk arról, miben látják a növekedés lehetőségét a piacvezető vállalatok vezérigazgatói, vállalatuk székhelyétől függetlenül. 59 A hazai vállalatvezetők százaléka értékeli úgy, hogy az elmúlt egy évben sikerült megvalósítani a kitűzött stratégiai célokat Ezúton szeretnénk köszönetet mondani annak a közel 70 vezérigazgatónak, akik részt vettek az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérés elkészítésében, és megosztották velünk véleményüket. Célunk, hogy felmérésünkkel hagyományt teremtsünk, és évről évre átfogó képet nyújtsunk a globális és hazai gazdasági kilátásokról, ahogyan azt a magyarországi vállalatvezetők látják. 1 PwC: Delivering results. gx/en/ceo-survey/index.jhtml ( ). 4 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

5 A növekedés új irányai Globális kitekintés A világgazdaság 2012-ben az elhúzódó receszszió ötödik évébe lépett, s ez az esztendő talán még nagyobb kihívás elé állítja a vállalatok vezetőit világszerte, mint amilyen a gyors reakció kényszere volt a pénzügyi válság kezdetekor. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a védekező jellegű lépések, ha mégoly drasztikusak is, önmagukban nem nyújtanak elegendő védelmet a vállalatok túlélését fenyegető makrogazdasági folyamatokkal szemben. A vállalkozások sikere 2012-ben vélhetően sokkal inkább attól függ majd, hogy vezetőik milyen tanulságokat vontak le az elmúlt évek történéseiből, s hogy azok tükrében képesek-e újszerű, fenntartható célkitűzéseket meghatározni a profitabilitás helyreállítása vagy a növekedés elősegítése érdekében. Ennek egyik oka, hogy a néhol már érezhető, lassú talpra állás ellenére a globális gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi. Sőt, a múlt év eseményei újra rámutattak arra, hogy globalizált világunkban a helyi krízishelyzetek is csakúgy, mint a Lehman Brothers bankház bedőlése esetében 2008-ban könnyen világméretűvé válhatnak. Az eurózóna válságának továbbgyűrűzése a régió kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai miatt talán kevésbé meglepő fordulat, a japán partokat elérő szökőár és az azt követő fukushimai nukleáris katasztrófa, illetve a pusztító thaiföldi áradások által az ellátási láncokban okozott súlyos fennakadások azonban a globális szereplők többségét felkészületlenül érték. A megfelelően képzett tehetségek szűkös elérhetősége szintén olyan világméretű problémává vált, amely sok esetben immár közvetlenül fenyegeti a multinacionális vállalatok növekedését. A fentiek eredményeként nem meglepő, hogy a globális szinten megkérdezett 1258 cégvezetőnek több mint a fele szkeptikus a világgazdaság idei fellendülésével kapcsolatban. Több mint 80 százalékuk azonban rövid és hosszú távon egyaránt mégis hisz saját vállalata növekedésében. Hogyan lehetséges ez? Nos, úgy, hogy amint az a PwC Globális Vezérigazgató Felméréséből kiderült az új kihívások ellenére a világ piacvezető vállalatainak vezérigazgatói passzív védekezés helyett nem félnek határozott lépéseket tenni a növekedés elősegítésére, legyen szó akár új üzleti modellek bevezetéséről, a rejtett kockázatok elleni felkészülésről, vagy akár a stratégiai tehetségmenedzsment kialakításáról. De vajon hogy látják mindezt a magyar országi vállalatok vezetői? 1. ábra Az ügyfélkapcsolatokra globális és hazai szinten is nagy figyelmet fordítanak a cégvezetők Kérdés: Kérem, minden egyes tevékenység esetén mondja el, hogy az adott tevékenységre Ön több időt szánna, kevesebbet vagy ugyanannyit, mint amennyit most?* Ügyfelekkel való kapcsolattartás Stratégiaalkotás, kockázatkezelés Szervezeti hatékonyság növelése Vezetői és tehetségi pályák kifejlesztése Találkozók szabály- és törvényalkotókkal Magyarország 58% 69% 58% 68% 56% 62% 47% 68% 39% 28% * Az értékek azt mutatják, hányan töltenének több időt az adott tevékenységgel. Globális A növekedés új irányai 5

6 A világgazdaság elmúlt évtizedekben bekövetkező jelentős átstrukturálódása automatikusan kiváltja a pénzügyi közvetítőrendszer drasztikus változásának igényét is. Azt gondolom, hogy a pénzügyi rendszer átalakulásának még korántsem vagyunk a végén, még akkor sem, ha a közeljövőben esetleg átmeneti enyhülés következne is be. A magyarországi pénzügyi rendszerben bekövetkező változásokat pedig döntő részben a fenti mozgások fogják meghatározni. Kozma András, a Commerzbank Zrt. vezérigazgatója Fenn kell tartani azt a képességünket, hogy egy megjósolhatatlan, rendkívül képlékeny környezetben, ahol senki nem tudja pontosan meghatározni, hogy a következő egy-másfél-két évben mi fog történi, továbbra is a Mol csoport legyen képes a leggyorsabb reagálásra. A mai idők házi feladata reagálási képességünk, fittségünk fokozása. Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. vezérigazgatója Hazai körkép Felmérésünk eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a világgazdasági kilátásokat illetően a magyarországi vezérigazgatók osztoznak a globálisan működő vállalatok vezetőinek pesszimizmusában. Alig egyötödük bízik a makrogazdasági trendek javulásában az elkövetkező egy évben. A globális társaságok vezetőivel szemben a hazai vezérigazgatók különösen a pénzügyi szektorban vállalatuk rövid távú növekedési lehetőségeiben is kevésbé bíznak. Így annál meglepőbb, hogy a következő három évet tekintve kilátásaikat mégis sokkal kedvezőbbnek ítélik meg: a bizakodók aránya itthon is majdnem eléri a 80 százalékot. Vállalati szinten például a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari szektor vezetőinek a 100 százaléka prognosztizál fellendülést hosszabb távon, míg a kiskereskedelmi és fogyasztói ágazat szereplői már rövid távon is bevételnövekedésre számítanak. A vállalatok vezetői tehát jórészt hazánkban is optimistán tekintenek a jövőbe. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy saját cégüket illetően a magyarországi vezérigazgatók miben látják a növekedés kulcsát, illetve annak akadályait. Vajon a hazai cégek ugyanazokkal a kihívásokkal találják szembe magukat, ha a jövedelmezőség fenntartásáról vagy növeléséről van szó, mint külföldi társaik? És ha igen, mennyire vág össze a túlélési stratégiájuk a globális vállalatokéval? Nos, a fenti kérdéseket vizsgálva meglehetősen vegyes képet kaptunk, annyi azonban világosan kiderült, hogy a hazai vállalatok vezetői a kiutat a gazdasági környezet változásait követő rugalmas stratégiai lépésekben, a szabályozási környezet ezen belül főként az adópolitika változásaiból fakadó kockázatok kezelésében, valamint cégeik belső hatékonyságának növelésében látják. Stratégiai célkitűzések, közvetett és közvetlen piaci kockázatok feltérképezése és kezelése, szervezeti hatékonyság-növelés és költségcsökkentés elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogyan vélekednek ezekről a kulcsfontosságú területekről Magyarország vezető vállalatainak vezérigazgatói, illetve hogyan próbálják az ezeken a területeken megtett lépésekkel a mai nehéz körülmények ellenére is helyzetbe hozni saját cégüket. 6 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

7 2. ábra A vezérigazgatók világszerte vállalataik hosszú távú növekedésében bíznak Kérdés: Mennyire bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra, illetve 3 évre nézve? Magyarország (%) 47/78 84/89 Globális (%) 90/96 73/83 77/91 Közép- és Kelet-Európa (%) 87/92 Észak-Amerika (%) Nyugat-Európa (%) Ázsia-csendes-óceáni térség (%) 87/92 Növekedési kilátások 12 hónapra 84/97 Közel-Kelet (%) Növekedési kilátások 3 évre 90/88 Afrika (%) Latin-Amerika (%) A növekedés új irányai 7

8 Rugalmas célkitűzésekkel a növekedés felé Az, hogy a növekedéshez átgondolt és következetes stratégiai lépésekre van szükség, természetesen a hazai vállalatvezetők számára sem újdonság. A magyarországi cégek 95 százaléka, azaz szinte mindegyike rendelkezik vállalati stratégiával, amelynek még mélyebb kidolgozására, illetve megvalósítására a vezérigazgatók közel kétharmada a jövőben az eddiginél is több időt kíván fordítani. De vajon mennyire tudnak a magyarországi vállalatvezetők a jelenlegi világgazdasági és hazai viszonyok közepette előre tervezni, illetve mennyire igazodnak a célkitűzéseik a globális vállalatok által képviselt stratégiai célokhoz? Felmérésünkben főként ezekre a kérdésekre kerestük a választ. a lehetséges adóemelések miatt a stratégiai célkitűzéseket jobb rugalmasan kezelni. Ha ma egy vállalatvezető azt állítja, hogy van egy ötéves fix, bebetonozott stratégiája, halvány mosoly fut át az arcomon, mert véleményem szerint ez ma nem lehetséges. Irányokat meg tudunk határozni, de pontos lépésekre lebontható, hosszabb távú stratégiát nem vallja be Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. vezérigazgatója. Bár a hazai cégvezetőknek mindössze egynegyede tervezi a célkitűzések radikális átformálását az elkövetkező 12 hónapban, a fenti tényezők miatt a megkeresett vállalatok vezérigazgatóinak fele tartja elképzelhetőnek, hogy vállalati stratégiája a jövőben módosításra szorul. 3. ábra A bizonytalan növekedési kilátások és a szabályozási környezet változásai vezetik a stratégiát leginkább befolyásoló tényezők listáját Kérdés: Az üzleti élet alábbi tíz tényezője közül melyek azok, amelyek miatt azt mondja, változhat cége stratégiája? Magyarország Globális 25% 25% Tőkeszerkezet/értékvesztés Összességében megfigyelhető, hogy a magyar országi ezen belül különösen a pénzügyi, illetve a kiskereskedelmi és fogyasztói szektorban működő vállalatok többsége inkább a rövid távú, adaptív stratégiai tervezés híve: öt évnél hosszabb távra csupán a megkérdezett cégvezetők egyötöde tervez. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai tényezőket, valamint a változékony világpiaci folyamatokat figyelembe véve ez persze érthető; jellemző, hogy stratégiai céljait a vállalatok több mint egyharmada csak részben tudta teljesíteni, s az okok között éppen e tényezőket említették. A rövid távú tervezés szükségességét igazolja az is, hogy a legtöbb vezérigazgató vállalata székhelyétől függetlenül egyetértett: a törvényi szabályozások és a makrogazdasági trendek kiszámíthatatlansága, valamint Ez az arány különösen kiugró a hazai magántulajdonban lévő vállalkozások 1 esetében, ahol négyből három cégvezető számol azzal, hogy stratégiáját akár egy éven belül újra kell gondolnia. Szembetűnő különbségek figyelhetők meg az egyes cégvezetők magabiztosságát illetően a különböző iparági szektorokat nézve is: míg a pénzügyi ágazatban tevékenykedő vállalatvezetők 36 százaléka tervezi vállalati célkitűzéseinek gyökeres átalakítását, a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari piac szereplőinek majdnem háromnegyede bízik abban, hogy a tavalyi évben megfogalmazott célkitűzések továbbra is megállják majd a helyüket. 1 Többségi magántulajdonú, nem állami tulajdonban lévő, nem tőzsdén jegyzett vállalkozások, ahol a tulajdonosok vagy azok közvetlen bizalmi megbízottjai napi szinten részt vesznek a cég vezetésében. 53% 66% A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések, vagy a bizonytalanság 38% 39% Iparági krízis 8 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

9 Tehetséges szakemberek elérhetőségének változása 16% 63% 56% 33% Versenytársi fenyegetettség 34% 3% 41% Törvényi szabályozás változása 41% 29% 38% Kockázattűrés változása 65% A kormány eladósodása lakossági megszorításokhoz és/vagy adóemeléshez vezet 13% 13% Fogyasztói igények, kereslet 34% Részvényesek elvárásai Milyen stratégiai lépéseket tesznek a hazai vállalatok a növekedés elősegítésére? Figyelemre méltó, hogy a növekedés lehetséges forrásait tekintve az általunk megkérdezett hazai cégvezetők és a globális vállalatok vezérigazgatóinak véleménye nagyrészt egybevág. A piaci részesedés növelése az érett és a fejlődő piacokon, fejlesztések és vállalatfelvásárlások nagyjából ezek a fejlődés irányai 2012-ben a Globális Vezérigazgató Felmérésben részt vevő vállalatvezetők szerint. Ám vajon hogyan és milyen mértékben jelennek meg ezek a célkitűzések a hazai vállalatok stratégiájában? A magyarországi cégvezetőkkel folytatott interjúkból egyértelműen az derül ki, hogy tavaly a legtöbb vállalat stratégiájának középpontjában a már meglévő piacokon megszerzett részesedés növelése állt. Ezt egyébként mind a hazai, mind a globális cégvezetők a növekedés elsődleges forrásának tekintik: a piaci részesedés növelését a múlt évben a vezérigazgatók közel egyharmada sorolta az öt legfontosabb stratégiai célkitűzés közé. Csakhogy a globális vállalatok vezérigazgatói ezzel egyidejűleg a ma a növekedés motorját jelentő fejlődő piacok meghódítására, és természetesen az ottani pozíciójuk megszilárdítására is törekszenek. A multinacionális vállalatok világszerte a robbanásszerűen növekvő vásárlóerővel rendelkező BRIC-országok 1, 1 Brazília, Oroszország, India és Kína. A növekedés új irányai 9

10 4. ábra A vezérigazgatók a piaci részesedés növelését tekintik a növekedés elsődleges forrásának Kérdés: Felsorolok néhány potenciális üzleti növekedési lehetőséget. Kérem, mondja meg, Ön a cége számára ezek közül melyiket tartaná a legfontosabbnak? Új piacok (földrajzi) Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése Magasabb részesedés a meglévő piacokon Összeolvadások, felvásárlások Új vegyesvállalatok, illetve stratégiai szövetségek Az MGYOSZ szerint Bármilyen szűk is a gazdaságpolitikai mozgástér jelenleg Magyarországon, a növekedés érdekében mindenképpen el kell kerülni a vállalkozásokra nehezedő terhek növekedését. Kiszámítható árfolyamokra, a magyar gazdaság iránti hazai és nemzetközi befektetői bizalom helyreállítására van szükség. Elengedhetetlen a tőke- és hitelpiac stabilitásának biztosítása. 10 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Magyarország 6% 18% 23% 28% 23% 30% 16% 12% 3% 10% Globális Ösztönözni szükséges továbbá az új beruházásokat, az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését. Mindehhez folyamatos és érdemi egyeztetésre, valamint együttműködésre van szükség a kormány és a gazdasági élet szereplői között. Az MGYOSZ ennek jegyében kezdeményezi az uniós fejlesztési források átcsoportosítását és ezzel összhangban olyan ágazati szintű, a kormány és a szakma összefogásával megvalósuló stratégiák kidolgozását, amelyek alkalmasak mindezek megteremtésére. továbbá Indonézia és Törökország felé tekintenek; emellett pedig egyre többen kezdik felismerni az eddig kiaknázatlan vásárlói rétegben, a fejlődő országok feltörekvő középosztályában rejlő piaci potenciált. Ez mintegy négymilliárd új fogyasztót jelent azokban az országokban, ahol ugyan az egy főre jutó kereset csupán évi 1000 és 4000 USD között mozog, összeadva azonban e piac értéke az előrejelzések szerint 10 éven belül elérheti a 6 trillió amerikai dollárt, azaz az Egyesült Államok 2009-es GDP-jének összegét. 1 Ezeken a piacokon azonban a terjeszkedés csak akkor lehet sikeres, ha az értékesíteni kívánt termékeket, sőt, néha a vállalat komplett üzletviteli folyamatait ezen országok sajátosságaihoz szabják. Jól tudják ezt a globális vállalatok vezetői is, így nem meglepő, hogy a főbb célpiacokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok szintén átalakulóban vannak világszerte. A régebben tisztán exportalapú külkereskedelmi kapcsolatok helyett a multinacionális vállalatok ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a helyi fogyasztók által diktált követelményekre: az Indiában jelenlévő globális vállalatoknak például harmada nyilatkozott úgy, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat kimondottan a helyi piaci igényekhez igazítják. 1 PwC: Profitable Growth Strategies. com/gx/en/corporate-strategy-services/profitable-growthstrategies ( ). A globális léptékű terjeszkedésnek ez az irányvonala a hazai vállalatok terveiben egyelőre kisebb súllyal szerepel, a regionális terjeszkedés tendenciája viszont egyre élesebben rajzolódik ki a hazai cégek körében. Olyannyira, hogy még ha a megkérdezett vállalatok mindössze 5 százalékának stratégiája tartalmazta is célkitűzésként a földrajzi terjeszkedést és az új piaci lehetőségek felkutatását, a magyarországi működőtőke-kiáramlás volumene 2011-ben nem kis részben a környező országokba irányuló beruházások élénkülésének köszönhetően először érte el a hozzánk érkező befektetések mértékét. 2 2 Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság, nemzeti statisztikák. belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/attekintesaz-aktualis-kozvetlen-tokebefektetesi-es-tokekivitelifolyamatokrol ( )

11 Felmérésünkből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a piaci pozíció megerősítése szempontjából a vállalat termék- vagy szolgáltatás-portfóliójának bővítése és fejlesztése szintén fontos kitörési pont. Ezekre a területekre a cégvezetők közel 69 százaléka kíván több figyelmet fordítani a jövőben. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a fejlesztés és innováció ugyancsak a vállalati célkitűzések egyik leggyakoribb eleme. Amennyiben e téren sikerrel járnak, az végre fellendülését hozhatna az itthoni kutatás-fejlesztési ágazatban is, hiszen a K+F-ráfordítások évek óta a bruttó hazai termék alig több mint 1 százalékát teszik ki. 1 Márpedig a K+Fköltések emelkedése hosszú távon nem csupán a vállalatok versenyképességét javíthatja, hanem azt is elősegítheti, hogy Magyarország elinduljon a régiós szinten kialakulóban lévő új növekedési modell, a tudásalapú gazdaság felé, hiszen annak legfőbb hátterét a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység jelentheti. 2 A magánszféra törekvései mellett azonban ehhez az aktívabb állami szerepvállalás is elengedhetetlen. Globális viszonylatban hasonló tendencia érvényesül: négy vezérigazgatóból három tervezi vállalata kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitásának bővítését 2012-ben, 24 százalékuk pedig egyenesen radikális fejlesztési tervekről beszél. Sok esetben ez azonban nem csupán konkrét termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt jelent, hanem újszerű megoldások kidolgozását a vállalati működés és a megtérülési modellek terén is. Ha a profitabilitás növeléséről van szó, a hazai cégvezetők a termékkínálat fejlesztésén túl a nem organikus fejlődési lehetőségekre is nyitottak. A megkérdezettek a világ többi vállalatvezetőjéhez hasonlóan az összeolvadási és felvásárlási tranzakciókat a legfontosabb növekedési lehetőségek között jelölték meg, méghozzá közel ugyanakkora arányban. Ez az opció főleg a pénzügyi szektorban és a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari ágazatban működő vállalatok számára tűnik vonzónak. Ha ez a folyamat beindul, az előrejelzéseinkkel összhangban némi lendületet adhat az európai szinten már fellendülőben lévő, itthon azonban még mindig évek óta stagnáló vállalatfelvásárlási piacnak. 3 A magyarországi vezérigazgatók számára a közvetlen profitszerzés azonban nem az egyedüli cél: az ügyfelekkel való kapcsolattartás és kapcsolatépítés a válaszok alapján szintén a prioritásaik közé sorolható. Ez szoros összefüggést mutat a hazai vállalatok azon stratégiai törekvésével, hogy minél inkább ügyfélközpontú vállalati működést alakítsanak ki. A válaszadók 58 százaléka a jövőben több időt fordítana az ügyfélkapcsolatok ápolására, vagyis ugyanannyian tartják elsőrendűnek ezt a kérdést, mint ahányan a stratégiaalkotást és a kockázatkezelést kívánják kiemelten kezelni az elkövetkező időszakban. A bizonytalan üzleti és a szabályozási környezet ellenére meglepő adatnak tűnhet, hogy a megkérdezett vállalatvezetők háromötöde arról számolt be, meghatározott stratégiai célkitűzéseiket a múlt évben teljes mértékben sikerült megvalósítaniuk. Ebből arra következtethetünk, hogy egyrészt többségében reális, fenntartható tervek születtek a vállalatok növekedésének ösztönzésére, másrészt a piaci viszontagságok ellenére a vállalati működés irányvonalát a vezérigazgatók, még ha rövid távra is, de helyesen jelölték ki. Ezek, valamint a célkitűzésekben rejlő fejlődési lehetőségek pedig a magyarországi cégvezetők bizakodó jövőképét igazolhatják vissza a hosszú távú növekedést illetően. A pénzügyi piacot az elmúlt években egyfajta nyáj-szellem jellemezte. Az egyik szereplő kitalált valamit, majd a többiek automatikusan követték. Az utánzás, a copy-paste szemlélet uralt mindent. Ez nem volt helyes, másfajta megközelítésre van szükség. Az a bank fog tartósan fennmaradni, amely új utakat, új megoldásokat keres, képes az önálló és kreatív cselekvésre. Dr. Balázs László, a Magyarországi Volksbank Zrt. vezérigazgatója A folyamatos adatgyűjtés és elemzés kiemelten fontos, hogy értékelhessük az üzleti ciklusokban elért eredményeket. Azonban a stratégia egy hosszabb távú aspektus, ami több év üzleti ciklusaira van hatással. Oldadele Ajayi, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója Egyesek úgy vélik, hogy a vállalati stratégia nem nyújt megoldást válság idején. Mi azonban hiszünk abban, hogy ezekben az időkben különösen fontos, hogy világos célkitűzéseink legyenek. 1 Központi statisztikai hivatal, A kutatás, fejlesztés főbb arányai (1990 ). xstadat/xstadat_eves/i_ohk001.html ( ). 2 PwC: Transform. publications/transform-magazine.jhtml ( ). 3 PwC: Újabb szűk esztendő, növekvő állami étvággyal. ( ). Erdős Mihály, a Generali Biztosító Zrt. vezérigazgatója A növekedés új irányai 11

12 5. ábra A hazai vezérigazgatók a kínai terjeszkedés helyett továbbra is inkább a németországi kereskedelmi kapcsolatokban látnak lehetőséget Kérdés: Növekedési kilátásait illetően, mely három országot tartaná a saját székhelyét leszámítva a legfontosabbaknak? 14% 11% 11% 8% 8% 1. Németország 2. Oroszország 3. Szlovákia 4. Románia 5. Olaszország Magyarország Globális 6% 6% 5% 5% 3% Az MGYOSZ szerint A felmérés részletesen vizsgálta az innováció, a vállalati megújulás különböző irányait, a termékek, szolgáltatások illetve a vállalatok belső működtetésének szempontjából is. Az MGYOSZ álláspontja szerint, melyet az Európai Bizottság 2011-es felmérése is alátámaszt, a sikeres működéshez, a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a K+F+I ráfordítások növelése az egyes vállalatok és az egész nemzetgazdaság szintjén. Az eredeti lisszaboni célkitűzések az elmúlt években nem valósultak meg Európában, az innováció területén az USA előnye tovább nőtt Európával szemben, míg Kína évről évre dinamikusan erősíti pozícióit, ami számos esetben lényeges szakmai kompetenciák Európából való teljes eltűnésével jár. Éppen ezért ezen a területen jelentős szemléletbeli változások, és integrált európai szemléletmód szükséges. A magyar vállalatok tudatos vezetését jól tükrözi, hogy a megkérdezett vezetők több mint 60 százaléka tervezi termékeinek, szolgáltatásainak fejlesztését, illetve több mint 50 százalékuk tervezi új üzleti modell megvalósítását. 6. Ukrajna 7. Ausztria 8. Csehország 9. Kína 10. Franciaország 30% 22% 15% 14% 12% 1. Kína 2. USA 3. Brazília 4. India 5. Németország 8% 6% 5% 5% 4% 6. Oroszország 7. Egyesült Királyság 8. Franciaország 9. Japán 10. Ausztrália 12 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

13 Az üzleti környezetből fakadó kockázatok 6. ábra A bizonytalan gazdasági növekedés jelenti a legnagyobb veszélyt a növekedési kilátásokat nézve Kérdés: Kérem, határozza meg, milyen mértékben tart az alábbi piaci, illetve gazdasági és politikai tényezőktől cége növekedési kilátásait illetően! Az elmúlt évek nem csupán a vállalatok stratégiai felkészültségét, de a kockázatokkal szembeni ellenállóságát is minden eddiginél nagyobb próba elé állították. A globálisan működő nagyvállalatok vezetői a legnagyobb fenyegetést a helyi szinten fellépő piaci kockázatokban látják, amelyek hatása az ellátási láncok megbomlása miatt akár kontinenseken át is érezhető, ahogyan azt a thaiföldi áradások vagy a Japán partjainál történt földrengés és az azt követő szökőár esetében láthattuk. Ezzel szemben a magyarországi vezérigazgatók figyelme, amikor a vállalat növekedését fenyegető külső tényezőkről van szó, a világszintű fenyegetések helyett sokkal inkább a hazai üzleti környezetben rejlő egyéb kockázati tényezőkre összpontosul. Magyar Globális Közép-Kelet-Európa Nyugat-Európa Bizonytalan/kiszámíthatatlan gazdasági növekedés Árfolyamok ingadozása Növekvő adóterhek Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt A stabilitás hiánya a tőkepiacokon Bizonytalan/kiszámíthatatlan gazdasági növekedés Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt A stabilitás hiánya a tőkepiacokon Árfolyamok ingadozása Növekvő adóterhek Bizonytalan/kiszámíthatatlan gazdasági növekedés Árfolyamok ingadozása A stabilitás hiánya a tőkepiacokon Növekvő adóterhek Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt Bizonytalan/kiszámíthatatlan gazdasági növekedés Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt A stabilitás hiánya a tőkepiacokon Növekvő adóterhek Árfolyamok ingadozása Top 5 gazdasági és politikai kockázat A globális gazdasági folyamatok szeszélyessége természetesen a világ minden országában az első számú piaci kockázat. Felmérésünkből azonban az derül ki, hogy a változékony makrogazdasági viszonyok mellett a piaci tényezők közül a hazai cégvezetők több mint fele az adóterhek esetleges további növekedését találja a leginkább aggasztónak. Ez a jelenség azonban nem helyi sajátosság. Az egyik piacvezető multinacionális energiaipari vállalat vezetője úgy fogalmaz: Az egyes országok fiskális politikája a vállalatok számára egyre inkább meghatározó azon döntéseik szempontjából, hogy melyik országban és hogyan fektessenek be. Érdekes azonban megfigyelni, hogy a többi piaci tényező a magyarorszá- Energiaárak Tartós változás a fogyasztói magatartásban és kiadási szokásokban Alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása Nem tudják a növekedést finanszírozni Beszállítók stabilitása Alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása Tartós változás a fogyasztói magatartásban és kiadási szokásokban Energiaárak Nem tudják a növekedést finanszírozni Beszállítók stabilitása Tartós változás a fogyasztói magatartásban és kiadási szokásokban Alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása Energiaárak Nem tudják a növekedést finanszírozni Beszállítók stabilitása Tartós változás a fogyasztói magatartásban és kiadási szokásokban Nem tudják a növekedést finanszírozni Alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása Energiaárak Beszállítók stabilitása Top 5 piaci kockázat A növekedés új irányai 13

14 gi vállalatvezetőket összességben kevésbé aggasztja. Az energiaárak alakulása vagy a fogyasztók kiadási szokásainak változása például csak minden ötödik vezérigazgató szerint befolyásolhatja jelentősen a vállalata növekedését. Elsődleges veszélyforrások a vállalati működésre A globalizáció eredményeként világméretűvé duzzadt lokális válsághelyzetek jelentősége hazánkban tehát meglehetősen háttérbe szorul. Míg világszinten a cégvezetők 29 százaléka számolt be arról, hogy a Japánban történt földrengés és szökőár közvetlen hatással volt vállalata jövedelmezőségére, 21 százalékuknak pedig a közel-keleti politikai forrongások okoztak bevételkiesést, a beszállítók megingó stabilitása a magyarországi vállalatok csupán 14 százaléka számára okozhatna komoly fennakadást. A hazai vállalatok közül ezen a téren kirívó példa a Mol-csoport, amely közel-keleti tevékenységét tekintve például az arab országok politikai zavargásai közvetlen kockázati tényezőt jelentenek. A korrupció és vesztegetés miként az a Transparency International tavaly decemberben kiadott legutóbbi korrupciós indexéből 1 is kitűnik a második leggyakrabban tapasztalt visszaélési forma mind országos, mind közép- és kelet-európai szinten. 2 Ennek ellenére a korrupciós bűncselekményeket a hazai vezérigazgatók a regionális szinten 7. ábr a A globális kockázatok itthon kisebb súllyal esnek latba Kérdés: Az alábbi események közül melyek érintették közvetlenül vállalata pénzügyi helyzetét? Földrengés és nukleáris válság Japánban (2011) Fennálló államadósság-válság Európában Politikai forrongások az arab országokban (2011) Más jelentős külső akadályozó tényezők az elmúlt évben 29% 56% mért 52 százaléknál kisebb arányban sorolták az elsődleges veszélyforrások közé, mely arra utalhat, hogy bár a problémát az általunk megkérdezett cégvezetők is súlyosnak ítélik meg, valamelyest mégis felkészültebbnek tartják magukat az ilyen jellegű gazdasági bűncselekményekkel szemben. A hazai gazdaságpolitikai és szabályozási környezet ellenben annál inkább befolyásolja a Magyarországon működő vállalatok növekedési lehetőségeit. A gazdasági stagnálást, illetve a fejlett országok növekvő államadósságának és államháztartási hiányának Magyarország Globális 14% 21% 21% A magyar vállalatvezetőknek csupán 14 százaléka tart jelentős mértékben a beszállítók instabilitásától eredményeként tapasztalható állandó piaci bizonytalanságot a megkérdezett vezérigazgatóknak több mint a fele vállalatuk székhelyétől függetlenül a legfontosabb kockázati tényezők közé sorolja. Nincs ez másképpen hazánkban sem. A kiszámíthatatlan gazdasági növekedés, valamint az államadósság és az államháztartási hiány csökkentésének kérdése, illetve az ennek érdekében bevezetett gazdaságpolitikai eszközök pl. különadó a cégvezetők több mint 80 százaléka szerint jelentős veszélyt jelentenek az általuk irányított vállalatok növekedési kilátásaira nézve. Megnyugtató azonban a hazai cégvezetők számára, hogy az elmúlt időszakban a kor mány nagy hangsúlyt fektetett az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. Ez utóbbi rendkívül fontos a hazai üzleti környezet stabilitása szempontjából, figyelembe véve az árfolyamok folyamatos ingadozását és a tőkepiac volatilitását. A megkérdezett vezérigazgatók közül minden harmadik tart a vállalat növekedésével kapcsolatos finanszírozási problémáktól is, amelyekre főleg a magántulajdonban lévő vállalatok esetében a bankszektor helyrezökkentése mellett a kedvező fejlesztéspolitikai intézkedések jelenthetnének megoldást. 1 Transparency international: Corruption Perceptions Index ) 2 PwC: Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés. ( ) 14 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

15 Bár a gazdaságélénkítő programokból hosszú távon minden vállalat profitálna, felmérésünkből kiderül, hogy ez a terület leginkább a kiskereskedelmi és fogyasztói szektor számára jelent kritikus kérdést. Az ágazat vállalatainak általunk megkérdezett vezérigazgatói közül ugyanis mindegyik a gazdaság fellendítését célzó intézkedések hiányát tartja a legégetőbb problémának, ami részben annak a regionális sajátosságnak is köszönhető, hogy az elkölthető jövedelem nálunk alig a fele az európai átlagnak. 1 Hatásukat tekintve a vállalkozási adópolitikával kapcsolatos döntések toronymagasan vezetnek a szabályozási környezetben rejlő kockázati tényezők közül. A vezérigazgatók háromnegyede véli úgy, hogy ez a tényező az általános jogszabályi környezet változásaival együtt jelentősen befolyásolhatja cége jövőjét. A személyi jövedelemadó politika és a jogszabályi környezet visszamenőleges változtatásából fakadó kockázatok ugyancsak meghatározóak a hazai vállalatok működése szempontjából. Az államadósság csökkentésére irányuló kormányzati törekvések mindenképpen üdvözlendők. Ugyanakkor hosszú távon kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára van szükség, ami előfeltétele a sikeres, növekedésre képes gazdaságnak. A szabályozási környezet kialakításában elsősorban a központi adó- és bérpolitikában a vállalati oldallal, a különböző érdekvédelmi szervezetekkel történő Az MGYOSZ szerint A vállalkozások számára az adópolitikai döntések bírnak a legnagyobb jelentőséggel, ezen a területen is számos lényegi változást tapasztalhattunk. Pozitív, a gazdasági növekedést elősegítő döntés az 500 millió forintos árbevételig alkalmazott kedvezményes nyereségadó, ezzel szemben ugyanakkor a különadók rendszere és a kivezetésükről szóló transzparens terv hiánya, illetve a legfelső áfakulcs 2 százalékos emelése ezzel ellentétes hatásokat érhet el. Az adópolitikához kapcsolódóan a nagyvállalatokat áttételesen érintő, mégis lényegi változás az SZJA-rendszer átalakítása, illetve az Egyszerűsített Vállalkozói Adó 30-ról 37 százalékra történő emelése. A minimálbér emelése és az elvárt béremelés szintén komoly feladat elé állíthatja a hazai vállalkozásokat. Az MGYOSZ saját felmérései szerint a munkáltatók nagy része kompenzálni fogja a dolgozókat, hiszen kormányzati egyeztetéseket rendszeressé kell tenni. állapítja meg Takács János, az MGYOSZ alelnöke, az Electrolux Lehet Kft. vezérigazgatója. Hozzá hasonlóan hazai vezérigazgatók kétötöde úgy véli, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a törvényalkotókkal való találkozásokra, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánkban kedvezőbb szabályozási környezet alakulhasson ki a jövőben. A törvények és szabályok átláthatósága, elérhetősége és nagyobb hatékonysága pedig önmagában is serkentően hathat mind a hazai gazdaság, mind az egyes vállalatok növekedésére. 2 A stabil vagy kiszámíthatóan változó szabályozói környezet iparágtól függetlenül döntően képes befolyásolni a befektetések irányát. Amennyiben piaci környezetünkben erre vonatkozóan pozitív jelek lesznek tapasztalhatóak, az már középtávon is képes lesz jótékony hatást gyakorolni a befektetői kedvre. Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt.vezérigazgatója a kormány által elvárt 5 százalékos béremelés fedezetére a veszteséges cégek állami forrásokra is pályázhatnak. A cafeteria szabályok január 1-jével történő megváltozása szintén jelentős újdonságokat hozott a cégek életébe. Az átalakított rendszer működéséről feltehetően csak néhány hónap elteltével lehet érdemben ítéletet alkotni. A szabályozási környezet változásának vizsgálatakor meg kell említeni az új Munka Törvénykönyvét, melynek egyeztetési folyamataiban az MGYOSZ is aktívan részt vállalt. Az új törvény lényegi változásokat jelent mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára. Tartalmaz olyan, a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségeket támogató elemeket is, melyek segíthetnek beindítani a gazdasági növekedést Magyarországon. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szolgáló kormányzati döntések között kedvező és kedvezőtlen hatásúak egyaránt voltak. A gazdasági növekedés beindításához szükséges beruházási döntésekhez nélkülözhetetlen a kedvezőbb üzleti környezet és a gazdaságpolitikai keretek kiszámíthatósága és tervezhetősége. A hazai vállalkozások számára a gazdaságélénkítési programok és a fejlesztéspolitika azok a területek, ahol a jövőben talán még nagyobb erőfeszítésékre, változásokra lenne szükség annak érdekében, hogy Magyarország egy fenntartható növekedési pályára tudjon állni. 1 PwC: Kiskereskedelmi és fogyasztói hírlevél. pwc.com/hu/hu/publications/retail-consumer-newsletter. jhtml 2 The World Bank and the International Finance Corporation: Doing Business in a More Transparent World. ( ) Miklós László, MGYOSZ alelnök, a MOL Nyrt. vállalati kapcsolatok igazgatója A növekedés új irányai 15

16 Adóelőnyök Piaci lehetőségek, természeti erőforrások, munkaerő ezek a tényezők mind-mind meghatározóak, ha arról kell döntenie egy vállalatnak, melyik országba és milyen formában terjeszkedjen. Az adózás azonban mindközül a legfontosabb. A globális vállalatok vezetőinek 44 százaléka az adózást jelentősen befolyásoló tényezőnek tekinti a határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatos döntések szempontjából, így a különböző országok szinte egymással versengve törekszenek arra, hogy az adózási rendszerükkel minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a külföldi befektetők számára. A vállalkozások, az innováció és a képzett szakemberek egyre inkább azokat az országokat veszik célba, amelyek adójogszabályai a gazdasági növekedést segítik. A vezérigazgatók világszerte aggódva figyelik a fejlett országok növekvő adósságai és költségvetési hiánya következtében változó adózási feltételeket: egyötödük nyilatkozott úgy, hogy rendkívül aggasztónak találja a működésük által érintett országok növekvő adóterheit, egyharmaduk pedig úgy véli, hogy ezen tényezők miatt növekedési stratégiájukon is változtatniuk kell. A kormányok pedig a világon mindenütt nagy hangsúlyt fektetnek adórendszereik átalakítására, hogy ezzel is segítsék a gazdaság fejlődését, és vonzóvá tegyék országaikat a befektetők és a szakemberek számára. A PwC által a Világbankkal és a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal közösen készített tanulmány, a Paying Taxes 2012 szerint az elmúlt 7 évben mintegy 244 adóreform bevezetésével az országok több mint 60 százaléka egyszerűsítette az adózási rendszerét. Globális szinten a teljes adókulcs 7,4 százalékkal esett vissza 2006 óta, az adójogszabályoknak való megfeleléshez szükséges idő évente több mint egy nappal (54 órára) csökkent, az adófizetési kötelezettségek száma pedig öttel lett kevesebb. A világ 183 országának adózási gyakorlatát vizsgáló elemzés arról számol be, hogy a globális trendeknek megfelelően Magyarországon is csökkentek a vállalati kulcsok, az elektronikus ügyintézés alkalmazásával és néhány adófajta összevonásával pedig az adóbevallás is egyszerűsödött. 1 1 PwC: Paying Taxes paying-taxes/download-order.jhtml ( ) 16 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

17 Egyensúlyteremtés a vállalatokon belül Felmérésünkből kiderül, hogy a vállalatvezetők folyamatosan vizsgálják saját cégük szervezeti felépítését, mivel a vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása a hazai vezérigazgatók szerint is sarkalatos pontja a növekedést segítő stratégai tervezésnek. Ahogy arra korábban már rámutattunk, a földrajzi terjeszkedés helyett azonban itthon a cégvezetők inkább a vállalataikon belül keresik a megoldást. Közel kétharmaduknak a jövőbeni tervei között szerepel a szervezeti hatékonyság javítása, amelyet elsősorban a ráfordítások optimalizálásával és a személyzeti struktúra átalakításával készülnek megvalósítani. A költséghatékony működés elérését a vállalatvezetők hazánkban és a világ többi részén egyaránt kiemelten fontosnak tartják. A globális vállalatok a működési hatékonyság növelésének kulcsát elsősorban a globális és helyi erőforrások egyensúlyának megteremtésében látják. Felvásárlási tranzakciók, alkalmazkodás a helyi piaci igényekhez, valamint új, innovatív üzleti modellek kialakítása a vállalatvezetők szerint világszerte ezeken múlik a hatékonyság növelése. Bár ezektől az eszközöktől a hazai cégvezetők sem zárkóznak el, felmérésünkből az derült ki, hogy a hatékonyságot Magyarországon továbbra is jellemzően a működési költségek lefaragásával igyekeznek javítani, és ez várhatóan az elkövetkező egy évben sem változik. Az elmúlt esztendőben a vállalatok négyötödénél vált szükségessé valamilyen költségcsökkentő kezdeményezés, a vállalatvezetők 73 százaléka pedig a következő évre is kilátásba helyezett hasonló lépéseket. Sőt, nagy részük a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni ezekre az intézkedésekre. A létszámcsökkentések tavaly szintén gyakorta szerepeltek a vezérigazgatók agendáján: az elmúlt 12 hónapban a vállatok felénél kellett valamilyen mértékű létszámleépítést megvalósítani, amelynek mértéke a vállalatok ötödénél elérte a 8 százalékot. A karcsúsítások főként a pénzügyi, valamint a kiskereskedelmi és fogyasztói ágazatot érintették, ahol a válaszadók 64, illetve 75 százaléka kényszerült valamilyen mértékű leépítést végrehajtani az elmúlt egy évben. A megkérdezett cégvezetők szerint nem kizárt, hogy ez a tendencia jövőre is folytatódni fog. Szerencsére a cégvezetők fegyvertárában a költségcsökkentéseken és leépítéseken kívül más költségoptimalizálási megoldások is szerepelnek, melyek főként a meglévő folyamatok újragondolását és a stratégiai együttműködések kialakítását foglalják magukban. Az elmúlt évben a vállalatok nagy számban döntöttek például egyes üzleti funkciók és folyamatok kiszervezése vagy átszervezése mellett. Az egyes iparági szektorokat tekintve érdekes megfigyelni, hogy az ilyen 8. ábra Az átszervezési tevékenységek közül Magyarországon a költségcsökkentő intézkedések a leggyakoribbak Az alábbi átszervezési tevékenységek közül volt-e olyan, amelybe az elmúlt 12 hónapban belefogott? Az alábbi átszervezési tevékenységek közül melyeket tervezi megkezdeni a következő 12 hónap során? Egy költségcsökkentő kezdeményezés megvalósítása Egy üzleti folyamat vagy funkció kiszervezése Egy korábban kiszervezett üzleti folyamat vagy funkció beszervezése Új stratégiai szövetség vagy vegyes vállalat létrehozása Üzleti vállalkozásban fennálló részesedés csökkentése vagy függetlenítése, egy jelentős piacról való kilépés Határokon átnyúló fúzió vagy felvásárlás végrehajtása Egy meglévő stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat felbontása Az elmúlt 12 hónap A következő 12 hónap 81% 73% 34% 30% 23% 13% 20% 33% 14% 9% 8% 8% 6% 8% A növekedés új irányai 17

18 Az MGYOSZ szerint Munkaadói oldalról továbbra is komoly terhet jelentenek a túlzottan magas járulékok, melyek nem ösztönzik a cégeket a legális foglalkoztatás szintjének növelésére. A jelenlegi kormányzat ugyanakkor már tett lépéseket az adók csökkentésére, melyek elsősorban a munkavállalók terheit csökkentették. A foglalkoztatás bővülése érdekében emellett szintén fontos lenne a munkáltatói járulékok csökkentése. Komoly kihívást jelent a megfelelő, piacképes tudással rendelkező és motivált, teljesíteni akaró és képes munkatársak kiválasztása, amit elsősorban az oktatási rendszer modernizálásával és annak a piaci igényekhez történő összehangolásával lehetne eléri. Nemzetgazdasági szempontból a szakképzetlen munkaerő alacsony foglalkoztatási szintje jelenti ma a növekedés egyik legnagyobb gátját. Ezt a problémát a közmunkaprogramok mellett hosszabb távon csakis a szakképzési rendszer fejlesztésével és teljes újragondolásával lehet megoldani. A fekete- és a szürkegazdaságban dolgozók kifejezetten magas aránya szintén rontja Magyarország versenyképességét. Erre a kihívásra a szabályozási környezet piacbarát átalakítása járulékok csökkentése, atipikus foglalkoztatási formák támogatása és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele együttesen adhat hatékony választ. A meglévő problémák mellett az új Munka Törvénykönyve melynek egyeztetési folyamatában az MGYOSZ is tevékeny részt vállalt komoly előrelépésnek tekinthető, hiszen számos olyan elemet tartalmaz, amely a rugalmasabb, a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt előnyös foglalkoztatási feltételeket teremt, ezzel esélyt nyújtva a munkaerő-piaci folyamatok pozitív irányú változására a következő években. jellegű szervezeti átalakítások szintén főleg a pénzügyi, valamint a kiskereskedelmi és fogyasztói ágazatban voltak népszerűek, míg a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari szektorban a vállalatok egyre inkább a folyamatok házon belüli összefogásával igyekeznek faragni a költségeiken. Ahogy arra már korábban rámutattunk, a magyarországi vezérigazgatók egyre nagyobb érdekélődést mutatnak a nem organikus fejlődési lehetőségekre is. 18 Magyarországi Vezérigazgató Felmérés A vállalat felvásár lásokon kívül szintén új utat jelenthet számukra a stratégiai szövetségek és vegyesvállalatok létrehozása is, amibe az elmúlt egy évben a vállalatvezetők egyötöde fogott bele, jövőre viszont már a megkérdezett vállalatvezetők egyharmada tervez hasonló szervezeti átalakításokat. Különösen nagy lehetőséget látnak a stratégiai együttműködésben a magántulajdonban lévő vállalatok vezetői, akik költségcsökkentés helyett sokkal inkább ezen a területen látnak kitörési lehetőséget. Befektetés az emberi erőforrásba kulcs a jövőhöz A magyarországi vállalatvezetők persze a humántőke-menedzsment terén sem csupán a létszámcsökkentésben látnak potenciált. Felmérésünkből ugyanis az derül ki, hogy a többségük szívügyének tekinti például a munkaerő-fejlesztést, közel háromnegyedük pedig közvetlen befektetések útján kész aktív szerepet vállalni a nemzeti versenyképesség és szociális jólét fejlesztésében. Sőt, a cégvezetők közül minden másodiknak szerepel a tervei között, hogy a következő 3 évben növelje befektetéseit a képzett munkaerő létrehozása és támogatása területén. A munkaerőképzés melletti elkötelezettség hátterében pedig sokszor a vállalat társadalmi felelősségvállalási törekvései állnak: a vállalatvezetők több mint fele vallja, hogy a munkaerő-fejlesztésben akkor is szerepet kell vállalniuk, ha nem a saját alkalmazottaikról van szó. Török Árpád, a TriGránit Zrt. vezérigazgatója egyenesen arra hívja fel a figyelmet: Most, hogy a válság mélypontján túl vagyunk, az érdekelteket egyre inkább az érdekli, hogy a vállalatok milyen társadalmi célkitűzésekkel rendelkeznek, és milyen társadalmi értékrendet képviselnek. A munkaerő-fejlesztési befektetések azonban természetesen nemcsak Magyarország, hanem az egyes vállalatok versenyképességének a növelését is szolgálják. Mivel a dolgozók hatékonysága és az emberi erőforrás célú kiadások megtérülése fontos szempont a vállalat jövőjéről szóló döntések meghozatalánál, a cégvezetők többsége az ilyen jellegű támogatásoktól számszerűsíthető eredményt is vár. A hazai vállalatok vezetői nagy hangsúlyt fektetnének a meglévő alkalmazottak megtartására is, amit főleg a dolgozók elégedettségének növelésével, egészségvédelmi intézkedésekkel és a dolgozók javaslatainak figyelembevételével kívánnak elérni. Ez két okból is fontos lehet. Egyrészt azért, mert a globális trendekkel összhangban a megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező, magas potenciálú középvezetők megtartása nálunk is egyre nagyobb kihívás a vállalatok számára. Másrészt általánosságban igaz, hogy hazánkban a cégvezetők a tehetségmenedzsment kérdését jelenleg nem tekintik elsődleges fontosságúnak, ha a vállalat jövedelmezőségével vagy hatékonyságával kapcsolatos problémákra keresik a megoldást. A tűzoltás helyett azonban a tehetségek toborzásán és megtartásán alapuló tudatos tervezés sokkal eredményesebb lehet, ha a vállalat jövőjének biztosításáról van szó. Nézzünk szembe a tényekkel: a baby-boom generációból közel 80 millióan mennek nyugdíjba a következő öt-hét évben, és mindössze 40 millió X generációs 1 dolgozó áll rendelkezésre, hogy átvegye a helyüket. Akárhogy is nézzük, ez kettő az egyhez, szóval ahhoz, hogy erre az átmenetre felkészüljünk, már most el kell kezdenünk a következő generáció képzését figyelmeztet egy amerikai médiaipari vállalat vezérigazgatója. 2 Ez a tendencia pedig az utóbbi időben globális méreteket öltött. A vezérigazgatók világszerte arról számolnak be, hogy a megfelelő szaktudással 1 Az 1960-as évek elejétől az 1980-as évek elejéig születettek generációja. 2 PwC: Delivering results. ceo-survey/index.jhtml ( ).