ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ

Átírás

1 ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ II. KÖTET: JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK A szabályzatot a Képviselő-testület a 20/2014. (VI. 27.) számú rendelettel fogadta el.

2 2 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2014. (VI. 27.) rendelete Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ I. Fejezet Általános előírások 1. A rendelet alkalmazása és hatálya 1. (1) E rendelet területi hatálya Újpest közigazgatási területén a 3. mellékletben az övezeti tervlapon kötelező elemként meghatározott építési övezetek és övezetek, valamint az ezekkel határos, övezetbe nem sorolt közterületek területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) december 31-én hatályos szabályait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeit I-III. fejezet és 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékletek, a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 1 Módosította a 27/2017. (XII.18.), az 5/2018. (I.26.), a 11/2018.(IV.3.), a 12/2018. (IV.3.), a 18/2018. (VI.11.), a 19/2018. (VI.11.), a 22/2018. (X.3) és a 23/2018. (X.3.) önkormányzati rendelet.

3 3 (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen kerületi szabályozási tervet (a továbbiakban: SZT-t) készíteni, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével csak a jelen rendelet (a továbbiakban: UKVSZ) és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján lehet. (4) A kerület közigazgatási területének egyes az 1. függelékben felsorolt területeire az UKVSZ hatályba lépése előtt elfogadott SZT-k előírásait azok felülvizsgálatáig kell alkalmazni. 1/A. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület 5. számú, Újpest kertváros Városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 5/2018. (I.26.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre. 1/B. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület 5. számú, Károlyi Városnegyed Városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 12/2018. (IV.3.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre. 1/D. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület 7. számú, Megyer kertváros Városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 19/2018. (VI.11.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre. 1/E. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület Népsziget kerületi építési szabályzatról szóló 22/2018. (X.3.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre. 1/F. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület Népsziget Duna-parti építési szabályzatról szóló 37/2018. Fkgy. önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre a Fővárosi

4 4 Közgyűlés Népsziget Duna-parti építési szabályzatáról szóló rendeletének hatályba lépésével egy időben. 1/G. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Duna-part területére vonatkozó kerületi építési szabályzatról szóló 23/2018. (X.3.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre.. 1/H. E rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Duna-part területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló 33/2018. Fkgy. önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre a Fővárosi Közgyűlés az Újpest Duna-parti területére vonatkozó Dunaparti építési szabályzatáról szóló rendeletének hatályba lépésével egy időben. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések Hatályon kívül helyezve. 2. Átlagos : Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek ának átlagos értéke. 3. Beépítési előírás: a helyi településrendezési eszközök tartalmára alapozott, tájékoztató jellegű (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, amely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan nem kötelező javaslatokat is tartalmazhat. 4. Dombgarázs: olyan sorgarázs, amely részben földbe süllyesztett és három oldalfalát és födémét kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított termőföld feltöltés borítja. 5. Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új épít-ményszint létesítése érdekében. 6. Építési hely I. (elsődleges építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítés több ütemben történő megvalósítása, illetve meglévő épület a telek beépítettségét növelő bővítése esetén az első építési fázisban javasolt beépíteni.

5 5 7. Építési hely II. (másodlagos építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében csak a telek egy építési ütemben történő beépítése során, vagy az elsődleges építési hely beépítését követően javasolt beépíteni. 8. Gerincmagasság: a) a magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb általában vízszintes metszésvonala és az épület közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja között függőlegesen mért távolság. b) lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet (pl. antennatartó, villámhárító, stb.), illetve berendezés nyúlhat. 9. Kialakult magasság (, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő magassági érték. 10. Kisipar: a lakosság ellátása érdekében végzett termék-előállító, javító és karbantartó, szolgáltató tevékenységek összessége. 11. Közhasználatú funkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. 12. Hatályon kívül helyezve. 13. Külső árusítás: Olyan kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja. 14. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10 %-os lejtésű tetőt. 15. Melléképület: a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épület. 16. Mértékadó tűzfalmagasság: az épülethez csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. 17. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80 %-ában parkolás céljára kialakított építmény, amely épület alatt is létesíthető. 18. Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történő elhelyezésére szolgáló, oldalain jellemzően nyitottan kialakított önálló járműtároló-építmény. 19. Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének vagy a rendeltetési egységének bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átadott terület vagy magánút felé megnyitott homlokzata. 20. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület

6 6 esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. 21. Saját használatú lakókert: telepszerű lakóterületen az önkormányzattal kötött megállapodás szerint kialakítható, egy vagy több épület lakói által használható lakókert, melynek fenntartásáról az érintett épületek lakóközössége köteles gondoskodni. II. Fejezet Településrendezés 3. Az UKVSZ felépítése és alkalmazása 3. (1) Az UKVSZ csak a hozzá tartozó övezeti tervvel együtt érvényes. (2) Az UKVSZ mellékletei: a) 1. melléklet: Ábrák b) 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek határértékei c) 3. melléklet: Övezeti terv (M=1:4000) 8 db. szelvény d) 4. melléklet: Védelmek és korlátozások (M=1:4000) 8 db szelvény e) 5. melléklet: A Fővárosi Szabályozási Kerettervben és a korábbi kerületi szabályozási tervekben meghatározott szabályozási vonalak (M=1:4000) 8 db. szelvény f) 6. melléklet: Az UKVSZ mellékletét képező kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) jegyzéke fa) SZT-IV-1 szabályozási tervlap Lebstück Mária utca Munkásotthon utca Virág utca Árpád út által határolt terület, g) 7. melléklet: Az útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása h) Hatályon kívül helyezve. (3) Az UKVSZ függelékei: a) 1. függelék: Az UKVSZ hatályba lépése előtt jóváhagyott kerületi szabályozási tervek (KSZT-k) jegyzéke b) 2. függelék: Egyéb jogszabályok szerinti védelmek 2.1. Országos védelem alatt álló épületek és műemléki környezetek 2.2. Fővárosi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke 2.3. Régészeti lelőhelyek jegyzéke c) 3. függelék: A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke 3.1. Az önkormányzat elővételi jogával érintett ingatlanok jegyzéke

7 7 3.2 A településrendezési szerződés alapján hasznosítható ingatlanok jegyzéke d) 4. függelék: Az UKVSZ vízbázisvédelmi szempontból releváns területeire vonatkozó korlátozások (4) A kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) a hatályuk alá tartozó terület jellegétől függően szabályozási tervlapokból (SZT- ) és kiegészítő kizárólag az SZT hatálya alá tartozó területre vonatkozó sajátos városrendezési szabályokból állnak. (5) A kerületi szabályozási terveket (SZT-IV- folyamatos sorszámozással kell ellátni és a 6. melléklet szerinti jegyzékében kell szerepeltetni. Az SZT-k a jegyzék szerinti sorszámmal a 6. melléklet részét képezik, a hozzájuk tartozó, Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok jelen rendelet IV. RÉSZ-ét kell, hogy kiegészítsék. (6) Az azonos részterületre vonatkozó szabályozási terveket és sajátos városrendezési szabályokat együtt kell alkalmazni. (7) A kerületi Önkormányzat megrendelése alapján készítendő, a kerület egészét összességükben lefedő, településszerkezeti egységekre kiterjedő SZT-k területi lehatárolását, valamint a tervek azonosító jelét (megnevezését) az 1. számú ábra tartalmazza. III. Fejezet Sajátos jogintézmények 4. Építésjogi követelmények 4. (1) Az építési teleknek az övezeti előírásokban vagy a szabályozási terven, illetve ennek hiányában az OTÉK általános előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területtel meghatározott építési helyen részben vagy egészben kívülálló épület a telek beépítettségét nem növelő bővítése a jelen rendeletben, valamint a szabályozási tervben szereplő egyéb előírások maradéktalan betartása esetén abban az esetben lehetséges, ha a tervezett beépítés a) a szabályozás szerinti beépítéssel egyenértékű, vagy annál városképi, illetve építészeti szempontból kedvezőbb megoldást eredményez, és b) a környező meglévő, illetve lehetséges beépítésekhez megfelelően illeszkedik, azok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem akadályozza. (2) Az építési helyen alapterületének egy részével kívül álló, avagy egyéb okok miatt bontandónak ítélt meglévő magastetős lakóépület tetőtere abban az esetben építhető be, ha a) a legfeljebb 0,9 m-es parapet-magasságot eredményező térdfalemelés mellett kialakított tetőidom a környező domináns

8 8 tetőzetekhez a tető állását és hajlásszögét tekintve illeszkedik, és b) nem eredményezi új rendeltetési egység létrejöttét. (3) A (2) bekezdés szerinti többlakásos épület tetőtere abban az esetben építhető be, ha c) a tetőtér több építési ütemben történő beépítése esetén az átmenetileg beépítetlen tetőtér-részek megközelítése az épületen belülről folyamatosan biztosított, d) az épület tetőtér-beépítése (nem kizárva a több építési ütemben történő beépítést) egységes, rendezett megjelenést biztosítva lehetséges. Ebben az esetben a tetőtér több építési ütemben történő beépítése során a már megvalósult megoldást kell a városképi illeszkedés alapjának tekinteni. 5. A telekalakítás helyi szabályai 5. (1) A szabályozási tervek telekalakításra vonatkozó előírásait az építési munkákat megelőzően kell végrehajtani. A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a szabályozási tervnek megfelelő tartalmú telekalakítási térrajz földhivatali átvezetése már megtörtént. (2) A közterületi szabályozásokat a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a telekalakítást megelőzően vagy egy eljárásban kell végrehajtani. (3) Közterületi szabályozással érintett teleknek a szabályozási terv szerint közterületté váló részén álló (a szabályozási terv alapján bontandó) épület szintterülete nem növelhető. Ilyen esetben a teleknek a szabályozás végrehajtása után visszamaradó részén új épület csak a leeső telekrészen álló épület(ek)nek a beépítéssel legalább arányos lebontása után létesíthető. Az építési hatóság indokolt esetben az új épület létesítésének feltételeként előírhatja a leeső telek-részen álló valamennyi épület(rész) egyidejű elbontását. (4) Újpest közigazgatási területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5) A különböző építési övezetekbe, vagy övezetekbe sorolt telkek, illetve területek nem egyesíthetők. (6) Lakóépület elhelyezése céljából új úszótelek nem alakítható ki. 6. (1) Ha az övezeti előírások vagy a IV. RÉSZ-ben rögzített, az adott területre vonatkozó sajátos szabályok másképp nem rendelkeznek, lakóterületen, valamint VK és I keretövezetbe sorolt területen az építési övezetre előírt telekméret háromszorosát meghaladó méretű telek csak szabályozási terv előírásai szerint létesíthető.

9 9 (2) Tíz évnél régebben fennálló, a tényleges területhasználatnak megfelelő telekalakítás az érintett tulajdonos(ok) kezdeményezésére szabályozási terv hiányában, a telekalakításra vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb feltételek teljesítése mellett abban az esetben lehetséges, ha a) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek megfelel a jelen rendelet 2. számú mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, b) a kialakuló telkeken lévő épületek helyzete megfelel az elő-, az oldalés a hátsókertekre vonatkozó előírásoknak, valamint a jogszabályban előírt védőtávolságoknak, c) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek önálló közmű-ellátása biztosítható, továbbá ha d) a telkeket közművezeték nyomvonala nem érinti vagy az azokra vonatkozó szolgalmi jog egyidejű bejegyzésére is sor kerül. (3) Kizárólag közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szabályozási terv hiányában akkor alakítható ki önálló telek, ha a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, b) a telekalakítást követően a (4) bekezdésben foglalt kivétellel valamennyi érintett telek megfelel a jelen rendelet 2. mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, c) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését. (4) A (3) bekezdés szerint a közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szolgáló önálló telek esetében az építési övezetre vonatkozó paraméterek (a telek területe és szélessége) figyelmen kívül hagyhatók. 6. Magánút 7. (1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint: a) e rendeletnek a telek kialakítható méretére (területére és szélességére) vonatkozó rendelkezéseit a magánút esetében figyelmen kívül lehet hagyni; b) a magánút létrehozása után visszamaradó valamennyi építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak; c) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki; d) a magánút telkének minimális szélessége da) lakótömb kiszolgáló útja esetén 10 m, db) intézményi, munkahelyi vagy különleges keretövezetű telektömb kiszolgáló útja esetén 12 méter,

10 10 dc) gyalogút esetén 4 méter. (2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül. (3) A magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. (4) A magánút fölé benyúló építményrészek kialakítása, illetve köztárgyak, utcabútorok, valamint reklám- és hirdető-berendezések magánúton történő elhelyezése során a közterületekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 7. Az elővásárlási jog 8. (1) Az Önkormányzatot a jelen rendelet 3. (3) bekezdésében szereplő 3. függelék 3.1. jegyzékében szereplő területeken, illetőleg telkeken túl az Étv. előírása alapján a jelen rendelet szerint elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervek szabályozási tervlapján ábrázolt új épület létesítése feltételeként történő telekösszevonással érintett valamennyi telek tekintetében. (2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati elővásárlási joggal érintett ingatlanok körét helyrajzi szám szerint besorolja, és intézkedjen az elővásárlási jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséról. 8. A településrendezési szerződés 9. (1) A jelen rendelet 3. függelék 3.2. jegyzékében rögzített, továbbá szabályozási tervben kijelölt területeken, illetve azon ingatlanokat érintően, ahol az ingatlan(ok) tulajdonosa, illetve az ingatlanon beruházni szándékozó (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója) a hatályos településrendezési eszköz tartalmától eltérő felhasználást kíván kezdeményezni, a tervezett fejlesztést bemutató tanulmánytervet kell készíttetni. (2) A tanulmányterv elbírálásával, valamint a településrendezési szerződéssel kapcsolatos eljárási szabályokat az Önkormányzat külön szabályzata tartalmazza. A TANULMÁNYTERV TARTALMA 10. (1) A tanulmánytervet a tervezési terület és környezete sajátosságainak figyelembe vételével a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell kidolgozni. A tervezési program jellegének és a fejlesztés nagyságrendjének megfelelően az egyes munkarészek összevonhatók, illetve elhagyhatók. (2) A tanulmányterv keretében be kell mutatni

11 11 a) a tervezett beruházással érintett tel(k)ek, illetve terület településszerkezeti kapcsolatait, valamint jelenlegi beépítését, a meglévő épület(ek) rendeltetését és működésének jellemzőit, b) beruházás keretében megtartani, illetve elbontani javasolt épületeket, valamint a ter-vezett új épületek elhelyezését, rendeltetését és jellemző paramétereit, c) a beruházás eredményeként létrejövő beépítés főbb paramétereit, d) a tervezett épület(együttes) működ(tet)ésének módját és hatását a környező területek meglévő, illetve lehetséges használatára. (3) A tanulmányterv kötelező munkarészei és tartalma: a) átnézeti helyszínrajz (M=1:4000), mely a településrendezési szerződésben kijelölt környező terület egészére vonatkozóan bemutatja a tervezett fejlesztéssel közvetlenül érintett terület aa) településszerkezeti kapcsolatait, a közlekedési- és közműhálózatok adottságait, ab) a környező területek meglévő, illetve a hatályos településrendezési eszközök szerinti lehetséges beépítését (építési övezeti, illetőleg övezeti besorolását) és főbb beépítési paramétereit, ac) a védett, illetve védelemre javasolt létesítményeket és (védő)területeket, valamint ad) (a helyszínt bemutató fotók felhasználásával) a városképi illeszkedés szempontjából figyelembe vett létesítmények jellemzőit; b) vizsgálati helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja a tervezett fejlesztéssel érintett terület ba) meglévő beépítését, az épület(ek) rendeltetését és főbb paramétereit, bb) a védett, illetve védelemre javasolt építményeket, valamint bc) a terület zöldfelületeit és azok jellemzőit; c) fejlesztési helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja ca) a megtartásra és az elbontásra javasolt, valamint a fejlesztés keretében megvalósuló új épületeket és építményeket, azok tervezett (új) rendeltetését (rendeltetéseit) és főbb paramétereit, cb) a tervezett fejlesztéssel érintett terület esetleges tagolására (felosztására) vonatkozó javaslatot, a terület belső közlekedési rendszerét, ezen belül 1. a személy- és teherforgalomra szánt, valamint a gyalogos közlekedési felületeket, 2. a tervezett rendeltetés(ek)hez esetleg szükséges szállítási, illetőleg rakodási területeket, továbbá 3. a normatív módon számított befogadóképességű (személy- és tehergépkocsi) parkolók elhelyezését és kapacitás-adatait, cc) a tervezett fejlesztéssel érintett terület megtartásra javasolt, illetve tervezett zöldfelületeit és azok főbb jellemzőit,

12 12 cd) a tervezett fejlesztés megvalósításának esetleges ütemezését; d) (amennyiben a tervezett fejlesztés programja már ismert) a tervezett épületek jellemző szintjeinek alaprajzi funkció-sémája (M=1:500), ezen belül da) a terepszint alatti beépítés nagysága és elrendezése, db) a vezér-szint alaprajzi sémája a domináns rendeltetések megnevezésével, valamint a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával, a (személy- és teher) bejáratot feltűntetésével; e) a tervezett fejlesztést bemutató (a tervezési programnak megfelelő részletezettségű) tömegvázlatok (látványtervek); f) a tervezett fejlesztés szöveges bemutatása (műleírás), ezen belül fa) a fejlesztéssel érintett terület főbb beépítési paraméterei és parkoló-mérlege, fb) a tervezett beépítés működ(tet)ésének jellemzői, valamint fc) (ha a tervezett fejlesztés a hatályos településrendezési eszközök módosítását teszi szükségessé) az eltérés szükségességének indoklása. A műleírás a források megjelölésével a tervezett beépítés sajátosságait, illetve karakterét bemutató egyéb dokumentumokkal, ábrákkal egészíthető ki. IV. Fejezet A beépítésre vonatkozó rendelkezések 9. A beépítésre vonatkozó általános előírások 11. (1) Az építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit, a szabályzat általános és sajátos előírásait, valamint a szabályozási terveket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. (2) Amennyiben kötelező elő-, oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely területe kisebb a övezeti határérték alapján meghatározott méretnél, az építmények elhelyezése során az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. (3) Zártsorú beépítés esetén a telekösszevonás során kialakuló telkek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az épület tömege és homlokzata a szomszédos, illetve az összevonás előtti telkek közterületi szélességét figyelembe véve az utcakép ritmusának megőrzése érdekében a szabályozási tervben foglaltakra is tekintettel megfelelően tagolt legyen. (4) Saroktelket is érintő telekegyesítés esetén a saroktelek esetleges kedvezményes beépítési paraméterei legfeljebb az építési övezetben előírt telekméret kétszeresének megfelelő telekterületre (terület-hányadra) alkalmazhatók. Az összevonás eredményeként kialakuló telek beépítettségét ennek

13 13 megfelelően az alábbi képlet alkalmazásával minden esetben egyedileg kell meghatározni: (T xb ) (T xb )...(T xb ) B n n, ahol (T1 T2...Tn ) T 1, T 2, T n az egyesítés előtti telkek nagysága, B 1, B 2, B n az egyesítés előtti telkek beépítettsége, B Σ az egyesített telek beépítettsége (%) Telekegyesítésre is utaló beépítési előírásnak az előzőek szerint számított adatot kell tartalmazni. (5) Amennyiben szabályozási terv a szomszédos telkek esetében eltérő ot állapít meg, úgy az érintett telkek egyesítése után kialakuló telken létesítendő épület esetében is meg kell tartani a magassági különbséget. Ettől eltérni az egyesítés előtti telkek közterületi hosszának legfeljebb 25 %-áig szabad. (6) Lakóterületi építési övezetben a) (az építési telek méretétől függetlenül) egy épület bruttó alapterülete az övezetben előírt teleknagyságra építhető épület bruttó alapterületének legfeljebb a kétszerese lehet, b) az övezetre előírt telekterület kétszeresénél nagyobb telken szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a beépítettséget eredményező beépítést úgy kell megvalósítani, hogy az városképileg tagolt beépítést eredményezzen. (7) Minden olyan építési övezet területén, ahol lakás elhelyezése, a szintterület meghatározása során a pinceszinteken kialakítható szintterületre vonatkozó rendelkezéseket azzal a kiegészítésekkel kell alkalmazni, hogy: a) gépkocsitárolásra lakásonként legfeljebb 50 m 2 szintterület, b) a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek összterülete számára lakásonként a lakások összes nettó alapterületének legfeljebb 50 %- a, de legfeljebb 25 m 2 hagyható figyelmen kívül. (8) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok telkének bruttó szintterületi mutatója abban az esetben, ha a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület (a parkolók, a megközelítésükre szolgáló közlekedőterület és az épület használóit szolgáló kiegészítő- és mellékhelyiségek, valamint az egyéb területek bruttó szintterülete) a) kisebb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben mérték, b) nagyobb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, az építési övezetben szintterületi mutató a városképi illeszkedési követelmények teljesítése mellett túlléphető.

14 14 (9) Az előkertben a jogszabályban szereplő melléképítményeken, valamint személybejárat előtti fedett előtéren túlmenően sem önálló építményként, sem épület részeként nem helyezhető el lábon álló kerti tető. 10. A terepszint alatti beépítés szabályai 12. A terepszint alatti beépítettség eltérő övezeti előírás, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb a terepszint felett beépítettség értékének 1,50-szerese lehet, melynek legfeljebb 50 %-a helyezhető el az épület kontúrján kívül. 11. Zöldfelületek kialakítása 13. (1) A zöldfelületek számítása során a részlegesen burkolt felületek a közforgalmú parkoló céljára szolgáló területek kivételével a) beton gyephézagos burkolat esetében 10 %, b) műanyag gyepráccsal kialakított gyepfelület ba) parkolási célra 50 %, bb) egyéb, zöldfelületi használatú célra 75 % mértékig vehetők figyelembe. (2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a telkek be nem épített területének minden megkezdett 100 m 2 -e után telken belül egy db. nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni, továbbá a be nem épített és burkolattal el nem látott telekterületeket gyepesíteni kell, b) a telekhatárokon álló takaratlan tűzfalak kúszó növényekkel történő takarása érdekében az épület rendeltetésszerű használatának és biztonságának sérelme nélkül a tűzfalak tövében megfelelő növénytelepítésről lehet gondoskodni. (3) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület a zöldfelület számítása során az OTÉK 3. számú melléklete szerint számítható be. (4) A vízfelületek a telekre előírt zöldfelület számítása során a) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett), mesterséges és természetes vízfelületek, díszkutak esetében 50 %, b) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mozgó vízfelületek, szökőkutak esetében 75 % mértékig vehetők figyelembe. V. Fejezet

15 15 Különleges rendelkezések 12. A föld védelme 14. (1) Meglévő talajszennyezést az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően kell ártalmatlanítani. Talajszennyezéssel érintett terület az ártalmatlanítást követően építhető be. (2) A talaj terepszintjének feltöltésére, visszatöltésére szennyezett talaj vagy termőföld, illetve építési törmelék nem használható. Töltőanyag a talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány birtokában építhető be. (3) Csatornázott területen az épületeket, önálló rendeltetési egységeket a meglévő szennyvízelvezető közcsatornára rá kell kötni. 13. A levegő védelme 15. (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó légszennyező anyag-kibocsátású tevékenység nem folytatható, ilyen tevékenység céljára szolgáló új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve berendezés nem létesíthető. (2) Az építési-bontási munkák végzése során a kivitelező köteles gondoskodni a porszennyezés megelőzéséről. 14. A vizek védelme 16. (1) Újpest a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. (2) A területen keletkező csapadékvizek megfelelő elvezetéséről a (2) bekezdésben foglalt kivétellel gondoskodni kell. (3) Amennyiben azt a meglévő beépítés adottságai lehetővé teszik, az IZ, az M, valamint az MZ építési övezetbe sorolt építési telkek esetében és lehetőleg az egyéb építési övezetbe sorolt telkeken is az 500 m 2 felületet meghaladó új építmény tetőzetén keletkező csapadékvíz telken belüli ideiglenes tárolását 50 m 2 -enkét 1 m 3 -nyi térfogatú csapadékvíztározó létesítésével kell biztosítani. A tározóba a keletkezett csapadékvíz csak megfelelő előszűrést követően vezethető. Zöldtető létesítése esetén a tározó kapacitása 75 %-kal csökkenthető. (4) A talaj- és rétegvizek felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor. 15. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem 17.

16 16 (1) A meglévő vagy tervezett főútvonalak mellett létesülő új épületek esetében akusztikai számításokkal kell igazolni, és zajgátló homlokzatképzéssel kell biztosítani az épületek belső tereire előírt zajterhelési értékek betartását. (2) Zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó építmény csak abban az esetben létesíthető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés az építmény önálló rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a jogszabályban előírt határértékeket a környezetében sem haladja meg. (3) A zaj- és rezgés-terhelés csökkentése érdekében legalább a főutak érintett szakaszai mentén az újonnan létesülő és a teljes felújításra kerülő lakó-, egészségügyi-, oktatási-, szociális- és kulturális funkciójú helyiségek esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell. 16. Hulladékkezelés 18. (1) Veszélyes hulladékok tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történő, jogszabály szerinti átmeneti tárolás kivételével a területen nem. (2) A közegészségügyi előírásoknak és a hulladékkezelési technológiának (gyűjtés, szállítás) megfelelően kialakított kommunális szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvilágítással ellátott sík terepen létesíthetők. A hulladékgyűjtő szigeteket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a) a gyűjtő-tartályok szállítása és rakodása (az emelő-berendezések működése) közútról közvetlenül biztosított legyen, b) gyalogos megközelítése és használata a gépjármű-forgalomtól elkülönített felületen, biztonságosan történhessen, c) a gyűjtő tartályok elhelyezésére szolgáló szilárd burkolat tisztítása a környező (köz)terület szennyezése nélkül megoldható legyen. (3) A kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edények zárt térben történő tárolásáról épületen belül e célra létesített helyiségben, vagy telkes beépítés esetén a telekhatáron létesített kerítés tömör szakaszával egybeépített építményben lehet gondoskodni. Az épületen belül e célra létesített helyiség rendeltetésének megváltoztatása nem. Telkes beépítés esetén a telek be nem épített egyéb területrészén ilyen célra önálló építmény nem létesíthető. (4) Lakóövezetekben lévő épületek vagy építmények bontása esetén a bontandó szerkezetek, illetve a bontási törmelék helyben történő aprítása, darálása tilos. 17. Hatályon kívül helyezve. 19.

17 Az épített környezet értékeinek védelme A RÉGÉSZETI EMLÉKEK VÉDELME 20. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. Földmunkával járó beruházások esetén a Kötv. 20. (2) bekezdésében szabályozottak szerint Budapesti Történeti Múzeumot értesíteni kell. (2) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a hatályos jogszabály szerint eljárva, az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A MŰEMLÉKEK VÉDELME 21. A műemléki környezetben lévő és műemléki védettség alatt álló ingatlanok védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. Hatályon kívül helyezve. 22. Hatályon kívül helyezve. 23. Hatályon kívül helyezve. 24. MÁSODIK RÉSZ VI. Fejezet Az építmények kialakításának általános szabályai 19. Bővítés 25. (1) Tetőtérbeépítés meglévő épületben a tetőtér alatt lévő rendeltetési egység(ek) bővítéseként, vagy új rendeltetési egység(ek) kialakításával általában csak a szintterület értékéig létesíthető. Új, önálló rendeltetési egység kialakítása esetén az ahhoz tartozó a jogszabályban előírt számú többlet gépkocsi elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. Magastetős lakóépület esetében az új önálló rendeltetési egységet nem eredményező tetőtér-beépítés abban az

18 18 esetben is létesíthető, ha az így kialakuló bruttó szintterület az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. (2) A településrendezési eszköz alapján közterületi hasznosítás vagy egyéb közérdekű cél megvalósíthatósága miatt tilalommal terhelt és bontandó építmény(rész) bővítése nem, de jelenlegi rendeltetésének jogszerű megváltoztatásával járó átalakítása. (3) Meglévő épületnek az ingatlan beépítettségét növelő bővítése szabályozási terv erre vonatkozó rendelkezése hiányában az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között abban az esetben lehetséges, ha a) a bővítés eredményeként kialakuló beépítés módja illeszkedik a környező ingatlanok kialakult vagy átalakuló beépítéséhez, illetve b) a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát indokolatlanul nem zavarja és lehetséges fejlesztését nem korlátozza. (4) Hatályon kívül helyezve. (5) A (3) bekezdés szerinti bővítés helyét a rendezett településkép kialakulása, illetőleg megőrzése érdekében szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, illetve védelemmel érintett épület egyedi sajátosságai kivételével elsősorban az ingatlan közterület(ek), illetve előkert(ek) felőli részén, és/vagy a jogszabályban előírt védőtávolságok figyelembe vételével az oldalkert mellett kell kijelölni. (6) A bővítés számára a telek egyéb felülete a jogszabályok keretei között is csak az (5) bekezdés szerinti terület beépítésével együtt vagy azt követően, illetve akkor vehető igénybe, ha az építési övezetben beépítettség megtartásával az (5) bekezdésben szereplő felületen megfelelő nagyságú (arányú) további bővítésre marad lehetőség.

19 Udvar Lefedése 26. (1) Udvar lefedésére szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában csak a VK és I keretövezetbe sorolt területeken kerülhet sor. (2) Fedett udvar akkor létesíthető, ha a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított, b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak, c) az udvar lefedésére legalább 75 %-ban kertészeti elemekkel tetőkertként kialakított lefedéssel vagy üvegtetővel kerül sor. A c) pont szerinti tetőkert kialakításával együtt gondoskodni kell az annak fenntartását biztosító kiegészítő berendezések (locsoló-hálózat, illetve vízelvezetés) megvalósításáról is. (3) Több szintet lefedő udvar csak üvegtetős megoldással létesíthető. (4) Ha az udvar lefedésére lakóépület teljes földszinti beépítése esetén kerül sor, az udvar lefedés legalább 50 %-án tetőkert létesítendő és tartandó fenn. Hatályon kívül helyezve Hatályon kívül helyezve Árkád, áthajtó, átjáró 29. (1) A közhasználat céljára átadott területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában csak akkor érvényesíthetők, ha a) az átadott terület szélessége legalább 3,0 m, és b) az átjáró hosszának legalább 75 %-a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény vagy iroda portálja, illetve kirakat. (2) A közhasználat céljára időbeni korlátozással vagy korlátozás nélkül átadott árkád, átjáró és áthajtó a) területére a közterületekre, b) határoló felületeire az épületek homlokzataira

20 20 vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezve A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások 31. (1) A KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetek mentén a) a VK, I és L2/A jelű építési övezetekbe tartozó telkeken többszintes épületek földszintjének utcavonalon álló közterület felőli szakaszait úgy kell megvalósítani, hogy a homlokzat szélességének legalább 50 %-án kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó létesítmények elhelyezésére, valamint iroda és közintézmény célú hasznosításra is lehetőség legyen, b) szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában új épület létesítése, vagy meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén lakás földszinti padlószint magassága a közterület mentén ba) utcavonalon álló beépítés esetén legalább 3,0 m legyen, az L2/A és az L4 jelű övezetekben 0,9 m is lehet, bb) 3 m szélességet meghaladó méretű előkert esetén legalább 1,5 m legyen, az L2/A és L4 jelű övezetekben ennél kisebb is lehet. (2) A külső terepszint magasságában létesített garázskapuk összes hossza a teremgarázs-bejáratot is ide értve az épület közterület felőli homlokzati szélességének legfeljebb 30 %-a, de telkenként legfeljebb 7,0 m lehet. (3) Zártsorú beépítési módú területen új építmény pinceszintjének (pinceszintjeinek) kialakításához a hidrogeológiai viszonyokra is kiterjedő geotechnikai jelentés, valamint a szomszédos épületek állékonyságát igazoló szakvélemény készítendő. (4) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a pinceszintre vezető külső lépcső akkor létesíthető, ha a) a szabályos szélességű lépcső és a gyalogosok biztonságát szolgáló korlát együttes szélessége mellett is legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető gyalogos közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső megfelelő megvilágítása folyamatosan biztosított, továbbá ha c) a pincébe vezető lépcső legalsó síkjáról (pinceszinti érkező pihenőjéről) a csapadékvíz elvezetése megoldott. (5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől közvetlenül megközelíthető, nem lakás célú önálló rendeltetési egységek

21 21 (kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítmények, irodák) bejáratait az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett úgy kell kialakítani, hogy a 3,0 m-nél kisebb szélességű, közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető járdán (elő)lépcső új épület esetében nem létesíthető. A közterületi határvonalon létesülő (elő)lépcső legalsó homloklapjának folyamatosan észlelhető megjelöléséről, illetve megvilágításáról gondoskodni kell. (6) Meglévő, előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a földszintre, illetve a külső terepszinthez képest első használati szintre vezető új külső lépcső (előlépcső) az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett akkor létesíthető, ha a) az első lépcsőfok(ok) homlokvonala és a gyalogos forgalom számára elkülönített közlekedő felület külső szegélye vagy korlátjának belső síkja között legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető szabad közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső észlelése (megvilágítása és egyéb módon való jelölése) folyamatosan biztosított. (7) Közterületen létesülő (elő)lépcső járófelületét csúszásgátló burkolattal vagy felületképzéssel kell kialakítani, és a használók számára kapaszkodó korlátot vagy korláttal kiegészített mellvédet kell létesíteni. Az előlépcső fölött az épület, illetve az előlépcső szerkezetéhez illeszkedő kivitelű, a lépcső járóvonalán a közterületi gyalogos űrszelvény magasságát szerkezeti elemmel nem szűkítő esővédő előtető létesíthető.

22 22 Hatályon kívül helyezve. VII. Fejezet A városképi illeszkedés szabályai Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve Hatályon kívül helyezve. 36.

23 23 Hatályon kívül helyezve. VIII. Fejezet A városkép alakításának szabályai Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve IX. Fejezet Mérnöki létesítmények 33. A kötöttpályás közlekedési létesítményekkel összefüggő szabályok 41. (1) A metróvonal műtárgyainak védősávjában (a műtárgy szélétől 5 méteren belül) építmény csak a metró kezelőjének hozzájárulását követően, a biztonsági követelmények betartásával helyezhető el. A védősávok ábrázolását a rendelet 4. melléklete ( védelmek és korlátozások ) tartalmazza. (2) A MÁV Budapest Nyugati pu. Szob, valamint a Budapest Nyugati pu. Esztergom vasútvonalak szélső vágányától számított 50 m- en belül építmény csak a MÁV-val történt egyeztetés alapján, a biztonsági követelmények betartásával létesíthető.

24 A közterületek kialakításával kapcsolatos rendelkezések 42. (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (2) A közterületi szegély mentén a parkolósávot úgy kell kialakítani, hogy a közterületi fasorok egyedeinek, valamint az egyéb zöldfelületek megóvása mellett mind a gyalogosok biztonságos közlekedése, mind a járművek biztonságos használata lehetséges legyen, illetve maradjon. 43. (1) A kiszolgáló- és lakóutakat, továbbá a vegyes használatú utcákat, illetve a forgalomcsillapítási övezetként kijelölt közterületek burkolatát, valamint ezek berendezéseit és egyéb elemeit a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és korszerű forgalomcsillapító műszaki megoldások íves útvezetés, terelőszigetek, stb. alkalmazásával kell kialakítani. (2) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetőleg a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő, honos növényzetet kell telepíteni. Az utcák, illetve terek legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. 35. Közmű és egyéb követelmények 44. (1) Az egyes építési övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. (2) Újpesten új terepszint feletti távhővezeték nem létesíthető, a meglévő távhővezetékek terepszint alá történő áthelyezéséről azok felújítása vagy átépítése során a hatályos jogszabályok keretei között gondoskodni kell. 36. Önálló parkoló építmények, terepszint alatti parkoló építmények 45. (1) Önálló parkoló-építmény (parkolóház, illetve terepszint alatti mélygarázs) a beépítés részletes előírásait tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti építmények engedélyezési tervében meg kell határozni a létesítmény a) befogadóképességét (minimális és maximális férőhelyszámát), b) a ki- és behajtók számát és elrendezését,

25 25 c) az építményben a működtetéshez szükséges kiegészítő helyiségeken túl elhelyezhető egyéb (önálló) rendeltetési egységek funkciókörét, valamint azok alapterületi arányát vagy nagyságát, továbbá be kell mutatni a parkoló-építmény d) (közterületi) közlekedési-forgalomtechnikai kapcsolatait, valamint e) illeszkedését a környező területekhez, illetve építményekhez. (3) A terepszint alatti parkoló-építmény, illetve -építményrész a hozzá tartozó ingatlan határain kizárólag a közterület felé túlnyúlhat. 37. Sorgarázsok 46. (1) Közterületi telekhatáron, illetve az előkert felé sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el. (2) A területen önálló sorgarázs vagy dombgarázs csak az erre a célra kijelölt építési övezetben létesíthető. 38. Aluljárók, felüljárók 47. A területen kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló aluljáró csak szabályozási terv alapján, az alábbi feltételekkel létesíthető. a) A terepszint alatti közlekedő felület akadálymentes megközelítését legalább egy helyen a jogszabályban előírtak szerint kialakított rámpával, vagy önálló használatra alkalmas felvonó, illetve mozgólépcső beépítésével kell biztosítani. b) Az aluljáróhoz csatlakozóan annak részeként, a gyalogos forgalomra szánt felület szűkítése nélkül kiskereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó funkciójú önálló rendeltetési egységek, valamint árubemutató vitrinek (portálok) helyezhetők el. A felsorolt önálló rendeltetési egységek elhelyezése esetén gondoskodni kell a létesítmények gazdasági kiszolgálásáról különösen a kereskedelmi- és a vendéglátó egységek szállító- és rakodó forgalmáról, valamint a hulladékszállításról úgy, hogy az a biztonságos gyalogos forgalmat a lehető mértékben korlátozza, illetve zavarja. c) Az aluljáróban (beleértve a közlekedő területeket is) ca) önálló árubemutató vitrin vagy állvány, cb) a határoló felületektől 10 cm-nél mélyebben benyúló reklámberendezés, cégér, cc) klíma-berendezés kültéri egysége, valamint cd) a vendéglátó létesítményekhez külső fogyasztó-felület (asztal, étkezőpult) nem helyezhető el. X. Fejezet

26 Hatályon kívül helyezve. 26 Különleges építményfajták Hatályon kívül helyezve. Hatályon kívül helyezve HARMADIK RÉSZ XI. Fejezet Övezeti előírások 42. Az övezeti előírások alkalmazása 51. (1) A terület a területfelhasználás és a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együtt kell alkalmazni. (3) Az övezeti kód részei: a) a budapesti városrendezési és építési keretszabályzatban meghatározott keretövezet és a célzott területfelhasználási mód jele (pl. L4- - ), b) kerületi azonosító kód ( -IV- ), c) kerületi (építési) övezeti azonosító sorszám (pl. - -1) (4) Az övezeti kód által meghatározott építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit a 2. melléklet tartalmazza. (5) A szabályozási tervben alkalmazott övezeti kód tartalma a 2. melléklettel összhangban önálló táblázatban is ábrázolható. Ebben az esetben a szabályozási tervben az övezeti kódot és a táblázatot is fel kell tüntetni. (6) A szabályozási terven az övezeti jel önmagában is alkalmazható (pl.: L4-IV-1) vagy az alábbi összetett övezeti jelöléssel:

27 27 L4-IV-1 Beépítési mód Telek területe / (m 2 ) Beépítettség (beépítési %) Építménymagasság / (m/m) Szintterületi mutató (m 2 /m 2 ) Legkisebb zöldfelület aránya (%) (7) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. XII. Fejezet A beépítésre szánt területek építési övezetei Lakóterületek 43. A lakóterületek általános előírásai 52. (1) A lakóterületeken ha az építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv másként nem rendelkeznek a lakóépületeken kívül: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület, b) vendéglátó és szolgáltató épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint d) művelődési és kulturális épület helyezhető el. (2) A lakóterületeken az építési övezetek előírásaiban vagy a szabályozási tervben meghatározott feltételekkel az (1) bekezdésben foglaltakon túl e) szálláshely-szolgáltató épület, f) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, g) sportépítmény, h) igazgatási és irodaépület, i) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, illetve egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, j) a közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely, valamint a SZT kijelölése alapján más rendeltetésű épületben létesíthető üzemanyag-töltőhely is elhelyezhető. (3) A lakóterületeken a funkciójú főrendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és kisipari műhely, b) az épület közterületi bejáratú földszinti helyiségcsoportjában kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátási rendeltetésű egység, valamint

28 28 c) egyéb a lakóterületre vonatkozó határértékeket meg nem haladó terhelésű funkció is elhelyezhető. (4) A lakóterületi építési övezetek területén a) önálló ipari, raktározási, valamint nagykereskedelmi épület, b) ipari vagy nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség, d) önállóan üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (5) Az épületben lévő lakások és közös helyiségek nem a lakhatással összefüggő célra való rendeltetés-módosítása abban az esetben valósítható meg, ha ez a meglévő lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét, stb.), és a tevékenység folytatásához a jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók. (6) A lakóterületen az építési övezetekre vonatkozó előírások keretei között a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épületek (a továbbiakban: melléképületek) közül a) járműtároló (személygépkocsi-, motorkerékpár-, csónak- és munkagép-tároló), b) a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, c) kisipari vagy barkácsműhely, d) tüzelőanyag, szerszámkamra, e) műterem, valamint f) árusítópavilon helyezhető el. (7) Lakóterületen kizárólag a KL-KT keretövezet, valamint a KT-IV övezet menti teleksorban, és csak az építési övezetben meghatározott részletes előírások szerint helyezhető el a) 1000 m 2 -t meghaladó bruttó alapterületű önálló kiskereskedelmi épület, továbbá b) gépkocsi-javító és -szolgáltató műhely. (8) Lakóterületen az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások hiányában a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, víz- és fürdőmedence, d) napkollektor, e) kerti épített tűzrakóhely, f) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m 2 -es vízszintes vetülettel, g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, valamint

29 h) zászlótartó- és antennaoszlop, helyezhető el (1) Hátsókertben újonnan elhelyezett melléképület(ek) összevont szélessége hacsak a kialakult helyzet azt nem indokolja nem lehet nagyobb, mint a hátsó telekhatár szélességének 50 %-a. (2) Új, vegyes rendeltetésű épületben az egyéb önálló rendeltetési egységekhez tartozó parko-lókat a lakásokhoz tartozó parkolóktól lehetőleg elkülönítve úgy kell elhelyezni, hogy azok közterületről vagy közhasználatra átadott magánterületről közvetlenül megközelíthetők legyenek. (3) Meglévő beépítés esetén a melléképületben létesülő gépjárműtároló(ka)t az építési öve-zetre vonatkozó egyéb előírások keretei között, a helyszín adottságainak megfelelően (az építési helyen belül vagy a hátsókertben) úgy kell elhelyezni, hogy a) a lakóépület és a lakókert között közvetlen funkcionális és vizuális kapcsolat legyen, b) a gépkocsitárolók a szomszédos telkeken álló melléképületekkel lehetőleg tömbösített formában épüljenek, c) a gépkocsitároló megközelítését biztosító telken belüli közlekedő felület a lehető legyen, és d) a gépkocsitároló elhelyezése a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint lehetséges fejlesztését ne korlátozza. A beépítési előírás a melléképület kialakítására vonatkozóan egyéb javaslatokat is tartal-mazhat. 44. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület L2/A jelű építési övezetek 54. (1) Az L2/A keretövezet területe a hagyományos, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 3 lakószintes és tetőtérbeépítéses lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén az 52. (1) bekezdésben foglaltak közül az 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó kiskereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Az építési övezet területén lakóépületben kiskereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató rendeltetésű egység az épület utcai bejáratú földszinti helyiségcsoportjában létesíthető. (4) Új épület elhelyezése esetén melléképület a járműtároló kivételével nem létesíthető. (5) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszint alatt és/vagy b) felszíni parkolóban vagy

30 30 c) a (4) bekezdés szerinti járműtárolóban kell megoldani. (6) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázs nem létesíthető. 55. (1) Új, többszintes épület létesítése esetén a főrendeltetéshez tartozó a jogszabályok szerint számított mennyiségű személygépkocsiparkoló legalább 60 %-át a főrendeltetésű épületen belül lehetőleg terepszint alatt kell elhelyezni. A szükséges számú további parkolók elhelyezésének lehetőségéről az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között a földszinten (épületen belül és/vagy felszíni parkolóban) kell gondoskodni. (2) Új többfunkciós, többszintes épület létesítése esetén a földszinti önálló rendeltetési egysé-gekhez (kiskereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató létesítményekhez, illetve közforgalmú iro-dákhoz) tartozó a jogszabályok szerint számított mennyiségű személygépkocsi-parkolót az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között az épület földszintjén, lehetőség szerint az (1) bekezdés szerint létesített parkolóktól elkülöníthetően kell elhelyezni. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a földszinten elhelyezhető parkolók az építés során teljes körűen megvalósulnak, és azok száma a (2) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egységekhez tartozó összes parkoló számának kétszeresét meghaladja, úgy a (2) bekezdés szerint számított összes parkoló számának legfeljebb 50 %-áig a különidejűség figyelembe vehető. (4) Kialakult beépítés esetén az egyes telkeken melléképület az övezeti előírások keretei között, de legfeljebb a telek területének 10 %-át nem meghaladó beépített alapterülettel létesíthető, legfeljebb 3,0 m gal és legfeljebb 6,0 m tetőgerinc- vagy határfalmagassággal. Ha a meglévő főrendeltetésű épület a beépítettséget már elérte vagy meghaladta (a csoportházas építési övezeteket kivéve) legfeljebb a meglévő lakásokkal megegyező számú és garázsonként legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű járműtároló ideiglenes jelleggel, a meglévő épület(ek) elbontását követően az új épület létesítéséig még megépíthető, ha a tervezett beépítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem korlátozza. (5) A kialakultan beépített telektömbökben ahol legalább a telkek 2/3-ad részén már épület áll a kialakult telkek legfeljebb az építési övezetben telekméret háromszorosának megfelelő mértékéig vonhatók össze. 56.

31 31 (1) Két közterület között átmenő telek beépítése esetén az építési övezetben építhető szintterületet a telek két oldala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez igazodó épület legyen elhelyezhető. Ha az övezeti előírások ezt nem teszik lehetővé, a rendezett városkép érdekében egy, legfeljebb 12 m utcafronti szélességű épület akkor létesíthető, ha a tervezett beépítés paraméterei nem lépik túl a BVKSZ a keretövezetre előírt határértékeit. (2) Az övezeti előírások, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában az építési övezetekben az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani. (3) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 1. pontja szerint kell meghatározni. 57. (1) Az L2/A-IV-1 és L2/A-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó kiegészítő előírások: a) Az építési övezet telkeinek beépítése a zártsorú építési helyen belül a kialakult beépí-téshez illeszkedően jellemzően hézagosan zártsorú. b) Az L2/A-IV-1 jelű építési övezetekben a kialakult építési vonalon a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedve az oldalhatáron vagy ikresen, illetve zártsorúan csatlakozva telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető. c) Az építési hely a kialakult építési vonalra állított merőlegesen mérve 25 m-ig terjed, ezt követően a hátsókertben csak melléképület, melléképítmény létesíthető és zöldfelület alakítható ki. d) Az építési övezetek telkein az egyes telkekre vonatkozó beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni: T2- T B = B2 + (B 1 -B2) T - T 2 1, ahol T (m 2 ) a telek teljes területe az adott telek mérete (m 2 ) B (%) a beépítettség (számítással meghatározott) mértéke T 1 (m 2 ) a számításba vett beépíthető telek mérete (300 m 2 ) B 1 (%) a számításba vett méretű telek (T 1 ) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m 2 ) az építési övezetben kialakítható telek területe B 2 (%) az építési övezetben kialakítható telek (T 2 ) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (2) Az L2/A-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások:

32 32 a) Az építési övezetben létesíthető épületeket zártsorú beépítéssel kell elhelyezni. b) Az övezetben telkenként több főrendeltetésű épület létesíthető, de a kialakult építési vonalnak a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő (Építési hely I.) beépítése nélkül a telken más főépület nem létesíthető. c) Az építési hely a kialakult építési vonalra állított merőlegesen mérve legfeljebb 30 m-ig terjedhet, olyan módon. hogy a hátsókert nem lehet kevesebb az oda néző homlokzat-magasságánál (H), illetve 6 m-nél. A hátsókertben összefüggő zöldfelület létesítendő. d) Az épületek zárt sora akkor szakítható meg, ha a zártsorú beépítés a már meglévő épületek, beépített lakótelkek használatát korlátozná. Ebben az esetben az új épület távolsága az oldalhatártól nem lehet kevesebb da) nyílászárókkal kialakított homlokzat esetén az oda néző homlokzat-magasság érté-kénél, de legalább 4 m-nél, db) nyílászáró nélküli homlokzat esetén 4 m-nél. e) Új beépítés esetén a jogszabályokban a lakásokhoz előírt számú parkoló legalább 50 %-át épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni, önálló garázsépület a már részben beépített telkek kivételével nem létesíthető. (3) Az L2/A-IV-5, az L2/A-IV-6 és az L2/A-IV-7 jelű csoportházas építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az L2/A-IV-6 és az L2/A-IV-7 építési övezet telkein több rendeltetési egységet magába foglaló épületek létesíthetők, de 175 telekm2-ként legfeljebb egy lakás építhető. b) Az L2/A-IV-5 jelű építési övezetben telkenként egy lakásos lakóépület létesíthető zártsorú beépítéssel. A csatlakozó épületek egy építészeti együttest képezzenek. c) Hatályon kívül helyezve. d) Az övezetekben a melléképületek közül kizárólag gépkocsi tároló létesíthető, amelyet ha nem a lakóépülettel egy tömegben épül valamennyi lakás számára egységesen, a főrendeltetésű épülettel egy építészeti együttesként kell megoldani. e) Hatályon kívül helyezve. 45. Intenzív kertvárosias lakóterület L4 jelű építési övezetek 58. (1) Az L4 keretövezet területe az intenzív beépítésű kertvárosias, 7,5 méteres építménymagas-ságot meg nem haladó, legfeljebb 2 lakószintet és tetőtérbeépítést magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az egyes építési övezetekben alapintézményi övezeti jellemzők alkalmazhatók SZT kijelölése alapján vagy a jelen bekezdésben

33 33 meghatározottak szerinti alapintézmény létesítése esetén, ha az érintett telken a lakosság ellátását biztosító a) oktatási épület, b) művelődési és kulturális célú épület, c) egészségügyi épület, d) igazgatási épület vagy e) a keretövezetben meghatározott maximális bruttó szintterületű kiskereskedelmi, szolgál-tató, illetve vendéglátó épület létesül. (3) A keretövezet területen új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszint alatt és/vagy b) felszíni parkolóban vagy c) járműtárolóban kell megoldani. Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázs nem létesíthető. 59. (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a melléképületek közül a) járműtároló, b) háztartással kapcsolatos tárolóépület, c) barkácsműhely, d) műterem építményei helyezhetők el, melytől használati mód változás esetén sem lehet eltérni. (2) Kialakultan vegyes beépítési módú területen ( K ) szabályozási terv kiegészítő rendelke-zésének hiányában a beépítés feltételei az alábbiak: a) új beépítés esetén az illeszkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, b) szabadon állóan csak 14 m-nél szélesebb telek építhető be, c) ennél kisebb telekszélesség esetén új épület az oldalhatáron helyezhető el és az építési helyet a beépítési előírás keretében úgy kell meghatározni, hogy a be nem épített oldalon a jogszabályok szerinti telepítési távolság biztosítható legyen. Mindkét oldalhatárnál biztosítható telepítési távolság esetén az épület tájolása szempontjából kedvezőbb oldal válaszható; d) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet. (3) Kialakult beépítés esetén az egyes telkeken a melléképület az övezeti előírások keretei között legfeljebb 3,0 m gal és legfeljebb 6,0 m tetőgerinc- illetve határfal-magassággal létesíthető. Ha a meglévő főrendeltetésű épület a beépítettséget már elérte vagy meghaladta, legfeljebb a meglévő lakásokkal megegyező számú és garázsonként legfeljebb 20 m 2 beépített alapterületű járműtároló

34 34 ideiglenes jelleggel, a meglévő épület(ek) elbontását követően az új épület létesítéséig még megépíthető, ha a tervezett beépítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem korlátozza. (4) A kialakultan beépített telektömbökben ahol legalább a telkek 2/3-ad részén már épület áll a kialakult telkek legfeljebb az építési övezetben telekméret kétszeresének megfelelő mértékéig vonhatók össze. (5) Két közterület között átmenő az építési övezetben telekterület kétszeresét el nem érő nagyságú telek beépítése esetén az építhető szintterületet a telek két oldala között úgy lehet megosztani, hogy mindkét határoló közterület felé a kialakult beépítéshez igazodó épület elhelyezhető legyen. Ez esetben akkor is építhető két főrendel-tetésű épület, ha az övezeti előírások azt nem tennék lehetővé, de a telek megosztása továbbra sem lehetséges. (6) Az építési övezeti előírások eltérő, illetve szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában az elő-, oldal és hátsókertekre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani. (7) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 2. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 60. (1) Az L4-IV-1 jelű, ikres beépítési módú építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezetben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb kétlakásos épület létesíthető. b) Az övezetben telkenként egy főépület létesíthető a kialakult építési vonalon. Az új épületnek az építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 18 m lehet. (2) Az L4-IV-2 és L4-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: c) Az építési övezetekben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb kétlakásos épület létesíthető. d) Az építési övezetekben az e) pontban foglaltak kivételével a kialakult építési vonalon telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető, a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő szabadonálló, oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítési móddal. Az épület építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 18 m lehet. e) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult oldalkert-méret miatt nem biztosítható a gépkocsi behajtás lehetősége, az 5. számú ábra szerint a telekszomszédok megállapodhatnak az oldalkertek közös használatában vagy az oldalkert kiszélesítése érdekében telekalakítást kezdeményezhetnek.

35 35 f) Szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában új épület létesítése esetén az oldalkert méretét a jogszabályok keretei között úgy kell meghatározni, hogy az oldalkert felőli homlokzaton huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiség létesítése, és ennek megfelelő nyílászárók elhelyezése legyen lehetséges. g) Az Erdősor, Vetés, Vadgesztenye és Pálya utca mentén kialakult, un. fekvőtelkek csatlakozásánál az övezeti jellemzők keretei között az utcavonalon, legfeljebb 12,0 m, hosszban (Építési hely 2.) a lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó épületek is létesíthetők a főépülethez illeszkedő kialakítással. A saroktelkek mindkét utcavonalon álló beépítése esetén az egyes telkek beépítettsége a 2. melléklet 2. pont szerinti táblázatban meghatározottaktól eltérően a telkek területétől függetlenül legfeljebb 35 % lehet. A lakóépülettel nem beépíthető utcavonalon beépítés hiányában tömör kerítés létesíthető. h) Az építési övezetek telkein az egyes telkekre vonatkozó beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni: T2 - T B = B2 + (B 1 -B2) T - T 2 1, ahol T (m 2 ) a telek teljes területe az adott telek mérete (m 2 ) B (%) a beépítettség (számítással meghatározott) mértéke T 1 (m 2 ) a számításba vett beépíthető telek mérete (300 m 2 ) B 1 (%) a számításba vett méretű telek (T1) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m 2 ) az építési övezetben kialakítható telek területe B 2 (%) az építési övezetben kialakítható telek (T2) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (3) Az L4-IV-5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: i) Az építési övezetben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb négylakásos épület építhető j) Az építési övezetben telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető a kialakult építési vonalon, a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő, szabadon álló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy zártsorú beépítési móddal, amelynek az építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m lehet. k) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult oldalkert-méret miatt nem biztosítható a gépkocsi behajtás lehetősége, az 5. ábra

36 36 szerint a telekszomszédok megállapodhatnak az oldalkertek közös használatában vagy az oldalkert kiszélesítése érdekében telekalakítást kezdeményezhetnek. l) Szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában új épület létesítése esetén az oldalkert méretét a jogszabályok keretei között úgy kell meghatározni, hogy az oldalkert felőli homlokzaton huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiség létesítése, és ennek megfelelő nyílászárók elhelyezése legyen lehetséges. m) Az L4-IV-5 építési övezet telkein az egyes telkekre vonatkozó beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni: T2 - T B = B2 + (B 1 -B2) T - T 2 1, ahol T (m 2 ) a telek teljes területe az adott telek mérete (m 2 ) B (%) a beépítettség (számítással meghatározott) mértéke T 1 (m 2 ) a számításba vett beépíthető telek mérete (300 m 2 ) B 1 (%) a számításba vett méretű telek (T1) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m 2 ) az építési övezetben kialakítható telek területe B 2 (%) az építési övezetben kialakítható telek (T2) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (4) Az L4-IV-4 és az L4-IV-6 jelű többlakásos, illetve csoportházas építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet telkein szabadon álló beépítéssel több-, de legfeljebb hatlakásos épületek létesíthetők. b) A telekadottságok függvényében egy telken több főépület is létesíthető, de 175 telek-m 2 -ként legfeljebb egy lakás építhető. c) Az építési övezet beépítetlen telkén több főrendeltetésű épület beépítési módjára, az épületek elhelyezésére, kiszolgálására és a gépjárművek elhelyezésének módjára, valamint a beépítés városképi követelményeire a beépítési előírás keretében a főépítész javaslatot tehet. Már beépített telek esetén új épület létesítése, illetve meglévő épület átalakítása vagy bővítése az illeszkedési követelmények figyelembe vételével lehetséges. d) Az építési övezetben a melléképületek közül kizárólag gépkocsitároló létesíthető, amelyet ha nem a lakóépülettel egy tömegben létesül valamennyi lakás számára egységesen, a főrendeltetésű épülettel egy építészeti együttesként kell megoldani. e) Hatályon kívül helyezve.

37 37 (5) Az L4-IV-7 és az L4-IV-8 jelű szabadon álló és ikres beépítésű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek telkein több, de legfeljebb hat önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek létesíthetők szabadon álló vagy ikres beépítéssel az övezeti előírások keretei között. b) Egy telken egy főrendeltetésű épület létesíthető és 175 telek-m 2 - ként legfeljebb egy lakás építhető. c) Az övezetekben gépkocsitároló a lakóépülettel egy tömegben létesíthető. d) Hatályon kívül helyezve. 46. Telepszerű lakóterület L7 jelű övezetek 61. (1) Az L7 keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. (2) Szabályozási terv vagy az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások eltérő rendelkezése hiányában az építési övezetek területén az 52. (1) bekezdésben foglaltak közül a 3000 m 2 bruttó szintterületet meghaladó kiskereskedelmi rendeltetésű épület, épület-együttes nem helyezhető el. (3) Az intézményi felhasználású építési övezetekben a keretövezetben rendeltetésű épületek közül lakóépület nem létesíthető. (4) Az övezet meglévő telkein melléképület a terepszint alatti teremgarázs, a részben földbe süllyesztett un. dombgarázs, valamint telkes beépítés esetén a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kivételével nem helyezhető el még abban az esetben sem, ha az övezetre előírt beépítettség mértéke ezt lehetővé tenné. (5) A járművek elhelyezését és tárolását: a) a keretövezetben elhelyezhető épületekben, b) terepszint alatti járműtárolóban, c) részben földbe süllyesztett, kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított dombgarázsban, illetve teremgarázsban, d) felszíni parkolóban lehet megoldani. A járműtárolás célját szolgáló önálló építmény a terepszint alatti építmények kivételével csak többszintes parkolóházként létesíthető. (6) Épülethez tartozó úszótelek beépítetlen része közterületi jelleggel tartandó fenn, nem keríthető el, a közhasználat elől nem zárható el. Az épületek alatti árkádokat közhasználatát fenn kell tartani, lezárni még időszakosan sem lehet. (7) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 3. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

38 38 A KORÁBBI JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KIALAKÍTOTT TÖMBTELKES- ÚSZÓTELKES, JELLEMZŐEN HÁZGYÁRI LAKÓTELEPI BEÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 62. (1) Az L7-IV-1, L7-IV-2 és az L7-IV-3 jelű építési övezetekben a meglévő lakások statikai szakvélemény alapján összevonhatók, amennyiben az összenyitás az épület szerkezetét kedvezőtlenül nem befolyásolja. (2) Szabályozási tervekben az egyes építési övezetekben kiegészítő betűjelek alkalmazhatók az alábbi szabályozási értelmezéssel: M meglévő magastetős épület, ahol a tetőtér lakásbővítésként vagy a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén építhető be; L meglévő lapostetős épület, amelyen magastető, illetve tetőfelépítmény a gépészeti szempontból szükséges építményeket kivéve nem létesíthető; LM meglévő lapostetős épület, melyen beépítés nélkül vagy lakásbővítésként, illetve a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén új lakások kialakításával beépítve a városképileg összetartozó épületekkel azonos jellegű magastető létesíthető; LK az építési övezetben saját használatú lakókert alakítható ki az önkormányzattal, mint területtulajdonossal való megállapodás szerint, az alábbi feltételekkel: a) A lakókert legfeljebb 1,6 m magas, áttört kerítéssel ideiglenes jelleggel (legfeljebb három évre) lezárható, ha a kerítés lakóépület felőli oldalán sövény telepítésére kerül sor. b) A lakókertben épületet nem, de kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, víz- és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, illetve egyéb pihenés és játék céljára szolgáló építmény) létesíthető. c) A saját használatú lakókert gépjármű-tárolásra nem használható. d) A saját használatú lakókert fenntartásáról az érintett lakóház bérlői vagy tulajdonosi közössége köteles gondoskodni. SAJÁT TELKES TELEPSZERŰ, LAKÓPARKOS, EGYEDI TELKES VAGY CSOPORTHÁZAS BEÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 63. (1) Az Izzó lakótelep telkes beépítésű részének L7-IV-4 jelű építési övezetében a jelenlegi beépítés mellett az épületek saját telke nem keríthető le, de sajáthasználatú lakókert kialakítható az Önkormányzattal való megállapodás szerint az alábbi feltételekkel: a) A lakókert legfeljebb 1,6 m magas, áttört kerítéssel lezárható. b) A lakókertben épületet nem, de kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, víz- és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, illetve egyéb pihenés és játék céljára szolgáló építmény) létesíthető. c) A saját használatú lakókert gépjármű-tárolásra nem használható.

39 39 (2) Az L7-IV-5 jelű építési övezet előírásai: a) Az övezet jellemzően a Szent László tér környezetében lévő telkes többszintes lakó-épületek építési övezete. b) Az építési övezetben beépítés nélkül vagy lakásbővítésként beépítve a városképileg együtt megjelenő lapostetős épületeken egységes kialakítású (azonos hajlásszögű és héjalású), szimmetrikus magastető létesíthető. (3) Az L7-IV-6 és az L7-IV-7 jelű építési övezetek előírásai: a) Az építési övezetek a lakótelepi terület jellemzően egy-két, illetve több lakóépülettel szabadon állóan beépített, saját telkes, lakóparkos területeinek építési övezetei (pl. Homoktövis lakókert, Nagyváradi Liget lakópark, Juhar-liget lakópark, megyeri HM ltp., Erdősor utcai lakópark). b) Több lakó-rendeltetésű épülettel beépített telek esetén ba) a beépítés módját, az épületek gépjárművel való megközelítését és az álló gépjárművek elhelyezését, valamint bb) az egyes épületek magasságát a környezeti adottságokhoz illeszkedően, egységes építészeti koncepció alapján kell meghatározni, de az építés ütemezetten is történhet. c) Az övezetekben új lakást eredményező beépített magastetőt létesíteni, illetve meglévő magastetőt utólag beépíteni abban az esetben lehet, ha az övezeti jellemzők ezt lehetővé teszik, és a többlet parkolási igény kielégítése a telken belül biztosítható. (4) Az L7-IV-8 jelű építési övezet (a Szilas-patak sor melletti lakópark) előírásai: a) Hatályon kívül helyezve. b) Az övezetben többlet lakás nem létesíthető, de a meglévő lakások összevonhatók. (5) Az L7-IV-9 jelű építési övezet (az un. Városi házak ) előírásai: a) Az építési övezet építészeti együttesként kialakított épületein a meglévő építészeti egység új építéssel nem bontható meg. A meglévő magastetők beépítése egységes tervek alapján, és csak akkor lehetséges, ha az esetleg szükséges többlet parkolóhelyek a b) pontban foglaltak szerint biztosíthatók. b) Az építési övezet be nem épített területén az egyes lakóépületek saját kertje alakítható ki, és parkolói helyezhetők el. A gépjárműtárolás felszíni parkolóban, illetve ha az a meglévő értékes fák megtartása mellett lehetséges mélygarázsban is biztosítható. (6) Az L7-IV-10 és L7-IV-11 jelű (a lakótelepbe ékelődő korábbi, telkes zártsorú beépítésű) építési övezetek előírásai: a) Az építési övezetekben gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kialakítása esetén a terepszint alatt 100 %- os beépítettség is. b) Hatályon kívül helyezve.

40 40 (7) Az L7-IV-12 és L-IV-13 jelű a lakótelepi keretövezetű csoportházas beépítések (Bagaria utcai ltp., Katód utca, Káposztásmegyeri ltp., Járműtelep u.) építési övezetek előírásai: a) Az építési övezet építészeti együttesként kialakított épületein a meglévő építészeti egység új építéssel nem bontható meg. b) Az építési övezetben melléképület nem létesíthető. LAKÓTELEPI INTÉZMÉNYI FELHASZNÁLÁSÚ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK 64. (1) A telepszerű lakóterületen kijelölt intézményi felhasználású építési övezetekben az övezeti előírások eltérő rendelkezésnek hiányában új vagy részlegesen lakó rendeltetésű épület nem létesíthető. (2) Az L7-IV-I/1 és L7-IV-I/2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Jellemzően az úszótelkes beépítésű lakótelepi terület intézményi felhasználású építési övezete, ahol a lakosság ellátását szolgáló, jellemzően kiskereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltatási funkciójú létesítmények helyezhető el. b) Az építési telek méretét úgy kell meghatározni, hogy az elő-, oldalés hátsókertre vonatkozó általános előírások biztosíthatók legyenek. Az övezetben új úszótelek csak kivételesen létesíthető, ha a meglévő adottságok a c) pont szerinti feltételek teljesülését nem teszik lehetővé. c) Új beépítés esetén ha a már meglévő beépítés vagy a kijelölt övezet mérete lehetővé teszi a kialakítandó új telken belül kell biztosítani a létesítmény jogszabályok szerint szükséges parkolóigény kielégítését is. d) Amennyiben a parkolás a meglévő adottságok miatt már nem oldható meg telken belül, az építés feltétele, hogy a jogszabályok szerint szükséges többlet-parkoló a létesítmény 300 m-es körzetében a jogszabályok keretei között közterületen biztosítható legyen. e) Az építési övezet telkeit közhasználat számára megnyitottan kell fenntartani. (3) Az L7-IV-I/3 és az L7-IV-I/4 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek a telkes, jellemzően oktatási intézmények építési övezetei. b) Hatályon kívül helyezve. (4) Az L7-IV-I/5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezet a telkes, vegyes funkciójú intézmények elhelyezésére szolgáló építési övezet. b) Hatályon kívül helyezve. (5) Az L7-IV-I/6 jelű építési övezetre (a telkes, zártsorú jelleggel beépített Viola utcai intéz-ményekre) vonatkozó előírások:

41 41 a) A Viola utca mentén új épület előkert nélkül létesíthető.. b) Az építési övezet még be nem épített telkén lakóépület létesítése esetén legalább a földszinten közforgalmú intézményt, vagy egyéb a keretövezetben funkciójú önálló rendeltetési egységet kell elhelyezni. A LAKÓTELEPEN BELÜLI MEGLÉVŐ JÁRMŰTÁROLÓK ÖVEZETE 65. Az Izzó lakótelep melletti meglévő járműtárolók L7-IV-G jelű építési övezetének előírásai: a) Hatályon kívül helyezve. b) Az építési övezet beépített telkeit elkeríteni nem lehet. c) Az építési övezet területén új sorgarázs csak dombgarázsként létesíthető. d) Az övezet nem beépített burkolatlan részét fásított zöldfelületként kell fenntartani és fenntartani. Vegyes területek 47. Általános előírások 66. (1) A vegyes területek elsősorban intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak, ame-lyek terhelési határértékei nem haladják meg az intézményi területekre vonatkozó, jogszabályban rögzített, előírt határértéket. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek, a vegyes területeken: a) közintézmények épületei, b) igazgatási épületek, c) irodaépületek, d) szálláshely-szolgáltató épületek, e) szolgáltatás épületei, f) vendéglátás épületei, g) egyéb közösségi szórakoztató épületek, h) sportépítmények, i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, j) a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek, k) lakóépületek, l) parkolóházak m) valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú melléképületek

42 42 helyezhetők el. (3) A vegyes területeken önálló a) nagykereskedelmi, valamint önálló ipari, raktározási, épület b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb ren-deltetésű épület, c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (4) Üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben csak abban az esetben létesíthető, ha az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások ezt lehetővé teszik. (5) A vegyes területeken a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, valamint e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) Új, többszintes épület létesítése esetén a főrendeltetéshez tartozó a jogszabályok szerint számított mennyiségű személygépkocsiparkoló legalább 75 %-át a főrendeltetésű épületen belül lehetőleg terepszint alatt kell elhelyezni. A szükséges számú további parkolók elhelyezésének lehetőségéről az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között a földszinten (épületen belül és/vagy felszíni parkolóban) kell gondoskodni. (7) Új többfunkciós, többszintes épület létesítése esetén a földszinti önálló rendeltetési egysé-gekhez (kiskereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató létesítményekhez, illetve közforgalmú iro-dákhoz) tartozó a jogszabályok szerint számított mennyiségű személygépkocsi-parkolót az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között az épület földszintjén, lehetőség szerint a (6) bekezdés szerint létesített parkolóktól elkülöníthetően kell elhelyezni. 48. Városközponti területek VK jelű keretövezetek 67. (1) Az építési övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el, ha szabályozási terv vagy az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek. (2) Az építési övezetekben melléképületek a terepszint alatti önálló járműtárolók kivételével nem létesíthetők. (3) Az építési övezetekben töltőállomás az önálló parkolóházban kialakított vagy közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely,

43 43 valamint a SZT kijelölése alapján más rendel-tetésű épületben létesíthető üzemanyag-töltőhely kivételével nem létesíthető. (4) Az építési övezetek közül SZT eltérő rendelkezésének hiányában 2000 m 2 -nél nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, épület-együttes csak a VK-IV-1 jelű építési övezetben, amennyiben a környezet közlekedési és tömegközlekedési kapacitásának megfelelősége igazolható. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 4. pontja szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 68. (1) A VK-IV-1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet városképi hangsúlynak is helyet adó vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is, de önálló lakóépület nem létesíthető. b) Az épületek földszintjén, az épület közterülettel határos, illetve telken belüli közhasználat céljára átadott területtel határos részén kizárólag intézményi funkció helyezhető el, lakás céljára helyiséget kialakítani (vagy ilyen céljára átalakítani) nem szabad. Legalább az ide nyíló homlokzat 50 %-át portálszerűen megnyitott homlokzattal, illetve kirakatként kell kialakítani. c) Az építési övezetben SZT hiányában a meglévő épületeken csak az épület meglévő szintterületét nem növelő építési tevékenység végezhető. d) Az építési övezetben magasépület tervpályázattal megalapozott SZT alapján létesíthető. (2) A VK-IV-2 és VK-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek a vegyes funkciójú intézmények építési övezetei, ahol lakóépület is létesíthető. b) Az épületek pinceszintjén gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó, és az épület üzemeltetésével összefüggő tárolóhelyiségek helyezhetők el. c) Az Árpád út mentén a főrendeltetéshez tartozó bejáratok és előterek kivételével a teljes földszinti utcafronton közhasználatú funkciójú önálló rendeltetési egységeket kell elhelyezni. 49. Intézményterület I-IV jelű építési övezetek 69. (1) Az I keretövezet területe több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a vegyes területeken létesíthető építményeken kívül

44 44 a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás is elhelyezhető. (3) Az építési övezetek közül 2000 m 2 -nél nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület csak az I-IV-8 jelű építési övezetben létesíthető, amennyiben a környezet közlekedési és tömegközlekedési kapacitása ehhez megfelelő. (4) Az övezetekben üzemanyag-töltőállomás az önálló parkolóházban kialakított vagy közte-rületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely kivételével szabályozási tervben kijelölt helyen és meghatározott feltételekkel létesíthető. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 5. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 70. (1) Az I-IV-1 és az I-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek jellemzően a Fóti út, Megyeri út menti átalakuló intézményi terület építési övezetei, ahol új lakás vagy lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető. b) Az építési övezetekben új épület létesítése esetén a Fóti út és a Megyeri út mellett legalább 5 m-es előkertet kell biztosítani és a földszinten lakás nem létesíthető. Az építési övezet telkein meglévő épület közterületre néző földszintjén lakás célú funkcióváltás nem lehetséges. c) Az I-IV-1 jelű építési övezetben az egyes telkeken az építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. d) Az I-IV-2 jelű építési övezetben da) az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni; db) az övezetben kialakítható telekméretet el nem érő telkek esetében a 7,50 m lehet; dc) az oldalhatáron álló homlokzatmagasság kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeteket sehol nem haladhatja meg a értékét. (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (2) Az I-IV-3 és az I-IV-4 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások:

45 45 a) Az övezetek jellemzően a Megyeri út Fóti úttól délre lévő szakasza és a Baross utca menti meglévő és átalakuló intézményi terület építési övezetei, ahol új lakás vagy lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető, egyéb a keretövezetben meghatározott épület létesítése esetén a meglévő lakóépületek rendeltetésszerű használatát változatlanul biztosítani kell. b) Az építési övezetekben új beépítés esetén a Megyeri út és a Baross utca mentén a földszinten lakás nem létesíthető. c) Az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. d) Az I-IV-3 jelű építési övezetben a kialakítható telekméret kétszeresét meghaladó területű telkek esetében a 12,5 m lehet, ha ez a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. e) Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket sehol nem haladhatja meg a értékét. (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (3) Az I-IV-5 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet jellemzően a Váci út melletti átalakuló intézményi terület építési övezete. b) Új lakás vagy lakóépület csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető, egyéb a keretövezetben meghatározott épület létesítése esetén a meglévő lakóépületek lakhatási feltételei nem romolhatnak. c) Az övezetben a kialakítható telekméretet el nem érő telkek esetében a legfeljebb 10,50 m lehet. d) Az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. e) Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket sehol nem haladhatja meg a értékét. (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (4) Az I-IV-6 és I-IV-7 övezetek jellemzően a lakosság közvetlen ellátását szolgáló oktatási, nevelési, egészségügyi, kiskereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézmények területeinek építési övezetei, ahol lakásépítés nem, kivéve a szolgálati lakásokat. (5) Az I-IV-8 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

46 46 a) Az övezet a vegyes, jellemzően kiskereskedelmi funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is. b) Az övezetben új épület szabályozási tervben meghatározott módon és feltétekkel létesíthető. (6) Az I-IV-9 és I-IV-10 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek jellemzően a Tél utca környéke és Káposztásmegyer központja intézményi területeinek építési övezetei. b) Az övezetekben új lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető. (7) Az I-IV-F jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet közlekedésfejlesztéssel is érintett átépítendő, funkcióváltó terület az Árpád út Szilágyi út kereszteződésénél. b) SZT hiányában az övezetben új telket alakítani, új épületet elhelyezni, meglévő épület beépített alapterületét bővíteni nem lehet. (8) Az I-IV-T jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet önálló üzemanyagtöltő állomások és/vagy autós szolgáltatások létesítésére kijelölt terület. b) Az építési övezetben új épület szabályozási tervben meghatározott módon és feltételekkel létesíthető. 50. Jelentős zöldfelületű intézményterületek IZ-IV jelű építési övezetek 71. (1) Az IZ keretövezet területe a városszerkezetben való elhelyezkedése vagy rendeltetése miatt jelentős zöldfelületet igénylő központi vegyes funkció elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetek területén a) a közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely kivételével üzemanyag-töltőállomás nem helyezhető el és b) legfeljebb 1000 m 2 -nél nem nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület létesíthető. (3) A létesítmények működéséhez szükséges számú parkolót terepszinten fásított parkolóban, terepszint alatt vagy épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni. (4) Sport célú hasznosítás esetén az övezeti előírásokban rögzített zöldfelületi arányba a nem vízzáró burkolatú sportpályák területe is beszámítható. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 6. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 72. (1) Az IZ-IV-1 jelű építési övezet a vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés nem.

47 47 (2) Az IZ-IV-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a közösségi ellátást szolgáló, jellemzően sport- és szabadidős célú vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés nem. b) Az övezet területe SZT szerint a BVKSZ alapján intézményi építési övezetre és közkert övezetre tagolható. c) Az övezetben nem helyezhető el 500 m 2 -t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület vagy az épület részét képező rendeltetési egység. (3) Az IZ-IV-3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is megen-gedett. b) Az övezetek területén ot a környezetre figyelemmel kell meghatározni. Gazdasági területek 51. Iparterületek IP-IV jelű építési övezet 73. (1) Az Újpesti Erőmű területének építési övezete, amely fűtő- és energiatermelő és az ezeket kiszolgáló egyéb létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet területén új környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles építés feltételeit SZT-ben kell meghatározni. (3) Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 7. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (4) Az építési övezet területén a speciális technológiai építmények pl. kéménytestek építmény-magassága egyedileg határozható meg a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. 52. Munkahelyi területek M-IV jelű építési övezetek 74. (1) Az építési övezetek területén a (2) bekezdésben részletezett, a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el, kivéve ha az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások másképp rendelkeznek. (2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, amelyek káros környezeti hatásai a telekhatárokon belül a hatályos határérték alatt maradnak, b) a kereskedelem építményei, c) ellátó, szolgáltató építmények, d) a kutatás, fejlesztés építményei,

48 48 e) önálló intézményi épület, f) önálló irodai épület, g) bemutatóterem, h) informatikai épület, i) szolgáltató épület, j) szociális épület, k) szolgálati lakás, valamint l) parkolóház, parkoló-lemez és szint alatti parkoló garázs. (3) Az építési övezetben sem önállóan, sem a (2) bekezdésben felsorolt épületekhez csatlakozva nem helyezhető el önálló lakóépület, és meglévő épület lakás célú funkcióváltása sem. (4) Az építési övezetekben üzemanyag-töltőállomás, autómosó elektromos töltőhely kivételével SZT-ben meghatározott módon és feltétekkel létesíthető. (5) A létesítmények működéséhez szükséges számú parkolót beleértve a saját tulajdonú tehergépjárművek elhelyezését szolgáló parkolót is telken belüli terepszinten fásított parkolóban, terepszint alatt vagy épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni (6) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 8. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 75. (1) Az építési övezetekben az új épület a KL-KT-IV és KT-IV jelű övezetek felé néző utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet kevesebb 6,0 m-nél. (2) Munkahelyi építési övezetben az egyes önálló épületeket úgy kell elhelyezni, illetve az összetett rendeltetésű épületeket úgy kell kialakítani, hogy a) a városias funkciójú és építészeti karakterű épületek, illetve épületszárnyak kerüljenek a telek közterülettel határos több közterületi kapcsolat esetén a magasabb forgalmi osztályba sorolt közterület felőli oldalra, és a gazdasági funkciójú épületek (épületszárnyak) az előbbiek által részben vagy egészében takart telekrészre, b) a közhasználatú funkciókat tartalmazó épületek vagy épületszárnyak elsősorban a határoló közterületekről közvetlenül megközelíthető, a gazdasági funkciójú épületek (épületszárnyak) kiszolgáló forgalmától független vagy attól elválasztott területen helyezendők el, c) a telken belüli közlekedő felületeket úgy kell kialakítani, hogy a gyalogos- és a személygépkocsi-, valamint a teherforgalom, a szállítás és a rakodás felületei, továbbá a személygépkocsi- és a tehergépjármű-parkolók egymástól elkülönítve valósuljanak meg,

49 49 d) jellemzően vegyes beépítésű területen a beépítést úgy kell megvalósítani, és ezzel összefüggésben a telken belüli gazdasági forgalmat, a szállítás és a rakodás felületeit úgy kell kialakítani, hogy az az esetleg szomszédos, illetve környező lakó- vagy intézményi főfunkciójú épületek rendeltetésszerű használatát a lehető mértékben korlátozza. (3) Az M-IV-1 és M-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek a vegyes és lakóövezetekbe ékelődő munkahelyi területek építési övezetei. b) Az építési övezetek területén ot a környezetre figyelemmel, az illeszkedési szabályok szerint kell meghatározni. (4) Az M-IV-3, M-IV-4 és M-IV-5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek a szabadon állóan beépített vagy beépíthető munkahelyi területek építési övezetei. b) Az övezetek területén ot a környezetre figyelemmel, az illeszkedési szabályok szerint kell meghatározni. 53. Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek MZ-IV jelű építési övezetek 76. (1) Az MZ jelű keretövezet területe elsősorban a jelentős zöldfelülettel rendelkező, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 9. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. Különleges területek 54. Honvédségi területek K-HT jelű építési övezetek 77. (1) A K-HT jelű keretövezet területe honvédelmi létesítmény, az ahhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 11. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 55. Jelentős egészségügyi létesítmények területei K-EÜ jelű építési övezetek 78.

50 50 (1) Az építési övezetek területe egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok elhelyezé-sére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek is létesíthetők. (2) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 12. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (3) Hatályon kívül helyezve. (4) Hatályon kívül helyezve. 56. Városi jelentőségű kiemelt sportterületek K-SP-IV jelű építési övezetek 79. (1) Az építési övezetek területei sportlétesítmények és az ezeket kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az építési övezetben az adott helyszín, illetve annak környezeti adottságai ismeretében új építmény létesítése, valamint meglévő építmény bővítése az építési övezetre előírt paraméterek betartása mellett az illeszkedési követelmények teljesítése esetén is lehetséges. (3) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 13. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. Különleges városüzemeltetési területek 57. Temetők területei KV-TE-IV jelű építési övezet 80. (1) Az építési övezet a Megyeri úti temető és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben a) állandó emberi tartózkodásra alkalmas önálló rendeltetési egység vagy helyiség a temető működtetésével, őrzésével, illetve fenntartásával összefüggő tevékenységet szolgáló épület helyiségét kivéve és b) termelő vagy üzemi tevékenységre szolgáló épület nem helyezhető el. (3) A koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta) felépítményének alapterülete legfeljebb 15 m2, magassága legfeljebb 3 méter lehet. Az egyes sírboltépítmények (kripták) között legalább 2 méter távolságot szabadon kell hagyni. (4) Urnafal legfeljebb 2,5 méter magassággal létesíthető. (5) Hatályon kívül helyezve. (6) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 14. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

51 Tömegközlekedési bázisterületek KV-TB-IV jelű építési övezetek 81. (1) Az építési övezetek területe a vasúti járműtelepek kivételével kizárólag a tömegközlekedés járműtelepei, karbantartótelepei elhelyezésére szolgál,. (2) Az építési övezetben az adott helyszín, illetve annak környezeti adottságai ismeretében új építmény létesítése, valamint meglévő építmény bővítése az építési övezetre előírt paraméterek betartása mellett az illeszkedési követelmények teljesítése esetén is lehetséges. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 15. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (4) A KV-TB-IV-1 jelű építési övezet (a Pozsonyi út melletti BKV villamos-remíz) területén a meglévő korabeli épületeken építési munka a meglévő építészeti stílus és az építészeti motívumok megtartásával, lehetőség szerinti visszaállításával végezhető. 59. Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek KV-IK-IV jelű építési övezet 82. (1) Az építési övezet területe a Külső-Szilágyi út - Megyeri út csomópontja környékén tervezett intermodális közlekedési csomópont (metró, elővárosi vasút, különszintű vasúti és főközlekedési út kereszteződése) térségének építési övezete. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 16. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 60. Szennyvízkezelés területei KV-SZK-IV jelű építési övezet 83. (1) Az építési övezet területe az Észak-pesti Szennyvíztisztító területének építési övezete. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 17. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 61. Energiaszolgáltató területek KV-EN-IV jelű építési övezetek 84. (1) Az építési övezetek területei kizárólag az energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak.

52 52 (2) Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 18. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

53 53 XIII. Fejezet A beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek 62. Általános előírások 85. (1) Új közúti alul- vagy felüljáró csak a gyalogos és kerékpáros közlekedés átvezetésének biztosításával alakítható ki. (2) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását az 7. melléklet tartalmazza. 63. Közlekedési célú közterületek KL-KT-IV jelű övezetek 86. (1) A főúton és a gyűjtőúton a gépjárműforgalom számára szolgáló várakozóhely az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhat. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhely csak többlet forgalmi sáv létesítésével vagy önálló szervizút kialakításával kapcsolódhat a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához. (2) Amennyiben a közterület szélessége lehetővé teszi, az új autóbuszmegállót öbölben kell elhelyezni, a meglévőt pedig át kell építeni. (3) A KL-KT keretövezet területén lévő fő- és gyűjtőútról a határos, új, beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjárműkiszolgálása csak akkor, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy e célra külön szervizsáv létesül. (4) Az övezetek területén az üzemanyagtöltő állomás és a kocsimosó kivételével a keretöve-zetben építmények elhelyezésére a jelen rendelet közterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 19. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (6) A KL-KT-IV-1 jelű övezet a főváros közlekedési rendszere szempontjából kiemelkedő jelentőségű főutak övezete. (7) A KL-KT-IV-2 jelű övezet a kerületközi és kerületen belüli közlekedési rendszer szempontjából jelentős, KL-KT keretövezetbe sorolt utak övezete. (8) A KL-KT-IV-Ü jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a KL-KT keretövezet területén üzemanyag-töltőállomás és kocsimosó céljára kijelölt területek övezete. b) Az övezet céljára telket kell alakítani.

54 Kerületi jelentőségű közlekedési célú közterületek KT-IV jelű övezetek 87. (1) A KT-IV övezet a keretövezetbe nem sorolt kerületközi és kerületen belüli közlekedési rendszer szempontjából jelentős utak övezete. (2) A KT-IV-GY övezet a kerületen belüli közlekedési rendszer kiemelt jelentőségű gyalogos elsőbbségű útjainak övezete. (3) Az övezetek területén az üzemanyagtöltő állomás és a kocsimosó kivételével a közlekedési és közműterületen építmények helyezhetők el. (4) Az övezetekben a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 20. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 65. Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület KL-KÉ-IV jelű övezetek 88. Az övezet területe kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (megálló, végállomás, parkoló, P+R), valamint az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények és berendezések elhelyezésére, illetőleg kialakítására szolgál. 66. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület KL-VA-IV jelű övezetek 89. (1) Az övezet vasúti pályatest, állomás és megállóhely, műtárgy, várakozóhely és tömegközle-kedési megálló, a vasútüzemmel kapcsolatos építmény és berendezés, közúti és gyalogos-kerékpáros keresztezés, P+R parkolók, mindezek zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgy, közmű és hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a vasútüzemi létesítmények vasúti megálló és váró, irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez kapcsolódó a) raktárak, b) szolgálati építmények, c) szolgálati lakó- és szállásépületek, d) szolgálati irodák, e) egyéb főrendeltetésű épületen belül vendéglátási és legfeljebb 500 m 2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el.

55 55 (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 22. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. Zöldterületek 67. Általános előírások 90. (1) A zöldterületek területén kizárólag a a) játszókert, sportkert, kutyafuttató, b) közműlétesítmény, valamint c) a balesetveszélyes terület keríthető le. (2) Hatályon kívül helyezve. (3) A zöldterületek területén a tényleges zöldfelület a Z-FK keretövezetben a faegyedek öntözését biztosítani kell. (4) Az övezetben lévő közműépítmények körül az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve látványzáró cserjesáv telepítendő. (5) Az övezetekben a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 68. Fásított köztér Z-FK jelű övezetek 91. (1) Az övezet a szilárd burkolattal ellátott, közlekedési-, séta- és pihenőfunkciót szolgáló városi közterek övezete. (2) A Z-FK-IV-1 övezetben a keretövezetben épületek helyezhetők el. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 23. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 69. Közkert Z-KK-IV jelű övezetek 92. (1) Az övezetbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. A közkert területén játszókert, pihenőkert, a 3000 m 2 -nél nagyobb közkertben sportkert létesíthető. (2) Az övezetben közhasználat elől elzárt területet a (3) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel nem lehet kialakítani. (3) A területen elhelyezhető a) hírlapárusító pavilon, b) virágárusító pavilon, c) nyilvános illemhely és SZT alapján

56 56 d) a vendéglátás építményei közül a cukrászda, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), e) új templom, kegyeleti hely, melyek számára telek alakítható ki. (4) A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. (5) A területen a keretövezetben építmények közül mélygarázs nem létesíthető. (6) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 24. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

57 Közpark Z-KP-IV jelű övezetek 93. (1) Az övezetbe tartoznak az általában 1 ha-nál nagyobb, de 10 hanál kisebb zöldfelületi létesítmények. A közpark területén játszókert, pihenőkert és sportkert létesíthető. (2) A területen a keretövezetben építmények helyezhetők el. (3) A terepszint alatti létesítmény nem lehet nagyobb a) 5 ha-nál kisebb összterület esetén 20 %-nál, b) 5 ha-nál nagyobb összterület esetén 10 %-nál. (4) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 25. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni. 71. Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület Z-EZ-IV jelű övezetek 94. (1) A közlekedési pályák által közrezárt, környezeti okok miatt funkcionálisan nem használható zöldfelület-területek övezete. (2) A területen a zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 70 %-nál. (3) A területen telket alakítani, illetőleg építményt, épületet elhelyezni nem szabad. Erdőterületek 72. Turisztikai erdők E-TG-IV jelű övezetek 95. (1) A terület a kül- és a belterületek legalább 1500 m 2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított vagy erre a célra fenntartott része, illetve erdőgazdasági terület. (2) A területen a zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90 %-nál. (3) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdőterü-leten belüli elkülönítése szükséges. (4) A övezet területén a keretövezetben építmények közül a) a vendéglátó épület, b) az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek helyezhetők el.

58 58 (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 27. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 73. Védelmi, védőerdők E-VE-IV jelű övezetek 96. (1) A terület kizárólag a különböző területfelhasználási módok közötti véderdők telepítésére szolgál. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. (3) Az építmények közül: a) közlekedési építmény b) távvezetékek helyezhető el. (4) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 28. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 74. Védelmi- és védett erdő, természeti terület E-TT-IV jelű övezetek 97. (1) Ide tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotában való megőrzésre kijelölt területek. (2) Az E-TT-IV-1 jelű övezet területe Újpesti homoktövis természetvédelmi terület néven fővárosi jelentőségű természetvédelmi terület.

59 59 Egyéb, vízgazdálkodási területek 75. Az árvízvédelmi létesítmények területei VT-ÁV-IV jelű övezet 98. (1) Az övezetbe tartoznak a folyóvizek és parti sávjainak, valamint az ezekkel összefüggő, árvízvédelmet szolgáló létesítmények területei. (2) Az övezetben a vízügyi jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. (3) A VT-ÁV-IV-1 jelű övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak medrének, az árvízvédelmi és fenntartási létesítményeinek övezete. b) Az övezetben a fenntartáshoz szükséges műtárgyakon kívül önálló épület nem létesíthető. c) A Szilas-patak és a Mogyoródi-patak medrének időszerű felújítása, karbantartása a meder revitalizációjával együtt történhet. (4) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 30. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 76. Vízbeszerzési területek VT-VB-IV jelű övezetek 99. (1) Az övezetben kizárólag a vízbeszerzést és vízgazdálkodást szolgáló, a keretövezetben építmények helyezhetők el. (2) A vízbeszerzési és vízműterületen a) kizárólag a vízügyi jogszabályokban, a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el az előírt védőtávolságok figyelembevételével, b) az üzemeltetést szolgáló irodai és szolgálati lakóépület csak teljesen közművesített építési telken építhető. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 31. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni A VT-VB-IV-1 jelű övezet a ma már nem rendeltetésszerű vízbeszerzési területként működő, funkcióváltásra és keretövezet-módosításra előirányzott területek építési övezete, ahol az építés feltételeit SZT-ben kell meghatározni. NEGYEDIK RÉSZ XIV. Fejezet

60 60 Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok 101. Az ELSŐ, a MÁSODIK és a HARMADIK RÉSZ rendelkezéseit Újpest egyes részterületeire az e RÉSZ-ben meghatározott eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni. ÖTÖDIK RÉSZ XV. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 102. (1) A jelen rendelet a fővárosi szabályozási keretterv e rendelettel összefüggő módosításáta vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet hatályba lépését követő napon, de legkorábban e rendelet kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével a 16/2001. (VI. 14.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott 9. sz. városszerkezeti egység (Megyer- Káposztásmegyer) Homoktövis utca menti terület ( A jelű tömb) kerületi szabályozási terve, illetve az arról alkotott rendelet hatályát veszti. (3) A szabályzatot a kihirdetést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. 1. számú ábra: A településszerkezeti egységek területi lehatárolása 1. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez

61 61

62 62 2. ábra 3. ábra biztonsági sáv 0,5 méter berendezési sáv biztonsági sáv 0,5 méter LG: gyalogos-sáv szabad szélessége min.2,5 méter (berendezési sáv nélkül) L G L J > 0,7 pavilon gyalogos-sáv utca járda LJ: gyalogos-sáv szabad szélessége épület 4. ábra - pavilon elhelyezése 5. ábra - telekhasználati és telekalakítási javaslat az L4-IV-2 és L4-IV-3 építési övezetben a telken belüli gépjárműelhelyezés érdekében