ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ

Átírás

1 ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ Étv. 9. (6) bekezdés szerinti dokumentáció (az Étv. 9. (4) bekezdés szerinti tárgyalás alapján korrigált változat) II. KÖTET: JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK A szabályzatot a Képviselő-testület a /2014. (..) számú rendelettel fogadta el.

2 Tartalomjegyzék Budapest Főváros IV. kerület... 6 ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL... 6 Általános előírások A rendelet alkalmazása és hatálya Értelmező rendelkezések... 6 TELEPÜLÉSRENDEZÉS Az UKVSZ felépítése és alkalmazása... 8 sajátos jogintézmények Építésjogi követelmények A telekalakítás helyi szabályai Magánút Az elővásárlási jog A településrendezési szerződés A tanulmányterv tartalma A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A beépítésre vonatkozó általános előírások A terepszint alatti beépítés szabályai Zöldfelületek kialakítása KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A föld védelme A levegő védelme A vizek védelme A környezeti zaj és rezgés elleni védelem Hulladékkezelés Az egyéb környezeti hatások elleni védelem Az épített környezet értékeinek védelme A Régészeti emlékek védelme A Műemlékek védelme A Helyi védelem A városkép védelmével kapcsolatos sajátos szabályok AZ ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Bővítés Udvar Lefedése Emeletráépítés, tetőtérbeépítés, tetőidomok Árkád, áthajtó, átjáró Közterület feletti építményrész, túlnyúlás A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások A városképi illeszkedés szabályai A városképi illeszkedés általános szabályai A beépítési mód megválasztásával kapcsolatos illeszkedési szabályok Az gal kapcsolatos illeszkedési szabályok A városképi illeszkedés egyéb szabályai A városkép alakításának szabályai A városkép alakításának általános szabályai Látványvédelem, a városkép alakítása Anyaghasználat, színezés Építmények, berendezések, szerkezetek megjelenése Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás A közterületeken létesítendő reklám- és hirdető-berendezések Az óriásplakátok elhelyezése Az épületek földszinti portáljainak és azok környezetének kialakítása, a cég- és címtáblák elhelyezése Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése építmények közterületről látható felületein Az építmények reklám- és hirdetési célú felületképzése MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK A kötöttpályás közlekedési létesítményekkel összefüggő szabályok A közterületek kialakításával kapcsolatos rendelkezések

3 3 40. Közmű és egyéb követelmények Önálló parkoló építmények, terepszint alatti parkoló építmények Sorgarázsok Aluljárók, felüljárók KÜLÖNLEGES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Pavilon jellegű építmények, vendéglátó terasz Kerítések Egyéb építmények Övezeti előírások Az övezeti előírások alkalmazása A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lakóterületek A lakóterületek általános előírásai Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület L2/A jelű építési övezetek Intenzív kertvárosias lakóterület L4 jelű építési övezetek Telepszerű lakóterület L7 jelű övezetek A korábbi jogszabályok alapján kialakított tömbtelkes-úszótelkes, jellemzően házgyári lakótelepi beépítés építési övezetei Saját telkes telepszerű, lakóparkos, egyedi telkes vagy csoportházas beépítés építési övezetei Lakótelepi intézményi felhasználású építési övezetek A Lakótelepen belüli meglévő járműtárolók övezete A Lakótelepen belüli zöldfelületek övezetei vegyes területek Általános előírások Városközponti területek VK jelű keretövezetek Intézményterület I-IV jelű építési övezetek Jelentős zöldfelületű intézményterületek IZ-IV jelű építési övezetek gazdasági területek Iparterületek IP-IV jelű építési övezet Munkahelyi területek M-IV jelű építési övezetek Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek MZ-IV jelű építési övezetek különleges területek Honvédségi területek K-HT jelű építési övezetek Jelentős egészségügyi létesítmények területei K-EÜ jelű építési övezetek Városi jelentőségű kiemelt sportterületek K-SP-IV jelű építési övezetek különleges városüzemeltetési területek Temetők területei KV-TE-IV jelű építési övezet Tömegközlekedési bázisterületek KV-TB-IV jelű építési övezetek Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek KV-IK-IV jelű építési övezet Szennyvízkezelés területei KV-SZK-IV jelű építési övezet Energiaszolgáltató területek KV-EN-IV jelű építési övezetek A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI közlekedési területek Általános előírások Közlekedési célú közterületek KL-KT-IV jelű övezetek Kerületi jelentőségű közlekedési célú közterületek KT-IV jelű övezetek Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület KL-KÉ-IV jelű övezetek Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület KL-VA-IV jelű övezetek zöldterületek Általános előírások Fásított köztér Z-FK jelű övezetek Közkert Z-KK-IV jelű övezetek Közpark Z-KP-IV jelű övezetek Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület Z-EZ-IV jelű övezetek erdőterületek Turisztikai erdők E-TG-IV jelű övezetek... 54

4 78. Védelmi, védőerdők E-VE-IV jelű övezetek Védelmi- és védett erdő, természeti terület E-TT-IV jelű övezetek Egyéb, vízgazdálkodási területek Az árvízvédelmi létesítmények területei VT-ÁV-IV jelű övezet Vízbeszerzési területek VT-VB-IV jelű övezetek Újpest egyes Részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok Vegyes és záró rendelkezések melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2/A) Intenzív kertvárosias lakóterület (L4) Telepszerű lakóterület (L7) Városközponti területek (Vk) Intézményterület (I) Jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ) Iparterület (IP) Munkahelyi területek (M) Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek (MZ) Különleges honvédségi területek (K-HT) Jelentős egészségügyi létesítmények (K-EÜ) Városi jelentőségű kiemelt sportterületek (K-SP) Temetők területei (KV-TE) Tömegközlekedési bázisterületek (KV-TB) Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek (KV-IK) Szennyvízkezelés területei (KV-SZK) Energiaszolgáltató területek (KV-EN) Közlekedési célú közterületek (KL-KT) Kerületi jelentőségű utak területei (KT-IV) Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület (KL-KÉ) Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület (KL-VA) Fásított köztér (Z-FK) Közkert (Z-KK) Közpark (Z-KP) Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület (Z-EZ) Turisztikai erdők (E-TG) Védelmi, védőerdők (E-VE) Védelmi- és védett erdő, természeti terület (E-TT) Az árvízvédelmi létesítmények területei (VT-ÁV) Vízgazdálkodási területek (VT-VB) melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Övezeti terv (M=1:4000) - 8 db szelvény 4. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Védelmek és korlátozások (M=1:4000) - 8 db szelvény 5. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez A Fővárosi Szabályozási Kerettervben és a korábbi szabályozási tervekben meghatározott szabályozási vonalak 6. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Az UKVSZ mellékletét képező kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) jegyzéke 7. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Az útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása 8. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez A városkép szempontjából kiemelt területek területi lehatárolása függelék a../2014.(..) önkormányzati rendelethez Az ÚKVSZ hatályba lépése előtt jóváhagyott kerületi szabályozási tervek (KSZT-k) jegyzéke függelék a.../2014.(...) önkormányzati rendelethez: Egyéb jogszabályok szerinti védelmek Országos műemléki védelem alatt álló épületek és műemléki környezetek Fővárosi védlem alatt álló épületek, építmények jegyzéke

5 2.3. Régészeti lelőhelyek jegyzéke függelék a.../2014.(...) önkormányzati rendelethez: A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke Újpest Önkormányzatának elővteli jogával érintett ingatlanok jegyzéke Településrendezési szerződés alapján hasznosítható ingatlanok jegyzéke függelék a.../2014.(...) önkormányzati rendelethez: Az UKVSZ vízbázisvédelmi szempontból releváns területeire vonatkozó korlátozások a Fővárosi Vízművek Zrt. Mérnökszolgálati Osztály tájékoztatása szerint A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján

6 6 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) Ök. számú rendelete Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet alkalmazása és hatálya 1. (1) E rendelet területi hatálya Újpest közigazgatási területén a 3. mellékletben az övezeti tervlapon kötelező elemként meghatározott építési övezetek és övezetek, valamint az ezekkel határos, övezetbe nem sorolt közterületek területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) december 31-én hatályos szabályait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeit I-III. fejezet és 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékletek, a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen kerületi szabályozási tervet (a továbbiakban: SZT-t) készíteni, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével csak a jelen rendelet (a továbbiakban: UKVSZ) és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján lehet. (4) A kerület közigazgatási területének egyes az 1. függelékben felsorolt területeire az UKVSZ hatályba lépése előtt elfogadott SZT-k előírásait azok felülvizsgálatáig kell alkalmazni. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum. 2. Átlagos : Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek ának átlagos értéke. 3. Beépítési előírás: a helyi településrendezési eszközök tartalmára alapozott, tájékoztató jellegű (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, amely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan javaslatokat is tartalmazhat. 4. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábrát tartalmazó berendezés (szerkezet).

7 7 5. Cégfelirat, cégtábla: az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett felirat vagy tábla, amely csak a céginformációkat a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát és az alapítás évét - tartalmazza. 6. Dombgarázs: olyan sorgarázs, amely részben földbe süllyesztett és három oldalfalát és födémét kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított termőföld feltöltés borítja. 7. Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. 8. Építési hely I. (elsődleges építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítés több ütemben történő megvalósítása, illetve meglévő épület a telek beépítettségét növelő bővítése esetén az első építési fázisban kell beépíteni. 9. Építési hely II. (másodlagos építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében csak a telek egy építési ütemben történő beépítése során, vagy az elsődleges építési hely beépítését követően lehet beépíteni. 10. Gerincmagasság: a) a magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb általában vízszintes metszésvonala és az épület közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja között függőlegesen mért távolság. b) lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet (pl. antennatartó, villámhárító, stb.), illetve berendezés nyúlhat. 11. Hirdetés, reklámberendezés: minden figyelemfelhívásra alkalmas közlést, információt tartalmazó vagy valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető hirdetőtábla, felirat, berendezés, szerkezet vagy egyéb reklámhordozó, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít. 12. Kertépítészeti terv: A szabályzatban meghatározott esetekben tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készítendő terv, amely szöveges és rajzi munkarészekből áll. A rajzi munkarészek 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülnek és legalább a meglévő növényzet vizsgálatát és a tervezett kertelrendezést kell ábrázolniuk a következők feltüntetésével: a) burkolatok, lépcsők, támfalak, b) az egyéb kerti létesítmények (pergola, kerti pavilon, medence, kerti tó, stb.) tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, c) a megmaradó és a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével. 13. Kialakult magasság (, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő magassági érték. 14. Kisipar: a lakosság ellátása érdekében végzett termék-előállító, javító és karbantartó, szolgáltató tevékenységek összessége. 15. Közhasználatú funkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. 16. Közterületről látható homlokzatszakasz: a telek közterülettel párhuzamos 20 m mély sávján belül álló, a közterület felől látható épületek közterület felőli és oldalhomlokzatai. 17. Külső árusítás: Olyan kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja. 18. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10 %-os lejtésű tetőt. 19. Melléképület: a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épület. 20. Mértékadó tűzfalmagasság: az épülethez csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. 21. Óriásplakát, -poszter: az A0 méretet (841 x 1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó. 22. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény, amely épület alatt is létesíthető.

8 8 23. Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történő elhelyezésére szolgáló, oldalain jellemzően nyitottan kialakított önálló járműtároló-építmény. 24. Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének vagy a rendeltetési egységének bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átadott terület vagy magánút felé megnyitott homlokzata. 25. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. 26. Saját használatú lakókert: telepszerű lakóterületen az önkormányzattal kötött megállapodás szerint kialakítható, egy vagy több épület lakói által használható lakókert, melynek fenntartásáról az érintett épületek lakóközössége köteles gondoskodni. II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉS 3. Az UKVSZ felépítése és alkalmazása 3. (1) A kerület egészét összességükben lefedő, településszerkezeti egységekre kiterjedő SZT-k területi lehatárolását, valamint a tervek azonosító jelét (megnevezését) az 1. számú ábra tartalmazza. (1) Az UKVSZ csak a hozzá tartozó övezeti tervvel együtt érvényes. (2) Az UKVSZ mellékletei: a) 1. melléklet: Ábrák b) 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek határértékei c) 3. melléklet: Övezeti terv (M=1:4000) 8 db. szelvény d) 4. melléklet: Védelmek és korlátozások (M=1:4000) 8 db szelvény e) 5. melléklet: A Fővárosi Szabályozási Kerettervben és a korábbi kerületi szabályozási tervekben meghatározott szabályozási vonalak (M=1:4000) 8 db. szelvény f) 6. melléklet: Az UKVSZ mellékletét képező kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) jegyzéke g) 7. melléklet: Az útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása h) 8. melléklet: A városkép szempontjából kiemelt területek területi lehatárolása (3) Az UKVSZ függelékei: a) 1. függelék: Az UKVSZ hatályba lépése előtt jóváhagyott kerületi szabályozási tervek (KSZT-k) jegyzéke b) 2. függelék: Egyéb jogszabályok szerinti védelmek 2.1. Országos védelem alatt álló épületek és műemléki környezetek 2.2. Fővárosi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke 2.3. Régészeti lelőhelyek jegyzéke c) 3. függelék: A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke 3.1. Az önkormányzat elővételi jogával érintett ingatlanok jegyzéke 3.2 A településrendezési szerződés alapján hasznosítható ingatlanok jegyzéke d) 4. függelék: Az UKVSZ vízbázisvédelmi szempontból releváns területeire vonatkozó korlátozások (4) A kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) a hatályuk alá tartozó terület jellegétől függően szabályozási tervlapokból (SZT- ) és kiegészítő kizárólag az SZT hatálya alá tartozó területre vonatkozó sajátos városrendezési szabályokból állnak. (5) A kerületi szabályozási terveket (SZT-IV- folyamatos sorszámozással kell ellátni és a 6. melléklet szerinti jegyzékében kell szerepeltetni. Az SZT-k a jegyzék szerinti sorszámmal a 6. melléklet részét képezik, a hozzájuk tartozó, Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok jelen rendelet IV. RÉSZ-ét kell, hogy kiegészítsék. (6) Az azonos részterületre vonatkozó szabályozási terveket és sajátos városrendezési szabályokat együtt kell alkalmazni. (7) A kerületi Önkormányzat megrendelése alapján készítendő, a kerület egészét összességükben lefedő, településszerkezeti egységekre kiterjedő SZT-k területi lehatárolását, valamint a tervek azonosító jelét (megnevezését) az 1. számú ábra tartalmazza.

9 9 III. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 4. Építésjogi követelmények 4. (1) Az építési teleknek az övezeti előírásokban vagy a szabályozási terven, illetve ennek hiányában az OTÉK általános előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területtel meghatározott építési helyen részben vagy egészben kívülálló épület a telek beépítettségét nem növelő bővítése a jelen rendeletben, valamint a szabályozási tervben szereplő egyéb előírások maradéktalan betartása esetén abban az esetben lehetséges, ha a tervezett beépítés a) a szabályozás szerinti beépítéssel egyenértékű, vagy annál városképi, illetve építészeti szempontból kedvezőbb megoldást eredményez, és b) a környező meglévő, illetve lehetséges beépítésekhez megfelelően illeszkedik, azok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem akadályozza. (2) Az építési helyen alapterületének egy részével kívül álló, avagy egyéb okok miatt bontandónak ítélt meglévő magastetős lakóépület tetőtere abban az esetben építhető be, ha a) a legfeljebb 0,9 m-es parapet-magasságot eredményező térdfal-emelés mellett kialakított tetőidom a környező domináns tetőzetekhez a tető állását és hajlásszögét tekintve illeszkedik, és b) nem eredményezi új rendeltetési egység létrejöttét. (3) A (2) bekezdés szerinti többlakásos épület tetőtere abban az esetben építhető be, ha a) a tetőtér több építési ütemben történő beépítése esetén az átmenetileg beépítetlen tetőtér-részek megközelítése az épületen belülről folyamatosan biztosított, b) az épület tetőtér-beépítése (nem kizárva a több építési ütemben történő beépítést) egységes, rendezett megjelenést biztosítva lehetséges. Ebben az esetben a tetőtér több építési ütemben történő beépítése során a már megvalósult megoldást kell a városképi illeszkedés alapjának tekinteni. 5. A telekalakítás helyi szabályai 5. (1) A szabályozási tervek telekalakításra vonatkozó előírásait az építési munkákat megelőzően kell végrehajtani. A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a szabályozási tervnek megfelelő tartalmú telekalakítási térrajz földhivatali átvezetése már megtörtént. (2) A közterületi szabályozásokat a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a telekalakítást megelőzően vagy egy eljárásban kell végrehajtani. (3) Közterületi szabályozással érintett teleknek a szabályozási terv szerint közterületté váló részén álló (a szabályozási terv alapján bontandó) épület szintterülete nem növelhető. Ilyen esetben a teleknek a szabályozás végrehajtása után visszamaradó részén új épület csak a leeső telekrészen álló épület(ek)nek a beépítéssel legalább arányos lebontása után létesíthető. Az építési hatóság indokolt esetben az új épület létesítésének feltételeként előírhatja a leeső telekrészen álló valamennyi épület(rész) egyidejű elbontását. (4) Újpest közigazgatási területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5) A különböző építési övezetekbe, vagy övezetekbe sorolt telkek, illetve területek nem egyesíthetők. (6) Lakóépület elhelyezése céljából új úszótelek nem alakítható ki. Egyéb rendeltetésű épület létesítése céljából új úszótelket kialakítani csak az január 1. előtt megvalósult, L7 keretövezetbe sorolt telepszerű lakóterületeken szabad. 6. (1) Ha az övezeti előírások vagy a IV. RÉSZ-ben rögzített, az adott területre vonatkozó sajátos szabályok másképp nem rendelkeznek, lakóterületen, valamint VK és I keretövezetbe sorolt területen az építési övezetre előírt telekméret háromszorosát meghaladó méretű telek csak szabályozási terv előírásai szerint létesíthető.

10 10 (2) Tíz évnél régebben fennálló, a tényleges területhasználatnak megfelelő telekalakítás az érintett tulajdonos(ok) kezdeményezésére szabályozási terv hiányában, a telekalakításra vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb feltételek teljesítése mellett abban az esetben lehetséges, ha a) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek megfelel a jelen rendelet 2. számú mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, b) a kialakuló telkeken lévő épületek helyzete megfelel az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozó előírásoknak, valamint a jogszabályban előírt védőtávolságoknak, c) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek önálló közmű-ellátása biztosított, továbbá ha d) a telkeket közművezeték nyomvonala nem érinti vagy az azokra vonatkozó szolgalmi jog egyidejű bejegyzésére is sor kerül. (3) Kizárólag közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szabályozási terv hiányában akkor alakítható ki önálló telek, ha a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, b) a telekalakítást követően a (4) bekezdésben foglalt kivétellel valamennyi érintett telek megfelel a jelen rendelet 2. mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, c) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését. (4) A (3) bekezdés szerint a közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szolgáló önálló telek esetében az építési övezetre vonatkozó paraméterek (a telek területe és szélessége) figyelmen kívül hagyhatók. 6. Magánút 7. (1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint: a) e rendeletnek a telek kialakítható méretére (területére és szélességére) vonatkozó rendelkezéseit a magánút esetében figyelmen kívül lehet hagyni; b) a magánút létrehozása után visszamaradó valamennyi építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak; c) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki; d) a magánút telkének minimális szélessége da) lakótömb kiszolgáló útja esetén 10 m, db) intézményi, munkahelyi vagy különleges keretövezetű telektömb kiszolgáló útja esetén 12 méter, dc) gyalogút esetén 4 méter. (2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül. (3) A magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. (4) A magánút fölé benyúló építményrészek kialakítása, illetve köztárgyak, utcabútorok, valamint reklám- és hirdető-berendezések magánúton történő elhelyezése során a közterületekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 7. Az elővásárlási jog 8. Az Önkormányzatot a jelen rendelet 3. (3) bekezdésében szereplő 3. függelék 3.1. jegyzékében szereplő területeken, illetőleg telkeken túl az Étv. előírása alapján a jelen rendelet szerint elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervek szabályozási tervlapján ábrázolt új épület létesítése feltételeként történő telekösszevonással érintett valamennyi telek tekintetében.

11 11 8. A településrendezési szerződés 9. (1) A jelen rendelet 3. függelék 3.2. jegyzékében rögzített, továbbá szabályozási tervben kijelölt területeken, illetve azon ingatlanokat érintően, ahol az ingatlan(ok) tulajdonosa, illetve az ingatlanon beruházni szándékozó (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója) a hatályos településrendezési eszköz tartalmától eltérő felhasználást kíván kezdeményezni, a tervezett fejlesztést bemutató tanulmánytervet kell készíttetni. (2) A tanulmányterv elbírálásával, valamint a településrendezési szerződéssel kapcsolatos eljárási szabályokat az Önkormányzat külön szabályzata tartalmazza. A TANULMÁNYTERV TARTALMA 10. (1) A tanulmánytervet a tervezési terület és környezete sajátosságainak figyelembe vételével a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell kidolgozni. A tervezési program jellegének és a fejlesztés nagyságrendjének megfelelően az egyes munkarészek összevonhatók, illetve elhagyhatók. (2) A tanulmányterv keretében be kell mutatni a) a tervezett beruházással érintett tel(k)ek, illetve terület településszerkezeti kapcsolatait, valamint jelenlegi beépítését, a meglévő épület(ek) rendeltetését és működésének jellemzőit, b) beruházás keretében megtartani, illetve elbontani javasolt épületeket, valamint a tervezett új épületek elhelyezését, rendeltetését és jellemző paramétereit, c) a beruházás eredményeként létrejövő beépítés főbb paramétereit, d) a tervezett épület(együttes) működ(tet)ésének módját és hatását a környező területek meglévő, illetve lehetséges használatára. (3) A tanulmányterv kötelező munkarészei és tartalma: a) átnézeti helyszínrajz (M=1:4000), mely a településrendezési szerződésben kijelölt környező terület egészére vonatkozóan bemutatja a tervezett fejlesztéssel közvetlenül érintett terület aa) településszerkezeti kapcsolatait, a közlekedési- és közmű-hálózatok adottságait, ab) a környező területek meglévő, illetve a hatályos településrendezési eszközök szerinti lehetséges beépítését (építési övezeti, illetőleg övezeti besorolását) és főbb beépítési paramétereit, ac) a védett, illetve védelemre javasolt létesítményeket és (védő)területeket, valamint ad) (a helyszínt bemutató fotók felhasználásával) a városképi illeszkedés szempontjából figyelembe vett létesítmények jellemzőit; b) vizsgálati helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja a tervezett fejlesztéssel érintett terület ba) meglévő beépítését, az épület(ek) rendeltetését és főbb paramétereit, bb) a védett, illetve védelemre javasolt építményeket, valamint bc) a terület zöldfelületeit és azok jellemzőit; c) fejlesztési helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja ca) a megtartásra és az elbontásra javasolt, valamint a fejlesztés keretében megvalósuló új épületeket és építményeket, azok tervezett (új) rendeltetését (rendeltetéseit) és főbb paramétereit, cb) a tervezett fejlesztéssel érintett terület esetleges tagolására (felosztására) vonatkozó javaslatot, a terület belső közlekedési rendszerét, ezen belül 1. a személy- és teherforgalomra szánt, valamint a gyalogos közlekedési felületeket, 2. a tervezett rendeltetés(ek)hez esetleg szükséges szállítási, illetőleg rakodási területeket, továbbá 3. a normatív módon számított befogadóképességű (személy- és tehergépkocsi) parkolók elhelyezését és kapacitás-adatait, cc) a tervezett fejlesztéssel érintett terület megtartásra javasolt, illetve tervezett zöldfelületeit és azok főbb jellemzőit, cd) a tervezett fejlesztés megvalósításának esetleges ütemezését; d) (amennyiben a tervezett fejlesztés programja már ismert) a tervezett épületek jellemző szintjeinek alaprajzi funkció-sémája (M=1:500), ezen belül da) a terepszint alatti beépítés nagysága és elrendezése,

12 12 db) a vezér-szint alaprajzi sémája a domináns rendeltetések megnevezésével, valamint a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával, a (személy- és teher) bejáratot feltűntetésével; e) a tervezett fejlesztést bemutató (a tervezési programnak megfelelő részletezettségű) tömegvázlatok (látványtervek); f) a tervezett fejlesztés szöveges bemutatása (műleírás), ezen belül fa) a fejlesztéssel érintett terület főbb beépítési paraméterei és parkoló-mérlege, fb) a tervezett beépítés működ(tet)ésének jellemzői, valamint fc) (ha a tervezett fejlesztés a hatályos településrendezési eszközök módosítását teszi szükségessé) az eltérés szükségességének indoklása. A műleírás a források megjelölésével a tervezett beépítés sajátosságait, illetve karakterét bemutató egyéb dokumentumokkal, ábrákkal egészíthető ki. IV. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 9. A beépítésre vonatkozó általános előírások 11. (1) Az építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit, a szabályzat általános és sajátos előírásait, valamint a szabályozási terveket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. (2) Amennyiben kötelező elő-, oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely területe kisebb a övezeti határérték alapján meghatározott méretnél, az építmények elhelyezése során az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. (3) Zártsorú beépítés esetén a telekösszevonás során kialakuló telkek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az épület tömege és homlokzata a szomszédos, illetve az összevonás előtti telkek közterületi szélességét figyelembe véve az utcakép ritmusának megőrzése érdekében a szabályozási tervben foglaltakra is tekintettel megfelelően tagolt legyen. (4) Saroktelket is érintő telekegyesítés esetén a saroktelek esetleges kedvezményes beépítési paraméterei legfeljebb az építési övezetben előírt telekméret kétszeresének megfelelő telekterületre (terület-hányadra) alkalmazhatók. Az összevonás eredményeként kialakuló telek beépítettségét ennek megfelelően az alábbi képlet alkalmazásával minden esetben egyedileg kell meghatározni: (T1 xb) 1 (T2 xb2 )...(T nxbn ) B, ahol (T T...T ) 1 2 n T1, T2, Tn az egyesítés előtti telkek nagysága, B1, B2, Bn az egyesítés előtti telkek beépítettsége, BΣ az egyesített telek beépítettsége (%) Telekegyesítésre is utaló beépítési előírásnak az előzőek szerint számított adatot kell tartalmazni. (5) Amennyiben szabályozási terv a szomszédos telkek esetében eltérő ot állapít meg, úgy az érintett telkek egyesítése után kialakuló telken létesítendő épület esetében is meg kell tartani a magassági különbséget. Ettől eltérni az egyesítés előtti telkek közterületi hoszszának legfeljebb 25 %-áig szabad. (6) Lakóterületi építési övezetben a) (az építési telek méretétől függetlenül) egy épület bruttó alapterülete az övezetben előírt teleknagyságra építhető épület bruttó alapterületének legfeljebb a kétszerese lehet, b) az övezetre előírt telekterület kétszeresénél nagyobb telken szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a beépítettséget eredményező beépítést úgy kell megvalósítani, hogy az városképileg tagolt beépítést eredményezzen. (7) Minden olyan építési övezet területén, ahol lakás elhelyezése, a szintterület meghatározása során a pinceszinteken kialakítható szintterületre vonatkozó rendelkezése-ket azzal a kiegészítésekkel kell alkalmazni, hogy: a) gépkocsitárolásra lakásonként legfeljebb 50 m 2 szintterület, b) a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek összterülete számára lakásonként a lakások összes nettó alapterületének legfeljebb 50 %-a, de legfeljebb 25 m 2 hagyható figyelmen kívül.

13 13 (8) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok telkének bruttó szintterü-leti mutatója abban az esetben, ha a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület (a parkolók, a megközelítésükre szolgáló közlekedőterület és az épület használóit szolgáló kiegészítő- és mellékhelyiségek, valamint az egyéb területek bruttó szintterülete) a) kisebb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben mérték, b) nagyobb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, az építési övezetben szintterületi mutató a városképi illeszkedési követelmények teljesítése mellett túlléphető. (9) Az előkertben a jogszabályban szereplő melléképítményeken túlmenően sem önálló építményként, sem épület részeként nem helyezhető el lábon álló kerti tető. 10. A terepszint alatti beépítés szabályai 12. A terepszint alatti beépítettség eltérő övezeti előírás, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb a terepszint felett beépítettség értékének 1,50-szerese lehet, melynek legfeljebb 50 %-a helyezhető el az épület kontúrján kívül. 11. Zöldfelületek kialakítása 13. (1) A zöldfelületek számítása során a részlegesen burkolt felületek a közforgalmú parkoló céljára szolgáló területek kivételével - a) beton gyephézagos burkolat esetében 10 %, b) műanyag gyepráccsal kialakított gyepfelület ba) parkolási célra 50 %, bb) egyéb, zöldfelületi használatú célra 75 % mértékig vehetők figyelembe. (2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a telkek be nem épített területének minden megkezdett 100 m 2 -e után telken belül egy db. nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni, továbbá a be nem épített és burkolattal el nem látott telekterületeket gyepesíteni kell, b) a telekhatárokon álló takaratlan tűzfalak kúszó növényekkel történő takarása érdekében az épület rendeltetésszerű használatának és biztonságának sérelme nélkül a tűzfalak tövében megfelelő növénytelepítésről lehet gondoskodni. (3) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület a zöldfelület számítása során az OTÉK 3. számú melléklete szerint számítható be. (4) A vízfelületek a telekre előírt zöldfelület számítása során a) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett), mesterséges és természetes vízfelületek, díszkutak esetében 50 %, b) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mozgó vízfelületek, szökőkutak esetében 75 % mértékig vehetők figyelembe. V. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 12. A föld védelme 14. (1) Meglévő talajszennyezést az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően kell ártalmatlanítani. Talajszennyezéssel érintett terület az ártalmatlanítást követően építhető be. (2) A talaj terepszintjének feltöltésére, visszatöltésére szennyezett talaj vagy termőföld, illetve építési törmelék nem használható. Töltőanyag a talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány birtokában építhető be. (3) Csatornázott területen az épületeket, önálló rendeltetési egységeket a meglévő szennyvízelvezető közcsatornára rá kell kötni.

14 A levegő védelme 15. (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó légszennyező anyag-kibocsátású tevékenység nem folytatható, ilyen tevékenység céljára szolgáló új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve berendezés nem létesíthető. (2) Az építési-bontási munkák végzése során a kivitelező köteles gondoskodni a porszennyezés megelőzéséről. 14. A vizek védelme 16. (1) Újpest a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. (2) A területen keletkező csapadékvizek megfelelő elvezetéséről a (2) bekezdésben foglalt kivétellel gondoskodni kell. (3) Amennyiben azt a meglévő beépítés adottságai lehetővé teszik, az IZ, az M, valamint az MZ építési övezetbe sorolt építési telkek esetében és lehetőleg az egyéb építési övezetbe sorolt telkeken is az 500 m 2 felületet meghaladó új építmény tetőzetén keletkező csapadékvíz telken belüli ideiglenes tárolását 50 m 2 -enkét 1 m 3 -nyi térfogatú csapadékvíz-tározó létesítésével kell biztosítani. A tározóba a keletkezett csapadékvíz csak megfelelő előszűrést követően vezethető. Zöldtető létesítése esetén a tározó kapacitása 75 %-kal csökkenthető. (4) A talaj- és rétegvizek felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor. 15. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem 17. (1) A meglévő vagy tervezett főútvonalak mellett létesülő új épületek esetében akusztikai számításokkal kell igazolni, és zajgátló homlokzatképzéssel kell biztosítani az épületek belső tereire előírt zajterhelési értékek betartását. (2) Zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó építmény csak abban az esetben létesíthető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés az építmény önálló rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a jogszabályban előírt határértékeket a környezetében sem haladja meg. (3) A zaj- és rezgés-terhelés csökkentése érdekében legalább a főutak érintett szakaszai mentén az újonnan létesülő és a teljes felújításra kerülő lakó-, egészségügyi-, oktatási-, szociális- és kulturális funkciójú helyiségek esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell. 16. Hulladékkezelés 18. (1) Veszélyes hulladékok tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történő, jogszabály szerinti átmeneti tárolás kivételével a területen nem. (2) A közegészségügyi előírásoknak és a hulladékkezelési technológiának (gyűjtés, szállítás) megfelelően kialakított kommunális szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvilágítással ellátott sík terepen létesíthetők. A hulladékgyűjtő szigeteket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a) a gyűjtő-tartályok szállítása és rakodása (az emelő-berendezések működése) közútról közvetlenül biztosított legyen, b) gyalogos megközelítése és használata a gépjármű-forgalomtól elkülönített felületen, biztonságosan történhessen, c) a gyűjtő tartályok elhelyezésére szolgáló szilárd burkolat tisztítása a környező (köz)terület szennyezése nélkül megoldható legyen. (3) A kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edények tárolásáról épületen belül e célra létesített helyiségben, vagy telkes beépítés esetén a telekhatáron létesített kerítés tömör szakaszával egybeépített, zárt és fedett építményben kell gondoskodni. Az épületen belül e célra létesített helyiség rendeltetésének megváltoztatása nem. Közterületen, közhasználat céljára átadott magánterületen és magánúton, valamint telkes beépítés esetén a telek be nem épített egyéb területrészén ilyen célra építmény nem létesíthető.

15 15 (4) Lakóövezetekben lévő épületek vagy építmények bontása esetén a bontandó szerkezetek, illetve a bontási törmelék helyben történő aprítása, darálása tilos. 17. Az egyéb környezeti hatások elleni védelem 19. (1) Nem helyezhetők el olyan fényhatású kültéri berendezések, melyek a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, illetve amelyek fényhatásai a berendezések hatókörén belül lévő, vagy a jogszabályok keretei között létesíthető épületek, helyiségek rendeltetésszerű használatát zavarják, vagy egyéb módon korlátozzák. (2) A köz- és díszvilágítás létesítése, valamint a reklám- és hirdetőberendezések elhelyezése és kialakítása során olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem maguk a berendezések, sem azok tükröződése nem zavarja a huzamos emberi tartózkodásra szánt építmények, illetve helyiségek rendeltetésszerű használatát. 18. Az épített környezet értékeinek védelme A RÉGÉSZETI EMLÉKEK VÉDELME 20. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. Földmunkával járó beruházások esetén a Kötv. 20. (2) bekezdésében szabályozottak szerint Budapesti Történeti Múzeumot értesíteni kell. (2) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a hatályos jogszabály szerint eljárva, az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A MŰEMLÉKEK VÉDELME 21. A műemléki környezetben lévő és műemléki védettség alatt álló ingatlanok védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. A HELYI VÉDELEM 22. (1) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építetni, illetve lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét. (3) Helyi védelem alatt álló épület felújítása, illetve átalakítása során az épület megjelenésének, így különösen homlokzati felületképzésének, tagozatainak és díszítő elemeinek, valamint homlokzati nyílászáróinak megváltoztatása csak az eredeti állapot helyreállítása érdekében lehetséges. A homlokzati nyílászárók cseréje esetén a jogszabályokban előírt követelmények teljesítése mellett az eredeti osztás-rendszert, valamint színezést és lehetőleg a szerkezet anyagát is meg kell tartani. (4) Védett építmény teljes, vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészek, tartozékok, új vagy más épületbe történő beépítése, áthelyezése, vagy megőrzése előírható. Erre vonatkozóan a Tervtanács és a főépítész is javaslatot tehet. (5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő. 23. (1) A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken a (2) bekezdésben foglalt kivétellel hirdetés, reklám nem helyezhető el.

16 16 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a zártsorú beépítésű védett épület (átmenetileg) takaratlan tűzfalainak reklámcélú felületképzésére, valamint az épületek földszinti kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó rendeltetési egységeinek cég- és címtábláira, valamint a jelen rendelet szerint létesíthető reklám- és hirdető-berendezéseire, melyek az önkormányzat külön rendeletében szabályozott településképi bejelentési eljárás alapján létesíthetők. (3) Helyi védelem alatt álló épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére készülő tervdokumentációt az építészeti, illetve városképi illeszkedési követelmények teljesülésének szakmai minősítése céljából az Önkormányzat külön rendeletében foglaltaknak megfelelően előzetesen be kell mutatni a Tervtanácsnak. (4) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el. A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. A VÁROSKÉP VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK 24. (1) A városkép szempontjából kiemelt területek lehatárolását a rendelet 8. melléklete ábrázolja. A városrész látványának védelme érdekében a BVKSZ előírásaiban foglaltakon túl Újpesten nem, illetve csak kivételes esetben szabályozási terv keretében meghatározott egyedi feltételek szerint létesíthető 12 m-nél magasabb torony jellegű építmény (beleértve a távközlési antenna-berendezéseket is). Az antennák létesítésének az előzőekben foglalt tilalma (korlátozása) nem vonatkozik a meglévő, legalább 12,5 m magas épületek tetősíkja, valamint sajátos építmény legmagasabb pontja fölé legfeljebb 6,0 m magasságban kiemelkedő berendezésekre. Az antennatartó szerkezet magassága más építményhez történő rögzítése esetén a tető magasságánál legfeljebb 6 m-rel lehet nagyobb. (2) Többszintes épületek homlokzatán a) a loggiák (az erkélyek) utólagos részleges vagy teljes beépítése, továbbá erkélyek és loggiák fölött eső-, illetve napvédő tető, valamint hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, illetve szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve valósítható meg, illetve létesíthető, b) a loggiákat (erkélyeket) utólagosan beépíteni csak abban az esetben lehet, ha a beépítés eredményeként a loggia (erkély) mögötti helyiség közvetlen természetes szellőzése és megvilágítása a beépítés után is biztosított marad. (3) A (3) bekezdés előírásait azokban az esetekben is alkalmazni kell, ha az érintett épület valamelyik homlokzatán korábban már sor került egy vagy több loggia és/vagy erkély beépítésére. Ilyen esetekben az illeszkedés alapjának az épület eredeti karakteréhez igazodó megoldás(oka)t kell tekinteni. (4) Szabályozási terv a városkép védelme érdekében egyes területeken a (3) bekezdésben felsorolt utólagos beavatkozásokat megtilthatja, továbbá előírhatja, hogy a többszintes épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés nem, vagy csak az épület egészére vonatkozó terv alapján, a homlokzat valamennyi nyílászárója esetén azonos szerkezeti megoldású és/vagy színezésű szerkezettel létesülhessen. (5) Többszintes (lakó)épületek loggiáit és erkélyeit a jogszabályok keretei között úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy lehetőleg valamennyi ilyen elem fölött azonos értékű árnyékoló, illetve esővédő szerkezet létesüljön. MÁSODIK RÉSZ VI. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 19. Bővítés 25. (1) Tetőtérbeépítés meglévő épületben a tetőtér alatt lévő rendeltetési egység(ek) bővítéseként, vagy új rendeltetési egység(ek) kialakításával általában csak a szintterület értékéig létesíthető. Új, önálló rendeltetési egység kialakítása esetén az ahhoz tartozó a

17 17 jogszabályban előírt számú többlet gépkocsi elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. Magastetős lakóépület esetében az új önálló rendeltetési egységet nem eredményező tetőtérbeépítés abban az esetben is létesíthető, ha az így kialakuló bruttó szintterület az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. (2) A településrendezési eszköz alapján közterületi hasznosítás vagy egyéb közérdekű cél megvalósíthatósága miatt tilalommal terhelt és bontandó építmény(rész) bővítése nem, de jelenlegi rendeltetésének jogszerű megváltoztatásával járó átalakítása. (3) Meglévő épületnek az ingatlan beépítettségét növelő bővítése szabályozási terv erre vonatkozó rendelkezése hiányában az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között abban az esetben lehetséges, ha a) a bővítés eredményeként kialakuló beépítés módja illeszkedik a környező ingatlanok kialakult vagy átalakuló beépítéséhez, illetve b) a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát indokolatlanul nem zavarja és lehetséges fejlesztését nem korlátozza. (4) Az építési telek (3) bekezdés szerinti bővítés számára igénybe vehető területére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget az Önkormányzat szabályozási tervben meghatározott építési hely hiányában az ingatlan és környezete beépítési sajátosságai figyelembe vételével (külön rendeletében előírtak szerint) beépítési előírás kiadásával teljesíti. (5) A (3) bekezdés szerinti bővítés helyét a rendezett településkép kialakulása, illetőleg megőrzése érdekében szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, illetve védelemmel érintett épület egyedi sajátosságai kivételével elsősorban az ingatlan közterület(ek), illetve előkert(ek) felőli részén, és/vagy a jogszabályban előírt védőtávolságok figyelembe vételével az oldalkert mellett kell kijelölni. (6) A bővítés számára a telek egyéb felülete a jogszabályok keretei között is csak az (5) bekezdés szerinti terület beépítésével együtt vagy azt követően, illetve akkor vehető igénybe, ha az építési övezetben beépítettség megtartásával az (5) bekezdésben szereplő felületen megfelelő nagyságú (arányú) további bővítésre marad lehetőség. 20. Udvar Lefedése 26. (1) Udvar lefedésére csak a VK és I keretövezetbe sorolt területeken kerülhet sor. (2) Fedett udvar akkor létesíthető, ha a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított, b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak, c) az udvar lefedésére legalább 75 %-ban kertészeti elemekkel tetőkertként kialakított lefedéssel vagy üvegtetővel kerül sor. A c) pont szerinti tetőkert kialakításával együtt gondoskodni kell az annak fenntartását biztosító kiegészítő berendezések (locsoló-hálózat, illetve vízelvezetés) megvalósításáról is. (3) Több szintet lefedő udvar csak üvegtetős megoldással létesíthető. (4) Ha az udvar lefedésére lakóépület teljes földszinti beépítése esetén kerül sor, az udvar lefedés legalább 50 %-án tetőkert létesítendő és tartandó fenn. 21. Emeletráépítés, tetőtérbeépítés, tetőidomok 27. (1) Utcai, valamint a városképben egészében megjelenő, továbbá udvari, illetve a városképben nem, vagy csak részlegesen megjelenő, de a tervezett beavatkozással alapterületének egyharmadát meghaladó mértékben érintett épület(szárny) tetőzetének átalakítását egy építési ütemben kell megvalósítani. Mindez nem vonatkozik a fedélszéken belüli beépítéskor létesülő tetőfelépítményekre és/vagy nyílászárókra, melyek megvalósításakor az illeszkedési követelményeket kell érvényesíteni. (2) Meglévő magastető átalakításakor, illetve új magastető kialakítása esetén a tetőfelépítmények vízszintes vetülete nem haladhatja meg a beépített alapterület 25 %-át. (3) Zártsorú beépítésű területen meglévő utcai épület(szárny) tetőidomát átalakítani és foghíj telken magastetős beépítést létesíteni a szomszédos tetőidomok figyelembe vételével vagy szükség szerinti korrekciójával egyidejűleg lehet.

18 18 (4) Meglévő többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének a tetőtér alatti legfelső szinten meglévő lakás(ok), illetve más önálló rendeltetési egység(ek) tetőtér irányába történő bővítését célzó, akár több ütemben megvalósuló részleges beépítése esetén (az érintett tulajdonosok eltérő megállapodása hiányában) valamennyi érintett önálló rendeltetési egység bővítésére lehetőséget kell biztosítani. A több építési ütemben történő beépítés a még beépítetlen padlásterek biztonságos megközelítését nem korlátozhatja. (5) Meglévő magastető beépítése esetén a tetőtérbe vezető lépcsőt (lépcsőket) az épület alapterületén belül kell elhelyezni. Amennyiben ez épületszerkezeti, avagy egyéb okokból semmiképpen nem oldható meg, vagy aránytalanul nagymértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható (udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen csatlakozva és építészeti megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcső(ház). (6) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten általában csak tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok), valamint a domináns tetőidomhoz igazodó, azzal azonos hajlásszögű és héjalású, szimmetrikus tetőfelépítmények helyezhetők el. Egyedi formájú tetőfelépítmények a jelen rendeletben foglaltak a városképi illeszkedés szabályai szerint építhetők. A tetőtérbeépítéskor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek. (7) Meglévő magastető beépítése, valamint emeletráépítés, illetve azzal egy építési akció keretében megvalósuló tetőtérbeépítés esetén szabadlépcső nem létesíthető. (8) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lapostetős épület magastetővel történő kiegészítése függetlenül attól, hogy a tetőtér beépítésére sor kerül-e, avagy sem nem ütemezhető. A magastetőt még abban az esetben is egy építési akció keretében kell megépíteni, ha később az így megvalósult tetőtér beépítése több építési ütemben valósul meg. 28. (1) Új épületek esetében szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában magas- és lapostető egyaránt létesíthető. Azon építési övezetek területén, illetőleg épületek esetében, ahol a városképi illeszkedés a lapostető alkalmazását nem teszi lehetővé, lapostetős épületrész, illetve építmény a közterületről nem látható helye(ke)n létesíthető. (2) Magastetőt kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol azt a kialakult beépítéshez (utcaképhez) való illeszkedés indokolja. A tető hajlásszöge fok között kell legyen. Egy építményhez tartozó tetőidomon belül a tetősíkok azonos hajlásszöggel és héjalással alakítandók ki. (3) A (2) bekezdésben rögzített intervallumon belül a környező épületek adottságait figyelembe véve a városképi illeszkedés követelményeinek teljesülése érdekében (a beépítési előírás keretében) a főépítész a tető hajlásszögére az illeszkedés alapjául szolgáló épület megjelölésével javaslatot tehet. (4) Nyeregtető csak szimmetrikus valamennyi oldalon azonos ereszmagasságú tetőidommal létesíthető, továbbá a nyeregtető (csonka)kontyolása esetén is a nyeregtetővel azonos hajlásszögű és héjalású felületek alkalmazhatók. (5) Magastetős épület tetőterében egy önálló, de legfeljebb két tetőtéri szint alakítható ki. Az esetleges második tetőtéri szinten tetőfelépítmény nem létesíthető és tetősíkban fekvő nyílások is elsősorban a közterület felől nem látható tetőfelületen helyezhetők el. 22. Árkád, áthajtó, átjáró 29. (1) A közhasználat céljára átadott területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában csak akkor érvényesíthetők, ha a) az átadott terület szélessége legalább 3,0 m, és b) az átjáró hosszának legalább 75 %-a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény vagy iroda portálja, illetve kirakat. (2) A közhasználat céljára időbeni korlátozással vagy korlátozás nélkül átadott árkád, átjáró és áthajtó a) területére a közterületekre, b) határoló felületeire az épületek homlokzataira

19 19 vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 23. Közterület feletti építményrész, túlnyúlás 30. (1) A közhasználatú területek biztonságos használata, a közterületi növényzet (különösen az út menti fasorok) megóvása, illetve telepítésének lehetővé tétele, valamint a városkép esztétikus kialakítása érdekében a közterületekkel, valamint a közhasználatra átadott magánutakkal közvetlenül határos építési vonalon létesített épületek esetében építményrész (épületkiugrás, zárterkély, loggia, erkély, előtető) a közterület, illetve a közhasználat céljára átadott terület fölé a rendezett terepszinttől mért 3,0 m-es magasság felett, az alábbi feltétekkel nyúlhat be: a) 12,0 m szélességet el nem érő közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló építmény esetén a közhasználatú terület fölé legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány és a legfeljebb 0,25 m benyúlású franciaerkély vagy előtető nyúlhat, ha az épület homlokzati síkjától a közúti űrszelvény távolsága legalább 2,0 m; b) 12 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölé az a) pontban foglaltakon túl csak erkély, loggia és ezek előtetői nyúlhatnak, és a kinyúlás legfeljebb 1,0 m lehet, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 3,5 m (2. ábra); c) 16 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölött az a) pontban foglaltakon túl legfeljebb 1,0 m kinyúlású épületkiugrás vagy zárterkély, továbbá legfeljebb 1,5 m kinyúlású erkély vagy loggia és ezek előtetői is létesíthetők, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 5,0 m (3. ábra). (2) Közhasználatú útterület fölé kinyúló épületrész csak abban az esetben létesíthető, ha ez a meglévő utcafásítás sérelme nélkül megoldható, és nem akadályozza a meglévő, hiányos fasor pótlását. (3) Közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló épület esetén az (1) bekezdésben szereplő épületrészek együttes szélessége nem haladhatja meg a közhasználatú terület határvonalán álló homlokzat hosszának 50 %-át. A benyúló épületrész(ek) vízszintes és függőleges irányban is tagolhatók. (4) közterület és közhasználat számára megnyitott magánút feletti építményrészek egybefüggő szélessége nem lehet 6,0 m-nél több, a kiugrások közötti homlokzathossz szélessége pedig 3,0 m-nél kevesebb. Zártsorú beépítés esetén a telekhatároktól számított 1,5-1,5 m-en belül közhasználatú terület fölé a legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány kivételével építményrész nem nyúlhat. (5) Az (1) bekezdésben rögzített méreteket meghaladó nagyságú, közterület feletti épületrész az országos jogszabályok keretei között kizárólag KL-KT besorolású közterület fölött létesíthető. (6) Közterület felett az egyes építményeket összekötő építményrészt kialakítani csak szabályozási terven közterület feletti épületrész jelöléssel ellátott területeken, az alábbi feltételekkel szabad: a) az összekötő építményrészek párkánymagasságának értékét amennyiben az összekötött építmények párkánymagassága nem azonos az alacsonyabb épület párkánymagasságához igazodva kell meghatározni, b) a közterület feletti építményrészek bruttó szintterületének értékét a kapcsolódó építési övezetekben bruttó szintterületi érték számítása során figyelmen kívül kell hagyni, c) az összekötő építményrészek alatti a rendezett terepszinthez viszonyított szabad belmagasság legalább 6,0 m kell legyen, d) az építéshez a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulása szükséges. 24. A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások 31. (1) A KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetek mentén a) a VK, I és L2/A jelű építési övezetekbe tartozó telkeken többszintes épületek földszintjének utcavonalon álló közterület felőli szakaszait (a homlokzat szélességének legalább 50 %-át) kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó létesítmények elhelyezésére, valamint iroda és közintézmény célú hasznosításra alkalmas módon (portállal) kell kialakítani,

20 20 b) szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában új épület létesítése, vagy meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén lakás földszinti padlószint magassága a közterület mentén ba) utcavonalon álló beépítés esetén legalább 3,0 m legyen, az L2/A és az L4 jelű övezetekben 0,9 m is lehet, bb) 3 m szélességet meghaladó méretű előkert esetén legalább 1,5 m legyen, az L2/A és L4 jelű övezetekben ennél kisebb is lehet. (2) A külső terepszint magasságában létesített garázskapuk összes hossza a teremgarázsbejáratot is ide értve az épület közterület felőli homlokzati szélességének legfeljebb 30 %-a, de telkenként legfeljebb 7,0 m lehet. (3) Zártsorú beépítési módú területen új építmény pinceszintjének (pinceszintjeinek) kialakításához a hidrogeológiai viszonyokra is kiterjedő geotechnikai jelentés, valamint a szomszédos épületek állékonyságát igazoló szakvélemény készítendő. (4) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a pinceszintre vezető külső lépcső akkor létesíthető, ha a) a szabályos szélességű lépcső és a gyalogosok biztonságát szolgáló korlát együttes szélessége mellett is legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető gyalogos közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső megfelelő megvilágítása folyamatosan biztosított, továbbá ha c) a pincébe vezető lépcső legalsó síkjáról (pinceszinti érkező pihenőjéről) a csapadékvíz elvezetése megoldott. (5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől közvetlenül megközelíthető, nem lakás célú önálló rendeltetési egységek (kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítmények, irodák) bejáratait az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett úgy kell kialakítani, hogy a 3,0 m-nél kisebb szélességű, közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető járdán (elő)lépcső új épület esetében nem létesíthető. A közterületi határvonalon létesülő (elő)lépcső legalsó homloklapjának folyamatosan észlelhető megjelöléséről, illetve megvilágításáról gondoskodni kell. (6) Meglévő, előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a földszintre, illetve a külső terepszinthez képest első használati szintre vezető új külső lépcső (előlépcső) az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett akkor létesíthető, ha a) az első lépcsőfok(ok) homlokvonala és a gyalogos forgalom számára elkülönített közlekedő felület külső szegélye vagy korlátjának belső síkja között legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető szabad közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső észlelése (megvilágítása és egyéb módon való jelölése) folyamatosan biztosított. (7) Közterületen létesülő (elő)lépcső járófelületét csúszásgátló burkolattal vagy felületképzéssel kell kialakítani, és a használók számára kapaszkodó korlátot vagy korláttal kiegészített mellvédet kell létesíteni. Az előlépcső fölött az épület, illetve az előlépcső szerkezetéhez illeszkedő kivitelű, a lépcső járóvonalán a közterületi gyalogos űrszelvény magasságát szerkezeti elemmel nem szűkítő esővédő előtető létesíthető. VII. FEJEZET A VÁROSKÉPI ILLESZKEDÉS SZABÁLYAI 25. A városképi illeszkedés általános szabályai 32. (1) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a (város)építészeti és városképi illeszkedés követelményeire a jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszíni adottságok figyelembe vételével a beépítési előírás kiadása keretében a főépítész tehet javaslatot. (2) A városépítészeti illeszkedés követelményeinek érvényesítése érdekében az egyes telkek beépítési feltételeit a) a kérdéses telekkel szomszédos 4-4, illetve a vele szemben lévő 4 telek, b) a kérdéses telket magába foglaló telektömb, továbbá c) a telekkel városépítészeti szempontból összefüggő szomszédos tömb(ök)