ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ"

Átírás

1 ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ II. KÖTET: JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK A szabályzatot a Képviselő-testület a 20/2014. (VI. 27.) számú rendelettel fogadta el.

2 2 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2014. (VI. 27.) rendelete Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ I. Fejezet Általános előírások 1. A rendelet alkalmazása és hatálya 1. (1) E rendelet területi hatálya Újpest közigazgatási területén a 3. mellékletben az övezeti tervlapon kötelező elemként meghatározott építési övezetek és övezetek, valamint az ezekkel határos, övezetbe nem sorolt közterületek területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) december 31-én hatályos szabályait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeit I-III. fejezet és 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékletek, a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen kerületi szabályozási tervet (a továbbiakban: SZT-t) készíteni, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével csak a jelen rendelet (a továbbiakban: UKVSZ) és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján lehet. (4) A kerület közigazgatási területének egyes az 1. függelékben felsorolt területeire az UKVSZ hatályba lépése előtt elfogadott SZT-k előírásait azok felülvizsgálatáig kell alkalmazni. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum. 2. Átlagos : Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek ának átlagos értéke. 3. Beépítési előírás: a helyi településrendezési eszközök tartalmára alapozott, tájékoztató jellegű (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, amely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan nem kötelező javaslatokat is tartalmazhat. 4. Dombgarázs: olyan sorgarázs, amely részben földbe süllyesztett és három oldalfalát és födémét kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított termőföld feltöltés borítja. 5. Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. 6. Építési hely I. (elsődleges építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítés több ütemben történő megvalósítása, illetve meglévő épület a telek beépítettségét növelő bővítése esetén az első építési fázisban javasolt beépíteni.

3 3 7. Építési hely II. (másodlagos építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében csak a telek egy építési ütemben történő beépítése során, vagy az elsődleges építési hely beépítését követően javasolt beépíteni. 8. Gerincmagasság: a) a magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb általában vízszintes metszésvonala és az épület közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja között függőlegesen mért távolság. b) lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet (pl. antennatartó, villámhárító, stb.), illetve berendezés nyúlhat. 9. Kialakult magasság (, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő magassági érték. 10. Kisipar: a lakosság ellátása érdekében végzett termék-előállító, javító és karbantartó, szolgáltató tevékenységek összessége. 11. Közhasználatú funkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. 12. Közterületről látható homlokzatszakasz: a telek közterülettel párhuzamos 20 m mély sávján belül álló, a közterület felől látható épületek közterület felőli és oldalhomlokzatai. 13. Külső árusítás: Olyan kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja. 14. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10 %-os lejtésű tetőt. 15. Melléképület: a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épület. 16. Mértékadó tűzfalmagasság: az épülethez csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. 17. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80 %-ában parkolás céljára kialakított építmény, amely épület alatt is létesíthető. 18. Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történő elhelyezésére szolgáló, oldalain jellemzően nyitottan kialakított önálló járműtároló-építmény. 19. Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének vagy a rendeltetési egységének bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átadott terület vagy magánút felé megnyitott homlokzata. 20. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. 21. Saját használatú lakókert: telepszerű lakóterületen az önkormányzattal kötött megállapodás szerint kialakítható, egy vagy több épület lakói által használható lakókert, melynek fenntartásáról az érintett épületek lakóközössége köteles gondoskodni. II. Fejezet Településrendezés 3. Az UKVSZ felépítése és alkalmazása 3. (1) Az UKVSZ csak a hozzá tartozó övezeti tervvel együtt érvényes. (2) Az UKVSZ mellékletei: a) 1. melléklet: Ábrák b) 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek határértékei c) 3. melléklet: Övezeti terv (M=1:4000) 8 db. szelvény d) 4. melléklet: Védelmek és korlátozások (M=1:4000) 8 db szelvény e) 5. melléklet: A Fővárosi Szabályozási Kerettervben és a korábbi kerületi szabályozási tervekben meghatározott szabályozási vonalak (M=1:4000) 8 db. szelvény f) 6. melléklet: Az UKVSZ mellékletét képező kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) jegyzéke g) 7. melléklet: Az útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása h) 8. melléklet: A városkép szempontjából kiemelt területek területi lehatárolása (3) Az UKVSZ függelékei: a) 1. függelék: Az UKVSZ hatályba lépése előtt jóváhagyott kerületi szabályozási tervek (KSZT-k) jegyzéke

4 4 b) 2. függelék: Egyéb jogszabályok szerinti védelmek 2.1. Országos védelem alatt álló épületek és műemléki környezetek 2.2. Fővárosi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke 2.3. Régészeti lelőhelyek jegyzéke c) 3. függelék: A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke 3.1. Az önkormányzat elővételi jogával érintett ingatlanok jegyzéke 3.2 A településrendezési szerződés alapján hasznosítható ingatlanok jegyzéke d) 4. függelék: Az UKVSZ vízbázisvédelmi szempontból releváns területeire vonatkozó korlátozások (4) A kerületi szabályozási tervek (SZT-IV- ) a hatályuk alá tartozó terület jellegétől függően szabályozási tervlapokból (SZT- ) és kiegészítő kizárólag az SZT hatálya alá tartozó területre vonatkozó sajátos városrendezési szabályokból állnak. (5) A kerületi szabályozási terveket (SZT-IV- folyamatos sorszámozással kell ellátni és a 6. melléklet szerinti jegyzékében kell szerepeltetni. Az SZT-k a jegyzék szerinti sorszámmal a 6. melléklet részét képezik, a hozzájuk tartozó, Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok jelen rendelet IV. RÉSZ-ét kell, hogy kiegészítsék. (6) Az azonos részterületre vonatkozó szabályozási terveket és sajátos városrendezési szabályokat együtt kell alkalmazni. (7) A kerületi Önkormányzat megrendelése alapján készítendő, a kerület egészét összességükben lefedő, településszerkezeti egységekre kiterjedő SZT-k területi lehatárolását, valamint a tervek azonosító jelét (megnevezését) az 1. számú ábra tartalmazza. III. Fejezet Sajátos jogintézmények 4. Építésjogi követelmények 4. (1) Az építési teleknek az övezeti előírásokban vagy a szabályozási terven, illetve ennek hiányában az OTÉK általános előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területtel meghatározott építési helyen részben vagy egészben kívülálló épület a telek beépítettségét nem növelő bővítése a jelen rendeletben, valamint a szabályozási tervben szereplő egyéb előírások maradéktalan betartása esetén abban az esetben lehetséges, ha a tervezett beépítés a) a szabályozás szerinti beépítéssel egyenértékű, vagy annál városképi, illetve építészeti szempontból kedvezőbb megoldást eredményez, és b) a környező meglévő, illetve lehetséges beépítésekhez megfelelően illeszkedik, azok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem akadályozza. (2) Az építési helyen alapterületének egy részével kívül álló, avagy egyéb okok miatt bontandónak ítélt meglévő magastetős lakóépület tetőtere abban az esetben építhető be, ha a) a legfeljebb 0,9 m-es parapet-magasságot eredményező térdfal-emelés mellett kialakított tetőidom a környező domináns tetőzetekhez a tető állását és hajlásszögét tekintve illeszkedik, és b) nem eredményezi új rendeltetési egység létrejöttét. (3) A (2) bekezdés szerinti többlakásos épület tetőtere abban az esetben építhető be, ha c) a tetőtér több építési ütemben történő beépítése esetén az átmenetileg beépítetlen tetőtérrészek megközelítése az épületen belülről folyamatosan biztosított, d) az épület tetőtér-beépítése (nem kizárva a több építési ütemben történő beépítést) egységes, rendezett megjelenést biztosítva lehetséges. Ebben az esetben a tetőtér több építési ütemben történő beépítése során a már megvalósult megoldást kell a városképi illeszkedés alapjának tekinteni. 5. A telekalakítás helyi szabályai 5. (1) A szabályozási tervek telekalakításra vonatkozó előírásait az építési munkákat megelőzően kell végrehajtani. A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a szabályozási tervnek megfelelő tartalmú telekalakítási térrajz földhivatali átvezetése már megtörtént. (2) A közterületi szabályozásokat a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a telekalakítást megelőzően vagy egy eljárásban kell végrehajtani. (3) Közterületi szabályozással érintett teleknek a szabályozási terv szerint közterületté váló részén álló (a szabályozási terv alapján bontandó) épület szintterülete nem növelhető. Ilyen esetben a teleknek a szabályozás végrehajtása után visszamaradó részén új épület csak a leeső telek-részen álló épület(ek)nek a beépítéssel legalább arányos lebontása után létesíthető. Az építési hatóság indokolt

5 5 esetben az új épület létesítésének feltételeként előírhatja a leeső telek-részen álló valamennyi épület(rész) egyidejű elbontását. (4) Újpest közigazgatási területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5) A különböző építési övezetekbe, vagy övezetekbe sorolt telkek, illetve területek nem egyesíthetők. (6) Lakóépület elhelyezése céljából új úszótelek nem alakítható ki. 6. (1) Ha az övezeti előírások vagy a IV. RÉSZ-ben rögzített, az adott területre vonatkozó sajátos szabályok másképp nem rendelkeznek, lakóterületen, valamint VK és I keretövezetbe sorolt területen az építési övezetre előírt telekméret háromszorosát meghaladó méretű telek csak szabályozási terv előírásai szerint létesíthető. (2) Tíz évnél régebben fennálló, a tényleges területhasználatnak megfelelő telekalakítás az érintett tulajdonos(ok) kezdeményezésére szabályozási terv hiányában, a telekalakításra vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb feltételek teljesítése mellett abban az esetben lehetséges, ha a) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek megfelel a jelen rendelet 2. számú mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, b) a kialakuló telkeken lévő épületek helyzete megfelel az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozó előírásoknak, valamint a jogszabályban előírt védőtávolságoknak, c) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek önálló közmű-ellátása biztosítható, továbbá ha d) a telkeket közművezeték nyomvonala nem érinti vagy az azokra vonatkozó szolgalmi jog egyidejű bejegyzésére is sor kerül. (3) Kizárólag közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szabályozási terv hiányában akkor alakítható ki önálló telek, ha a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, b) a telekalakítást követően a (4) bekezdésben foglalt kivétellel valamennyi érintett telek megfelel a jelen rendelet 2. mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, c) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését. (4) A (3) bekezdés szerint a közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szolgáló önálló telek esetében az építési övezetre vonatkozó paraméterek (a telek területe és szélessége) figyelmen kívül hagyhatók. 6. Magánút 7. (1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint: a) e rendeletnek a telek kialakítható méretére (területére és szélességére) vonatkozó rendelkezéseit a magánút esetében figyelmen kívül lehet hagyni; b) a magánút létrehozása után visszamaradó valamennyi építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak; c) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki; d) a magánút telkének minimális szélessége da) lakótömb kiszolgáló útja esetén 10 m, db) intézményi, munkahelyi vagy különleges keretövezetű telektömb kiszolgáló útja esetén 12 méter, dc) gyalogút esetén 4 méter. (2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül. (3) A magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. (4) A magánút fölé benyúló építményrészek kialakítása, illetve köztárgyak, utcabútorok, valamint reklám- és hirdető-berendezések magánúton történő elhelyezése során a közterületekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 7. Az elővásárlási jog 8.

6 6 (1) Az Önkormányzatot a jelen rendelet 3. (3) bekezdésében szereplő 3. függelék 3.1. jegyzékében szereplő területeken, illetőleg telkeken túl az Étv. előírása alapján a jelen rendelet szerint elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervek szabályozási tervlapján ábrázolt új épület létesítése feltételeként történő telekösszevonással érintett valamennyi telek tekintetében. (2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati elővásárlási joggal érintett ingatlanok körét helyrajzi szám szerint besorolja, és intézkedjen az elővásárlási jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséról. 8. A településrendezési szerződés 9. (1) A jelen rendelet 3. függelék 3.2. jegyzékében rögzített, továbbá szabályozási tervben kijelölt területeken, illetve azon ingatlanokat érintően, ahol az ingatlan(ok) tulajdonosa, illetve az ingatlanon beruházni szándékozó (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója) a hatályos településrendezési eszköz tartalmától eltérő felhasználást kíván kezdeményezni, a tervezett fejlesztést bemutató tanulmánytervet kell készíttetni. (2) A tanulmányterv elbírálásával, valamint a településrendezési szerződéssel kapcsolatos eljárási szabályokat az Önkormányzat külön szabályzata tartalmazza. A TANULMÁNYTERV TARTALMA 10. (1) A tanulmánytervet a tervezési terület és környezete sajátosságainak figyelembe vételével a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell kidolgozni. A tervezési program jellegének és a fejlesztés nagyságrendjének megfelelően az egyes munkarészek összevonhatók, illetve elhagyhatók. (2) A tanulmányterv keretében be kell mutatni a) a tervezett beruházással érintett tel(k)ek, illetve terület településszerkezeti kapcsolatait, valamint jelenlegi beépítését, a meglévő épület(ek) rendeltetését és működésének jellemzőit, b) beruházás keretében megtartani, illetve elbontani javasolt épületeket, valamint a ter-vezett új épületek elhelyezését, rendeltetését és jellemző paramétereit, c) a beruházás eredményeként létrejövő beépítés főbb paramétereit, d) a tervezett épület(együttes) működ(tet)ésének módját és hatását a környező területek meglévő, illetve lehetséges használatára. (3) A tanulmányterv kötelező munkarészei és tartalma: a) átnézeti helyszínrajz (M=1:4000), mely a településrendezési szerződésben kijelölt környező terület egészére vonatkozóan bemutatja a tervezett fejlesztéssel közvetlenül érintett terület aa) településszerkezeti kapcsolatait, a közlekedési- és közmű-hálózatok adottságait, ab) a környező területek meglévő, illetve a hatályos településrendezési eszközök szerinti lehetséges beépítését (építési övezeti, illetőleg övezeti besorolását) és főbb beépítési paramétereit, ac) a védett, illetve védelemre javasolt létesítményeket és (védő)területeket, valamint ad) (a helyszínt bemutató fotók felhasználásával) a városképi illeszkedés szempontjából figyelembe vett létesítmények jellemzőit; b) vizsgálati helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja a tervezett fejlesztéssel érintett terület ba) meglévő beépítését, az épület(ek) rendeltetését és főbb paramétereit, bb) a védett, illetve védelemre javasolt építményeket, valamint bc) a terület zöldfelületeit és azok jellemzőit; c) fejlesztési helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja ca) a megtartásra és az elbontásra javasolt, valamint a fejlesztés keretében megvalósuló új épületeket és építményeket, azok tervezett (új) rendeltetését (rendeltetéseit) és főbb paramétereit, cb) a tervezett fejlesztéssel érintett terület esetleges tagolására (felosztására) vonatkozó javaslatot, a terület belső közlekedési rendszerét, ezen belül 1. a személy- és teherforgalomra szánt, valamint a gyalogos közlekedési felületeket, 2. a tervezett rendeltetés(ek)hez esetleg szükséges szállítási, illetőleg rakodási területeket, továbbá 3. a normatív módon számított befogadóképességű (személy- és tehergépkocsi) parkolók elhelyezését és kapacitás-adatait, cc) a tervezett fejlesztéssel érintett terület megtartásra javasolt, illetve tervezett zöldfelületeit és azok főbb jellemzőit, cd) a tervezett fejlesztés megvalósításának esetleges ütemezését; d) (amennyiben a tervezett fejlesztés programja már ismert) a tervezett épületek jellemző szintjeinek alaprajzi funkció-sémája (M=1:500), ezen belül da) a terepszint alatti beépítés nagysága és elrendezése,

7 7 db) a vezér-szint alaprajzi sémája a domináns rendeltetések megnevezésével, valamint a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával, a (személy- és teher) bejáratot feltűntetésével; e) a tervezett fejlesztést bemutató (a tervezési programnak megfelelő részletezettségű) tömegvázlatok (látványtervek); f) a tervezett fejlesztés szöveges bemutatása (műleírás), ezen belül fa) a fejlesztéssel érintett terület főbb beépítési paraméterei és parkoló-mérlege, fb) a tervezett beépítés működ(tet)ésének jellemzői, valamint fc) (ha a tervezett fejlesztés a hatályos településrendezési eszközök módosítását teszi szükségessé) az eltérés szükségességének indoklása. A műleírás a források megjelölésével a tervezett beépítés sajátosságait, illetve karakterét bemutató egyéb dokumentumokkal, ábrákkal egészíthető ki. IV. Fejezet A beépítésre vonatkozó rendelkezések 9. A beépítésre vonatkozó általános előírások 11. (1) Az építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit, a szabályzat általános és sajátos előírásait, valamint a szabályozási terveket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. (2) Amennyiben kötelező elő-, oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely területe kisebb a övezeti határérték alapján meghatározott méretnél, az építmények elhelyezése során az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. (3) Zártsorú beépítés esetén a telekösszevonás során kialakuló telkek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az épület tömege és homlokzata a szomszédos, illetve az összevonás előtti telkek közterületi szélességét figyelembe véve az utcakép ritmusának megőrzése érdekében a szabályozási tervben foglaltakra is tekintettel megfelelően tagolt legyen. (4) Saroktelket is érintő telekegyesítés esetén a saroktelek esetleges kedvezményes beépítési paraméterei legfeljebb az építési övezetben előírt telekméret kétszeresének megfelelő telekterületre (terület-hányadra) alkalmazhatók. Az összevonás eredményeként kialakuló telek beépítettségét ennek megfelelően az alábbi képlet alkalmazásával minden esetben egyedileg kell meghatározni: (T1 xb1) (T2 xb2 )...(Tn xbn) B, ahol (T1 T2...Tn ) T 1, T 2, T n az egyesítés előtti telkek nagysága, B 1, B 2, B n az egyesítés előtti telkek beépítettsége, B Σ az egyesített telek beépítettsége (%) Telekegyesítésre is utaló beépítési előírásnak az előzőek szerint számított adatot kell tartalmazni. (5) Amennyiben szabályozási terv a szomszédos telkek esetében eltérő ot állapít meg, úgy az érintett telkek egyesítése után kialakuló telken létesítendő épület esetében is meg kell tartani a magassági különbséget. Ettől eltérni az egyesítés előtti telkek közterületi hosszának legfeljebb 25 %-áig szabad. (6) Lakóterületi építési övezetben a) (az építési telek méretétől függetlenül) egy épület bruttó alapterülete az övezetben előírt teleknagyságra építhető épület bruttó alapterületének legfeljebb a kétszerese lehet, b) az övezetre előírt telekterület kétszeresénél nagyobb telken szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a beépítettséget eredményező beépítést úgy kell megvalósítani, hogy az városképileg tagolt beépítést eredményezzen. (7) Minden olyan építési övezet területén, ahol lakás elhelyezése, a szintterület meghatározása során a pinceszinteken kialakítható szintterületre vonatkozó rendelkezéseket azzal a kiegészítésekkel kell alkalmazni, hogy: a) gépkocsitárolásra lakásonként legfeljebb 50 m 2 szintterület, b) a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek összterülete számára lakásonként a lakások összes nettó alapterületének legfeljebb 50 %-a, de legfeljebb 25 m 2 hagyható figyelmen kívül. (8) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok telkének bruttó szintterületi mutatója abban az esetben, ha a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület (a parkolók, a megközelítésükre szolgáló közlekedőterület és az épület használóit szolgáló kiegészítő- és mellékhelyiségek, valamint az egyéb területek bruttó szintterülete)

8 8 a) kisebb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben mérték, b) nagyobb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, az építési övezetben szintterületi mutató a városképi illeszkedési követelmények teljesítése mellett túlléphető. (9) Az előkertben a jogszabályban szereplő melléképítményeken, valamint személybejárat előtti fedett előtéren túlmenően sem önálló építményként, sem épület részeként nem helyezhető el lábon álló kerti tető. 10. A terepszint alatti beépítés szabályai 12. A terepszint alatti beépítettség eltérő övezeti előírás, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb a terepszint felett beépítettség értékének 1,50-szerese lehet, melynek legfeljebb 50 %-a helyezhető el az épület kontúrján kívül. 11. Zöldfelületek kialakítása 13. (1) A zöldfelületek számítása során a részlegesen burkolt felületek a közforgalmú parkoló céljára szolgáló területek kivételével a) beton gyephézagos burkolat esetében 10 %, b) műanyag gyepráccsal kialakított gyepfelület ba) parkolási célra 50 %, bb) egyéb, zöldfelületi használatú célra 75 % mértékig vehetők figyelembe. (2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a telkek be nem épített területének minden megkezdett 100 m 2 -e után telken belül egy db. nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni, továbbá a be nem épített és burkolattal el nem látott telekterületeket gyepesíteni kell, b) a telekhatárokon álló takaratlan tűzfalak kúszó növényekkel történő takarása érdekében az épület rendeltetésszerű használatának és biztonságának sérelme nélkül a tűzfalak tövében megfelelő növénytelepítésről lehet gondoskodni. (3) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület a zöldfelület számítása során az OTÉK 3. számú melléklete szerint számítható be. (4) A vízfelületek a telekre előírt zöldfelület számítása során a) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett), mesterséges és természetes vízfelületek, díszkutak esetében 50 %, b) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mozgó vízfelületek, szökőkutak esetében 75 % mértékig vehetők figyelembe. V. Fejezet Különleges rendelkezések 12. A föld védelme 14. (1) Meglévő talajszennyezést az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően kell ártalmatlanítani. Talajszennyezéssel érintett terület az ártalmatlanítást követően építhető be. (2) A talaj terepszintjének feltöltésére, visszatöltésére szennyezett talaj vagy termőföld, illetve építési törmelék nem használható. Töltőanyag a talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőségtanúsítvány birtokában építhető be. (3) Csatornázott területen az épületeket, önálló rendeltetési egységeket a meglévő szennyvízelvezető közcsatornára rá kell kötni. 13. A levegő védelme 15. (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó légszennyező anyag-kibocsátású tevékenység nem folytatható, ilyen tevékenység céljára szolgáló új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve berendezés nem létesíthető. (2) Az építési-bontási munkák végzése során a kivitelező köteles gondoskodni a porszennyezés megelőzéséről.

9 9 14. A vizek védelme 16. (1) Újpest a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. (2) A területen keletkező csapadékvizek megfelelő elvezetéséről a (2) bekezdésben foglalt kivétellel gondoskodni kell. (3) Amennyiben azt a meglévő beépítés adottságai lehetővé teszik, az IZ, az M, valamint az MZ építési övezetbe sorolt építési telkek esetében és lehetőleg az egyéb építési övezetbe sorolt telkeken is az 500 m 2 felületet meghaladó új építmény tetőzetén keletkező csapadékvíz telken belüli ideiglenes tárolását 50 m 2 -enkét 1 m 3 -nyi térfogatú csapadékvíz-tározó létesítésével kell biztosítani. A tározóba a keletkezett csapadékvíz csak megfelelő előszűrést követően vezethető. Zöldtető létesítése esetén a tározó kapacitása 75 %-kal csökkenthető. (4) A talaj- és rétegvizek felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor. 15. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem 17. (1) A meglévő vagy tervezett főútvonalak mellett létesülő új épületek esetében akusztikai számításokkal kell igazolni, és zajgátló homlokzatképzéssel kell biztosítani az épületek belső tereire előírt zajterhelési értékek betartását. (2) Zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó építmény csak abban az esetben létesíthető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés az építmény önálló rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a jogszabályban előírt határértékeket a környezetében sem haladja meg. (3) A zaj- és rezgés-terhelés csökkentése érdekében legalább a főutak érintett szakaszai mentén az újonnan létesülő és a teljes felújításra kerülő lakó-, egészségügyi-, oktatási-, szociális- és kulturális funkciójú helyiségek esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell. 16. Hulladékkezelés 18. (1) Veszélyes hulladékok tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történő, jogszabály szerinti átmeneti tárolás kivételével a területen nem. (2) A közegészségügyi előírásoknak és a hulladékkezelési technológiának (gyűjtés, szállítás) megfelelően kialakított kommunális szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvilágítással ellátott sík terepen létesíthetők. A hulladékgyűjtő szigeteket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a) a gyűjtő-tartályok szállítása és rakodása (az emelő-berendezések működése) közútról közvetlenül biztosított legyen, b) gyalogos megközelítése és használata a gépjármű-forgalomtól elkülönített felületen, biztonságosan történhessen, c) a gyűjtő tartályok elhelyezésére szolgáló szilárd burkolat tisztítása a környező (köz)terület szennyezése nélkül megoldható legyen. (3) A kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edények zárt térben történő tárolásáról épületen belül e célra létesített helyiségben, vagy telkes beépítés esetén a telekhatáron létesített kerítés tömör szakaszával egybeépített építményben lehet gondoskodni. Az épületen belül e célra létesített helyiség rendeltetésének megváltoztatása nem. Telkes beépítés esetén a telek be nem épített egyéb területrészén ilyen célra önálló építmény nem létesíthető. (4) Lakóövezetekben lévő épületek vagy építmények bontása esetén a bontandó szerkezetek, illetve a bontási törmelék helyben történő aprítása, darálása tilos. 17. Az egyéb környezeti hatások elleni védelem 19. (1) Nem helyezhetők el olyan fényhatású kültéri berendezések, melyek a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, illetve amelyek fényhatásai a berendezések hatókörén belül lévő, vagy a jogszabályok keretei között létesíthető épületek, helyiségek rendeltetésszerű használatát zavarják, vagy egyéb módon korlátozzák. (2) A köz- és díszvilágítás létesítése, valamint a reklám- és hirdetőberendezések elhelyezése és kialakítása során olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem maguk a berendezések, sem azok tükröződése nem zavarja a huzamos emberi tartózkodásra szánt építmények, illetve helyiségek rendeltetésszerű használatát.

10 Az épített környezet értékeinek védelme A RÉGÉSZETI EMLÉKEK VÉDELME 20. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. Földmunkával járó beruházások esetén a Kötv. 20. (2) bekezdésében szabályozottak szerint Budapesti Történeti Múzeumot értesíteni kell. (2) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a hatályos jogszabály szerint eljárva, az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A MŰEMLÉKEK VÉDELME 21. A műemléki környezetben lévő és műemléki védettség alatt álló ingatlanok védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. A HELYI VÉDELEM 22. (1) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építetni, illetve lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét. (3) Helyi védelem alatt álló épület felújítása, illetve átalakítása során az épület megjelenésének, így különösen homlokzati felületképzésének, tagozatainak és díszítő elemeinek, valamint homlokzati nyílászáróinak megváltoztatása csak az eredeti állapot helyreállítása érdekében lehetséges. A homlokzati nyílászárók cseréje esetén a jogszabályokban előírt követelmények teljesítése mellett az eredeti osztás-rendszert, valamint színezést és lehetőleg a szerkezet anyagát is meg kell tartani. (4) Védett építmény teljes, vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészek, tartozékok, új vagy más épületbe történő beépítése, áthelyezése, vagy megőrzése előírható. (5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő. 23. (1) A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken a (2) bekezdésben foglalt kivétellel hirdetés, reklám nem helyezhető el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a zártsorú beépítésű védett épület (átmenetileg) takaratlan tűzfalainak reklámcélú felületképzésére, valamint az épületek földszinti kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó rendeltetési egységeinek cég- és címtábláira, valamint a jelen rendelet szerint létesíthető reklám- és hirdető-berendezéseire, melyek az önkormányzat külön rendeletében szabályozott településképi bejelentési eljárás alapján létesíthetők. (3) Helyi védelem alatt álló épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére készülő tervdokumentációt az építészeti, illetve városképi illeszkedési követelmények teljesülésének szakmai minősítése céljából az Önkormányzat külön rendeletében foglaltaknak megfelelően előzetesen be kell mutatni a Tervtanácsnak. (4) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el. A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. A VÁROSKÉP VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK 24. (1) A városkép szempontjából kiemelt területek lehatárolását a rendelet 8. melléklete ábrázolja. A városrész látványának védelme érdekében a BVKSZ előírásaiban foglaltakon túl Újpesten nem, illetve csak kivételes esetben szabályozási terv keretében meghatározott egyedi feltételek szerint

11 11 létesíthető 12 m-nél magasabb torony jellegű építmény (beleértve a távközlési antenna-berendezéseket is). Az antennák létesítésének az előzőekben foglalt tilalma (korlátozása) nem vonatkozik a meglévő, legalább 12,5 m magas épületek tetősíkja, valamint sajátos építmény legmagasabb pontja fölé legfeljebb 6,0 m magasságban kiemelkedő berendezésekre. Az antennatartó szerkezet magassága más építményhez történő rögzítése esetén a tető magasságánál legfeljebb 6 m-rel lehet nagyobb. (2) Többszintes épületek homlokzatán a) a loggiák (az erkélyek) utólagos részleges vagy teljes beépítése, továbbá erkélyek és loggiák fölött eső-, illetve napvédő tető, valamint hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, illetve szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve valósítható meg, illetve létesíthető, b) a loggiákat (erkélyeket) utólagosan beépíteni csak abban az esetben lehet, ha a beépítés eredményeként a loggia (erkély) mögötti helyiség közvetlen természetes szellőzése és megvilágítása a beépítés után is biztosított marad. (3) A (2) bekezdés előírásait azokban az esetekben is alkalmazni kell, ha az érintett épület valamelyik homlokzatán korábban már sor került egy vagy több loggia és/vagy erkély beépítésére. Ilyen esetekben az illeszkedés alapjának az épület eredeti karakteréhez igazodó megoldás(oka)t kell tekinteni. (4) Szabályozási terv a városkép védelme érdekében egyes területeken a (2) bekezdésben felsorolt utólagos beavatkozásokat megtilthatja, továbbá előírhatja, hogy a többszintes épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés nem, vagy csak az épület egészére vonatkozó terv alapján, a homlokzat valamennyi nyílászárója esetén azonos szerkezeti megoldású és/vagy színezésű szerkezettel létesülhessen. (5) Többszintes (lakó)épületek loggiáit és erkélyeit a jogszabályok keretei között úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy lehetőleg valamennyi ilyen elem fölött azonos értékű árnyékoló, illetve esővédő szerkezet létesüljön. MÁSODIK RÉSZ VI. Fejezet Az építmények kialakításának általános szabályai 19. Bővítés 25. (1) Tetőtérbeépítés meglévő épületben a tetőtér alatt lévő rendeltetési egység(ek) bővítéseként, vagy új rendeltetési egység(ek) kialakításával általában csak a szintterület értékéig létesíthető. Új, önálló rendeltetési egység kialakítása esetén az ahhoz tartozó a jogszabályban előírt számú többlet gépkocsi elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. Magastetős lakóépület esetében az új önálló rendeltetési egységet nem eredményező tetőtér-beépítés abban az esetben is létesíthető, ha az így kialakuló bruttó szintterület az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. (2) A településrendezési eszköz alapján közterületi hasznosítás vagy egyéb közérdekű cél megvalósíthatósága miatt tilalommal terhelt és bontandó építmény(rész) bővítése nem, de jelenlegi rendeltetésének jogszerű megváltoztatásával járó átalakítása. (3) Meglévő épületnek az ingatlan beépítettségét növelő bővítése szabályozási terv erre vonatkozó rendelkezése hiányában az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között abban az esetben lehetséges, ha a) a bővítés eredményeként kialakuló beépítés módja illeszkedik a környező ingatlanok kialakult vagy átalakuló beépítéséhez, illetve b) a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát indokolatlanul nem zavarja és lehetséges fejlesztését nem korlátozza. (4) Az építési telek (3) bekezdés szerinti bővítés számára igénybe vehető területére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget az Önkormányzat szabályozási tervben meghatározott építési hely hiányában az ingatlan és környezete beépítési sajátosságai figyelembe vételével (külön rendeletében előírtak szerint) beépítési előírás kiadásával teljesíti. (5) A (3) bekezdés szerinti bővítés helyét a rendezett településkép kialakulása, illetőleg megőrzése érdekében szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, illetve védelemmel érintett épület egyedi sajátosságai kivételével elsősorban az ingatlan közterület(ek), illetve előkert(ek) felőli részén, és/vagy a jogszabályban előírt védőtávolságok figyelembe vételével az oldalkert mellett kell kijelölni. (6) A bővítés számára a telek egyéb felülete a jogszabályok keretei között is csak az (5) bekezdés szerinti terület beépítésével együtt vagy azt követően, illetve akkor vehető igénybe, ha az építési övezetben beépítettség megtartásával az (5) bekezdésben szereplő felületen megfelelő nagyságú (arányú) további bővítésre marad lehetőség.

12 12

13 Udvar Lefedése 26. (1) Udvar lefedésére szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában csak a VK és I keretövezetbe sorolt területeken kerülhet sor. (2) Fedett udvar akkor létesíthető, ha a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított, b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak, c) az udvar lefedésére legalább 75 %-ban kertészeti elemekkel tetőkertként kialakított lefedéssel vagy üvegtetővel kerül sor. A c) pont szerinti tetőkert kialakításával együtt gondoskodni kell az annak fenntartását biztosító kiegészítő berendezések (locsoló-hálózat, illetve vízelvezetés) megvalósításáról is. (3) Több szintet lefedő udvar csak üvegtetős megoldással létesíthető. (4) Ha az udvar lefedésére lakóépület teljes földszinti beépítése esetén kerül sor, az udvar lefedés legalább 50 %-án tetőkert létesítendő és tartandó fenn. 21. Emeletráépítés, tetőtérbeépítés, tetőidomok 27. (1) Utcai, valamint a városképben egészében megjelenő, továbbá udvari, illetve a városképben nem, vagy csak részlegesen megjelenő, de a tervezett beavatkozással alapterületének egyharmadát meghaladó mértékben érintett épület(szárny) tetőzetének átalakítását egy építési ütemben kell megvalósítani. Mindez nem vonatkozik a fedélszéken belüli beépítéskor létesülő tetőfelépítményekre és/vagy nyílászárókra, melyek megvalósításakor az illeszkedési követelményeket kell érvényesíteni. (2) Meglévő magastető átalakításakor, illetve új magastető kialakítása esetén a tetőfelépítmények vízszintes vetülete nem haladhatja meg a beépített alapterület 25 %-át. (3) Zártsorú beépítésű területen meglévő utcai épület(szárny) tetőidomát átalakítani és foghíj telken magastetős beépítést létesíteni a szomszédos tetőidomok figyelembe vételével vagy szükség szerinti korrekciójával egyidejűleg lehet. (4) Meglévő többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének a tetőtér alatti legfelső szinten meglévő lakás(ok), illetve más önálló rendeltetési egység(ek) tetőtér irányába történő bővítését célzó, akár több ütemben megvalósuló részleges beépítése esetén (az érintett tulajdonosok eltérő megállapodása hiányában) valamennyi érintett önálló rendeltetési egység bővítésére lehetőséget kell biztosítani. A több építési ütemben történő beépítés a még beépítetlen padlásterek biztonságos megközelítését nem korlátozhatja. (5) Meglévő magastető beépítése esetén a tetőtérbe vezető lépcsőt (lépcsőket) az épület alapterületén belül kell elhelyezni. Amennyiben ez épületszerkezeti, avagy egyéb okokból semmiképpen nem oldható meg, vagy aránytalanul nagymértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható (udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen csatlakozva és építészeti megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcső(ház). (6) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten általában csak tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok), valamint a domináns tetőidomhoz igazodó, azzal azonos hajlásszögű és héjalású, szimmetrikus tetőfelépítmények helyezhetők el. Egyedi formájú tetőfelépítmények a jelen rendeletben foglaltak a városképi illeszkedés szabályai szerint építhetők. A tetőtérbeépítéskor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek. (7) Meglévő magastető beépítése, valamint emeletráépítés, illetve azzal egy építési akció keretében megvalósuló tetőtérbeépítés esetén szabadlépcső nem létesíthető. (8) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lapostetős épület magastetővel történő kiegészítése függetlenül attól, hogy a tetőtér beépítésére sor kerül-e, avagy sem nem ütemezhető. A magastetőt még abban az esetben is egy építési akció keretében kell megépíteni, ha később az így megvalósult tetőtér beépítése több építési ütemben valósul meg. 28. (1) Új épületek esetében szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában magas- és lapostető egyaránt létesíthető. Azon építési övezetek területén, illetőleg épületek esetében, ahol a városképi illeszkedés a lapostető alkalmazását nem teszi lehetővé, lapostetős épületrész, illetve építmény a közterületről nem látható helye(ke)n létesíthető.

14 14 (2) Magastetőt kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol azt a kialakult beépítéshez (utcaképhez) való illeszkedés indokolja. A tető hajlásszöge fok között kell legyen. Egy építményhez tartozó tetőidomon belül a tetősíkok azonos hajlásszöggel és héjalással alakítandók ki. (3) A (2) bekezdésben rögzített intervallumon belül a környező épületek adottságait figyelembe véve a városképi illeszkedés követelményeinek teljesülése érdekében (a beépítési előírás keretében) a főépítész a tető hajlásszögére az illeszkedés alapjául szolgáló épület megjelölésével javaslatot tehet. (4) Nyeregtető csak szimmetrikus valamennyi oldalon azonos ereszmagasságú tetőidommal létesíthető, továbbá a nyeregtető (csonka)kontyolása esetén is a nyeregtetővel azonos hajlásszögű és héjalású felületek alkalmazhatók. (5) Magastetős épület tetőterében egy önálló, de legfeljebb két tetőtéri szint alakítható ki. Az esetleges második tetőtéri szinten tetőfelépítmény nem létesíthető és tetősíkban fekvő nyílások is elsősorban a közterület felől nem látható tetőfelületen helyezhetők el. 22. Árkád, áthajtó, átjáró 29. (1) A közhasználat céljára átadott területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában csak akkor érvényesíthetők, ha a) az átadott terület szélessége legalább 3,0 m, és b) az átjáró hosszának legalább 75 %-a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény vagy iroda portálja, illetve kirakat. (2) A közhasználat céljára időbeni korlátozással vagy korlátozás nélkül átadott árkád, átjáró és áthajtó a) területére a közterületekre, b) határoló felületeire az épületek homlokzataira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 23. Közterület feletti építményrész, túlnyúlás 30. (1) A közhasználatú területek biztonságos használata, a közterületi növényzet (különösen az út menti fasorok) megóvása, illetve telepítésének lehetővé tétele, valamint a városkép esztétikus kialakítása érdekében a közterületekkel, valamint a közhasználatra átadott magánutakkal közvetlenül határos építési vonalon létesített épületek esetében építményrész (épületkiugrás, zárterkély, loggia, erkély, előtető) a közterület, illetve a közhasználat céljára átadott terület fölé a rendezett terepszinttől mért 3,0 m-es magasság felett, az alábbi feltétekkel nyúlhat be: a) 12,0 m szélességet el nem érő közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló építmény esetén a közhasználatú terület fölé legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány és a legfeljebb 0,25 m benyúlású franciaerkély vagy előtető nyúlhat, ha az épület homlokzati síkjától a közúti űrszelvény távolsága legalább 2,0 m; b) 12 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölé az a) pontban foglaltakon túl csak erkély, loggia és ezek előtetői nyúlhatnak, és a kinyúlás legfeljebb 1,0 m lehet, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 3,5 m (2. ábra); c) 16 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölött az a) pontban foglaltakon túl legfeljebb 1,0 m kinyúlású épületkiugrás vagy zárterkély, továbbá legfeljebb 1,5 m kinyúlású erkély vagy loggia és ezek előtetői is létesíthetők, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 5,0 m (3. ábra). (2) Közhasználatú útterület fölé kinyúló épületrész csak abban az esetben létesíthető, ha ez a meglévő utcafásítás sérelme nélkül megoldható, és nem akadályozza a meglévő, hiányos fasor pótlását. (3) Közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló épület esetén az (1) bekezdésben szereplő épületrészek együttes szélessége nem haladhatja meg a közhasználatú terület határvonalán álló homlokzat hosszának 50 %-át. A benyúló épületrész(ek) vízszintes és függőleges irányban is tagolhatók. (4) közterület és közhasználat számára megnyitott magánút feletti építményrészek egybefüggő szélessége nem lehet 6,0 m-nél több, a kiugrások közötti homlokzathossz szélessége pedig 3,0 m-nél kevesebb. Zártsorú beépítés esetén a telekhatároktól számított 1,5-1,5 m-en belül közhasználatú terület fölé a legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány kivételével építményrész nem nyúlhat. (5) Az (1) bekezdésben rögzített méreteket meghaladó nagyságú, közterület feletti épületrész az országos jogszabályok keretei között kizárólag KL-KT besorolású közterület fölött létesíthető. (6) Közterület felett az egyes építményeket összekötő építményrészt kialakítani csak szabályozási terven közterület feletti épületrész jelöléssel ellátott területeken, az alábbi feltételekkel szabad:

15 15 a) az összekötő építményrészek párkánymagasságának értékét amennyiben az összekötött építmények párkánymagassága nem azonos az alacsonyabb épület párkánymagasságához igazodva kell meghatározni, b) a közterület feletti építményrészek bruttó szintterületének értékét a kapcsolódó építési övezetekben bruttó szintterületi érték számítása során figyelmen kívül kell hagyni, c) az összekötő építményrészek alatti a rendezett terepszinthez viszonyított szabad belmagasság legalább 6,0 m kell legyen, d) az építéshez a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulása szükséges. 24. A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások 31. (1) A KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetek mentén a) a VK, I és L2/A jelű építési övezetekbe tartozó telkeken többszintes épületek földszintjének utcavonalon álló közterület felőli szakaszait úgy kell megvalósítani, hogy a homlokzat szélességének legalább 50 %-án kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó létesítmények elhelyezésére, valamint iroda és közintézmény célú hasznosításra is lehetőség legyen, b) szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában új épület létesítése, vagy meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén lakás földszinti padlószint magassága a közterület mentén ba) utcavonalon álló beépítés esetén legalább 3,0 m legyen, az L2/A és az L4 jelű övezetekben 0,9 m is lehet, bb) 3 m szélességet meghaladó méretű előkert esetén legalább 1,5 m legyen, az L2/A és L4 jelű övezetekben ennél kisebb is lehet. (2) A külső terepszint magasságában létesített garázskapuk összes hossza a teremgarázsbejáratot is ide értve az épület közterület felőli homlokzati szélességének legfeljebb 30 %-a, de telkenként legfeljebb 7,0 m lehet. (3) Zártsorú beépítési módú területen új építmény pinceszintjének (pinceszintjeinek) kialakításához a hidrogeológiai viszonyokra is kiterjedő geotechnikai jelentés, valamint a szomszédos épületek állékonyságát igazoló szakvélemény készítendő. (4) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a pinceszintre vezető külső lépcső akkor létesíthető, ha a) a szabályos szélességű lépcső és a gyalogosok biztonságát szolgáló korlát együttes szélessége mellett is legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető gyalogos közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső megfelelő megvilágítása folyamatosan biztosított, továbbá ha c) a pincébe vezető lépcső legalsó síkjáról (pinceszinti érkező pihenőjéről) a csapadékvíz elvezetése megoldott. (5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől közvetlenül megközelíthető, nem lakás célú önálló rendeltetési egységek (kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítmények, irodák) bejáratait az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett úgy kell kialakítani, hogy a 3,0 m-nél kisebb szélességű, közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető járdán (elő)lépcső új épület esetében nem létesíthető. A közterületi határvonalon létesülő (elő)lépcső legalsó homloklapjának folyamatosan észlelhető megjelöléséről, illetve megvilágításáról gondoskodni kell. (6) Meglévő, előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a földszintre, illetve a külső terepszinthez képest első használati szintre vezető új külső lépcső (előlépcső) az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett akkor létesíthető, ha a) az első lépcsőfok(ok) homlokvonala és a gyalogos forgalom számára elkülönített közlekedő felület külső szegélye vagy korlátjának belső síkja között legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető szabad közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső észlelése (megvilágítása és egyéb módon való jelölése) folyamatosan biztosított. (7) Közterületen létesülő (elő)lépcső járófelületét csúszásgátló burkolattal vagy felületképzéssel kell kialakítani, és a használók számára kapaszkodó korlátot vagy korláttal kiegészített mellvédet kell létesíteni. Az előlépcső fölött az épület, illetve az előlépcső szerkezetéhez illeszkedő kivitelű, a lépcső járóvonalán a közterületi gyalogos űrszelvény magasságát szerkezeti elemmel nem szűkítő esővédő előtető létesíthető.

16 16 VII. Fejezet A városképi illeszkedés szabályai 25. A városképi illeszkedés általános szabályai 32. (1) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a (város)építészeti és városképi illeszkedés követelményeire a jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszíni adottságok figyelembe vételével a beépítési előírás kiadása keretében a főépítész tehet javaslatot. (2) A városépítészeti illeszkedés követelményeinek érvényesítése érdekében az egyes telkek beépítési feltételeit a) a kérdéses telekkel szomszédos 4-4, illetve a vele szemben lévő 4 telek, b) a kérdéses telket magába foglaló telektömb, továbbá c) a telekkel városépítészeti szempontból összefüggő szomszédos tömb(ök) kialakult beépítésének együttes mérlegelésével kell meghatározni. (3) A jellemzően vegyes beépítésű (többféle beépítési mód szerint beépült) területen a helyszín adottságait figyelembe véve az illeszkedés egyes elemeire (pl. a beépítés módjára és a szomszédos beépítéshez történő csatlakozás lehetőségére) a beépítési előírás keretében eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslat is adható. (4) A beépítés helyes sorrendje céljából a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: a) Az olyan beépített telkek esetében, amelyeken a meglévő épület(ek) a hatályos szabályozási tervben kijelölt, illetve ennek hiányában az előkertre, az oldalkert(ek)re és a hátsókertre vonatkozó általános rendelkezések szerint meghatározott építési helyen (részben vagy egészében) kívül áll(nak) új épület létesítése, illetőleg a meglévő épület beépítettséget növelő bővítése kizárólag az építés helyen belül, a környező beépítésekhez igazodó módon, szükség szerint az építési helyen kívül álló építmények arányos mértékű elbontása esetén lehetséges. b) Az olyan telkek esetében, amelyeken a meglévő épület(ek) a hatályos rendezési tervben kijelölt, illetve ennek hiányában az előkertre, az oldalkert(ek)re és a hátsókertre vonatkozó általános rendelkezések szerint meghatározott építési helyen ugyan belül áll(nak), de a beépítés nem illeszkedik a környező telkek kialakult beépítéséhez, a meglévő épület(ek) beépítettséget növelő bővítése csak úgy valósítható meg, ha az vagy a szabályozási tervben előírt, vagy a kialakult beépítéshez igazodó módon (annak irányába ) történik. Ettől eltérő bővítés abban az esetben létesíthető, ha a bővítéssel előálló beépítettség az előírt, de még meg nem valósított beépítéssel együtt is megfelel az építési övezetre előírt paramétereknek. Az ilyen esetre vonatkozó tervdokumentációban igazolni kell, hogy a tervezett bővítés megvalósítását követően is biztosított marad a szabályozási tervben előírt, a városképi illeszkedési követelményeknek megfelelő beépítés megvalósíthatósága. c) Több önálló rendeltetési egységet magába foglaló telek esetén a meglévő önálló rendeltetési egység(ek) egyszeri, (egyenként) legfeljebb 25 m 2 -es bővítése az építési helyen belül a b) pontban foglaltaktól eltérően is lehetséges, ha a bővítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és fejlesztését nem korlátozza. Az ilyen esetekben a városképi követelményeknek megfelelő további bővítés akár új rendeltetési egység létesítésével abban az esetben is, ha ezzel a beépítettség az építési övezetre vonatkozó mértéket átmenetileg (a telken álló valamennyi épület elbontását követően új épület létesítéséig) túllépi. d) A szabályozási tervben meghatározott vagy a kialakult építési vonalon létesülő új épület részeként, illetőleg az előzőeknek megfelelő meglévő épület mögött létesülő hátsó épület(szárny) építmény-, illetve homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési vonalon álló épület(szárny) építmény-, illetve homlokzatmagasságát. 26. A beépítési mód megválasztásával kapcsolatos illeszkedési szabályok 33. (1) Szabályozási terv hiányában, illetve ha a szabályozási tervben meghatározott építési hely egyéb szabályozási elemek hiányában többféle beépítési mód alkalmazását teszi lehetővé, az egyes telkek beépítési módját (a telektömb érintett oldala, de legalább a szomszédos 2-2 telek kialakult beépítésének figyelembe vételével) úgy kell megválasztani, hogy az a) feleljen meg a telektömb érintett oldalán kialakult többféle beépítési mód esetén a domináns beépítési mód általános szabályainak,

17 17 b) a kialakult beépítési karakter megőrzése mellett, illetve a meglévő telekstruktúra adottságait figyelembe véve tegye lehetővé a szomszédos telkek általában hasonló nagyságú beépítését, c) szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés esetén az oldalkert(ek) mérete a jogszabályok keretei között olyan nagyságú legyen, mely biztosítja a telektömb érintett oldalán kialakult beépítési ritmus megőrzését, d) ikres beépítés esetén új beépítés megvalósításakor a tervezett épület(szárny) előkertje legyen azonos az ikerszomszéd épület(szárny) előkertjével. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt illeszkedési szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a telektömb érintett oldalának, de legalább a szomszédos 4-4 telek kialakult előkert-mérete az ikerszomszéd előkertjének méretétől eltér. Ilyen esetben az előkert méretét a kialakult domináns előkert-mérethez igazodva kell meghatározni azzal, hogy az ikerszomszéd épület(szárny) későbbi lebontása, majd új épület(szárny) létesítése, illetőleg a meglévő épület előkert felé történő bővítése esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (3) Hézagosan zártsorú beépítés esetén ha azt a telek utcafronti szélessége lehetővé teszi az oldalkert méretét a jogszabályok keretei között általában úgy kell megválasztani, hogy az ne zárja ki az oldalkert felőli határfal homlokzatszerű kialakítását. 27. Az gal kapcsolatos illeszkedési szabályok 34. (1) Szabályozási terv hiányában az adott építési övezetben és figyelembe vételével az egyes telkeken elhelyezhető építmény magasságát a jogszabályok keretei között általában úgy kell megválasztani, hogy a) az feleljen meg a telektömb érintett oldalán (illetve a tömb-oldal ainak jelentős /± 6,0 m-t meghaladó/ eltérése esetén a szomszédos 4-4 épület) kialakult átlagos nak, b) az utcaképet meghatározó épület a az a) pont szerinti szomszédos épületek ának átlagától az övezetben előírt ba) 7,5 m alatt legfeljebb ± 1,0 m-rel, bb) 12,5 m alatt ± 2,0 m-rel, bc) 18,0 m alatt legfeljebb ± 3,0 m-rel, bd) 18,0 m felett legfeljebb az átlagos magasság 20 %-ával térhet el. c) amennyiben a közvetlenül szomszédos épületek közül az a) pontban foglalt követelménynek csak az egyik épület felel meg, úgy a tervezett épület a attól legfeljebb ± 1,0 m-rel térhet el. (2) Amennyiben szabályozási terv valamely telektömb területén az egyes tömb-oldalak tekintetében eltérő ot ír elő, illetve ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított az egyes tömb-oldalak esetében eltérő értéket mutat, úgy a saroktelkek beépítése esetén a nagyobb a kisebb ú telek oldalszélességének legfeljebb 2/3-án alkalmazható. Saroktelek beépítése esetén az eltérő ok közötti átmenetet az épület tömegének, homlokzatainak és tetőzetének célszerű kialakításával úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne létesüljön 3,0 m-nél nagyobb nyílás nélküli falfelület. (3) Az épületek tömegét és homlokzatait általában úgy kell kialakítani, hogy az OTÉK-ban definiált ( H ) számítás keretei között az építmények egyes homlokzatain belül a homlokzatmagasság eltérése a) legfeljebb 7,5 m-es esetén az mértékétől legfeljebb ± 0,75 m, b) legfeljebb 12,5 m-es esetén az mértékétől legfeljebb ± 1,5 m, c) a 12,5 m-t meghaladó esetén az mértékétől legfeljebb ± 3,0 m lehet. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb homlokzatmagasság-különbség abban az esetben, ha az engedélyezési terv igazolja, hogy a tervezett tömeg, illetve homlokzat a meglévő, illetve a (4) bekezdés szerint átalakuló városképhez megfelelően illeszkedik, a tervezett megoldás a (3) bekezdésben előírttal egyenértékű vagy annál kedvezőbb városképi megjelenést eredményez. (5) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a homlokzatmagasság ( Hm ) az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

18 18 b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ( tetőépítmények ) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. (6) Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket kivéve sehol nem haladhatja meg az övezetben értékét. A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni. 28. A városképi illeszkedés egyéb szabályai 35. (1) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a legfeljebb 15 m-es traktus-mélységű épületeket a környező beépítések sajátosságait figyelembe véve általában magastető létesítésével kell megvalósítani. Az egyes építmények tetőzetének kialakítására a szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszíni adottságok figyelembe vételével a beépítési előírás keretében a főépítész adhat javaslatot. (2) A 15 m-es traktus-mélységet meghaladó, illetve az összetett tömegformálású épületek esetében igazolni kell, hogy a javasolt tetőforma a környező beépítések adottságaihoz igazodik. (3) Szabályozási terv, illetve a szabályozási terv konkrét rendelkezésének hiányában a magastetőt a telektömb érintett tömb-szakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, általában 35-45º közötti tetőhajlásszögű, szimmetrikus magastetővel kell kialakítani. (4) Egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű magastető létesíthető. E rendelkezés nem vonatkozik a torony-, illetve kupola-szerű és az íves lefedésű tetőfelépítményekre, valamint az épület esetleges lapostetős szárnyainak kialakítására. (5) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a szabadonálló, valamint az oldalhatáron álló beépítési mód szerint megvalósuló épületek esetén a tömb beépítési sajátosságainak figyelembevételével a magastető párkány- és gerincvonalát az érintett tömboldal, illetve a tömboldal vegyes beépítése esetén a szomszédos 4-4 telek kialakult (domináns) állásához igazodó formában kell meghatározni. (6) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a (hézagosan) zártsorú, valamint az ikres beépítési mód szerint magvalósuló épületek esetén a magastetőket utcával párhuzamos párkány- és gerincvonallal kell kialakítani. (7) Az utcával párhuzamos párkány- és gerincvonalú magastető létesítése esetén a jogszabályok keretei szerint kialakított, a domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges (beforduló) épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével általában úgy kell kialakítani, hogy azok gerincvonala íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen. 36. (1) A 35. rendelkezéseit a meglévő épületek emeletráépítéssel járó bővítése, valamint olyan átalakítása (tetőtér-beépítése) esetén is alkalmazni kell, melynek során a tetőszerkezet átépítése szükséges. (2) Az emeletráépítés szintmagassága a szabályzat alkalmazása szempontjából amennyiben a városképi illeszkedés másképpen nem indokolja 3,0 méterrel veendő figyelembe. (3) Magastetős épületek tetőfedésének anyagát és színezését az érintett tömb-szakasz adottságaihoz igazodva kell megválasztani. Egy épületen a 34. (5) bekezdésben foglalt egyedi megoldások kivételével csak egyféle anyagú és színezésű tetőfedő anyag alkalmazható. (4) Az adott ingatlant magába foglaló tömb meglévő beépítésének adottságait figyelembe véve a magastető kialakítására vagy átalakítására vonatkozóan a beépítési előírás keretében a főépítész javaslatot tehet a) valamely meglévő épülettel azonos tetőhajlásszög, illetve tetőhéjalás alkalmazására, b) a meglévő épület karakterét meghatározó építményrész vagy tetőfelépítmény megtartására, illetve újjáépítésére, valamint c) a b) pont szerinti esetben a meglévő, illetve újjáépített építményrészhez vagy tetőfelépítményhez való illeszkedési követelményekre.

19 19 VIII. Fejezet A városkép alakításának szabályai 29. A városkép alakításának általános szabályai 37. (1) A rendezett városkép kialakítása, illetőleg értékes elemeinek megőrzése érdekében új épületek létesítése, valamint meglévő épület bővítése során a) a környező beépítés(ek) domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolását, nyílászárókiosztását a városképi illeszkedés biztosítása érdekében figyelembe kell venni, b) úttorkolatok városképi szempontból kiemelt nézete tengelyében (lehetőleg hangsúlyos, homlokzat-szerűen kialakított) épület, épületrész álljon, c) saroktelek esetén a határoló közterületek felé lehetőleg egyenrangú homlokzati felületek nyíljanak úgy, hogy az épület főhomlokzatát a magasabb útkategóriába sorolt közút, városi tér esetén pedig a tér felőli oldalon kell kialakítani. (2) Amennyiben meglévő magastetős épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) vagy lapostetős épületen új magastető létesítése (és beépítése) esetén a homlokzat magassága az építési övezetre előírt miatt nem lenne növelhető, az értéke a városkép kedvezőbb alakítása érdekében vagy műszaki szükségességből építészeti szempontból indokolt mértékben, de legfeljebb 0,9 m-rel túlléphető az egyéb jogszabályok keretei között. 30. Látványvédelem, a városkép alakítása 38. (1) A városkép védelme és a városképi illeszkedés, továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében a jogszabályok keretei között a beépítési előírás keretében támogató vagy korlátozó javaslat adható a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítására, b) az eredeti, illetve a környezetre jellemző arculat megőrzése érdekében a portál(ok) kialakítására, c) a homlokzatképzésre, d) a szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességek figyelembevételével a konzol, illetve a közterület fölé nyúló épületrész (épületkiugrás, zárt erkély, előtető, árkád) méreteire, e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítására, f) az alkalmazható anyagok és az építmények homlokzatán, tetőzetén alkalmazható színekre. A beépítési előírásnak az a)-f) pontokban foglaltakkal kapcsolatos javaslataitól eltérő megoldás(ok) esetén a településképi véleményezési eljárás során az érintett utcakép bemutatásával igazolni kell, hogy a tervezett megoldás a javaslattal egyenértékű vagy kedvezőbb városképi megjelenést eredményez. (2) Zársorú beépítésű területen manzárd-tető nem létesíthető. 31. Anyaghasználat, színezés 39. (1) A VK, I és L2/A keretövezetben, a KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetekkel határos építési övezetekben, valamint védett területen az épület(ek) homlokzatainak átszínezéssel együtt járó részleges homlokzat-felújítása nem. Egyéb zártsorú beépítési módú területeken az épületek legalább a külső terepszint fölötti felület egészét magába foglaló földszinti homlokzatait együtt kezelve kell felújítani, illetve színezni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de az épület egészével harmonizáló homlokzatszínezés alkalmazható a) többszintes épület földszinti homlokzatfelületein, valamint b) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló homlokzat-szakaszokon, amennyiben azt az épület tömegének tagolása, építészeti tagozatainak kialakítása, a homlokzat érintett részének eltérő anyaga vagy felületképzése, illetve a településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás lehetővé, továbbá veszélyhelyezet elhárítása, hatósági kötelezettség teljesítése vagy természeti kár elhárítása szükségessé teszi. (3) A városkép, illetve az adott épület(ek) építészeti szempontból értékes elemeinek megőrzése érdekében az (1) bekezdésben foglaltakat az érintett homlokzatok domináns felületeire és építészeti tagozataira is egységesen értelmezve az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

20 20 a) Meglévő tégla-, illetve kőburkolat vakolt felülettel vagy egyéb anyaggal (szerkezettel) történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása, illetve színezett felületképzése még az épület egészének egységes felújítása során sem lehetséges. b) Az a) pontban foglaltakat az álkváderköves vakolt homlokzatokon is alkalmazni kell azzal a kiegészítéssel, hogy a kváderosztást a felújítás során meg kell őrizni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az eltérést a korábbi (eredeti) megjelenés helyreállítása indokolja. c) Több közterületre néző (sarok)épület homlokzati felújítása nem ütemezhető, az érintett homlokzatok felújítását egységes anyaghasználattal és színezéssel kell megvalósítani. (4) Az épületek homlokzati színezése során az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel általában legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, illetve azok egyikének legfeljebb két (egy szín alkalmazása esetén három) árnyalata alkalmazható. (5) Természetes anyag (kő-, tégla-, illetve faburkolat) homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület(rész) színezése során általában csak két, egymással és a természetes anyaggal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható. (6) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek (pl. a lábazatok felületei, a lépcsőházak egyedi szerkezetei, az erkélyek és a loggiák mellvédjei és/vagy korlátjai) azok anyaghasználatával összhangban egyedileg, de egységesen, a homlokzat egészéhez illeszkedve színezhetők. 32. Építmények, berendezések, szerkezetek megjelenése 40. (1) Meglévő épület közterületről látható és új épület valamennyi homlokzatán (tetőzetén) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. (2) Új épület homlokzatán ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés) csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át. Takartnak az olyan homlokzati felület kialakítása, illetve az olyan takaró- vagy segédszerkezet alkalmazása minősül, mely függetlenül attól, hogy a kültéri klímaberendezés elhelyezésére már sor került, avagy sem biztosítja az épület változatlan városképi megjelenését. (3) A kültéri klímaberendezés elhelyezését, valamint az épület megjelenéséhez illeszkedő takaró, illetve segédszerkezet kialakítását az építésügyi hatósági engedélyezési dokumentációban az épület egészére vonatkozóan abban az esetben is ábrázolni kell, illetve a tervezett takaró-, illetve segédszerkezeteket az építés során abban az esetben is teljeskörűen meg kell valósítani, ha az egyes kültéri klímaberendezések elhelyezésére a későbbiekben eltérő időben vagy átmenetileg egyáltalán nem kerül sor. (4) Meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, valamint többszintes épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, illetve az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel. (5) Meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésű, lehetőleg az eredetivel azonos anyagú nyílászáró szerkezetre cserélhetők. A nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója (a homlokzati falsíkhoz való viszonya) nem módosítható. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetleges cserék során az eredeti osztás-rendszertől csak az egyidejűleg beépített árnyékoló (pl. redőny-) szerkezet beépítése érdekében és mértékéig lehet eltérni azzal, hogy az árnyékoló által nem érintett osztásrendszer egységességét ez esetben is biztosítani kell. (7) Az (5)-(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható. IX. Fejezet Mérnöki létesítmények 33. A kötöttpályás közlekedési létesítményekkel összefüggő szabályok 41. (1) A metróvonal műtárgyainak védősávjában (a műtárgy szélétől 5 méteren belül) építmény csak a metró kezelőjének hozzájárulását követően, a biztonsági követelmények betartásával helyezhető el. A védősávok ábrázolását a rendelet 4. melléklete ( védelmek és korlátozások ) tartalmazza. (2) A MÁV Budapest Nyugati pu. Szob, valamint a Budapest Nyugati pu. Esztergom vasútvonalak szélső vágányától számított 50 m-en belül építmény csak a MÁV-val történt egyeztetés alapján, a biztonsági követelmények betartásával létesíthető.

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

A kerületi szabályozási tervre vonatkozó rendelkezések

A kerületi szabályozási tervre vonatkozó rendelkezések ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2008. (III.12.) RENDELETE * a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási

Részletesebben

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST, III. KERÜLET MIKOVINY U. - FOLYONDÁR U. - PODOLIN U. - DOBERDÓ ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 6/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 6/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 6/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 52/2001. (IX. 10.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 52/2001. (IX. 10.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 52/2001. (IX. 10.) számú r e n d e l e t e a Garibaldi u. Korányi F. u. Krúdy Gy. u. - Ószőlő u. közötti terület Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, többlakásos lakóépület, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház, felső szinteken irodák beépítést tisztázó elvi

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete. a településképi véleményezési eljárásról

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete. a településképi véleményezési eljárásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített

Részletesebben

26/2005. (VI.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

26/2005. (VI.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 26/2005. (VI.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet A Józsefváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 35/2004. (VII. 15.) ök. számú rendelet módosítása

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata képviselő-testületének 4/2012. (I.31.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata képviselő-testületének 4/2012. (I.31.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata képviselő-testületének 4/2012. (I.31.) önkormányzati rendelete a Budapest, IV. Újpest, Íves utca környéke kerületi építési szabályzatának és szabályozási

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. FEJEZET Alapvető rendelkezések

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. FEJEZET Alapvető rendelkezések Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (IV.25.) önkormányzati rendelete Budapest, IV. kerület Újpest Kósa Pál sétány és környezete (A Szilas-patak, a Hajló utca,

Részletesebben

Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE. a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum

Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE. a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.1) RENDELETE a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról Preambulum Bánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 4/1999. (III. 31.) rendelettel módosított 23/1998. (X. 13.) rendelete a Budapest XVI. kerület Rákosi út- Nádor utca-budapesti út-rózsa utca által határolt terület

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének 27/2012 (VI.06.) önkormányzati rendelete a Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási

Részletesebben

A helyi építészeti értékek fogalma 1.

A helyi építészeti értékek fogalma 1. Döbrököz Község Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2013. (V.17.) önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről (Egységes szerkezetbe foglalva a 4/2014. (V.28.) számú önkormányzati

Részletesebben

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelete

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelete Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelete a Pestszentlőrinc Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város. Közgyûlésének. 10/1999. (IV. 1.) sz. r e n d e l e t e. a Korányi-Pazonyi összekötõ úttól északra fekvõ terület

Nyíregyháza Megyei Jogú Város. Közgyûlésének. 10/1999. (IV. 1.) sz. r e n d e l e t e. a Korányi-Pazonyi összekötõ úttól északra fekvõ terület Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének 10/1999. (IV. 1.) sz. r e n d e l e t e a Korányi-Pazonyi összekötõ úttól északra fekvõ terület Helyi Építési Szabályzata módosításának jóváhagyásáról A Közgyûlés

Részletesebben

(2) A Rendelet 7. (1) bekezdés paraméter-táblázata kiegészül a következő sorral: Építménymagasság. Beépítettsé g max. (%) (m)

(2) A Rendelet 7. (1) bekezdés paraméter-táblázata kiegészül a következő sorral: Építménymagasság. Beépítettsé g max. (%) (m) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Bánhida, Madách-kert helyi építési szabályzatának felülvizsgálatával összefüggő../2014. (..) önkormányzati rendelete az 53/2009. (XII. 18.) önkormányzati

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához

ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához 3. Napirend helyi építési szabályzat módosításának előkészítése 3. Napirend ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának előkészítéséhez szükséges irányelvek meghatározásához

Részletesebben

Pölöske Község Önkormányzati Képviselőtestület 2/2005.( I. 29.) sz. önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről

Pölöske Község Önkormányzati Képviselőtestület 2/2005.( I. 29.) sz. önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről 1 Pölöske Község Önkormányzati Képviselőtestület 2/2005.( I. 29.) sz. önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről Pölöske Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselőtestület

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki.

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki. 1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 13/2009. (III. 20.) sz. rendelete az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről Kazincbarcika Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 34/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 34/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 34/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * A BUDAPEST, III. KERÜLET KIRÁLYOK ÚTJA HADRIANUS UTCA SZENTENDREI ÚT ORSZÁG ÚT KÖZIGAZGATÁSI HATÁR ÁLTAL

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

10/2015. (IV.15.) 7/2005. (XI.

10/2015. (IV.15.) 7/2005. (XI. Alsóörs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (IV.15.) önkormányzat rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2005. (XI. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

Budapest Csepel Önkormányzata. 33/2005. (XI. 22.) Kt. számú rendelete

Budapest Csepel Önkormányzata. 33/2005. (XI. 22.) Kt. számú rendelete Budapest Csepel Önkormányzata 33/2005. (XI. 22.) Kt. számú rendelete a Budapest, XXI. ker., Csepel Városrendezési és Építési Szabályzatár ól szóló többször módosított, 6/2002. (III. 26.) Kt. számú rendelet

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya Nagyhegyes Község közigazgatási területén elhelyezkedő közterületekre terjed ki. Értelmező rendelkezések

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya Nagyhegyes Község közigazgatási területén elhelyezkedő közterületekre terjed ki. Értelmező rendelkezések Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2009. ( IX. 17.) önkormányzati rendelete a közterület igénybe vételének és használatának szabályairól Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei

Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei Nymbus 2001 Építőipari Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Betéti Társaság Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei A jogszabályok által meghatározott esetekben kötelező tervfajta.

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (I.23.) önkormányzati rendelete

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (I.23.) önkormányzati rendelete Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (I.23.) önkormányzati rendelete Gyöngyöshalász Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2012. (VII. 11.)

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I.27.) sz. rendelete az épített környezet helyi védelméről

Ipolytölgyes község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I.27.) sz. rendelete az épített környezet helyi védelméről Ipolytölgyes község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I.27.) sz. rendelete az épített környezet helyi védelméről Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

BUDAPEST XI. KERÜLET ALSÓHATÁR UTCA KÖRNYÉKE TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLAT KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT 76/2009.(IV.8.) KORM.

BUDAPEST XI. KERÜLET ALSÓHATÁR UTCA KÖRNYÉKE TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLAT KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT 76/2009.(IV.8.) KORM. MŰ HELY ZRT. TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy Zsilinszky út. 31. I. POB: 1364 BP 4. PF 245, TEL: (36 1) 312 4570, 312 4573, FAX: (36 1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu BUDAPEST XI.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (V. 30.) számú RENDELETE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (V. 30.) számú RENDELETE Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (V. 30.) számú RENDELETE a Budapest, IV. ker. Újpest - Káposztásmegyer BKV végállomás és környezete (Óceánárok út kerülethatár

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

1.. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó.

1.. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó. Budapest Fıváros XIX.ker. Kispest Önkormányzatának 19/1999. (VI.23.) számú rendelete Budapest, XIX.ker. Kispest Esze Tamás u. Vas Gereben u. - Achim András u. - Jáhn Ferenc utca által határolt terület

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TMT Településrendezési és Műszaki Társulás 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Tel: (56) 419 087 tmt@chello.hu Sz: 12/2005. TÁPIÓSZELE Város TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT H. É. SZ. ÉS

Részletesebben

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének. 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének. 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2010 (IV.23.) önkormányzati rendelete AZ ÉPÍTMÉNYEK RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYGÉPKOCSI ELHELYEZÉSI

Részletesebben

MONOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2008. (III. 19.) számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt 1/2008.

MONOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2008. (III. 19.) számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt 1/2008. MONOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2008. (III. 19.) számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt 1/2008. SZÁMÚ RENDELETE A helyi építészeti örökség védelméről. Monor Város Önkormányzata

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

2009. 06. 02-i egybeszerkesztett változat

2009. 06. 02-i egybeszerkesztett változat Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2000. (XI. 24.) számú rendelete a Budapest, VI. kerület Belső-Terézváros Andrássy út Liszt F. tér Dohnányi E. utca Teréz krt. Király utca

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben -

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről

64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről 1. oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1 településképi védelméről Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya. 2. A rendelet alkalmazása

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya. 2. A rendelet alkalmazása Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 42/2012. (XII.28.) rendelete a Könyves Kálmán körút - Üllői út - Nagyvárad tér Gyáli út által határolt terület Kerületi Szabályozási

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete Tapolca Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT Helyi építési szabályzat: ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 16/2001. (VI.15.) SZÁMÚ RENDELETE ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL (ZÉSZ) Zalaegerszeg

Részletesebben

Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014 (II.28.) számú Önkormányzati rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről

Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014 (II.28.) számú Önkormányzati rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014 (II.28.) számú Önkormányzati rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök.

Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének 9 20/2002. (VII. 2.) 1 ök. rendelete a helyi környezet védelméről a 29/2002. (IX. 30.) 2 ök. rendelettel,

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14/2005. (VIII. 10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 1 (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2008. (11. 03.) rendelete a parkoló-létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2008. (11. 03.) rendelete a parkoló-létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2008. (11. 03.) rendelete a parkoló-létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a parkoló

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19 /2008. (X.2.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1.

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2008. (VI. 02.) Kt. rendelete Tapolca Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról (módosítással egybefoglalva és

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. A rendelet hatálya

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. A rendelet hatálya A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (II. 09.) rendelete a Budapest, IX. ker. Könyves Kálmán krt. Üllői út MÁV Kelenföld Keleti Pályaudvar vasútvonal - Gyáli út által határolt terület

Részletesebben

Í G / t ó Á r ó POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész

Í G / t ó Á r ó POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Í G / t ó Á r ó BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tárgy: 1.) Településképi véleményezési

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2011. (V. 20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÓZD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

Az előírások hatálya 1.

Az előírások hatálya 1. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2001. (VII.13.) KT. sz. r e n d e l e t e Szentes, Alsórét Építési szabályzatának és Részletes Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Módosította: 10/2006.

Részletesebben

SZENTBÉKKÁLLA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 SZENTBÉKKÁLLA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓAN VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. Építményadó. 5. Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 3.

1. Általános rendelkezések. 2. Építményadó. 5. Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. 3. Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2013.(XII. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (egységes szerkezetben, hatályos 2014. május 8-tól) Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014.(V.7.) önkormányzati rendelete

Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014.(V.7.) önkormányzati rendelete Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014.(V.7.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Fentieket ismeretében a Tisztelt Bizottság elé terjesztem a kérelmet megvitatásra és döntésre.

Fentieket ismeretében a Tisztelt Bizottság elé terjesztem a kérelmet megvitatásra és döntésre. Nyílt ülésen kerül tárgyalásra A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 1. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület közterület-használati kérelme a Várpark területére

Részletesebben

I. FEJEZET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

I. FEJEZET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK A Budapest Főváros IX. kerület, Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2012. (V.22.) rendelete a Budapest, IX. ker. BVM METRÓ ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE (Ecseri út 3-as villamos vonala Határ úti felüljáró

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14/2005. (VIII. 10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 1 (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzata 19/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelete a közterület elnevezés, átnevezés, és a házszámozás rendjéről

Kazincbarcika Város Önkormányzata 19/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelete a közterület elnevezés, átnevezés, és a házszámozás rendjéről Kazincbarcika Város Önkormányzata 19/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelete a közterület elnevezés, átnevezés, és a házszámozás rendjéről Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

Gyenesdiás Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ)

Gyenesdiás Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) 1 Gyenesdiás Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (III. 24.) számú rendelete Gyenesdiás Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) Gyenesdiás Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2012. május SO-i ülésére. Tárgy: Budapest, X. kerület, Kerepesi út - Pilisi utca - 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos-patak

Részletesebben

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól 1 Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Tószeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

EGYEK NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA II/2. FEJEZET EGYEK NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁS. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2010.(VIII.26.) sz. rendelete a 11/2005.(IV.14.) sz. rendeletével jóváhagyott

Részletesebben

TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2009.VI.02. TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A szabályzatot Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Képviselőtestülete 40/2000.(XII.20.)sz. rendeletével fogadta el.

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzata

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzata Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzata I. FEJEZET...3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 II. FEJEZET...16 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI...16 III. FEJEZET...45 BEÉPÍTÉSRE

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete Mezőkövesd Város Önkormányzata épviselő-testületének 17/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelete Mezőkövesd város Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról Mezőkövesd Város Önkormányzatának

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. áprilisi ülésére Tárgy:

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF.

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakok 3. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. 1. A tűzvédelmi szak közreműködésének

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 41/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 41/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2003. (VIII. 28.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza általános rendezési terve szabályozási előírások és szabályozási terv központi belterület és Salamonbokor

Részletesebben

Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Lipót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(VIII..) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Lipót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól 1 Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

A közterületek használatáról

A közterületek használatáról Gyöngyöshalász községi Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2008. (V.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 17/2008.(VI.26.), 19/2013.(XII.10) önkormányzati rendeletei egységes szerkezetben

Részletesebben

Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 3/2006. (III. 2.) rendelete Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17.

Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 3/2006. (III. 2.) rendelete Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17. Egységes szerkezetbe foglalta: Miklós Klára Egységes szerkezetbe foglalás időpontja: 2009. június 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 3/2006. (III. 2.) rendelete Budapest XVII. kerület Városrendezési

Részletesebben