A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, április 3., péntek 29. szám Ára: 210, Ft TARTALOMJEGYZÉK 65/1998. (IV. 3.) Korm. r. 66/1998. (IV. 3.) Korm. r. 67/1998. (IV. 3.) Korm. r. 13/1998. (IV. 3.) FM r. 14/1998. (IV. 3.) FM r. 15/1998. (IV. 3.) FM r. 16/1998. (IV. 3.) FM r. 17/1998. (IV. 3.) FM r. 18/1998. (IV. 3.) FM r. 7/1998. (IV. 3.) IM r. 9/1998. (IV. 3.) KTM r. 10/1998. (IV. 3.) KTM r. 9/1998. (IV. 3.) KHVM r. 54/1998. (IV. 3.) KE h. 1043/1998. (IV. 3.) Korm. h. 1044/1998. (IV. 3.) Korm. h. 1045/1998. (IV. 3.) Korm. h. 6/1998. (MK 29.) MNB hird. 7/1998. (MK 29.) MNB hird. 8/1998. (MK 29.) MNB hird. A programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelés ú el óirányzatok megtervezésér ól, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjér ól szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságáról szóló 64/1996. (V. 3.) Korm. rendelet módosításáról A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról A vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól A vágómarhák vágás utáni min ósítésér ól és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról A vágósertések vágás utáni min ósítésér ól és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról A vágójuhok vágás utáni min ósítésér ól és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az egyes sertéshús- és sertéshúskészítmény-féleségek exportjának többlettámogatásáról A nemzeti szabványok kötelez ó alkalmazásáról szóló 54/1994. (X. 19.) FM rendelet módosításáról Egyes szervezetek bírósági nyilvántartási szabályainak módosításáról Az önkormányzati f óépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeir ól A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezésér ól szóló 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet, valamint a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásának részletes szabályairól szóló 6/1997. (I. 31.) KTM rendelet módosításáról A rádió és televízió m úsorszórás legmagasabb díjairól Címzetes államtitkár felmentésér ól A MÁV Rt. német szövetségi hitelb ól történ ó motorkocsi-beszerzésér ól A Dunai Vízlépcs órendszerrel kapcsolatban el óírt hatásvizsgálatok elvégzésér ól A Kormány kabinetjeir ól szóló 1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat és a Kormány ügyrendjér ól szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról forintos címlet ú érmék bevonásáról A 200 forintos címlet ú ezüstérmék bevonásáról A 200 forintos címlet ú bankjegyek kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bank és az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepl ó külföldi pénznemek USA dollárra átszámított árfolyamairól A munkaügyi miniszter közleménye a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról Az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal közleménye az január 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A Problémában Segít ók Független Pártja évi pénzügyi zárómérlege Helyesbítés Oldal

2 2458 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 65/1998. (IV. 3.) Korm. rendelete a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelés ú el óirányzatok megtervezésér ól, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjér ól szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény a (2) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendeli el: 1. A programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelés ú el óirányzatok megtervezésér ól, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjér ól szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 3. alcím, 25. el óirányzat-csoport számú,,egyházi m úemlékek rekonstrukciójának támogatása szövegrész hatályát veszti. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Horn Gyula s. k., miniszterelnök A Kormány 66/1998. (IV. 3.) Korm. rendelete a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságáról szóló 64/1996. (V. 3.) Korm. rendelet módosításáról 1. A Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságáról szóló 64/1996. (V. 3.) Korm. rendelet 4. -a a következ ó mondattal egészül ki:,,a csatlakozással kapcsolatos döntések meghozatalára irányuló el óterjesztéseket az Államtitkárság vezet ójével együtt kell benyújtani. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Horn Gyula s. k., miniszterelnök A Kormány 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelete a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról A természet védelmér ól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 47. -ának (1) bekezdésében, valamint 85. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következ óket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tvt ának a) pontja és 24. -ának (2) bekezdése alapján védett és fokozottan védetté (a továbbiakban együtt: védett) nyilvánított életközösségekre. (2) E rendelet hatálya alá tartozó életközösségek, növénytársulások vagy állatok életközösségei lehetnek. 2. (1) A védett növénytársulásokra ha e rendelet másként nem rendelkezik a Tvt. védett természeti területekre vonatkozó (Tvt , 35. -ai, valamint ai) rendelkezései az e rendeletben foglalt eltéréssel megfelel óen irányadóak. (2) A védett növénytársulásokhoz tartozó növényfaj egyedére a Tvt. védett növényfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 42. ) az e rendeletben foglalt eltéréssel irányadóak.

3 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2459 (3) A védett állati életközösségekhez tartozó állatfaj egyedére a Tvt. védett állatfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 43. ) az irányadóak. 3. A védett életközösségek megóvását a) azok biológiai sokféleségének meg órzésével, b) a növénytársulások esetében, az azokat alkotó növényfajok természetesen kialakult arányának fenntartásával, c) természetes [Tvt. 4. c) pont] vagy természetközeli állapotú [Tvt. 4. d) pont] él óhelyeik fenntartásával és védelmével kell biztosítani. 4. A 3. -ban foglaltak biztosítása érdekében jogszabály eltér ó rendelkezése hiányában a 9. -ban meghatározott kivétellel tilos a védett növénytársulások a) biológiai sokféleségének csökkentése, a növénytársulást alkotó növényfajok arányának megváltoztatása; b) természetes vagy természetközeli állapotú él óhelyeinek megsemmisítése, továbbá az él óhelyek olyan mérték ú vagy jelleg ú felaprózása, amely megakadályozza a védett növénytársuláshoz tartozó fajok genetikai állományainak kicserél ódését; c) él óhelyére nem óshonos, tájidegen, továbbá olyan növényfajok betelepítése, amely a védett növénytársulások természetes, természetközeli állapotát hátrányosan befolyásolják; d) olyan használata, hasznosítása, amely azok fennmaradását veszélyezteti, vagy hátrányosan megváltoztatja. 5. A vizes él óhelyeken található fokozottan védett növénytársulások esetén jogszabály eltér ó rendelkezése hiányában a 4. -ban meghatározottakon túl tilos a) a Tvt ának (1) bekezdésében el óírtak betartása érdekében a vízügyi hatóság által meghatározott ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással történ ó elvonása; b) az olyan módon történ ó vízhasználat és a használt víznek a vizekbe, talajba történ ó visszavezetése, valamint a vizeknek olyan átvezetése, amely a vízadó és a befogadó közeg készleteit, min óségét és természetes él óvilágát közvetlenül megváltoztatja, öntisztulását veszélyezteti; c) a növénytársulás él óhelyéül szolgáló vizekbe nem óshonos él ó szervezet betelepítése; d) a vizes él óhelyeket tápláló természetes állapotú források vízmennyiségének csökkentése, azok természetes vízelfolyását befolyásoló, illetve módosító tevékenységek végzése. 6. Fokozottan védett gyeptársulások területén jogszabály eltér ó rendelkezése hiányában a 4. -ban meghatározottakon túl tilos a) a gyep feltörése, felülvetése; b) a növényvéd ó szer, illetve a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok használata. 7. (1) Az erd óterületen található fokozottan védett növénytársulásokban az erd ógazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként a kezelési tervben [9. (1) bekezdés] foglaltakkal összhangban a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával végezhet ó. (2) Az erd óterületen található védett növénytársulásokban fakitermelést a vegetációs id ószak alatt csak tisztítás, törzskiválasztó gyérítés céljából, növényegészségügyi okból vagy természeti kár megel ózése, illetve elhárítása miatt az igazgatóság hozzájárulásával lehet végezni. (3) Az erd óterületen található védett növénytársulásokban a) tarvágás csak növényegészségügyi okból vagy természeti kár megel ózése, elhárítása miatt, illetve természetes felújulásra nem képes állományokban összefügg óen legfeljebb 3 hektár kiterjedésben engedélyezhet ó; b) a fokozatos felújítást követ ó végvágás összefügg ó kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg; c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erd óterületekhez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erd ófelújítás befejez ódött.

4 2460 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám (4) Az erd óterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-el ókészítés és a vágásterületen az égetés csak növényegészségügyi indokból vagy természeti kár megel ózése, illetve elhárítása miatt végezhet ó. (5) Erd óterületen található védett növénytársulásokban az erd ófelújítás helyb ól származó szaporítóanyaggal, a tájjelleg meg órzését biztosító ökotípussal végezhet ó. (6) Az erd óterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásokban az igazgatóság szakhatóságként vesz részt. fenntartása érdekében az e rendelet alapján tiltott tevékenység (4 6. -ok) folytatását igazgatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötheti. (2) A terv szakmai el ókészítését az igazgatóság végzi, és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az életközösségek védetté nyilvánítását kimondó rendeletben állapítja meg. Kártalanítás (1) A védett növénytársulások él óhelyét érint ó külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szempontú kibocsátási határértékek megállapítására vonatkozó hatósági eljárásban az igazgatóság szakhatóságként m úködik közre. (2) A védett növénytársulások fennmaradását veszélyeztet ó vagy károsító tájidegen állatfajok állományának vadászati módszerrel történ ó csökkentését, felszámolását vagy az él óhely vadeltartó képességéhez mérten túltartott vadászható vadfaj állományának csökkentését természetvédelmi okból az igazgatóság kezdeményezi a vadászati hatóságnál. Az állomány csökkentését vagy felszámolását a vadászatra jogosult a természetvédelmi feltételek betartásával a vadászati hatóság határozata alapján köteles elvégezni. (3) Ha a védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban vagy jogszabályon alapuló egyedi határozatban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezel óje, használója) nem tesz eleget, az igazgatóság azonnal végrehajtható határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégezheti. Védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó terv 9. (1) A védett növénytársulások megóvása, védelme és fenntartása érdekében a Tvt. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv rendelkezéseivel összhangban a növénytársulások él óhelyeinek elhelyezkedésében érintett terület tulajdonosa (vagyonkezel óje, használója) bevonásával tervet kell készíteni [Tvt. 53. (4) bekezdés c) pontja]. A terv a védett növénytársulások A védett növénytársulásokra természetvédelmi érdekb ól elrendelt mez ó- és erd ógazdálkodási korlátozásokra és tilalmakra a Tvt ának, valamint a külön jogszabály kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit megfelel óen alkalmazni kell. Védett növénytársulások állapotának figyelemmel kísérése 11. Az igazgatóságok a növénytársulások védetté nyilvánítását kimondó rendelet hatálybalépését követ ó egy éven belül az igazgatóság illetékességi területén található védett növénytársulások ellen órzése, folyamatos figyelemmel kísérése céljából kötelesek megkezdeni a megfigyel ó, ellen- órz ó és értékel ó (monitoring) rendszer kiépítését, és gondoskodnak azok fenntartásáról és üzemeltetésér ól. 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdet ó évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következ ó jogszabályával tartalmaz összeegyeztethet ó szabályozást: a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes él óhelyek és a vadon él ó növény- és állatvilág védelmér ól. Horn Gyula s. k., miniszterelnök

5 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2461 A Kormány tagjainak rendeletei A földm úvelésügyi miniszter 13/1998. (IV. 3.) FM rendelete a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a kereskedelmi célú vágóállat-termelés, valamint a min óségi hús-, hústermék-el óállítás és kereskedelem el ósegítése érdekében a következ óket rendelem el: 1. A rendelet hatálya kiterjed a) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaságokra, akik bel-, illetve külkereskedelmi értékesítés vagy közfogyasztás céljából, vágóhidat vagy vágóhelyet üzemeltetnek (a továbbiakban: a vágóhíd üzemeltet óje); b) a vágósertések, vágómarhák, illetve vágójuhok (a továbbiakban: vágóállatok) min ósítésére jogosult természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaságokra (a továbbiakban: min ósít ó, illetve min ósít ó szervezet); c) a vágóállatokat el óállító tenyészt ókre, hízlalókra (a továbbiakban: termel ó); d) a vágóállat kis- vagy nagykeresked ókre (a továbbiakban: keresked ó); e) a min ósítési tevékenység ellátásában eljáró szervként részt vev ó szervezetekre (a továbbiakban: eljáró szerv). 2. A vágóállatokat az engedélyezett min ósít ó módszerekkel kell min ósíteni és osztályba sorolni. A min ósítésre kötelezett vágóállatokat, azok min ósítésének módját, valamint osztályba sorolásának feltételeit a vágósertésekre, a vágómarhákra és a vágójuhokra vonatkozó külön jogszabályok határozzák meg. A min ósít ó szervezet 3. (1) A vágóállatok vágás utáni min ósítését kizárólag m úködési engedéllyel rendelkez ó, a (3) bekezdésben, valamint a rendelet mellékletében el óírt feltételeknek megfelel ó min ósít ó szervezet végezheti. (2) Az e rendelet mellékletében részletezett irányelvek figyelembevételével elkészített m úködési engedély iránti kérelmet a F óvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen órz ó Állomás Hús- és Tejellen órzési F ófelügyeletéhez (a továbbiakban: f ófelügyelet) kell benyújtani a f ófelügyelet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon. A m úködési engedély két évig érvényes. Az érvényesség kérelemre meghosszabbítható. A f ófelügyelet a min ósít ó szervezeteket kétévenként felülvizsgálja. (3) A min ósít ó szervezet, valamint annak tisztségvisel ói és alkalmazottai nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a min ósít ó tevékenységgel. Így sem közvetve, sem közvetlenül nem lehetnek érdekeltek vágóállat-tenyésztésben, -hizlalásban, vágóállat-értékesítésben, -forgalmazásban és nem üzemeltethetnek vágóhidat vagy vágóhelyet, továbbá nem lehetnek tisztségvisel ói és alkalmazottai a min ósítési tevékenységet ellen órz ó szervezeteknek. (4) Az engedély iránti kérelemben a kérelmez ónek nyilatkoznia kell, hogy a (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. (5) A min ósít ó szervezet köteles a) gondoskodni arról, hogy a min ósítést kizárólag a jogszabályban el óírt feltételeknek megfelel ó személyek végezzék; b) a min ósítésre kötelezett vágóhídon, annak üzemeltet ójével, illetve a termel óvel vagy a keresked óvel kötött szerz ódés alapján a vágóállatok vágás utáni min ósítését elvégezni; c) a jogszabályban el óírt személyi és tárgyi feltételeket biztosítani; d) a földm úvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az adott termékpályán elismert terméktanáccsal (a továbbiakban: terméktanács) az adatrögzítés, a térítésmentes adatszolgáltatás módjáról és a biztonságos adatvédelem rendszerér ól megállapodást kötni; e) a termel ót vagy a keresked ót kérésükre tájékoztatni a min ósítés alapadatairól. 4. (1) A min ósít ó hely kialakítására vonatkozóan a vágóhíd üzemeltet óje által biztosítandó tárgyi feltételeket a f ófelügyelet által a Mez ógazdasági és Élelmezésügyi Értesít óben közzétett irányelvek határozzák meg. (2) Valamennyi min ósítési módszer esetén a vágóhíd üzemeltet óje által kötelez óen biztosítandó tárgyi feltételekbe a min ósítéshez szükséges mérlegek és a súlyméréssel kapcsolatos adatrögzít ó berendezések is beletartoznak. (3) A vágóhíd üzemeltet óje által kötelez óen biztosítandó tárgyi feltételekbe a vágósertések vágás utáni min ósítése esetében nem tartoznak bele a következ ó eszközök: a szúrószonda, a mér óléc és az ezekhez tartozó adatrögzít ó berendezések.

6 2462 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám 5. (1) A min ósít ó szervezetet a min ósítési tevékenységének ellátásáért a vágóhíd üzemeltet ójével, illetve a termel óvel vagy a keresked óvel kötött szerz ódés alapján díjazás illeti meg. A szerz ódésben rendelkezni kell a min ósít ó eszközök, m úszerek és a kapcsolódó berendezések szervizelésér ól, karbantartásáról is. (2) A min ósít ó szervezet min ósít ói tevékenységét kizárólag szakképzett, engedéllyel rendelkez ó min ósít ó által látja el. A min ósít ó 6. (1) A vágóállatok vágás utáni min ósít óje kizárólag szakképzett, a tevékenység végzésére vonatkozó m úködési engedéllyel rendelkez ó, és a rendelet mellékletében el óírt feltételeknek megfelel ó szervezeti keretek között m úköd ó természetes személy lehet. A min ósítés végzésére vonatkozó m úködési engedélyt kérelemre a f ófelügyelet adja ki. (2) A min ósít ó m úködési engedélye kiadásának személyi feltételei: a) egészségügyi alkalmasság; b) vágóállat-min ósít ó szakmunkás szakképzettség. (3) A m úködési engedély két évig érvényes. Az érvényesség kérelemre meghosszabbítható. A meghosszabbítás a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt tanúsító orvosi bizonyítványok, valamint b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott képzettséget igazoló, valamint a szintentartó ismereteket biztosító a Földm úvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott követelményeknek megfelel óen szervezett és lebonyolított, írásbeli beszámolási kötelezettséggel járó szakmai tanfolyamon való részvételt igazoló dokumentumok alapján engedélyezhet ó. (4) A min ósít ó a termel óvel, a keresked óvel, illetve a vágóhíd üzemeltet ójével nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, és azoktól munkabért vagy bármilyen egyéb járandóságot a min ósít ó tevékenysége gyakorlásával összefüggésben semmilyen jogcímen nem kaphat. (5) A min ósít ó nem lehet kereskedelmi céllal termel ó, keresked ó, valamint vágóhíd üzemeltet óje vagy tulajdonosa. 7. (1) A min ósít ó a f ófelügyelet által biztosított, a min ósít ó azonosíthatóságát szolgáló és a min ósítés hitelességét igazoló bélyegz ót köteles használni. A min ósít ó szervezet a bélyegz ó elvesztését vagy használhatatlanná válását haladéktalanul köteles a f ófelügyeletnek bejelenteni. (2) A min ósít ó a min ósítés során a f ófelügyelet által jóváhagyott nyomtatványokat köteles alkalmazni. 8. (1) A f ófelügyelet a min ósít ó m úködési engedélyét visszavonja vagy felfüggeszti: a) a min ósít ónek a tevékenység beszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozata alapján; b) a min ósít ó halála esetén; c) a 6. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek megváltozása esetén; d) e rendelet el óírásainak meg nem felel ó m úködés esetén; e) a tevékenységgel összefügg ó, külön jogszabályokban meghatározott feltételek nem teljesítése esetén; f) az adatok valótlan, illetve hibás dokumentálása esetén, amennyiben azt az ellen órzés megállapítja. (2) A min ósít ó szervezet a min ósít ó tevékenységének megsz únésekor vagy engedélyének felfüggesztésekor, illetve visszavonásakor a korábbi min ósítésekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint a f ófelügyelett ól átvett bélyegz ót nyolc napon belül köteles átadni a f ófelügyeletnek. A f ófelügyelet köteles ezt jegyz ókönyvben rögzíteni. A vágóállatok min ósítése 9. A vágóállatokat az állattenyésztésr ól szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, a marhalevél kiváltásáról és kezelésér ól szóló FM rendeletnek, illetve az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerér ól szóló FM rendeletnek megfelel óen a termel ó a vágás el ótt köteles olyan azonosító jellel ellátni, amely a vágóállat azonosítását a vágóhídra való szállítástól kezdve a vágási folyamaton át a feldolgozás megkezdéséig, illetve a kereskedelmi értékesítésig lehet óvé teszi. 10. (1) A min ósít ó köteles a vágás napján hitelt érdeml óen és utólag is ellen órizhet ó módon a vágóállat azonosító adatait, valamint a súlymérés és a min ósítés adatait az a) c) pontokban el óírtak szerint írásban vagy számítógépes adatrögzítéssel dokumentálni: a) az azonosító adatok a vágás helye és id ópontja, a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei,

7 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2463 a termel ó vagy a keresked ó azonosító adatai [név, lakcím (cég neve, székhely, telephely)], a min ósít ó neve és m úködési engedélyének száma, az alkalmazott min ósít ó módszer megjelölése és az eszköz típusszáma; b) a súlymérési adatok a vágóállat hasított meleg súlya; c) a min ósítési adatok ca) vágósertés esetén: b órös vágásmódnál a szalonna- és izomvastagság mért értékei, lehúzott vágásmódnál a zsíros b ór, a szalonnás féltest, a lehúzott, letisztított csontos hús súlya, a kereskedelmi (min ósítési) osztály bet újele, valamint a színhústartalom százaléka, cb) vágómarha esetén: a húsossági osztály bet újele, a faggyússági fokozat számjele, a kor- és ivarjelölés, cc) vágójuh esetén: az izmoltsági osztály bet újele, a faggyúborítottsági osztály számjele, az L vagy S kategória megjelölése. (2) A felvett adatok valódiságáért a min ósít ó felel ósséggel tartozik. (3) Az (1) bekezdés szerint dokumentált adatokat a min ósít ó szervezet köteles a vágást követ ó hat hónapig meg órizni. 11. A min ósítés, illetve a kereskedelmi osztályba sorolás adatai a termel ó vagy a keresked ó és a vágóhíd üzemeltet óje közötti szerz ódésben a felvásárlási ár, valamint a vállalati, üzemi termelés-elszámolás bizonylati alapjául szolgálnak. 12. (1) A termel ó vagy a keresked ó, valamint a vágóhíd üzemeltet óje a min ósítés eredménye ellen a min ósítés id ópontjától számított egy hónapon belül kifogással élhet a f ófelügyeletnél, amennyiben a kifogásolt min ósítés ú féltesteket a 9. -ban foglaltak szerinti azonosító jellel ellátták. (2) Kifogásolt min ósítés esetén a termel ó vagy a keresked ó, illetve a vágóhíd üzemeltet óje kezdeményezheti a f ófelügyelet helyszíni ellen órzését. (3) Ha a min ósítés megfelel ó volt, a helyszíni felülvizsgálat költségeit a kifogás benyújtója viseli. 13. (1) A terméktanács az információs rendszerének keretében központi zártláncú, adatvédelemmel ellátott adatbankot (a továbbiakban: adatbank) m úködtet. (2) A min ósít ó köteles a min ósítés eredményér ól napi jelentést készíteni, és azt a vágás napján a vágóhíd üzemeltet ójének átadni, valamint az adatbanknak megküldeni. A jelentésnek a 10. (1) bekezdés szerint dokumentált adatokat kell tartalmaznia. (3) A vágóhíd üzemeltet óje köteles: a) a vágóállatok vágóhídon belüli egyedi azonosításáról gondoskodni; b) heti rendszerességgel az adatbanknak megküldeni a kereskedelmi (min óségi) osztályoknál alkalmazott árat; c) hét napon belül tájékoztatni a termel ót vagy keresked ót a min ósítés eredményeir ól és a kereskedelmi (min óségi) osztályok szerinti árakról; d) a vágóhídi állategészségügyi ellen órzés, illetve húsvizsgálat vágóállat min óségével összefügg ó adatait a min ósítés és a kereskedelmi osztályba sorolás adataival együtt a terméktanácsnak (adatbanknak) és a termel ónek vagy a keresked ónek átadni. (4) A terméktanács köteles a f ófelügyelet részére folyamatosan és térítésmentesen átadni a min ósítés ellen órzéséhez szükséges valamennyi adatot. (5) A terméktanács az adatok feldolgozásának, illetve értékelésének eredményeit az adatvédelmi megállapodásban meghatározott csoportosított formában az adatszolgáltatásra kötött szerz ódések alapján térítésmentesen köteles a minisztérium, a f ófelügyelet, illetve az Országos Mez ógazdasági Min ósít ó Intézet (a továbbiakban: OMMI) rendelkezésére bocsátani. (6) A terméktanács heti rendszerességgel köteles a min ósítés és az osztályok árának csoportosított adatait legalább egy szaklapban közzétenni. Eljáró szervek 14. A vágóállatok vágás utáni min ósítésének irányításával, szervezésével és a min ósítési tevékenység végzésével kapcsolatos feladatokat a) a minisztérium, b) a f ófelügyelet, c) az OMMI, d) a terméktanács, valamint e) az adott feladat végrehajtásában oktatásban, továbbképzésben, vizsgáztatásban, min ósítésben közrem úköd ó szervezetek, intézmények látják el.

8 2464 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám 15. (1) A minisztérium a min ósítés irányítási, szervezési feladatainak keretében a) az eljáró szervek képvisel óinek közrem úködésével külön jogszabályban foglaltak szerint öt hét tagú Min ósítési Ellen órzési és Koordinációs Bizottságot hoz létre, és m úködtet; b) megbízza az OMMI-t a min ósítési módszerek engedélyezési eljárásának lefolytatásával és az engedélyezett módszerek id ószakos felülvizsgálataival; c) évente közzéteszi a m úködési engedéllyel rendelkez ó min ósít ók listáját a minisztérium hivatalos lapjában. (2) A minisztérium a min ósítés hatósági feladatainak keretében a) engedélyezi az alkalmazható min ósít ó módszereket; b) indokolt esetben elrendeli a jóváhagyott min ósít ó módszerek alkalmazhatóságának felülvizsgálatát; c) a min ósítési ügyekben az ellen órzési, illetve a szankcionálási feladatok tekintetében hatáskörének megfelel óen másodfokon eljár; d) jóváhagyja az oktatás, továbbképzés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét; e) kijelöli a min ósít ó és az ellen órzést végz ó személyek oktatására, továbbképzésére, vizsgáztatására jogosult intézményeket. 16. (1) A vágóállatok vágás utáni min ósítésével és a min ósít ó tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági feladatokat kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel a F óvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen órz ó Állomás Hús- és Tejellen órzési F ófelügyelete látja el. (2) A f ófelügyelet feladatait területi felügyel ói útján látja el. (3) A f ófelügyelet a) engedélyeket ad ki; b) ellen órzést végez, vagy végeztet; c) felülvizsgálatot tart; d) nyilvántartást vezet az engedélyhez kötött tevékenységekr ól, a min ósít ó szervezetekr ól, min ósít ókr ól, valamint az engedélyezett min ósít ó eszközökr ól; e) szakért ót rendelhet ki; f) ellátja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. (4) A f ófelügyelet engedélyezi a) a min ósít ó szervezet m úködését; b) a min ósít ó m úködését. (5) A f ófelügyelet ellen órzi a) a min ósít ó szervezet m úködési feltételeit; b) a min ósít ó személy m úködési feltételeit; c) a vágóhídi min ósítési rendszert (a jelölést, a technológiai el ókészítést, a min ósítést, a min ósít ó szakmai tevékenységét, egyéb tárgyi feltételeit); d) az adatszolgáltatást. (6) A f ófelügyelet a) valamennyi vágóhídon köteles el óre meghatározott terv szerint, rendszeresen vagy alkalomszer úen a min ósítésre vonatkozó teljes kör ú ellen órz ó vizsgálatot végezni, és annak eredményét dokumentálni; b) a min ósítésre kötelezett vágóhidak üzemeltet óje ellen mulasztás esetén a miniszternél bejelentést tesz, kivizsgálást, illetve indokolt esetben szankcionálást kezdeményez; c) jogosult a min ósítési tevékenységhez szükséges feltételek hiányában a min ósítést id ószakosan vagy véglegesen felfüggeszteni. (7) A f ófelügyelet kezdeményezheti a jóváhagyott min ósít ó módszerek, illetve a regressziós egyenletek alkalmazhatóságának felülvizsgálatát. (8) A f ófelügyelet a) a min ósít ó szervezetet költségtérítés ellenében egységes nyomtatványokkal, valamint a min ósít ó azonosíthatóságát szolgáló és a min ósítés hitelességét igazoló bélyegz óvel látja el, és err ól nyilvántartást vezet; b) megszervezi a m úködéséhez szükséges információs rendszert és nyilvántartást; c) folyamatosan figyelemmel kíséri a tevékenységével összefügg ó szakterület nemzetközi eredményeit és kapcsolatot tart az EU-tagállamok ellen órz ó szervezeteivel. 17. Az OMMI a min ósítéssel kapcsolatos feladatok keretében a) szakmailag indokolt esetben ellen órzi az engedélyezett min ósít ó módszereket, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására; b) megkeresés, illetve megbízás alapján elvégzi az új módszerek alkalmazhatóságának vizsgálatát, és adott esetben a szükséges szakmai egyeztetéseket követ óen javaslatot tesz azok alkalmazásának engedélyezésére. 18. A terméktanács a min ósítéssel kapcsolatos feladatokat az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben foglaltak alapján a minisztériummal kötött megállapodásban meghatározott feltételek szerint látja el.

9 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az oktatásra, továbbképzésre, vizsgáztatásra jogosult intézmények a min ósítéssel kapcsolatos feladatok keretében a) biztosítják a vágóállat-min ósít ó szakmunkás-szakképzettség megszerzésének lehet óségét; b) szervezik a továbbképz ó tanfolyamokat a minisztérium által jóváhagyott ütemterv és tematika alapján. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanfolyam szervezésére vonatkozó kötelezettségüket a kijelölt intézmények a minisztérium által feljogosított részére adott megbízás útján is teljesíthetik. Felel ósségi szabályok 20. A felel ósségviselésre a Polgári Törvénykönyvr ól szóló törvény és a szabálysértésekr ól szóló törvény rendelkezései alkalmazandók. (5) A 13. (1) bekezdésében meghatározott adatbankot terméktanács által megbízott szervezet december 31-ig m úködtetheti. (6) Az a természetes személy, aki valamely min ósít ó szervezet alkalmazottjaként a szükséges szakképzettség megszerzése érdekében beiskolázásra került, a képzés els ó szakaszának sikeres teljesítését igazoló tanúsítvány alapján a gyakorlat megszerzése érdekében szakképzett min ósít ó felügyelete mellett tanulmányai ideje alatt min ósítési tevékenységet végezhet. (7) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésér ól szóló évi I. törvény alapján a Tanács 3220/84 EGK rendeletével, a Bizottság 2967/85 EGK rendeletével, a Tanács 1208/81 EGK rendeletével, valamint a Tanács 1186/90 EGK rendeletével, a Tanács 338/91 EGK rendeletével és a Bizottság 461/93 EGK rendeletével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter 21. Az e rendeletben meghatározott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alkalmazandók. Záró és átmeneti rendelkezések 22. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidej úleg a vágósertések és a vágómarhák vágás utáni min ósítésér ól szóló 9/1994. (III. 10.) FM rendelet, valamint az azt módosító 5/1995. (IV. 13.) FM rendelet, a 11/1997. (II. 28.) FM rendelet és a 77/1997. (X. 31.) FM rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet el óírásait a vágómarhák min ósítésére kötelez óen január 1. napjától, a vágójuhok min ósítésére kötelez óen január 1. napjától kell alkalmazni. (3) A f ófelügyelet által e rendelet hatálybalépése el ótt a 9/1994. (III. 10.) FM rendelet alapján kiadott, a min ósítés végzésére vonatkozó engedély, valamint a min ósít ó helyre vonatkozó engedély az abban meghatározott ideig, de legfeljebb december 31-ig érvényes. (4) Min ósítési tevékenységet január 1. napjától csak az e rendelet szerinti m úködési engedéllyel rendelkez ó min ósít ó szervezet és az ilyen szervezet keretében m úköd ó min ósít ó végezhet. Melléklet a 13/1998. (IV. 3.) FM rendelethez Irányelvek vágóállat min ósít ó szervezetek alkalmasságának elbírálásához, m úködésük engedélyezéséhez 1. Tárgy Ezek az irányelvek meghatározzák azt, hogy a 3. (2) bekezdése szerint milyen feltételek mellett engedélyezett a rendelet szerinti gazdasági tevékenységet segít ó min ósítési szolgáltatás (TEÁOR K 74.84) végzése. 2. Engedélyezés feltételei M úködési engedélyért folyamodhat minden olyan Magyarországon bejegyzett jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaság, amely az alábbi feltételeket teljesíti: 2.1. Összeférhetetlenség Az engedélykér ónek nyilatkoznia kell a f ófelügyeletnél, hogy a 3. (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, továbbá mellékelnie kell a foglalkoztatandó személyek függetlenségét dokumentáló nyilatkozatot is. Ebb ól a célból az engedélykéréskor a 7. pont értelmében kell eljárni. A f ófelügyelet felszólítására adott esetben további igazolásokat is be kell mutatni Kötelezettségvállalási nyilatkozat Az engedélykér ó a f ófelügyeletnél kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenysége során betartja és betartatja a

10 2466 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám vágóállatok vágás utáni min ósítésére, illetve értelemszer úen a vágósertések, a vágómarhák és a vágójuhok vágás utáni min ósítésére és kereskedelmi osztályba sorolására vonatkozó külön jogszabályban foglalt el óírásokat Készségnyilatkozat A kérelmez ó kinyilvánítja készségét, hogy elvégzi a min ósítést mindenekel ótt azoknál a min ósítésre kötelezett vágóhidat üzemeltet óknél, amelyek a helyileg legközelebb es ó szolgáltató központjához, illetve kirendeltségeihez tartoznak; a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a 6. és 20. -okban foglaltakkal összhangban biztosítja, hogy a pontban megfogalmazott feladat elvégzése teljesíthet ó legyen. Ez különösen vonatkozik a technikai segédeszközökre, amelyek biztosítása a kérelmez ó feladata Tájékoztatási kötelezettség A kérelmez ó kötelezi magát, hogy a) a rendelet 3. -ában foglaltaknak megfelel óen megállapodást köt a terméktanáccsal a térítésmentes adatszolgáltatás módjáról és a biztonságos adatvédelem rendszerér ól; továbbá b) a termel ót vagy a keresked ót kérésére tájékoztatja a min ósítés során nyert alapadatokról Szakmai alkalmasság A kérelmez ónek kell gondoskodnia arról, hogy a min ósítést kizárólag olyan személyek végezzék, akik a 6. -ban meghatározott feltételeknek eleget tesznek, megfelel ó szakmai képesítéssel és érvényes m úködési engedéllyel rendelkeznek. 3. Költségek A min ósítés költségeit a min ósít ó szervezettel szerz ód ó felek (vágóhíd üzemeltet óje, illetve termel ó vagy keresked ó) viselik. 4. Ellen órzés A rendelet 16. -ának (6) bekezdése értelmében a f ófelügyelet fenntartja magának a jogot, hogy a már engedélyezett min ósít ó szervezeteket bármikor felülvizsgálja annak érdekében, hogy az engedély kiadásának feltételei változatlanul fennállnak-e, vagy a 6. pontban felsorolt okok miatt az engedélyt visszavonja. Ennek érdekében a min ósít ó szervezetnek minden vonatkozó okmányba betekintést kell engednie, meg kell adnia minden tájékoztatást, amely a f ófelügyelet munkájának végzéséhez szükségesnek ítélhet ó. 5. Érvényesség A 3. (2) bekezdése szerint ezen irányelv alapján elkészített és benyújtott kérelem elbírálása és elfogadása esetén a min ósítési szolgáltatásra megadott m úködési engedély érvényessége két évre korlátozódik. A f ófelügyelet a kiadott m úködési engedélyeket kétévenként felülvizsgálja. A min ósít ó szervezet szolgáltató tevékenységét a 3. (1) bekezdése értelmében csak akkor végezheti, ha rendelkezik ezen irányelv alapján kibocsátott érvényes m úködési engedéllyel. 6. Az engedély visszavonása A f ófelügyelet attól a min ósít ó szervezett ól, amely a vonatkozó jogszabállyal, vagy annak alapján kiadott el óírásokkal ellentétesen cselekszik a kiadott engedélyt mindaddig visszavonhatja, amíg az ellentmondások fennállnak. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a) a 2.1. pontban megkövetelt összeférhetetlenség vagy a 2.3. pont szerinti készség nem áll fenn; b) a min ósítés során a vonatkozó jogszabályokat, illetve az azokhoz kiadott el óírásokat alapvet óen megsértik; c) a 2.4. és 2.5. pontban el óírt kötelezettségeket megsértik; d) a 4. pontban megfogalmazott el óírásokat nem követik. 7. Kérelmezés A kérelmeket a 3. (2) bekezdése alapján és ezen irányelveknek megfelel óen a f ófelügyelet által kiadott formanyomtatványokon kell beadni. A kérelmez ónek egyidej úleg be kell nyújtani a 2.1. pont szerinti igazolásokat, valamint az egyéb szükséges dokumentumokat. A földm úvelésügyi miniszter 14/1998. (IV. 3.) FM rendelete a vágómarhák vágás utáni min ósítésér ól és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a kereskedelmi célú vágómarha-termelés, a min óségi hús-, hústermék-el óállítás és kereskedelem el ósegítése érdekében a következ óket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 1. -ában foglaltak szerinti vágóhíd üzemeltet ójére, min ósít ó szervezetre, illetve min ósít óre, termel óre, vágómarha kis- vagy nagykeresked óre (a továbbiakban: keresked ó), valamint eljáró szervre terjed ki.

11 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2467 (2) A rendelet el óírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerül ó vágómarhákra kell alkalmazni: BTO Vágóüsz ó (hízó) Vágótehén (hízó) Vágómarha (hízó) máshova nem sorolt Vágóbika, növendék és feln ótt (hízó) Vágótinó (hízó) Vágóökör (hízó) Vágóborjú (hízó) Vágóborjú (hízó) 2. E rendelet alkalmazásában: a) hasított marha: a levágott marha kivéreztetve, b ór, bélgarnitúra, fej és lábvégek nélkül; a fej a nyakszirtcsont és az els ó nyakcsigolya, a lábak a hajlatokban kerülnek levágásra; a teheneknél t ógy, a hímivarúaknál nemi szervek nélkül; b) hasított féltest: a hátgerinc felezésével kettéválasztott állattest; c) negyed marha: a vágott féltest a bordák mentén a gerincre mer ólegesen szétvágva; d) els ó negyed marha: a kettévágott féltest els ó része; e) hátsó negyed marha: a kettévágott féltest hátsó része; f) súly: tömeg, súlymértékben számítva; g) m eleg súly: az a) pont szerint el ókészített hasított marha szúrás után nem több mint negyvenöt perccel; h) hasított hideg súly: a meleg súly két százalékos csökkentésével számított érték; i) az osztályba sorolás alapja: marha esetében a húsosság és a faggyússág alapján megállapított kategóriák; j) azonosítójel: a tulajdonos és az állategyed azonosságának megállapítására alkalmas vágómarhajelölés; k) min ósítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti min ósít ó módszer alkalmazása és az ez alapján történ ó osztályba sorolás; l) min ósít ó módszer: az e rendeletben rögzített követelményrendszer; m) min óséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító bet ú- és számjel; n) min ósít ó: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult természetes személy; o) min ósít ó szervezet: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaság; p) termel ó: vágómarhát el óállító tenyészt ó, hízlaló; q) vágómarha kis- vagy nagykeresked ó: a vágómarhát a termel ót ól megvásárló, vágóhídnak értékesít ó vállalkozó. Min ósítés 3. (1) Az 1. (2) bekezdésében súlyhatár nélkül meghatározott valamennyi hasított marhát az engedélyezett min ósít ó módszerrel kell min ósíteni és osztályba sorolni. (2) A min ósítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 9. -a, valamint az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerér ól szóló FM rendelet el óírásai szerint megtörtént és a vágómarhák technológiai el ókészítését a 2. a) pontjának megfelel óen elvégezték. (3) A vágómarha jelölésére akkor is a termel ó kötelezett, ha az a vágómarha kis- vagy nagykeresked ó közrem úködésével jut el a vágóhídra. 4. (1) A hasított marha min ósítésekor és osztályba sorolásakor olyan módszert kell alkalmazni, amely pontosan tükrözi a húsok kereskedelmi használati értékét, ezáltal alapjául szolgálhat az él ó állat, illetve az értékesített féltestek ármeghatározásának. (2) A marhahús használati és kereskedelmi értékét a testek húsossága, valamint a zsírossági fok (faggyútartalom) határozza meg. Az osztályba soroláskor e két jellemz ó jelzést kell feltüntetni. (3) A húsosság kifejezésére a rendelet 1. számú mellékletében foglalt ábra szerinti bet újelzést (S/EUROP), a faggyússág jelölésére számjelet (1., 2., 3., 4., 5.) kell alkalmazni. Egyidej úleg fel kell tüntetni a kor és az ivar jelzését is. (4) A min ósítési szempontok ismérveit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 5. A min ósítést kereskedelmi és szakmai szempontok alapján küllemi bírálattal kell végezni a rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben foglalt el óírások figyelembevételével. Súlymérés 6. (1) A súlymérést a vágást követ óen haladéktalanul, de legkés óbb a szúrás utáni negyvenöt percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése). (2) A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik.

12 2468 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám (3) Ha a vágóhídon m úszaki, technológiai okok miatt a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces id ókorlát nem tartható, a F óvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen órz ó Állomás Hús- és Tejellen órzési F ófelügyelete (a továbbiakban: f ófelügyelet) engedélyével ez az id ótartam meghosszabbítható. Meghosszabbítás esetén a két százalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérsékl ódik. Jelölés 7. (1) A hasított féltesteket a meleg súly mérését követ ó min ósítés után a kereskedelmi (min óségi) osztályba sorolásnak megfelel ó nagybet ús jellel (S/EUROP) és számjellel kell ellátni (1., 2., 3., 4., 5.). (2) A bet úknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgez ó, véletlenszer úen eltávolíthatatlan h óálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. A min ósít ó általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani. (3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthet ó hitelesnek, ha a S/EUROP bet újel alatt a min ósít ó azonosító száma és a f ófelügyelet jelölése is szerepel. 8. (1) A min ósítés alapján a hasított féltesteket az els ó és hátsó negyedben kell megjelölni, az osztályba sorolásnak megfelel ó bet ú-szám kombinációval, valamint a kor- és ivarjelöléssel egyidej úleg. (2) A jelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. (3) A min ósítést, illetve a féltestek osztályba sorolását a min ósít ó saját engedélyszámát tartalmazó bélyegz óvel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni. (4) A bélyegz ólenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie. Záró rendelkezések 9. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit kötelez óen január 1. napjától kell alkalmazni. 10. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács 1208/81 EGK rendeletével, valamint a Tanács 1186/90 EGK rendeletével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter 1. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez Ábra

13 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez A min ósítési szempontok az alábbi ismérveket tartalmazzák: 1. A húsosság kifejezése Húsossági osztály Jellemz ók S Szuper E Kiváló U Nagyon jó R Jó O Közepes P Csekély Minden profil test szuperdomború, rendkívüli izomb óség Minden profil test domború, rendkívüli izomb óség A profil összességében domború, nagyon jó az izomb óség A profil összességében egyenes vonalú, jó az izomb óség A profil egyenes vonalú, kissé homorú, kevés izomboltozat Minden profil homorú, vagy er ósen homorú, izomszegény 2. Zsírossági fokozatok a féltest küls ó részén lév ó, valamint a mell bels ó részén lév ó zsírszövet alapján Zsírossági fok Jellemz ók 1 Igen csekély 2 Csekély 3 Közepes 4 Er ós 5 Igen er ós Semmilyen, vagy igen csekély zsiradék fedettség Könnyed zsírfedettség az izomzat mindenhol látható Az izomzat zsiradékkal fedett, kivéve a comb és lapocka, enyhe zsírlerakódás a mellüregben Az izomzat zsiradékkal fedett, a combon és lapockán még az izomzat látható, kevés zsírlerakódás a mellüregben A vágott test teljesen zsiradékkal fedett, er ós zsiradéklerakódás a mellüregben A mellüregben nincs lerakódás A bordák között látható az izomzat A mellüregben az izomzat a bordák között még látható A mellüregben a bordák között az izomzat átsz óve A mellüregben az izomzat teljesen átsz óve zsiradékkal 3. Kor- és ivarjelölés Kategória Jelölés Jellemz ók Borjúhús BO A 150 kg-nál nem súlyosabb vágott test (két fél állat) húsa Fiatal marhahús FM Nem kifejlett hím- és n óivarú állat húsa Fiatal bikahús FB Kifejlett fiatal hímivarú állat húsa Bikahús B Kifejlett hímivarú állat húsa Ökörhús O Kifejlett hímivarú, ivartalanított állat húsa Tehénhús T Kifejlett n óivarú állat húsa, amely már borjadzott Üsz óhús U Már kifejlett, de nem borjadzott állat húsa

14 2470 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A földm úvelésügyi miniszter 15/1998. (IV. 3.) FM rendelete a vágósertések vágás utáni min ósítésér ól és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a kereskedelmi célú vágósertés-termelés, a min óségi hús-, hústermék-el óállítás és kereskedelem el ósegítése érdekében a következ óket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 1. -ában foglaltak szerinti vágóhíd üzemeltet ójére, min ósít ó szervezetre, illetve min ósít óre, termel óre, vágósertés kis- vagy nagykeresked óre (a továbbiakban: keresked ó), valamint eljáró szervre terjed ki. (2) A rendelet el óírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerül ó vágósertésekre kell alkalmazni: BTO Vágósertés (hízó) máshova nem sorolt Vágósüld ó (hízó) Egyéb vágósertés (hízó) Egyéb vágósertés (hízó), hús jelleg ú Egyéb vágósertés (hízó), zsír jelleg ú Tenyésztésb ól kiselejtezett vágósertés Szérumsertés, kg közötti hússertés* * 120 kg-ig min ósítés, 120 kg-tól osztályozás. (3) A kereskedelmi osztályba sorolás alkalmazásának kötelezettsége alól kérelemre mentesülnek azok a vágóhíd-üzemeltet ók, akik kizárólag saját hízlaldájukban született és hízlalt sertéseket vágnak és az összes hasított sertést helyben feldolgozzák. Ezen vágóhidakon máshol született vagy hízlalt sertést tilos vágni. (4) A (3) bekezdés szerinti vágóhíd-üzemeltet ónek a kereskedelmi osztályba sorolás alóli felmentést a F óvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen órz ó Állomás Húsés Tejellen órzési F ófelügyeletét ól (a továbbiakban: f ófelügyelet) kell kérnie. 2. E rendelet alkalmazásában: a) b órös sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, sz ór, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, bels óség (nyelv, szív, máj, tüd ó, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvel ó) nélkül, de szalonnával, hájjal és rekeszizommal, b) lehúzott (szalonna nélküli) sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, b ór, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, bels óség (nyelv, szív, máj, tüd ó, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvel ó) és szalonna nélkül, küls ó és bels ó felületein a zsiradéktól letisztítva (t ókehússzabvány szerinti megmunkálással), [az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: hasított sertés]; c) súly: tömeg, súlymértékben számítva; d) meleg súly: az a), b) pont szerint el ókészített hasított sertés szúrás után nem több mint negyvenöt perccel; e) hasított hideg súly: a meleg súly két százalékos csökkentésével számított érték; f) hasított sertés színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a hideg hasított súlyának a hányadosa; g) az osztályba sorolás alapja: hasított sertésnél a becsült színhústartalom százalékos értéke; h) azonosítójel: a tulajdonos és az állategyed azonosságának megállapítására alkalmas vágósertésjelölés; i) min ósítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti min ósít ó módszer alkalmazása és az ez alapján történ ó osztályba sorolás; j) min ósít ó módszer: a mérési eljárásból, a mér óeszközb ól és a hozzá tartozó regressziós egyenletb ól áll; k) min óséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító bet újel. l) min ósít ó: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult természetes személy; m) min ósít ó szervezet: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaság; n) termel ó: vágósertést el óállító tenyészt ó, hízlaló; o) vágósertés kis- vagy nagykeresked ó: a vágósertést a termel ót ól megvásárló, vágóhídnak értékesít ó vállalkozó. Min ósítés 3. (1) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott valamennyi kilogramm tömeg ú meleg súlyú hasított sertést az engedélyezett min ósít ó módszerekkel kell min ósíteni és osztályba sorolni.

15 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2471 (2) A 120 kilogramm tömeg ú meleg súlyt meghaladó hasított sertéseket min ósíteni nem kell, azonban a min ósít ónek az M1, M2, illetve a V jelzéseket az osztályba sorolásnak megfelel óen a féltesteken fel kell tüntetni. (3) A min ósítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 9. -a szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai el ókészítését a 2. a), illetve b) pontjának megfelel óen elvégezték. (4) A vágósertés jelölésére akkor is a termel ó kötelezett, ha az a vágósertés kis- vagy nagykeresked ó közrem úködésével jut el a vágóhídra. 4. (1) A vágás utáni kereskedelmi osztályba sorolásnál az a) és b) pontban meghatározott besorolási osztályokat kell alkalmazni: a) A 3. (1) bekezdés szerinti kilogramm tömeg ú meleg súlyú hasított sertés esetében: Színhústartalom a hasított hideg súly százalékában Osztály 60 vagy több S 55 vagy több, de kevesebb mint 60 E 50 vagy több, de kevesebb mint 55 U 45 vagy több, de kevesebb mint 50 R 40 vagy több, de kevesebb mint 45 O kevesebb mint 40 P b) a 3. (2) bekezdés szerinti 120 kilogramm tömeg ú meleg súlyt meghaladó hasított sertés esetében: Tenyésztésbe fogott hús jelleg ú kocánál Egyéb kocánál és hízónál Kan és kanlott sertésnél M1 M2 V (2) A kereskedelmi osztályba sorolást objektív mérésen alapuló becsléssel, de nem feltétlenül m úszerrel kell végezni. (3) A hasított sertés osztályba sorolása, illetve min ósítése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a hasított sertés értékét a hideg hasított súlyhoz viszonyított színhús aránya alapján határozza meg. (4) A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a hasított sertés súlyának, illetve az ágyékszalonna, a hátszalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történ ó objektív mérésén kell alapulnia. (5) A becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról és közzétételér ól a földm úvelésügyi miniszter gondoskodik. (6) A hasított sertés kereskedelmi értéke nem kizárólag az osztályba sorolástól függ. (7) A hasított sertés színhústartalmának meghatározására csak statisztikailag igazolható becslési eljárás alkalmazható az a) és b) pontokban meghatározott feltételek szerint: a) az osztályba sorolási módszerek engedélyezésénél az értékbecslés ered ó hibája nem haladhatja meg az St = 2,5 értéket; b) a színhústartalom meghatározására szolgáló módszer ellen órzése során az országos vagy területi vágósertés termelés olyan reprezentatív mintáját kell alkalmazni, amely legalább 120 darab hasított sertés boncolási eredményének értékelésén alapul. A meghatározottsági tényez ó (korrelációs koefficiens négyzete) nem lehet kisebb R 2 = 0,64 értéknél. Kereskedelmi osztályba sorolási eljárások 5. (1) B órös, hasított sertés min ósítése, kereskedelmi osztályba sorolása az a) és b) pontokban meghatározott eszközökkel és becslési eljárásokkal végezhet ó: a) Fat-O-Meater (FOM) vagy UNIFOM nev ú készülékek és a megfelel ó becslési eljárás, amelynek részletei a következ ók: aa) a hasított sertés színhústartalmát a következ ó képlet alapján kell kiszámítani Y = 55, , W 0, SZ 1 0, SZ 2+0, SZ 2+0, H 2 ahol Y: színhústartalom (százalékban) SZ 1: szalonnavastagság az 1-es mérési ponton (mm) SZ 2: szalonnavastagság a 2-es mérési ponton (mm) H 2: izomvastagság a 2-es mérési ponton (mm) W: a hasított test meleg súlya (kg), ab) az oldalszalonna és az izom vastagságát a rendelet mellékletében foglalt 1. számú ábrán jelölt 1-es és 2-es mérési pontokon, a hátizom sávjában kell mérni, ac) a képlet kilogrammos hasított sertésre érvényes; b) mér óléc* és a megfelel ó becslési eljárás: ba) a hasított sertés színhústartalmát a következ ó képlet és a rendelet mellékletébe foglalt 2. számú ábra alapján kell kiszámítani ahol Y: színhústartalom (százalék) * Az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, típusvizsgálat elvégzésére nem kötelezett mér óeszköz.

16 2472 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám SZ: szalonnaméret (mm) [a szalonnavastagság b órkével együtt a vékonyabb helyen mérve, az ágyékizom felett (musc. glutaeus medius), (melléklet 2. számú ábra)] H: húsméret (mm) [a rövidebb összeköttetés az ágyékizom elüls ó (cranialis) végét ól, a gerinccsatorna fels ó (dorsalis) széléig vízszintesen mérve (melléklet 2. számú ábra)], bb) a képlet kilogrammos hasított sertésre érvényes. (2) Lehúzott (szalonna nélküli) sertés min ósítése, kereskedelmi osztályba sorolása mérlegekkel* és a megfelel ó becslési eljárással végezhet ó, amelynek részletei a következ ók: a) a hasított sertés színhústartalmát a következ ó képlet alapján kell kiszámítani Y = 18,8079+0,94723 X ahol Y: színhústartalom (százalék) X: a vágósertés lehúzott és letisztított csontos hús aránya a hasított súly (zsíros b ór és a b ór nélküli szalonnás féltestek együttes súlya) százalékában kifejezve; b) a képlet kilogrammos hasított sertésre érvényes. Súlymérés 6. (1) A súlymérést a vágást követ óen, haladéktalanul, de legkés óbb a szúrás utáni negyvenöt percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése). (2) A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik. (3) Ha a vágóhídon m úszaki, technológiai okok miatt a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces id ókorlát nem tartható, a f ófelügyelet engedélyével ez az id ótartam meghosszabbítható. Meghosszabbítás esetén a két százalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérsékl ódik. Jelölés 7. (1) A hasított sertés féltesteket a meleg súly mérését követ ó min ósítés után a kereskedelmi (min óségi) osztályba sorolásnak megfelel ó nagybet ús jellel (S/EUROP) kell ellátni. * Az Országos Mérésügyi Hivatal által engedélyezett és hitelesített mérleg. (2) A bet úknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgez ó, véletlenszer úen eltávolíthatatlan h óálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. A min ósít ó általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani. (3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthet ó hitelesnek, ha az S/EUROP bet újel alatt a min ósít ó azonosító száma és a f ófelügyelet jelölése is szerepel. 8. (1) A kereskedelmi osztályba sorolás alapján a féltesteket a hátsó comb b órén vagy a csülök b órrel fedett részén kell jelölni, az osztályba sorolásnak megfelel ó bet újellel. (2) A jelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el, és nem rongálható meg. (3) A féltestek osztályba sorolását a min ósít ó saját engedélyszámát tartalmazó bélyegz óvel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni. (4) A bélyegz ólenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie. Záró rendelkezések 9. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 10. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács 3220/84 EGK rendeletével, illetve a Bizottság 2967/85 EGK rendeletével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter

17 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2473 Melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez 1. számú ábra Mérési pontok 1. mérési pont: A hasítás síkjától 8 cm-re a 3 4. ágyékcsigolya között a szalonna 1 mérés. 2. mérési pont: A hasítás síkjától 6 cm-re a 3 4. borda között a szalonna 2 és az izomvastagság-mérés (karajátmér ó). 2. számú ábra Szalonnaméret (SZ) mm-ben [szalonnavastagság b órkével együtt a vékonyabb helyen mérve, az ágyékizom felett (musc. glutaeus medius)]. Húsméret (H) mm-ben [a rövidebb összeköttetés az ágyékizom elüls ó (cranialis) végét ól a gerinccsatorna fels ó (dorsalis) széléig vízszintesen mérve].

18 2474 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A földm úvelésügyi miniszter 16/1998. (IV. 3.) FM rendelete a vágójuhok vágás utáni min ósítésér ól és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a kereskedelmi célú vágójuh-termelés, a min óségi hús-, hústermékel óállítás és kereskedelem el ósegítése érdekében a következ óket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 1. -ában foglaltak szerinti, évente legalább ötezer juhot vágó vágóhíd üzemeltet ójére, min ósít ó szervezetre, illetve min ósít óre, termel óre, vágójuh kis- vagy nagykeresked óre (a továbbiakban: keresked ó), valamint eljáró szervre terjed ki. (2) A rendelet el óírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerül ó vágójuhokra kell alkalmazni: BTO Tejesbárány, 4 12 hetes, kg (hízó) Expressz pecsenyebárány, 12 hétt ól 7 hóig (hízó) Szokvány pecsenyebárány, 12 hétt ól 12 hóig (hízó) Vágójuh, feln ótt (hízó) 2. E rendelet alkalmazásában: a) vágott test (carcas): a levágott juh teljes teste, véreztetés, zsigerelés és nyúzás után, a fej (az atlanto-occipitalis ízületben elválasztva), a lábak (a tarso-metacarpalis, illetve a tarso-metatarsalis ízületben elválasztva), a farok (a hatodik és hetedik farokcsigolya között elválasztva), a t ógy, a nemi szervek, a máj és a bélgarnitúra nélkül. A vese és a vesefaggyú a vágott test része; b) hasított féltest (fél-carcas): a nyaki-, a hát-, az ágyékés a keresztcsigolyák közepén, illetve a mellcsont és a szimfizis közepén keresztül szimmetrikusan kettéválasztott állattest; c) súly: tömeg, súlymértékben számítva; d) meleg súly: az a) pont szerint el ókészített vágott test szúrás után nem több, mint negyvenöt perccel; e) hasított hideg súly: a meleg súly két százalékos csökkentésével számított érték; f) az osztályba sorolás alapja: juh esetében az izmoltság és a faggyúborítottság alapján megállapított kategóriák; g) azonosítójel: a tulajdonos és az állategyed azonosságának megállapítására alkalmas vágójuhjelölés; h) min ósítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti min ósít ó módszer alkalmazása és az ez alapján történ ó osztályba sorolás; i) min ósít ó módszer: az e rendeletben rögzített követelményrendszer; j) min óséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító bet ú- és számjel; k) min ósít ó: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult természetes személy; l) min ósít ó szervezet: a min ósítésre külön jogszabály szerint jogosult jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ó gazdasági társaság; m) termel ó: vágójuhot el óállító tenyészt ó, hízlaló; n) vágójuh kis- vagy nagykeresked ó: a vágójuhot a termel ót ól megvásárló, vágóhídnak értékesít ó vállalkozó. Min ósítés 3. (1) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott valamennyi, 12 kilogrammot meghaladó tömeg ú vágott testet az engedélyezett min ósít ó módszerrel kell min ósíteni és osztályba sorolni. (2) A min ósítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni min ósítésér ól szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 9. -a szerint megtörtént, és a vágójuhok technológiai el ókészítését a 2. a) pontjának megfelel óen elvégezték. (3) A vágójuh jelölésére akkor is a termel ó kötelezett, ha az a vágójuh kis- vagy nagykeresked ó közrem úködésével jut el a vágóhídra. 4. (1) A vágott test min ósítésekor és osztályba sorolásakor olyan módszert kell alkalmazni, amely pontosan tükrözi a húsok kereskedelmi használati értékét, ezáltal alapjául szolgálhat az él ó állat, illetve az értékesített vágott testek (féltestek) ármeghatározásának. (2) A vágójuh carcasait a következ ó kategóriákba kell sorolni: a) L = 12 hónaposnál fiatalabb vágójuh carcasok; b) S = más vágójuh carcasok.

19 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2475 (3) A juhhús használati és kereskedelmi értékét a vágott testek izmoltsága, valamint a faggyúborítottság határozza meg. Az osztályba soroláskor e két jellemz ó jelzést kell feltüntetni. (4) Az izmoltság kifejezésére a rendelet 1. számú melléklete szerinti bet újelzést (S/EUROP), a faggyúborítottság jelölésére a 2. számú melléklet szerinti számjelet (1., 2., 3., 4., 5.) kell alkalmazni. Egyidej úleg fel kell tüntetni az L vagy S kategória jelzését is. (5) A 12 kilogrammnál kisebb súlyú bárányok esetében az osztályba soroláskor a rendelet 3. számú melléklete szerint meghatározott min ósít ó követelményeket (carcas súly, hússzín, faggyúborítottság) kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdés szerinti osztályba sorolás esetén a hús színét a vágott test oldalán az egyenes hasizmon (rectus abdominis) kell megállapítani, egy standard színskála alapján. 5. A min ósítést kereskedelmi és szakmai szempontok alapján küllemi bírálattal kell végezni, a rendelet 1 3. számú mellékleteiben foglalt el óírások figyelembevételével. Súlymérés 6. (1) A súlymérést a vágást követ óen, haladéktalanul, de legkés óbb a szúrás utáni negyvenöt percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése). (2) A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik. (3) Ha a vágóhídon m úszaki, technológiai okok miatt a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces id ókorlát nem tartható, a F óvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen órz ó Állomás Hús- és Tejellen órzési F ófelügyelete (a továbbiakban: f ófelügyelet) engedélyével ez az id ótartam meghosszabbítható. Meghosszabbítás esetén a két százalékos csökkenés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérsékl ódik. Jelölés 7. (1) A vágott testeket a meleg súly mérését követ ó min ósítés után a kereskedelmi (min óségi) osztályba sorolásnak megfelel ó nagybet ús jellel (S/EUROP) és számjellel kell ellátni (1., 2., 3., 4., 5.), az L vagy S kategória bet újelének egyidej ú feltüntetésével. (2) A bet úknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgez ó, véletlenszer úen eltávolíthatatlan h óálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. A min ósít ó általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani. (3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthet ó hitelesnek, ha a S/EUROP bet újel alatt a min ósít ó azonosító száma és a f ófelügyelet jelölése is szerepel. 8. (1) A min ósítés alapján a vágott testeket a mellkas oldalán (az oldalcsont) és a hát (6 13. borda), azaz a hosszúkaraj magasságában kell megjelölni, az osztályba sorolásnak megfelel ó bet ú-szám kombinációval, valamint a kategória jelöléssel egyidej úleg. (2) A jelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. (3) A min ósítést, illetve a vágott testek osztályba sorolását a min ósít ó saját engedélyszámát tartalmazó bélyegz óvel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni. (4) A bélyegz ólenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie. Záró rendelkezések 9. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit kötelez óen január 1. napjától kell alkalmazni. 10. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt és az évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács 338/91 EGK rendeletével, valamint a Bizottság 461/93 EGK rendeletével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter

20 2476 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám 1. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez Az izmoltság kifejezése A carcas profiljainak alakulása, különös tekintettel a f óbb testtájakra (comb és far, gerinc, lapocka). Izmoltsági osztály További el óírások S Szuper E Kiváló U Nagyon jó R Jó O Közepes P Gyenge Comb és far: duplán izmolt. Rendkívül domború profilok. Gerinc: rendkívül domború és vastag. Lapocka: rendkívül domború és vastag. Comb és far: nagyon vastag. Nagyon domború profilok. Gerinc: nagyon domború, a lapocka felé nagyon széles és vastag. Lapocka: nagyon domború és vastag. Comb és far: vastag. Domború profilok. Gerinc: a lapocka felé széles és vastag. Lapocka: vastag és domború. Comb és far: nagyobbrészt egyenes profilok. Gerinc: vastag, de a lapocka felé kevésbé széles. Lapocka: jól fejlett, de kevésbé vastag. Comb és far: enyhén homorú profilok. Gerinc: keskeny és izomszegény. Lapocka: elkeskenyed ó, izomszegény. Comb és far: homorú vagy nagyon homorú izomszegény profilok. Gerinc: keskeny, homorú és a csontok láthatóak. Lapocka: keskeny, lapos és a csontos láthatóak. 2. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez A faggyúborítottság mértékének jelölése Faggyúborítottsági osztály Kiegészít ó el óírások* 1. Igen csekély Küls ó Faggyúlerakódás nem, vagy csak nyomokban látható. Bels ó Hasi üreg A veséken faggyúlerakódás nem, vagy csak nyomokban látható. Mellkasi üreg A bordák között faggyúlerakódás nem, vagy csak nyomokban látható. 2. Csekély Küls ó A carcas egy részét vékony faggyúhártya borítja, amely a végtagokon kevésbé észrevehet ó. Bels ó Hasi üreg A veséken faggyú nyomokban vagy vékony rétegben látható. Mellkasi üreg Bordaközi izmok tisztán láthatóak. 3. Közepes Küls ó A carcas nagy részét vagy egészét vékony faggyúréteg borítja. A farokt ónél kissé megvastagodott faggyúréteg található. Bels ó Hasi üreg A vesék egy részét vagy egészét vékony faggyúréteg fedi. Mellkasi üreg Bordaközi izmok még láthatóak.

21 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2477 Faggyúborítottsági osztály Kiegészít ó el óírások* 4. Er ós 5. Igen er ós Küls ó A carcas nagy részét vagy egészét vastag faggyúréteg borítja, amely a végtagokon kevésbé, a lapockán pedig nagyobb mértékben vastag. Bels ó Hasi üreg A veséket faggyúréteg borítja. Mellkasi üreg Bordaközi izmok lehetnek faggyúval átsz óttek. A bordákon faggyúlerakódások lehetségesek. Küls ó Nagyon vastag faggyúréteg, faggyúlerakódások néha foltokban láthatók. Bels ó Hasi üreg A veséket vastag faggyúréteg borítja. Mellkasi üreg A bordaközi izmok faggyúval átsz óttek. A bordákon faggyúlerakódások láthatók. * A hasi üregre vonatkozó el óírások nem alkalmazhatóak a 3. számú mellékletben szerepeltetett célokra. 3. számú melléklet a 16/1998. (IV. 3.) FM rendelethez A 12 kg alatti carcas min ósít ó táblázat a rendelet 4. -ának (5) és (6) bekezdéséhez Kategória A B C Súly <7 kg 7,1 10 kg 10,1 12 kg Min óségi osztály Hús szín világos rózsaszín Faggyúborítottság* (2), (3) osztály más szín vagy más faggyúborítottság világos rózsaszín vagy rózsaszín (2), (3) osztály más szín vagy más faggyúborítottság világos rózsaszín vagy rózsaszín (2), (3) osztály más szín vagy más faggyúborítottság * A 2. számú mellékletben foglaltak szerinti osztályba sorolásnak megfelel óen, a hasi üregre vonatkozó el óírások figyelmen kívül hagyásával. A földm úvelésügyi miniszter 17/1998. (IV. 3.) FM rendelete az egyes sertéshús- és sertéshúskészítmény-féleségek exportjának többlettámogatásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 17. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben a következ óket rendelem el: 1. (1) A hazai takarmánytöbbletek állattenyésztési célú felhasználásának növelése, valamint a sertéshús és sertéshúskészítmények piacán jelentkez ó zavarok enyhítése érdekében az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott termékkör kivitele exporttámogatásban részesül az ott feltüntetett mértékek és feltételek szerint. (2) A támogatás összege 1330 millió forint. 2. (1) Támogatás igénybevételének feltételei az alábbiak: a) az igényl ó e rendelet hatálya alatt: E min óségi osztályú vágósertésre legalább 316 Ft/kg-ot, U min óségi osztályú vágósertésre legalább 297 Ft/kg-ot, valamint R min óségi osztályú vágósertésre legalább 279 Ft/kg-ot kifizette az alapanyagtermel ónek, illetve olyan feldolgozóhelyr ól vásárolt terméket értékesít export célra, amely

22 2478 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám megfelelt ezen feltételeknek. A fenti árak általános forgalmi adót és kompenzációs felárat nem tartalmaznak, továbbá a 9/1994. (III. 10.) FM rendelet alapján min ósített vágósertésre és meghatározott hasított súlyra vonatkoznak. Ezen feltétel teljesülésér ól a Vágóállat és Hús Terméktanács minden igényl ó részére igazolást ad ki. Az igazolásokat az egyes kvóták igénylésekor és a rendelet lezárását követ óen adja ki az igényl ó részére. A rendelet hatálya alatti irányártartás teljesülését az egyes igényl óknél az FM Agrárrendtartási Hivatala ellen órzi. A jelen feltétel nem teljesítése esetén felvett támogatás jogosulatlan igénybevételnek min ósül; b) a többlet exporttámogatás igénylésekor az Egységes Vámárunyilatkozat 33. rovat ötödik (utolsó) mez ójébe sorszámként e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, a vámtarifaszám el ótt szerepl ó háromjegy ú sorszámot kell feltüntetni; c) az Agrárintervenciós Központ igazolása szükséges a kiszállítását bizonyító vámokmány alapján. Ha az igényl ó jogosult az e rendelet szerinti exporttámogatásra, akkor a mez ógazdasági és élelmiszeripari termékek egyszer úsített pályázati rendszer ú exporttámogatásáról szóló 11/1998. (III. 31.) FM PM IKIM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti termékre vonatkozó támogatásra is jogosult. Ha az igényl ó nem jogosult az e rendelet szerinti exporttámogatásra, de sorszámként az egységes vámárunyilatkozaton az e rendelet szerinti értéket tüntette fel, akkor az Agrárintervenciós Központ igazolása alapján csak az R. szerinti termékre járó támogatás vehet ó igénybe; d) egyéb feltételei azonosak a mez ógazdasági és élelmiszeripari exporttámogatások igénybevételének eljárási rendjér ól szóló 110/1997. (XII. 30.) FM PM IKIM együttes rendeletben, valamint az R.-ben foglaltakkal; e) a támogatást az APEH Mez ógazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás számú számláról kell teljesíteni. (2) Az exporttámogatás további részletes feltételeit a 2. számú melléklet állapítja meg. (3) Az évi C. törvény 137. (1) bekezdése d) pontjának 3. alpontjában meghatározott kivitel nem részesülhet többlet export támogatásban. 3. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter 1. számú melléklet a 17/1998. (IV. 3.) FM rendelethez Sorszám Vámtarifa Árumegnevezés Ft/kg 0203 Sertéshús frissen, h útve vagy fagyasztva Friss v. h útött Egész v. fél 202 reg Házi sertésb ól Comb, lapocka és részei csonttal Házi sertésb ól 203 reg Comb és részei reg Lapocka és részei Másféle: Házi sertésb ól 205 reg Elüls ó részek reg Tarja, karaj és részei, csonttal reg Oldalas és dagadó, részei csonttal 20 Más részek: 208 reg Csont nélkül 40 Fagyasztva: Egész v. fél 210 reg Házi sertésb ól Comb, lapocka és részei csonttal Házi sertésb ól 211 reg Comb és részei, csonttal reg Lapocka és részei, csonttal Másféle:

23 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2479 Sorszám Vámtarifa Árumegnevezés Ft/kg Házi sertésb ól 213 reg Elüls ó részek reg Tarja, karaj és részei, csonttal reg Oldalas és dagadó, részei csonttal 20 Más: 216 reg Csont nélkül reg Másféle reg ex Bacon Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékb ól, bels óségb ól vagy vérb ól, ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek Más 219 reg ex Nyers, szárításos eljárással el óállított kolbász, a szalámifélék kivételével (pl. Gyulai, stifolder) a húsalapanyag sertéshús és/vagy marhahús* reg ex Nyers érleléses gyorsítók alkalmazásával el óállított kolbász, a szalámifélék kivételével, a húsalapanyag sertéshús és/vagy marhahús* reg ex Másféle, sertés és/vagy szarvasmarha húsából, bels óségéb ól készült töltelékáru (pl. vörösáruk, farmer kolbász, turista kolbász, turista felvágott stb.), a hurkafélék kivételével* reg Sonkakonzerv reg Lapockakonzerv reg ex F ótt bacon 20 Megjegyzés: * A Magyar Élelmiszerkönyv számú Irányelv, Húskészítmények pontjában foglaltak szerinti mértékben egyéb húsösszetev ó is megengedett. reg = célország: valamennyi ország az Európai Unió tagországai kivételével. 2. számú melléklet a 17/1998. (IV. 3.) FM rendelethez Pályázati feltételek az egyes sertéshús- és sertéshúskészítmény-féleségek exportjának támogatásához Támogatásban részesülhetnek: az agrárgazdasági célok költségvetési támogatási rendjér ól szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. -ának (1) bekezdése szerinti azon igényl ók, akik a rendelet mellékletében meghatározott terméke(ket) saját számlás formában vagy bizományos közvetítésével exportálják; fennálló Vágóállat és Hús Terméktanácsi (a továbbiakban: VHT) tagságról igazolással rendelkeznek; nemzetközi szervezet által elfogadott higiéniai min ósítéssel rendelkez ó vágóhíddal és/vagy darabolóval, és/vagy húskészítmény-feldolgozó üzemmel rendelkeznek, vagy innen származó terméket a meghatározott régióba exportra értékesítenek; azok a feldolgozó cégek, amelyek E min óségi osztályú vágósertésre legalább 316 Ft/kg-ot, U min óségi osztályú vágósertésre legalább 297 Ft/kg-ot, valamint R min óségi osztályú vágósertésre legalább 279 Ft/kg-ot kifizették az alapanyag-termel ónek, és err ól az egyes kvóta igénylésekkor és a pályázat lezárását követ óen a pályázat egész id ószakára vonatkozóan VHT igazolással rendelkeznek; azok a keresked ó cégek, amelyek olyan vágóhídról, illetve feldolgozóhelyr ól értékesítenek export célra, amelyek E min óségi osztályú vágósertésre legalább 316 Ft/kg-ot, U min óségi osztályú vágósertésre legalább 297 Ft/kg-ot, valamint R min óségi osztályú vágósertésre legalább 279 Ft/kg-ot kifizették az alapanyag-termel ónek, és err ól az egyes kvóta igénylések alkalmával és a pályázat lezárását követ óen a pályázat egész id ószakára vonatkozóan VHT igazolással rendelkeznek; az igényl ó a többlet exporttámogatásra akkor jogosult, ha a vágósertés min óségi termelésének intervenciós támogatásáról szóló 87/1997. (XI. 26.) FM rendelet 3. (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak VHT döntés alapján eleget tesz e rendelet hatálybalépésének id ópontjától.

24 2480 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A támogatás igénybevételének módja: A pályázatot a pályázónak az Agrárintervenciós Központnak (a továbbiakban: AIK) kell benyújtania (cím: Budapest V., Kossuth tér 11.) A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, címét és adószámát, a rendelet mellékletében felsorolt termékek közül ezen pályázat táblázatának figyelembevételével igényelt kvóta nagyságát, sorszámonként külön-külön megadva, a pályázónak a VHT tagságát igazoló bizonylatot, a pályázó export bélyegz óje számát, a rendelet 2. -ának (1) bekezdése szerinti irányár kifizetésr ól szóló terméktanácsi igazolást. Amennyiben a pályázat megfelel a rendeletben és ezen pályázatban foglalt feltételeknek, úgy az AIK a pályázó részére igérvényt bocsát ki. Az igérvénynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, adószámát, a termékcsoport megnevezését sorszámonként és az ehhez tartozó kvóta nagyságát. A kvóta egy termékb ól egyszeri alkalommal igényelhet ó maximális mennyiség (melléklet). A kvóta érvényessége: 60 munkanap. Az els ó munkanap az igérvény kiállításának napja. A pályázó a kvóta felhasználását követ óen, de legel óbb a kvóta 80%-ának export célú értékesítése után számolhat el a kvótával. A kiszállítást igazoló vámokmányokat az igérvény mellé kell csatolnia. Amennyiben az igérvényben szerepl ó kvóta mennyiség 80%-ánál többet, de a 100%-ánál kevesebbet használt fel, úgy a maradék kvóta mennyiséget az AIK bevonja. Ezután a rendelet és a pályázatban kiírt egyéb feltételek megléte esetén kapja meg az új kvótát és az AIK igazolását a támogatás jogosságáról. A többlet agrárexport támogatást az APEH-t ól az AIK által a kiszállítás mennyiségét igazoló vámokmány szerint kiállított igazoló bizonylat alapján igényelheti. A kvóta igénylése: egy pályázó egy alkalommal a táblázatban termékenként meghatározott mennyiségi határig nyújthat be igényt, új kvótát csak az el óz óleg egy termékre igényelt kvóta legalább 80%-ának kivitelét igazoló vámokmánynak az AIK részére történ ó bemutatásakor kaphat, a ki nem használt hányad egyidej ú bevonásával, amennyiben az egyszeri alkalommal igényelt kvótát a pályázó nem tudja kihasználni, úgy a ki nem használt hányadot a kézhezvételét ól számított 30 munkanapon belül az AIK részére visszaadhatja. Amennyiben ez nem történik meg és bármelyik sorszámon kapott kvóta 80%-át 60 munkanapon belül nem használja fel, úgy újabb kvótát nem kaphat egyik termékcsoportra sem, amelyet ezen pályázati felhívás táblázata tartalmaz, a kvóta igénylése az 1330 millió forintos támogatási keretösszeg kimerüléséig folyamatos, egyéb feltételei azonosak a mez ógazdasági és élelmiszeripari exporttámogatások igénybevételének eljárási rendjér ól szóló 110/1997. (XII. 30.) FM PM IKIM együttes rendeletben, valamint az R.-ben és a rendeletben foglaltakkal. Táblázat a 2. számú melléklethez Többlet exporttámogatásban részesül ó termékek (a rendelet melléklete szerinti sorszámmal jelölve), az igényelhet ó támogatási mérték és az egyszeri alkalommal igényelhet ó legnagyobb kvóta termékenként (vámtarifaszámonként) Sorszám Vámtarifa Árumegnevezés Ft/kg Egyszeri alkalommal igényelhet ó legnagyobb mennyiség tonna 0203 Sertéshús frissen, h útve vagy fagyasztva Friss v. h útött Egész v. fél 202 reg Házi sertésb ól Comb, lapocka és részei csonttal Házi sertésb ól 203 reg Comb és részei reg Lapocka és részei

25 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2481 Sorszám Vámtarifa Árumegnevezés Ft/kg Egyszeri alkalommal igényelhet ó legnagyobb mennyiség tonna Másféle: Házi sertésb ól 205 reg Elüls ó részek reg Tarja, karaj és részei, csonttal reg Oldalas és dagadó, részei csonttal Más részek: 208 reg Csont nélkül Fagyasztva: Egész v. fél 210 reg Házi sertésb ól Comb, lapocka és részei csonttal Házi sertésb ól 211 reg Comb és részei, csonttal reg Lapocka és részei, csonttal Másféle: Házi sertésb ól 213 reg Elüls ó részek reg Tarja, karaj és részei, csonttal reg Oldalas és dagadó, részei csonttal Más: 216 reg Csont nélkül reg Másféle reg ex Bacon Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékb ól, bels óségb ól vagy vérb ól, ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek Más 219 reg ex Nyers, szárításos eljárással el óállított kolbász, a szalámifélék kivételével (pl. Gyulai, stifolder) a húsalapanyag sertéshús és/vagy marhahús* reg ex Nyers érleléses gyorsítók alkalmazásával el óállított kolbász, a szalámifélék kivételével, a húsalapanyag sertéshús és/vagy marhahús* reg ex Másféle, sertés és/vagy szarvasmarha húsából, bels óségéb ól készült töltelékáru (pl. vörösáruk, farmer kolbász, turista kolbász, turista felvágott stb.), a hurkafélék kivételével* reg Sonkakonzerv reg Lapockakonzerv reg ex F ótt bacon Megjegyzés: * A Magyar Élelmiszerkönyv számú Irányelv, Húskészítmények pontjában foglaltak szerinti mértékben egyéb húsösszetev ó is megengedett. reg = célország: valamennyi ország az Európai Unió tagországai kivételével.

26 2482 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A földm úvelésügyi miniszter 18/1998. (IV. 3.) FM rendelete a nemzeti szabványok kötelez ó alkalmazásáról szóló 54/1994. (X. 19.) FM rendelet módosításáról A nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény 6. -ának (2) bekezdése alapján a Magyar Szabványügyi Testület elnökének egyetértésével a nemzeti szabványok kötelez ó alkalmazásáról szóló 54/1994. (X. 19.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következ ók szerint módosítom: 1. Az R. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében foglaltak lépnek. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Nagy Frigyes s. k., földm úvelésügyi miniszter Melléklet a 18/1998. (IV. 3.) FM rendelethez [Melléklet az 54/1994. (X. 19.) FM rendelethez] Jelzet Cím MSZ :1974 MSZ :1990 MSZ :1983 MSZ :1983 MSZ :1990 MSZ :1990 MSZ :1983 MSZ :1992 MSZ :1983 MSZ :1992 MSZ :1990 MSZ :1992 MSZ :1992 MSZ :1983 MSZ :1987 MSZ :1984 MSZ :1983 MSZ :1988 MSZ :1978 MSZ :1970 MI :1990 Mez ógazdasági, élelmiszer-ipari, fagazdasági er ó- és munkagépek, berendezések és kezel óhelyek munkavédelmi vizsgálata Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Általános követelmények Munkavédelem. Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Fülleszt ógépek és berendezések Munkavédelem. Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Fermentáló és erjeszt ó gépek és berendezések Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Lényerés, sz úrés, ülepítés és létisztítás gépei Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Terményszárítás gépei Munkavédelem. Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Cukoripari diffúzió gépei, berendezései Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Porítóberendezések Munkavédelem. Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Granuláló gépek és berendezések Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Kever óberendezések Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Terménymosás, áztatás és tisztítás gépei Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Göngyölegtisztító gépek és berendezések Élelmiszer-ipari gépek biztonságtechnikai követelményei. Extrudergépsor Állatfelhajtó járm úvekhez. M úszaki és biztonságtechnikai követelmények Mez ó- és erd ógazdasági traktorok vizsgálati módszerei Mez ógazdasági és erdészeti gépek és traktorok. Szerkezeti paraméterek mérési módszerei Munkavédelem. Állatokat szállító közúti járm úvek biztonságtechnikai követelményei A kémiai faanyagvédelem biztonságtechnikai el óírása Talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása talajtérkép készítéséhez Lejt ós területek talajrombolás elleni védelme Szennyvizek és szennyvíziszapok term óföldön történ ó elhelyezése

27 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2483 Jelzet Cím MI Az öntöz óvíz min ósítése és mez ógazdasági hasznosítása MSZ :1986 Komló-szaporítóanyag el óállítása. Általános el óírások MSZ :1986 Komló-szaporítóanyag el óállítása. Törzskönyvezésre el ójegyzett és törzskönyvezett komlóállomány MSZ :1986 Komló-szaporítóanyag el óállítása. Központi és üzemi törzsültetvény MSZ :1986 Komló-szaporítóanyag el óállítása. Árutermel ó komlóiskola MSZ :1986 Komló-szaporítóanyagok min óségi követelményei és vizsgálata MI :1983 Sz ól ófajták klónszelektálása MSZ :1986 Gyümölcsfajták fajtafenntartó nemesítése MSZ :1986 Gyümölcsfák törzskönyvezése MSZ :1984 Bogyós gyümölcs ú fajták fajtafenntartó nemesítése MSZ :1984 Bogyós gyümölcs úek törzskönyvezése MSZ :1988 Sz ól ó-szaporítóanyagok el óállítása. Általános el óírások MSZ :1988 Sz ól ó-szaporítóanyagok el óállítása. Törzskönyvezett és törzskönyvi el ójegyzett sz ól óültetvények MSZ :1988 Sz ól ó-szaporítóanyagok el óállítása. Sz ól ó törzsültetvények MSZ :1988 Sz ól ó-szaporítóanyagok el óállítása. Sz ól óiskolák MSZ :1983 Gyümölcs-faiskolai szaporító- és ültetvényanyag el óállítás. Általános el óírások MSZ :1983 Gyümölcs-faiskolai szaporító- és ültetvényanyag el óállítás. Szemz óhajtást és oltóvessz ót term ó törzsültetvények MSZ :1983 Gyümölcs-faiskolai szaporító- és ültetvényanyag el óállítás. Ivartalanul szaporított alanyok törzsültetvényei MSZ :1983 Gyümölcs-faiskolai szaporító- és ültetvényanyag el óállítás. Bogyós gyümölcs ú törzsültetvények MSZ :1985 Gyümölcs-faiskolai szaporító- és ültetvényanyag el óállítás. Gyümölcsfaiskola MSZ :1985 A sz ól ó fajtafenntartása MSZ :1982 Díszfák, díszcserjék szaporítóanyagot term ó ültetvényei. Általános el óírások MSZ :1982 Díszfák, díszcserjék szaporítóanyagot term ó ültetvényei. Törzskönyvezés MSZ :1982 Díszfák, díszcserjék szaporítóanyagot term ó ültetvényei. Fajtafenntartás MSZ :1982 Díszfák, díszcserjék szaporítóanyagot term ó ültetvényei. Központi és üzemi törzsültetvények MSZ :1982 Díszfák, díszcserjék szaporítóanyagot term ó ültetvényei. Szaporítóanyag termesztésre kijelölt anyanövény és engedélyezett növényállomány MSZ :1983 Díszfaiskola követelménye és ellen órzése MSZ :1968 Fajtakísérletek zöldségnövényekkel MSZ :1979 Erdészeti véd ósisak MSZ :1984 Erd óm úvelésben dolgozók kéziszerszámos véd ókeszty úje MSZ :1983 Növényvédelmi permetez ó véd óruházat MSZ :1988 Faipari forgácsolószerszámok használatának, kezelésének, karbantartásának biztonságtechnikai el óírásai MSZ EN 608:1995 Mez ógazdasági és erdészeti gépek. Hordozható láncf úrészek MSZ :1983 Késvágás és szúrás elleni véd ókötény. M úszaki követelmények és vizsgálatok MSZ :1983 Kézvéd ó eszközök késvágás és -szúrás ellen. Ötujjas húsipari lánckeszty ú. M úszaki követelmények és vizsgálatok MSZ :1982 Élelmiszer-ipari bepárlók, desztillálók, kristályosítók. Biztonságtechnikai követelmények

28 2484 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám Jelzet Cím MSZ :1982 MSZ :1982 MSZ :1982 MSZ :1988 MSZ :1989 MSZ :1990 MI :1982 MI :1988 MSZ :1981 MSZ :1982 MSZ 21476:1986 MSZ 21483:1988 MSZ 6359:1986 MSZ 6374:1986 MSZ 6382:1985 MSZ 6386:1985 MSZ 7590:1984 MSZ 6365:1984 MSZ 6375:1986 MSZ 6387:1987 MSZ 15483:1987 MSZ :1987 MSZ :1988 MSZ :1988 MSZ :1988 MSZ 6370:1986 MSZ 6377:1986 MSZ 17675:1984 MSZ :1996 MSZ 17637:1995 MSZ 17641:1995 MSZ 17646:1996 MSZ 17648:1996 MSZ 20476:1996 MSZ 6353:1998 Mez ógazdasági és élelmezésipari osztályozó és válogató szalagok. Biztonságtechnikai követelmények Élelmiszer-ipari palacktölt ó és zárógépek. Biztonságtechnikai követelmények H ókezelés elvén m úköd ó élelmiszer-ipari gépek, berendezések. Biztonságtechnikai követelmények F úrészipari termékek szárításához használt berendezések üzemeltetésének biztonságtechnikai követelményei Sokrét ú fatömb Faipari víz- és f ózésálló ragasztások vizsgálata Módszertan a térségi és üzemi meliorációs tanulmánytervek készítéséhez Melioráció. Síkvidéki mez ógazdasági üzemi vízrendezés kiviteli tervezésének irányelvei Spárga vet ómag term ó ültetvények Burgonya vet ógumó téli tárolása Környezetvédelem. A talaj term órétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor Földek rekultiválásának általános környezetvédelmi követelményei Gabonafélék vet ómagvai Hüvelyesek és bükkönyök vet ómagvai Gyepfüvek vet ómagvai Herefélék vet ómagvai Kukorica vet ómag Olaj- és ipari növények vet ómagvai Cukor- és takarmányrépa vet ómagvai Gyógy-, illóolaj-, f úszer- és mézel ó növények vet ómagvai Cirokfélék és egynyári f úfajok vet ómagvai Sz ól ó-szaporítóanyagok. Európai (nemes) sz ól óvessz ó és alanysz ól óvessz ó Sz ól ó-szaporítóanyagok. Gyökeres sz ól óoltvány Sz ól ó-szaporítóanyagok. Gyökeres európai sz ól ódugvány Sz ól ó-szaporítóanyagok. Gyökeres alanysz ól ódugvány Zöldségnövények vet ómagvai Burgonya-vet ógumó Virágok vet ómagvai Vet ómagvizsgálati módszerek. Csíranövények értékelése Gyümölcs-faiskolai szaporítóanyagot termel ó ültetvények Gyümölcs-faiskolai ültetvényanyagok és alanycsemeték Gyümölcs-faiskolai vegetatív szaporítóanyagok Sz ól ó-szaporítóanyagok mintavétele és vizsgálata Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat Vet ómag-szaporítások szántóföldi ellen órzésének követelményei

29 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2485 Az igazságügy-miniszter 7/1998. (IV. 3.) IM rendelete egyes szervezetek bírósági nyilvántartási szabályainak módosításáról A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletér ól szóló évi 23. törvényerej ú rendelet 25. -a (5) bekezdésének a) pontjában, valamint az igazságügy-miniszter feladat- és hatáskörér ól szóló 41/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. -ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: 1. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 3. A cégbejegyzésr ól és a cégjegyzékr ól szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. -a (1) bekezdésének n) pontja a következ ó nc) és nd) alponttal egészül ki: (A cég formájának megfelel ó különleges adatokat tartalmazó nyomtatványon a kérelmez ónek a megfelel ó rovatokban a következ ó adatokat is fel kell tüntetnie közhasznú társaság esetében:),,nc) a közhasznú jogállását (közhasznúsági fokozatát); nd) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének id ópontját; 4. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lev ó ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidej úleg az R ának (6) bekezdéséb ól az,,(1992. január 1-jét ól hatályos TEÁOR szám) szövegrész hatályát veszti. Dr. Vastagh Pál s. k., igazságügy-miniszter 1. számú melléklet a 7/1998. (IV. 3.) IM rendelethez,,1. A nyilvántartásba bevezetend ó adatok: Nyilvántartási szám: Lajstromszám: Sorszám A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételér ól szóló határozat száma, kelte A társadalmi szervezet neve A társadalmi szervezet székhelye A képvisel ó neve A képvisel ó címe A m úködési kör jellege A társadalmi szervezet közhasznú jogállása (közhasznúsági fokozata)*, valamint e jogállás megszerzésének, módosításának, törlésének id ópontja Áttétel, felfüggesztés, megsz únés * Közhasznúsági nyilvántartásba vétel esetén. 2. Az ügyek számozását a nyilvántartásban 1-gyel kell kezdeni. 3. Az egyes társadalmi szervezeteket külön lapon kell nyilvántartani. 2. számú melléklet a 7/1998. (IV. 3.) IM rendelethez,,1. A nyilvántartásba bevezetend ó adatok: Nyilvántartási szám: Lajstromszám: Sor - szám Az alapítvány nyilvántartásba vételér ól szóló határozat száma és kelte Az alapítvány neve Az alapítvány típusa Az alapítvány székhelye Az alapítvány célja A vagyon felhasználási módja Az alapítvány képvisel ójének neve és címe Az alapítvány nyitott-e Az alapító okirat módosításának id ópontja, a módosítás nyilvántartásba vételér ól szóló határozat száma és kelte Az alapítvány közhasznú jogállása (közhasznúsági fokozata)*, valamint e jogállás megszerzésé - nek módosításának, törlésének id ópontja Áttétel, megsz únés * Közhasznúsági nyilvántartásba vétel esetén. 2. Az ügyek számozását a nyilvántartásban 1-gyel kell kezdeni. 3. Az egyes alapítványokat külön lapon kell nyilvántartani.

30 2486 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelete az önkormányzati f óépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeir ól Az épített környezet alakításáról és védelmér ól szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -ának (2) bekezdése o) pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt tárcákkal egyetértésben a következ óket rendelem el: Általános el óírások 1. (1) Az épített környezet elemeinek alakításával és védelmével, továbbá a terület- és településrendezéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos egyes feladatait a helyi önkormányzat a települési, illetve a megyei f óépítész [(a továbbiakban együttesen: önkormányzati f óépítész (Étv )] közrem úködésével látja el. (2) Egyes helyi önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását törvény vagy törvény alapján kormányrendelet önkormányzati f óépítész közrem úködéséhez kötheti. A f óépítészi munkakör betöltésének feltételei 2. (1) A megyei, megyei jogú városi, f óvárosi, valamint f óvárosi kerületi önkormányzati f óépítészi feladatkör kizárólag köztisztvisel óként látható el. (2) Az (1) bekezdésben nem említett települési önkormányzati f óépítészi feladatkör ellátható akár köztisztvisel óként, akár a munkakör ellátására vonatkozó megbízás alapján. Ez utóbbi esetben a munkakör betöltéséhez építész kamarai tagság, valamint a területileg illetékes építész kamara 90 napnál nem régebbi szakmai véleménye is szükséges. (3) Az 1. szerinti feladatokat önkormányzati társulásban ellátó önkormányzatok az (1) bekezdésre is figyelemmel közösen is foglalkoztathatnak önkormányzati f óépítészt. 3. (1) Megyei, a megyei jogú városi, a f óvárosi és a f óvárosi kerületi f óépítészi munkakört a településrendezés, építészeti tervezés, építésügyi igazgatás körében eltöltött összesen legalább nyolcéves gyakorlattal rendelkez ó okleveles építészmérnök tölthet be. (2) Az (1) bekezdésen kívüli települési önkormányzati f óépítészi munkakört a) legalább ötéves a településrendezésben, az építészeti tervezésben, illet óleg az építésügyi igazgatásban összesen eltöltött gyakorlattal rendelkez ó okleveles építészmérnök, illetve b) legalább nyolcéves a településrendezésben, az építészeti tervezésben, illet óleg az építésügyi igazgatásban összesen eltöltött gyakorlattal, valamint szakirányú fels ófokú kiegészít ó szakképzettséggel rendelkez ó építészmérnök, településmérnök tölthet be. 4. Az önkormányzati f óépítész tervezési jogosultsága gyakorlásának részletes feltételeit feladatkörét és illetékességi területét érint óen az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a közszolgálati jogviszony keletkezésére, illet óleg az egyéb jogviszonyra vonatkozó szerz ódésben kell rögzíteni. Az önkormányzati f óépítész feladatai 5. (1) Az önkormányzati f óépítész a) a területi f óépítésszel, valamint az érintett önkormányzatok f óépítészeivel együttm úködve el ósegítik az illetékességi területet érint ó terület- és településrendezési tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, illetve négy évente összefoglaló jelentést készít a képvisel ótestület (közgy úlés) részére, c) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érint óen helyi önkormányzati tervtanácsot m úködtethet, kezdeményezheti a feladatkörével összefügg ó tervek központi, területi vagy önkormányzati tervtanácson történ ó megtárgyalását, tanácskozási joggal részt vesz a terület-, illetve a településrendezési tervek, valamint az egyedi építési ideértve a m úemléki ügyekkel foglalkozó tervtanácsokon, d) ellátja a m úemlékvédelemr ól szóló évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 6. -ában foglalt feladatokat, illetve közrem úködik az Mvt ában foglalt feladatok ellátásában, e) el ókészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kí-

31 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2487 séri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefügg ó nyilvántartás vezetésér ól, f) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a terület, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, g) részt vesz bírálóbizottsági tagként az önkormányzat illetékességi területét érint ó településrendezési, építészeti, valamint köztéri m úalkotás létesítésével és elhelyezésével kapcsolatos képz óm úvészeti és építészeti (terv) pályázatok elbírálásában, h) közrem úködik a terület- és településrendezési tervek nyilvántartására, a tervi szabályozáson alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerül ó költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok kialakításában, i) részt vesz szükség szerint együttm úködve az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és m úködésében. A települési f óépítész további feladatai 6. (1) A települési f óépítész ellátja a település rendezési terveinek és helyi építési szabályzatának (a továbbiakban: településrendezési tervek) elkészítésével, felülvizsgálatával összefügg ó következ ó feladatokat: a) döntésre el ókészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, az adott terület sajátosságainak megfelel óen a rendezési tervnek jogszabályban el óírt kötelez ó munkarészein túl szükséges részeit, valamint a tervezési megbízás egyéb feltételeit; b) tájékoztatást ad az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek, valamint a megyei f óépítésszel együttm úködve a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a tervek készítésének céljáról; c) a terv készítése során együttm úködik a tervez óvel és képviseli az önkormányzat érdekeit; d) szervezi és irányítja a településrendezési tervek véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a tervek készítésének nyilvánosságát; e) a véleményezési eljárás befejezését követ óen a beérkezett észrevételek figyelembevételével a településrendezési terveket jóváhagyásra el ókészíti, és döntésre el óterjeszti; f) gondoskodik a jóváhagyás során hozott változások átvezetésér ól; g) a jóváhagyást követ óen tájékoztatást ad a településrendezési terv tartalmáról. (2) A települési f óépítész együttm úködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezet ó és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel. (3) A települési f óépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érint ó részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az el óz óekkel kapcsolatos döntéseinek el ókészítését, állásfoglalásainak kialakítását. (4) A települési f óépítész illetékességi területét érint óen helyi rendeletben meghatározott módon a) a feladat- és hatáskörét érint ó részletekre vonatkozóan tájékoztatást ad a települési önkormányzatnak az egyedi hatósági ügyekben kialakítandó véleményéhez, b) közrem úködik a település jellemz ó szerkezetét és a településképet befolyásoló, illetve meghatározó egyedi építményekkel összefügg ó a hatósági döntést megel óz ó egyeztetési eljárásban, c) szakmai tanácsadást nyújt az építtet ók és a tervez ók számára. (5) A f óváros területén a) a feladatokat az Étv ában foglaltak figyelembevételével a f óvárosi és a f óvárosi kerületi f óépítész megosztva látja el; b) a f óvárosi f óépítész a kerületi f óépítészekkel való megállapodás alapján, velük együttm úködve a megállapodás keretei között gondoskodik a f óvárosi és a kerületi tervek összhangjáról. A megyei f óépítész további feladatai 7. (1) A megyei f óépítész a) ellátja a megye területrendezési terveinek elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefügg ó feladatokat. E feladatkörére a 6. (1) (3) bekezdésében foglaltak az irányadók; b) el ókészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érint ó munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgy úlés állásfoglalását, c) közrem úködik a megyei közgy úlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos döntéseinek, illet óleg állásfoglalásainak kialakításában. (2) A megyei f óépítész illetékességi területét érint óen a) helyi rendeletben meghatározott módon közrem úködik a több települést érint ó településrendezési, fejlesztési, értékvédelmi és egyedi hatósági ügyekben;

32 2488 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem m úködik települési f óépítész. A f óépítészek együttm úködésének szakmai szabályai 8. (1) Az önkormányzati f óépítészek szakmai tevékenységüket a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közrem úködésével a területi f óépítészek munkájával összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidej ú érvényesítésér ól; szakmai tevékenységük összehangolása, m úködési feltételeinek figyelemmel kísérése és továbbképzésük szakmai kereteinek biztosítása a területi f óépítészek feladata. (2) A szomszédos megyék és települések f óépítészei a terület- és településrendezési, valamint a településfejlesztési feladatok ellátása során igény szerint a f óvárosi, illetve területi f óépítész bevonásával részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek el ókészítésében. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 15. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése idején foglalkoztatott önkormányzati f óépítész, ha munkakörét legalább öt éve folyamatosan betölti a) a 3. (1) bekezdés szerinti munkakörben a 3. (2) bekezdés b) pontjában el óírt végzettséggel, a 3. (2) bekezdés szerinti munkakörben pedig okleveles épít ómérnöki végzettséggel is foglalkoztatható; b) a 3. (2) bekezdés szerinti munkakörben a személyére el óírt szakirányú fels ófokú kiegészít ó képzettség nélkül legfeljebb három évig foglalkoztatható; c) és az öregségi nyugdíjig kevesebb mint öt év van vissza, a 3. (1) és (2) bekezdésben említett munkakörben az ott el óírt végzettség nélkül a nyugdíjkorhatára eléréséig tovább foglalkoztatható. Dr. Baja Ferenc s. k., környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 10/1998. (IV. 3.) KTM rendelete a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezésér ól szóló 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet, valamint a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásának részletes szabályairól szóló 6/1997. (I. 31.) KTM rendelet módosításáról A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény 9. -a (2) bekezdésének, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. törvény ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következ óket rendelem el: 1. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezésér ól szóló 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következ ó szöveg lép:,,a védett és védelemre tervezett (a továbbiakban együtt: védett) természeti területek közül az 1998-ban kisajátításra kerül ó földterületek nagyságát nemzeti park igazgatóságonként (a továbbiakban: igazgatóság), valamint m úvelési ág szerint e rendelet melléklete tartalmazza. 2. Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 3. A közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásának részletes szabályairól szóló 6/1997. (I. 31.) KTM rendelet mellékletének a címe helyébe a következ ó szöveg lép:,,az Alapból közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására fordítható pénzeszközök évi felosztási arányai 4. Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 8. napon lép hatályba. Dr. Baja Ferenc s. k., környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

33 Melléklet a 10/1998. (IV. 3.) KTM rendelethez Igazgatóság Az 1998-ban kisajátításra tervezett védett és védelemre tervezett természeti területek adatai igazgatósági bontásban Földterületek kiterjedése m úvelési ágak szerint (hektár) szántó gyep sz ól ó kert gyümölcsös nádas erd ó halastó m úvelésb ól kivett összesen aranykorona értéke (AK) Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Fert ó Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Összesen /29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2489

34 2490 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelete a rádió és televízió m úsorszórás legmagasabb díjairól Az árak megállapításáról szóló többször módosított évi LXXXVII. törvény 7. -ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következ óket rendelem el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya a rádió- és televízió-m úsor szórására* és m úholdas m úsorszórás esetén a m úholdra történ ó feladásra terjed ki. A rádió és televízió m úsorszórás legmagasabb díjai 2. (1) A m úsorszórásért a m úsorszolgáltató a) kisugárzási díjat, vagy b) rendelkezésre állási díjat köteles fizetni. (2) A rendelet mellékleteiben meghatározott díjak nem tartalmazzák a m úsor szétosztásának** díját, és nem tartalmaznak frekvencialekötési és -használati díjat. A m úsorszétosztás díját a felek megállapodása határozza meg. A frekvencialekötési és -használati díjat*** a távközlési szolgáltató a m úsorszolgáltatóra továbbhárítja. 3. (1) A m úsorszolgáltató kisugárzási díjat köteles fizetni azokra a hónapokra, amelyekben az adóberendezés kapacitásidejét legalább 50%-ban igénybe vették. A havi kapacitásid ót a naptári napok 24 órával számított órában kifejezett mértéke adja. (2) A rádió m úsorszórás esetén a kisugárzási díjat adóberendezésenként, azok adóteljesítménye (névleges rádiófrekvenciás kimen ó teljesítményei) alapján differenciált mértékben az 1. számú melléklet szerint kell megállapítani. * Lásd a távközlésr ól szóló évi LXXII. törvény mellékletének 14. pontját. ** Lásd a távközlésr ól szóló évi LXXII. törvény mellékletének 13. pontját. *** Lásd a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 6/1997. (IV. 22.) KHVM rendeletet. (3) Televízió m úsorszórás esetén a kisugárzási díjat adóberendezésenként, azok adóteljesítménye alapján differenciált mértékben a 2. számú melléklet szerint kell megállapítani. (4) A fizetend ó összeg a rendelet 1. vagy 2. számú mellékletében meghatározott, egy órára vonatkozó díjak és a tényleges kisugárzási, valamint a felek által szerz ódésben meghatározott el ókészítési id ótartam m úsorperce alapján, órában kifejezett mértékének szorzata. 4. (1) A m úsorszolgáltató rendelkezésre állási díjat köteles fizetni azokra a hónapokra, amelyekben az adóberendezés kapacitásidejét 50%-nál kisebb mértékben vették igénybe. (2) A rádió m úsorszórás havi rendelkezésre állási díját a 3. számú melléklet, a televízió m úsorszórás havi rendelkezésre állási díját a 4. számú melléklet szerint kell megállapítani. 5. A m úholdas m úsorszórás esetén m úholdra történ ó feladás díját az 5. számú melléklet szerint kell megállapítani. Az évt ól alkalmazható legmagasabb díjakra vonatkozó el óírások 6. (1) A rádió és televízió m úsorszórás díjainak (kisugárzási és rendelkezésre állási díjak) átlagos növekedését az évre megállapított díjakból kiindulva a következ ók szerint kell megállapítani: a) az adott évre vonatkozó átlagos díjszintemelés nem lehet nagyobb, mint a tárgyévi fogyasztói árszintemelkedés hatékonysági tényez óvel csökkentett mértéke; b) a díjmegállapítás során a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat indokolásában szerepl ó tervezett éves fogyasztói árindexet kell alapul venni; c) a gazdálkodás eredményének a fogyasztóval való megosztását kifejezésre juttató hatékonysági tényez ó 0 2 százalékpont, annak adott évre vonatkozó konkrét mértékét a díjmegállapítás során a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg; d) a tárgyévi tervezett fogyasztói árindex és a tényleges (várható) fogyasztói árindex közötti különbség 2 százalékpontnál nagyobb mértéke esetén a tárgyévet követ ó évben a b) pont szerinti árindex korrekciós tényez ójeként lehet figyelembe venni a tervezett és a tényleges (várható) fogyasztói árindex különbségét;

35 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2491 e) a díjváltoztatásra évente egyszer, január 1-jei hatállyal kerülhet sor. (2) A m úsorszórást végz ó szolgáltatónak a tervezett díjemelés hatálybalépését megel óz óen 60 nappal számításokon alapuló javaslatot kell a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium részére megküldeni. (3) A díjak tervezett emelésér ól annak hatálybalépése el ótt 30 nappal a szolgáltató tájékoztatni köteles a szolgáltatás igénybevev óit. (4) Az (1) bekezdés szerinti árszintkövet ó díjmegállapítást három évig, utoljára a évre vonatkozóan lehet alkalmazni. Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/óra) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/óra) Záró rendelkezések 7. (1) Ez a rendelet április 15-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidej úleg a közszolgálati rádió és televízió m úsorsugárzás legmagasabb díjairól szóló 8/1995. (VI. 13.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 28/1995. (XII. 29.) KHVM rendelet, valamint a 26/1996. (XII. 19.) KHVM rendelet hatályát veszti. Dr. Lotz Károly s. k., közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter c) Ultrarövidhullámú sugárzás: 0, mono sztereó monó sztereó monó sztereó monó sztereó számú melléklet a 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelethez Rádió kisugárzás évi legmagasabb hatósági díjai Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/óra) a) Rövidhullámú m úsorsugárzás: 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/óra) b) Középhullámú m úsorsugárzás: számú melléklet a 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelethez A televízió kisugárzás évi legmagasabb hatósági díjai Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/óra) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/óra) a) Nagyadók (1 kw vagy annál nagyobb teljesítmény ú adók)

36 2492 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/óra) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/óra) Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/hónap) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/hónap) b) Kisadók (1 kw-nál kisebb teljesítmény ú adók) mono sztereó mono sztereó számú melléklet a 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelethez Rádió m úsorszórás rendelkezésre állásának évi legmagasabb hatósági díjai Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/hónap) a) Rövidhullámú m úsorsugárzás: 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/hónap) b) Középhullámú m úsorsugárzás: c) Ultrarövidhullámú sugárzás: 0,5 mono/sztereó mono/sztereó mono sztereó mono sztereó számú melléklet a 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelethez Televízió m úsorszórás rendelkezésre állásának évi legmagasabb hatósági díjai Adóteljesítmény (kw-ig) Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/hónap) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/hónap) a) Nagyadók (1 kw vagy annál nagyobb teljesítmény ú adók) b) Kisadók (1 kw-nál kisebb teljesítmény ú adók) számú melléklet a 9/1998. (IV. 3.) KHVM rendelethez M úholdas m úsorszórás esetén a m úholdra történ ó feladás évi legmagasabb hatósági díjai Általános forgalmi adót nem tartalmazó díj (Ft/év) 12%-os általános forgalmi adóval növelt díj (Ft/év)

37 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2493 III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 54/1998. (IV. 3.) KE határozata címzetes államtitkár felmentésér ól A miniszterelnök el óterjesztésére dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkárt e tisztségéb ól közszolgálati jogviszonyának fenntartása mellett, más fontos megbízatására és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megsz únésére tekintettel április 1-jei hatállyal felmentem. Budapest, március 31. Ellenjegyzem: Göncz Árpád s. k., a Köztársaság elnöke Horn Gyula s. k., miniszterelnök A Kormány határozatai A Kormány 1043/1998. (IV. 3.) Korm. határozata a MÁV Rt. német szövetségi hitelb ól történ ó motorkocsi-beszerzésér ól A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a vidék lakosságmegtartó szerepének el ósegítése érdekében a MÁV Rt. meghatározott mellékvonalain lebonyolódó vasúti személyszállítás színvonalának, gazdaságosságának és versenyképességének javítását, egyúttal a környezeti ártalmak csökkentését is lehet óvé tev ó könny ú, dízel motorkocsikat (sínbuszokat) szerezzen be a német szövetségi hitelb ól felszabaduló, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB) és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (a továbbiakban: KfW) által március 20-án aláírt hitelszerz ódés szerinti 60 M DEM erre a célra történ ó felhasználásával; 2. egyetért továbbá azzal, hogy a hitelszerz ódésnek az 1. pont szerinti módosítására vonatkozó tárgyalásokat az MFB a Pénzügyminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank közrem úködésével a KfW bankkal folytassa le; Felel ós: pénzügyminiszter közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével Határid ó: azonnal 3. szükségesnek tartja, hogy a hiteltárgyalásokat követ óen a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen el óterjesztést nyújtson be a 60 M DEM hitelösszegre vonatkozó, a Magyar Köztársaság évi költségvetésér ól szóló évi CXLVI. törvény 34. -ában kapott felhatalmazás szerinti garanciaszerz ódés megkötésér ól; Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter pénzügyminiszter Határid ó: a hiteltárgyalásokat követ óen azonnal 4. egyetért azzal, hogy a MÁV Rt. részvételi felhívást adjon ki meghívásos közbeszerzési eljárás megindítására a m úszaki feltételeknek megfelel ó mellékvonali, dízel motorkocsik kooperációs gyártás keretében történ ó beszerzése tárgyában. Az ajánlattételi feltételekben biztosítani kell a hazai vasúti járm úipar lehet ó legmagasabb szint ú részarányát; Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Határid ó: a hitelszerz ódés aláírását követ ó 30 nap 5. felhívja az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert, hogy a Gazdaságfejlesztési Célel óirányzat forrásainak felhasználásával, a meglev ó pályázati rendszereken keresztül járuljon hozzá a kooperációs gyártás magyar beszállítóinak technológiai és m úszaki fejlesztéséhez; Felel ós: ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Határid ó: a kooperációs gyártás el ókészítésével összhangban 6. szükségesnek tartja, hogy a MÁV Rt. által felveend ó 60 M DEM összeg ú kölcsön adósságszolgálatát a hitelszerz ódés feltételeinek függvényében 2001-t ól

38 2494 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám évi 500 M Ft összegben a pályázati rendszer keretein belül a MÁV Rt. igényét prioritásként kezelve a Központi Környezetvédelmi Alap támogassa. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Határid ó: a pályázatok benyújtásának és elbírálásának esedékességével összhangban Horn Gyula s. k., miniszterelnök A Kormány 1044/1998. (IV. 3.) Korm. határozata a Dunai Vízlépcs órendszerrel kapcsolatban el óírt hatásvizsgálatok elvégzésér ól A Kormány 1. a Dunai Vízlépcs órendszerrel kapcsolatban el óírt hatásvizsgálatok elvégzésér ól szóló el óterjesztést elfogadta, és elrendeli a melléklet szerinti Intézkedési Tervben (munkaprogramban) foglalt feladatok végrehajtását; Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Határid ó: az Intézkedési Terv ütemezése szerint 2. tudomásul veszi, hogy a hatásvizsgálatok elvégzésére és a kib óvített monitoring rendszer üzembe helyezésére és üzemeltetésére a Vízügyi Alap 166 millió forintot, a Központi Környezetvédelmi Alap 166 millió forintot biztosít. Felhívja az érintett minisztereket, hogy az esetlegesen fennmaradó további költségek forrásának biztosítására készítsenek a Kormány számára el óterjesztést. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határid ó: az Alapok tekintetében: azonnal az el óterjesztés benyújtására: szükség szerint Horn Gyula s. k., miniszterelnök Melléklet az 1044/1998. (IV. 3.) Korm. határozathoz Intézkedési Terv a Dunai Vízlépcs órendszerrel kapcsolatban el óírt hatásvizsgálatok elvégzésére 1. A vizsgálati elemzés elkészítése 1.1. A vizsgálati elemzés elkészítéséért felel ós új szakmai el ókészít ó szervezet alakul a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium keretében,,dunai Rehabilitációs Szakért ói Koordinációs Iroda elnevezéssel, amelynek munkájában a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Titkárságán m úköd ó Dunai Programiroda kijelölt szakért óje is részt vesz. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Határid ó: azonnal 1.2. A vizsgálati elemzés tartalmi követelményeinek meghatározása, a tenderkiírás elkészíttetése. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter érintett miniszterek Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Határid ó: április A vizsgálati elemzés elkészítésének tendereztetése a közbeszerzési törvény szerint, a bírálati szempontok összeállítása, a vizsgálatot végz ók kiválasztása. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter érintett miniszterek Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Határid ó: június A vizsgálati elemzés elkészíttetése és véleményeztetése. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter érintett miniszterek Határid ó: november A véleményeztetett vizsgálati elemzés Kormány elé terjesztése. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Határid ó: december A vizsgálati elemzés hatálya a már ismert környezeti hatáselemzésekre tekintettel nem terjed ki a nagymarosi helyszínre, de az eddigi vizsgálatok összegzését el kell készíteni. Felel ós: környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Határid ó: május 10.

39 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Dunai Rehabilitációs Szakért ói Koordinációs Iroda munkáját felügyel ó Irányító Bizottság felállítása. Társelnökök: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Tagok: felkérés alapján a Kormány Tanácsadó Testületének elnöke, külügyminiszter, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, földm úvelésügyi miniszter, pénzügyminiszter, igazságügy-miniszter, Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Határid ó: április A közös magyar szlovák Duna-szakaszt mér ó-, megfigyel ó (monitoring) rendszer létrehozása és üzemeltetése A közös magyar szlovák Duna-szakasz kib óvített monitoring rendszerének létrehozásáról szóló megállapodás aláírása. Felel ós: külügyminiszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Határid ó: április A közös magyar szlovák Duna-szakasz kib óvített monitoring rendszerének üzembe helyezése. Felel ós: környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Határid ó: június A Dunai Vízlépcs órendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolása A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján lefolytatott magyar szlovák tárgyalások során készített megállapodástervezetbe leírtak szerint az alapadatok rögzítése, a vizsgálati körbe bevonandó egyéb alternatívák rögzítése. Felel ós: Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Határid ó: május Az érintett Duna-szakasz jelenlegi állapotának komplex felmérése, amely kiterjed a korábban épített létesítmények és a Duna-meder állapotának rögzítésére, a területhasználatok felmérésére is. Felel ós: Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára érintett miniszterek Határid ó: szeptember A szlovák féllel folytatandó tárgyalásokból következ ó feladatok koordinációja. Felel ós: Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Határid ó: folyamatos 4.4. Az elvégzett vizsgálati elemzés alapján zárójelentés és javaslat készítése a Kormány számára. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (1.4., 1.5. pontok alapján környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (3. pont alapján) Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára (4.1., 4.2., 4.3. pontok alapján) Határid ó: december Részletes felmérést kell készíteni a Kormány számára a hágai Nemzetközi Bíróság döntéséb ól adódó feladatok végrehajtásának hosszabb távú költségeir ól. Felel ós: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pénzügyminiszter Határid ó: december 31. A Kormány 1045/1998. (IV. 3.) Korm. határozata a Kormány kabinetjeir ól szóló 1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat és a Kormány ügyrendjér ól szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány kabinetjeir ól szóló 1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1/A. b) pontja az alábbi szöveggel egészül ki: (tagjai:),,a miniszter a feladat- és hatáskörét érint ó ügy vonatkozásában, 2. A H. 4. pontja a következ ó új második mondattal egészül ki:,,az Európai Integrációs Kabinet ülésén a Kabinet tagját kivételesen a politikai államtitkár is helyettesítheti. 3. A H. 12. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,a Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga

40 2496 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám állapítja meg; a m úködésével összefügg ó titkársági feladatokat titkára, a Kormánykabinet esetében a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára és az Európai Integrációs Kabinet esetében a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezet óje látja el. 4. A Kormány ügyrendjér ól szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 77. pontja a következ ó új második mondattal egészül ki:,,halaszthatatlan döntést igényl ó esetben az Európai Integrációs Kabinetnek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben hozott állásfoglalása a Kormány ülései között a Kormány határozataként kiadható. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Horn Gyula s. k., miniszterelnök A Magyar Nemzeti Bank 7/1998. (MK 29.) MNB hirdetménye a 200 forintos címlet ú ezüstérmék bevonásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az évi LX. törvény 37. -ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében a 9/1992. (XI. 30.) és a 2/1994. (MK 44.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 200 forintos címlet ú ezüstérméket a forgalomból bevonja. 2. A 200 forintos címlet ú ezüstérmék április 3-ig magyar törvényes fizet óeszközök, ezt követ óen senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. 3. A Magyar Nemzeti Bank a jelen hirdetménnyel bevont 200 forintos címlet ú ezüstérméket április 3-ig magyar törvényes fizet óeszközre névértéken átváltja. Ezt követ óen ilyen igénynek nem ad helyt. Magyar Nemzeti Bank V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Magyar Nemzeti Bank 6/1998. (MK 29.) MNB hirdetménye 100 forintos címlet ú érmék bevonásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az évi LX. törvény 37. -ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében a 10/1992. (XI. 30.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 100 forintos címlet ú érméket a forgalomból bevonja. 2. A 100 forintos címlet ú érmék december 31-ig magyar törvényes fizet óeszközök, ezt követ óen senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. 3. A Magyar Nemzeti Bank a jelen hirdetménnyel bevont 100 forintos címlet ú érméket december 31-ig magyar törvényes fizet óeszközre névértéken átváltja. Ezt követ óen ilyen igénynek nem ad helyt. 4. A 8/1996. (MK 80.) MNB hirdetménnyel kibocsátott (bicolor) 100 forintos címlet ú érmék továbbra is forgalomban maradnak. Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank 8/1998. (MK 29.) MNB hirdetménye a 200 forintos címlet ú bankjegyek kibocsátásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank az évi LX. törvény 4. -ának (2) bekezdésén alapuló jogkörében 200 forintos címlet ú bankjegyeket bocsát ki. 2. Az 1998-as évszámmal kibocsátásra kerül ó 200 forintos bankjegyek forgalomba hozatalát a Bank május 1-jén kezdi meg. 3. A 200 forintos címlet ú bankjegy leírása a következ ó: a) A fehér szín ú bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb szélével párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a,,magyar NEM- ZETI BANK felirat olvasható. A bankjegyen található vízjelmez óben Károly Róbert királyt ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. b) A bankjegy el óoldala többszín ú, széléig kifutó alapnyomattal és háromszín ú képnyomattal készült, amelynek összhatása zöld. Az írisszer úen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmez ó körül világoszöld és világos okkersárga, a szövegtükör körül barnászöld, a bankjegy jobb oldalán zöld és okker színhatásúak. A bankjegy alsó, fels ó, illetve jobb oldalán található szegélyek

41 1998/29. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2497 hullámvonalas mintáiban mikroírással,,kétszáz FO- RINT ismétl ód ó felirat látható. Az alapnyomat jobb fels ó részén az átnéz ójel el óoldali eleme található. A képnyomat része a vízjelmez ó fölött lév ó, tagolt formájú zöld szín ú rozetta, amelynek ellipszis rajzolatú részében található a rejtett kép, amelyen megfelel ó helyzetben az,,mnb felirat látható. A szövegtükörben: feliratok,,,200 KÉTSZÁZ FORINT MAGYAR NEMZETI BANK Szapáry György névaláírások, Surányi Bodnár,,ELNÖK ALELNÖK ALELNÖK BUDAPEST 1998 feliratok, valamint a büntet ó záradék szövege:,,a BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜN- TETI! olvasható. A szövegtükört ól balra látható a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe sötétlila. A képnyomat jobb oldali részén Károly Róbert király arcképe, balra fölötte,,károly RÓBERT felirat, jobbra alatta,,200 értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe sötétzöld. A bankjegy piros szín ú sorszáma két helyen a bal oldalon a vízjelmez ó alatt vízszintesen, valamint a jobb oldalon az arckép mellett függ ólegesen elhelyezve található. A sorszám két bet úb ól és hét számjegyb ól áll. A bankjegy el óoldalának képe: c) A bankjegy hátoldala többszín ú, széléig kifutó alapnyomattal és kétszín ú képnyomattal készült, melynek összhatása zöld. Az írisszer úen nyomtatott alapnyomatok a jobb oldalon található vízjelmez ó körül világoszöld, középen világosokker, bal oldalon zöld színhatásúak. A bankjegy alsó, fels ó és bal oldali szegélyének hullámvonalas mintáiban mikroírással,,kétszáz FORINT ismétl ód ó felirat látható. Az alapnyomat bal fels ó részén az átnéz ójel hátoldali eleme található. A képnyomat része a vízjelmez ó felett és alatt több sorban ismétl ód ó mikroírás, amelynek szövege,,magyar NEMZETI BANK. A jobb szélen a vakok és csökkent látóképesség úek számára a címlet felismerhet óségét el ósegít ó jel található, amelynek színe sötétzöld. A képnyomat f ó motívuma a diósgy óri várat ábrázoló metszet, amelynek jobb alsó részén ovális alakú rozettában a,,200 értékjelzés látható. A metszet fölött balra a,,diósgy ÓRI VÁR felirat olvasható. E rajzolatok színe sötétzöld. A bankjegy fels ó részén a,,kétszáz FORINT felirat és a,,200 értékjelzés látható, melyek színe sötétlila.

42 2498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1998/29. szám A bankjegy hátoldalának képe: d) A bankjegy grafikai terve és el óoldalának metszete Vagyóczky Károly grafikusm úvész alkotása. A bankjegy hátoldalán látható metszetet egy múlt századi grafika alapján Pálinkás György grafikusm úvész készítette. 4. A kés óbbi nyomtatással kibocsátandó bankjegyeknél az évszám és a névaláírások változhatnak. 5. Az évi LX. törvény 37. -ának (2) bekezdése értelmében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeket a magyar törvényes pénznemben teljesítend ó fizetéseknél mindenki köteles névértékben elfogadni. Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank és az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal k ö z l e m é n y e a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepl ó külföldi pénznemek USA dollárra átszámított árfolyamairól A Magyar Nemzeti Bank a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvénynek az évi CV. törvény 39. -ával megállapított 82. -ának (1) bekezdése alapján és az Adó- és Pénzügyi Ellen órzési Hivatal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 5. -ának (6) bekezdése alapján az alábbiakban teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepl ó külföldi pénznemek USA dollárra átszámított árfolyamát: Ország Pénznem USA dollár Afganisztán afghani Albánia lek Algéria dinár Amerikai Virgin-szigetek amerikai dollár Andorra francia frank Angola kwanza Antigua karibi dollár