A Magyar Williams Szindróma Társaság Alapszabálya (módosításokkal, egységes szerkezetben)

Átírás

1 A Magyar Williams Szindróma Társaság Alapszabálya (módosításokkal, egységes szerkezetben) A Magyar Williams Szindróma Társaság közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló Évi CLXXV. Törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a mai napon az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. Az Egyesület adatai: 1. Név, székhely A társaság neve: Magyar Williams Szindróma Társaság (a továbbiakban: a Társaság). Angolul: Hungarian Williams Syndrome Association A Társaság nevének rövidítése magyarul: MWSzT, angolul: HWSA A Társaság székhelye: 1089 Budapest, Orczi út 2. Működése az egész ország területére kiterjed. A Társaság önálló jogi személy, közhasznú szervezet, melyet az alábbi célok érdekében működő helyi csoportok és a tagok alkotják. Az egyesület honlapjának címe: A Társaság bélyegzője kör alakú, "Magyar Williams Szindróma Társaság" szélfelirattal. II. Az Egyesület célja, tevékenysége: 2. A Társaság céljai A Társaság tagjai sajátos érdekeinek védelme, képviselete és szolgálata, társadalomba történő integrációjának elősegítése. A Társaság tagjainak egymást ismerő és segítő közösségekké való szervezése (pl: szülőklubok). A Társaság tagjainak folyamatos tájékoztatása, időszakonként kiadványok megjelentetése, összejövetelek és tapasztalatcserék szervezése, a szükséges információk közreadása. A szükséges komplex orvosi, gyógypedagógiai, mozgásfejlesztési háttér megszervezésének támogatása. Hiánypótló szolgáltatások szervezése (habilitáció, rehabilitáció, egészségfejlesztés, gyógyító-megelőző ellátás segítése, szabadidős vagy terápiás jellegű sport- és művészeti tevékenység) Közös kirándulások, üdülések, táborozások (pl: zenei tábor) szervezése a gyermekek számára, együttműködve egyéb társadalmi szervezetekkel. A szindrómával kapcsolatos kutatások támogatása. Kapcsolatfelvétel külföldön vagy Magyarországon működő társadalmi vagy öntevékeny szervezetekkel, tapasztalatcsere, csereüdültetés szervezése, együttműködés kölcsönösen előnyös célok érdekében. 3. A Társaság tevékenysége A Társaság kizárólag és közvetlenül közhasznú célok érdekében, önzetlenül tevékenykedik (non profit szervezet), működése nyilvános. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, és mint közhasznú szervezet, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön közhasznú szolgáltatásaiból. A Társaság céljait az alábbi eszközökkel valósítja meg: a. Anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával az egyesületi tagok gondjainak enyhítése érdekében. b. Az érintett betegek felkutatásával, a biztos diagnosztizálásukhoz, ezáltal a betegek korai kezelésbevételéhez szükséges modern módszerek magyarországi bevezetésének támogatásával. 1

2 c. A Társaság és a közreműködő egészségügyi intézmények, valamint más szakmai szervezetek közötti együttműködéssel, a folyamatos orvosi, pszichológiai, dietetikai tanácsadás (főleg csecsemőkori) és konzultáció biztosítása érdekében. d. Érdekképviseleti feladatkörében javaslatok előterjesztésével az érintett Minisztériumok, a Társadalombiztosítási önkormányzatok felé, ill. más illetékes szervezetekhez, közvetlenül, esetleg más civil szervezeteken keresztül, az e gyermekeket nevelő családokat és a felnőtt betegeket érintő ügyekben. e. Helyi csoportok létrehozásának támogatásával, működésüknek elősegítésével és tapasztalatcseréjük szervezésével. f. Tanácsadással, előadások, tanfolyamok, táborozások megszervezésével, különféle időszakos és egyéb kiadványok megjelentetésével. g. Napközbeni és állandó elhelyezést nyújtó otthonok szervezésével és működtetésével, megfelelő foglalkoztatás biztosításával együtt. h. A hátrányos helyzetű fogyatékkal vagy egészségkárosodással élők életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatásával. i. A fogyatékkal vagy egészségkárosodással született gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésével, informáló és tanácsadó tevékenységgel. j. Megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének segítése tanácsadással, a Munkaügyi központokkal és állapot és képességfelmérést végző intézményekkel való együttműködéssel. k. Hazánk és klienseink képviseletével a megfelelő EU fórumokon, az európai tapasztalatok és jó gyakorlatok gyűjtésével és hazai meghonosításával. l. A fogyatékkal vagy egészségkárosodással élők határon átívelő érdekképviseletének / esélyegyenlőségének biztosításával, önszerveződésük szervezésének/működtetésének támogatásával. m. Minden egyéb olyan jogszerű eszközzel, amely alkalmas célkitűzéseinek eléréséhez. A Társaság közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét arra tekintettel, hogy az alábbi konkrét tevékenységeket végzi: [Ectv. 34. (1) bekezdés a) pont] Közhasznú tevékenység Közfeladat megnevezése Közfeladatot előíró jogszabályhely Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészségügyi rehabilitációs tevékenység Szociális tevékenység, családsegítés Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Lakosság egészségi állapotának javítása, jobb életminőség elősegítése, egészségügyről szóló törvényben meghatározott célok és alapelvek érvényesülése, egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés. Népegészségügyi tevékenység: egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások. Egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások. A hátrányos helyzetű családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának és a sérült gyermek családban tartásának segítése Sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulók oktatásának, nevelésének elősegítése, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás támogatása évi CLIV. tv. az egészségügyről 344. (1)-(2) évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. (1)-(2), évi CLXXXIX. tv. 13. (1) és 23. (5) 9. Magyarország helyi önkormányzatairól évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 59. 2c évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi CCXI. tv. a családok védelméről évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. (1) a)-u) 2

3 Tudományos tevékenység, kutatás Fogyatékos személyek sporttevékenységének támogatása Fogyatékos személyek rehabilitációjának elősegítése. rehabilitációs foglalkoztatás Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában; az alapkutatás és a transzlációs, illetve klinikai kutatás elősegítése Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának támogatása. A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs programok, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. fogyatékos személyek hátrányainak kompenzálása előnyben részesítésük minden lehetséges módon egészségügyi rehabilitációjuk korai fejlesztésük A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXVI törvény 2. 1) és c) pont évi I. tv. a sportról 49. c)-e) évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. a)-g) (2, 5) (3. ) (12., 3; 20. ) (13. 1) III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok 1. A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a Társaság közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. (1) bekezdés a.) pont] 2. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. (1) bekezdés d.) pont] 3. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. (1) bekezdés b.) pont] 4. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. (1) bekezdés c.) pont] 5. A Társaság a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a internetes honlapján való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év napjáig a internetes honlapján közzéteszi. [Ectv. 37. (3) bekezdés d.) pontja] 6. A Társaság közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, a Társaság elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az Társaság székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. (3) bekezdés c.) pont] 7. A Közhasznú jogállás biztosítása érdekében a Társaság törekszik arra, hogy az előző két lezárt üzleti év mérlege és eredmény kimutatása alapján megfelelő erőforrással, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezzen. IV. A vagyoni hozzájárulás Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét az előző évi Közgyűlés határozza meg. Azt legkésőbb minden év napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. 3

4 Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. V. 4. A tagság 1. A Társaságban a következő tagsági formák léteznek: a./ rendes tagság b./ pártoló tagság c./ tiszteletbeli tagság 2. A Társaság rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, akinek a családjában Williams szindrómával, vagy ahhoz hasonló tünetekkel rendelkező személy él, aki egyetért a Társaság Alapszabályában kitűzött célokkal, vállalja a közreműködést a feladatainak megvalósításában, valamint a tagdíj rendszeres fizetését. 3. A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely munkájával vagy szellemi javaival, ill. anyagi eszközeivel a Társaság tevékenységét támogatja, és vállalja a pártoló tagsággal együtt járó kötelezettségek teljesítését. 4. Az Elnökség határozata alapján tiszteletbeli tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely a Társaság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kiemelkedő tevékenységet végez. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre VI. A tagsági jogviszony keletkezése A rendes és a pártoló tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A jelentkezőket az Elnökség veszi fel egyszerű szótöbbségi határozattal. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozza meg határozatát. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni. VII. 5. A tagsági jogviszony megszűnése 1. Mindennemű tagsági viszony megszűnik a Társaság megszűnésével, vagy a természetes személy tag halálával, illetve a jogi személy megszűnésével. 2. A tagsági jogviszony megszűnik: a./ A tag kilépésével. b./ A tag kizárásával. c./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. d/ A tag törlésével 3. Kilépés: A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 4. Törlés: Az Elnökség a tagok sorából határozattal törölheti azt a rendes és pártoló tagot, aki az előírt tagsági díjjal két évnél további hátralékban van, és azt írásbeli felszólításra sem rendezi póthatáridőn belül. 5. Kizárás: Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba 4

5 kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. 6. Az Elnökség megvonhatja attól a tiszteletbeli tag címet, aki arra érdemtelenné vált. E tényről a Közgyűlést tájékoztatni kell. 7. A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatállyal fellebbezésnek van helye a Közgyűléshez. 8. A pártoló jogi személy tagsága megszűnik a tag részéről történő felmondással, illetve a vele kötött szerződés megszűnése vagy felbontása esetén. VIII. 6. A tagok jogai 1. A rendes tag jogai a./ az egyesület tevékenységében, részt venni b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni (Családtagjaival együtt részt vehet a Társaság rendezvényein, tanfolyamain, illetve igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait és kedvezményeit) c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, és észrevételeket tenni d./ az egyesület irataiba betekintetni e./arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. f./ A Társaság testületeinek törvénysértő határozatait - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja. 2. A tiszteletbeli tag jogai: a./ Tanácskozási joggal részt vehet a Társaság közgyűlésein. b./ Javaslatokat, indítványokat tehet a Társaság illetékes szerveihez. c./ Részt vehet a Társaság rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain. d./ Igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait. 3. A pártoló tag jogai: a./ Tanácskozási joggal részt vehet a Társaság közgyűlésein b./ Javaslatokat, indítványokat tehet a Társaság illetékes szerveihez c./ A természetes személy pártoló tag családtagjaival együtt részt vehet a Társaság rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain, részesülhet szolgáltatásaiból. IX. A tagok kötelezettségei 1. A rendes tagok kötelezettségei a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. e./aktívan működjék közre a Társaság célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában, és a vezető testület határozatainak végrehajtásában. 5

6 2. A tiszteletbeli tag kötelezettsége: a) Segítse elő a Társaság célkitűzéseinek megvalósítását, és tartsa be az alapszabály rendelkezéseit. 3. A pártoló tag kötelezettségei: a./ Segítse elő a Társaság célkitűzéseinek megvalósítását, és tartsa be az alapszabály rendelkezéseit. b./ Természetes személy pártoló tag rendszeresen fizesse a tagdíjat, ha annak fizetését vállalta. c./ A jogi személy pártoló tag teljesítse a vele kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit. X. Az egyesület szervei 7. A Társaság szervezeti felépítése: a./ Közgyűlés b./ Elnökség c./ Ellenőrző Bizottság d./ Munkaszervezet 1. Az Egyesület ügyintéző szerveinek tagja, illetőleg az Egyesület képviselője, tisztségviselője, ügyvezetésének tagja csak büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, amennyiben a közügyektől nincs eltiltva. 2. Összeférhetetlenségi szabályok: a. Az Egyesület vezető szerveinek (közgyűlés, elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. b. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. c. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezetés elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve a fenti pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója, az egyesület vezető tisztségviselőinek rokona [Ptk. 3:26 $ (2) bek.].. d. A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az Elnökség, vagy EB tagja, az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig: amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. e. A vezető tisztségviselő köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. f. Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. 8. A Közgyűlés: 1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve; a rendes tagok összessége, amely a Társaságot érintő minden kérdésben dönthet. Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, ülése nyilvános. 6

7 2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása, kiegészítése. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása. c) az Elnökség, az Ellenőrző bizottság, és a Jelölő bizottság megválasztása, visszahívása; nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel d) Társaság évi költségvetésének megállapítása és a felhasználásról szóló beszámoló elfogadása, a tagdíj megállapítása. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; f) közhasznúsági melléklet elfogadása; g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal; vagy az Elnökség a közgyűlés elé terjeszt. k) a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel l) a Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve a feloszlásának kimondása, és utóbbi esetben a döntés a Társaság vagyonának további felhasználásáról. 3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. (1) bekezdés] 4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a levelező lista mwsztlista@primlista.hu címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. (2) a) pont]. Ezen kívül a Közgyűlést össze kell hívni a Bíróság indítványára, vagy ha azt a rendes tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével együtt kéri. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját akár az eredetileg meghirdetett napra, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és levelezési listáján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. 5. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét (50% + 1 fő) képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 7

8 7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 8. A Közgyűlésen jelen lévő rendes tagokat egy szavazat illeti meg. 9. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 10. Az Alakuló Közgyűlésen az Elnökség tagjait négyévi időtartamra kell megválasztani. Az elnököt, a helyettesét két alkalommal lehet szótöbbséggel újraválasztani, a harmadik és további alkalommal történő újraválasztáshoz kétharmados szótöbbség szükséges. Az egyes választások alkalmával a Társaság Elnökségének kétharmada cserélhető a folyamatosság biztosítása érdekében. 11. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor nyílt szavazással, a tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A levezető elnököt a tagok közül kell kiválasztani. 12. A Közgyűlés személyi döntésekhez jelölőbizottságot választ. Nem választható levezető elnöknek, jelölő-, szavazatszámláló bizottságba, jegyzőkönyv hitelesítőnek, az, aki az Egyesület tisztségviselője, alkalmazottja. A jelölőbizottság elnökének és két tagjának megválasztására a levezető elnök tesz javaslatot. Kiegészítő javaslattételre a tagok bármelyike, ill. előzetesen bármely tag is jogosult. A jelöltek közzé minden jelöltnek javasolt személyt vita nélkül fel kell venni. A jelölőbizottság elnöke és két tagja az lesz, akik nyílt szavazással a legtöbb szavazatot kapták. 13. A szavazatszedő bizottság elnökének és két tagjának megválasztására a jelölőbizottság választására vonatkozó szabályok érvényesek. A szavazatszedő bizottság feladata a szavazatok összeszámlálása. 14. A kéttagú mandátumvizsgáló bizottságot az elnökség jelöli ki. A mandátumvizsgáló bizottság feladata a közgyűlésre érkező tagok jegyzése, a mandátumok elfogadása, a közgyűlés határozatképességének megállapítása. 15. A jelölőbizottság az Elnökségre és az elnökre vonatkozó javaslatát az egyesületi tagoktól érkezett véleményének ismeretében teszi meg. A jelöltek közzé minden (tisztségviselésre választható) jelöltnek javasolt személyt vita nélkül fel kell venni. Szavazni csak azokra a személyesen megjelent jelöltekre lehet, akik a szavazás megkezdéséig nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk esetén a tisztséget elvállalják, és velük szemben összeférhetetlenségi körülmények nem állnak fenn. A szavazólapnak ABC rendben tartalmaznia kell mindenki nevét, aki az előzőek figyelembevételével választható. 16. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell felvenni, amelyet a levezető elnök; a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. (3) a) pont] 18. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 8

9 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. (1) és (2) bekezdés] 19. A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[ectv. 37. (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 20. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 60 napon belül írásban a levelezőlistán (mwsztlista@primlista.hu), igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján ( történő közzétételével egyidejűleg.[ectv. 37. (3) b) pont] 21. A Társaságot a nemzetközi kapcsolatokban a külkapcsolatok referense, vagy valamelyik elnökségi tag képviseli. 22. Az Elnökség és a közgyűlés döntései nyilvánosak. Az Elnökség gondoskodik arról, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthessen a Társaság telephelyén, előre megbeszélt időpontban. A Szövetség internetes honlapján működése és szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint beszámolói közléseit nyilvánosságra hozza. Ugyanígy hozza nyilvánosságra a közgyűlés és az elnökség döntéseit. Azokat a döntéseket, melyek személyiségi jogokat sérthetnek nem kötelező nyilvánosságra hozni. 9. Az Elnökség: 1. Két közgyűlés között az Elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető, végrehajtó és ügyintéző szerve, amelynek megválasztása négy évre történik, és amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 2. Az Elnökség 3 tagból áll, akiket a Társaság rendes tagjaiból választanak nyílt szavazással. Ezek: a./ az Elnök b./ az Alelnök c./ a Főtitkár Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Ezekben az esetekben a Közgyűlés 90 napon belül új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. 3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények 9

10 alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. (1) és (2) bekezdés] 4. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c./ az éves költségvetés, zárszámadás, közhasznúsági melléklet elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; dönt a Társaság költségvetésével, a folyó kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos ügyekben e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; előterjesztést tesz a Közgyűlés napirendjére is, valamint gondoskodik annak előkészítéséről f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása; i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működési és szervezeti szabályzatának megalkotása; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l./ a tag és pártoló tag felvételéről, tiszteletbeli tag személyéről és felvételéről való döntés m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal; illetve amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe n./ a Közgyűlés két ülése közötti időben a Társaság munkáját irányítja, a gazdálkodási tervet végrehajtja o./munkabizottságokat hoz létre, irányítja és ellenőrzi munkájukat. p./ meghatározza az esetleges alkalmazotti illetményeket, tiszteletdíjakat. q./ a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, és a közhasznú mellékletbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba előzetesen egyeztetett időpontban és helyen betekintést biztosít az érdeklődők részére. 5. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. 10

11 Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. (1) bekezdés] 6. Az elnökség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van Határozatképességéhez legalább 2 tag részvétele szükséges. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, amelyről az elnökség később újra határoz. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. (1) és (2) bekezdés] 7. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). Az Elnökség által meghozott határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. (3) a) pont] Az elnökség tagjai a jegyzőkönyvet 15 napon belül írásban észrevételezhetik Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. (3) b) pont]. 8. A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy együttes aláírása szükséges, aki lehet az elnökség bármely két tagja, illetve a gazdasági vezető, vagy a külkapcsolatok referense. 9. Az Elnökség évente egyszer rendszeresen beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek. 10. Az Elnökség feladatait önkéntesként, térítésmentesen végzi. Az elnökség tagjai és az Egyesület egyéb választott tisztségviselői - fedezet megléte esetén - jogosultak az előzetesen egyeztetett igazolt költségeik megtérítésére. Közgyűlési határozat esetén egyéb költségtérítésre is igényt tarthatnak. 10. Az elnök és alelnök 1. Az Elnök hatásköre: a./ a Társaság törvényes képviselője önállóan. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. b./ az Elnökség ülései között folyamatosan intézi a Társaság ügyeit, melyről tájékoztatja az Elnökséget, annak következő ülésén. c./ összehívja az Elnökségi üléseket és a közgyűlést. d./ vezeti az Elnökség üléseit. e./ gondoskodik arról, hogy az Elnökség intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés határozataival. f./ munkáltatói, utalványozási joggal rendelkezik. Banki jogosultsága bármelyik elnökségi taggal, vagy a gazdasági vezetővel, illetve a külkapcsolatok referensével együtt gyakorolható. 11

12 2. Az Elnököt akadályoztatása esetén annak időtartamára az Alelnök helyettesíti. Az Elnökkel, illetve a Főtitkárral együttesen utalványozási joggal rendelkezik. 11. A főtitkár 1. A közgyűlés négy éves időtartamra Főtitkárt választ. 2. A Főtitkár a./ irányítja a Társaság adminisztratív ügyviteli szervezetét. b./ biztosítja a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli, ügykezelési feltételeket. c./ gondoskodik a Társaság nyilvántartásainak vezetéséről, iratkezeléséről, amelyekből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. d./ intézi a Társaság és a tagok közötti levelezéseket. e./ elvégzi a folyamatos és eseti adatszolgáltatást a Társaság szervei és tisztségviselői számára. f./ az Alelnökkel együttesen utalványozási joggal rendelkezik. 12. Az Ellenőrző Bizottság 1. A Közgyűlés 4 éves időtartamra 3 tagú Ellenőrző Bizottságot választ Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek az Elnökség tagjainak a PtK.-ban meghatározott hozzátartozói. 2. Az Ellenőrző Bizottság a megválasztását követő első ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét és elnökhelyettesét, ügyrendjét maga állapítja meg. 3. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a./ a vezető szerv elnöke vagy tagja, b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d./ az a)- c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója 4. Az Ellenőrző Bizottság a./ ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását, előzetesen véleményezi az éves beszámolót és a közhasznú mellékletet. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. b./ tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz. c./ köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. d./ határozatképes legalább 2 tag részvétele esetén. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A tagjai a jegyzőkönyvet 15 napon belül írásban észrevételezhetik. Egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. 5. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. 6. Az Ellenőrző Bizottság megállapítása és javaslata alapján a Társaság illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és minderről az Ellenőrző Bizottságot értesíteni. 7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 12

13 8. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz az Elnökségnek és a Közgyűlésnek. 9. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább kétszer össze kell ülnie. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik, működésére az Elnökség működési szabályai érvényesek. 13. Munkaszervezet 1. A társaság állandó megbízott tisztségviselői a gazdasági vezető, és a külkapcsolatok referense, akiket az Elnökség határozata alapján az Elnök nevez ki. Munkakörüket, és javadalmazásukat a velük kötött szerződés tartalmazza. 2. Az Elnökség egyes feladatok előkészítésére, kidolgozására ideiglenes vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre. Az egyes munkabizottságok taglétszámát a feladattól függően határozhatja meg. 3. A munkabizottságok tevékenységükről kötelesek az Elnökség határozatainak megfelelően szóban, vagy írásban jelentést tenni. 4. Az ideiglenes munkabizottságok megszűnnek, ha összefoglaló jelentésüket az Elnökség elfogadta. 14. A Társaság gazdálkodása 1. A Társaság a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok szerint, az éves költségvetés alapján gazdálkodik, mely tevékenységéről zárszámadást készít. 2. A Társaság vagyoni-pénzügyi forrásai: a./ tagdíjak b./ pártoló tagok juttatásai c./ állami, társadalmi szervektől származó, vagy pályázatok útján elnyert juttatások, támogatások és adományok. d./ a Társaság által folytatott hasznot hajtó gazdasági tevékenység nyereségéből származó vagyoni juttatás. e./ egyéb közérdekű célra történt kötelezettségvállalásból, alapítványból, adományból származó vagyoni juttatás. 3. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak a jelen alapszabályban meghatározott célokra fordítja. 4. A Társaság tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések, és az Alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik. 5. A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek a Társaság tartozásaiért. 6. A Társaság kiadásai: működési költségek, rendezvények költségei, tiszteletdíjak és egyéb költségek. 7. A Társaság befektetési és vállalkozási tevékenységet nem végez, így befektetési-, gazdálkodási szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. (Amennyiben a későbbiekben befektetési, ill. vállalkozási tevékenységet kíván végezni, úgy az erre hatáskörrel rendelkező szerve köteles befektetési ill. vállalkozási szabályzatot készíteni. 8. A Társaság, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 9. A Társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 10. A Társaság működése felett a Fővárosi Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 11. A Szövetség bevételeit az Ectv. 19. (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) az Ectv 19. (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván, megfelelve a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Civil R.) szabályainak is. 13

14 12. Könyvvezetése, mint közhasznú szervezetnek kettős könyvvitel szerint történik. A közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint éves számviteli beszámolót és azzal egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amit az Elnökség javaslatára a Közgyűlés fogad el. 13. A közhasznúsági melléklet tartalmára a 350/ 2011 (12.30) Korm. rend.1 számú melléklete az irányadó. A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámolóval. 15. A Társaság hivatalos publikációi 1. A társaság működése nyilvános. Ezért a működéséről, a szolgáltatások igénybevételének módjáról és a beszámolói közlésekről a media mellett az interneten található hivatalos honlapján ad tájékoztatást. Jelenlegi címe: 2. A Társaság hivatalos lapot alapít, ha erre az anyagi és személyi feltételek biztosítva lesznek. 3. A Társaság által kezdeményezett és/vagy támogatott tudományos munka eredményeit, a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján ( teszi közzé. 4. A Társaság működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet a társaság székhelyén, előre egyeztetett időpontban. 16. Alapelvek A Társaság céljainak megvalósítása és feladatainak megoldása során a következő alapelvek érvényesülnek. 1. A Társaság önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező egyesület, mely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. 2. A Társaság tevékenységében a feladatokhoz igazodóan legyen jelen egymást kiegészítve az élettapasztalaton és önképzésen alapuló, az önként vállalt, fizetetlen és a hivatásszerű tevékenység. 3. A feladatkörök betöltésében uralkodó szempont a rátermettség, az elkötelezettség és a választók, illetve a megbízók többségének bizalma. 4. A legsúlyosabban károsodott személyeknek is egyenlő esélyeket kell biztosítani az egyesületi tagsági jogok, kötelezettségek gyakorlására és a szervezetben viselt tisztségek betöltésére. 5. Minden tagnak egyenlő lehetőséget kell nyújtani, hogy hatásosan részt vegyen az érdekérvényesítő tevékenységben, a célok, feladatok és módszerek meghatározásában. 6. Az összesített, többségi álláspontnak megfelelően az érdekképviseletet tisztségviselők és munkatársak látják el. 7. A Közhasznú jogállás biztosítása érdekében a Társaság törekszik arra, hogy az előző két lezárt üzleti év mérlege és eredmény kimutatása alapján megfelelő erőforrással, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezzen. 17. Vegyes Rendelkezések 1. A Társaság megszűnik, ha feloszlatását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja. Megszűnik továbbá, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 2. Megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha a bíróság másként nem rendelkezik, felszámolóként a Társaság volt Elnöksége és Ellenőrző bizottsága együttesen járnak el. 3. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 4. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben - a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV.tv., a Polgári Törvénykönyv, és más, a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az irányadók. X. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az 14