Összefoglaló. a főállású iskola-védőnői ellátás szervezési és működési feltételeinek. szakfelügyeleti vizsgálatáról ( )

Átírás

1 ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egészségügyi Igazgatási Főosztály Védőnői Szakfelügyeleti Osztály 197 Budapest, Gyáli út Budapest, Pf. 839 Központ: (1) Telefon: (1) Telefax: (1) odor.andrea@oth.antsz.hu Iktatószám: OTH /21. Előzmény: OTH 32/29. OTH 3329/28. Összefoglaló a főállású iskola-védőnői ellátás szervezési és működési feltételeinek szakfelügyeleti vizsgálatáról (28-29) Budapest 21 Összeállította: Odor Andrea országos vezető védőnő osztályvezető

2 Tartalomjegyzék 1. A szakfelügyeleti vizsgálatot indokló tényezők A szakfelügyeleti vizsgálat célja Kritériumok, standardok Indikátorok (mutatók) A szakfelügyelet célcsoportja A szakfelügyelet időtartama Az adatgyűjtés módja Főállású iskola-védőnői ellátás szervezése és működési feltételeinek vizsgálata Iskola-védőnői feladatok ellátása az alkalmazás szerint Főállású iskola-védőnők szakfelügyeltének megvalósulása Főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szakfelügyelete Szakfelügyelt iskolák működési engedéllyel való rendelkezése Szakfelügyelt iskolák az iskola típusa szerint Egy főállású iskola-védőnőre jutó iskolák és tanulók létszáma A szakfelügyelt iskolákban az iskola-védőnői ellátás személyi feltételei Az egészségügyi ellátás rendjének meghatározása a szakfelügyelt iskolák szervezési és szabályzatában Szakfelügyelt iskolák információs táblával való ellátottsága A főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szervezésével és működésével kapcsolatos indikátorok (mutatók) teljesülésének alakulása Iskola-egészségügyi ellátásához orvosi rendelővel/orvosi szobával rendelkező iskolák (1. kritérium) Az iskola-egészségügyi ellátás biztosításához a jogszabályban előírt minimum alapfelszereléssel rendelkező iskolák (2. kritérium) Egyeztetett éves iskola-egészségügyi munkaterv alapján működő iskolák (3. kritérium) A főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szervezésével és működésével kapcsolatos egyéb szakfelügyeleti tapasztalatok, mutatók Az iskolán belül történő védőnői ellátás megvalósulása Iskola-védőnői feladatok ellátása az iskolán kívül Iskola-egészségügyi ellátást szabályozó jogszabályok, szakmai szabályok hozzáférhetősége Iskola-védőnői nyilvántartások és dokumentációk vezetése Iskola-védőnői éves jelentés teljesítése Iskola-védőnői éves tevékenység értékelése Egyeztetett éves munkaterv teljesülésének értékelése, következtetések levonása, fejlesztésre irányuló javaslatok megfogalmazása A tantestület és az iskola vezetőségének tájékoztatása az éves tevékenységről, a tapasztalatokról, a fejlesztésre irányuló javaslatokról Az adatvédelmi szabályok betartása (adatok tárolása, továbbítása) Tájékoztatási kötelezettség teljesítése Szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók követése Fokozott gondozást igénylő tanulók állapotának követése...2 2

3 4.13. Főállású iskola-védőnők részvétele a tervezett, rendszeres egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásában Főállású iskola-védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásának lehetőségei az iskola keretek között Főállású iskola-védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozásokat jellemző módszerek Az egészségfejlesztő csoportfoglalkozások dokumentálása Főállású iskola-védőnők részvétele az iskolai egészségvédelmi programok szervezésében Főállású iskola-védőnők kapcsolatrendszere Főállású iskola-védőnői fogadóórák biztosítása az iskolákban Főállású iskola-védőnők lehetősége a szülői értekezleten való részvételre Főállású iskola-védőnők lehetősége tantestületi értekezleten való részvételre Főállású iskola-védőnők együttműködése az iskola ifjúságvédelmi felelőssel Főállású iskola-védőnők együttműködése a területi védőnői ellátással Főállású iskola-védőnők együttműködése a házi gyermekorvosokkal/háziorvosokkal Főállású iskola-védőnők együttműködése az ÁNTSZ illetékes intézetével Főállású iskola-védőnők együttműködése a Vöröskereszttel Eredmények Intézkedések Összefoglalás MELLÉKLET - regionális adatok diagramjai

4 1. A szakfelügyeleti vizsgálatot indokló tényezők Az iskola-egészségügyi ellátás az oktatási intézménybe járó tanulók megelőző jellegű egészségügyi alapellátása, amely iskola-orvos és iskola-védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az oktatási intézménybe járó 6-18 éves korú tanulók iskola-egészségügyi ellátásának célja a megfelelő szomatikus, emocionális, szociális és intellektuális fejlődés, a választott pályára való alkalmasság, továbbá az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek biztosításában való közreműködés január 1-től a védőnői ellátás struktúrájában jelentős változás következett be. A körzeti védőnői feladatkörből a 6-16 évesek kikerültek, mert védőnői ellátásuk a körzetekben évtizedeken át számszerűen sem volt kimutatható. Tekintettel arra, hogy a 6-18 éves korosztály az idejének jelentős részét az iskolában tölti, ezért vált szükségessé, hogy a védőnői ellátás ott valósuljon meg, ahol ez a populáció leginkább elérhető. Az új struktúra kialakítása is ennek megfelelően történt. A teljes munkaidejű iskola-védőnői szolgálatok 25-ben 375-ről 97-re emelkedtek, míg a körzetek száma 4595-ről 446-ra csökkent. A teljes munkaidejű iskola-védőnői állások fejlesztését indokolta az a védőnői szakfelügyeleti tapasztalat is, hogy ők sokkal eredményesebb munkát végeztek, sokkal jobb együttműködést tudtak kialakítani a tantestülettel, aktívabban vonták be őket tanítási időben és azon kívül is az iskolai egészségnevelésbe A szakfelügyeleti vizsgálat célja A szakfelügyeleti vizsgálat célja volt, hogy a főállású ( teljes munkaidőben iskola-védőnői feladatot ellátó) iskola-védőnők szakfelügyeletével átfogó képet kapjunk az iskola-védőnői ellátás szervezéséről, működéséről, az előírt minimumfeltételek biztosításáról, az iskola-védőnői feladatok teljesüléséről. Szükség esetén intézkedni, hogy az iskola-védőnői ellátás a jogszabályokban, szakmai szabályokban meghatározott módon történjen Kritériumok, standardok A szakmai felügyelet során meghatározott alábbi kritériumokat jogszabály írja elő, ezért alkalmazásuk a kötelező (szűrő standard: 1%). 1. Az oktatási intézménybe járó 6-18 éves gyermekek részére biztosítani kell az iskolaegészségügyi ellátást 2 ; Hatása a minőségre - befolyásolja az iskola-védőnői ellátáshoz való hozzáférhetőséget, a hatékonyságot, az időkihasználását, a tevékenység dokumentálását, a jelentések összeállítását, ha az iskolán belül történik az iskola védőnői ellátás. 4

5 2. Az oktatási intézményben az iskola-védőnői ellátáshoz biztosítani kell a jogszabályban előírt megfelelő minimális alapfelszerelést 3 ; Hatása a minőségre - az alapfelszerelések megléte és megfelelősége (mennyiség, minőség) befolyásolja az iskola védőnői ellátás színvonalát, az elvégzett szűrővizsgálatok hatékonyságát. 3. Az oktatási intézményekben az iskola-védőnői ellátásnak az iskolát ellátó védőnő, az iskolaorvos, az illetékes pedagógusok, valamint az intézmény vezetőjének egyeztetése alapján készült és általuk aláírt, egyeztetett éves munkaterv alapján kell történnie 4 ; Hatása a minőségre tervezett, célorientált együttműködésre van szükség az iskola-egészségügyi ellátás (az iskola-védőnő, az iskola-orvos) és az oktatási intézmény vezetői és pedagógusai között, hogy eredményesen lehessen közreműködni a tanulók egészségi állapotának megőrzésében, egészségmagatartásuk kedvező befolyásolásában, valamint az egészségesebb iskolai környezet kialakításában Indikátorok (mutatók): 1. Iskola-egészségügyi ellátásához orvosi rendelővel/orvosi szobával rendelkező iskolák aránya; 2. Az iskola-egészségügyi ellátás biztosításához a jogszabályban előírt minimum alapfelszereléssel rendelkező iskolák aránya; 3. Egyeztetett éves iskola egészségügyi munkatervvel rendelkező iskolák aránya A szakfelügyelet célcsoportja: főállású iskola-védőnők, legalább egy intézményében A szakfelügyelet időtartama: 28. szeptember 29. február 1.6. Az adatgyűjtés módja: az ÁNTSZ kistérségi/kerületi vezető védőnők végezték, helyszíni ellenőrzés keretében, országosan egységes tartalmú jegyzőkönyv és útmutató alkalmazásával. 2. Főállású iskola-védőnői ellátás szervezése és működési feltételeinek vizsgálata 2.1. Főállású iskola-védőnői feladatok ellátása az alkalmazás szerint A vizsgálat idejében az iskolák száma 379 volt, amelyet 2841 védőnő látott el. Főállásban 931 fő (32,8%), míg vegyes ellátásban - területi védőnői feladat mellett fő (67,2%) látott el az iskola-védőnői feladatokat (1. sz. ábra). Az iskolák közel 5%-át főállású iskola-védőnők látták el. 5

6 Főállású iskola védőnők száma, aránya 931; 25% 2841; 75% Főállású iskola-védőnők Vegyes (körzet+iskola) 1. sz. ábra 2.2. Főállású iskola-védőnők szakfelügyeltének megvalósulása A főállású 931 védőnő közül 925 fő (99,4%) szakfelügyelete történt meg (2. sz. ábra). Főállású iskola-védőnők (N=931) szakfelügyeletének teljesülése 6; 1% 925; 99% Szakfelügyelt védőnők Nem szakfelügyelt védőnők 2. sz. ábra 2.3. Főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szakfelügyelete A szakfelügyelt főállású 925 iskola-védőnő 187 iskolát látott el, amelyből 1124 iskolában (6,4%) történt a helyszíni szakfelügyelet (3. sz. ábra). 6

7 Az ellátott iskolák (N=187) közül a szakfelügyelt iskolák száma 746; 4% 1124; 6% Szakfelügyelt iskolák Nem szakfelügyelt iskolák 3. sz. ábra 2.4. Szakfelügyelt iskolák működési engedéllyel való rendelkezés szerint A szakfelügyelt 1124 iskolából az iskola-védőnői ellátás 111 (98,8%) esetében rendelkezett működési engedéllyel. A működési engedéllyel nem rendelkezők közül 9 az ÁNTSZ Déldunántúli Regionális Intézete, 5 az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete illetékességi területén volt. A szakfelügyelt iskolák telephelyeinek a száma 132 volt Szakfelügyelt iskolák az iskola típusa szerint A szakfelügyelt iskolákból 513 alapfokú (45,6%), 419 középfokú (37,3%) és 192 vegyes (17,1%) típusú volt (4. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola típusa szerint 192; 17% 513; 46% 419; 37% alapfokú középfokú vegyes 4. sz. ábra 7

8 2.6. Egy főállású iskola-védőnőre jutó iskolák és tanulók létszáma Országosan, átlagosan 2 iskola jutott egy főállású iskola-védőnőre. A szakfelügyelt főállású iskola-védőnők összesen tanulót láttak el. Egy főállású iskola-védőnőre jutó tanulók száma átlagosan összesen 945 fő volt, amely 145 fővel magasabb, mint a szakmailag elfogadható létszám. A szakfelügyelt iskolákban ellátott tanulók száma fő volt, amelyből fő (22,5%) igényelt fokozott gondozást. Az ellátott osztályok száma volt. Egy főállású védőnőre egy iskolát tekintve átlagosan 26 osztály jutott A szakfelügyelt iskolákban az iskola-védőnői ellátás személyi feltételei A szakfelügyelt iskolákban az iskola-védőnői ellátás személyi feltételei 197 esetében (97,6%) felelt meg a jogszabályi előírásoknak, míg 27 esetében (2,4%) ez részben volt meg.(5. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírt védőnői személyi feltételek biztosítása szerint 27; 2% ; % 197; 98% igen részben nem 5. sz. ábra 2.8. Az egészségügyi ellátás rendjének meghatározása a szakfelügyelt iskolák szervezési és működési szabályzatában Az iskola szervezeti és működési szabályzatában egészségügyi ellátás rendjének meghatározása a szakfelügyelt iskolák közül 873-ban (77,7%) szerepelt, ahogy azt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (V. 8.) MKM rendelet 4. m) pontja írja elő (6. sz. ábra). 8

9 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi ellátás rendjének az SzMSz-ükben való rögzítése szerint 251; 22% 873; 78% Igen Nem 6. sz. ábra 2.9. Szakfelügyelt iskolák információs táblával való ellátottsága Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/23. (VII. 15.) Korm. Rendelet 3. -a írja elő, hogy az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát (szakmákat), továbbá a rendelkezésre állás idejét. A szakfelügyelt iskolákból 786 (69,9%) rendelkezett, 292 (26,%) részben rendelkezett, míg 46 (4,1%) iskola nem rendelkezett az előírások szerinti információs táblával (7. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi szolgáltatásról információs táblával való rendelkezés szerint 292; 26% 46; 4% 786; 7% Igen Részben Nem 7. sz. ábra 9

10 3. A főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szervezésével és működésével kapcsolatos indikátorok (mutatók) teljesülésének alakulása 3.1. Iskola-egészségügyi ellátásához orvosi rendelővel/orvosi szobával rendelkező iskolák (1. kritérium) Az elsődleges, másodlagos és a harmadlagos megelőző iskola-védőnői és orvosi egészségügyi ellátás teljes körűen csak akkor valósulhat meg, ha az iskolákon belül folyik az iskolaegészségügyi ellátás. Ehhez szükséges biztosítani erre a célra megfelelően kialakított helyiséget. A szakfelügyelt 1124 iskolából 988 (87,9%) rendelkezett orvosi szobával/iskolaorvosi rendelővel (8. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az orvosi szobával/iskolaorvosi rendelővel való rendelkezés szerint 136; 12% 988; 88% Rendelkezik Nem rendelkezik 8. sz. ábra 3.2. Az iskola-egészségügyi ellátás biztosításához a jogszabályban előírt minimum alapfelszereléssel rendelkező iskolák (2. kritérium) Az ellátás biztosításához szükséges rendelkezni a minimum feltételekkel, alapfelszereléssel. A szakfelügyelt 1124 iskolából 33 (27,%) rendelkezett az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM r endeletben előírt feltételekkel, 741 (65,9%) részben rendelkezett, míg 8 (7,1%) nem rendelkezett azokkal (9. sz. ábra). 1

11 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a minimális alapfelszereléssel való rendelkezés szerint 8; 7% 33; 27% 741; 66% igen részben nem 9. sz. ábra 3.3. Egyeztetett éves iskola-egészségügyi munkaterv alapján működő iskolák (3. kritérium) A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) kézikönyv 5 a szolgáltatás minőségi értékelésére szolgáló egészségügy specifikus követelmények gyűjteménye határozza meg V.ISK.1.standardként, hogy Az oktatási intézményben feladatot ellátó védőnő által ellátott gyermekek gondozása tervezett és dokumentált. A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyve védőnői standard magyarázatában azt is előírja, hogy A hatályos jogszabályok, szakmai irányelvek, szakmai protokollok, módszertani levelek, az oktatási intézmény pedagógiai programja, egészségfejlesztési terve alapján és a gyerek szükségleteinek és a családi környezetnek megfelelően történik a gondozás, munkaterv alapján. A végleges munkaterv kialakítása, az oktatási intézmény igazgatójával, az oktatási intézményt ellátó orvossal egyeztetve történik. A munkaterv változtatása esetén ismételt egyeztetés szükséges. A szakfelügyelt 1124 iskolából 1117-ben (99,4%) a védőnő munkáját egyeztetett munkaterv alapján végezte (1. sz. ábra). 11

12 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása egyeztetett munkaterv alapján való működés szerint 7; 1% 1117; 99% igen nem 1. sz. ábra 4. A főállású iskola-védőnők által ellátott iskolák szervezésével és működésével kapcsolatos egyéb szakfelügyeleti tapasztalatok, mutatók 4.1. Az iskolán belül történő védőnői ellátás megvalósulása A megelőző, közösségi egészségügyi alapellátás eredményességének meghatározó tényezője a védőnő rendszeres jelenléte az iskolában, az iskola életében. Ezért szükséges elérni, hogy a védőnői ellátás mindenképpen az iskolán belül történjen. A szakfelügyelt 1124 iskolából 964-ben (85,8%) az iskola-védőnői feladatok ellátása az intézményen belül történt, míg 33 (2,9%) iskolában ez csak részben volt így és 127 (11,3%) iskola esetében pedig nem az iskolában végezték (11. sz. ábra). 12

13 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az intézményen belül történő védőnői ellátás szerint 127; 11% 33; 3% 964; 86% Igen Részben Nem 11. sz. ábra 4.2. Iskola-védőnői feladatok ellátása az intézményen kívül A szakfelügyelt iskolák közül 16 (14,2%) intézmény esetében az iskola-védőnői feladatok szervezése részben vagy teljes mértékben az iskolán kívül történt. 8 iskola esetében a háziorvosi/házi gyermekorvosi rendelőben, 59 iskola esetében a védőnői tanácsadóban és 93 iskola esetében egyéb helyen (12. sz. ábra). Iskolák megoszlása (n=16) az intézményen kívüli iskola-védőnői ellátás helyszínei szerint 8; 5% 59; 37% 93; 58% háziorvosi/házi gyermekorvosi rendelőben védőnői tanácsadóban egyéb helyen 12. sz. ábra 13

14 4.3. Iskola-egészségügyi ellátást szabályozó jogszabályok, szakmai szabályok hozzáférhetősége Az iskola-védőnői feladatokat a jogszabályok és a szakmai szabályok betartásával kell végezni és nem a szokásjogok szerint. A védőnőnek a megfelelő és teljes körű iskola-védőnői ellátás biztosítása érdekében szükséges ismernie a kötelezettségeit és a jogait. Ezért fontos, hogy a legfontosabb előírások rendelkezésre álljanak nyomtatott vagy elektronikus formában. A szakfelügyelt 1124 iskolából 958-ban (85,2%) az előírások rendelkezésre álltak, 85-ben (7,6%) részben, míg 81-ben (7,2%) ezek nem voltak hozzáférhetők (13. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi ellátást szabályozó fontosabb előírásokkal való rendelkezés szerint 81; 7% 85; 8% 958; 85% igen részben nem 13. sz. ábra 4.4. Iskola-védőnői nyilvántartások és dokumentációk vezetése A főállású iskola-védőnők az előírásoknak megfelelően vezették az iskola-védőnői nyilvántartásokat, dokumentációkat a szakfelügyelt 1124 iskolából 131-ben (91,7%), míg 93-ban (8,3%) ez nem így történt a (14. sz. ábra). 14

15 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírásoknak megfelelő iskola-védőnői nyilvántartások és dokumentációk vezetése szerint 93; 8% 131; 92% igen nem 14. sz. ábra 4.5. Iskola-védőnői éves jelentés teljesítése Az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/24. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet rendelkezik Jelentés az iskola-egészségügyi munkáról címmel, többek között, az iskola-védőnői tevékenység adatszolgáltatásáról. A vizsgálatot megelőző tanévről a főállású iskola-védőnők a szakfelügyelt 1124 iskolából ben (99,2%) az előírásoknak megfelelően teljesítették az iskola-védőnői jelentést, míg 9-ben ez nem teljesült (15. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírásoknak megfelelő iskola-védőnői jelentés teljesítése szerint 9; 1% 1115; 99% igen nem 15. sz. ábra 15

16 4.6. Iskola-védőnői éves tevékenység értékelése A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) kézikönyv V.ISK.2. standard egyik felülvizsgálati szempontja: Az iskola-egészségügyi ellátás megvalósul, dokumentált, értékelt, lezárt és visszakereshető. A főállású iskola-védőnők a szakfelügyeletet megelőző tanévről az éves tevékenységüket összegezték és elemezték a szakfelügyelt 1124 iskolák közül 923-ban (82,1%), míg 21 iskolában ez nem történt meg (16. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-védőnői tevékenység éves értékelése szerint 21; 18% 923; 82% igen nem 16. sz. ábra 4.7. Egyeztetett éves munkaterv teljesülésének értékelése, következtetések levonása, fejlesztésre irányuló javaslatok megfogalmazása Az iskola-védőnői tevékenység eredményességének megállapításához szükséges, évente áttekinteni a munkaterv célkitűzéseit, hogy milyen mértékben valósultak meg. Az iskolaegészségügyi ellátás fontos feladata az egészségfejlesztés, ezért szükséges összefoglalni a következő tanévre vonatkozóan a tapasztalatokat, következtetéseket és a fejlesztésre irányuló javaslatokat is. A szakfelügyelt 1124 iskolából 873-ban (77,7%) ez megtörtént, míg 251 (22,3%) iskola esetében ez nem teljesült (17. sz. ábra). 16

17 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az egyeztetett éves munkaterv értékelése, fejlesztésre irányuló javaslatok megfogalmazása szerint 251; 22% 873; 78% igen nem 17. sz. ábra 4.8. A tantestület és az iskola vezetőségének tájékoztatása az éves tevékenységről, a tapasztalatokról, a fejlesztésre irányuló javaslatokról A tantestületet és az iskola-vezetőségének tájékoztatása az éves tevékenységről, a tapasztalatokról, a fejlesztésre irányuló javaslatokról a szakfelügyelt 1124 iskolából 689-ban (78,9%) megtörtént, míg 184 iskolában ez nem teljesült (18. ábra). Munkatervet értékelő iskolák (n= 873) megoszlása az elemzés eredményéről a tantestület és az iskola vezetés tájékoztatása szerint 184; 21% 689; 79% igen nem 18. sz. ábra 17

18 Az egyeztetett éves munkatervet értékelő 873 iskolából 421-ben (48,2%) az értékelésről és elemzésről írásos összefoglaló is készült, míg 452-ben (51,8%) ez nem történt meg (19. ábra). Munkatervet értékelő iskolák (n= 873) megoszlása az elemzés eredményéről írásos összefoglaló készítése szerint 421; 48% 452; 52% igen nem 19. sz. ábra 4.9. Az adatvédelmi szabályok betartása (adatok tárolása, továbbítása) Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény 6.. rendelkezik arról, hogy Az egészségügyi és személyes azonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A szakfelügyelt 1124 iskolából 985 (87,6%) iskolában a z adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt a dokumentáció tárolása és továbbítása, 78 (6,9%) iskolában csak részben, 61 (5,4%) iskolában ez nem teljesült. 18

19 Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) az adatvédelmi szabályok betartása szerint (adatok tárolása, továbbítása) 61; 5% 78; 7% 985; 88% igen részben nem 2. sz. ábra 4.1. Tájékoztatási kötelezettség teljesítése Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a rendelkezik a szülő tájékoztatáshoz való jogáról, annak tartalmáról. A szakfelügyeleti vizsgálat kiemelt figyelmet fordított a szűrővizsgálatok, az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások esedékességéről, valamint a tetvesség elleni védekezéssel kapcsolatos tájékoztatás teljesülésére. A szakfelügyelt iskolák közül a védőnő 866 (7 7,%) iskolában eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, 233 (2,7%) iskolában csak részben, 25 (2,2%) iskolában ez nem teljesült. Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése szerint 233; 21% 25; 2% 866; 77% igen részben nem 21. sz. ábra 19

20 4.11. Szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók követése Az iskola-egészségügyi ellátás megelőző jellegű ellátás. A szűrővizsgálatok célja a tünet- és panaszmentes tanulóknál a rejtett betegség korai felismerése, mielőbbi diagnosztizálása és kezelése. Ezért különösen fontos elérni, hogy a szűrővizsgálat során kiszűrt és további vizsgálatot igénylő tanulóknál a szakorvosi vizsgálat megtörténjen és annak eredményéről (leletről) az iskolaegészségügyi szolgálat értesüljön. A szakfelügyelt 1124 iskolából a szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók által visszahozott/bemutatott beutalások az alábbiak szerint alakultak (22. sz. ábra). 91-1%-os a beutalók visszahozása/bemutatása: 2 iskolában (17,8%) 81-9%-os a beutalók visszahozása/bemutatása: 119 iskolában (1,6%) 71-8%%-os a beutalók visszahozása/bemutatása: 154 iskolában (13,7%) 7%-nál kevesebb a beutalók visszahozása/bemutatása: 651 iskolában (57,9 %) Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a visszahozott/bemutatott szakorvosi beutalások aránya szerint 2; 18% 119; 11% 651; 57% 154; 14% 91-1% 81-9% 71-8% <7% 22. sz. ábra Fokozott gondozást igénylő tanulók állapotának követése Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. számú mellékletének 7. pontja előírása szerint az iskola védőnőnek feladata a krónikus beteg, magatartási zavarokkal küzdő tanulók életvitelének segítése. A szakfelügyelt 1124 iskolából 186-ban (96,6%) a védőnő részt vesz a krónikus betegségben és fogyatékkal élő gyermek gondozásában és állapotuk követésében, míg 38-ban (3,4%) ez nem teljesült (23. sz. ábra). 2

21 Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő részvétele szerint a krónikus betegségben/fogyatékkal élő gyermekek fokozott gondozásában, nyomon követésében 38; 3% 186; 97% igen nem 23. sz. ábra Főállású iskola-védőnők részvétele a tervezett, rendszeres egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásában Az iskola-védőnő feladata részt venni az egészségtan oktatásában, illetve a tanulók egészségfejlesztésében, egészségnevelésében. A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskolavédőnő 111-ben (98,%) tart a tanulók számára egészségfejlesztő foglalkozásokat az egyeztetett munkatervben foglaltaknak megfelelően, míg 23 iskolában (2,%) ez nem teljesült (24. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő által egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartása szerint az egyeztetett munkatervnek megfelelően 23; 2% 111; 98% igen nem 24. sz. ábra 21

22 4.14. Főállású iskola-védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásának lehetőségei az iskola keretek között A főállású iskola-védőnők 111 iskolából 558-ban (5,7%) a tanórán belül és kívül egyaránt, 525- ben (47,7%) a tanórán belül, míg 18 iskolában (1,6%) tanórán kívül volt lehetősége egészségfejlesztő csoportfoglalkozásokat tartani (25. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tanórán belül/kívül tartása szerint (n=111) 525; 48% 558; 5% 18; 2% tanórán belül tanórán kívül mindkettő 25. sz. ábra Főállású iskola-védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozásokat jellemző módszerek Az elmúlt évtizedekben alapvető változás történt az egészségnevelés módszereiben. Ennek a változásnak alapvető szemléleti kérdése, hogy a passzív befogadás helyett a tanulók aktív részvételére épít. Ez a szemlélet az egészségnevelési folyamat során (akár, egyéni, akár csoportos) sokféle módszert 6 alkalmaz. Alapvető fontosságú a legmegfelelőbb módszerek kiválasztása és alkalmazása attól függően, hogy mi az elérendő cél. Ezeket már a foglalkozások tervezése során szükséges meghatározni annak érdekében, hogy tervezett üzenetek eljussanak a tanulókhoz, a foglalkozás célja teljesüljön, és ne csak információközlés történjen. A szakfelügyelet vizsgálta azt is, hogy a hagyományos, jellemzően előadás módszere mellett milyen mértékben jelentek meg a főállású iskola-védőnők egészségfejlesztő, egészségnevelő tevékenységében más módszerek is. 22

23 A szakfelügyelt 1124 iskolából 111-ban tartanak a főállású iskola-védőnők csoportos foglalkozást. Az 111 iskolából 813 iskolában (73,8%) a főállású iskola -védőnők többféle módszert alkalmaznak, míg 288-ban (26,2%) volt jellemző módszer az előadás tartása (26. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások jellege szerint (n=111) 288; 26% 813; 74% jellemzően előadás más módszerek 26. sz. ábra Az egészségfejlesztő csoportfoglalkozások dokumentálása A védőnőnek az elvégzett feladatokkal - így a csoportos foglalkozásokkal - kapcsolatban is dokumentációt kell vezetnie. Az 111 iskolából a főállású iskola-védőnő 986-ban (89,6%) eleget tett, 112-ben (1,2%) részben és 3-ban egyáltalán nem tett eleget ennek a kötelezettségének (27. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások dokumentálása szerint (n=111) 112; 1% 3; % 986; 9% Igen Részben Nem 27. sz. ábra 23

24 4.17. Főállású iskola-védőnők részvétele az iskolai egészségvédelmi programok szervezésében A szakfelügyelet vizsgálta azt is, hogy részt vesznek-e a főállású iskola-védőnők egészségvédelmi programok szervezésében. A szakfelügyelt 1124 iskolából 974-ben (86,7%) részt vett a védőnő, míg 15 iskolában (13,3%) nem vett részt (28. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő egészségvédelmi programok szervezésében való részvétele szerint 15; 13% 974; 87% igen nem 28. sz. ábra 5. Főállású iskola-védőnők kapcsolatrendszere A 26/1997 (IX. 3.) NM rendelet 4. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy: Az iskolaegészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyv V.ISK.2. standard egyik felülvizsgálati szempontjaként határozza meg: Az iskola-egészségügyi feladat együttműködésen alapul. Ezért a szakmai felügyelet vizsgálta az iskolán belül és kívül a főállású iskola-védőnők kapcsolatrendszerét és az együttműködés módját. 24

25 5.1. Főállású iskola-védőnői fogadóórák biztosítása az iskolákban A meghatározott rendszerint tartott fogadóóra a védőnő gondozási tevékenysége körébe tartozik 7 és alkalom - többek között - a szülőkkel való egyéni, személyes találkozásra. A szakfelügyelt 1124 iskolából 966-ban (85,9%) a főállású iskola-védőnő tartott fogadóórát, míg 158 iskolában (14,1%) nem tartott (29. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő rendszeres fogadóóra tartása szerint 158; 14% 966; 86% Tart Nem tart 29. sz. ábra 5.2. Főállású iskola-védőnők lehetősége a szülői értekezleten való részvételre Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola-védőnőjét, az elérhetőségét, az iskola-védőnői ellátás helyét, szerepét, valamint a tanév során várható egészségügyi ellátással, egészségfejlesztéssel kapcsolatos célokat, feladatokat és a szülői közreműködésének módját. Ennek egyik formája a védőnő részvétele és tájékoztatása a szülői értekezleten. A szakfelügyelt 1124 iskolából 838-ban (74,6%) a főállású iskola-védőnőnek volt lehetősége szülői értekezleten részt venni és tájékoztatást adni, míg 286-ban (25,4%) erre nem volt igény és/vagy lehetőség. (3. sz. ábra). 25

26 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő szülői értekezleten tájékoztatás tartásának lehetősége szerint 286; 25% 838; 75% igen nem 3. sz. ábra 5.3. Főállású iskola-védőnők lehetősége tantestületi értekezleten való részvételre Az egészségfejlesztő programoktól csak akkor várható el, hogy eredményesek legyenek, ha az adott intézmény helyzetének, valós problémáinak ismeretéből indulnak ki, és határozzák meg a fejlesztési irányokat ( honnan indulunk, hová szeretnénk eljutni? Miben szeretnénk változást elérni? Ehhez ismerni kell a tanulók egészségi állapotát, egészségmagatartását, melyek az iskolaegészségügyi szolgálat által végzett vizsgálatokból és célzott kérdőíves felmérésekből nyerhetők. 8 Ezért fontos, hogy a tantestület megismerje az iskola-egészségügyi ellátásnak a tanév során szerzett tapasztalatait és a fejlesztésre irányuló javaslatait. Erre a legalkalmasabb lehetőség a tantestületi értekezleten való tájékoztatás. A szakfelügyelt 1124 iskolából 72-ban (64,1%) a főállású iskola-védőnőnek volt lehetősége részt venni a tantestületi értekezleten és tájékoztatást adni a tevékenységéről, míg 44 iskolában (35,9%) erre nem volt igény és/vagy lehetőség (31. sz. ábra). 26

27 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő tantestületi értekezleten való részvétele és tájékoztatás tartásának lehetősége szerint 44; 36% 72; 64% igen nem 31. sz. ábra 5.4. Főállású iskola-védőnők együttműködése az iskola ifjúságvédelmi felelőssel Az oktatási intézmény ifjúságvédelmi felelősének feladata, hogy gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezze az iskola igazgatójánál a gyermekjóléti szolgálat értesítését. Ezért szükséges, hogy az iskola-védőnő és az iskola ifjúságvédelmi felelőse között rendszeres és szoros legyen a kapcsolat, hogy veszélyeztetettség gyanúja esetén mielőbb megtörténhessen a szükséges beavatkozás. 9 A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskola-védőnőnek 818 iskolában (72,8%) rendszeres volt az együttműködése az ifjúságvédelmi felelőssel, 257-ben (22,9%) alkalomszerű, míg 49 iskolában nem volt együttműködés (32. sz. ábra). 27

28 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködése szerint 49; 4% 257; 23% 818; 73% alkalomszerű rendszeres nincs 32. sz. ábra 5.5. Főállású iskola-védőnők együttműködése a területi védőnői ellátással A gyermeket/tanulót ellátó iskola-védőnő és a területi védőnő együttműködése különösen fontos a beiskolázáskor, amikor a beíratott gyermek gondozása a területi védőnői ellátásból átkerül az iskola-védőnői ellátásba. Az iskola-védőnőnek az anamnézishez, a gondozás folytatásához szükséges begyűjtenie a gyermek állapotával, ellátásával kapcsolatos fontos előzményeket, amelyeket - többek között - a területi védőnőtől szerezhet. Az iskola-védőnő és a területi védőnő együttműködésének másik fontos területe, ha iskolába járó gyermeknél valamilyen veszélyeztető tényező gyanúja esetén a megelőző intézkedések meghozatala vagy tisztázása érdekében szükséges a családlátogatás. Ez esetben a területi védőnői ellátásról szóló 49/24. (V. 21.) ESzCsM rendelet 3. gb) bekezdése rendelkezik arról, hogy a területi védőnő feladata: soron kívüli családlátogatás végzése a nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő írásbeli jelzése alapján, A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskola-védőnőnek 795 iskolában (7,7%) rendszeres volt az együttműködése a területi védőnőkkel, 322-ben (2 8,6%) alkalomszerű, míg 7 iskolában nem volt együttműködés (33. sz. ábra). 28

29 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő a területi védőnői ellátással való együttműködése szerint 7; 1% 322; 29% 795; 7% alkalomszerű rendszeres nincs 33. sz. ábra 5.6. Főállású iskola-védőnők együttműködése a házi gyermekorvosokkal/háziorvosokkal A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskola-védőnőnek 488 iskolában (43,4%) rendszeres volt az együttműködése házi gyermekorvosokkal/háziorvosokkal, 585-ben (52,%) alkalomszerű, míg 5 iskolában nem volt együttműködés (34. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátással való együttműködése szerint 51; 5% 488; 43% 585; 52% alkalomszerű rendszeres nincs 34. sz. ábra 29

30 5.7. Főállású iskola-védőnők együttműködése az ÁNTSZ illetékes intézetével Az iskola-védőnőnek a jogszabályok alapján többek között - a védőoltás, tetvesség, szakfelügyelet, rendkívüli feladat (pl. népegészségügyi) vonatkozásában van kapcsolata az ÁNTSZ-szel. A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskola-védőnőnek 983 iskolában (87,5%) rendszeres volt az együttműködése ÁNTSZ illetékes intézetével, 135-ben (12,%) alkalomszerű, míg 6 iskolában nem volt együttműködés (35. sz. ábra). Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő az ÁNTSZ illetékes Intézetével való együttműködése szerint 6; 1% 135; 12% 983; 87% alkalomszerű rendszeres nincs 35. sz. ábra 5.8. Főállású iskola-védőnők együttműködése a Vöröskereszttel Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelt 5. (3) bekezdése szerint: A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet - egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. Az egyik legfontosabb partner szervezet a Vöröskereszt, különös tekintettel, a csecsemőgondozással és elsősegélynyújtással kapcsolatos tanfolyamok tartásában, valamint a Vöröskereszt által meghirdetett versenyekre való a való felkészítésben. A szakfelügyelt 1124 iskolából a főállású iskola-védőnőnek 244 iskolában (21,7%) rendszeres volt az együttműködése a Vöröskereszttel, 593-ban (52,8%) alkalomszerű, míg 287 iskolában (25,5%) nem volt együttműködés (36. sz. ábra). 3

31 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő a Vöröskereszttel való együttműködése szerint 287; 26% 593; 52% 244; 22% 6. Eredmények: alkalomszerű rendszeres nincs 36. sz. ábra A főállású iskola-védőnők széleskörű szakfelügyeleti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a főállású iskola-védőnők 99,4%-ánál, az általuk ellátott iskolák 6,4%-ában történt vizsgálat; a vizsgált iskolák 98,8%-a rendelkezett működési engedéllyel; átlagosan 2 iskola jutott egy főállású iskola-védőnőre; átlagosan 945 tanuló jutott egy főállású iskola-védőnőre; a személyi feltételek 97,6%-ban feletek meg a jogszabályi előírásoknak; az iskola-egészségügyi ellátás rendje az iskolák 77,7%-ában szerepelt az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában; az iskola-egészségügyi szolgáltatásról információs tábla, az iskolák 69,9%-ában volt megtalálható; orvosi rendelővel/orvosi szobával az iskolák 87,9%-a rendelkezett (1. kritérium); az előírt minimum alapfelszereléssel teljes körűen az iskolák 27%-a rendelkezett, részben 65,9%-ban és nem rendelkezett 7,1% (2. kritérium); a főállású iskola-védőnő egyeztetett éves munkaterv alapján működött az iskolák 99,4%- ában (3. kritérium); az intézményen belül történt az iskola-védőnői feladatok ellátása az iskolák 85,8%-ában; az iskola-védőnői nyilvántartások, dokumentáció vezetése az előírásoknak megfelelően történt az iskolák 91,7%-ában; a vizsgálatot megelőző tanévről az iskola-védőnői jelentést az előírásoknak megfelelően teljesítették az iskolák 99,2%-ában ; a vizsgálatot megelőző tanévről a főállású iskola-védőnői éves tevékenység összegzése, elemzése megtörtént az iskolák 82,1%-ában; 31

32 az egyeztetett éves munkaterv teljesülésének értékelése, következtetések levonása, fejlesztésre irányuló javaslatok megfogalmazása az iskolák 77,7%-ában teljesült; a tantestület és az iskola-vezetőségének tájékoztatása az éves tevékenységről, a tapasztalatokról, a fejlesztésre irányuló javaslatokról az iskolák 78,9%-ában történt meg, ebből 48,2%-ban írásos összefoglalót is készített; az egészségügyi dokumentáció tárolása és továbbítása az előírásoknak megfelelően történt az iskolák 87,6%-ában; a védőnő a tájékoztatási kötelezettségnek - különösen a szűrővizsgálat, életkorhoz kötött védőoltás, tetvesség elleni védekezés tekintetében - az iskolák 77,%-ában tett eleget; a szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók követésében az iskolák 17,8%-ában 91-1% közötti mértékben teljesült, hogy a tanulók a leleteket visszahozták/bemutatták, míg az iskolák 57,9%-a megadott legalacsonyabb kategóriába került, ahol a tanulók kevesebb, mint 7%-ban - hozták vissza/mutatták be a szakorvosi vizsgálat leletét; a krónikus beteg, fogyatékkal élő gyermek gondozásában és állapotuk követésében az iskolák 96,6%-ában részt vettek a főállású iskola-védőnők; a főállású iskola-védőnők a tanulók számára egészségfejlesztő foglalkozásokat az iskolák 98%- ában tartottak - az egyeztetett munkatervben foglaltaknak megfelelően; az egészségfejlesztő csoportfoglalkozások a tanórán belül történt az iskolák 5,7%-ában, a tanórán kívül az iskolák 47,7%-ában és a tanórán belül és kívül egyaránt az iskolák 1,6%-ában; az egészségfejlesztő csoportos foglalkozásokon a főállású iskola-védőnők az előadáson kívül más módszereket is jellemzően alkalmaztak az iskolák 73,8%-ában; az egészségfejlesztő csoportos foglalkozások dokumentálása az iskolák 89,6%-ában történt meg; iskolai egészségvédelmi programok szervezésében a főállású iskola-védőnők az iskolák 86,7%- ában vettek rész; az iskolák 85,9%-ában tartottak fogadóórát a főállású iskola-védőnők; az iskolák 74,6%-ában vettek részt és tartottak tájékoztatást szülői értekezleteken a főállású iskolavédőnők; tantestületi értekezleten a főállású iskola-védőnők az iskolák 64,1%-ában vettek részt és adtak tájékoztatást tevékenységükről; a főállású iskola-védőnők kapcsolata, együttműködése rendszeres volt o az ifjúságvédelmi felelőssel az iskolák 72,8%-ában; o a területi védőnőkkel az iskolák 7,7%-ában; o a házi gyermekorvosokkal/háziorvosokkal az iskolák 52,%-ában; o az ÁNTSZ illetékes intézetével az iskolák 87,5%-ában; o a Vöröskereszttel az iskolák 21,7%-ában. 32

33 7. Intézkedések A szakfelügyeleti vizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése, csökkentése, valamint a szakmai tevékenység minőségének javítása érdekében az intézkedések megtörténtek. Különös figyelmet szükséges fordítani a szakorvosi beutalásra küldött tanulók követésében arra, hogy a vizsgálatok megtörténjenek, továbbá azok eredménye maradéktalanul visszajusson az iskola-egészségügyi ellátást végzőkhöz, és dokumentálása megtörténjen az egészségügyi dokumentációban. Az intézkedések teljesítésének követése kiemelt védőnői szakfelügyeleti feladat. 8. Összefoglalás A szakfelügyeleti vizsgálat során átfogó helyzetképet kaptunk a főállású iskola-védőnői ellátás szervezéséről és működéséről. Az egységes jegyzőkönyv fontosabb adatainak összesítése kistérségi, regionális és országos szinten egyaránt megtörtént, különös tekintettel a személyi, tárgyi feltételekre, az iskolaorvosi rendelő/orvosi szoba minimális alapfelszerelésre, a nyilvántartások, dokumentáció vezetésére, a fontosabb iskola-védőnői feladatok megvalósulására, az együttműködésre az iskolán belül és kívül. Megállapítható, hogy a főállású iskola-védőnői hálózat erősítése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az iskola-védőnői jelenlét általánossá vált az iskolákban. A főállású iskolavédőnők a pedagógusok, a tanulók és a szülők számára is rendszeresen hozzáférhetőek az iskolán belül. Ez szükséges ahhoz, is hogy a primer-, szekunder-és tercier prevencióban egyaránt részt tudjon venni, többek között a krónikus beteg, fogyatékkal élő gyermek életvitelének segítésében, továbbá az iskola egészségfejlesztő tevékenységében. A főállású iskola-védőnők a tanórán belül és kívül egyaránt aktívan közreműködnek az iskola egészségnevelő feladatainak ellátásában. Rendszeresen tartanak csoportos foglalkozásokat, amelyek vezetése az előadáson kívül a korábbi gyakorlattól eltérően - hatékonyabb oktatási módszerekkel történik. A főállású iskola-védőnői ellátás szervezési és működési feltételeinek szakfelügyelete során a fontosabb indikátorok tekintetében megállapítható, hogy az iskolák 87,9%-a rendelkezett orvosi rendelővel/orvosi szobával. A 6-18 éves korosztály iskola-védőnői ellátása az intézményen belül teljesült az iskolák 85,8%-ában. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló a vizsgálat idejében hatályos 26/1997 (IX. 3.) NM rendelet által előírt minimum alapfelszereléssel teljes körűen az iskolák 27%-a rendelkezett, részben 65,9%-ban és nem rendelkezett 7,1%. A tanulók iskola-egészségügyi ellátását, az ellátandó feladatok végzését a minimum felszerelésben mutatkozó részleges hiányosságok nem veszélyeztették. A megelőző jellegű iskola-védőnői ellátás tervezett és egyeztetett munkaterv alapján valósult meg az iskolák 99,4%-ában. A regionális szintű adatokat az 1. sz. táblázat foglalja össze. 33

34 1. indikátor 2. indikátor 3. indikátor Orvosi Jogszabályban előírt minimális Egyeztetett éves iskola ÁNTSZ Regionális Intézete rendelővel/orvosi szobával rendelkező alapfelszereléssel rendelkező iskolák aránya (%) egészségügyi munkatervvel rendelkező iskolák aránya (%) iskolák aránya (%) Igen Nem Igen Részben Nem Igen Nem Közép-magyarország (n=41) 96,6 3,4 33,2 64,9 2, 99,8,2 Közép-dunántúl (n=99) 84,8 15,2 39,4 56,6 4, 1, - Nyugat-dunántúl (n=91) 92,3 7,7 37,4 47,3 15,4 1, - Dél-dunántúl (n=154) 8,5 19,5 7,8 72,2 19,5 1, - Észak-magyarország (n=81) 9,1 9,9 12,3 74,1 13,6 95,1 4,9 Észa-alföld (n=144) 92,4 7,6 28,5 69,4 2,1 1, - Dél-alföld (n=145) 64,8 35,2 21,4 71,7 6,9 98,6 1,4 Országos (n=1124) 87,9 12,1 27, 65,9 7,1 99,4,6 1. sz. táblázat: Főállású iskola-védőnői ellátás szervezési és működési feltételeinek fontosabb indikátorok alakulása regionális és országos szinten 34

35 9. M E L L É K L E T Regionális adatok diagramjai 35

36 Főállású iskola védőnők száma, aránya % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% Főállású iskola-védőnők Vegyes (körzet+iskola) 37. sz. ábra Főállású iskola-védőnők (N=931) szakfelügyeletének teljesülése (n=925) főállású iskola-védőnők száma Szakfelügyelt védőnők Nem szakfelügyelt védőnők 38. sz. ábra 36

37 Az ellátott iskolák (N=187) közül a szakfelügyelt iskolák száma (n=1124) % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% Szakfelügyelt iskolák Nem szakfelügyelt iskolák 39. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola típusa szerint % 2% 4% 6% 8% 1% alapfokú középfokú vegyes 4. sz. ábra 37

38 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírt védőnői személyi feltételek biztosítása szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen részben nem 41. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi ellátás rendjének az SzMSz-ükben való rögzítése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% Igen Nem 42. sz. ábra 38

39 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi szolgáltatásról információs táblával való rendelkezés szerint % 2% 4% 6% 8% 1% Igen Részben Nem 43. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az orvosi szobával/iskolaorvosi rendelővel való rendelkezés szerint % 2% 4% 6% 8% 1% Rendelkezik Nem rendelkezik 44. sz. ábra 39

40 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a minimális alapfelszereléssel való rendelkezés szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen részben nem 45. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása egyeztetett munkaterv alapján való működés szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 46. sz. ábra 4

41 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az intézményen belül történő védőnői ellátás szerint % 2% 4% 6% 8% 1% Igen Részben Nem 47. sz. ábra Iskolák megoszlása (n=16) az intézményen kívüli iskola-védőnői ellátás helyszínei szerint % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% háziorvosi/házi gyermekorvosi rendelőben védőnői tanácsadóban egyéb helyen 48. sz. ábra 41

42 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-egészségügyi ellátást szabályozó fontosabb előírásokkal való rendelkezés szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen részben nem 49. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírásoknak megfelelő iskola-védőnői nyilvántartások és dokumentációk vezetése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 5. sz. ábra 42

43 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az előírásoknak megfelelő iskola-védőnői jelentés teljesítése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 51. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az iskola-védőnői tevékenység éves értékelése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 52. sz. ábra 43

44 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása az egyeztetett éves munkaterv értékelése, fejlesztésre irányuló javaslatok megfogalmazása szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 53. sz. ábra Munkatervet értékelő iskolák (n= 873) megoszlása az elemzés eredményéről a tantestület és az iskola vezetés tájékoztatása szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 54. sz. ábra 44

45 Munkatervet értékelő iskolák (n= 873) megoszlása az elemzés eredményéről írásos összefoglaló készítése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 55. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) az adatvédelmi szabályok betartása szerint (adatok tárolása, továbbítása) % 2% 4% 6% 8% 1% igen részben nem 56. sz. ábra 45

46 Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen részben nem 57. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a visszahozott/bemutatott szakorvosi beutalások aránya szerint % 2% 4% 6% 8% 1% 91-1% 81-9% 71-8% <7% 58. sz. ábra 46

47 Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő részvétele szerint a krónikus betegségben/fogyatékkal élő gyermekek fokozott gondozásában, nyomon követésében % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 59. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák megoszlása (n=1124) a védőnő által egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartása szerint az egyeztetett munkatervnek megfelelően % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 6. sz. ábra 47

48 Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tanórán belül/kívül tartása szerint (n=111) % 2% 4% 6% 8% 1% tanórán belül tanórán kívül mindkettő 61. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások jellege szerint (n=111) % 2% 4% 6% 8% 1% jellemzően előadás más módszerek 62. sz. ábra 48

49 Szakfelügyelt iskolák megoszlása a védőnői egészségfejlesztő csoportfoglalkozások dokumentálása szerint (n=111) % 2% 4% 6% 8% 1% 63. sz. ábra Igen Részben Nem Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő egészségfejlesztő programok szervezésében való részvétele szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 64. sz. ábra 49

50 Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő rendszeres fogadóóra tartása szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 65. sz. ábra Szakfelügyelt iskolák (n=1124) megoszlása a védőnő szülői értekezleten tájékoztatás tartásának lehetősége szerint % 2% 4% 6% 8% 1% igen nem 66. sz. ábra 5