Kutatástámogatási stratégia, prioritások és finanszírozás. Holtzerné Kiss Éva

Átírás

1 Kutatástámogatási stratégia, prioritások és finanszírozás Holtzerné Kiss Éva vezető-tanácsos Drogkutatások és drogpolitika prioritások, szükségletek, finanszírozás Konferencia február 18.

2 Tartalom A TTI irányítási rendszer és a TTI Stratégia A KTI Alap jellemzői, pénzügyi kondíciói A KTI Alap évi program struktúrája, támogatási eredményei A KTI Alap kapcsolódási pontjai a drogkutatáshoz

3 TTI Irányítási rendszer Országgyűlés Kormány Oktatási és Tudományos Bizottság Kutatási és Innovációs Eseti Bizottság Gazdasági Kabinet Fejlesztéspolitikai Kabinet Kutatási és Tudománypolitikai Tanács (TTPK) Magyar Tudományos Akadémia ( MTA ) Akadémia (MTA) Miniszt Oktatási é riumok és Kult. Minisztérium Kutatás- ésért Minisztériumok felelős felel?s Miniszté- tárca nélküli miniszter riumok ési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Kutatási és Technológiai giai Hivatal ( NKTH ) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Nemzeti Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ( IH-k ) Ügynökség (IH-k) Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács ( KuTIT ) Regionális Innovációs Ügynökségek Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok ( OTKA ) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ( KTIA ) ÚMFT (GOP, TÁMOP, TIOP, ROP) forrásai OTKA Iroda Regionális Fejlesztési Ügynökségek TéT Alapítvány Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt (MAG ( Zrt

4 Változás a TTI irányítási rendszerben, 2009 A kutatás-fejlesztési és innovációs szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter A tudományos szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter Kutatási és Tudománypolitikai Tanács a miniszterelnök vezetésével NKTH- miniszteri felügyelet - kabinetfőnöki operatív koordináció - NFGM költségvetési fejezet 4.

5 TTI Stratégia 2007-ben elfogadott TTI Stratégia: a tudásnak és a innovációnak a magyar gazdaság hajtóerejévé kell válnia K+F eredmények üzleti hasznosítása Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése Tudásbázis erősítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása Nemzetközi, EU-s K+F együttműködésben való intenzívebb részvétel 5.

6 Stratégiai prioritások TTI stratégia (2007. márc.) TTI stratégia intézkedési terve (2007. aug.) TTI stratégia intézkedési terve (2009. márc.) A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet 6.

7 Tartalom A TTI irányítási rendszer és a TTI Stratégia A KTI Alap jellemzői, pénzügyi kondíciói A KTI Alap évi program struktúrája, támogatási eredményei A KTI Alap folyamatban lévő akciói és jövőbeli tervei, kapcsolódási pontjai a drogkutatáshoz

8 K+F+I források Éves szinten milliárd Ft-ot fordítunk K+F+I célokra (KSH bevallási adatok alapján, évben 266 Mrd Ft; GDP 1%) Közfinanszírozás/pályázatok ben rendelkezésre álló pályázati források: Hazai: KTI Alap ~ Mrd Ft/év OTKA ~ 5 Mrd Ft/év Strukturális alap, EU társfinanszírozott: ÚMFT (GOP, TIOP, TÁMOP, Egyéb OP-k KFI prioritásai) ~ Mrd Ft/év Egyéb (svájci, ETE) ~ 5-8 Mrd Ft/év EU-s: FP7, CIP ~ Mrd Ft/év FORRÁSKOORDINÁCIÓ 8.

9 A KTI Alap jellemzői Fő forrásai: Gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (közepes méretű és nagyvállalatok) Központi költségvetésből nyújtott állami támogatás A KTI Alap jellemzői: Kiszámítható, tervezhető: Járulékelőleg fizetési kötelezettség van. A központi költségvetés garantált hozzájárulása. Felhasználási szabályok: Az Alap 25%-a regionális innovációs célra használható fel. Támogatás (95%) nyílt pályázati rendszerben 40 % - vállalkozások támogatására (2007)

10 A KTI Alap jelentősége Stabil, kiszámítható forrás a K+F+I szférának Az Alap a teljes nemzeti K+F ráfordítás (GERD) 20%-a Szabályozó hatás Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozása (2003. évi XC. törvény, végrehajtási kormányrendelet) Pályázati rendszerű támogatások Hazai K+F források forráskoordinációja, lehetőség a szinergiák kihasználására Jelentős szerep a TTI stratégia megvalósításában

11 KTI Alap hatása a vállalati innovációra A közepes és nagyvállalatok éves korrigált nettó árbevételük 0,3%-át fizetik be a KTI Alapba innovációs járulék címen. Az innovációs járulék éves bruttó összegéből levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetektől megrendelt K+F tevékenység költsége. Az Alap és az innovációs járulék szabályozó hatása: Kevés a vállalati K+F több a befizetett járulék több pénz kerül az Alapba több pályázati ösztönzés lehetséges/szükséges Több vállalati K+F kevesebb a befizetett járulék kevesebb pénz kerül az Alapba kisebb pályázati ösztönzési lehetőség Ez jelentős mértékben élénkítette a vállalati innovációs tevékenységet, hatása a KSH országos adataiban is látszik (l. következő ábra):

12 A nemzeti színtű K+F ráfordítások finanszírozási forrásai Milliárd Ft Az innovációs járulékfizetés bevezetése, az Alap létrehozása Vállalkozások Állami költségvetés Egyéb (benne: külföldi) Forrás: KSH

13 KTI Alap bevételei A KTI Alap bevételei , ,8 M Ft ,00 Egyéb bevétel M Ft , , M Ft Visszterhes támogatások törlesztései Költségvetési támogatás ,00 Innovációs járulék ,00 0, ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban évek

14 KTI Alap kiadásai A KTI Alap kiadásai , , ,7 M Ft , ,0 M Ft , , M Ft , , , ,0 0, ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban évek 14.

15 Tartalom A TTI irányítási rendszer és a TTI Stratégia A KTI Alap jellemzői, pénzügyi kondíciói A KTI Alap évi program struktúrája, támogatási eredményei A KTI Alap kapcsolódási pontjai a drogkutatáshoz

16 A KTI Alap támogatásainak stratégiai alapelvei Az NKTH olyan pályázati rendszert épített ki, amely az alábbi stratégiai elvekre épül: hasznosítás-orientáltság a K+F eredmények együttműködésen alapuló hasznosításáért, versenyképes termékek, szolgáltatások kifejlesztéséért regionális megközelítés a regionális innováció, a KKV-k versenyképességének növelése érdekében, az országon belüli területi eloszlásbeli egyenlőtlenségek mérséklésére fókuszálás - a források elaprózódásának elkerüléséért, a kritikus tömeg eléréséért, pl. a Nemzeti Technológia Programban az egy projekt által elnyerhető támogatás: max millió Ft

17 Fő szempontok: A KTI Alap stratégiai céljai Stabilitás Átláthatóság, nyilvánosság Szakmaiság Gyorsabb ügyintézés A szellemi és anyagi erőforrások fókuszálása, az elaprózódás megakadályozása, szinergiák kihasználása Fokozottabb ellenőrzés

18 KTIA programstruktúra Ötlettől a piacig Innovatív Magyarország Tudás Magyarország Vállalkozó Magyarország Technológia Magyarország Együttműködő Magyarország

19 Az Ötlettől a piacig Program céljai Tudásbázisok erősítése, nemzetközi színvonalú tudásközpontok létrehozása Ötlettől a piacig program Regionális innováció fejlesztése Nemzetstratégiai célokhoz kapcsolódó K+F-programok támogatása Nemzetközi K+F együttműködések erősítése, EU K+F programokban való magyar részvétel elősegítése K+F-eredmények vállalati hasznosítása, innovatív vállalkozások létesítésének támogatása, technológiai és üzleti inkubáció bevezetése

20 Tudás Magyarország Cél: Nemzetközi színvonalú kompetenciaközpontok létrehozása húzóágazati, kulcstechnológiai területeken Nemzeti Tudásközpont Program NKTH-OTKA együttműködés Célzott alapkutatások OTKA A8 OTKA-Humánerőforrás OTKA MB 08 Tehetséggondozás, kutatói utánpótlás Kutatási infrastruktúra fejlesztése NEKIFUT, EISZ Tudomány és innováció társadalmasítása, Mecenatúra program Innotárs, Mecenatúra, 20.

21 Tudásközpontok a magyar K+F szférában Tudásközpont: kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, koncentrált tudásbázis Tudásközpontok a magyar K+F szférában: Kooperációs Kutató Központok (KKK): KKK hazai finanszírozású KKK, 14 Központ a GVOP finanszírozásában Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET, Pázmány Péter Program, ) Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ (2004) Húzóágazati Innovációs Klaszter Centrumok (Asbóth Oszkár Program, 2005) 21.

22 A tudásközpontok működéséből származó előnyök Új folyamatok kezdődtek el a magyar felsőoktatásban. Előtérbe került a tudás gyakorlati alkalmazása, hasznosítása, az innovációs és a gazdasági szférával való együttműködés. Erősödött a felsőoktatásban az alkalmazás-orientált K+F, üzleti előnyökön nyugvó kapcsolat alakult ki a tudásközpontok és vállalkozások között. A tudásközpontok egyre jobban ismerik a vállalkozások, az ipari cégek K+F igényeit és képesek arra reagálni. A tudásközpontok K+F tevékenysége általában multidiszciplináris, ami több intézményi szervezeti egység összefogását igényli, ezért a tudásközpontok horizontális szerveződéseket indítottak el a befogadó felsőoktatási intézményekben

23 Tudásközpontok és jelentős klaszterek Akkreditált klaszterek (12) KKK (19) RET (19) Húzóágazati innovációs klaszterek (7) Forrás: NFÜ Tudásközpontokkal új folyamatok indultak be a magyar K+F szférában, felsőoktatásban: előtérbe került a tudás gyakorlati alkalmazása, hasznosítása, a gazdasági szférával való együttműködés

24 Tudásközpontok továbbfejlesztésének főbb irányai 24.

25 NKTH OTKA közös pályázat A) A Gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatás támogatása c. pályázat célja olyan kiemelkedő, célzott alapkutatási projektek megvalósításának támogatása, amelyek eredményei várhatóan megalapozzák a jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldását 3 évre 6 milliárd Ft B) Emberi erőforrás-fejlesztés, mobilitás 3 évre 3 milliárd 50% - NKTH; 10% - OTKA; 40% EU társfinanszírozással (FP 7) 25.

26 Technológia Magyarország I. Nemzeti Technológiai Program Alkalmazás-orientált, innováció-, gazdaság-, és/vagy társadalomstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű programok támogatása 2009-től: felülről irányított (top-down) megközelítés 1. Stratégiai Kutatások Támogatása 2009-ben két kiírás, megújított bírálati rendszer (bírálók kiválasztása közjegyző előtti sorsolással) Alprogramok: Élettudományok Versenyképes ipar Versenyképes agrárium és élelmiszeripar Élhető, fenntartható környezet Védelmi és biztonsági kutatások 26.

27 Technológia Magyarország II. 2. Grand Challenges program (integrált kutatások) Nemzetstratégiai fontosságú területen folytatott kutatások Jövőbe mutató kihívások Jelentős hatás Magyarország technikai fejlettségére Szellemi tulajdon jogi védelmének támogatása 27.

28 Vállalkozó Magyarország Cél: Fiatal Innovatív vállalkozások támogatása KKV-k kiemelt támogatása Technológia-transzfer ösztönzése Technológiai és üzleti inkubáció fejlesztése a (kockázati) tőke bevonása érdekében Magasan képzett munkaerő megtartása, fejlesztése Regionális innováció támogatása Programok: 5LET Technológiai Inkubátor Program Regionális Innováció támogatása: Regionális Programok, Innocsekk Plusz Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása 28.

29 Együttműködő Magyarország I. Cél: Magyar kutatók, kutatóhelyek nemzetközi K+F-be való bekapcsolódásának támogatása EU K+F programok EU 7. K+F keretprogram támogatása (Konzorciumépítő pályázat, Bonus pályázat) EU K+F közös programokban való részvétel (AAL, EUROSTARS, ARTEMIS, ENIAC) ERA-NET programokban való részvétel EUREKA ERC 29.

30 EU 7. K+F keretprogram -SSH Támogatási formák és minimum feltételeik 1.Együttműködési, nagyléptékű kutatási projektek Pályázhat:legalább három együttműködő jogi személy az Európai Unió tag-, illetve csatlakozó országaiból. Az együttműködési/nagyléptékű integrációs projektekben legalább 7 partner szükséges legalább 7 országból, továbbá legalább 7 független jogi személy, melyek mindegyike az Európai Unió tag-, illetve csatlakozó országaiban alapított. 2. Kis- és közepes léptékű kutatási projektek Pályázhat: az Európai Unió tagés csatlakozó országaiból legalább 3 független jogi személy. 3. Kis- és közepes léptékű kutatási projektek, sajátos együttműködési akciókhoz, nemzetközi együttműködésben Pályázhat: Felhívásonként változó feltételek! 4. Koordinációs és támogatási tevékenységek Pályázhat: legalább egy független jogi személy az Európai Unió tagállamaiból

31 Activity 8.1: Növekedés, foglalkoztatottság és versenyképesség egy tudásalapú társa-dalomban Terület A tudás változó szerepe a gazdaságban Témakör SSH Kereslet vezérelte kutatási és innovációs politikák a növekedésért és jólétért Támogatási séma Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) Strukturális változások az európai tudásra épülő gazdaságban és társadalomban SSH A pénzügyi rendszer szerepének megváltozása a jobb szociális és környezeti szolgáltatás érdekében Együttműködési, nagyléptékű kutatási projektek (1) Az európai szakpolitikai koherencia és koordináció megerősítése SSH A jövő közszférája Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) 31.

32 Activity 8.2 Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok egyesítése európai perspektívában út a fenntartható fejlődéshez Terület Társadalomgazdasági fejlődési pályagörbék Témakör SSH Foglalkoztatás létrehozása, alkalmazása az európai társadalom-átalakítás összefüggésében SSH Helyi jóléti rendszerek a szociális összetartozás előtérbe helyezésével SSH A globális változások hatásainak elemzése Támogatási séma Együttműködési, nagyléptékű kutatási projektek (1) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) Regionális, területi és társadalmi kohézió SSH Szociális platform a fenntartható életstílusért SSH EU régiók és azok interakciói a szomszédos régiókkal Koordinációs és támogatási tevékenység (4) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) 32.

33 Activity 8.3. A társadalom főbb trendjei és azok implikációi Terület Témakör Támogatási séma Demográfiai változások Társadalmi trendek és életstílusok Kulturális kölcsönhatás nemzetközi szemszögből nincs témakör 2010-ben SSH Szenvedélybetegségek és életstílusok a modernkori európai társadalmakban nincs témakör 2010-ben Együttműködési, nagyléptékű kutatási projektek (1) 33.

34 Activity 8.4. Európa a világban Terület Kölcsönhatás és egymásrautaltság a világ régiói között; következményei Témakör SSH Európa szembesülése a kialakuló többpólusú világgal SSH A latin-amerikai és Karib-térségi országok kollektív kihívása SSH Urbanizációs trendek és folyamatok a modernkori Kínában Támogatási séma Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek, sajátos együttműködési akciókhoz, nemzetközi együttműködésben (3) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek, sajátos együttműködési akciókhoz, nemzetközi együttműködésben (3) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek, sajátos együttműködési akciókhoz, nemzetközi együttműködésben (3) Konfliktusok, béke és emberi jogok SSH A kormányzás és a konfliktus kezelés kultúrája Európában és Indiában Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek, sajátos együttműködési akciókhoz, nemzetközi együttműködésben (3) 34.

35 Activity 8.5: Az állampolgár az Európai Unióban Terület Részvétel és állampolgárság Európában Témakör SSH Demokrácia és a totalitarizmus, populizmus árnyai: az európai tapasztalat Támogatási séma Együttműködési, nagyléptékű kutatási projektek (1) Európai különbségek és közös jellemzők SSH Európai identitások: a belső és külső megítélése Európának és az EU-nak SSH Az európai kulturális örökség újraértelmezése: könyvtár és múzeum a 21. században Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) Együttműködési, kis- és közepes léptékű kutatási projektek (2) 35.

36 Együttműködő Magyarország II. Kétoldalú nemzetközi együttműködések - Nemzetközi Nagyprojektek - TéT együttműködések - Kétoldalú, projektalapú együttműködések Shenzen Szingapúr Franciaország Izrael India 36.

37 évek eredményei Felgyorsítottuk az NKTH pályázatain elnyert összegek kifizetését a 133/2004 kormányrendeletnek a pályázatkezelési folyamatokat hatékonyabbá tevő módosítása révén. A költségvetési megszorítások közepette is biztosítva van az Innovációs Alap költségvetési hozzájárulása (korlátozott mértékű csökkentéssel 2010-re 20 Mrd Ft)

38 Tartalom A K+F+I irányítási rendszer és annak változásai A KTI Alap jellemzői, pénzügyi kondíciói A KTI Alap évi program struktúrája, támogatási eredményei A KTI Alap kapcsolódási pontjai a drogkutatáshoz

39 A drogkutatás kapcsolódási pontjai a KTIA pályázataihoz - Nemzeti Technológia Program - 5LET - Mecenatúra - Innotárs - EU-s pályázatok - EU 7 SSH (NCP: anita.csiszar@nkth.gov.hu) - EUROSTARS (SOLVO Biotech Zrt. drogtransporter) - EUREKA - ERC alapkutatás

40 Hasznos linkek - CORDIS CORDIS: COmmunity Research and Development Information Service, vagyis Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat: Hatalmas adatbázis, amely nélkülözhetetlen információkat tartalmaz a projektek tervezésének és menedzselésének mindegyik fázisára vonatkozóan. Minden információ megtalálható rajta az európai közösségi kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban. Az aktuálisan érvényes munkaprogramok, pályázati felhívások, pályázati útmutatók, pályázati űrlapok, értékelési útmutatók, szerződésminták, finanszírozási útmutatók, jelentkezési útmutatók és a pályázással kapcsolatos legfrissebb dokumentumok mindig itt találhatók meg! Információk valamennyi EU FP7 projektről (befejezettekről és folyamatban lévőkről) rövid tartalmi ismertetésekkel, pályázó szervek adataival. Közvetlen SSH-link a CORDIS-on: SSH-calls weboldal: age&id_activity=

41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Holtzerné Kiss Éva