Az innováció, mint motor

Átírás

1 Az innováció, mint motor Innováció Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Az ötlettől az üzleti sikerig Napi Gazdaság konferencia Budapest,

2 Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest Forrás: Innovation Union Scoreboard

3 Hazai innovációs kihívások Kevés a high-tech vállalkozás Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás Alacsony a nemzeti K+F tevékenység/ráfordítás (a GDP 1,14%-a), és az üzleti szféra befektetése a K+F területén Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása A természettudományos és műszaki szakemberek aránya nem a piaci igényeket követi (EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU- 15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a) 3.

4 Új nemzetközi policy környezet Új policy megközelítés a válság után (?) Nemzetközi stratégiák: EUROPE Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010) INNOVATION UNION (Europe 2020 Flagship Initiative), (2010) OECD Innovation Strategy - Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra, (2010) Green GrowthStrategy (OECD stratégia, 2011) OECD innovation for development strategy 4.

5 EU 2020 stratégia: három pillér, hét kiemelt intézkedés Innovatív Unió K+F feltételek javítása P I L L ÉR E K Intelligens növekedés Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés Mozgásban az ifjúság Oktatás teljesítményének növelése Európai digitális társadalom Internet-hozzáférés fejlesztése Erőforrás-hatékony Európa Energiahatékonyság, környezetbarát ipar Iparpolitika a globalizáció korában Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése Új készségek és munkahelyek menetrendje Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning Szegénység elleni európai platform Társadalmi és területi kohézió biztosítása KIEMELT INTÉZKEDÉSEK 5.

6 Innovation Union Feladatok (1) Válság idején is folytatni a befektetést az oktatásba, K+F-be, innovációba, és ICT-be Reform a értéket a támogatásért, a fragmentáció csökkentése Az oktatási rendszer modernizálása: kiválóság, világhírű egyetemek, képességek növelése, a tehetségek vonzása külföldről Kutatók és innovátorok határokon átívelő lehetőségei az EU-ban: ERA, a tudás szabad áramlása Az EU programok könnyű elérhetősége - az üzleti befektetések ösztönzése 6.

7 Innovation Union Feladatok (2) A saját kutatási eredményeken túli innovációk erősítése - kooperáció Az ötletek piaci alkalmazását gátlótényezők csökkentése - hatékonyabb finanszírozás, IPR, szabályozók, szabványok, közbeszerzés Európai Innovációs Partnerség gyorsítani a K+Fet és a piaci alkalmazást, kezelni a nagy társadalmi kihívásokat, erősíteni az erőforrásokat és a versenyképességet Kiteljesíteni a kreativitást, a formatervezést, a szociális innovációt A nemzetközi EU-n kívüli együttműködés jobb kihasználása 7.

8 Az EU új K+F kertprogramja Új EU K+F keretprogram : Forrás Horizon mrd EUR 80 mrd EUR Célok Kiválóság erősítése Nagy társadalmi kihívások kezelése Versenyképesség erősítése (ipari vezető szerep) 8.

9 A Horizon2020 várható struktúrája 9.

10 A Horizon 2020 céljainak részletezése (1) Tudomány kiválósága Támogatja a kiemelkedő kutatókat, és kutatócsoportokat, képzési és karrierfejlesztési lehetőségeiket Kutatási infrastruktúrához hozzáférés biztosítása: kutatás-vezérelt technológiai fejlődés Tudomány által vezérel innováció: új kutatási területek, ígéretes innovációk támogatása; jelentős társadalmi hasznot és gyors fejlődést, gazdasági növekedést biztosító találmányok ösztönzése 10.

11 A Horizon 2020 céljainak részletezése (2) Ipar vezető szerepe Globális vezető szerep kialakítása az innovációk területén, melyek alkalmazása belátható időn belül radikális fejlődést hoz a felhasználó számára Kockázati finanszírozáshoz való hozzáférés: kockázatmegosztás, garanciakonstrukciók, tőkebefektetés Kkv-k innovációjának teljes innovációs láncot lefedő támogatása, az innováció minden területén 11.

12 A Horizon 2020 céljainak részletezése (3) Társadalmi kihívások Kutatástól a piacig öleli fel a tevékenységet Témakörei: egészségügyi, demográfiai változások, jólét, élelmiszer biztonság, biogazdaság, fenntartható mezőgazdaság biztonságos, tiszta és hatékony energia, intelligens, zöld és integrált közlekedés, klímaváltozás, nyersanyag és erőforrás hatékonyság, befogadó, innovatív és biztonságos társadalom 12.

13 A Horizon 2020új elemei Egységes részvételi szabályok Egyablakos IT rendszer Kevesebb adminisztráció Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Piac közeli innováció számára több támogatás A kkv eszköz ( SME instrument ) esetében a kkv egyedül is pályázhat 13.

14 Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Készülő stratégiák: Magyar Növekedési Terv (vitaanyag) KFI stratégia (a támogatásösztönzés új alapokra helyezése) NIH stratégia Ágazati innovációs stratégiák 14.

15 GDP arányos K+F ráfordítás (%) Izrael Svédország Finnország Japán Korea Egyesült Államok Németország EU-27 Magyarország* 3% EU célindikátor ,8% Magyar célindikátor Lengyelország 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Nemzeti Reform Program

16 Az innovációs folyamat Alapkutatás, ötlet Nemzeti Fejlesztési Terv II. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) K+F (Felsőoktatás és MTA) OTKA Alkalmazott kutatás EU 7. Keretprogram TIOP, TÁMOP K+F konstr. Kísérleti fejlesztés, IPR Piaci bevezetés, sorozatgyártás Piaci siker, növekedés Beruházási hitel, garancia Magvető, kockázati tőke EU CIP Program Tőzsdei bevezetés Innovációt, K+F-et, értékteremtést támogató jogi/üzleti környezet GOP I. prior. 1. KFI konstrukció GOP I. p. 2. KFI konstr. GOP I. p. 3. KFI konstr. GOP II. p. KKV ROP-ok KFI konstrukciói GOP III. p. Üzleti környezet GOP IV. p. JEREMIE és a támogató pályázati portfolió 16.

17 A KFI stratégia megújítása Célok 2020-ra: a) GERD/GDP 2010: 1,14% 2020: 1,8% b) K+F munkahely: fővel bővüljön c) Új, gyors növekedési és export potenciálú fiatal, innovatív vállalkozások számának növelése (gazella) Új irányok: a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációsteljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás). 17.

18 KFI szabályozás Változások a KFI szabályozás területén: Az innovációs járulék leírhatóságának megszűnése (adótörvény) A K+F fogalomrendszer egységesítése A K+F tevékenységek minősítési rendszerének kidolgozása Gyógyszeripari K+F adókedvezmény hosszú távú megoldási lehetőségeinek kidolgozása A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések hazai bevezetése (PCP) 18.

19 A K+F+I új kormányzati struktúrája Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság K o r m án y Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) Innováció Koordináció (államtitkári/elnöki értekezlet) MTA KIM NEFMI NFM NGM OTKA SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) MRK (Magyar Rektori Konferencia) NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) Közreműködő szervezetek (MAG) Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek Akadémiai kutatóintézetek Felsőoktatási intézmények Vállalkozások, KFI szolgáltatók 19.

20 Az Országgyűlés új eseti bizottsága Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság (Az Országgyűlés 76/2011. (X. 14.), és 81/2011. (X. 28.) OGY határozata) Feladata: az Országgyűlés kutatás-, fejlesztés- és innováció politikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintő törvények áttekintése; a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; a kutatási és fejlesztési, innováció- és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítés. A bizottság munkájáról évente a magyar tudomány ünnepéig, november 3-áig jelentést készít az Országgyűlés számára. 20.

21 Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki. A NIH-re vonatkozó új SZMSZ júniusban hatályba lépett ( 21.

22 A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Államigazgatási funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Hatékony szervezet 22.

23 A NIH tevékenysége (1) 1) KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégiakészítésének koordinálása A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése 23.

24 A NIH tevékenysége (2) 2) Innovációs elemző tudásbázis és információs KFI adatbázis (TéT Obszervatórium) Tényeken alapuló stratégiai tervezés, elemzések Innovációs szolgáltatások megalapozása (partnerkeresés, pályázatok alanyai) Obszervatóriumi szolgáltatások (államigazgatás, kutatók, vállalkozók) Integrált KFI adatbázis Hazai és nemzetközi KFI trendek; kiadványok Közreműködés a KFI statisztika módszertani fejlesztésében 24.

25 A NIH tevékenysége (3) 3) Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása Regionális innováció segítése 25.

26 A NIH tevékenysége (4) 4) EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Közreműködik az EU tagállami feladatokban Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) Multilaterális KFI együttműködések gondozása Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően Kétoldalú KFI programok gondozása TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása 26.

27 Köszönöm a figyelmet! További információ: Sebők Katalin főosztályvezető Nemzeti Innovációs Hivatal Stratégiai Főosztály katalin.sebok@nih.gov.hu Web: 27.