3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 14

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya A közoktatási intézmény adatai Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Véleményezési eljárások A nevelőtestületi elfogadás törvényessége A döntéshozatali eljárás Fenntartói, működtetői egyetértés Az intézmény szervezeti felépítése A köznevelési intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Intézményvezető-helyettesek Az iskola vezetősége A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Tájékoztatás a pedagógiai programról Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A működés rendje Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Ügyeletek rendje A tanítási órák, délutáni foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama.15 2

3 4.5 Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozások Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Jelképeink, névadónk: Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: Hagyományápolás Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvrendelés elkészítése Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei A pedagógusok munkaidejének kitöltése Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A tanulókkal kapcsolatos szabályok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

4 6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A tanuló által elkészített dologért járó díjazás Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői munkaközösség Az intézményi tanács A diákönkormányzat Az osztályközösségek A szakmai munkaközösségek együttműködése A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A külső kapcsolatok rendje és formája MELLÉKLETEK: I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Pedagógus Osztályfőnök Munkaközösség-vezető Diákönkormányzatot patronáló pedagógus Fejlesztőpedagógus Könyvtáros-tanár Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Rendszergazda 4

5 II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Közzétételi lista V. Iratkezelési szabályzat 5

6 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2001. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról1 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya A hatályos jogszabályokban foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az 6

7 iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzat nevelőtestületi elfogadása után - a fenntartó egyetértésével - lép hatályba és határozatlan időre szól. 1.3 A köznevelési intézmény adatai 1 Az intézmény megnevezése: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: Budapest, Szalay u Fenntartó neve: Klebelsberg Központ Fenntartó székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út A köznevelési intézmény típusa: általános iskola Az intézmény OM azonosító száma: Köznevelési és egyéb feladata: o Általános iskolai nevelés-oktatás o Nappali rendszerű iskolai oktatás o Alsó tagozat, felső tagozat o 1-8. évfolyamok o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása o nemzetiségi nevelés-oktatás (kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás német) o fejlesztő nevelés-oktatás o iskola maximális létszáma: 670 fő o iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel o úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 5789 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 1 Az intézmény jelenlegi szakmai alapdokumentuma még hibákat tartalmaz. Javítása folyamatban van. Az SZMSZ a helyes adatokat tartalmazza. A szakmai alapdokumentumban jelenleg még hibásan a következők szerint szerepel: 1.1. Hivatalos neve: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola 1.2. Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd Köznevelési és egyéb feladata nemzetiségi: nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 7

8 Vállalkozási tevékenységet nem folytathat 1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend egy példánya az iskola könyvtárában megtalálható, azt a szülők, tanulók a könyvtár nyitva tartása alatt szabadon megtekinthetik, továbbá az intézmény honlapján is olvasható. 1.5 Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, iratkezelési szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. Külső szervhez vagy szem6élyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az intézmény által kiadmányozott iratnak az alábbiakat tartalmaznia (pl. az OM azonosító alatt): Kiadmányozás: A nevelési-oktatási intézmény neve: Székhelye: Iktatószám: Ügyintéző: Ügyintézés helye: Ügyintézés ideje: Az irat aláírójának neve, beosztása: Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata: Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által használt valamennyi bélyegző és elektronikus aláírás kezelésének rendjéről és nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belső szabályzat rendelkezik. 1.6 Véleményezési eljárások A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 8

9 az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet véleményét kell beszerezni. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 1.7 A nevelőtestületi elfogadás törvényessége A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen o az elhangzott nyilatkozatokat, o a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. 9

10 A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 1.8 A döntéshozatali eljárás A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben 1.9 Fenntartói, működtetői egyetértés A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZe, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban közreműködő nevelési-oktatási intézmény beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését: a létesítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, nevének megállapításához, a költségvetésének meghatározásához és módosításához, az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, az SZMSZ-ének jóváhagyásához, a pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez, a vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő véleményéhez 2. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 A köznevelési intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője A köznevelési intézmény vezetője 10

11 felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend A nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében: Az intézményvezető helyettesítését a felső tagozatért felelős intézményvezetőhelyettes (általános intézményvezető-helyettes) látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. A felső tagozatért felelős intézményvezető-helyettes (általános intézményvezetőhelyettes) helyettesítését az alsó tagozatért felelős intézményvezető-helyettes látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. A vezetők egyidejű akadályoztatása (távolléte) esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat a német munkaközösség vezetője, az ő távolléte esetén az alsós munkaközösség vezetője látja el. 11

12 A közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az alsós intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az alsós, illetve felsős intézményvezető-helyettes számára az alsós illetve felsős órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát az alsós, illetve felsős helyettes számára a feladattól illetve a célcsoporttól függően, a felsős intézményvezető-helyettes számára a szóbeli egyeztetést követően a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a felsős intézményvezető-helyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 2.2.Intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: alsós intézményvezető-helyettes felső tagozatos intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető-helyettes csak a tantestület határozatlan időre alkalmazott pedagógusai lehetnek. Az intézményvezető-helyettesi feladatokkal történő megbízás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének jogkörébe tartozik. Az átruházott hatáskörökről szóló utasítás szerint az intézményvezető-helyettes megbízását a Szekszárdi Tankerület intézményvezetője a tantestület véleményének kikérésével határozott időre adja. Az intézményvezető-helyettes munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. A három vezető rendszeresen hetente egyszer hétfőn órakor tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseit az intézményvezető vezeti Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető 12

13 intézményvezető-helyettesek szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke a pedagógus szakszervezet titkára Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület közösségeinek alsó tagozat, felső tagozat, napközi kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: Munkaértekezletek minden hónap első keddjén Kibővített vezetői értekezletek tanévenként legalább háromszor: tanév elején, végén, félévkor Megbeszélések aktualitás szerint Munkaközösségi foglalkozások a munkaközösségek munkaterve szerint Munkaközösségek közötti megbeszélések a munkaközösségek munkaterve szerint és aktualitás szerint A kapcsolattartás, információátadás további formái: A személyes megbeszéléseken kívül a leggyakoribb és leggyorsabb kapcsolattartási forma az ímél, melyen keresztül az egész nevelőtestület vagy egyes csoportjai közvetlenül elérhetőek és gyors visszajelzésre is lehetőséget ad. 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása szabályozza. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, 13

14 segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézményvezető az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelöli. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme. A tanulók, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettség, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - Előzetes felkészülés, tervezés. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések). (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 2.5 Tájékoztatás a pedagógiai programról A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, 14

15 a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az intézmény pedagógiai programja megtalálható az iskola honlapján. Tartalmával kapcsolatban előre egyeztetett időpontban tájékoztatást lehet kérni az intézmény vezetőjétől és helyetteseitől. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény székhelyét képező épület és telek tulajdonosa Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szekszárdi Tankerületi Központ megállapodása alapján az intézmény székhelyén a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Szekszárdi Tankerületi Központ számára. 4. A működés rendje A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. 4.1 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig a következők szerint tartanak nyitva: főépület: - tantermek: reggel 7 00 órától óráig 15

16 főépület: - tornaterem, tornacsarnok: reggel 7 00 órától óráig Az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni szerdai napon 8 00 órától óráig. Az ügyelet időpontjairól a tanévzáró ünnepségig tájékoztatni kell a szülőket. A nyári munkarendet az épületben több helyen láthatóvá kell tenni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetekben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, illetve az osztályfőnök adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7 30 óra és óra között. 4.2 Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután óra között az intézményvezetőnek vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, felelős az iskola működésének rendjéről, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4.3 Ügyeletek rendje Az iskolában reggel 7 00 órától tanári ügyelet van. Óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 4.4 A tanítási órák, délutáni foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 perc hosszúak, a negyedik tanóra után 20 perces, az ötödik tanóra után 10 perces. Kéthetes órarend szerint dolgozunk. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és óráig tart az alsó tagozatban. A tanulók kötelező iskolában tartózkodásának ideje A délutáni foglalkozások látogatása alól az intézményvezető adhat felmentést. 16

17 Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és menzai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A délutáni foglalkozások rendje: től óráig Menzai étkeztetés rendje: től óráig A felső tagozatos tanulószobás csoportoknak óráig tart a foglalkozás, nevelői felügyelet. 4.5 Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásokat órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Kerülni kell a kötelező tanórák utáni csatlakozó időpontokban az egyéb foglalkozásokat. Tanulók érdekeit figyelembe véve minimum 30 percnek kell eltelnie a foglalkozások között. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba továbbá: szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően tehetséggondozási céllal indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: Továbbtanulást elősegítő foglalkozások Énekkar Sportkörök Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Kulturális intézmények látogatása 4.6 Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére Az intézményünkben portai szolgálat működik. Reggel 8 00 óráig a főbejárat nyitva van, 8 00 óra után az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola 17

18 portáján jelzik jövetelük okát, majd a portaszolgálat gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Ha munkaszüneti napokon az intézmény termeit az iskolával nem jogviszonyban állók bérbe veszik, az intézménynek gondoskodnia kell az épület nyitásáról és zárásáról. Ha csak a sportcsarnokot veszik bérbe, amely az iskolaépület többi részétől elkülönítve lezárható, akkor az intézményvezető beléptető kártyát biztosíthat a bérbevevő számára. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi a főépületben. Ennek érdekében a főépület oldalsó bejáratát 8 00 órakor be kell zárni, az udvari bejáraton közlekedőket a portás köteles figyelni. 4.7 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kapnak. (pl. helységbérlet esetén). Különleges védettséget kell biztosítani azokra a helyiségekre, amelyekben a tanulók nevelése és oktatása folyik. Ha a szülő beszélni kíván a pedagógussal, azt előre személyesen (írásban, telefonon) egyeztesse az érintett személlyel. A fenti rendelkezések a szülői értekezletekre, fogadóórákra és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. Az iskolába érkező külső személyeket (kivéve, akikkel folyamatos munkakapcsolatban állunk) a tanítási idő alatt ( ) a portaszolgálat köteles nyilvántartani (a belépő neve, a belépés célja, a belépés és távozás ideje). Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása mindazoknak a kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 4.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Jelképeink, névadónk: Az iskola zászlója: Az iskola ünnepi alkalmakkor nemzeti zászlónkat használja, amelyen hímzett címer van. Kiemelt évfordulókon az iskola alapításának, a névadó születésének ill. halálának kerek évfordulóján valamint ballagáskor emlékszalagot kötünk a zászlórúdra. Ballagáskor a végzősök jelképesen átadják a zászlót a hetedikesek képviselőinek. Az iskola jelvénye: Ovális, fehér, keményített vászon alapon az iskola színes, ház alakú, hímzett emblémáját tartalmazza, melyet kék betűkkel az iskola neve (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule) fog közre. A jelvényt kék szegélyhímzés zárja. A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben a vászon jelvényt fém kitűző váltja fel. Az iskolai egyenruha: 18

19 Sötét alj, nadrág; fehér blúz, ing az iskola jelvényével, melyet ünnepi alkalmakkor viselnek tanulóink. Az iskola rendelkezik az intézmény logójával ellátott pólókkal, melyekben tanulóink sport és egyéb rendezvényeken képviselhetik iskolánkat. Az iskola névadója emlékének ápolása: Iskolánk névadója Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria), aki május 25-én született városunkban és 1978-ban halt meg. Ő volt az első magyar professzorasszony; matematikából, filozófiából és orkesztikából is doktori címet szerzett. Kiemelt ünnepség iskolánk névadójának születésnapján minden év május 25-én a DIENES- NAP. A Dienes-nap hagyományos rendezvényei: várostörténeti vetélkedők a Dienes- futás a városi iskolák számára is meghirdetett játékos anyanyelvi vetélkedő az iskolai szintű évfolyamonkénti szaktárgyi versenyek: matematika, német, illetve angol nyelvi első évfolyamos tanulóink a Dienes-nap keretében meglátogatják a Dienes-házat Dienes-napon a DÖK koszorút helyez el a szülőházon sportversenyek Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is segítsék elő a tanulók hazaszeretetre nevelését, megismertetve velük életkoruknak megfelelően a Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket. Az ünnepélyek időpontját, felelősét és egyéb körülményeit az éves iskolai munkaterv (ezen belül a magyar- ill. az alsós munkaközösség munkaterve) rögzíti. Az ünnepségek előkészítéséről, lebonyolításáról, a külsőségek megszervezéséről, a felelősökről forgatókönyv készül. Ezen alkalmakkor az iskolai egyenruha viselete kötelező. Ajánlott ünnepi faliújság készítése is. Állami és nemzeti ünnepeik közül március 15-én - hagyományaink szerint a negyedik osztályok adják az iskolai műsort. A városi szintű szervezésben az iskolánk tanulóközössége vesz részt. Az október 23-i ünnepélyt a magyart tanítók munkaközösségének munkaterve alapján magyar szakos szaktanárok szervezik meg. Október 6-ról az iskolarádión keresztül emlékezünk meg. Ennek lebonyolítása szintén a magyar munkaközösség feladata. A tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepségek: A tanév a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Ezt a rendezvényt a harmadik osztályok felvéve a kapcsolatot a városi óvodákkal szervezik meg. Itt ünnepélyes keretek között fogadjuk iskolánk tanulóivá az első osztályosokat: a nyolcadikosok feltűzik 19

20 ruhájukra az iskola jelvényét, a DÖK nevében egy diák, valamint a tantestület nevében az intézményvezető köszönti őket. Hagyományaink szerint a tanév végén külön napon búcsúztatjuk el végzős diákjainkat a ballagási ünnepségen. Itt kerül sor a külön nyolcadikosok számára adományozható díjak, kitüntetések átadására is. (Az év tanulója és az évfolyam tanulója címnek, valamint a kiemelt jutalomkönyveknek az átadásához az anyagiakat a Tehetségekért Alapítvány biztosítja, odaítéléséről is az alapítvány egyetértésével történik döntés.) A tanévet évzáró ünnepséggel fejezzük be, melyen szintén kitüntető címet adományozunk minden évfolyamon a legeredményesebb tanulónak felső tagozaton. Könyvjutalomban részesülnek az iskola hírnevét öregbítő tanulóink, versenyzőink is. A jutalmazások kritériumait az iskolai házirend rögzíti Hagyományápolás Rendezvények: Gyermeknapon színes kavalkád, érdekes ügyességi versenyek várják az alsósokat; különböző csapat és egyéni sportversenyeken mérhetik össze erejüket, ügyességüket a felsősök. A programokat az éves iskolai munkaterv tartalmazza. Szokássá vált iskolánkban, hogy az ötödikes osztályok egyike rövid műsorral köszönti az alsó tagozatos osztályokat Mikulás-napon. Műsorukat a Wunderland Óvodában is előadják. Hagyományos rendezvényeink sorába emelkedett a Karácsonyi műsor és a Kultúrák Napja. Farsangi időszakban jelmezbált szervezünk az alsós igény szerint az ötödikes tanulók részére. A szülői közösséggel együtt szervezzük meg a tanulókat támogató alapítványi bált. Német nemzetiségi nyelvet oktató és német nemzetiségi kétnyelvű iskola vagyunk, így a nemzetiségi hagyományápolás céljából is szervezünk rendezvényeket. Iskolai sváb bált rendezünk farsangkor. Iskolai honlap: Az iskolarádió az információ-áramlás eszköze. Segítségével szerezhetnek tudomást a tanulók és a tanárok az iskolai és egyéb versenyek eredményéről, valamint az iskolai élet egyéb aktuális eseményeiről, közérdekű információkról. Az iskola honlapja a internetes címen érhető el. Itt követhetők nyomon iskolai rendezvényeink, tanulmányi- és sportversenyeink; eredményeink. 4.9 Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartózik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 20

21 Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a tanév megkezdésekor, tanulmányi kirándulások, túrák előtt; közhasznú munkavégzés megkezdése előtt; a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; a házirend balesetvédelmi előírásait; a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat); a menekülés rendjét; a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. A tanulók által egyáltalán nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek jegyzékét a 20/2012. EMMI rendelet melléklete tartalmazza. Az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzése (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 21

22 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, iskolai védőnő segítségét kell kérni, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek. E feladat ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjánek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.); a tűz; a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 22

23 Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézményvezető intézményvezető-helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket rövid megszakított csengőszóval riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerelési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. 23

24 Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, - kémia, fizikaszertár) a közmű (víz, gáz, elektromos áram stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni, a pótlás időpontját a fenntartónak jelenteni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére bombariadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatért az intézmény vezetője a felelős. A tanulók továbbhaladási naplójában ezt rögzíteni kell. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az 24

25 iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói számára beszerezhetőek legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola intézményvezető megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az intézményvezető minden év április 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége 2 Ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SZMSZ készítésekor rendelkezik. 25

26 van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az új tanulók esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az előző pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokon túl. Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden évben tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani A tankönyvrendelés elkészítése Az iskola az oktatásért felelős minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzékből választja ki tankönyveit. A tankönyvrendelést az iskola a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 30. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 26

27 4.12 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok hitelesítési, kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. A közfeladatot ellátó szervnek az elektronikus ügyiratokat - SZEÜSZR-ben meghatározott elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályainak figyelembevételével - az iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint, elektronikus irattárban kell tárolnia. A közfeladatot ellátó szerv irattározási feladatainak ellátására elektronikus iratok esetében a SZEÜSZR-ben meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélyével rendelkező elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatót vehet igénybe. A SZEÜSZ szolgáltató ez esetben a közfeladatot ellátó szerv adatfeldolgozójaként jár el. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. 27

28 A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Iskolánkban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Ilyen tartalmú reklámtevékenység csak az intézményvezetők engedélyével folytatható. Reklámplakátokat az intézményvezetők aláírásával a szabadidő szervező, illetve a portás helyezhet ki a faliújságra. A szabadidő-szervezőnek minden nap meg kell győződnie arról, hogy az intézményben nincs engedély nélkül kihelyezett plakát, felhívás. Amennyiben ilyent talál, azt a faliújságról el kell távolítani. 5. Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei 5.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 5.2 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, 28

29 amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az intézményvezető döntése szerint a pedagógusok munkájuk támogatására laptopot kaphatnak, melyet kollégáikkal közösen használhatnak a tanórai munka támogatására. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, a laptopokat a pedagógusok a tanórára való felkészüléshez az intézményvezető engedélyével otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 5.3 A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az 29

30 intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meghívható a tárgy szerinti véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést. 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az adott tanévben működő munkaközösségek felsorolását az éves munkaterv határozza meg. Intézményünkben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet. A szakmai munkaközösség tagjai és vezetője az iskola pedagógusai. A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször is meghosszabbítható. A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentortanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az iskolai háziversenyek, továbbá az iskola részvételével lebonyolított városi, megyei versenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. 30

31 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, a pedagógusminősítési eljárásban. Közreműködnek a tanulók tudásszintjének felmérésében, értékelésében. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák feladatait, ezeket értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Figyelemmel kísérik az intézménybe újonnan kerülő, pályakezdő pedagógusok munkáját. Tapasztalataikról beszámolnak az intézményvezetőnek A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 31

32 Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 6. A tanulókkal kapcsolatos szabályok 6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézményvezető állandó kapcsolatot tart a védőnővel és az iskola gyermekorvosával. A megállapodás biztosítja: az iskolaorvos tanévenként meghatározott időpontban történő rendelését az iskolában a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet jogszabályi előírás szerint. a tanulók fizikai állapotának mérését szükség szerint. a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai- tisztasági szűrővizsgálatát folyamatosan. a védőnő főállásban, teljes munkaidőben dolgozik iskolánkban, részt vállal egészségügyi felvilágosító tevékenységben, prevenciós munkában. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 6.2 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem 32

33 derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézményvezetőnek, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről 33

34 a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 6.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi 34

35 meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 7. Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje 7.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 7.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, intézményi tanács diákönkormányzat, osztályközösségek. 7.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, 35

36 saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 7.4 Az intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet képviselője, az iskolai diákönkormányzat képviselője, az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a települési nemzetiségi önkormányzat. Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet képviselője, az iskolai diákönkormányzat, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, az intézmény székhelye szerinti nemzetiségi önkormányzat az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak. Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. A kötelező intézményi Tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell megalakítani (=minimális létszám). Az intézményi tanács minimális létszáma összesen: 3 fő a szülőket 1 fő a nevelőtestületet 1 fő a fenntartó által delegált 1 fő képviseli. Az intézményvezető, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. A szülőket az iskolai szülői szervezet delegálja a kötelező Intézményi Tanácsba. Az iskola Tanács ülései remélhetőleg nem munkaidőben tartják, hiszen a dolgozó szülők nem vehetnek ki szabadságot az ülések idejére. 36

37 A pedagógusok és az önkormányzati delegáltak munkaköri kötelessége az üléseken való részvétel és az ügyintézés. A kötelezően létrehozott Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az Intézményi Tanácsról az oktatási hivatal által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az Intézményi Tanács hivatalos nevét. 7.5 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt 7.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a nevelési-oktatási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály DÖK képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. 37

38 7.7 A szakmai munkaközösségek együttműködése A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 7.8 A vezetők, az iskolaszék és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái Az intézményi tanács összetétele: a szülőket 1 fő a nevelőtestületet 1 fő az iskolai diákönkormányzatot 1 fő a települési önkormányzat 1 fő települési német nemzetiségi önkormányzat 1 fő egyházakat 1 fő a fenntartó által delegált 1 fő képviseli. Az intézményi tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi az Oktatási Hivatalnak jóváhagyásra. Az ügyrend, hivatal által történt jóváhagyását követően az Intézményi Tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. 38

39 Az ügyrend tartalmazza a tanács célját és feladatait, szervezeti felépítését, tisztségviselőinek számát (nevét), a döntéshozatal szabályait (szavazati arányokat) és minden olyan kérdést rendez, ami a hatékony működéshez szükséges. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Törvény értelmében az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre! Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak intézményi tanács létrehozását kezdeményezhetik. Az intézményi tanács működése: Az intézményi tanács való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az intézményi tanács döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az intézményi tanács részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményi tanács ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt: az intézményvezető (ha nem tagja az iskolaszéknek), az intézményvezető-helyettesek Az iskola életéről, az iskola munkatervről az intézményvezető rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az intézményi tanácsot. Az intézményvezető köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan az intézményi tanács véleményét kötelezően ki kell kérni. 39

40 Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A tanév kezdetén általában szeptember 20-ig osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét (esetleg egyéb képviselőit). Az osztály szülői közössége évente három alkalommal a szülői értekezleten (rendkívüli esetben több szülői értekezlet is összehívható) az osztályfőnök vezetésével elemzi a tanulóközösség fejlődését, meghatározza az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, dönt az osztályközösség saját programjairól különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködik az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetéséhez. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya (SZMV), amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak (az osztály szülői közösség elnökét, elnökhelyettesét), továbbá egy póttagot delegálhatnak. Az SZMV dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskola szülői szervezet elnöke, az SZMV elnök közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskola SZMV szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát (osztályközösség, választott tisztségviselői) az intézményvezetőnek legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanuló nagyobb csoportja alatt. Az intézményvezető három munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg, illetve amikor annak véleményét kötelezően ki kell kérni. 40

41 Az iskolai szülői szervezet feladatainak ellátásához igénybe veheti az alábbi helyisége(ke)t, eszközöket és berendezéseket: tanterem,műszaki berendezések. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek. 7.9 A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézményvezető évente két alkalommal, valamint az estleges felmerülő problémák esetén tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulókat érintő kérdésekről. Az intézményvezető rendelettel szabályozott módon megküldi a diákönkormányzatnak azon intézkedések tervezetét, melyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve véleményét kötelező kikérni. Az iskolai diákönkormányzat céljainak megvalósításához igénybe veheti az iskola helyiségei közül az alábbiakat: tantermek, tornatermek, ebédlő, könyvtár, udvar Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásaira a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportköri csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. Az iskolai sportkör térítésidíj-fizetési kötelezettség melletti tanórán kívüli foglalkozásként is megszervezhető. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, 7.11 A külső kapcsolatok rendje és formája A külső kapcsolatok sokrétűek, pl. szakmai, egészségügyi, szociális, kulturális, sport. A kapcsolattartási és információátadási formák küzül kiemelkedik a személyes (telefonos) 41

42 megbeszélés mellett az ímél, ami gyors tájékoztatást tesz lehetővé, és amin keresztül nagyobb mennyiségű információ átadása is biztosított. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola állandó munkakapcsolatot tart: A fenntartóval A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. A helyi önkornéányzattal és a helyi nemzetiségi önkormányzattal A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. A helyi oktatási intézményekkel Az óvodákkal a kapcsolatot az alsós intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere, bemutató órák, nyílt nap, suliváró. A kapcsolat tartalma: az átmenet megkönnyítése Az általános iskolákkal a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: versenyek, továbbképzések, értekezletek. A kapcsolat tartalma: a kapcsolatok szorosabbá tétele. A középiskolákkal a kapcsolatot a felsős intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: pályaválasztási szülői értekezletek, nyílt napok, írásos és szóbeli tájékoztatók. A kapcsolat tartalma: a tanulók továbbtanulása, nyomon követés. A Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája (tagintézmény) a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: zeneórák, szereplések rendezvényeken. A kapcsolat tartalma: tehetségek irányítása, együttműködés. A Pedagógiai Szakmai Szolgálatokkal A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: információátadás, szakmai segítségkérés, -adás. A kapcsolat tartalma: továbbképzések, konferenciák, szolgáltatások. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A kapcsolatot az intézményvezető és a védőnő tartja. A kapcsolat formája: orvosi vizsgálatok, szűrések, felvilágosítások. A kapcsolat tartalma: a tanulók egészségének biztosítása, fejlődésük nyomon követése. Az ANTSZ szel A kapcsolatot az intézményvezető és a védőnő tartja. A kapcsolat formája: jelentések, felvilágosítás. A kapcsolat tartalma: beteglétszám felmérése egészségügyi ellenőrzés, vegyszerek jóváhagyatása. Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal 42

43 A kapcsolatot az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a gyermekvédelmi felelős tartják. A kapcsolat formája: jellemzések, esetmegbeszélések. A kapcsolat tartalma: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése. A Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálattal A kapcsolatot az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a fejlesztő pedagógus tartják. A kapcsolat formája: személyes találkozás, fogadóóra, levelezés, beutalók összeállítása. A kapcsolat tartalma: mérések végzése, a tanulók személyiségének jobb megismerése, egyénre szabott képességfejlesztés, különös tekintettel az sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Művelődési intézményekkel A kapcsolatot a szabadidő-szervező tartja. A kapcsolat formája: rendezvények, előadások, versenyek. A kapcsolat tartalma: a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése. Sportintézményekkel, sportegyesületekkel A kapcsolatot az intézményvezető és a testnevelés munkaközösség tartja. A kapcsolat formája: rendezvények, edzések, tanfolyamok. A kapcsolat tartalma: sportolási lehetőségek megismerése, a versenysport támogatása. Civil szervezetekkel A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. Rendőrséggel A kapcsolatot az intézményvezető tartja. Az iskola rendőr személyét mindig a rendőrség jelöli ki. A kapcsolat formája: előadások, bemutatók, KRESZ-versenyek, iskolarendőr foglalkozásai. A kapcsolat tartalma: közlekedési ismeretek bővítése, prevenció. Egyházakkal. A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: hitoktatás. A kapcsolat tartalma: az eltérő világnézet tiszteletben tartása, elfogadása. 43

44 MELLÉKLETEK I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Pedagógus Osztályfőnök Munkaközösség-vezető Diákönkormányzatot patronáló pedagógus Fejlesztőpedagógus Könyvtáros-tanár Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Rendszergazda Takarító II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Iratkezelési szabályzat 44

45 I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Alapvető felelősségek, feladatok Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, végrehajtás ellenőrzésében. Az alkalmazotti közösség munkáját a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel irányítja. Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Munkájával és magatartásával hozzájárul a szakszerű és törvényes működés megvalósításához. I. Általános vezetési feladatok A szakmai alapdokumentummal kapcsolatos feladatok Az intézmény a szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az intézményvezetőnél. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében. Részt vesz a Szervezeti és Működési Szabályzat rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Házirenddel kapcsolatos feladatok Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. Javaslatokat tesz a házirend módosítására. Közreműködik a házirend o nyilvánosságában és o az ellátottak részére történő átadásában. Adatnyilvántartás, -kezelés Részt vesz az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik o a közalkalmazottak személyi adatai, o a tanulók személyi adatai, valamint o a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága Közreműködik a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend nyilvánosságra hozatalában. Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában. Az intézményvező helyettesítése 45

46 Az intézményvezető helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gondoskodik az intézmény jogszabálynak megfelelő működéséről, a feladatok ellátásáról. Az intézményvezető helyettesítése során gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein. Továbbképzés, képzés Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett jelzőrendszer működtetésében, indokolt esetben jelzi az intézményvezetőnek, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja, és felveszi a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal. Esélyegyenlőség Közreműködik az esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az intézményvezetőt az esélyegyenlőség érvényesítésében. II. Az intézmény köznevelési feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését. Részt vesz a pedagógiai program összeállításában, felülvizsgálatában, az abban leírtak megvalósításában. Munkatervvel kapcsolatos feladatok Részt vesz az intézményi munkaterv elkészítésében, intézményre vonatkozó éves feladatok meghatározásában Meghatározza az intézményi munkatervben az irányítása alá tartozó közalkalmazotti körre vonatkozó feladatokat Részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok Segíti a nevelőtestület vezetését. Irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját a vezetői munkamegosztásban megjelölt területen. Szervezési, koordináló tevékenységével segíti a beosztott munkatársak hatékony munkavégzését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az intézményvezető nevelő- és oktatómunkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat, egyéb foglalkozásokat, szakköröket. 46

47 Közvetlenül irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: o munkaközösség-vezetők (alsós, felsős) o fejlesztő pedagógus (alsós, felsős) o pedagógiai asszisztens (alsós) Ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény vezetőjével. Ellenőrzi a szülői értekezletek és fogadó órák megtartását. Elkészíti a tantárgyfelosztást. Jóváhagyja a pedagógusok tanmeneteit. Megszervezi a pedagógusok ügyeleti rendjét. Gondoskodik a pedagógusok adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről. Folyamatosan törekszik a beosztottak tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Felelős a vizsgák (osztályozó, javító) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, az udvar rendjét és biztonságát, szükség esetén munkáltatói intézkedést kezdeményez. Felelős a helyettesítések megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok. Ellenőrzi, ill. ellenőrizteti az étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az intézményvezetőt. Döntési, együttműködési feladatok Az intézményvezetővel naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról. Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, és a döntés előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, és a döntés előkészítésre utasította. Együttműködik a(z) o intézményi tanáccsal, o szülői munkaközösséggel o diákönkormányzattal, o munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, o az iskola alapítványával. Az iskolai oktatás megszervezése Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Támogatja az intézményvezető azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a tanuló a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. 47

48 Szakmai ellenőrzés Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzésében. Közreműködik a pedagógusok önértékelésében, minősítésének folyamatában. Egyéb feladatok Közreműködik az ünnepek, iskolai ünnepélyek méltó megszervezésében, a rendezvények színvonalas megrendezésében. Segíti az intézményvezető gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői bizottsággal való kapcsolattartást. Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében, azok ellenőrzésében. Speciális nevelési/oktatási feladatok Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanulók nevelése és oktatása feltételeinek megszervezésében, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításában. III. Az intézmény működésével kapcsolatos vezetési feladatok Az intézmény működtetése Segíti az intézményvezetőt abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. Az iskolatitkárral közösen gondoskodik a szükséges nyomtatványok beszerzéséről, tárolásáról. Segíti az intézmény adatszolgáltatási feladatainak ellátását. Szaktudásával hozzájárul a fenntartó által az intézményvezetőtől kért információk biztosításához, az adatszolgáltatási feladatok ellátásához Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Támogatja az intézményvezetőt az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Javaslatot tesz jutalmazásra, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztására. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz-ellátást. Személyzeti-munkáltatói feladatok A hatáskörébe tartozó munkaterületen előkészíti a dolgozók munkaköri leírását, szervezi és ellenőrzi munkájukat. Naprakészen vezeti szükség és lehetőség szerint vezetőtársaival az intézmény dolgozóinak személyi anyagát. Nyilvántartja a pedagógus továbbképzéseket, javaslatot tesz a továbbképzési programnak megfelelő beiskolázásokra Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét 48

49 Hivatali-adminisztratív feladata Elkészítteti a tantárgyfelosztást, az iskolai órarendet, kijelöli a helyettesítőket Elkészíti az ügyeleti beosztást Összegyűjti a statisztikához az anyagot (okt. 1, félév, év vége). Gondoskodik az első osztályosok beírásával (alsós) kapcsolatos feladatok ellátásáról. Gondoskodik a továbbtanulással (felsős) kapcsolatos feladatok ellátásáról. Szükség esetén segíti a tanulók nevelési tanácsadóba való irányítását. Gondoskodik a tanév közben távozó ill. érkező tanulók okmányainak kezeléséről. Ellenőrzi az e-napló vezetését Ellenőrzi a törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Figyelemmel kíséri a hivatalos ügyek elintézését. IV. Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy gyermekeik vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek. Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a tanulók köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. V. Részletes szakmai feladatok A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok Tanárként alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében o gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, o az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, o figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, o segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, o segíti a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, o a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, o ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megteszi a szükséges intézkedéseket, 49

50 o közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, o közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, o a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, o a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, o a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, o a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, o a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján, a nevelés, készség- és képességfejlesztés, az ismeretátadás módszereit megválasztja. A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja. A tanulók értékelése Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése A munkájához, a vezetői feladathoz szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Az intézményvezető-helyettes a munkaköri leírásban foglaltakat önállóan, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján végzi. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, az intézmény érdekében végzi. Feladatát a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel az intézményvezető megbízza. 50

51 Pedagógus munkaköri leírása 1. A pedagógus feladatai foglalkozási terveket, segédanyagokat készít, előkészíti és megtartja a tanórákat, egyéb foglalkozásokat, helyettesítéseket előkészíti, javítja, értékeli a tanulók írásbeli munkáját kapcsolatot tart a szülői házzal (fogadóórák, szülői értekezletek, egyéb rendezvények, személyes találkozások), egyénileg foglalkozik a tanulókkal, felzárkóztatja őket, tehetséggondozást folytat, felkészíti a tanulókat a versenyekre, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység ellátja a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat, részt vesz a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz a környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátásában iskolai rendezvényeket, ünnepségeket, kirándulásokat szervez, azokon részt vesz, iskolai ügyeletet, felügyeletet lát el külön beosztás szerint (tanítási szünetek idején is), betartatja és betartatja az iskolai rendet, fegyelmet, megóvja a felszerelési tárgyakat, berendezéseket, részt vesz a leltározásban, bemutató órákat tart, vizsgáztatja a tanulókat, tanítás nélküli munkanapokon a napi program szerinti munkát végez, részt vesz tanfolyamokon és továbbképzéseken, részt vesz a nevelőtestület munkájában, részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, részt vesz az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban közreműködik az iskolaközösség fejlesztésében. Jogszabályban előírt feladatait a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, annak A pedagógus kötelessége fejezet tartalmazza. 1.1 A pedagógus kötelessége A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy munkájának megkezdése előtt negyed órával köteles megjelenni munkahelyén, az intézmény értékrendjével összhangban, magánéletével, magtartásával, megjelenésével, öltözködésével mutasson példát a keresztény értékrendnek megfelelően. nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más 51

52 szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórákon, a szülőket figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődése elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, tanév elején részt vesz a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásokon, nagy gondot fordít a tanulók testi épségére, a technikai eszközöket és a sportszereket, felszereléseket használatuk előtt gondosan ellenőrzi, a hibákat azonnal jelzi, balesetveszély észlelésekor megteszi a szükséges intézkedéseket, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik, mely saját készítésű vagy a tankönyvekhez írt központi tanmenet lehet. A tanmeneteit minden tanév szeptember 30-ig bemutatja jóváhagyás céljából az intézményvezetőnek. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmeneteket folyamatos kiegészítéssel több éven át használhatja. Elektronikus formában is le kell adni, mely az intézmény dokumentumainak részét képezi, munkájához kapcsolódó adminisztrációt napra készen vezeti, melyet az érvényben lévő jogszabályok írnak elő. Az elektronikus naplót a megbeszélt módon vezeti, a vezetésével kapcsolatos határidőket betartja. Írásbeli munkájára nagy gondot fordít, a szaktárgyához tartozó szakleltárt tanév elején felveszi, majd tanév végén leltárt készít. Hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik, a tanulók számára a témazáró dolgozatok időpontját időben jelzi, a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján. a tanulók füzeteit, munkafüzeteit, házi feladatait folyamatosan javítja, értékeli, a hibákat, hiányosságokat jelzi a diákok felé, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, 52

53 részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, az intézmény által szervezett továbbképzéseken, tréningeken, a munkaközösségek munkájában, értekezleteken, megbeszéléseken aktívan vesz részt. tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. szükség esetén tanítási szünetekben részt vállal az iskolai ügyeleti beosztásból, a munkahelyről betegség miatti, illetve bármilyen egyéb okból történő igazolt hiányzás esetén, a hiányzás napján 9.00 óráig értesíti az intézmény vezetőjét vagy a telephely vezetőjét, és gondoskodik arról, hogy a helyettesítő nevelő számára rendelkezésre álljanak azok a felszerelések, amelyek biztosítják a továbbhaladást, helyettesítést vállal, mely beletartozik a heti 40 órás munkaidőbe, napi ügyeletet lát el az ügyeleti beosztás alapján. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, alkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, alkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. A nevelőtestület tagjaira vonatkozó előírások kötelezőek, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Az általános rend, fegyelem ellenőrzésében segíti az iskolavezetés munkáját. Ügyel az intézmény vagyoni védelmére. 1.2 A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, 53

54 a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tanulmányi segédleteket, taneszközöket, felszereléseket, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, irányítja, értékeli, minősíti a tanulók munkáját. a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, az oktatási jogok biztosához forduljon. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése-oktatása érdekében végzi. Az iskolai munkaterv, a munkaközössége munkaterve és saját tanmenetei alapján dolgozik a tantárgyfelosztás alapján, az éves órarend beosztása szerint. Óráit a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel a közvetlen felettese illetve az intézményvezető megbízza. 54

55 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető-helyettes osztályfőnöki munkaközösség-vezető 3.1 A főbb tevékenységei feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: elektronikus napló, törzskönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, az osztályozó értekezletet megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti és megtartja a szülői értekezleteket, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében, részt vesz osztálya rendezvényei megszervezésében, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőbb tanulmányokra történő felkészülését, jelentkezését különös figyelmet fordít az osztályába járó hátrányos és halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magaratási, valamint egyéb problémákkal küzdő és a veszélyeztetett diákokkal való teendőkre, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi az elektronikus naplóba, végzi az adminisztrációs teendőket folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 3.2 Ellenőrzési kötelezettségei 55

56 minden hónap végéig ellenőrzi a digitális napló haladási és osztályozó részének állapotát, a bejegyzéseket és az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az osztályban tanító pedagógusoknak figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben, levélben vagy telefonon értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén a jogszabályok szerint elkészíti a hivatalos értesítéseket az igazolatlan hiányzásról, értesíti a szülőket, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3.2 Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőhelyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírása Közvetlen felettese: intézményvezető intézményvezető-helyettes A munkakör célja: Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetést segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése. Alapvető feladatai, felelőssége: A munkaközösség tagjaival meghatározza a legfontosabb szaktárgyi célokat, feladatokat, körvonalazza a tartalmi, szervezeti, metodikai fejlesztés irányát. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, munkaprogramjának végrehajtását, felelősen segíti szakmai munkáját, a szaktárgyi oktatás színvonalának emelését. Megszervezi a munkaközösségi foglalkozásokat, irányítja a munkaközösségi megbeszéléseket, s a levont következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az intézményvezetést. 56

57 Képviseli munkaközösségét a szertári, könyvtári állomány fejlesztését célzó döntések előkészítésében, megfogalmazza a tárgyi feltételrendszerrel kapcsolatos igényeket. A munkaközösséggel együtt elkészíti éves munkatervüket, beszámolót készít a munkaközösség éves munkájáról. Az intézményvezetéssel együttműködve vizsgálja, elemzi a tantárgy(ak) tanításának eredményességét. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Ösztönzi kollégáit a továbbképzéseken való aktív részvételre. Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik. Látogatja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat is. Bemutató foglalkozásokat szervez. A munkaközösség tagjai közötti kölcsönös óralátogatásokat, tapasztalatcseréket kezdeményez. Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségükben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Segíti a távollévő kollegák szakszerű helyettesítését. Irányítja a tanulmányi versenyek, szaktárgyi rendezvények, a szakkörök, a felzárkóztató-, a tehetséggondozó foglalkozások szervezését, a tanári továbbképzések gondozását, a tantervek korszerűsítését, a leltárak, nyilvántartások ellenőrzését. Szakmai szempontból ellenőrzi a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. Alkotó módon közreműködik az iskolai szabályzatok módosításában. Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollégáit is. Kezdeményezi innovatív fejlesztések elindítását. Részt vesz az intézmény munkájának fejlesztését célzó tevékenységek tervezésében és megvalósításában. Az intézményvezető felkérésére részt vesz a munkaközösségbe tartozó pedagógusok munkájának szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében. Javaslatot tesz jutalmazásra és kitüntetésre. A Diákönkormányzatot patronáló pedagógus munkaköri leírása Munkáját egy tanévre tervezi meg, munkatervet készít, mely része az iskolai munkatervnek. A diákönkormányzat munkájáról beszámolót készít Minden tanév szeptemberében megszervezi a diákönkormányzat tisztségviselőinek megválasztását. Előkészíti és levezeti az iskolai diákközgyűlést. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel. Megbeszélések, értekezletek alkalmával képviseli a diákönkormányzat véleményét. A lehetőségekhez mérten évente egy vagy két alkalommal papírgyűjtést szervez. Az intézményi szabályzatok diákönkormányzati egyetértési jogának aláírása előtt, gondoskodik arról, hogy a diákönkormányzat megismerje a szabályzatot. 57

58 A fejlesztőpedagógus munkaköri leírása A fejlesztőpedagógus feladatai A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján tervezi, szervezi a fejlesztő foglalkozásokat. Egyéni fejlesztési tervet készít. Egyéni fejlődési lapot vezet, melyet tanév végén átad az intézmény vezetőjének. A fejlesztő foglalkozásról igazolatlanul távolmaradókat jelzi az osztályfőnöknek. A fejlesztő tevékenységhez tartozó dokumentációt folyamatosan vezeti és elzárva tartja. A foglalkozásokon használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. Folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal, a szülőkkel valamint a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival (fogadó órák, személyes találkozások, egyéb rendezvények) o szakmai segítségnyújtás, konzultáció, tanácsadás céljából o a differenciált pedagógiai munka erősítése érdekében, előkészíti és megtartja a tanórákat, egyéb foglalkozásokat, helyettesítéseket; a Nevelési Tanácsadó által fejlesztésre javasolt tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat Ellátja a viselkedés zavarokkal küszködő tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatokat o figyelem, megfigyelő képesség fejlesztése o emlékezet fejlesztése o koncentrációs képesség fejlesztése o a tűrőképesség (tolerancia) javítása o a megfelelő feszültségoldó és energia-levezető módszerek kifejlesztése o a percepció fejlesztése Végzi a speciális fejlesztési feladatait o a beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése, o tanulási korrekció o tanulási technikák kialakítása o tanulási motiváció fejlesztése o ismeretkör bővítése, tantárgyi korrekció o készségfejlesztés különböző játékokkal o fogalmi gondolkodás fejlesztése. határidőre elvégzi az 1. osztályosok DIFER mérését és az ehhez kapcsolódó feladatokat nyilvántartja a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat által szakvéleménnyel rendelkező tanulókat az osztályfőnök segítségével elkészíti a vizsgálatra javasolt tanulók vizsgálati dokumentációját az osztályfőnök segítségével elkészíti a felülvizsgálati dokumentációt, foglalkozási terveket, segédanyagokat készít, előkészíti, javítja, értékeli a tanulók írásbeli munkáját elvégzi a pedagógiai, fejlesztőpedagógusi tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység részt vesz a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokban részt vesz a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában 58

59 részt vesz a környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátásában részt vesz iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, kirándulásokon iskolai ügyeletet, felügyeletet lát el külön beosztás szerint betartatja és betartatja az iskolai rendet, fegyelmet bemutató órákat tart vizsgáztatja a tanulókat tanítás nélküli munkanapokon a napi program szerinti munkát végez részt vesz tanfolyamokon és továbbképzéseken részt vesz a nevelőtestület munkájában részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében részt vesz az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban közreműködik az iskolaközösség fejlesztésében Jogszabályban előírt feladatait a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, annak A pedagógus kötelessége fejezet tartalmazza. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Munkája során együttműködik a fejlesztő pedagógiai ellátásban részesülő tanulók pedagógusaival, szüleivel a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése érdekében végzi. Az iskolai munkaterv, saját munkaterve és tanmenetei alapján dolgozik a tantárgyfelosztás alapján, az éves beosztása szerint. Óráit a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel az intézményvezető illetve az intézményvezetőhelyettes megbízza. 59

60 A könytárostanár munkaköri leírása A munkakör célja Az intézményben folyó nevelő- oktatómunka segítése, a pedagógiai programnak megfelelő könyvtári szolgáltatás nyújtásával. A könyvtári szakmai rend kialakítása és fenntartása. A könyvtár rendeltetésszerű nyitva tartása, működtetése az alapdokumentumok (SZMSZ, házirend) rendelkezései figyelembevételével. 1. A könyvtárostanár feladatai az állomány gondozása, az állomány gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján, a beszerzett művek állományba vétele, az állomány selejtezése, védelme, az állomány feltárása, katalógusok építése, a könyvtár bemutatása, megismertetése, könyvtári órák tartása, kötelező tanórák megtartása, a könyv- és könyvtárhasználat biztosítása a nevelőknek és tanulóknak, könyvtári foglalkozások, óralátogatások megszervezése, különböző könyvtári szolgáltatások nyújtása (tematikus kiállítás, könyvtári programok szervezése), ajánló jegyzékek készítése a nevelők kérésére, önképzésük segítése, a nevelők folyamatos tájékoztatása a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, az iskolai könyvtár, a tanári segédanyagok és egyéb rendelések nyilvántartása, folyóirat rendelés, a szakfolyóiratokból szerzett információk továbbadása, kölcsönzés, könyvtári statisztika vezetése, jól használható kézikönyvtár összeállítása, a letéti állomány kezelése, fejlesztése, aktív részvétel az intézmény kulturális rendezvényein, helyi pályázatok szorgalmazása, vetélkedő, verseny szervezése (könyvtárhasználati és könyvtárismereti, felkészítés magasabb szintű versenyekre) működjön együtt az iskola vezetőivel, a nevelőtestület tagjaival az iskola könyvtárpedagógiai munkájának megtervezésében, megvalósításában, a könyvtárhasználati felkészültség értékelésében vegyen részt (a rá vonatkozó terület szerint) a pedagógiai folyamatok, valamint az önértékelési rendszer fejlesztésében legyen fogékony az új információs technikák alkalmazására. Vonja be az iskolán kívüli könyvtári, informatikai forrásokat munkájához munkatervet készít, amelyről a tanév végén írásban beszámol elvégzi a munkájához kapcsolódó ügyviteli tevékenység részt vesz a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vesz a környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátásában részt vesz az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken 60

61 iskolai ügyeletet lát el külön beosztás szerint betartatja és betartatja az iskolai rendet, fegyelmet megóvja a felszerelési tárgyakat, berendezéseket, részt vesz a leltározásban, bemutató órákat tart, tanítás nélküli munkanapokon a napi program szerinti munkát végez, részt vesz tanfolyamokon és továbbképzéseken, részt vesz a nevelőtestület munkájában, részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, részt vesz az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban közreműködik az iskolaközösség fejlesztésében. Jogszabályban előírt feladatait a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, annak A pedagógus kötelessége fejezet tartalmazza. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése-oktatása érdekében végzi. Az iskolai munkaterv, a munkaközössége munkaterve és saját tanmenetei alapján dolgozik a tantárgyfelosztás alapján, az éves órarend beosztása szerint. Óráit a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel az intézményvezető megbízza. A Diákönkormányzatot patronáló pedagógus kiegészítő munkaköri leírása Munkáját egy tanévre tervezi meg, munkatervet készít, mely része az iskolai munkatervnek. A diákönkormányzat munkájáról beszámolót készít Minden tanév szeptemberében megszervezi a diákönkormányzat tisztségviselőinek megválasztását. Előkészíti és levezeti az iskolai diákközgyűlést. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel. Megbeszélések, értekezletek alkalmával képviseli a diákönkormányzat véleményét. A lehetőségekhez mérten évente egy vagy két alkalommal papírgyűjtést szervez. Az intézményi szabályzatok diákönkormányzati egyetértési jogának aláírása előtt, gondoskodik arról, hogy a diákönkormányzat megismerje a szabályzatot. 61

62 Iskolatitkár munkaköri leírása Fő feladata az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos tevékenységek ellátása. Biztosítja a vezetői munka és az oktatás zavartalanságát, a napi munkaprogram betartását. Ennek keretében: Az intézmény ügyviteli és iratkezelési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően végzi az iratkezelést: dokumentumok nyilvántartása, iktatás, irattárazás, kiadmányozás, selejtezés. Fogadja az intézményhez érkező telefonhívásokat, kezeli a napi postát, és nyomon követi az elektronikus levelezést. Gondoskodik az információk továbbításáról. Feladata az iskolába érkező személyek fogadása, ügyeik intézése, vagy az ügyben illetékeshez juttatása. Közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, alkalmazottakkal, szülőkkel, külsős partnerekkel, szolgáltatókkal, fenntartóval. Információkat közvetít és időpontokat egyeztet az iskolavezetés és az intézmény egyéb külső-belső kapcsolatai között (védőnő, rendszergazda, tankerületi gazdasági ügyintéző, karbantartó, portaszolgálat, kézbesítő, gyógypedagógus, ) Vezetőjével egyeztetve előkészíti és rangsorolja a (napi, határidős) feladatokat, teendőket. Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Gondoskodik a bélyegzők beszerzéséről, őrzéséről, nyilvántartásáról, megfelelő használatáról. Szakmai irányítással megrendeli a tanügyi nyomtatványokat. Végzi azok szigorú számadású nyilvántartását, kiadmányozását. Nyilvántartja a bizonyítványokat, az anyakönyveket, naplókat, gondoskodik azok selejtezéséről. Az iskola irodatechnikai üzemeltetéséhez szükséges berendezési tárgyak, felszerelések, eszközök, anyagok (fénymásoló gép, nyomtató, telefon, elektromos és mechanikus gépek) tárolásáról, megfelelő felhasználásáról a technikai berendezések megfelelő működéséről, azok időszakos karbantartásáról gondoskodik. Felelős az iskolatitkári iroda szekrényeinek, az irattár valamint a páncélszekrény rendjéért. A KIR elektronikus nyilvántartó rendszerben történő alkalmazotti és tanuló nyilvántartást vezeti, az érkezőket, távozókat és az egyéb adatváltozásokat felvezeti, rögzíti Iskolai nyilvántartásokat, összesítéseket készít, az októberi statisztika előkészítésében segédkezik. Vezeti a beírási naplót. Előkészíti a beiratkozással kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenységet. Intézi az osztályozó-, a javítóvizsgákkal, áthelyezésekkel, továbbtanulással kapcsolatos, és egyéb tájékoztató és hivatalos jellegű értesítéseket. 62

63 Kérésre iskolalátogatási igazolást, bizonyítvány másodlatot készít. Az iskola ügyvitelével kapcsolatos gépelési, dokumentumszerkesztési munkákat végzi, továbbá számítógépes programokban adatbeviteli feladatokat végez. Az iskola működéséhez szükséges ellátmányok beszerzéséről gondoskodik: irodaszer, nyomtatványok, egészségügyi szerek. Igény szerint, meghatározott időben fénymásol, laminál, spiráloz. Elvégzi a közalkalmazotti kedvezményes utazásra szolgáló igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatokat. Végzi a diákigazolványok megrendelésével, bevonásával, selejtezésével kapcsolatos teendőket, ideiglenes igazolványokat állít ki, ha szükséges. A pedagógus igazolványokról ideiglenes igazolásokat állít ki. A munkaköri leírásban foglaltakat felelősséggel és önállóan, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján végzi. Feladatát a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az intézményvezető megbízza. A pedagógiai asszisztens munkaköri leírása A pedagógiai asszisztens feladatai: Segíti, bátorítja a tanulókat az egyéni és csoportos feladataik megoldásában. Közreműködik a tanulókat fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulóknak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon. Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában, a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében. Segíti a pedagógusokat a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában. Részt vesz az intézmény (osztályokat) érintő események rendezésében, levezetésében. Elősegíti a gyermek iskolai szocializációját. Biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot. Viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modell szerepet tölt be. Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek: Gyakoroltatja a tanulóval a mindennapi élethelyzetekben szükséges tevékenységeit. Ellenőrzi a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szükség szerint korrigálja a tanuló higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. 63

64 Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket. Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. Tevékenyen részt vesz a tanuló öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata stb.) Lázat mér, felügyeli a beteget, sérültet. A gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában. Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás), beszámol a pedagógusnak a tanulók tevékenységéről. Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.), lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére. Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben, egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a tanórai foglalkozások során szükséges eszközöket. Részvétel a gyermekmunkák irányításában Részt vesz a gyermekek önkiszolgáló munkájának irányításában, a környezetvédelmi és környezetgondozási munkákban. Segíti a tanulók étkeztetését. Berendezi a termet a tanórai foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató-nevelő munkában. Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret Segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események lebonyolításában. Igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el. Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t. Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok Részt vesz, illetve önállóan is tevékenykedik a gyermekek fogadásában a tanítási idő után, valamint gyülekezési idő alatt Tanítási órák szünetében, napközis foglalkozások befejeztével segíti a pedagógust, illetve önállóan látja el az ügyeleti tevékenységet. Intézményen belül (foglalkoztató termek, WC, ebédlő, tornaterem stb.) szükség szerint kíséri a tanulót. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Közreműködik - igény szerint - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában. Segít a kapcsolattartásban (szülők, nevelőszülők, nevelőotthonok, gyámügy stb.), segít a gyermekvédelmi adatszerzésben. Adminisztrációs munkák 64

65 Segít az adminisztrációs munkák elvégzésében iskolatitkár útmutatása alapján. A pedagógiai asszisztens a munkaköri leírásban foglaltakat önállóan, illetve az intézményvezető-helyettes iránymutatása alapján végzi. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, az intézmény érdekében végzi. Feladatát a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel az intézményvezető megbízza. A rendszergazda munkaköri leírása A rendszergazda feladatai Használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket. Igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket, segíti a pedagógus munkáját. Rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról. Igény szerint az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, hogy azok később levetítésre kerülhessenek a különböző osztályokban. Végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel. Igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart. Gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében. Gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról. A felügyelete alá tartozó eszközök tanév eleji kiadásáról feljegyzést vezet, majd tanév végén ezek meglétét ellenőrzi. Elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat. Gondoskodik az iskolai audio-video-dvd eszközök, fénymásolók ellenőrzéséről, javításáról, illetve javíttatásáról. Biztosítja az audio, video, DVD műsorok tervszerű, adott helyiségbe történő kiadását. Közreműködik a műsoros iskolai rendezvények előkészítésében. Biztosítja a hangosítást az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken. Az iskolai propagandamunkát és az oktatás hatékonyságát segítő anyagokat készít. Végzi a számítástechnikai eszközök folyamatos állagmegóvását. Segít az új számítástechnikai eszközök vásárlásában, üzembe helyezésében. Elvégzi a szükséges gépbővítéseket. Kapcsolatot tart a szervizzel. Beszerzi, ill. frissíti a számítógépek és más kapcsolódó eszközök használatához szükséges szoftvereket. Rendszeresen ellenőrzi, esetleg újratelepíti a programokat. Elvégzi az installálási feladatokat. Védi a számítógépeket a vírusoktól. Elvégzi a hálózati rendszeradminisztrációt. 65

66 Végzi az intézményi honlap karbantartását A munkával kapcsolatos pályázatokat figyeli, arról tájékoztatást nyújt. Részt vesz szakmai megbeszéléseken. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a fejlesztésekre. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi Közreműködik az e-napló működtetésében. Hardver Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat ha javítása külső szakembert igényel jelenti az intézményvezetőnek, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Jelenti az intézményvezetőnek a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az intézményvezetőnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. Szoftver Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. Biztonsági adatmentést végez. Hálózat Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát lezárt borítékban átadja az intézményvezetőnek, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az intézményvezető engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel. 66

67 Általános feladatok tanév elején részt vesz a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásokon, balesetveszély észlelésekor megteszi a szükséges intézkedéseket, munkájának megkezdése előtt negyed órával köteles megjelenni munkahelyén, a munkahelyről betegség miatti, illetve bármilyen egyéb okból történő igazolt hiányzás esetén, a hiányzás napján 9.00 óráig értesíti az intézmény vezetőjét munkájához kapcsolódó adminisztrációt napra készen vezeti határidőket betartja. ügyel az intézmény vagyoni védelmére magánéletével, magtartásával, megjelenésével, öltözködésével mutasson példát az intézmény értékrendjének megfelelően a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőnek. Az oktatástechnikus a munkaköri leírásban foglaltakat önállóan, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján végzi. Munkaköri feladatait felelősséggel és önállóan, az intézmény érdekében végzi. Feladatát a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Elvégzi mindazon feladatokat, amellyel az intézményvezető megbízza. A takarító munkaköri leírása Munkaköri feladatai: Naponta végzendő teendők: A helyiségek felsöprése-porszívózása, tisztítószeres, nedves ruhával történő felmosása. Szőnyegek, szőnyegpadlók porszívózása Padok, asztalok, székek letörlése, portalanítása, (festék, ragasztó lemosása Táblák lemosása. Ablakpárkányok portalanítása. Folyosón, tanáriban kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása. Virágok locsolása, portalanítása, gondozása. Portörlés folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken. Szeméttartók kiürítése, szemetek konténerbe való gyűjtése. Mellékhelyiségek, WC-k (felnőtt és gyerek WC-k egyaránt) takarítása, vízkőmentesítése, fertőtlenítése. A bejárati lépcsők, felületek söprése, felmosása, lábtörlők portalanítása (cseréje). Hetenként végzendő teendők: A padok, asztalok belsejének kimosása. Pókhálózás minden helyiségben. A cserepes virágok portalanítása. Ajtók lemosása. Radiátorok portalanítása. 67

68 Alkalmanként végzendő teendők: Rendezvények után takarítás, a tantermek eredeti rendjének visszaállítása. Időszakonként végzendő teendők Minden szünetben (őszi, téli, tavaszi, nyári) a nagytakarítás elvégzése. Nagytakarításkor a bútorok, ajtók, ablakok, felszerelések lemosása, padlózat felmosása, fényezése, a radiátorok lemosása. A nyári szünet alatt A virágok öntözése. A virágládák rendben tartása. A tanítási szünetekre eső rendezvényekre a szükséges termek kitakarítása. Nagytakarításkor Minden eddigi tevékenység Ablaktisztítás termekben, irodákban, bejáratoknál ( a magas helyek kivételével) Nyári nagytakarításkor Minden eddigi tevékenység Ablaktisztítás a dupla ablakok közének a megtisztításával. A függönyök mosása, vasalása. Az oktatási intézményben dolgozók általános jogai: igényelhetik feletteseiktől a zavartalan munkavégzés feltételeit, a szükséges információkat, az elérendő célok megismerése és megvalósítása érdekében javaslatot tehetnek és kezdeményezhetnek, részt vehetnek a munkájuk értékelésével foglalkozó és személyiségi jogaikat érintő megbeszéléseken, értekezleteken, és véleményt nyilváníthatnak felszólíthatják az iskola vezetőit intézkedésre, ha az oktatóintézmény érdekeit, vagyonát, vagy dolgozóit veszély fenyegeti Az oktatási intézményben dolgozók általános kötelezettségei kötelesek betartani az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, és az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; kötelesek az előírt helyen és időben munkára képes állapotban személyesen megjelenni, kötelesek a megállapított munkaidőt munkában tölteni végre kell hajtaniuk az oktató intézményben megnevezett függelmi felettesek utasításait, 68

69 munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedniük az intézmény más dolgozóival, a hivatalosnak minősített titkot, a titoktartásra vonatkozó rendelkezések szerint, csak az iskola vezetőjének fel hatalmazása alapján, az iratkezelési szabályzat keretei között továbbíthatják az intézménnyel kapcsolatos adatokat. A takarításon kívül felelős a tantermek biztonságos zárásáért (ajtók, ablakok) az intézmény vagyontárgyainak védelméért a tantermekben és egyéb helységekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségéért az elektromos árammal való takarékosságáért a balesetmentes munkavégzésért. Az iskolaépülettel, a felszereléssel, berendezésekkel kapcsolatos rendellenességet köteles közvetlen felettesének jelenteni. Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen, a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Munkájának elvégzéséhez folyamatosan biztosítani kell részére a megfelelő mennyiségű, minőségű tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, seprűt, partvist, melyet a takarékosság figyelembe vételével használ fel. Munkaruha és egyéb juttatásait a munkavédelmi szabályzatban rögzített szabályok szerint kell részére biztosítani. Szabadság kiadásának tekintetében a Közalkalmazotti Törvény és a Munka Törvénykönyvének a szabályai az irányadóak. Szabadságolása tekintetében az igazgatóhelyettessel kell egyeztetnie, a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója, valamint a tankerületi igazgató gyakorolja. Köteles elvégezni mindazon a munkakörén kívül eső, végzettségének, szakképzettségének megfelelő eseti, szakfeladatokat, amellyel az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettesek és a gazdasági ügyintéző megbízza. Záró rendelkezések A munkakör betöltője köteles felettese utasítása alapján további olyan feladatokat is teljesíteni, melyek jellegüknél fogva a munkaköréhez kapcsolódnak. A munkaköri leírásban foglaltak nem teljesítése és/vagy megszegése jogkövetkezményeket von maga után. Jelen munkaköri leírás elválaszthatatlan mellékletét képezi a tevékenységjegyzék és a részletes területkiosztás. 69

70 II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK I. A könyvtár adatai A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai Név, cím, elérhetőség Fenntartó II. A könyvtár működése A könyvtár feladatai Könyvtári szolgáltatások Kiegészítő könyvtári szolgáltatások III. A könyvtár állománya Az állomány feldolgozása és gondozása, gyűjteményszervezés A könyvtári állomány védelme Az állomány elhelyezése A könyvtári állomány feltárása IV. A könyvtárhasználat rendje MELLÉKLETEK sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használóinak köre A könyvtárhasználat módjai sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtár vezetésével kapcsolatos feladatai Az állományalakítással, feltárással, állományvédelemmel kapcsolatos feladatai Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolattartás feladatai Könyvtár-pedagógiai tevékenység sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat A tankönyvek nyilvántartása A tankönyv kölcsönzés rendje

71 I. A könyvtár adatai A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról Az IFLA UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, Az iskola pedagógiai programja Az iskola könyvtár-pedagógiai programja 1. Név, cím, elérhetőség Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Könyvtára Cím: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule, 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. tel: Web: Iskola: konyvtar@dienessuli.hu A könyvtár által használt bélyegzők: könyvtári bélyegző: tankönyvtári bélyegző 71