3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 14

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 14"

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya A közoktatási intézmény adatai Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Véleményezési eljárások A nevelőtestületi elfogadás törvényessége A döntéshozatali eljárás Fenntartói, működtetői egyetértés Az intézmény szervezeti felépítése A köznevelési intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Intézményvezető-helyettesek Az iskola vezetősége A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Tájékoztatás a pedagógiai programról Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A működés rendje Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Ügyeletek rendje A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama.15 2

3 4.5 Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozások Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Jelképeink, névadónk: Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: Hagyományápolás Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvrendelés elkészítése Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei A pedagógusok munkaidejének kitöltése Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A tanulókkal kapcsolatos szabályok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

4 6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A tanuló által elkészített dologért járó díjazás Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői munkaközösség Az iskolaszék Az intézményi tanács A diákönkormányzat Az osztályközösségek A szakmai munkaközösségek együttműködése A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A külső kapcsolatok rendje és formája Záró rendelkezések MELLÉKLETEK: I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Napközis nevelő Tanító Tanár Osztályfőnök Fejlesztőpedagógus Szabadidő szervező Iskolatitkár 4

5 Osztályfőnök Oktatástechnikus II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Közzétételi lista V. Iratkezelési szabályzat 5

6 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2001. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról1 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata és hatálya A hatályos jogszabályokban foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak 6

7 megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzat nevelőtestületi elfogadása után - a fenntartó egyetértésével - lép hatályba és határozatlan időre szól. 1.3 A köznevelési intézmény adatai 1 Az intézmény megnevezése: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. A köznevelési intézmény típusa: általános iskola Az intézmény OM azonosító száma: Köznevelési és egyéb feladata: o Általános iskolai nevelés-oktatás o Nappali rendszerű iskolai oktatás o Alsó tagozat, felső tagozat o 1-8. évfolyamok o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása o nemzetiségi nevelés-oktatás (kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás német) o fejlesztő nevelés-oktatás o iskola maximális létszáma: 670 fő o iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel o úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: nettó 5789 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 1 Az intézmény jelenlegi szakmai alapdokumentuma még hibákat tartalmaz. Javítása folyamatban van. Az SZMSZ a helyes adatokat tartalmazza. A szakmai alapdokumentumban jelenleg még hibásan a következők szerint szerepel: 1.1. Hivatalos neve: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola 1.2. Idegen nyelvű neve: Valéria Dienes Grundschule Szekszárd Köznevelési és egyéb feladata nemzetiségi: nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (német)) 7

8 Működtető székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat 1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend egy példánya az iskola könyvtárában megtalálható, azt a szülők, tanulók a könyvtár nyitva tartása alatt szabadon megtekinthetik, továbbá az intézmény honlapján is olvasható. 1.5 Az iskola által kiadott iratok alaki-formai követelményei, a kiadványozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, iratkezelési szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az intézmény által kiadmányozott iratnak az alábbiakat tartalmaznia (pl. az OM azonosító alatt): Kiadmányozás: A nevelési-oktatási intézmény neve: Székhelye: Iktatószám: Ügyintéző: Ügyintézés helye: Ügyintézés ideje: Az irat aláírójának neve, beosztása: Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata: Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által használt valamennyi bélyegző és elektronikus aláírás kezelésének rendjéről és nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belső szabályzat rendelkezik. 1.6 Véleményezési eljárások A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 8

9 A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet véleményét kell beszerezni. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 1.7 A nevelőtestületi elfogadás törvényessége A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen o az elhangzott nyilatkozatokat, 9

10 o a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 1.8 A döntéshozatali eljárás A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben 1.9 Fenntartói, működtetői egyetértés A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZe, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban közreműködő nevelési-oktatási intézmény beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését: a létesítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, nevének megállapításához, a költségvetésének meghatározásához és módosításához, az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, az SZMSZ-ének jóváhagyásához, a pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez, a vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő véleményéhez 10

11 2. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 A köznevelési intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítési rend A nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében: Az intézményvezető helyettesítését a felső tagozatért felelős intézményvezetőhelyettes (általános intézményvezető-helyettes) látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. A felső tagozatért felelős intézményvezető-helyettes (általános intézményvezetőhelyettes) helyettesítését az alsó tagozatért felelős intézményvezető-helyettes látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. 11

12 A vezetők egyidejű akadályoztatása (távolléte) esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat a német munkaközösség vezetője, az ő távolléte esetén az alsós munkaközösség vezetője látja el. A közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az alsós intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az alsós, illetve felsős intézményvezető-helyettes számára az alsós illetve felsős órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát az alsós, illetve felsős helyettes számára a feladattól illetve a célcsoporttól függően, a felsős intézményvezető-helyettes számára a szóbeli egyeztetést követően a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a felsős intézményvezető-helyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 2.2.Intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: alsós intézményvezető-helyettes felső tagozatos intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető-helyettes csak a tantestület határozatlan időre alkalmazott pedagógusai lehetnek. Az intézményvezető-helyettesi feladatokkal történő megbízás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének jogkörébe tartozik. Az átruházott hatáskörökről szóló utasítás szerint az intézményvezető-helyettes megbízását a Szekszárdi Tankerület intézményvezetője a tantestület véleményének kikérésével határozott időre adja. Az intézményvezető-helyettes munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. A három vezető rendszeresen hetente egyszer hétfőn órakor tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseit az intézményvezető vezeti. 12

13 2.2.2 Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke a pedagógus szakszervezet titkára Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület közösségeinek alsó tagozat, felső tagozat, napközi kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: Munkaértekezletek minden hónap első keddjén Kibővített vezetői értekezletek tanévenként legalább háromszor: tanév elején, végén, félévkor Megbeszélések aktualitás szerint Munkaközösségi foglalkozások a munkaközösségek munkaterve szerint Munkaközösségek közötti megbeszélések a munkaközösségek munkaterve szerint és aktualitás szerint 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása szabályozza. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: 13

14 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézményvezető az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelöli. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme. A tanulók, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A tanterem rendezettség, tisztasága, dekorációja. A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - Előzetes felkészülés, tervezés. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések). (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 2.5 Tájékoztatás a pedagógiai programról A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus kötelessége különösen, hogy 14

15 nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az intézmény pedagógiai programja megtalálható az iskola honlapján. Tartalmával kapcsolatban előre egyeztetett időpontban tájékoztatást lehet kérni az intézmény vezetőjétől és helyetteseitől. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény székhelyét képező épület és telek tulajdonosa Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Klebersberg Intézményfenntartó Központ megállapodása alapján az intézmény székhelyén a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az KLIK számára. 4. A működés rendje A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. 15

16 4.1 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig a következők szerint tartanak nyitva: főépület: - tantermek: reggel 7 00 órától óráig főépület: - tornaterem, tornacsarnok: reggel 7 00 órától óráig Az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni szerdai napon 8 00 órától óráig. Az ügyelet időpontjairól a tanévzáró ünnepségig tájékoztatni kell a szülőket. A nyári munkarendet az épületben több helyen láthatóvá kell tenni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetekben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, illetve az osztályfőnök adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7 30 óra és óra között. 4.2 Vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután óra között az intézményvezetőnek vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, felelős az iskola működésének rendjéről, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4.3 Ügyeletek rendje Az iskolában reggel 7 00 órától tanári ügyelet van. Óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 4.4 A tanítási órák, napközis foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 perc hosszúak, a negyedik tanóra után 20 perces, az ötödik tanóra után 10 perces. Kéthetes órarend szerint dolgozunk. 16

17 A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és óráig tart az alsó tagozatban. A tanulók kötelező iskolában tartózkodásának ideje A délutáni foglalkozások látogatása alól az intézményvezető adhat felmentést. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és menzai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis foglalkozások rendje: től óráig Menzai étkeztetés rendje: től óráig A felső tagozatos tanulószobás csoportoknak óráig tart a foglalkozás, nevelői felügyelet. 4.5 Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásokat órától a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Kerülni kell a kötelező tanórák utáni csatlakozó időpontokban az egyéb foglalkozásokat. Tanulók érdekeit figyelembe véve minimum 30 percnek kell eltelnie a foglalkozások között. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon tanulószoba továbbá: szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően tehetséggondozási céllal indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: Továbbtanulást elősegítő foglalkozások Énekkar Sportkörök Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Kulturális intézmények látogatása 17

18 4.6 Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel nem jogviszonyban állók részére Az intézményünkben portai szolgálat működik. Reggel 8 00 óráig a főbejárat nyitva van, 8 00 óra után az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola portáján jelzik jövetelük okát, majd a portaszolgálat gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Ha munkaszüneti napokon az intézmény termeit az iskolával nem jogviszonyban állók bérbe veszik, az intézménynek gondoskodnia kell az épület nyitásáról és zárásáról. Ha csak a sportcsarnokot veszik bérbe, amely az iskolaépület többi részétől elkülönítve lezárható, akkor az intézményvezető beléptető kártyát biztosíthat a bérbevevő számára. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi a főépületben. Ennek érdekében a főépület oldalsó bejáratát 8 00 órakor be kell zárni, az udvari bejáraton közlekedőket a portás köteles figyelni. 4.7 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kapnak. (pl. helységbérlet esetén). Különleges védettséget kell biztosítani azokra a helyiségekre, amelyekben a tanulók nevelése és oktatása folyik. Ha a szülő beszélni kíván a pedagógussal, azt előre személyesen (írásban, telefonon) egyeztesse az érintett személlyel. A fenti rendelkezések a szülői értekezletekre, fogadóórákra és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. Az iskolába érkező külső személyeket (kivéve, akikkel folyamatos munkakapcsolatban állunk) a tanítási idő alatt ( ) a portaszolgálat köteles nyilvántartani (a belépő neve, a belépés célja, a belépés és távozás ideje). Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása mindazoknak a kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 4.8 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Jelképeink, névadónk: Az iskola zászlója: Az iskola ünnepi alkalmakkor nemzeti zászlónkat használja, amelyen hímzett címer van. Kiemelt évfordulókon az iskola alapításának, a névadó születésének ill. halálának kerek évfordulóján valamint ballagáskor emlékszalagot kötünk a zászlórúdra. Ballagáskor a végzősök jelképesen átadják a zászlót a hetedikesek képviselőinek. Az iskola jelvénye: Ovális, fehér, keményített vászon alapon az iskola színes, ház alakú, hímzett emblémáját tartalmazza, melyet kék betűkkel az iskola neve (Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola 18

19 Valéria Dienes Grundschule) fog közre. A jelvényt kék szegélyhímzés zárja. A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben a vászon jelvényt fém kitűző váltja fel. Az iskolai egyenruha: Sötét alj, nadrág; fehér blúz, ing az iskola jelvényével, melyet ünnepi alkalmakkor viselnek tanulóink. Az iskola rendelkezik az intézmény logójával ellátott pólókkal, melyekben tanulóink sport és egyéb rendezvényeken képviselhetik iskolánkat. Az iskola névadója emlékének ápolása: Iskolánk névadója Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria), aki május 25-én született városunkban és 1978-ban halt meg. Ő volt az első magyar professzorasszony; matematikából, filozófiából és orkesztikából is doktori címet szerzett. Kiemelt ünnepség iskolánk névadójának születésnapján minden év május 25-én a DIENES- NAP. A Dienes-nap hagyományos rendezvényei: várostörténeti vetélkedők a Dienes- futás a városi iskolák számára is meghirdetett játékos anyanyelvi vetélkedő az iskolai szintű évfolyamonkénti szaktárgyi versenyek: matematika, német, illetve angol nyelvi első évfolyamos tanulóink a Dienes-nap keretében meglátogatják a Dienes-házat Dienes-napon a DÖK koszorút helyez el a szülőházon sportversenyek Az iskolai ünnepségek, megemlékezések és rendjük: Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is segítsék elő a tanulók hazaszeretetre nevelését, megismertetve velük életkoruknak megfelelően a Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket. Az ünnepélyek időpontját, felelősét és egyéb körülményeit az éves iskolai munkaterv (ezen belül a magyar- ill. az alsós munkaközösség munkaterve) rögzíti. Az ünnepségek előkészítéséről, lebonyolításáról, a külsőségek megszervezéséről, a felelősökről forgatókönyv készül. Ezen alkalmakkor az iskolai egyenruha viselete kötelező. Ajánlott ünnepi faliújság készítése is. Állami és nemzeti ünnepeik közül március 15-én - hagyományaink szerint a negyedik osztályok adják az iskolai műsort. A városi szintű szervezésben az iskolánk tanulóközössége vesz részt. Az október 23-i ünnepélyt a magyart tanítók munkaközösségének munkaterve alapján magyar szakos szaktanárok szervezik meg. Október 6-ról az iskolarádión keresztül emlékezünk meg. Ennek lebonyolítása szintén a magyar munkaközösség feladata. 19

20 A tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepségek: A tanév a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Ezt a rendezvényt a harmadik osztályok felvéve a kapcsolatot a városi óvodákkal szervezik meg. Itt ünnepélyes keretek között fogadjuk iskolánk tanulóivá az első osztályosokat: a nyolcadikosok feltűzik ruhájukra az iskola jelvényét, a DÖK nevében egy diák, valamint a tantestület nevében az intézményvezető köszönti őket. Hagyományaink szerint a tanév végén külön napon búcsúztatjuk el végzős diákjainkat a ballagási ünnepségen. Itt kerül sor a külön nyolcadikosok számára adományozható díjak, kitüntetések átadására is. (Az év tanulója és az évfolyam tanulója címnek, valamint a kiemelt jutalomkönyveknek az átadásához az anyagiakat a Tehetségekért Alapítvány biztosítja, odaítéléséről is az alapítvány egyetértésével történik döntés.) A tanévet évzáró ünnepséggel fejezzük be, melyen szintén kitüntető címet adományozunk minden évfolyamon a legeredményesebb tanulónak felső tagozaton. Könyvjutalomban részesülnek az iskola hírnevét öregbítő tanulóink, versenyzőink is. A jutalmazások kritériumait az iskolai házirend rögzíti Hagyományápolás Rendezvények: Gyermeknapon színes kavalkád, érdekes ügyességi versenyek várják az alsósokat; különböző csapat és egyéni sportversenyeken mérhetik össze erejüket, ügyességüket a felsősök. A programokat az éves iskolai munkaterv tartalmazza. Szokássá vált iskolánkban, hogy az ötödikes osztályok egyike rövid műsorral köszönti az alsó tagozatos osztályokat Mikulás-napon. Műsorukat a Wunderland Óvodában is előadják. Hagyományos rendezvényeink sorába emelkedett a Karácsonyi műsor és a Kultúrák Napja. Farsangi időszakban jelmezbált szervezünk az alsós igény szerint az ötödikes tanulók részére. A szülői közösséggel együtt szervezzük meg a tanulókat támogató alapítványi bált. Német nemzetiségi nyelvet oktató és német nemzetiségi kétnyelvű iskola vagyunk, így a nemzetiségi hagyományápolás céljából is szervezünk rendezvényeket. Iskolai sváb bált rendezünk farsangkor. Iskolai honlap: Az iskolarádió az információ-áramlás eszköze. Segítségével szerezhetnek tudomást a tanulók és a tanárok az iskolai és egyéb versenyek eredményéről, valamint az iskolai élet egyéb aktuális eseményeiről, közérdekű információkról. Az iskola honlapja a internetes címen érhető el. Itt követhetők nyomon iskolai rendezvényeink, tanulmányi- és sportversenyeink; eredményeink. 20

21 4.9 Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartózik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a tanév megkezdésekor, tanulmányi kirándulások, túrák előtt; közhasznú munkavégzés megkezdése előtt; a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; a házirend balesetvédelmi előírásait; a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat); a menekülés rendjét; a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. 21

22 A tanulók által egyáltalán nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek jegyzékét a 20/2012. EMMI rendelet melléklete tartalmazza. Az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzése (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, iskolai védőnő segítségét kell kérni, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek. E feladat ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjánek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az 22

23 iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.); a tűz; a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézményvezető intézményvezető-helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket rövid megszakított csengőszóval riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! 23

24 Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerelési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, - kémia, fizikaszertár) a közmű (víz, gáz, elektromos áram stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni, a pótlás időpontját a fenntartónak jelenteni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére bombariadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatért az intézmény vezetője a felelős. A tanulók továbbhaladási naplójában ezt rögzíteni kell. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 24

25 4.11 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói számára beszerezhetőek legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola intézményvezető megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 2 Ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SZMSZ készítésekor rendelkezik. 25

26 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az intézményvezető minden év április 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az új tanulók esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az előző pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokon túl. Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A felmérés eredményéről az intézményvezető minden évben tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani A tankönyvrendelés elkészítése Az iskola az oktatásért felelős minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzékből választja ki tankönyveit. A tankönyvrendelést az iskola a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 30. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli 26

27 elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok hitelesítési, kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. A közfeladatot ellátó szervnek az elektronikus ügyiratokat - SZEÜSZR-ben meghatározott elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályainak figyelembevételével - az iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint, elektronikus irattárban kell tárolnia. A közfeladatot ellátó szerv irattározási feladatainak ellátására elektronikus iratok esetében a SZEÜSZR-ben meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélyével rendelkező elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatót vehet igénybe. A SZEÜSZ szolgáltató ez esetben a közfeladatot ellátó szerv adatfeldolgozójaként jár el. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő 27

28 jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Iskolánkban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Ilyen tartalmú reklámtevékenység csak az intézményvezetők engedélyével folytatható. Reklámplakátokat az intézményvezetők aláírásával a szabadidő szervező, illetve a portás helyezhet ki a faliújságra. A szabadidő-szervezőnek minden nap meg kell győződnie arról, hogy az intézményben nincs engedély nélkül kihelyezett plakát, felhívás. Amennyiben ilyent talál, azt a faliújságról el kell távolítani. 5. Pedagógusok, az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközösségei 5.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 28

29 5.2 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az intézményvezető döntése szerint a pedagógusok munkájuk támogatására laptopot kaphatnak, melyet kollégáikkal közösen használhatnak a tanórai munka támogatására. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, a laptopokat a pedagógusok a tanórára való felkészüléshez az intézményvezető engedélyével otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 5.3 A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), 29

30 rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meghívható a tárgy szerinti véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést. 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az adott tanévben működő munkaközösségek felsorolását az éves munkaterv határozza meg. Intézményünkben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet. A szakmai munkaközösség tagjai és vezetője az iskola pedagógusai. 30

31 A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször is meghosszabbítható. A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentortanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az iskolai háziversenyek, továbbá az iskola részvételével lebonyolított városi, megyei versenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, a pedagógusminősítési eljárásban. Közreműködnek a tanulók tudásszintjének felmérésében, értékelésében. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák feladatait, ezeket értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Figyelemmel kísérik az intézménybe újonnan kerülő, pályakezdő pedagógusok munkáját. Tapasztalataikról beszámolnak az intézményvezetőnek A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. 31

32 Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 6. A tanulókkal kapcsolatos szabályok 6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézményvezető állandó kapcsolatot tart a védőnővel és az iskola gyermekorvosával. A megállapodás biztosítja: az iskolaorvos tanévenként meghatározott időpontban történő rendelését az iskolában a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet jogszabályi előírás szerint. a tanulók fizikai állapotának mérését szükség szerint. a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai- tisztasági szűrővizsgálatát folyamatosan. a védőnő főállásban, teljes munkaidőben dolgozik iskolánkban, részt vállal egészségügyi felvilágosító tevékenységben, prevenciós munkában. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 6.2 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas 32

33 szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézményvezetőnek, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 33

34 6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 34

35 az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 6.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 7. Közösségek, kapcsolattartás formája és rendje 7.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 7.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: 35

36 szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat, osztályközösségek. 7.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 7.4 Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék véleményezési jogot gyakorol: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; a házirend elfogadásakor; a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetve a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik. Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelésioktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 36

37 Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ szabályok elfogadásakor Az intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet képviselője, az iskolai diákönkormányzat képviselője, az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a települési nemzetiségi önkormányzat. Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba a nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet képviselője, az iskolai diákönkormányzat, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház. Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. A kötelező intézményi Tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell megalakítani (=minimális létszám). Az intézményi tanács minimális létszáma összesen: 3 fő a szülőket 1 fő a nevelőtestületet 1 fő a fenntartó által delegált 1 fő képviseli. Az intézményvezető, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. A szülőket az iskolai szülői szervezet delegálja a kötelező Intézményi Tanácsba. 3 Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 29. (3) bekezdése. 37

38 Az iskola Tanács ülései remélhetőleg nem munkaidőben tartják, hiszen a dolgozó szülők nem vehetnek ki szabadságot az ülések idejére. A pedagógusok és az önkormányzati delegáltak munkaköri kötelessége az üléseken való részvétel és az ügyintézés. A kötelezően létrehozott Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az Intézményi Tanácsról az oktatási hivatal által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az Intézményi Tanács hivatalos nevét. 7.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt 7.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a nevelési-oktatási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály DÖK képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, 38

39 döntés az osztály belügyeiben. 7.8 A szakmai munkaközösségek együttműködése A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 7.9 A vezetők, az iskolaszék és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái Az iskolaszék tagjai: Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma összesen: 5 fő a szülőket 1 fő a nevelőtestületet 1 fő az iskolai diákönkormányzatot 1 fő a fenntartó által delegált 1 fő helyi kisebbségi önkormányzat 1 fő képviseli. Az iskolaszék tagjainak megválasztása: 39

40 A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet az osztály SZMK elnökök közössége nyílt szavazással választja meg. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az intézményvezető a felelős. Az iskolaszék működése: Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék véleményezési jogot gyakorol: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; a házirend elfogadásakor; a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetve a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik. Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelésioktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 40

41 Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként (évente legalább egy alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket, megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről. Kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék elé vinni. Az iskolaszék ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt: az intézményvezető (ha nem tagja az iskolaszéknek), az intézményvezetőhelyettesek Az iskola egészének életéről, az iskola munkatervről az intézményvezető rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. Az intézményvezető köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan az iskolaszék véleményét kötelezően ki kell kérni. Az iskolaszék feladatainak ellátásához igénybe veheti az alábbi helyisége(ke)t, eszközöket és berendezéseket: intézményvezetői iroda, tanterem, műszaki berendezések A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái Az intézményi tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi az Oktatási Hivatalnak jóváhagyásra. Az ügyrend, hivatal által történt jóváhagyását követően az Intézményi Tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az ügyrend tartalmazza a tanács célját és feladatait, szervezeti felépítését, tisztségviselőinek számát (nevét), a döntéshozatal szabályait (szavazati arányokat) és minden olyan kérdést rendez, ami a hatékony működéshez szükséges. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Törvény értelmében az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre! Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 41

42 Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik. Az intézményi tanács működése: Az intézményi tanács való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az intézményi tanács döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az intézményi tanács részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményi tanács ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt: az intézményvezető (ha nem tagja az iskolaszéknek), az intézményvezető-helyettesek Az iskola életéről, az iskola munkatervről az intézményvezető rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az intézményi tanácsot. Az intézményvezető köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan az intézményi tanács véleményét kötelezően ki kell kérni. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A tanév kezdetén általában szeptember 20-ig osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét (esetleg egyéb képviselőit). Az osztály szülői közössége évente három alkalommal a szülői értekezleten (rendkívüli esetben több szülői értekezlet is összehívható) az osztályfőnök vezetésével elemzi a tanulóközösség fejlődését, meghatározza az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, dönt az osztályközösség saját programjairól különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködik az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. 42

43 Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetéséhez. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya (SZMV), amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak (az osztály szülői közösség elnökét, elnökhelyettesét), továbbá egy póttagot delegálhatnak. Az SZMV dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskola szülői szervezet elnöke, az SZMV elnök közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskola SZMV szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát (osztályközösség, választott tisztségviselői) az intézményvezetőnek legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanuló nagyobb csoportja alatt. Az intézményvezető három munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg, illetve amikor annak véleményét kötelezően ki kell kérni. Az iskolai szülői szervezet feladatainak ellátásához igénybe veheti az alábbi helyisége(ke)t, eszközöket és berendezéseket: tanterem,műszaki berendezések. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek A diák-önkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézményvezető évente két alkalommal, valamint az estleges felmerülő problémák esetén tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulókat érintő kérdésekről. Az intézményvezető rendelettel szabályozott módon megküldi a diákönkormányzatnak azon intézkedések tervezetét, melyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve véleményét kötelező kikérni. Az iskolai diákönkormányzat céljainak megvalósításához igénybe veheti az iskola helyiségei közül az alábbiakat: tantermek, tornatermek, ebédlő, könyvtár, udvar. 43

44 7.11 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásaira a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportköri csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. Az iskolai sportkör térítésidíj-fizetési kötelezettség melletti tanórán kívüli foglalkozásként is megszervezhető. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, 7.12 A külső kapcsolatok rendje és formája Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola állandó munkakapcsolatot tart: Fenntartóval A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. Működtetővel A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: beszámolás, tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. A helyi oktatási intézményekkel Az óvodákkal a kapcsolatot az alsós intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere, bemutató órák, nyílt nap, suli-váró. A kapcsolat tartalma: az átmenet megkönnyítése Az általános iskolákkal a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: versenyek, továbbképzések, értekezletek. A kapcsolat tartalma: a kapcsolatok szorosabbá tétele. 44

45 A középiskolákkal a kapcsolatot a felsős intézményvezető-helyettes tartja. A kapcsolat formája: pályaválasztási szülői értekezletek, nyílt napok, írásos és szóbeli tájékoztatók. A kapcsolat tartalma: a tanulók továbbtanulása, nyomon követés. A Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája (tagintézmény) a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: zeneórák, szereplések rendezvényeken. A kapcsolat tartalma: tehetségek irányítása, együttműködés. Az Egészségügyi Gondnoksággal A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: orvosi vizsgálatok, szűrések, felvilágosítások. A kapcsolat tartalma: a tanulók egészségének biztosítása, fejlődésük nyomon követése. Az ANTSZ szel A kapcsolatot az intézményvezető és a védőnő tartja. A kapcsolat formája: jelentések, felvilágosítás. A kapcsolat tartalma: beteglétszám felmérése egészségügyi ellenőrzés, vegyszerek jóváhagyatása. Családsegítő Központtal A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős tartja. A kapcsolat formája: környezettanulmányok, segélyek. A kapcsolat tartalma: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése. A Nevelési Tanácsadóval A kapcsolatot az intézményvezető-helyettesek, fejlesztő pedagógus tartják. A kapcsolat formája: személyes találkozás, fogadóóra, levelezés, beutalók összeállítása. A kapcsolat tartalma: mérések végzése, a tanulók személyiségének jobb megismerése, egyénre szabott képességfejlesztés, különös tekintettel az sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Művelődési intézményekkel A kapcsolatot a szabadidő-szervező tartja. A kapcsolat formája: rendezvények, előadások, versenyek. A kapcsolat tartalma: a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése. Sportintézményekkel, sportegyesületekkel A kapcsolatot az intézményvezető és a testnevelő tanárok tartják. A kapcsolat formája: rendezvények, edzések, tanfolyamok. A kapcsolat tartalma: sportolási lehetőségek megismerése, a versenysport támogatása. Civil szervezetekkel A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: tájékoztatás. A kapcsolat tartalma: információáramlás, kapcsolaterősítés. Rendőrséggel 45

46 A kapcsolatot az intézményvezető tartja. Az iskola rendőr személyét mindig a rendőrség jelöli ki. A kapcsolat formája: előadások, bemutatók, KRESZ-versenyek, iskolarendőr foglalkozásai. A kapcsolat tartalma: közlekedési ismeretek bővítése, prevenció. Egyházakkal. A kapcsolatot az intézményvezető tartja. A kapcsolat formája: hitoktatás. A kapcsolat tartalma: az eltérő világnézet tiszteletben tartása, elfogadása. 46

47 8. Záró rendelkezések, jognyilatkozatok Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) a nevelőtestület módosította az iskolaszék, a szülői szervezet, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Szekszárd, P.h. Simon Andrea intézményvezető A nevelőtestület képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását az intézmény nevelőtestülete megismerte, véleményezte és elfogadta. Szekszárd, Dr. Galigerné Pártai Erika a nevelőtestület képviseletében A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Iskolaszéke képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását december 16-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, Dr. Andódi László az iskolaszék elnöke Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szülői szervezet az SzMSz módosítását december 16-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, Anticsné Tajti Márta a szülői szervezet képviselője 47

48 A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Intézményi Tanácsának képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács az SzMSz módosítását december 15-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, Anticsné Tajti Márta az Intézményi Tanács elnöke A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule diákönkormányzatának képviseletében nyilatkozom és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat az SzMSz módosítását december 16-i ülésén ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Szekszárd, Balaskó Krisztina a diákönkormányzat képviselője A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását, továbbá annak mellékleteit a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megismerte, véleményezte és a mai napon jóváhagyja. Szekszárd, P.h. Ács Rezső a működtető önkormányzat képviselője A Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule szervezeti és működési szabályzatának módosítását, továbbá annak mellékleteit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete megismerte, véleményezte és a mai napon jóváhagyja. Szekszárd, P.h. Gerzsei Péter a fenntartó képviselője 48

49 MELLÉKLETEK I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes Napközis nevelő Tanító Tanár Osztályfőnök Fejlesztőpedagógus Szabadidő szervező Iskolatitkár Osztályfőnök Oktatástechnikus II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata III. Adatkezelési szabályzat IV. Közzétételi lista V. Iratkezelési szabályzat 49

50 50

51 I. Munkaköri leírás minták Intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Általános vezetési feladatok Működési feltételek: - Közreműködik a szakszerű és törvényes belső szabályozás feltételeinek megteremtésében. Ennek érdekében közreműködik abban, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályban előírt szabályozások. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az is intézményvezetőnél. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében. - Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Javaslatokat tesz a házirend módosítására. - Közreműködik a házirend - nyilvánosságában, és - ellátottak részére történő átadásában. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatit továbbítja az i intézményvezető felé. - Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. - Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. - Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövidtávú stratégiai program elkészítésében. Adat nyilvántartás, kezelés - Részt vesz az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik - a közalkalmazottak személyi adatai, - a tanulók személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. - Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. - Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. - Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága 51

52 - Közreműködik az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalában. - Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Az intézményvezető helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Továbbképzés, képzés - Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. - Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az intézményvezetőnek, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Esélyegyenlőség - Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. - Segíti az intézményvezetőt az esélyegyenlőség érvényesítésében. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Szaktudásával támogatja a pedagógiai program elkészítését. - Részt vesz a pedagógiai program összeállításában, felülvizsgálatában. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Feladatokat lát el az iskolai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok - Segíti a nevelőtestület vezetését. - Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. - Támogatja az intézményvezető nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. - Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. - Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösség tevékenységét. - Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó tagozaton, valamint a napközi foglalkozásokon. - Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását. - Az elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti a tantermek beosztását. Jóváhagyja az alsó tagozatos és a napközis nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. - Megszervezi az alsó tagozatos nevelők ügyeleti rendjét. - Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről. Döntési, együttműködési feladatok 52

53 - Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. - Együttműködik a(z) - iskolaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. Az iskolai oktatás megszervezése - Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. - Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. - Támogatja az intézményvezető azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a tanuló a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. Szakmai ellenőrzés - Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. Egyéb feladatok - Közreműködik a nemzeti, nemzetiségi és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. - Segíti az intézményvezető gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. - Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. - Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. - Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Speciális nevelési/oktatási feladatok - Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Segíti az intézményvezetőt az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. - Támogatja az intézményvezetőt az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok - Részt vesz a költségvetési tervezési feladatok ellátásában. 53

54 - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok - Segíti az intézményvezető az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátását. - Szaktudásával hozzájárul a fenntartó által az intézményvezetőtől kért információk biztosításához a költségvetési gazdálkodás témában. Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - Tanárként alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, 54

55 - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Az intézményvezető-helyettes a munkaköri leírásában foglaltakat - az intézményvezető utasítása, rendelkezései szerint, - személyesen, illetve a további munkakörnek közvetlenül alárendelt vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el. 55

56 Napközis nevelő munkaköri leírása A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai: A napközis foglalkozás időtartama alatt a tanulókat a tanítási órákhoz igazodva neveli-oktatja. Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lélek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz igazodóan kerüljön megválasztásra. A napközis foglalkozások alkalmával fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökkel. A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. Gondoskodik a csoportban meglévő játékok, munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről. Feladatai közé tartozik a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Házi feladataikat mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Szükség esetén a felkészüléshez szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza az önálló tanulási szokásokat. Megismerkedik az új tanulási módszerekkel és technikákkal, melyeket lehetőség szerint munkájában is alkalmaz. Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti 1 alkalommal kultúr-, sport-, és munkafoglalkozásokat szervez. Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. 56

57 A tanulók szabadidejének megszervezése céljából együttműködik a szabadidő-szervezővel, részt vesz a társintézmények által biztosított programokon. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, szervezi a tanulók mindennapos testedzését, ezt a haladási naplóban rögzíti is. Részt vesz műsorok szervezésében és lebonyolításában. Versenyekre készíti fel a tanulókat, zsűrizést vállal. 57

58 Tanító munkaköri leírása Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. Tevékenységével aktívan segíti az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. Rendszeresen követi az osztályában tanuló gyerekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival azért, hogy a tanulók képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. A hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel és a fejlesztő pedagógussal. Segíti az iskolai DÖK munkáját, igyekszik felkelteni a tanulókban a közéleti tevékenység iránti érdeklődést. Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusainak megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai véleményét. Az indoklásba bevonja a tanulókat is, ezzel fejlesztve önértékelő képességüket. Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulókról. Végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat. Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb tájékoztatást. Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. 58

59 Tanár munkaköri leírása Munkaköri feladatát felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése-oktatása érdekében végzi. Kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény Közalkalmazotti Törvény Munka Törvénykönyve Iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolai Kollektív Szerződés Pedagógiai Program útmutatásai alkotják. Munkaideje heti 40óra, amelyet a mindenkori érvényes tantárgyfelosztás alapján az éves órarend beosztása szerint végez. Óráit a minőségi munka elvárásának feltételei szerint látja el. Kötelező óraszáma 22 (23,24) A fennmaradó munkaidőben - az iskolai munkaterv, munkaközössége munkaterve, és tanmenetei alapján dolgozik. FELADATAI: - a tanórák, egyéb foglalkozások előkészítése, - foglalkozási tervek, segédanyagok készítése, - a tanulók írásbeli munkájának előkészítése, javítása, értékelése, - kapcsolattartás a szülői házzal (fogadóórák,szülői értekezletek, egyéb rendezvények, személyes találkozások), - tanulókkal való egyéni foglalkozás, felzárkóztatás, - versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás, - gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, - iskolai rendezvények, ünnepségek, kirándulások szervezése, azokon való részvétel, - iskolai ügyelet, felügyelet ellátása külön beosztás szerint (tanítási szünetek idején is), - iskolai rend, fegyelem betartása és betartatása, - felszerelési tárgyak, berendezések megóvása, leltározásban való részvétel - bemutató órák tartása, - tanulói vizsgáztatás - tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés program szerint, - részvétel a nevelőtestület munkájában, - részvétel a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, - részvétel tanfolyamokon és továbbképzéseken, - részvétel az intézményi dokumentumok elkészítésében, - közreműködés az iskolaközösség fejlesztésében. Munkáját közvetlenül az intézményvezető-helyettes utasításai, útmutatásai alapján végzi. 59

60 Osztályfőnök munkaköri leírása - Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanulók személyiségének helyes irányba való fejlődését. - Aktívan részt vesz az osztályközösség kialakításában, formálásában, megerősödésében/megerősítésében. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyerekek tanulmányi eredményeit, együttműködik, konzultál az osztályában tanító szaktanárokkal a tanulók haladásáról. - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kéri tanár társai és a diákok véleményét is. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. - Együttműködik a DÖK vezetővel, a gyermekvédelmi felelőssel, a drogprevenciós koordinátorral, a védőnővel, a fejlesztő pedagógussal, a szabadidő szervezővel, a Nevelési Tanácsadóval, stb. - Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusainak megoldásában, kapcsolatot tart a szülőkkel, és szükség szerint a problémamegoldásba is bevonja őket. - Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással, neveléssel, és az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs (tanügyi nyilvántartások, hiányzások), valamint a bizonyítványok, anyakönyvek kitöltésével, kezelésével kapcsolatos feladatokat. - Ellátja az évfolyamok számára kitűzött speciális feladatokat (ballagás, szüreti felvonulás, Mikulás ünnep, továbbtanulás, stb.). - Ellátja a Munkatervben megfogalmazott feladatokat. 60

61 Fejlesztőpedagógus munkaköri leírása Végzi az integrációs fejlesztésben részt vevő tanulók fejlesztését. Elvégzi a minőségirányítási programban meghatározott és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos méréseket. Követi a tanulók fejlődését (tantárgyi előmenetelét) és elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket. Munkája során együttműködik - fejlesztő pedagógiai ellátásban részesülő tanulók pedagógusaival, - lehetőség szerint a szüleivel is - a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Végzi a tantárgyhoz kapcsolódó fejlesztés feladatait: - készségfejlesztés különböző játékokkal - a beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése, - tanulási korrekció - tanulási technikák kialakítása - tanulási motiváció fejlesztése - ismeretkör bővítése, tantárgyi korrekció - fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ellátja a viselkedés zavarokkal küszködő tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatokat: - a tűrőképesség (tolerancia) javítása - a megfelelő feszültségoldó és energia-levezető módszerek kifejlesztése - a percepció fejlesztése - figyelem, megfigyelő képesség fejlesztése - emlékezet fejlesztése - koncentrációs képesség fejlesztése Egyéb feladatai: - Folyamatosan fejleszti ismereteit. - Részt vesz az intézményvezető által szervezett esetmegbeszéléseken. - Részt vesz az éves munkaterv és beszámoló készítésében. 61

62 Szabadidő szervező munkaköri leírása Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulóval kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők iskolai működéssel, tevékenységével kapcsolatos jelzéseket, javaslatokat, igényeket, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok Szabadidő szervezéssel kapcsolatos feladatok - Segíti az iskola pedagógusainak szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. - Segíti az iskola tanulóinak szabadidő-szervezését, a közösségi életük szervezéséhez segítséget nyújt, - Előkészíti és szervezi az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat. - Segíti a környezeti neveléssel összefüggő pedagógiai programhoz igazodó tevékenységeket, pl.: erdei iskola, táboroztatás stb. - Gondoskodik az iskola pedagógiai programjához nem kötődő szabadidős tevékenységek előkészítéséről, szervezéséről. - Tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról. - Segíti a tanulóközösség, a diákönkormányzat programjainak szervezését, lebonyolítását. - Segíti a szülői szervezet (közösség) tevékenységét. - Előkészíti, szervezi az iskolai hagyományokhoz tartozó foglalkozásokat. - Szervezi az egészséges életmóddal összefüggő szabadidős tevékenységet. - Szervezi a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos szabadidős tevékenységet. 62

63 - Gondoskodik a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését segítő szabadidős tevékenység szervezéséről. - Közreműködik az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai másság elfogadtatásában. - Segíti az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítését, a partneriskolákkal való együttműködést. - Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségeket. - Közreműködik a szabadidő-szervezéssel kapcsolatos pályázatok kidolgozásában. - Segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást. - Segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szabadidős tevékenységek feltételeivel kapcsolatos feladatok - Felméri a szabadidős tevékenységek tárgyi feltétel szükségleteit. - A tárgyi feltételek biztosításához pályázati forrásokat keres, a pályázatokat megírja, lebonyolítja. - A meglévő eszközöket áttekinti azok szabadidős tevékenységekre való felhasználhatósága céljából. A szabadidő-szervezési feladatai ellátására vonatkozó további előírások - Tevékenysége során az ismereteket, információkat úgy teszi közzé, hogy az érintettekhez a legcélirányosabban érjen el. - Munkája során figyeli, hogy a tanulók egészsége biztosított legyen, a testi épség megőrzéséhez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak. - A szülőket és a tanulókat az őket érintő szabadidő-tevékenységgel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztatja. - A szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire a szabadidő-szervező tevékenységéhez kapcsolódóan érdemi választ ad. - Tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Az iskola pedagógiai programjának szabadidős tevékenységgel kapcsolatos feladatai keretében az egészségnevelési program kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri; szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az intézményvezetőnél, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Más munkakörrel való együttműködési feladatai - Tevékenysége során együttműködik a - gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, 63

64 - a diákönkormányzatok munkáját segítő személlyel. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. A szabadidő-szervező a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján látja el. 64

65 Iskolatitkár munkaköri leírása A munkakör célja: Az intézmény szervezeti-működési szabályzatában meghatározott adminisztrációs feladatok felelős végrehajtása. Feladatai: A szülők, pedagógusok, iskolába látogató személyek fogadása, ügyeik elintézése, vagy az ügyben illetékeshez juttatása. Minden intézkedéséről tájékoztatja az intézményvezetőt vagy helyettesét. A hivatali adminisztráció ellátása. Bonyolítja az intézmény levelezését, elvégzi az iktatást, az iratkezelési szabályoknak megfelelően kezeli az ügyiratokat, figyelemmel kíséri a határidők betartását. Figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Mutatókönyvezi az újonnan megjelenő, az iskolára vonatkozó törvényeket, rendeleteket, utasításokat. Jogszabályok betűrendes útmutatását, nyilvántartását vezeti. Rendbe rakja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról gondoskodik. Folyamatosan intézi a tanulók diákigazolvány igénylését, nyilvántartását. A hivatalos üzeneteket, körtelefonok tartalmát továbbítja, vezeti a postakönyvet. Ellátja a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványokkal kapcsolatos adminisztrációt. Igénynek és szükségnek megfelelően, meghatározott időben fénymásol. Az intézményvezető utasítása alapján ellátja az intézményi ügyeletet. Közreműködik a munkáltatói adminisztráció elkészítésében: Vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik az e tárgyban megjelenő új jogszabályok érvényesítésében, az intézmény vezetőjének irányításával készíti az átsorolásokat, kimutatást készít a határozott idejű kinevezések lejártáról, naptári évre kiszámolja és nyilvántartja a dolgozók szabadságát, arról tájékoztatja az intézményvezetőt és helyettesét. Gondoskodik a kitöltött munkaügyi nyomtatványok megfelelő helyre történő továbbításáról, valamint arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Vezeti a dolgozók munkaügyi nyilvántartásait, minden év november 1.-ig kimutatást készít az intézmény vezetőjének a jubileumi jutalomra jogosultak, a sorosan előlépők, valamint a nyugdíj-jogosultságot a következő költségvetési évben elérő dolgozókról. - Tartja a kapcsolatot a KESZ-szel, segít az árajánlatok beszerzésében nagyobb értékű tárgyi eszközök vásárlásakor. Ellenjegyzéseket kér az intézményvezető által meghatározott számlák kifizethetőségéhez. - Elkészíti a megrendeléseket, beszerzi, kiadja, nyilvántartja az irodaszereket. A tanulókkal kapcsolatos adminisztráció területén: Közreműködik a tanulók továbbtanulási nyomtatványainak kitöltésében. Vezeti a tanulók nyilvántartását, végzi a tanulók iskoláztatásával kapcsolatos adminisztrációt (az igazolatlan mulasztások miatti felszólítások és feljelentések nyilvántartása). Lebonyolítja a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket. Felelős a bizonyítványok és törzslapok gondos raktározásáért. 65

66 Az intézményvezető utasítására bizonyítvány-másolatot, illetve anyakönyv-másolatot készít. Rendszeres kapcsolatot tart a védőnővel, és az oktatás-technikussal. Munkája során a tanulókról, pedagógusokról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézményvezető megbízza. 66

67 Oktatástechnikus munkaköri leírása Az oktatástechnikus feladata, hogy az oktatási és művelődési intézményekben, a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközök és multimédia rendszerek biztonságos, gyakorlott kezelését végezze. Gondoskodik a számítástechnika terem üzemeltetéséről és az eszközök javíttatásáról. Elvégzi az alapvető információhordozók (transzparensek, diák, videofilmek, multimédia programok) tervezését és kivitelezését. Fontos, hogy a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatait önálló munkával tudja megoldani, illetve megfelelő módon tudja segíteni a pedagógust. Lényeges, hogy rendelkezzék alapvető pedagógiai és informatikai ismeretekkel, s ezeket tudja alkalmazni. A jó kommunikációs készség mellett fontos az együttműködési készség magas szintű jelenléte. Munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok: - Használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket. - Igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket, részt vesz amennyiben szükséges a tanórákon, segíti a pedagógus munkáját. - Rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és rögzítő eszközök alkatrész- és anyagellátásáról. - Részt vesz az információhordozók tervezésében. - Igény szerint az audiovizuális anyagokról másolatokat készít, hogy azok később levetítésre kerülhessenek a különböző osztályokban. - Végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel. - Igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart. - Gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében. - Gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról. - Elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat. - Ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat. - Gondoskodik az iskolai audio-video-dvd eszközök, fénymásolók ellenőrzéséről, javításáról, illetve javíttatásáról. - Biztosítja az audio, video, DVD műsorok tervszerű, adott helyiségbe történő kiadását. - Biztosítja a hangosítást az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken. - Az iskolai propagandamunkát és az oktatás hatékonyságát segítő anyagokat készít. - Módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak az AV eszközök használatában. - Közreműködik a műsoros iskolai rendezvények előkészítésében. - Kezeli, őrzi és szükség szerint használatra kiadja a video és DVD kazettákat. - Végzi a számítástechnikai eszközök folyamatos állagmegóvását. - Segít az új számítástechnikai eszközök vásárlásában, üzembe helyezésében. - Elvégzi a szükséges gépbővítéseket. Kapcsolatot tart a szervizzel. - Beszerzi, ill. frissíti a számítógépek és más kapcsolódó eszközök használatához szükséges szoftvereket. - Rendszeresen ellenőrzi, esetleg újratelepíti a programokat. - Elvégzi az installálási feladatokat. 67

68 - Védi a számítógépeket a vírusoktól. - Nyilvántartja, illetve kölcsönzi a multimédiás programokat. - Elvégzi a hálózati rendszeradminisztrációt. - A munkával kapcsolatos pályázatokat figyeli, arról tájékoztatást nyújt. - Részt vesz szakmai megbeszéléseken. Az oktatástechnikus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, illetve az intézményvezető iránymutatása alapján végzi el. 68

69 II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK I. A könyvtár adatai A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai Név, cím, elérhetőség Fenntartó II. A könyvtár működése A könyvtár feladatai Könyvtári szolgáltatások Kiegészítő könyvtári szolgáltatások III. A könyvtár állománya Az állomány feldolgozása és gondozása, gyűjteményszervezés A könyvtári állomány védelme Az állomány elhelyezése A könyvtári állomány feltárása IV. A könyvtárhasználat rendje MELLÉKLETEK sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használóinak köre A könyvtárhasználat módjai sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtár vezetésével kapcsolatos feladatai Az állományalakítással, feltárással, állományvédelemmel kapcsolatos feladatai Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolattartás feladatai Könyvtár-pedagógiai tevékenység sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat A tankönyvek nyilvántartása A tankönyv kölcsönzés rendje

70 I. A könyvtár adatai A szabályzat jogszabályi és iskolai forrásai évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról Az IFLA UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, Az iskola pedagógiai programja Az iskola könyvtár-pedagógiai programja 1. Név, cím, elérhetőség Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule Könyvtára Cím: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valéria Dienes Grundschule, 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. tel: Web: Iskola: A könyvtár által használt bélyegzők: könyvtári bélyegző: tankönyvtári bélyegző 70

71 2. Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szekszárdi Tankerület A könyvtár az iskola saját szervezeti egysége. II. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár az iskola információs- és forrásközpontja. Az intézmény működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat gyűjti, feltárja, áttekinthetően tárolja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja. Sajátos eszközrendszerével részt vesz az iskola pedagógiai programjának a megvalósításában. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít. Alkalmazza a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Működése során biztosítja a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését. Az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenységét, az információs kultúra oktatását biztosítja. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tanterv szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek és az erre épülő szolgáltatásoknak biztosítania kell a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét és a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. 1. A könyvtár feladatai 4 a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendszerezése és védelme tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása, könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, 4 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (1) 71

72 a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése Könyvtári szolgáltatások A) Könyvtári tér, könyvtári helyszín o forrásalapú tanórák helyszíne, ahol a diákok megtanulják az önálló tanulás, az információkeresés- és felhasználás módszereit o könyvtárhasználati órák helyszíne o felügyelet, értelmes időtöltés helyszíne o közösségi tér, kulturált helyszín o kulturális programok, iskolai vetélkedők, házi versenyek helyszíne o tanulási helyszín B) Információk szolgáltatása o szakmai és tanulmányi pályázatok figyelése o jogszabályfigyelés o szakmai sajtó figyelése, ajánlások készítése o az iskola működési alapdokumentumainak nyilvánosságának biztosítása o információs szolgáltatások szabadidős, kulturális programokról C.) Dokumentumok biztosítása 1.) a tanítási órákhoz o szótárak, feladatgyűjtemények nagy példányszámban o órai szemléltető eszközök (pl.: albumok) 2.) az órára való felkészüléshez o források (módszertan, ismeretterjesztő művek, szakkönyvek, CD-k, internet) o eszközök (számítógép, szkenner, CD-, DVD-lejátszó) o technikai, módszertani segítség o differenciáláshoz, tehetséggondozáshoz szükséges alternatív források, feladatok 3.) tanuláshoz o kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzése o kötelező és szorgalmi feladatokhoz források és segítség o projektmunkákhoz forrás és eszköz o tanulmányi versenyekhez D) Könyvtár-pedagógia o az információs műveltség fejlesztése o ennek érdekében könyvtári tanórák, programok szervezése o olvasáspedagógia, olvasásfejlesztés, olvasóvá nevelés o ennek érdekében vetélkedők, programok szervezése o kollégák támogatása ötletekkel, feladatlapokkal 72

73 1.2. Kiegészítő könyvtári szolgáltatások o más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, szolgáltatás közvetítés o számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, másolatkészítés o az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Ennek keretében a könyvtáros tanár: közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor a tankönyvfelelőssel együttműködve számon tartja és pótolja az elhasználódott köteteket és az újonnan kiadott tankönyveket, a tankönyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat a tankönyvtári nyilvántartásba veszi, és a tanév elején kikölcsönzi a tanulóknak. III. A könyvtár állománya Az iskolai könyvtár állományát a pedagógiai program határozza meg, állomány-alakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak (ld. 1. sz. melléklet) megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. 1. Az állomány feldolgozása és gondozása, gyűjteményszervezés 1. A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni. Ez a Szikla21 integrált könyvtári program segítségével történik. 2. A tanári kézipéldányokról (tankönyvek, tantervek, tantervi útmutatók stb.), valamint a gyorsan avuló tartalmú kisebb terjedelmű kiadványokról (fogyóanyagok) ideiglenesnyilvántartás vezetendő. 3. A kurrens időszaki kiadványokról ideiglenes állomány-nyilvántartást kell vezetni. 4. A tankönyvtári állományról külön nyilvántartást kell vezetni. 5. A tudatos gyűjteményalakítás érdekében szükséges a szakmai szempontok szerinti tervszerű állományapasztás. 73

74 2. A könyvtári állomány védelme 1. Apasztás -- Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált, valamint a behajthatatlan követeléseket. Az állományból való kivonás a szabályoknak megfelelő jegyzőkönyvezéssel történik. A jegyzőkönyvet a könyvtáros írja és jóváhagyatja a fenntartóval. 2. Állományvédelem -- Az állomány külön könyvtárteremben van, melynek egyik kulcsa az iskola portáján, a másik a könyvtárostanárnál van. A könyvtárostanár tudta és beleegyezése nélkül semmilyen dokumentum és eszköz nem vihető el a könyvtárból. 3. Ellenőrzés -- A könyvtári állomány ellenőrzése és a dokumentumok nyilvántartásból való törlése a számítógépes nyilvántartás alapján a nyilvántartás és tényleges dokumentumállomány összevetésével történik. Állományellenőrzést az állomány mindenkori nagyságát figyelembe véve 5 kell végezni és minden esetben, amikor - elemi kár következett be - a könyvtárostanár személye változott. A leltározáshoz legalább két személy szükséges. Az állományellenőrzés végrehajtásáról a vonatkozó jogszabályok 6 alapján jegyzőkönyvet kell készíteni és jóváhagyatni a fenntartóval. 3. Az állomány elhelyezése, A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok szabadpolcos rendszerben vannak A szabadpolcos rendszer állományrészei: 1. kézi- és segédkönyvtár szakrendben 2. kölcsönözhető állomány: a.) szépirodalom szerző szerinti betűrendben, életkori csoportosításban 3. ismeretközlő irodalom szakrendben, 4. folyóiratok 5. audiovizuális dokumentumok, multimédiás eszközök, CD-ROM, DVD A tankönyvtár és tanári kézipéldányok külön helyiségben vannak elhelyezve. 5.. Letéti állomány: - szaktantermi és osztály letétek, 4. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya az elektronikus katalógus segítségével használható. Az állomány feltárási szintje 100 %-os óta a Szikla21 integrált könyvtári program segítségével történik a feldolgozás 5 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. II. fejezet /1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. II. fejezet

75 IV. A könyvtárhasználat rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. Az iskolai könyvtár az iskola nevelőinek és tanulóinak könyvtára. Minden diák, amíg az iskola tanulója, a könyvtár szolgáltatásait térítésmentesen igénybe veheti. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az iskola könyvtára nem nyilvános könyvtár, kívülállók által nem látogatható. A tanulók által kikölcsönzött dokumentumokért a szülők vállalnak anyagi felelősséget. A könyvtár alapszolgáltatásai: a dokumentumok helyben használata, kölcsönzése, és a tanítási folyamat keretében csoportos használatuk. Az iskolai könyvtárból szeptember 1-től május 31-ig lehet kölcsönözni, Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A nyitva tartás rendjét minden tanév elején az intézményvezető és a könyvtárostanár a tantárgyfelosztás és az órarend ismeretében állapítja meg az érvényben lévő jogszabályoknak 7 megfelelően. 7 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (1) c. 75

76 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtőkör indoklása Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros-tanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Megjelenik az Informatika műveltség-területben, valamint a tantárgyankénti tantervekben. A Magyar nyelv és irodalom tantervekben főként az önálló ismeretszerzésre való felkészítés jelenik meg, mint átfogó nevelési feladat. A magyar, informatika és osztályfőnöki órákon történik a könyvtárhasználatra nevelés alapozása, mint részműveltségi terület. Emellett a forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtáros-tanár mellett az egész nevelőtestület feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak alkalmazása segíti tanulóinkat abban, hogy továbbtanulásuk sikeres legyen, valamint az önképzésre való igényük életen át megmaradjon. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem az, hogy alkotó részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. E megtanított ismeretek szakórákon való rendszeres alkalmazása, gyakorlása útján válik élővé a könyvtárhasználati ismeret, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb eszköze, a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik. Fő gyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe: Írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül - a kézi és segédkönyvek, - a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok, - az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek, - a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók, Mellék gyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. - a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, tankönyv, - ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom, - a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek, - a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok. a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részműveltségi területek szakirodalma 76

77 - a pedagógia határterületei Az iskolai könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusonként Írásos-nyomtatott dokumentumok könyv időszaki kiadvány tankönyv Audio-vizuális dokumentumok nyelvi hangzó dokumentumok zenei CD - lemez hangos- képes dokumentumok CD-multimédiás program oktatócsomag DVD-filmek A gyűjtés szintje és mélysége témakörönként Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalomból A házi- és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Kortárs magyar és külföldi ifjúsági és gyermekirodalom Tematikus antológiák Regényes életrajzok, történelmi regények Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiákat, gyűjteményes köteteket A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését, oktatását segítő szép-, gyermek- és ifjúsági irodalmat Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói A gyűjtés mélysége - teljességgel - kiemelten, a teljesség igényével - teljességgel - válogatással - válogatva - teljességre törekedve - válogatva - erős válogatással - erős válogatással teljességgel válogatva A gyűjtés mélysége - teljességgel - válogatva - teljességgel 77

78 - kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú összefoglalói A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói Munkáltató eszközként használatos művek - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó - alapfokú ismeretközlő irodalom A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom Az adott oktatási intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek A sporttal kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, évkönyvek, lexikonok Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő szakirodalom és határtudományai - pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak - pedagógiai, pszichológiai, szociológiai összefoglalók - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentum gyűjtemények - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédkönyvei - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát - a családi életre neveléssel és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó munkák - az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - az iskolával kapcsolatos statisztikai-, jogi- és szabálygyűjtemények - válogatva - teljességgel - válogatva - teljességgel - válogatva - teljességgel - válogatva - válogatva - erősen válogatva - teljességgel - teljességre törekedve - erős válogatással - teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva 78

79 - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat - válogatva A könyvtáros segédkönyvtára Kézi- és segédkönyvek Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok A könyvfeldolgozói munkához, a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtári összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás-kötetek, feladatgyűjtemények A segédkönyvtár számára Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatásához, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. - a munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkavégzéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - a betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok - Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentációja Az iskola illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek történetével kapcsolatos dokumentumok Felügyelői, szaktanácsadói összegzéseket Fontosabb iskolai dokumentumokat - éves munkatervek - összegző elemzések, értékelések - iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi - tanulmányi kirándulások dokumentációja - teljességgel - válogatással - válogatással - válogatással - teljességgel - teljességgel - válogatással - válogatással - válogatással - válogatással - teljességre törekedve - teljességre törekedve - teljességre törekedve - teljességgel - teljességgel - teljességgel - teljességgel 79

80 2. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név lakcím születési idő, beleegyező nyilatkozat, amelyben a szülő jótállóként tudomásul veszi, hogy a gyermeke a könyvtárból dokumentumokat kölcsönöz és azokért anyagi felelősséget vállal. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A tanuló vagy szülője eltávozás előtt rendezi fennálló könyv és tankönyv tartozását. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. 80

81 A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A tanuló aláírásával igazolja a kikölcsönzött dokumentum átvételét A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. ami egyszer újabb 3 hétre meghosszabbítható. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni Csoportos használat A könyvtárhasználati órákat a könyvtáros-tanár, a könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanárok tartja a könyvtáros-tanár közreműködésével. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtár-pedagógiai programnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor Letétek Letéti állomány osztálytermekbe és szaktantermekbe kerülhet. A letéti anyagot minden tanév elején kérhetik a kollégák s az utolsó tanítási héten le kell adni a könyvtárba. A letéti anyagért a kölcsönző tanár anyagi felelősséggel tartozik. Az időleges nyilvántartásba rögzítés után vehetik át a kollégák a nevelői kézipéldányokat augusztus utolsó hetében és a tanév végén, legkésőbb a tanévzárón kell leadniuk a könyvtárban. 81

82 3. sz. melléklet A könyvtáros-tanár munkaköri leírása A könyvtáros-tanár a tantestület teljes jogú tagja, aki velük közösen részt vett és folyamatosan részt vesz a pedagógiai program által meghatározott feladatok elvégzésében, a kerettanterv könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításában. Feladata, hogy biztosítsa az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatainak végrehajtását, megvalósítását (ld. SZMSZ) Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendetetésszerű működéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. 1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos feladatai - Az intézményvezetővel és nevelőtestületével közösen elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, a könyvtár-pedagógiai programot - Éves munkatervet, tanév végén beszámolót készít és tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról. - Elkészíti a könyvtári statisztikát, jelentéseket ír, állományelemzést végez a gyűjteményben a pedagógiai program figyelembevételével. - javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. - Végzi a könyvtári iratok kezelését. A számlák eredeti példányát a gazdasági irodán záradékolva leadja, a fénymásolatot a könyvtárban őrzi. A számlák nem selejtezhetők. - Könyvrendeléseknél aláírási joga van. A rendelésekről nyilvántartást vezet, a megrendelő egy példányát az irattárba leadja. - Nevelőtestületi értekezleteken részt vesz és képviseli a könyvtár érdekeit. - Szakmai értekezleteken vesz részt. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. 2. Az állományalakítással, feltárással, állományvédelemmel kapcsolatos feladatai Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, mely munkában figyelembe veszi a tantestület javaslatait is. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. Rendelni a tudta nélkül nem lehet. A vásárlás történhet jegyzékről vagy megtekintés alapján készpénzes vásárlással. Ajándékozással is gyarapodhat a könyvtár. A könyvtáros ilyenkor a gyűjteménybe nem illő műveket elcserélheti vagy jutalmazásra felajánlhatja. Cserével a fölös példányok száma is csökkenthető. - Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az elektronikus állomány nyilvántartást. A dokumentumokat az állományba vétellel egy időben ellátja a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat (ld. Gyűjtőköri szabályzat) 6 napon belül kell végleges nyilvántartásba vennie. - A szerzeményezés alapja a Gyűjtőköri szabályzat, amely figyelembe veszi az iskola pedagógiai programját. A könyvtáros-tanárnak ismerni kell a nevelők oktatással kapcsolatos igényeit és biztosítania kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez. 82

83 - Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza. A feltárást az osztályozás és a dokumentum leírás szabályainak megfelelően a Katalógusszerkesztési szabályzat alapján végzi. - Folyamatosan vonja ki az állományból /a 3) 1975 KM-PM rendelet alapján / az elhasználódott, elavult és fölöslegessé vált dokumentumokat. Ehhez a tevékenységhez kéri a szaktanárok javaslatait is. A törlésre engedélyt az intézményvezető adhat. A dokumentumok kivezetése hitelesített jegyzőkönyv alapján történik, melyet az intézményvezető írt alá. A kivont dokumentumok közül a fölös példányokat a könyvtáros felajánlhatja: - más könyvtáraknak - az iskola tanulóinak, dolgozóinak. - Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. A rábízott könyvtári állományért és a rendeltetésszerű működésért anyagilag és erkölcsileg is felelős. A felelősség mértékét meghatározza a vagyonvédelmi előírások, szabályok betartásának mértéke. Feljegyzést kell készítenie, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. - Az időszakos vagy soron kívüli leltározást az intézményvezető rendeli el és biztosítja a személyi feltételeket, a könyvtáros és elvégzi annak adminisztratív teendőit. - az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet készít, melyet 6 hónappal a leltározás előtt kell benyújtania az intézményvezetőhöz. A revízióban nem vesz részt, csak segédkezik. Annak lebonyolítása a leltározási Bizottság feladata. Az elkészült jegyzőkönyvet a könyvtárosnak is alá kell írnia. - Személyi változáskor részt kell vennie a könyvtár átadásában átvételében. - Mivel a könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű és folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. - Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (vagy magánszemélytől való vásárlás esetén a kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. - A könyvtár kulcsainak másolatát a könyvtáros a portán lévő kulcsszekrényben helyezi el, melyet csak tudtával és beleegyezésével lehet kiadni. Távolléte, hosszas betegsége vagy vis maior (elháríthatatlan esemény) esetén csak az intézményvezető veheti fel a kulcsokat. - Tilos a könyvtárban a dohányzás ezt táblával is jelezni kell. Kézi tűzoltó készüléket kell a könyvtár bejáratánál elhelyezni. Tűz esetén az oltáshoz tilos vizet használni a könyvek védelme miatt. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolattartás feladatai - Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést - Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. - Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, témafigyelést végez. 83

84 - Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint. (tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához is). - Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. - Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. 4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység - A könyvtáros-tanár felelős a könyvtár-pedagógiai program végrehajtásáért, könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. - A munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja a tantárgyi programok alapján a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. - Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításában. - Biztosítja a nevelőknek és a tanulóknak az ismeretek megszerzéséhez a könyvtár teljes eszköztárát, szolgáltatásait. - A tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtári szakórákat minden műveltségterületen megtartja. A szaktanárokkal együttműködve előkészíti a könyvtárhasználatra épülő szakórákat. - Felkészíti a tanulókat a különféle versenyekre (pl. Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny) illetve helyi versenyeket szervez. A munkaköri leírás betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 84

85 4. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai és tartalmi feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az iskolai könyvtár katalógusa digitális nyilvántartás a Szikla21 könyvtári program segítségével. A könyvtári katalógust tartalmazó adatbázis szerkezete Bibliográfiai rekord A bibliográfiai rekord a könyvtári címleírás alanya, a dokumentum adatainak leírását tartalmazza. A bibliográfiai rekord a HUNMARC leírás szerint a kiadvány valamennyi címleírási adatát, és azok összes elképzelhető variációit tartalmazza. Besorolási rekord A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A bibliográfia rekordhoz kapcsolódó külön rekord, ami valamely adat bővebb kifejtését tartalmazza és egyedi. Feladata az, hogy a vonatkozó adatok egységesen és pontosan legyenek feltárva. Ily módon ellenőrzött adatállományok jönnek létre a könyvtári rendszerben a cím, a szerző, a tárgyszó stb. számára. A besorolási rekordokat a megadott szerkezettel a katalogizáló felületen kell elkészíteni, és a címleíró a már kész besorolási rekordot kapcsolhatja a címleíráshoz. A besorolási rekordok felvétele történhet önálló menüpontban az "Értéklisták" alatt, vagy a bibliográfiai rekord felvitele közben, a funkciót a megfelelő mezőből meghívva. A besorolási rekordokban nyilvántartott adatok: szerző, tárgyszó, kiadó, megjelenés helye, kiadó ország, nyelv, osztályozás, dokumentumtípus. A besorolási rekordok az alapadat mellett rendelkeznek egy "utaló" mezővel is. Állományrekord (példányok) A bibliográfiai rekordhoz tartozó példány adatait tartalmazza. Ezek: azonosítás, nyilvántartási adatok, lelőhely, raktári jelzet, kölcsönzési adatok. Többkötetes dokumentumok illetve analitikák feltárása A többkötetes dokumentumok feltárása többlépcsős leírással történik. Tehát a többkötetes könyv közös leírása és a kötetek leírása, illetve analitikus feltárás esetében az analitikus leírás és a fődokumentum leírása külön rekordot képez és közöttük a kapcsolatot a rekordazonosító alapján hozzuk létre a feldolgozás során. A katalógus biztosítja a visszakeresést dokumentumtípusok szerint: könyvek időszaki kiadványok vizuális dokumentumok zenei és hangzó dokumentumok elektronikus dokumentumok kartográfiai dokumentumok. 85

86 A tartalmi feltárást A dokumentum szakrendi ETO szám szerinti és tárgyszó szerinti feldolgozása biztosítja. Ezek is a besorolási rekordban kerülnek rögzítésre. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét a szabadpolcon raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentumban elhelyezett könyvkártyára, valamint megtalálható a példányrekordban is. A szépirodalmi művek raktári jelzete a Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. 86

87 5. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. A térítésmentes és/vagy ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai tankönyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell adni az iskolai könyvtárba. 1. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. A tankönyvtári tankönyvek külön bélyegzővel vannak ellátva. Évente leltárlistát készít: az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) a selejtezendő tankönyvekről (október-november) 2. A tankönyv kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. A tankönyvbe be kell írni a tanév idejét, a használó diák nevét és a tankönyv nyilvántartási számát. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve a szülők aláírják a nyilatkozatot, amellyel tudomásul veszik a házirendben foglaltakat a tankönyvek átvételére, használtára, esetleges kártérítésére vonatkozólag! Ennek szövege: A térítésmentesen használható tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. Azokat az iskolai könyvtárból - beleltározás után - kölcsönzi a diák 1 tanéves használatra tanév kezdéskor. (Kivétel az atlaszok, ezek 4 éves használatra maradhatnak a tanulónál, csak akkor kell visszahozni, ha az iskolából távozik a tanuló.) Az így kölcsönzött tankönyveket a tanév végi utolsó héten vissza kell hozni ép, használható állapotban. Ezeket a tankönyveket átlátszó fóliával kérjük bekötni, rá címke ragasztható a diák adatainak feltüntetésére. A tankönyvekben csak ceruzával lehet jelölni a legszükségesebbeket. Toll, szövegkiemelő használata tilos! Megrongált (összefirkált, koszos, hiányos, sérült stb.) vagy elvesztett tankönyv helyett annak ép példányát kell a tanév végén leadni! Abban az esetben, ha a tanuló tanév közben iskolát vált köteles az iskolától kapott tankönyvcsomagot a távozás előtt leadni a könyvtárban. 87

88 A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Kártérítés Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módja: ugyanolyan könyv beszerzése. 88

89 III. A SZEKSZÁRDI DIENES VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: Az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakra. 3. E szabályzat alapján kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 4.A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézmény vezetője, az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes), iskolatitkár, személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 89

90 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: név, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, oktatási azonosító számát, pedagógus-igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét; közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultjai, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. 2.2 Az alkalmazottak adatainak nyilvántartása a KIR-rendszerben és az alapján történik. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül törvény eltérő rendelkezése hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alapnyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, akinek titoktartási kötelezettsége van. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását iskolánk gazdasági ügyintézője vezeti. 3.4 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; 90

91 a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.5 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása A nyilvántartott alkalmazotti adatok a Kjt. 5. számú melléklete szerint kerülnek felvételre. 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben a következő kivétellel papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott: adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezéskor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 A oktatási azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A oktatási azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.7 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 91

92 4.6 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól a 4.7 pont szerinti adattovábbítás kivételével tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.8 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell kezelni és egy év után megsemmisíteni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 92

93 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott személy feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazott felettese, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma: a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, a kinevezés és annak módosítása, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, a teljesítményértékelés, minősítés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata. 93

94 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak Betekintési lap -ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A Betekintési lap -ot a személyi anyag részeként kell kezelni A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D -ában felsorolt személyek a Betekintési lap kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 42. -ában foglalt eseteket A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell A személyi anyagot kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 A megbízott személy és a feladatköre szerint illetékes gazdasági ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 94

95 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló Nkt. 41. alapján nyilvántartott tanulói adatok: a tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, társadalombiztosítási azonosító jele; a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos iratok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá, a jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanulóbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló évi LXXIX. szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek, f) a gyerek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához g) az egészségügyi, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából, 95

96 h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 4. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje 4.1 A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi megbízott, iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 Az iskolatitkár kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 Az iskolatitkár kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az intézményvezető adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt A mindenkori adatkezelő köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 96

97 5.2 A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján az intézményvezető kezdeményezheti írásban. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a köznevelésről szóló Nkt.41. (4) szerint meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait beleértve a mérési azonosítót is a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte 97

98 tovább. A köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. 1.2 A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 2. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 2.1 A volt tanuló középiskolája jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 2.2 Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el. 2.3 A köznevelés információs rendszerébe kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 2.4 A köznevelési információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógusmunkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 2.5 A köznevelés információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 2.6 A köznevelési információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. 2.7 A köznevelés információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony 98

99 megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 3. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére kérelemre pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a köznevelési információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a köznevelés információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a köznevelési információs irodával történő egyeztetését foglalja magában. 4. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére kérelemre diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a köznevelési információs iroda készítteti el, és küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további nem személyes adatok is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a köznevelési információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 99

100 IV. A SZEKSZÁRDI DIENES VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége név pedagógus Munkakör Nevelési, oktatási munkát segítők 52 4 Vezetői megbízás Vezetői beosztás megnevezés oklevélben megjelölt képesítés 1. Balaskó Krisztina tanár főiskola rajztanár Balláné Bán Beáta tanár egyetem angol, orosz, testnevelés tanár Bozzay Izabella Katalin tanító főiskola nemzetiségi német, ének tanító, óvodás úszás pedagógia és testnevelés tanító, pedagógia Búsné Mikus Franciska tanító egyetem szakos bölcsész és tanár Cseszák Edit tanító főiskola ének tanító Dr. Galigerné Pártai Erika tanító intézményvezetőhelyettes főiskola Dr. Rostáné Bodahelyi Teréz tanító főiskola tanító pedagógia-rajz; közművelődési szakember, közösségszervező Enyediné Szakálos Mariann tanár főiskola matematika, kémia tanár Gubik András tanár egyetem magyar tanár Gyimóthy Lászlóné tanító főiskola pedagógia - tanító Hacklné Domonkos Klára fejlesztő pedagógus főiskola Haffner Zsoltné tanár főiskola ének tanár Heimné Ébner Éva tanító főiskola tanító pedagógia és testnevelés tanító, fejlesztőpedagógus Hucker Ferencné tanító főiskola pedagógia és ének tanító Illésné Gesztesi Piroska tanár egyetem orosz, angol történelem tanár Kilián Szilvia tanító főiskola testnevelés és gyógytestnevelés tanító, Klézli Mária tanár főiskola magyar és történelem tanár Komárominé Neidert Erzsébet tanító főiskola tesnevelés tanító Kubanekné Csötönyi Piroska tanító főiskola pedagógia, ének és informatika tanító Kurdiné Vesztergombi Andrea tanító főiskola tanító, könyvtár, fejlesztőpedagógia Lauer Józsefné tanító főiskola testnevelés tanító Lenkeiné Várhegyi Éva tanító főiskola német, pedagógia, technika tanító Losonczyné Csuprik Erika tanár főiskola biológia, technika tanár Márkus Anikó tanító főiskola tanító, népművelő szakkollégium Mikola Péterné tanító főiskola német tanító Müller Jánosné tanító főiskola német tanító Pálné Nähr Györgyi tanító főiskola biológia, német, kémia tanár Palotás Zoltánné tanító főiskola testnevelés tanító Pasinszkiné Jákob Lívia tanító főiskola német nemzetiségi tanító, magyar matematika, műszaki ismeretek, oktatás Pentz Mária Magdolna tanár főiskola informatikus Póczáné Zsákovics Csilla tanító főiskola testnevelés tanító Poda Krisztina tanár főiskola magyar, német tanár 100

101 Potyondiné Balog Elvira tanár egyetem biológia, kémia, informatika tanár Prischetzkyné Márkus Emőke tanár intézményvezetőhelyettes egyetem német nemzetiségi tanító, német tanár, földrajz tanár Puskás Andrea Erzsébet tanár egyetem német, francia tanár Rangáné Jámbor Ildikó tanító főiskola testnevelés tanító Reinics Gábor tanár egyetem történelem tanár Scherer Tamás tanár főiskola testnevelés, német tanár, úszás, atlétika Scherer-Csabai Gyöngyi tanító főiskola német nemzetiségi tanító Simon Andrea tanár intézményvezető főiskola német nemzetiségi tanító, német tanár Csabai Zsuzsanna tanító főiskola rajz tanító Somogyvári Klára tanító főiskola testnevelés, informatika tanító Stella Éva tanár főiskola matematika, testnevelés tanár Stierné Jankovics Mária tanár főiskola orosz, testnevelés, német tanár Szabó Lászlóné tanító főiskola népművelés tanító Szabó Tamás Béla tanár főiskola fizika, informatika, technika tanár Tobakné Baris Erzsébet tanító főiskola rajz tanító Tóthné Fehér Mária tanár főiskola angol, testnevelés tanár Vargáné Rónai Éva tanító főiskola német nemzetiségi tanító, német tanár Vargáné Szabados Edit könyvtárostanár egyetem történelem tanár, könyvtárpedagógia Völgyi Istvánné tanár főiskola matematika, fizika tanár Zalakovicsné Kovács Klára tanár főiskola biológia, földrajz tanár Agócs-Kapuvári Krisztina pedagógiai asszisztens Középfokú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Faragó Zsolt rendszergazda felsőfokú Általános rendszergazda Kovácsné Heimann Edit szabadidőszervező főiskola művelődésszervező Mathiás Judit iskolatitkár főiskola természetismeret tanító, mérlegképes könyvelő 3. Az országos mérés-értékelés eredményei 101

102 Iskolánk eredményei a évi Országos kompetenciamérésen májusában immár tízedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre, amelyen minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló részt vett, és amelynek célja a diákok szövegértési képességeinek és matematikai eszköztudásának a feltérképezése. Átlageredmények 1. ábra Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id= Mindkét évfolyamon iskolánk átlageredménye az országos átlagnál szignifikánsan jobb. A 6. osztályosok a hasonló adottságú iskolák eredményéhez nagyon hasonló teljesítményt nyújtottak, míg a nyolcadikosaink mindegyiknél szignifikánsan magasabbat. Az eredményhez megjegyzem, hogy a 6. évfolyamosok gyengébb teljesítménye nem meglepő, mivel nekik a tanulmányi eredményük is elmarad a 8. évfolyamos tanulókétól. Az országos és a megyeszékhelyi iskolák között elfoglalt helyünket oszlopdiagramok szemléltetik. Matematika, 6. évfolyam 8 Az Oktatási Hivatal honlapján megjelentetett eredmények az Országos Kompetenciamérés eredményeiről IntezmenyiOsszefoglalo_036281_0_0_2013_03_12_09_14_16 https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id= Intezmenyi_036281_0_0_2013_02_14_20_15_44 https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Intezmenyi_036281_0_0_2013_02_14_20_15_48 https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 102

103 2. ábra Matematika 6. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Látható, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1201 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 45%-a) és 287 szignifikánsan jobban teljesített nálunk (ez kicsit több mint az iskolák 10%-a), 1169 olyan iskola van, amelyik hasonló eredményt ért el. Matematika, 8. évfolyam 8. évfolyamon 1864 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 68%-a) 167 szignifikánsan jobban (kb. 7%-a az iskoláknak) és 714 iskola hasonló eredményt ért el. 3. ábra Matematika 8. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 103

104 Szövegértés, 6. évfolyam 4. ábra Szövegértés 6. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1294 iskola szignifikánsan gyengébben (az iskolák kb. 49%-a) és 204 szignifikánsan jobban teljesített nálunk (ez az iskolák 8%-a), 1159 olyan iskola van, amelyik hasonló eredményt ért el. Szövegértés, 8. évfolyam 5. ábra Szövegértés 8. - Összehasonlítás országos eredményekkel és hasonló adottságú iskolákkal Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 A 8. évfolyamon 1805 iskola szignifikánsan gyengébb (az iskolák kb. 68%-a!) 186 szignifikánsan jobb (az iskolák 7%-a) és 754 iskola hasonló eredményt ért el (25 %). 104

105 Az alapszint alatt teljesítők aránya A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. 6. ábra Az alapszint alatt teljesítők aránya Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Az alapszint alatt teljesítők aránya az országos eredményekhez hasonlítva mindkét mérési területen mindenütt lényeges eltérést mutat iskolánk javára. Eredményeinket az iskola- és a településtípushoz hasonlítva a 6. osztályos matematika kivételével ahol 2 %-kal több nálunk az alapszint alatt teljesítők aránya szintén mindenütt az iskolánk tanulói körében kedvezőbb a helyzet. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Matematika, 6. évfolyam: 7. ábra Matematika 6. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 105

106 Hatodikosaink 31,8 %-a a 3. képességszint alatt van, ez országosan 39 %, a megyeszékhelyi iskolákban is eléri a 29,8 %-ot. Tehát hatodikosaink majdnem egyharmada nagyon gyengén teljesített. Köztük 6,8 % az 1. szint alatt, ami a megyeszékhelyi általános iskolák 2,7 %-ához képest túl sok lemaradó tanulót jelez. A 7. képességszintet ugyan egy tanulónk sem érte el a többi iskolában is csak elvétve akadt ilyen tanuló, de annak azért örülhetünk, hogy az 5-6. szinten levő tanulók többen vannak, mint a másik két viszonyítási csoportban az szinten levők összesen. Az országos átlag 1489 képességpont (a 3. szint 1440 pontnál kezdődik), tanulóink majdnem 70 %-a az országos átlag fölött teljesített. Matematika, 8. évfolyam: 8. ábra Matematika 8. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Nyolcadikosainkra nagyon büszkék lehetünk, náluk az alapszint a 4. szint, ez alatt tanulóink 26,4%-a teljesített (a 2011-es kompetenciamérésnél 40 % volt!), országosan a tanulók 41,6%- a nem éri el ezt a szintet szinten tanulóink majdnem negyedrésze oldotta meg a feladatokat (24,5%), ami sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban. Az országos átlag 1612 képességpont (ez a 4-es és 5-ös szint között van), így tanulóink több mint 50%-a az országos szint feletti eredményt ért el. 106

107 Szövegértés, 6. évfolyam 9. ábra Szövegértés 6. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Hatodikosainknak alig több mint 10 %-a teljesített a 3. képességszint alatt, országosan 27,7%, de a megyeszékhelyi iskolákban is 19,5 %. Tehát a lemaradók aránya nálunk a hasonló adottságú iskolákhoz képest kevésnek mondható. Külön örvendetes, hogy a gyenge 2. szinten csak kevés tanulónk található. A 4., viszonylag alacsony szinten még kevesebb tanulónk teljesített, míg a többség a 4., átlagos szintet érte el. Sajnos a 7. képességszinten szövegértésben sem teljesítette egy tanulónk sem a megyeszékhelyi iskolák 1,2 %-ával szemben, viszont az 5-6. szintet többen érték el, mint a másik két csoportban a felső három szinten együttesen. Szövegértés, 8. évfolyam 10. ábra Szövegértés 8. - Képességszintek szerinti százalékos megoszlás Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 107

108 Nyolcadikosainkra szövegértésben is remekeltek. A 4. szint alatt tanulóink csupán 10,6 %-a található, ami nagyon kevésnek mondható, hiszen országosan a tanulók 34 %-a nem éri el ezt a szintet, a megyeszékhelyi általános iskolák tanulóinak pedig 27 %-a. A legtöbb tanuló a 4. szinten helyezkedik el, több mint a másik két viszonyítási csoportban, míg a 6-7. szinten tanulóink több mint negyedrésze oldotta meg a feladatokat (29,8%). Ez is sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban. Az országos átlag 1612 képességpont (ez a 4-es és 5-ös szint között van), így tanulóink több mint 50%-a az országos szint feletti eredményt ért el. Az egyes tanulók eredményei Matematika 11. ábra Matematika 6. - Iskolánk tanulóinak eredményei Hatodikosainknál matematikából 5 tanuló nem érte el a 2. szintet sem, két tanulónk van, akik majdnem a 7. szinten teljesítettek, ők még így is több mint 400 képességponttal az országos átlag fölötti eredményt értek el. 12. ábra Matematika 8. - Iskolánk tanulóinak eredményei 108

109 A nyolcadikosok eredménye ennél lényegesen jobb: a 6-7. képességszinten 13 tanulónk teljesített. 7 tanuló 2000 képességpont feletti eredményt ért el az országos átlag 1612 képességpont. A legeredményesebb nyolcadikosunknak 2119 képességpontja van (507 ponttal több az országos átlagnál). 1 tanuló teljesített az 1. szint alatt, rajta kívül 3 tanuló nem érte el a 3. képességszintet. Szövegértés 13. ábra Szövegértés 6. - Iskolánk tanulóinak eredményei Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 Hatodikosainknál szövegértésből az egy leszakadó tanulón kívül még 4 nem éri el a 3. szintet, viszont a többség egymáshoz közel tömörül a 3-6. szinten. A 8. évfolyamon 2 tanuló nem érte el a 3. képességszintet, viszont a 6-7. szintet elért tanuló közül 2 magasan kiemelkedik a többiek közül. A többség a 4-6. szinten tömörül. 14. ábra Szövegértés 8. - Iskolánk tanulóinak eredményei 109

110 Tanulóink teljesítményének változása 2 év alatt Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. Ez alapján megállapítható, hogy 2 év alatt matematikából 202, szövegértésből 109 képességponttal fejlődtek tanulóink. Tanév Osztály Átlageredmény Fejlődés mértéke Matematika 2009/ osztály 2011/ osztály Szövegértés 2009/ osztály 2011/ osztály ábra Tanulóink teljesítményének változása 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id= Iskolánk átlageredményeinek változásai 16. ábra Iskolánk átlageredményeinek változásai 2009 és 2012 között Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id=

111 Összefoglalóan elmondható, hogy a hatodik évfolyamon kismértékű visszaesés tapasztalható, viszont nyolcadikosaink az eddigi legjobb eredményt érték el. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani. Inkább az évfolyamok közötti eltérés érezhető. Eredményeink többnyire nem mutatnak szignifikáns eltéréseket négy kivétellel: egy 2008-as eredményünk volt gyengébb, három viszont kiemelkedőbb az átlaghoz képest. Regresszió analízissel tudjuk megbecsülni, hogy egy konkrét CSH indexű iskolától milyen képességpont várható el matematikából, illetve szövegértésből. A tényleges eredményből kivonják a regresszió becslés alapján várható eredményt, ami már a hozzáadott pedagógiai érték HPÉ. Ha ez a szám pozitív, akkor az iskola csökkentette a diákok közti különbségeket, leegyszerűsítve: jól dolgozott. Ez ránk is vonatkozik, a következő eredményeink ezt tükrözik. Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében Matematikából 17. ábra Matematika - Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében 111

112 Intézményünk eredménye matematikából a regressziós becslés alapján várható eredmény tükrében: Telephelyünk 2012-es áltageredménye 1717 (1670;1773) A telephely tanulóinak 2010-es átlageredménye 1585 (1544;1636) Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján 1670 (A tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan) ábra Matematika - Nyolcadikos tanulóink fejlődése 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id= Mint az ábrából és a számadatokból is kiderül, nyolcadikos tanulóink a hatodikos eredményük alapján a várhatónál 47 képességponttal jobban teljesítettek matematikából, az eredmény közelít a szignifikánshoz. Szövegértésből 19. ábra Szövegértés - Átlageredmény a tanulók korábbi eredményének tükrében Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=036281&th=1 112

113 Intézményünk eredménye szövegértésből a regressziós becslés alapján várható eredmény tükrében: Telephelyünk 2012-es áltageredménye 1662 (1621;1702) A telephely tanulóinak 2010-es átlageredménye 1546 (1505;1593) Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján 1612 (A tényleges eredmény ennél szignifikánsan jobb) ábra Szövegértés - Nyolcadikos tanulóink fejlődése 2 év alatt Forrás: https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id= Szövegértékelésből már szignifikáns az a különbség (50 képességpont), amennyivel nyolcadikos tanulóink a hatodikos eredményük alapján a várhatónál jobban teljesítettek. 113

114 A évi Országos kompetenciamérés eredményei Matematika A 2012/13-as tanévben tanuló írta meg a mérést, ami 4389 iskolát érintett. Iskolánkból 70 hatodik osztályos és 51 nyolcadik osztályos szerepel a mérési eredményekben. A 6. és 8. osztályos tanulóink által megírt teszteket teljes egészében központilag javították, így az elemzés csak a hasonló nagyságú iskolák, valamint az országos átlag illetve az előző évek eredményeinek összehasonlítására terjed ki. Átlageredmények A évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1572 képességpont, 8. évfolyamon Mindkét évfolyamon iskolánk átlageredménye az országos átlagnál jobb, 6. évfolyamon 83 képességponttal, 8. évfolyamon 105 képességponttal. 6. évfolyamon a megyeszékhelyi iskolák átlagánál 45 képességponttal, a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál 34 képességponttal értünk el jobb eredményt. 8. évfolyamon is mindkét viszonyítási csoportnál jobb iskolánk eredménye. A megyeszékhelyi iskoláknál 71, a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál 56 képességponttal teljesítettünk jobban. 114

115 Az országos és a megyeszékhelyi iskolák között elfoglalt helyünket oszlopdiagramok szemléltetik. 6. évfolyam Látható, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 6. évfolyamon 1486 iskola szignifikánsan gyengébben, 170 iskola szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 989 olyan iskola van, amely szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Ez százalékban azt jelenti, hogy az ország összes iskolája közül 56,2 % gyengébben 6,4 %-a jobban, és 37,4 %-a hasonlóan teljesített. A megyeszékhelyi általános iskolák közül 19, míg a nagy általános iskolák közül csak 17 ért el jobb eredményt az országban. 8. évfolyam 115

116 8. évfolyamon 1649 iskola szignifikánsan gyengébben, 113 szignifikánsan jobban teljesített, 963 iskola szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Százalékban kifejezve az iskolák 60,5%-a gyengébben, 35,4 %-a hasonlóan, 4,1%-a jobban teljesített. A megyeszékhelyi általános iskolák közül 10, míg a nagy általános iskolák közül csak 9 ért el jobb eredményt iskolánknál. Képességeloszlás A tanulók képességeinek mérésére a teszten elért összes pontszám vagy a százalékos eredmények nem elegendőek. Ezért a tanulók tudásának mérésére képességmodellt alkalmaznak. A képességszintek abban segítenek, hogy a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva meg tudjuk mondani, legalább milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása 6. évfolyam (A sávdiagramokon alapszintként definiált képességszint alsó határához igazították a sávokat.) 116

117 Hatodikosaink 21,5 %-a nem éri el azt a minimális szintet, amely a sikeres továbbhaladáshoz elengedhetetlen. Országosan ez 40 %, a megyeszékhelyi iskolákban is eléri a 31,6%-ot. Tanulóink nagy része, 60%-a 3. és 4. szinten teljesített. Sajnos ezen az évfolyamon egy tanuló sem érte el a legfelső szintet. Iskolánk tanulóinak eredményei (egy kör egy tanulót jelent) Jól látszik az ábráról, hogy 2 tanuló nem érte el a 2. szintet sem, két tanulónk van, akik a 6. szinten teljesítettek (1856; 1860 képességponttal). A legjobb eredményt elért tanuló 371 képességponttal az országos átlag fölötti eredményt ért el. 8. évfolyam A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása 117

118 Nyolcadikosoknál az alapszint a 4. szint, ez alatt tanulóink 23,6%-a teljesített, országosan a tanulók 40 %-a nem éri el ezt a szintet. Arra büszkék lehetünk, hogy tanulóink több mint negyede 25,5% a 6-7. szinten oldotta meg a feladatokat, ami sokkal több, mint a másik két viszonyítási csoportban. Iskolánk tanulóinak eredménye Jól látszik, hogy a 6-7. képességszinten 13 tanulónk teljesített. 4 tanuló 2000 képességpont feletti eredményt ért el az országos átlag 1620 képességpont. A legeredményesebb nyolcadikosunknak 2136 képességpontja van (516 ponttal több az országos átlagnál). Sajnos 6 tanuló még a 3. képességszintet sem érte el. A tanulók képességeloszlása az egyes részpopulációkban. Iskolánkban nagy a különbség a minimum és maximum között. 6. évfolyamon a min.: 1235, a max.: 1860 képességpont. A képességbeli különbség a leggyengébb és a legjobban teljesítő tanuló között 625 képességpont. 8. évfolyamon még nagyobb a különbség 898 képességpont. Ezen az évfolyamon a legjobban teljesítő tanuló 2136 képességpontot ért el, míg a leggyengébben teljesítő csak 1238 pontot. (Okai lehetnek: szövegértési nehézségek, intelligenciaszint, motiválatlanság). 118

119 Iskolánk átlageredményei a mérési évek függvényében 2008-as évtől kezdődően új skála szerint számították ki a tanulók képességpontjait. Ezért a 2008-as mérés az első, amely a követéses mérésben figyelembe vehető. Évfolyam Átlageredmény évfolyam 8.évfolyam A táblázat és az ábra segítségével jól látható, hogy a 6. évfolyamon a 2008-as méréshez képest 50 ponttal csökkent, a 2012-es évhez viszonyítva 36 ponttal emelkedett a tanulók átlagosan matematikai eszköztudása. 8. évfolyamon az idei mérésnél értük el a legjobb eredményt. A 2008-as és a 2012-es évhez képest 43 illetve 8 képességponttal emelkedett az átlag. Mindkét évfolyam esetében az idősor azt mutatja, hogy a mérési eredmények nem tükröznek erőteljes tendenciát. A diákok átlagos teljesítménye egyes években valamivel jobb, míg más években valamivel gyengébb. A minimális növekedések és csökkenések valójában statisztikai ingadozást jelentenek, miközben az eredmények többé-kevésbé állandó tanulói átlagteljesítményt mutatnak. 119

120 A tanulók megoszlása a matematikai képességszinteken A különböző képességszinten teljesítők aránya 6. évfolyamon évi méréseknél szint alatt Az ábráról jól látható, hogy a 2013-as mérésnél 1. szint alatt nem teljesített egy tanuló sem, és az 1. és 2. szinten teljesítők aránya is csökkent, a 4. és 5. szinten teljesítők száma emelkedett az előző évi mérési eredményekhez képest. Csak a 2011-es évben volt olyan tanulónk, aki a 7. képességszintet elérte. A különböző képességszinten teljesítők aránya 8. évfolyamon évi méréseknél szint alatt Nyolcadikosaink közül mindhárom évben voltak olyan tanulóink, akik a legmagasabb szintet elérték. A évi mérésnél a 7. szinten teljesítők száma kicsit csökkent, míg a 6. szinten 120

121 emelkedett és évben az 5. képességszinten teljesítettek a legtöbben. Sajnos a 2. szinten teljesítők száma nőtt a 2012-es méréshez képest, de a 2011-eshez viszonyítva csökkent. 1-es szint alatt egyik évben sem volt egy tanulónk sem. A teljesítmény két év alatti fejlődése Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. A tanulói azonosító bevezetésének és az új képességskáláknak köszönhetően 2010 óta van lehetőség a tényleges fejlődés mérésére. A tanulók teljesítményének két év alatt elért fejlődése (mérési év) 6. évfolyam 8. évfolyam változás 1682 (2008) 1651 (2009) 1622 (2008) 1685 (2010) + 63 pont 1537 (2009) 1627 (2011) + 90 pont 1575 (2010) 1717 (2012) pont 1588 (2011) 1725 (2013) pont 1536 (2012) (2014) 1572 (2013) (2015) Mivel csak 2008-tól létezik a közös skála ezért az adatsor hiányos. (Az átlageredmények mellett alsóindexben az is szerepel, melyik mérési évből származik az eredmény.) A táblázatból jól látható, hogy mind a négy mérési csoportban tanulóink matematika eszköztudása jelentősen emelkedett, főleg az utolsó két mérési évben. 121

122 Összességében elmondható, hogy eredményeink az országos átlaghoz képest jobbak, tanulóink matematika eszköztudása jelentősen emelkedik a 8. év végére, ami a munkánk eredményességét is igazolja. 122

123 Szövegértés 8. évfolyam A 2013-as mérés hasonló eredményt hozott, mint az eddigiek. Magasan az országos átlag fölött teljesítettünk. Csak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok előztek meg minket. Mivel ezekbe az intézményekbe válogatás után kerülnek a tanulók, nem vetélkedhetünk velük. 123

124 Az eredmények évek óta hasonlóak, nincs jelentős változás. Ha a szekszárdi nagyobb iskolákat nézzük, ott is kedvező a kép: országos Dienes iskola Babits iskola Baka iskola Garay iskola Gyakorló iskola Örvendetes az is, hogy az 1. szinten és az 1. szint alatt egy tanulónk sincs. Diákjaink 60 %-a az 5., 6. és 7. szinten helyezkedik el. Ha az egyes osztályokat nézzük, a 8.a-ban egy tanuló teljesített a 2. szinten a többiek a 3., 4., 5. szinten tömörülnek. A legjobb és a leggyengébb között 472 a különbség. A 8.b-ben egy leszakadó áll a 2. szinten, a többiek a 4., 5., 6. és 7. szinten. Itt nagyon magas, 729 a különbség a legjobb és leggyengébb között. Ekkora differencia általában nem jellemző ezekre az osztályokra. 124

125 A 8.c a kettő között áll: vannak leszakadók és kiemelkedők. A különbség

126 Összességében elégedettek lehetünk az eredménnyel, az eddigi munkát kell folytatnunk. A hatodik évfolyamon is kedvező a kép, az országos átlag felett teljesítettünk és csak a 8 osztályos gimnáziumok előznek meg minket. 6. évfolyam Az eredmény megfelel a korábbiaknak, nincs jelentős eltérés. 126

127 Ha a városi iskolákat nézzük, ott is kedvező a kép: országos Dienes iskola Babits iskola Baka iskola Garay iskola Gyakorló iskola Ha a tanulók képesség megoszlását nézzük, az 1. szint alatt nincs diákunk, az 1. szinten viszont kettő is. Tanulóink 41 %-a az 5., 6., 7. szinten teljesített. Ez gyengébb, mint a 8. évfolyam, de az összes mutató azt jelzi, a hatodikos feladatok nehezebbek voltak. Ha az egyes osztályokat nézzük. a 6.a kiegyensúlyozottan teljesített, a többség a 4., 5. szinten áll, néhány gyengébb és néhány kiemelkedő között. A legjobb és a leggyengébb közötti különbség 635. A 6.b-ben a leggyengébbek is elérték a 3. szintet. Néhány kiemelkedő teljesítményt is láthatunk. A különbség hasonló a 6. a-hoz:

128 A 6.c-ben van a két gyengén, 1. szinten teljesítő. Van néhány kiemelkedő is, a többség pedig a 3., 4., 5. szinten áll. Nem véletlen, hogy itt a legnagyobb különbség a leggyengébb és a legjobb teljesítmény között: 779. Feladatunk, hogy a leggyengébben teljesítőket fejlesszük. A többiek esetében az eddigi eredményes munkát kell folytatni. 128

Gubody Ferenc Szakképző Iskola. OM azonosító: 201038

Gubody Ferenc Szakképző Iskola. OM azonosító: 201038 Gubody Ferenc Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata OM azonosító: 201038 A szabályzat érvényes: 2013. április 2-től 1 Tartalomjegyzék Tartalom 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A Szervezeti és Működési

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Segesd-Taranvi IV. Béla Király Általános Iskola 7562 Segesd, Iskola u. 1. IV. BÉLA KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA TARANYI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201315 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI Szervezeti és Működési Szabályzat Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium ISZTI OM azonosító: 100 534 Készítette: Boldog István, igazgató Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A

Részletesebben

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata A BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata - 1 - I. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja és jogszabályi alapja:

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Kedves Kollégák! Az iskolai dokumentumok (SzMSz, házirend, pedagógiai program, továbbképzési program, továbbképzési program, éves munkaterv, tantárgyfelosztás stb.) ellenőrzése során előfordult, hogy a

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA II. 1. Az intézmény igazgatósága. Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hajdúsámson, 2015. május 12. Sándorné Sas Ildikó igazgató 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat Polgármestere 8693 Lengyeltót, Zrínyi M. u. 2. Ügyiratszám: /2013 Előterjesztés Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére Napirend: Előadó:

Részletesebben

Petőfiszállási. Petőfi Sándor. Általános Iskola

Petőfiszállási. Petőfi Sándor. Általános Iskola Petőfiszállási Petőfi Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata TARTALOMJEGYZÉK 2. oldal TARTALOMJEGYZÉK 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) célja,

Részletesebben

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE. Ibolya Utcai Általános Iskola OM: 031095

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE. Ibolya Utcai Általános Iskola OM: 031095 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Ibolya Utcai Általános Iskola OM: 031095 Tankönyvellátási rendünket az alábbi jogszabályok alapján készítettük: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Csongrád és Térsége Általános Iskola. Tankönyvellátási szabályzata

Csongrád és Térsége Általános Iskola. Tankönyvellátási szabályzata Csongrád és Térsége Általános Iskola Tankönyvellátási szabályzata 2014. Összeállította: Váradi Gáborné intézményvezető A tankönyvellátással kapcsolatos legfontosabb hatályos jogszabályi előírások A 2001.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 33 2013. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 8314 Vonyarcvashegy, Fő út 84/1. Tel: 83-348-018 Mail: iskola@eotvosvonyarc.sulinet.hu 0 Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: 2013. 09. 01-től

A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: 2013. 09. 01-től A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2013. 09. 01-től Jóváhagyta: PH... igazgató 0 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szervezeti

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet A diákönkormányzatának szervezeti és működési Szabályzata Ezen szervezeti és működési Szabályzat a

Részletesebben

A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. Az iskolai tankönyvellátás rendje

A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. Az iskolai tankönyvellátás rendje A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete Az iskolai tankönyvellátás rendje Törvényi szabályozás - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

A tankönyvrendelés helyi rendje. 2014/2015-ös tanévre

A tankönyvrendelés helyi rendje. 2014/2015-ös tanévre A tankönyvrendelés helyi rendje 2014/2015-ös tanévre Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás,

Részletesebben

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZMEGELŐZÉS A hőtermelő berendezések és a bútorok, éghető anyagok között tartsuk meg a biztonságos távolságot! Ha gázszagot érzünk, ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, azonnal

Részletesebben

2013. évi CCXXXII. törvény. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

2013. évi CCXXXII. törvény. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 4. (1) A költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni a) az Nkt. 46. (5) bekezdésben meghatározott állami támogatás fedezetét.

Részletesebben

Óvodai szakmai nap III.

Óvodai szakmai nap III. Óvodai szakmai nap III. Működést meghatározó dokumentumok A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 1.3. Fenntartó neve és címe: Budapesti Zsidó Hitközség 1075 Budapest, Síp u. 12.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 1.3. Fenntartó neve és címe: Budapesti Zsidó Hitközség 1075 Budapest, Síp u. 12. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. Az óvoda általános adatai 1.1. Neve: Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodája 1.2. Címe: 1142 Budapest, Ungvár u. 12. 1.3. Fenntartó neve és címe: Budapesti Zsidó

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola A mecseknádasdi Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2015 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata

Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata 2014. Tartalom 1. Általános rendelkezések... 3 2. A diákönkormányzat célja,

Részletesebben

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16.

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16. Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School Közzétételi lista 2014. október 16. 1 Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School nevelési oktatási intézményi Közzétételi listája A kormány 229/2012 (VIII.

Részletesebben

Szabóné Tóth Erika. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1

Szabóné Tóth Erika. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1 Szabóné Tóth Erika Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1 Mi is az a Házirend? Jogi forrás Intézményi belső normatív szabály. Jogi szabály, amelynek szükségszerű és nélkülözhetetlen tartalmi és eljárásbeli

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzata

A Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzata A Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzata 1/119 Tartalomjegyzék Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A Munkácsy

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa:

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező 39/2014. (XI. 6.) EMMI utasítás mellékletében, a Magyar Közlöny

Részletesebben

A tanév helyi rendje (Általános iskola)

A tanév helyi rendje (Általános iskola) 1. számú melléklet A tanév helyi rendje (Általános iskola) 1. A szorgalmi idő / a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet 1. és 3. -a alapján/ 1.1. Az intézményünkben a munkát tanév, ezen belül a szorgalmi idő

Részletesebben

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Az intézményben a Munka Törvénykönyve 140/A. (1) bekezdése alapján munkaidőnyilvántartást kell vezetni a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Tankönyvellátás rendje a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2015/2016. tanév

Tankönyvellátás rendje a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2015/2016. tanév Tankönyvellátás rendje a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2015/2016. tanév Törvényi szabályozás: A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

Erkel Ferenc Általános Iskola. Szervezeti és működési szabályzat

Erkel Ferenc Általános Iskola. Szervezeti és működési szabályzat Erkel Ferenc Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzat Gödöllő, 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...5 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE...6 1.1. Szervezeti egységek...6 1.2. Az intézmény szervezeti

Részletesebben

AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Együttműködési megállapodás 1.sz.melléklet Együttműködési megállapodás mely létrejött az I. István Szakképző Iskola nevelőtestülete

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÓVODA NEVE: Gesztenyés Óvoda ÓVODA CÍME: 2900 Komárom, Igmándi út 38. ÓVODA OM AZONOSÍTÓJA: 031681 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Halászné Szeder Anikó óvodavezető 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE . AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM 1.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV. 2011/2012. tanév

Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV. 2011/2012. tanév Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV 2011/2012. tanév 2 I. A 2011/2012. tanév kiemelt feladatai 1. A Közoktatási törvény módosításából adódó feladatok megvalósítása - nem

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

JÁSZKARAJENŐI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A 2015/16-OS TANÉVRE VONATKOZÓAN

JÁSZKARAJENŐI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A 2015/16-OS TANÉVRE VONATKOZÓAN JÁSZKARAJENŐI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A 2015/16-OS TANÉVRE VONATKOZÓAN A tankönyvellátás rendjét iskolánk a következő jogszabályok alapján szabályozza: A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 33 2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT a Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola SZMSZ-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Zalaegerszegi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

A Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola tankönyvellátásának helyi rendje

A Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola tankönyvellátásának helyi rendje A Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola tankönyvellátásának helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere: 1. A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

Részletesebben

MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2015.

MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2015. MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2015. A Móri Táncsics Mihály Gimnázium/Táncsics-Mihály-Gymnasium Moor SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Móri Táncsics Mihály Gimnázium/ Táncsics-Mihály-Gymnasium

Részletesebben

Különös Közzétételi Lista

Különös Közzétételi Lista Különös Közzétételi Lista 2013/2014. tanév Kisboldogasszony Katolikus Általános iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. OM 201747 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi

Részletesebben

MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2014.

MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2014. MÓRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM 2014. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint

Részletesebben

Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola

Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe! (Neumann János) A Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Készült: Tatabánya, 2013. március 31. Módosítva: Tatabánya,

Részletesebben

SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2013. március

SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2013. március SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. március Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja:... 5 1.2.

Részletesebben

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA í é á ü í ó á í ó ő á ó á ö ó é ő 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Bíborvég

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézményi házirend célja, hogy a korai fejlesztésben és fejlesztő nevelésben résztvevő gyermekek, továbbá az itt dolgozó pedagógus és nem pedagógus kollégák belső intézményi

Részletesebben

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I.

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata I. rész Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott

Részletesebben

Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV. 2010/2011. tanév

Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV. 2010/2011. tanév Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. MUNKATERV 2010/2011. tanév 2 I. A 2010/2011. tanév kiemelt feladatai 1. A Közoktatási törvény módosításából adódó feladatok megvalósítása Pedagógiai

Részletesebben

SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2013/2014

SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2013/2014 SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2013/2014 Összeállította: Dr. Sipos Ibolya igazgató -1- -6- A TANÉV RENDJE A 2013/2014. tanévben 180 tanítási nap van. Első tanítási nap: 2013. szeptember

Részletesebben

A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézményének tankönyvellátási rendje

A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézményének tankönyvellátási rendje A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézményének tankönyvellátási rendje Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény A tankönyvvé

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Szervezeti Működési Szabályzat

Szervezeti Működési Szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat Készült a Kenderföld-Somági Általános Iskola részére Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől 1 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Szervezeti és Működési Szabályzat 2015 2 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

03. szerda 16:30 Első osztályos szülői értekezlet 1.a osztályfőnök és a tanító néni

03. szerda 16:30 Első osztályos szülői értekezlet 1.a osztályfőnök és a tanító néni (1-e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait 2014/2015 tanév munkaterve: Szeptember

Részletesebben

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR 3. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR Az intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37. Tanár Név: Születési hely, idő: Anyja neve:

Részletesebben

BEREGI ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

BEREGI ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. BEREGI ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA... 4 1.2

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap 4..sz. MELLÉKLET. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ

Részletesebben

Sándorfalvi Térségi Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Sándorfalvi Térségi Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Sándorfalvi Térségi Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA... 2 III. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

I d ő t e r v A 2014/2015-ös tanévben

I d ő t e r v A 2014/2015-ös tanévben I d ő t e r v A 2014/2015-ös tanévben 6.1 A tanév rendje: 6.1.2. A szorgalmi idő az általános iskolában és a művészeti oktatásban: 2014. szeptember 1. (hétfő) 2015. június 15. (hétfő) Az első tanítási

Részletesebben

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Kazincbarcika, 2005. március 16. Fürjesné Csépányi

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA. A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. fejezet 23. -a, (1.-.2.) bekezdése alapján az alábbi adatokat tesszük közzé:

KÖZZÉTÉTELI LISTA. A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. fejezet 23. -a, (1.-.2.) bekezdése alapján az alábbi adatokat tesszük közzé: KÖZZÉTÉTELI LISTA A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. fejezet 23. -a, (1.-.2.) bekezdése alapján az alábbi adatokat tesszük közzé: ARANY JÁNOS ÓVODA 2014/2015. NEVELÉSI ÉV Szervezeti, személyzeti

Részletesebben

A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola tankönyvellátásának éves rendje a 2015-16-os tanévben

A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola tankönyvellátásának éves rendje a 2015-16-os tanévben A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola tankönyvellátásának éves rendje a 2015-16-os tanévben Az iskolai tankönyvellátás rendjének elkészítésénél a következő jogszabályokat vettük alapul: 2011. évi CXC.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1913. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)

Részletesebben

BAJZA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 034895. Szervezeti és Működési Szabályzat BUDAPEST 2013.

BAJZA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 034895. Szervezeti és Működési Szabályzat BUDAPEST 2013. BAJZA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 034895 Szervezeti és Működési Szabályzat BUDAPEST 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezető 4. oldal II. Az intézmény általános jellemzői II./1. A közoktatási intézmény jellemzői

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. (1) A nevelési-oktatási

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DARUS UTCAI MAGYAR- NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST, XVIII. KERÜLET DARUS U. 3.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DARUS UTCAI MAGYAR- NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST, XVIII. KERÜLET DARUS U. 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DARUS UTCAI MAGYAR- NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST, XVIII. KERÜLET DARUS U. 3. Készítette: Bakos Péterné intézményvezető Budapest, 2015. október 12. Tartalom

Részletesebben

Pedagógusok által ellátott tantárgyak és szolgáltatások 1 fő Végzettség, szakképzettség

Pedagógusok által ellátott tantárgyak és szolgáltatások 1 fő Végzettség, szakképzettség Az iskola neve: Janikovszky Éva ÁMK Általános Iskola Az iskola címe: 7761 Kozármisleny Alkotmány tér 53. Az iskola OM azonosítószáma: 027327 Tanév megnevezése: 2012/2013. tanév Személyi feltételek Pedagógusok

Részletesebben

Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás helyi rendje

Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás helyi rendje Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás helyi rendje 1 Jogi szabályozás: - 5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás,

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Petőfi Sándor Tagiskola Komoró Közzétételi Lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. Tanító Fejlesztő pedagógus /szakvizsga/

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

Somssich Imre Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készült: 2013.11.20.

Somssich Imre Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készült: 2013.11.20. Somssich Imre Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: 2013.11.20. 1 Tartalomjegyzék I. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. OM:033966

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. OM:033966 1. A tanév helyi rendje Az iskolai szorgalmi idő Első tanítási nap: 2015. szeptember 01. (kedd) Utolsó tanítási nap: 2016. június 15. (szerda) Ballagás: 2016. június 17. A tanítási napok száma: 181 nap

Részletesebben

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Szolnoki Tankerülete OM azonosító: 036023

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Szolnoki Tankerülete OM azonosító: 036023 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/013. (X. 4.) EMMI utasítása

Részletesebben

YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZAT 2010.

YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZAT 2010. YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZAT 2010. 1 1 4 9 B u d a p e s t, Vá rn a u. 2 1 / B. te l e f o n : + 3 6 1 3 8 3 8 6 0 6 ; +3 6 1 3 8 3 7 7 5 2 ; + 3 6 1 3 6 3

Részletesebben

A DUNAKESZI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

A DUNAKESZI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. A DUNAKESZI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 6 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja,

Részletesebben

Szegvári Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti Működési Szabályzat

Szegvári Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti Működési Szabályzat í 2013 Szegvári Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti Működési Szabályzat Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Intézmény adatai... 4 1.2 Alaptevékenységek... 4 1.3 A szervezeti

Részletesebben

1. Az intézmény adatai:

1. Az intézmény adatai: Tartalomjegyzék 1. Az intézmény adatai:... 3 2. Az intézmény mőködési rendje:... 4 3. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés:... 4 4. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének

Részletesebben