PODCASTING TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A TANANYAGFEJLESZTÉSBEN

Átírás

1 PODCASTING TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A TANANYAGFEJLESZTÉSBEN APPLICATION OF PODCASTING TECHNOLOGY IN CURRICULUM DEVELOPMENT Kozma-Bognár Veronika 1, Egri Péter 2, Dr. Berke József 2 1. Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2. Gábor Dénes Főiskola, Alap és Műszaki Tudományi Intézet Összefoglaló Napjainkban az Apple rendszerek kínálta lehetőségek egyre nagyobb teret hódítanak maguknak nemcsak a kutatás, hanem az oktatás területén is. Az Apple újdonságának számító Podcasting, a cég legelterjedtebb lejátszója az ipod és a Brodcasting (műsorszórás) szóból összeállított kifejezés. Ez a megoldás új dimenziókat nyithat az elektronikus, multimédia alapokon nyugvó tananyagok alkalmazásában. A technológia lényege, hogy nem kötött folyamatos számítógéphasználathoz. Az oktatáshoz kapcsolódó kép, hang, videó formátumú állományok egy internetes szolgáltatáson keresztül letölthetőek számítógépre és ipod-ra is, így bárhol, bármikor képesek a diákok a kapott anyagokat áttanulmányozni. Korábban már történtek olyan vizsgálatok, melyeknek az eredményei azt mutatták, hogy a hallgatók részéről igény mutatkozik Podcasting jellegű tananyagok iránt. Jelenleg a digitális képfeldolgozás szakterületét átfogó oktatási anyagok kerültek elhelyezésre, de a jövőben terveink között szerepel további, elsősorban informatikát érintő Podcasting előadásanyagok készítése is. Jelen publikációban bemutatásra kerülnek az új technológia rövid ismertetése mellett az oktatási célú felhasználás során szerzett tapasztalatok. Külön kívánunk foglalkozni a széleskörű oktatási alkalmazhatósággal. Kulcsszavak Multimédia, Podcasting, tananyagfejlesztés Abstract The possibilities offered by the Apple systems are gaining wider and wider use not only in research but in education as well. The latest novelty of the Apple company is Podcasting, which is the combination of the words ipod (the company s most widespread player) and Broadcasting. This solution can open up new dimensions in the application of multimedia and electronic educational materials. The most important feature of the technology is that it does not involve continuous computer use. The image files, voice files, and video files in connection with the course can be downloaded to a PC or an ipod through an internet service, thus the students can study these contents at any time. There were examinations earlier the results of which showed that there is a need for Podcasting type educational materials on the students part. Comprehensive educational materials on the field of digital image processing have been uploaded, and in the future we are planning to set up further Podcasting materials, mainly in the field of Information Technology. In the present publication, besides a brief history of the technology, the experiences of its educational use are to be presented. Widespread educational applicability is to be dealt with separately. Keywords Multimedia, Podcasting, curriculum 1

2 1. Bevezetés A Podcasting technológia napjainkban reneszánszát éli. Bizonyos elemzők szerint (MIT) a év kulcsszava a Podcasting volt. A Podcasting eredetileg hanganyagok terjesztésére szolgált, de mára már jóval többről szól ez, mint az amatőr kollégiumi rádió internetes kiterjesztéséről. A stúdióbeszélgetések, rádiójátékok, zenék fogadásán, megjelenítésén kívül a Podcasting kiválóan alkalmas oktatási anyagok, előadások és még sok másfajta és kép-, hanginformáció terjesztésére, sőt szoftverek frissítéseinek közzétételére is hasznos lehet. Jelenleg több weboldallal is találkozhatunk, ahol könyvtárstruktúrába rendezett Podcasting adatbázisban kereshetünk olyan témájú műsorokat, amelyek érdekelnek bennünket ( Többek között. olyan nagyhírű társaságok, mint pl. a BBC is elkészítette már egyes műsorainak Podcasting változatát. Nem csoda hát, hogy felvetődött az oktatásban történő alkalmazhatóságának a kérdése. A technológia kifejlesztésében élen járó ország (USA) oktatási struktúrájában szinte már mindennapossá vált a használata, de Európában is egyre elterjedtebbé válik. Angliában (Oxford), Franciaországban (Párizs) sok tanár integrálta már a tananyagai közé nagyszerű eredménnyel [11]. A Podcasting képessé teszi az oktatókat, hogy tradicionális tananyagokon túl, hang, fotó video, hang effektek segítségével fokozzák, a diákok tanulási kedvét. Többféle tanulási stílust tesz lehetővé, tehát a diákok sokrétű tanulási szokásaihoz igazodóan növelhető a tanulás hasznossága. Magyarországon egyenlőre csak egy szakterületen [14] valósult meg a kifejlesztése, annak ellenére, hogy hazánkban - hasonlóan az EU más tagországaihoz az e-learning területén történő elképzelések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Mindezt alapul véve célul tűztük ki a Gábor Dénes Főiskola diákjainak körében: felmérni a Podcasting technológiának az ismertségét, felmérni ezen új technológia bevezetésének szükségszerűségét, megvizsgálni hallgatói/oktatói oldalról a módszer hasznosságát. A felmérés céljából egy kérdőívet állítottunk össze. A szakirodalomban hasonló felméréssel eddig nem találkoztunk [1-5, 7-9, 10, 12, 15]. 2. A Podcasting technológia A Podcasting módszert a Music Television egyik, a nyolcvanas évekből ismert műsorvezetője, Adam Curry és az RSS-hírolvasó technológia társfejlesztője, Dave Winer találta ki és audióbloggolásnak nevezték el. A közismertté vált Podcasting név Dannie J. Gregoire nevéhez fűződik, aki az Egyesült Államokban legnépszerűbb Apple-zenelejátszó, az ipod nevéhez ragasztotta hozzá a Broadcasting-ból (műsorszórás) a casting szó keverésével [13]. A szóból eredeztetett úgynevezett Podcast-ok, olyan jellemzően audio vagy video fájlok (de lehetnek képek, szöveg, PDF formátumú dokumentum, vagy egyéb fájltípus), amik letöltődnek a hálózatról és utána bármikor lejátszhatóak egy Mac-n, PC-n, ipod-on vagy a számítógépre csatlakoztatott ipod-al szinkronizálhatóak. Az elnevezés ellenére tehát a Podcasting adások nem csak a névadó ipod-on, hanem bármilyen más hordozható MP3- lejátszón hallgathatók, és természetesen számítógépre is letölthetőek. A Podcasting mechanizmus során egy média fájl átvitele történik meg a szerver és a kliens között, ami egy XML fájlt tölt le, ez tartalmazza az adott tartalmak pontos címét. A tartalom szolgáltatója elérhetővé teszi a fájlt az Interneten, ez általában egy web szerverről történik. A felhasználók pedig ezeket az állományokat letölthetik. Találkozhatunk olyan típusú programokkal, amik az indulástól fogva általában folyamatosan futnak a számítógépen és bizonyos időközönként ellenőrzi, hogy van-e új tartalom a megadott címen, és automatikusan 2

3 le is tölti azt. A letöltött tartalmakat ezek után az itunes szoftver használatával tudjuk lejátszani. Az itunes-ra jellemző, hogy mindkét (Windows és Mac OSX) operációs rendszer alatt futtatható, és nemcsak megnézni és hallgatni tudjuk vele az podcast-okat hanem menedzselni is. 3. Kérdőíves kutatás Az oktatáshoz kapcsolódó kép, hang és videó állományok sok esetben már az oktatási intézmény rendelkezésére állnak. A Gábor Dénes Főiskolán (GDF) korábban történt felméréseink bizonyítják, hogy a hallgatók többsége úgy véli az intézményük videóarchívumában lévő tananyagokat szükséges lenne digitalizálni és Podcasting rendszerrel elérhetővé tenni. Véleményük szerint a VHS alapú videó-tananyagokhoz való hozzáférés meglehetősen korlátozott, elsősorban a kazetták kis száma miatt, valamint további problémát jelent a helyhez kötött használati lehetőség. A tanulók elsöprő többsége igényelné azt, hogy tanulmányait az eddig megszokott, hagyományos oktatástól eltérően kiegészítse, kipótolja az újabb, digitális oktatási megoldásokkal, mint pl. a Podcasting, [5, 14]. A Pannon Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Karán folytatott vizsgálatok eredménye is azt mutatta, hogy igény mutatkozik Podcasting jellegű tananyagok iránt [2, 3]. Az általunk szervezett kérdőíves kutatás részletesen foglalkozik a Podcasting technológia ismeretével, alkalmazhatóságával. A diákok hagyományos oktatási formák iránti elkötelezettségével, elégedettségével, valamint az új módszer iránti befogadóképességükkel. 3.1 Megkérdezettek köre Az általunk összeállított kérdőív alapján két felmérést végeztük a GDF hallgatói között. A célcsoport kiválasztásakor elsődleges szempont volt, melyek azok a 2007/2008. tanév második félévében oktatott tantárgyak, ahol az elkészült Podcasting tananyag felhasználható. Az első felmérés alkalmával 107 hallgatót - kérdeztünk meg, ebből 34 főt Digitális képfeldolgozás, 73 főt Infokommunikáció tantárgy keretében. A felmérés alkalmával több tantárgy esetében is lehetőség volt Podcasting tananyag felhasználására. Ezekhez a tantárgyakhoz kapcsolódik a már elkészült Podcasting tananyag [14]. Az említett tantárgyak a műszaki informatikus és informatikus közgazdász szakokat érintette. Az évfolyamok közül döntő többségében 3. évfolyamos hallgatók voltak, kisebb hányadban voltak jelen a 4., 5. valamint a túlfutók. A nemek szerinti megoszlás: 71 férfi és 32 nő, (4 fő nem válaszolt). A kérdőívet a hallgatók március hónap 3. hetében ( és ) az előadásokat követően nyomtatott formában kapták kézhez. Az időpont aktualitását az adta, hogy Magyarországon tartózkodott az Apple egyik Podcasting szakembere, aki a kitöltést követően rövid ismertetőt tartott a Podcasting technológiáról. A válaszadóknak fel kellett tüntetniük a nemet, a dátumot, a szakot és évfolyamot, az EHA kódot és a tantárgyat. A fenti adatokat a kiértékelések elősegítése érdekében kértük, hiszen ezen adatok alapján további összehasonlításokat végezhettünk. A második alkalommal, május utolsó hetében elektronikus úton jutott el a kérdőív a hallgatókhoz, de ekkor már csak a digitális képfeldolgozást felvett hallgatók kapták meg, így ők lettek az összehasonlításaink alanyai. Feladatuk volt, ig interneten kitöltve visszaküldeni a kérdőíveket. Az összehasonlításhoz szükséges személyi egyezőséget az EHA kód alapján végeztük, így végül 19 hallgató vett részt az összehasonlító vizsgálatokban. 3.2 Kutatás módszertana A felméréshez első ízben nyomtatott, majd elektronikus formájú kérdőíveket használtunk, amely kitöltése kb. 20 percet vett igénybe. A hallgatók a kérdőívet anonim módon töltötték ki. 3

4 A kérdőív kérdéseinek megfogalmazása, szerkesztése során kiemelten ügyeltünk arra, hogy a kérdések világosak, könnyen érthetőek legyenek, valamint az összeállításkor figyeltünk arra is, hogy a kérdéssorba ellenőrző kérdés is beépítésre kerüljön, biztosítva ezzel a kérdőívünk megbízhatóságát. A felmérés a Podcasting technológia oktatásban történő alkalmazásának témakörét, mintegy 22 kérdés segítségével mérte fel. A 2 db nyílt és a 20 db zárt kérdést tartalmazó kérdéssor az alábbi szempontok szerint került csoportosításra: 1. Podcasting eszközhátterének megléte 2. Tananyaggal szembeni elvárások 3. Podcasting ismerete 4. Podcasting használata 5. Jövőre vonatkozó elképzelések 6. Tudásszint felmérés és a tanulási hatékonyság változásának felmérése A továbbiakban a fenti tagolást követve mutatjuk be a legfontosabb eredményeket. Az összehasonlító elemzések esetében pedig csak néhány fontosabb összefüggést emeltünk ki. 4. Kutatás eredményei 4.1 Podcasting eszközhátterének megléte Magyarországon - köszönhetően a technika rohamos fejlődésnek - egyre nagyobb mértékben jelennek meg az informatikai eszközök a hétköznapi tevékenységeink során. A megkérdezetteknek csak a 35 %-a rendelkezik videó lejátszására alkalmas mobil eszközzel, és ezzel szinte azonos azoknak az aránya, akik a jövőben tervezik ilyen eszköz beszerzését. Amennyiben a megjelölt eszközök arányát tekintjük - nem meglepő módon - a mobil telefon került az első helyre 52 %-kal. Az ipoddal rendelkezők száma (9 fő) nagyon elenyészőnek mondható. Az eszközök kínálta szolgáltatások köre egyre bővül, az előállító cégek próbálnak mindig újabb kínálattal megjelenni a piacon. Általánosságban elmondható, hogy az informatikai képzésben résztvevők ezen újdonságokra érzékenyebbek, meglátják, és ki is használják ezeket a lehetőségeket. Ezt mutatják a 3. kérdésre adott válaszok, miszerint a válaszadók 63 %-a használta már ezt az eszközt ismeretszerzésre. Sajnos, még mindig nagy az aránya azoknak, akik a rendelkezésükre álló technika adta lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben (35%). Mindennapi életünkben rengeteg időt töltünk el utazással (autóbusz, vonat stb.) és várakozással. Ez derül ki a felmérésünkből, mely azt mutatja, hogy a megkérdezettek fele naponta több mint egy óra holtidővel rendelkezik. A diákok számára kínálkozik tehát a lehetőség, hogy ezt az amúgy talán kihasználatlan időt, értelmesen töltsék el, és akár egy tananyag elsajátítására fordítsák. Ezt talán az is indokolja, hogy a főiskolára járó diákok jelentős része munka mellett végzi el az iskolát, ami azt jelenti, hogy a tanulásra szánt idő még inkább korlátozott a számukra. Mindebből következően felmértük, hogy a diákok milyen tananyagot tartanak a legelfogadhatóbbnak. 4.2 Tananyaggal szembeni elvárások A tananyagfejlesztés esetében természetesen nem elhanyagolható a diákok véleménye, és elvárásai. Az oktatási anyagokkal szemben támasztott követelményeiket mértük fel, azáltal, hogy megkérdeztük milyen oktatási anyagokat használnának szívesen, mit tartanak elfogadhatónak A felmérés alapján elmondható, a tanulás során szívesen használnak letölthető és offline MP4 video anyagokat (93 %), különösen az oktatója által összeállított multimédiás anyagot, legyen az előadás, gyakorlat, vagy egyéb multimédiás anyag. Igény mutatkozik ezen anyagokhoz 4

5 kapcsolódóan, a könnyű és gyors elérhetőségre. A 107 hallgatóból 84 fő használna ilyen tananyagot, amelyet letölthet a főiskola hálózatából mobil lejátszóra és offline használhat. A felhasznált szakirodalmak közül nagy arányban szerepel a nyomtatott, az interaktív, illetve ezek együttes használata. A még mindig kedvelt nyomtatott forma mellett egyre inkább teret hódít az interaktív tananyag. Köszönhetően annak, hogy egyrészt az oktatatói oldalról, egyre nagyobb számban jelennek meg elektronikus formájú tananyagok, másrészt a hallgatók nagyobb része rendelkezik már számítógéppel, illetve van hozzáférési lehetősége saját intézményében, könyvtárban, stb. - ezen anyagok megtekintésére. 4.3 Podcasting ismerete Az Apple nemzetközi szinten, és így hazánkban is, jelentős figyelmet ordít az oktatás támogatására, hangsúlyozva ezzel rendszereinek oktatásban történő felhasználásának lehetőségét [6, 8, 9]. Az Apple európai központjának oktatási igazgatója által Budapesten tartott előadásában kiemelte, hogy céljaik közé tartozik a Podcasting technológia felsőoktatásban történő egyre szélesebb körű elterjesztésére. A hazai képviselet vezetői nagyfokú igyekezetének köszönhetően a médiumokon keresztül mind inkább megfigyelhető a cég magyarországi jelenléte. Bővülő félben van azoknak a köre, akik már valamilyen módon kapcsolatba kerültek a cég eszközeivel (ipod), szolgáltatásaival (itunes). A figyelemfelkeltő reklámok ellenére elenyészőnek tekinthető azoknak a hallgatóknak a száma (23 fő), akik a Podcasting technológiáról hallottak (1. ábra). Ennek következményeként foghatjuk fel, hogy a legtöbben (53 %-a) nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy melyik cég nevéhez fűződik a módszer kifejlesztése. Meglepő viszont, hogy a válaszadók közül a Microsoftra senki sem szavazott, de a helyes választ jelentő Apple-t 43 hallgató eltalálta. A Hallott-e már a Podcasting technológiáról? technológia kevésbé ismertségét 2% tükrözi, hogy a megkérdezettek 63 %-a 21% nem tudta alkalmas-e a tanulás segítésére. Kézenfekvő, hogy akik alkalmasnak gondolták azok aránya közel azonos volt azokéval, akik hallottak már róla - 23 fő hallott róla, 26 alkalmasnak tartja. 77% Igen Nem Nem válaszolt 1. ábra Podcasting technológia ismertsége Jelenleg Magyarországon Podcasting tananyag egyenlőre csak egy témakörben került kifejlesztésére, ez a Digitális képfeldolgozás[14]. A felmérés eredményei is erre utalnak, miszerint a 107 hallgató közül 92 fő saját bevallása szerint még nem találkozott ilyen jellegű tananyaggal. A fennmaradó 15 főből 9 fő nem jelölt meg semmit, a további 6 fő igennel válaszolt. A hallgatók számára újnak számító technológia alig ismerete, összefüggésbe hozható a legelfogadhatóbb oktatási anyag kérdéskörrel. Itt szeretnénk visszautalni a 4.2 alfejezetben leírtakra, kiegészítve a Podcasting és az egyéb formájú tananyagok közötti megoszlásával. A válaszadók 14 %-a voksolt a Podcasting-re. Mint már korábban említettük, a Podcasting anyagok több operációs rendszer alatt is megtekinthetőek abból adódóan, hogy az alkalmazott itunes szoftvert, mind a Windows, mind pedig a Mac OS támogatja. Bár a hallgatók 39 %-a nem válaszolt, 41 %-a viszont a mindkét rendszert bejelölte. A további kérdéskörök: Podcasting használata Jövőre vonatkozó elképzelések Tudásszint felmérés és a tanulási hatékonyság változásának felmérése 5

6 kiértékelésének eredményeit most nem publikáljuk. A jövőben további kutatásokat szeretnénk végezni, mivel a kérdőívet kitöltők 50 %-a illetve több mint 50 %-a, a kérdésekre nem adott választ. 4.4 Összehasonlító elemzés Kutatásaink kiterjedtek olyan összehasonlító elemzésekre is, melyekből kideríthetjük, hogy a GDF hallgatók mennyire tartják elfogadhatónak, tanulást segítő megoldásnak a Podcasting tananyagot. Kiaknázzák-e az új módszer adta előnyöket, miután tudomásukra jutott az internetes elérhetősége. A kutatásban résztvevők száma nem éri el a minimum alapsokasági szintet (19 fő a 107 főből), mégis szeretnék azt itt kapott fontosabb eredményeket közölni. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a tananyag formájára vonatkozó elképzeléseket, és azoknak a két kitöltés között eltelt idő alatti változását, feltűntetve a hozzá tartozó válaszadók számával. Látható, hogy nőtt azoknak a száma, akik a Podcasting-et - önmagában és más formákkal együttesen is - tartják a legelfogadhatóbbnak. Csökkent a nyomtatott és az interaktív tartalmak dominanciája a Podcasting javára, és kisebb mértékűvé vált az egyes formák közötti megoszlási arány. 1. táblázat A hallgatók által legelfogadhatóbbnak tartott tananyagok megoszlása Hallgatók száma (fő) Hallgatók száma (fő) Nyomtatott 3 3 Interaktív 1 1 Podcasting 0 1 Nyomtatott és interaktív 11 3 Interaktív és Podcasting 1 3 Nyomtatott és Podcasting 1 3 Nyomtatott, interaktív és Podcasting 0 4 Nem válaszolt 2 1 Összesen A kérdőív 9. kérdésére adott válaszok alapján elmondható, hogy javult azoknak a hallgatóknak az aránya, akik hallottak a Podcasting technológiáról.(3 főről, 18-ra növekedett a számuk). Ugyanez a 18 hallgató alkalmasnak találta a tanulás segítésére, a maradék 1 fő nem hallott róla és nem is tudta eldönteni használható-e oktatási jellegű feladatok megoldására. Ezzel összefüggésben megvizsgáltuk, hogy ez a pozitív irányú változás együtt jár-e az ismereteik bővülésével. Nagymértékű változás mutatkozott meg abban, hogy többen tudták melyik cég nevéhez fűződik illetve melyik operációs rendszer alatt futtatható a technológia. Mivel a lejátszáshoz szükséges itunes szoftver esetében több operációs rendszerre is készítettek verziókat, így nem okoz problémát, ha a felhasználó nem az Apple által előállított eszközzel rendelkezik, viszont a technológia minden előnyének a felszínre jutását az Apple termékekkel tudják maximálisan biztosítani. A továbbiakban kíváncsiak voltunk arra, milyen benyomásuk alakult ki a diákoknak a tanulás során, és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a Podcastingről. Megkértük őket, gyűjtsenek össze 3 db pozitívumot és 3 db negatívumot. A második kitöltésnél mindkét kérdés esetében nőtt a válaszadók száma, míg első ízben 2 fő, a második megkérdezés alkalmával már 14 fő írta le a véleményét. A pozitívumok közül a technológia legkézenfekvőbb tulajdonsága: bárhol, bármikor használható vezeti a sort, majd ezt követi a praktikus, kényelmes, szemléletes, hatékony stb. audio-vizuális tanulási lehetőség. A diákok jelentős hátránynak 6

7 tekintik, hogy lejátszásra alkalmas eszköz kell hozzá. Annak ellenére, hogy júniusban a megkérdezettek közül mindenki rendelkezett már számítógéppel, és nőtt azoknak a köre is, akiknek van video lejátszójuk, sőt 3 fővel többen szándékoznak ilyen berendezést vásárolni. További negatívumként említik az eszköz drágaságát is és a kevés elérhető Podcasting tananyagot. A válaszadók 89 %-a szükségesnek tartja Podcasting tananyagok létrehozását. A maradék 2 hallgatóból 1 fő nem igényel ilyen jellegű tananyagot, 1 fő pedig nem adott választ. Amennyiben ezen a téren változásokat szeretnénk elérni, az eddigi tanítási szokásokat kibővítve, új rendszerek oktatásba történő bevonását is meg kellene valósítanunk. A szélesebb körű oktatási rendszernek kiváló eszköze lehetne a Podcasting, hogy az iskolahasználók (pedagógusok, diákok) felismerjék, és a számukra illetve az adott feladatnak legmegfelelőbb tanulási/tanítási stílust válasszák. A vizsgálataink során megkérdeztük a hallgatók jövőre vonatkozó elképzeléseit. A résztvevő hallgatók 95 %-a tanulna a későbbiekben Podcasting tananyagból (18. kérdés) és nemcsak használná, hanem ajánlaná is más személynek. A hasznosságra vonatkozó Mennyire tartja hasznos tanulási módszernek a Podcastinget? hallg atók száma (fő ) egyátalán nem hasznos nagyon hasznos hasznossági szint eredményeket ábrázolja a 2. ábra, amelyből egyértelműsíthető, hogy nőtt azoknak a száma, akik hasznosnak tartják az új módszert. A legnagyobb mértékű emelkedés az 5. szintnél volt tapasztalható, ami rendkívülinek mondható. 2. ábra Podcasting hasznossága A 18. kérdés ellenőrzéseként megkérdeztük, hogy amennyiben lehetősége (hardware, software) nyílna rá a jövőben használna-e Podcasting tananyagot? Itt ugyanazt az eredményt kaptuk 18 fő igennel, 1 fő nemmel válaszolt. Ezzel igazolódott, hogy a kutatásaink eredményei a valóságot tükrözik. Utolsó két kérdésünk nyomán szerettük volna megtudni, hogy a hallgatók - saját meglátásuk szerinti tanulási kedve, hogyan változott a Podcasting tananyagok használatával. Könnyebben sajátítják-e el az adott tantárgyi követelményeket, hatékonyabbá vált-e a tanulási stílusuk, és ez meghozta-e a tanulási kedvüket. A hallgatók a hasznossági szintekhez hasonlóan - 1 és 5 közötti intervallumban adták meg a tanulási kedvüket, ahol az 1. szint a legalacsonyabb, az 5. szint a legmagasabb volt. Az összehasonlító elemzésekhez külön vettük a Podcasting tananyag használatával és használata nélküli állapotot. Az eredményeink alapján megállapítható, hogy a tanulás hatékonysága a második kérdőív esetén 3,24 ről 3,79-re változott Podcasting tananyag használatával, míg a tanulási kedvük 2,88-ról 3,71-re emelkedett. 5. Összefoglaló Felmérésünk is bizonyította, hogy az Apple rendszerek kimagasló hatékonysággal működnek, olyan felhasználási területeken, ahol jelentős grafikus és multimédia alapokon nyugvó alkalmazások a jellemezőek. Köszönhetően annak, hogy a közéletben egyre inkább ismertté váltak. Egy elérhető, letölthető Podcasting szolgáltatás - felmérésünk szerint - hasznosnak bizonyulhat az elektronikus oktatás területén is, mivel egyre több hallgató rendelkezik az Apple cég hordozható média-lejátszójával, az ipod-al. Az így letöltött tananyagok legyen az 7

8 audio, vagy video- szintén hasznos kiegészítője lehet az oktatásnak, akár nappali, akár távoktatás tagozaton. Az oktatásban szükségszerűen megjelenjenek azok a technológiák, amelyek a hétköznapi életben jól megállják a helyüket és az oktatás területén is segíthetnék a diákok elektronikus tananyagok alapján történő tanulását. Felmérést készítettünk, mennyire tartják a hallgatók elfogadhatónak az ilyen jellegű tanagyagok felhasználását. Eredményeink azt mutatják, hogy az olyan tananyagot kedveltek, amelyek alkalmasak a gyors elsajátításra és bárhol, bármikor elérhetők. A Podcasting megoldások lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy ilyen tananyagokat hozzunk létre és tegyük elektronikusan elérhetővé. További összefüggések vizsgálatát tervezzük egyes szakok, tantárgyak közötti kapcsolatok felderítése céljából. Irodalomjegyzék [1] Berke, J. Busznyák, J. (2004): Psychovisual Comparison of Image Compressing Methods for Multifunctional Development under Laboratory Circumstances, WSEAS Transactions on Communications, I/3: , ISSN [2] Busznyák, J. Berke, J. (2007): Vizuális technológiák oktatása, MMO 2007, Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest. [3] Busznyák, J. - Berke, J. (2008): Vizuális technológiák oktatása, Journal of Applied Multimedia, III/1., pp , 2008, [4] Busznyák, J. Magyar, M. Nagy, S. Berke, J. (2006): Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban - Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai, Journal of Applied Multimedia, I/1. pp , [5] Egri Péter (2007): Streaming-video, médiaszerverek, Gábor Dénes Főiskola, Szakdolgozat. [6] Gulyás, I. (2008): Apple multimédia és eszközei, Apple az oktatásban konferencia, Budapest. [7] Gulyás, I. - Kozma-Bognár, V. (2007): The Application of Apple e-learning Systems in Education, Summer University on Information technology in Agriculture and Rural Development 2007, Debrecen. [8] Kemp, D. (2008): Apple oktatási stratégia, Apple az oktatásban konferencia, Budapest. [9] Kemp, D. (2008): Podcasting a felsőoktatásban, Apple az oktatásban konferencia, Budapest. [10] Kozma-Bognár, V. (2007): The application of Apple systems, Journal of Applied Multimedia, 3/II./2007, pp , [11] Apple rendszerek alkalmazása a tudományos kutatások, alkalmazások területén, szakmai tanulmányút, (2007), Párizs. [12] Apple Inc., Podcasting oldal: [13] Burjánzanak a 'csináld magad'-rádiók, január 10., hétfő 20:45, [14] Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai tananyag Podcasting oldal: 8

9 [15] Podcast from Wikipedia, the free encyclopedia, 9