Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Szervezeti és Működési Szabályzat Szeged

2 Tartalom Bevezetés Az intézmény szervezete Az iskola szervezeti ábrája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei A belső kapcsolattartás rendje Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre Az intézmény irányítása Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A képviselet szabályai Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A működés rendje, nyitvatartás Nyitvatartás Az intézmény épületeinek használata Az eszközök használata Az épületben lévő helyiségek átengedése A nevelési év/tanév rendje A foglalkozási és tanítási nap munkarendje Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A napközi otthon és a tanulószoba működésének rendje és szabályai A mindennapi testedzés kötelező és szabadon választható foglalkozásai A mindennapi testnevelés egyéb formái Az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Alkalmanként szervezett foglakozások Az intézmény kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében Az intézmény dolgozóinak feladatai gyermekbaleset esetén Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

3 6.4.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A belső ellenőrzés rendje Az intézményi belső ellenőrzés célja, feladatai A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik Az intézmény belső ellenőrzési feladatai Vezetői ellenőrzés Ügyintézői ellenőrzés Az ellenőrzés eljárásrendje A pedagógusok munkájának ellenőrzési-értékelési-minősítési szempontjai A nem oktató dolgozók munkájának ellenőrzési-értékelési-minősítési szempontjai A magas színvonalú munka elismerése A tanulóval kapcsolatos rendelkezések, szabályok Iskolai tankönyvellátás, tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvtámogatás A tanulóval szemben lefolytatott lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Az egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárás szabályai A bizonyítás A fegyelmi határozat Eljárás károkozás esetén Az intézményi adminisztráció Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése Az elektronikus napló használatának rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iskolai könyvtár A pedagógiai programról való tájékozódás rendje Legitimációs záradék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. sz. melléklet: Házirend... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. sz. melléklet: A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési SzabályzataHiba! A könyvjelző nem létezik. 3. sz. melléklet: A Szülői munkaközösség Szervezeti és Működési SzabályzataHiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 4. sz. melléklet: Az Iskolaszék Szervezeti és Működési SzabályzataHiba! A könyvjelző nem létezik. 5. sz. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. sz. melléklet: A pedagógusok, az intézményvezető és az intézmény munkájának ellenőrzése, értékelése és minősítése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. sz. melléklet: A nem oktató munkát végző alkalmazottak munkájának ellenőrzése és értékelése és minősítése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. sz. melléklet: Az elektronikus napló használatának szabályaihiba! A könyvjelző nem létezik. 9. sz. melléklet: A könyvtár Szervezeti és Működési SzabályzataHiba! A könyvjelző nem létezik. 10. sz. melléklet: A napközi otthonos óvoda Szervezeti és Működési SzabályzataHiba! A könyvjelző nem létezik. 11. sz. melléklet: Munkaköri leírások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4

5 Bevezetés (1) A Szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok az intézmény Alapító okiratára figyelemmel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. (2) Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az óvodai nevelési, az általános iskolai ésművészetoktatási nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. (3) A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, a tanítási gyakorlatukat végző hallgatókra, és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. (4) A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező házirend (1. sz. melléklet: Házirend (iskolai)nyilvános. (5) Az intézmény adatai az Alapító okirat alapján: Az intézmény hivatalos neve: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Az intézmény hivatalos rövid neve: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Az intézmény OM azonosítója:

6 A intézmény feladat-ellátási helye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Az intézmény székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Az intézmény telephelye: Napközi Otthonos Óvoda 6722 Szeged, Batthyány u. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: alapfokú nevelés, oktatás, óvodai nevelés Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló oktatása, nevelése: A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatának figyelembe vételével a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, az iskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja aa nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (4. 3., 14., 25.); ill. a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/ (III. 1.) OM rendelet szerint: a) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavar) küzd - az a gyermek, tanuló, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd - az a gyermek, tanuló, aki kiemelten tehetséges b) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Az intézmény által ellátandóalapfeladat (TEÁOR szerint): Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Az intézmény által ellátott alapfeladat szakfeladatrend (szám, megnevezés) szerinti besorolása: 8510 Iskolai előkészítő oktatás Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 8520 Alapfokú oktatás Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 6

7 Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Fejlesztő felkészítés 8901 Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok Nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását célzó tevékenységek és programok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Gyermek- és ifjúsági ügyek A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Könyvtári tevékenység (Iskolai könyvtár működtetése) Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Tanító- és tanárképzés: gyakorlati képzés Referencia intézményi szakmai szolgáltatás Vállalkozási tevékenység: Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény működési köre: Szeged és vonzáskörzete. Az intézmény alapításának időpontja: július 1. A feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, és tanulólétszám: - óvodai nevelés: 96 fő - általános iskolai nevelés-oktatás: 1100 fő - alapfokú művészetoktatás: 1200 fő Az évfolyamok száma: Óvodai nevelés: kis-, középső és nagycsoport Általános iskolai nevelés-oktatás: - angol nyelvi drámaosztály (emelt szint) - német nyelvi drámaosztály (emelt szint) - ének- és zeneművészeti osztály (emelt szint) - képzőművészeti osztály (emelt szint) Alapfokú művészetoktatás - 6 évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény kétéves előképzővel A művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: 7

8 Alapfokú művészetoktatás előképzővel: - képző- és iparművészeti ág tanszakok: grafika, festészet, kézművesség, fatárgy, média, bábkészítő, textil, bőrműves szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: tanszakok: grafika és festészet, környezet és kézműves kultúra tanszak - színművészet-bábművészeti ág tanszakok: bábjáték, színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: tanszakok: színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) táncművészeti ág tanszakok: balett, modern-kortárstánc, népi játék-néptánc, társastánc szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: tanszakok: balett, moderntánc, néptánc, társastánc - zeneművészeti ág tanszakok: szolfézs (kórus/zenetörténet/zeneirodalom), furulya, zongora szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: tanszakok: fafúvós tanszak: furulya billentyűs tanszak: zongora zeneismeret tanszak: szolfézs Az intézmény irányító szervének neve, székhelye: Az intézmény közvetlen szakmai és gazdasági felügyeleti szerve: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanácsa (6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.). Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve, székhelye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.). Az intézmény besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv köznevelési intézménye. Az intézmény típusa: többcélú, összetett iskola - gyakorlóóvoda - gyakorló általános iskola - gyakorló alapfokú művészeti iskola Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Kinevezője: a Szegedi Tudományegyetem rektora a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanácsának javaslata, valamint a Szenátus állásfoglalása alapján. A fenntartó a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban esetlegesen előírtrendelkezések keretei között dönt az intézmény vezetőjének megbízásáról illetve gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett. A vezetői megbízás pályázat alapján, határozott, 5 éves időtartamra szól. Beosztása: megbízott vezető Megnevezése: intézményvezető, igazgató A foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony(ok) megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: 8

9 Az intézmény az Egyetem éves költségvetésében biztosított pénzügyi keretek között decentralizált gazdálkodási jogkörrel bíró szervezeti egység. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság látja el (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.). A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jog: A feladatellátást szolgáló vagyon: - A gyakorló általános iskola a célnak megfelelő és a rendeltetésszerű működéshez szükséges teljes körű használatot kap az eszközállomány és a berendezések, illetve a telephelyként (székhelyként) megjelölt épület (6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8) vonatkozásában. Az épület ingatlan-nyilvántartási adatai: szegedi 3713 helyrajzi szám, kezelői joga a 389/1971. számú bejegyzéssel a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karát illeti meg. Az ingatlan területe: 5873 m 2. A gyakorló óvodai nevelés célnak megfelelő és rendeltetésszerű működéshez szükséges teljes körű használatot kap az eszközállomány és berendezések, illetve a telephelyként megjelölt épület (6722 Szeged, Batthyány u. 5.) vonatkozásában. Az épület ingatlan-nyilvántartási adatai: szegedi 3568 helyrajzi szám, az épület alapterülete 285 m 2, az ingatlan alapterülete 866 m 2, kezelői joga 6354/1962 számú bejegyzéssel a Szegedi Tudományegyetemet illeti meg. A vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó kezelésében lévő vagyontárgyakért való felelősség a Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint. 1. Az intézmény szervezete 1.1 Az iskola szervezeti ábrája 9

10 Igazgató Iskolatitkár Irodai ügyintéző Iskolatitkár Titkárság vezető az Iskolaszék vezetője Iskolaszék m.sz. - takarítók Gazdasági ügyintéző a Szülői választmány vezetője Szülői választmány m.sz. - udvaros Könyvtár Könyvtárosok Rendszergazda Szabadidőszervező Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Igazgatóhelyettes (alsó tagozat) Igazgatóhelyettes (felső tagozat) Igazgatóhelyettes (művészeti oktatás) Igazgatóhelyettes (gyakorlati képzés) Intézményegységvezető Dékáni megbízott m.sz. -konyhavezető Konyha m.sz. -konyhai dolgozók Mk. vez. 1-2 évf. 3-4 évf. Mk. vez. magyar-történelem idegen nyelv ember és term. matem.-iinfo. viz.kult. - ének-z. - testnevelés osztályfőnöki Diákmozgalamt segítő tanár Tanszakvez. zene- és képzőm. színművészet táncművészet Innováció Szakvezetők: tanító tanár napközis gyakorlatvezető Dajkák N E V E L Ő T E S T Ü L E T 10

11 1.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény vezetése (1) Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. (2) Az intézmény élén igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és helyettesei, a dékáni megbízott, valamint az intézményegység-vezető. (3) Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. (4) A hét egy meghatározott napján vezetői értekezletet tart. A nevelőtestület (1) Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti, vagy akadályoztatása esetén a megbízott igazgatóhelyettes. (2) Az intézmény nevelőtestületének tagjai: valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja (gyermek és ifjúsági felelős, szabadidő-szervező, diákmozgalmat segítő tanár, rendszergazda). (3) A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. (4) A nevelőtestület dönt (Nkt. 70. ) a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. (5) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. Szakmai munkaközösségek (1) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, 11

12 munkatervének elfogadásáról. A munkaközösség vezetőjét, illetve a művészeti tanszakvezetőket a munkaközösség véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg legfeljebb 5 tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. (2) A szakmai munkaközösségek vezetői a vonatkozó jogszabályokban, valamint e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. (3) Az intézményvezetés a munkaközösség-vezetőknek szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal értekezletet tart. (4) Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: a) általános iskola magyar történelem matematika informatika ember és természet vizuáliskultúra ének zene testnevelés idegen nyelv osztályfőnöki alsó tagozat 1-2. évfolyam alsó tagozat 3-4. évfolyam b) alapfokú művészeti iskola színművészet táncművészet zene- és képzőművészet (5) A szakmai munkaközösség dönt: a) működési rendjéről és munkaprogramjáról b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. (6) A szakmai munkaközösség szakterületét érintően - véleményezi: a) az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésére b) véleményezi a pedagógiai programot c) a továbbképzési programot d) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztását. (7) A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. a) A munkaközösség az általa elfogadott éves munkaterv szerint rendszeresen értekezletet tart, amelynek keretében nevelési-oktatási problémahelyzetek, szakmai kihívások, aktuális feladatok kerülnek napirendre. b) A munkaközösség tagjainak feladata a munkaközösség új tagjának (tagjainak) mentorálása, beilleszkedésének, munkájának a segítése. c) Több munkaközösséget érintő feladat esetén (pl. projekt, pályázat) az adott munkaközösségek közösen, összehangoltan, együttműködve oldják meg a feladatokat. Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a 12

13 diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint.(2. sz. melléklet: Diákönkormányzat Szervezeti és Működési szabályzata) Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet (3. sz. melléklet: Szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata)és iskolaszék (4. sz. melléklet: Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata)működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató az igazgatóhelyettesek és az intézményegység-vezető munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel, az intézményegység-vezetővel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy az intézményegység-vezető részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel és a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok és a diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a diákönkormányzat tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Szülőkkel való kapcsolattartás (1) Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadóórákon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. (2) Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban havonta tart fogadóórát. A 13

14 szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata (1) Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája,Napközi Otthonos Óvodája 6725 Szeged, Boldogasszony sgt Szeged, Pf.: 396. Telefon, fax: 62/ A hosszú bélyegzők sorszámai: 1-9. (2) Az adószámos hosszú bélyegző felirata és lenyomata: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Adószám: MÁK: Az adószámos hosszú bélyegzők sorszáma: 1-2. (3) Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája Szeged A körbélyegző sorszámai: 1-9. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak igazgató (1. sz. hosszú és körbélyegző) igazgatóhelyettesek (3. sz. és 6. sz. hosszú és körbélyegző) intézményegység-vezető (9. sz. hosszú és körbélyegző) gazdasági ügyintéző (4. sz. hosszú és körbélyegző) irodavezető-iskolatitkár (2. sz. hosszú és körbélyegző, adószámos hosszú bélyegző) műszaki szolgáltató-konyhavezető (5. sz. hosszú és körbélyegző, adószámos hosszú bélyegző) szabadidő-szervező (7. sz. hosszú és körbélyegző) 14

15 könyvtáros tanár (8. sz. körbélyegző és körbélyegző) 2. Az intézmény irányítása 2.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. A köznevelési intézmény vezetője (Nkt. 69. ) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az igazgatót munkájában négy igazgatóhelyettes és egy dékáni megbízottsegíti, akiknek feladatkörét a felettes szervekkel egyetértésben az igazgató állapítja meg. Igazgatóhelyettesek, dékáni megbízott, intézményegység-vezető az igazgató helyettesei az igazgató közvetlen munkatársai. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítik. Ilyenkor utalványozási joggal is rendelkeznek korlátlan összeghatárig. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytatnak és aláírási joggal is rendelkeznek. Az igazgató helyettesítése esetén intézkedéseiket teljes felelősséggel és jogkörrel hozzák, intézkedéseikről az érintett munkaterület vezetőit tájékoztatják. heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma heti 4 óra. A kötelező órát a tanulókkal való közvetlen foglalkoztatásra, illetőleg a tanórai (délelőtti, délutáni) 15

16 foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra kell fordítani. Az ahhoz kapcsolódó és azzal megegyező előkészületi időn kívül, a többi időt az helyettesi teendők ellátására fordítja. Az előkészületi időt nem köteles az intézményben eltölteni, időbeosztása a munkaköri feladatokhoz igazodik. ellenőrzik az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkednek az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben a nevelőtestület tagjaként alakítói és részesei a jó munkahelyi légkörnek; részt vesznek a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaznak és a határozatok meghozatalát követően támogatják végrehajtásukat tervezik, szervezik, irányítják és ellenőrzik a pedagógusok munkáját az igazgatói utasítás alapján; ismerik a tanterv/nevelési terv, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit elkészíttetik a tanmeneteket, ezeket a munkaközösség-vezetők véleményezése után az igazgató elé terjesztik jóváhagyásra ellenőrzik a naplók vezetését; tapasztalatait megbeszélik az érdekeltekkel elkészítik az iskola tantárgyfelosztását; tervezetet készítenek a következő év tanulócsoportjairól, azok létszámáról ellenőrzik a házirend szabályainak megtartását előkészítik a tantestületi értekezleteket, a munkaközösségek üléseit, az osztályozó- és munkaértekezleteket, ellenőrzik az anyakönyvet szakszerűen irányítják, ellenőrzik az osztályozó- és javítóvizsgákat az igazgatóval történt megbeszélés után elkészíttetik a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat(11. sz. melléklet: Munkaköri leírások) A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási és nevelési napokon az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az intézményegységvezető a tanévre, nevelési évre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az intézményben. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztás megtekinthető a tanári szobában A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a Szervezeti és működési szabályzat helyettesítéséről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, 16

17 állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, az iskolaszékkel a diákönkormányzattal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói döntés és külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes (felső tagozat) helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes (művészeti oktatás) az iskola, felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség-vezetők közül. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire: A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. A vizsgák szervezése. Az iskolai dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. 17

18 Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 3. A működés rendje, nyitvatartás 3.1. Nyitvatartás (1) Az iskola munkanapokon hétfőtől péntekig 6.00 órától óráig tart nyitva, munkanapokon hétfőtől péntekig 7.30 órától 20 óráig fogadja az intézmény tanulóit.a 0-dik óráját tartó pedagógus 7.00 órától az óra kezdéséig ügyel az adott osztály tanulóira tól reggeli ügyeletet biztosít a tanulók számára. A tanítási szünetek alatt a nyitvatartás szünetel. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitvatartást is megállapíthat. (2) Az általános iskolai tanítási órákat 7.10 és óra között, a művészetoktatási órákat 8.00 és óra között, a tanórákon túli egyéb foglalkozásokat óra között kell megszervezni. A tanítási órák és egyéb pedagógiai foglalkozások hossza 45 perc, egyéni művészeti órák esetén 30 perc, az óraközi szünetek hossza a csengetési rendben meghatározottak szerint 15, 10 vagy 5 perc. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. (3) Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. (4) Nyári szünetben a tanév utáni első, és a tanévet megelőző héten a napközis tanulók fogadása miatt teljes nyitvatartási idővel működhet az iskola, ha azt a szülői igények indokolják. A további munkanapokon csak a technikai dolgozók, illetve a pedagógusok tartózkodnak az épületben. Előre meghatározott ügyeleti napokon óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja. (5) A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény főbejáratán és a magasföldszinti hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni, valamint a tájékoztatás az intézmény honlapjára is felkerül. (6) Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított Az intézmény épületeinek használata (1) Az intézményhez két épület tartozik: a gyakorlóiskola épülete (6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8.), ahol az általános iskolai nevelő-oktató munka mellett az alapfokú művészetoktatás és a hallgatók gyakorlati képzése folyik, illetve az óvoda épülete (6722 Szeged, Batthyány u. 5.), ahol az óvodai nevelő munka mellett az óvodapedagógus hallgatók gyakorlati képzése folyik. (2) A nevelő-oktató munka helye az intézmény két épülete, udvara, sport- és gyakorlóterülete, valamint az intézmény rendelkezésére bocsátott egyéb terület. (3) Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme az okozott kár megtérítése 18

19 az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése a tűz- és baleset-megelőzési előírások betartása. (4) Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a gyermekeket is erre nevelje. (5) Az épület/ek lépcsőházának, folyosójának, csoport- és osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása minden dolgozó és gyermek feladata. (6) Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. (7) Minden tanítási óra/foglalkozás után az ott órát tartó pedagógus, felelős a tanterem rendjéért.(elektromos berendezések árammentesítése, nyílászárok bezárása) (8) Az épület helyiségeinek kulcsát, legkésőbb az utolsó foglalkozások befejezése után a portán le kell adni. (9) Esti záráskor a helyiségek zárt, előírt állapotáért a portás, illetve a gazdasági ügyintéző a felelős Az eszközök használata (1) Mindenki köteles az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit óvni, rendeltetésszerűen használni. (2) Az intézmény területén gondatlanságból keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A gyermekek által okozott károkról az óvodapedagógus/osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A megbízott igazgatóhelyettes/intézményegység-vezető és a gazdasági ügyintéző feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. (3) Minden elektronikus, audiovizuális, auditív eszközt, oktatási szemléltetőeszközt az adott tantárgy szertárfelelős pedagógusa nyilvántartófüzetben, ill. a számlán vesz át az eszközök kezelőjétől. A felvett eszközökért valamennyi szertárban dolgozó pedagógus felelős. Amennyiben nem a tőle elvárható legnagyobb gondossággal kezeli ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartozik. (4) A szaktantermekben elhelyezett elektronikus, audiovizuális és auditív eszközök használatáért a teremben tanító pedagógusok felelősek. Amennyiben nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal kezelik ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartoznak. (5) A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős. (6) Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével lehet Az épületben lévő helyiségek átengedése (1) Az intézményi helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az intézmény működését az nem zavarja. (2) Az intézmény helyiségeit át lehet engedni: más oktatási, nevelési intézmények és tanfolyamok tantervi foglalkozásainak megtartására (hittan, az SZTE hallgatóinak módszertan, ill. tantárgy-pedagógiai órái), országgyűlési, önkormányzati választásokra és képviselői beszámolókra, közérdekű célra olyan szervnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség (sportfoglalkozások). (3) Az átengedés módját és feltételeit külön megállapodás szabályozza. (4) Az intézményben a gyerekek étkezésével összefüggő tevékenységeket (büfé, étel vagy ital automata) végezni csak igazgatói engedéllyel lehetséges. 19

20 3.5. A nevelési év/tanév rendje (1) A nevelési év/tanév szeptember hó 1. napján kezdődik, és a következő naptári év augusztus hó 31. napján fejeződik be. A nevelési év/tanév rendjét a mindenkori miniszteri rendelet szabályozza. (2) A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napjai. A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szünetek napjait nem szabad sorszámmal ellátni. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat A foglalkozási és tanítási nap munkarendje (1) A tanítási órák és egyéb foglalkozások zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a gyerekeket az óráról, foglakozásról kihívni csak vezetői engedéllyel lehetséges. A gyermekeket a szülő kizárólag személyesen viheti el a tanító tanártól, az iskolaorvostól, iskolai védőnőtől vagy az irodáról. (2) A napi munka további részleteinek szabályozását az intézmény házirendje tartalmazza. (3) Az intézmény munkarendje és házirendje szolgálja a tanulók egészséges életritmusát. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. Az óraközi szüneteket kivételesen sem szabad elvenni a tanulóktól Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei (1) A tanórai kereteken kívül szervezett foglalkozások célja, hogy elősegítsék az intézmény pedagógiai programjában és egyéb alapdokumentumaiban meghatározott célok és feladatok teljesülését. Ezek a pedagógiai foglalkozások a szülők, gyermekek igényeinek és az intézmény lehetőségeinek az összehangolásával szerveződnek. Az egyéb foglalkozásokhoz az érintett pedagógusok foglalkozási terveket készítenek. (2) Az intézményben a következő egyéb foglalkozások kerülnek megtartásra: differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő foglalkozás, korrepetálás) napközi otthon tanulószoba mindennapi testedzés formái, szakkör az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény) A napközi otthon és a tanulószoba működésének rendje és szabályai A tanulók a tanórákat követően napközi otthoni, tanulószobai foglalkozásokon vehetnek részt. A 8. osztálybefejezéséig az ellátást az iskola a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel rendje (1) Az első osztályos tanuló szülője a beiratkozáskor, a magasabb évfolyamba járó tanuló szülője az adott tanév megkezdése előtt, az iskola által meghatározott időpontban, az iskola által biztosított formanyomtatványon jelezheti igényét a napközi otthonra, a tanulószobára. Az iskolaváltó, tanév közben érkező tanulók szülei a tanulói jogviszony létrejöttekor jelzik igényüket. 20

21 (2) A felvételről az iskola fenntartója által meghatározott indítható csoportok és létszámok függvényében az igazgató dönt. (3) Az igazgató a tanulót a szülő írásbeli kérelmére felmentheti az iskolában 16 óra előtt megszervezett napközis, illetve tanulószobai foglalkozások alól. Térítési kötelezettség (1) A napközis és tanulószobai foglalkozás ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás. (2) Az étkezésért a szülőknek a vonatkozó jogszabályokban, rendeletekben meghatározott térítési díjat kell fizetniük, illetve az abban meghatározottak szerint kedvezményt lehet igényelniük, igénybe venniük. A kedvezmény igénybevételéhez a megfelelő igazolásokat akonyhavezetőhöz kell benyújtani. (3) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a tanuló számára az iskolai tanítási napokon déli meleg főétkezést és további két kisétkezést (tízórai és uzsonna) biztosít az intézmény. (4) Ha a szülő nem kéri valamelyik étkezést, és ehhez kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához, a továbbiakban az ő felelőssége és feladata gyermeke megfelelő, tápláló élelméről gondoskodni. Az iskolán kívülről behozott élelmiszerért az intézmény felelősséget nem vállal, annak tárolásáról, melegítéséről gondoskodni nem tud. (5) Az étkezési díjak befizetése havi rendszerességgel, előre történik. A befizetésre két nap, illetve egy pótnap áll a szülők rendelkezésére. A befizetések időpontját az egész tanévre vonatkozóan az első napközis szülői értekezleten a szülők nyomtatvány formájában megkapják, illetve az iskola honlapján bármikor megtalálják. (6) A tanuló betegsége esetén a szülő a konyhavezetőnél személyesen vagy telefonon lemondhatja az étkezést, az adott napon 9 óráig 1 napos, ezt követően 2 napos lemondási idővel. A lemondási időig a gyermek tízóraiját, ebédjét és uzsonnáját a szülő (hozzátartozó) ebédidőben elviheti. A napközi otthon és a tanulószoba megszervezése (1) A napközis csoportok kialakítása, a tanulószoba megszervezése az ellátást kérő és felvett tanulók létszámának megfelelően történik. Az 1-2. évfolyamok tanulói lehetőség szerint homogén csoportokat alkotnak. A 3-4. osztályokból homogén, amennyiben ez nem lehetséges, évfolyamonkénti vegyes csoportok, a többi évfolyamon vegyes csoportok kialakítására kerül sor. (2) A tanulók napközis csoportokba rendezését a pedagógiai program célkitűzéseinek és feladatainak, továbbá a tanulók életkorának és az iskolai osztályokba való besorolásának figyelembe vételével - a területért felelős igazgatóhelyettes készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A napközi otthon működése (1) A napközi tevékenységrendszere napi, illetve heti ciklusokra épül. A foglalkozások oly módon kerülnek megszervezésre, hogy eleget tudjanak tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A megszervezéshez a tanórákat követő, 16 óráig terjedő időszak áll rendelkezésre. Az intézmény szükség esetén 17 óráig felügyeletet biztosít a tanulóknak. (2) A napközis nevelők a csoportjaikat a tanítás befejezésekor, az utolsó órát tartó tanítóktól, tanároktól veszik át. Vegyes csoport esetén a tanulókat a csoportteremben várják. A napközis foglalkozásokat követően a tanulókat átadják szüleiknek, illetve a szülők által meghatalmazott személynek, vagy a szülő írásbeli kérelmére a tanulót egyedül hazaindítják. 21