A h!mérséklet és a terhelés hatása poliészter/poliészter kompozit tribológiai viselkedésére henger/sík vizsgálati rendszerben

Átírás

1 Alkalmazott kutatás A h!mérséklet és a terhelés hatása poliészter/poliészter kompozit tribológiai viselkedésére henger/sík vizsgálati rendszerben Dr. Zsidai László * egyetemi docens, Dr. Kalácska Gábor * egyetemi tanár, intézetigazgató, Dr. Samyn, Pieter ** egyetemi tanár 1. Bevezetés A közelmúlt m!szaki m!anyagokkal végzett kisméret! próbatest vizsgálatai egyre szélesebb ismeretanyagot nyújtanak a korszer! szerkezeti anyagok tribológiai viselkedésér"l [1 3], ami els"sorban a szabványosított tribo vizsgálati rendszereknek köszönhet". Bár az alap polimer mátrixokkal [4, 5] és a kompozitokkal [6, 7] kapcsolatos források száma növekszik, a m!szaki polimerek általánostól eltér" vizsgálati jellemz"kkel mért tribológiai tulajdonságairól pl. nagy terhelés, kedvez"tlen érintkezési geometria, nagy környezeti h"mérséklet kevés adat áll rendelkezésre. A polimerek tribológiai viselkedése er"sen függ a súrlódó rendszer jellemz"it"l és a felületi terhelés nagyságától. Ugyanakkor korlátozott h"állóságuk miatt fontos a h"mérséklet hatása a súrlódási, kopási jellemz"kre. Jelenleg a polimereket gyakran alkalmazzák fém alapú ellenfelületeken, kihasználva az önkenés és az alacsony súrlódás lehet"ségét még akkor is, ha teherbíró képességük korlátozott [8]. A száler"sítés a polimer kompozitokban javítja a szilárdságot, ugyanakkor lényegesen befolyásolja a tribológiai jellemz"ket. Pl. rövid üvegszál er"sítés poli(éter-imid) mátrixok esetében növeli az adhéziós és a fretting kopásállóságot, de rontja az abrázióst és az erózióst, és általában lerontja a súrlódási jellemz"- ket [9]. Rövid üvegszál er"sítés! PA66 esetén a kedvez"bb mechanikai jellemz"k mellett növekedett a súrlódás és a kopás is [10]. Az egymástól megkülönböztethet" fázisok szerkezetükben, tulajdonságukban jelent"sen eltérnek egyébként azonos kémiai összetétel esetén is. A legjellemz"bb különbség a termodinamikai állapothatározók eltérése. Pl. az entrópia ugrásszer! megnövekedése a fázishatáron a rendezettség mértékének drasztikus csökkenésére utal. Ilyen entrópia változással jellemezhet" fázishatárt találhatunk pl. az öner"sített (self-reinforced) poliészter szálas/amorf határfelületén [11]. A h"álló poliésztereket széleskör!en alkalmazzák oxid komponensekkel [12] vagy üvegszál er"sítéssel [13]. Az üvegszál er"sítés! poliészter kompozitoknak nagyobb a kopásállóságuk, mint a natúr kivitel!eknek [14]. Ugyanakkor a száler"sítés irányultsága nagymértékben befolyásolja a kopási jellemz"ket [15]. Olvashatunk három-test abrazív kopásról is [16]. A poliészter/poliészter kompozitot els"sorban radiális siklócsapágy alkalmazásokhoz használják kis terhelés és nagy sebesség mellett. Az ortotrop anyag rugalmassági jellemz"it kisméret! szakító-, nyomó- és nyíró vizsgálatokkal határozták meg [17]. A polimer kompozitok súrlódását kisméret! blokkgy!r!n [18], két tárcsán [19, 20] és különböz" elrendezés! t!/tárcsán mérték, ahol az álló t! [21] vagy a forgó tárcsa készült kompozitból [22], eltér" kopási mechanizmusokat modellezve. Kompozit próbatestek nagyméret! modellvizsgálatáról szintén találunk irodalmi forrást [23]. Munkánkban arra keresünk választ, hogy a poliészter/ poliészter kompozitok súrlódására és kopására milyen hatással van a nagy terhelés és az eltér" környezeti h"- mérséklet száraz súrlódás esetén. Ezeket a célokat vizsgálataink során a következ"kkel érjük el: #a nagy felületi terhelést a henger/sík modell rendszer alkalmazásával biztosítjuk, amely nem illeszked" vonal menti érintkezésével kis érintkezési zónát ad a kopásvizsgálatok kezdetén, #a mérésenként eltér", adott kezdeti kontakth"mérsékleteket az ellen acél darab melegítésével, a környezeti paraméterek állandó értéken tartását pedig klímaberendezés és a tribológiai vizsgáló gép zárt térbe helyezésével, szabályozott légáramlással biztosítjuk. 2. Kísérleti módszerek és eszközök A vizsgálatok célja acélon csúszó kisméret! polimer próbatestek súrlódási jellemz"inek meghatározása. A laboratóriumi vizsgálatokat váltakozó irányú, csúszó súrlódást létrehozó henger/sík rendszerben végeztük el. Az érintkezési geometria lehet"vé teszi a próbatest kis méretei mellett a nagy érintkezési nyomás létrehozását, ezért a vizsgálatoktól a nagy terhelés! polimerek súrlódási jellemz"ir"l várunk eredményeket. * Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gödöll" ** University of Freiburg, Faculty of Environment and Natural Resources, Chair for Bio-based Materials Engineering, Germany évfolyam 12. szám

2 2.1. Berendezés Kis amplitúdójú alternáló/rezg" mozgás vizsgálatára alkalmas a széles körben használt Plint tribométer (TE 77 High Frequency Tribotest) [24] (1. és 2. ábra). Az 1. ábra bal fels" részén látható az alternáló csúszó mozgást végz" polimer henger próbatest (2), amely az alatta lév" rögzített acél lapon (3) csúszik tengelyére mer"leges irányban. A polimer hengert a mozgó befogó fejben (1) két csavar (4) elfordulás mentesen rögzíti, ami tiszta csúszást biztosít a vizsgálat során. Változtatható fordulatszámú motor (7) excenteres hajtóm!vön keresztül váltakozó irányban mozgatja a polimer próbatestet. Az acél ellendarabot a nyugvó tartóhoz csavarok rögzítik. A próbatest kereszt - irányú helyzetének beállítására csúszóvezeték és (11) rögzít" csavarok szolgálnak. A csúszóvezeték alapját képez" alsó részt (9) négy laprugó (8) rögzíti a géptesthez (10). A rugók függ"leges irányban merevek, vízszintesen rugalmasak. Az acéllap vízszintes elmozdulását és az ezt okozó er"hatást (a súrlódási er"t) az elé helyezett piezo-elektromos er"mér" cella (13) érzékeli. A berendezés kézi terhel" rendszere tartalmazza a terhel" hidat (12), amelyet lefelé (terhelés növeléskor) egy az 1. ábrán nem jelölt menetes orsó mozdítja el. A terhelés átvitele a mozgó munkadarabra a mozgó befogó fejbe épített görg"kön keresztül történik. Érintés nélküli elmozdulás érzékel" méri a polimer próbatest függ"leges elmozdulását az acél lap felé, ami a kopást jelzi (14). A hengeres polimer próbatest átmér"je 6 mm, hossza 12 mm, az acél lap méretei 58$38$4 mm. 1. ábra. PLINT TE 77 nagyfrekvenciás súrlódás vizsgáló berendezés felépítése és a próbadarabok méretei. (1) mozgó befogó; (2) polimer henger próbatest; (3) rögzített acél ellendarab; (4) rögzít! csavarok; (5) terhelés elosztó betét; (6) próbatest tartó asztal; (7) villamos hajtás; (8) laprugó; (9) csúszóvezeték a pozícionáláshoz; (10) géptest; (11) rögzít! csavar; (12) terhel! keret; (13) piezoelektromos er!mér! cella; (14) távolságérzékel! kopásmér!; (15) légkondícionáló szekrény [8] 2. ábra. A vizsgálati rendszer valós összeállítása a klímaberendezéssel (az 1. ábrának megfelel!en) 1. táblázat. Vizsgálati paraméterek Acél ellendarab felületi érdessége R a = 0,1 0,3 µm Vizsgálat id"tartama 14 óra Terhelés 50 N Alternáló mozgás frekvenciája 10 Hz Átlagsebesség 0,3 m/s Lökethossz 15 mm Relatív páratartalom 50% Acél ellendarab (kontakt) h"mérséklete 30, 60, 80, 100, 120, 140, 180 C 2.2. Vizsgálati paraméterek A vizsgálati rendszert zárt térbe helyeztük, a szabályozást légkondicionáló egység végezte (1. ábra, 15. egység). Az acél ellendarab melegítését és h"ntartását a triboteszterbe épített f!t"elemek biztosítják, szabályzásukról WEST 2050 típusú berendezés gondoskodik. A kisméret! próbatest vizsgálatok jellemz"i az 1. táblázatban szerepelnek. A vizsgálatokat 7 kontakth"mérsékleten ( C) 50 N terheléssel hajtottuk végre. A vizsgálati id"t az el"- készít" (próba) mérések során 14 órában (csúszási úthosszban ez m = 15 kilométernek felel meg) határoztuk meg ahhoz, hogy az értékelhet" eltérések és a folyamatok megfigyelhet"k legyenek. Minden vizsgálatnál azonos felületi érdesség! acél ellendarabot alkalmaztunk évfolyam 12. szám 475

3 2.3. A próbatestek anyaga és el!készítésük Acél síklap próbatest A polimer próbatestek ellenfelülete nemesített ötvözött szerkezeti acél (40CrMnNiMo8, DIN 12738) volt. Keménysége 300 HV, rugalmassági modulusza 210 GPa, h"vezetési tényez"je (20 C-on) 30 W/(m K) [25]. Az acéllap méretei 58$38$4 mm. Felületüket az el"készítés során köszörülték (R a = 0,1 0,3 µm % R z = 0,6 1,6 µm). A köszörülés megmunkálási iránya mer"leges volt a csúszás irányára. A felületi érdességet a köszörülés irányára mer"legesen határoztuk meg Hengeres polimer próbatest A kompozit próbatest poliészter szövetb"l (90 ) és azt impregnáló h"álló poliészter gyantából áll. Beszélhetünk A típusú natúr poliészter/poliészter kivitelr"l és B típusú, a felületén 5 mm mélységben homogénen PTFE ken"anyaggal kezelt kivitelr"l. Az A típusú kompozit jellemz"i találhatók az 2. táblázatban. A gyártó 1,6 MPa m/s pv irányértéket ad meg száraz csúszósúrlódásra [26]. A 2. táblázat a vizsgált kompozit fontosabb fizikai és mechanikai jellemz"it mutatja, a gyártó katalógusaiban szerepl" adatok [26] alapján. A hengeres polimer próbatest forgácsolással készült, átmér"je 5 mm, hossza 15 mm. A 3. ábra szemlélteti a vizsgálatban szerepl" m!szaki polimer méreteit és nyers felületét az érintkezési zónában. A hengeres próbatestek köríves palástfelületükkel (nem-illeszked"), vonal mentén érintkeztek az ellenfelület síkjával a mér"gépben. A szakterületen elfogadott jelölésekkel a szálirány jelölését a 4. ábra alapján értelmezzük [27]. A kompozit 1,2- irányultsága (a poliészter er"sítés a síkban helyezkedik el) párhuzamos a csúszófelülettel és a 3-irány (mer"legesen a poliészterer"sítésre) mer"leges a csúszási síkra. 4. ábra. Koordináta rendszer az egyirányú összetett szálirányok megadásához [27] A kompozit irányultsága nem egyirányú szálszerkezet!, hanem textilként beágyazott szövött rostokkal rendelkezik. 3. Mérési eredmények és kiértékelésük A PLINT TE vizsgálóberendezéshez alkalmazott számítógépes mér"programmal végzett mérés adatait Excel programban dolgoztuk fel A súrlódási er!k ciklusonkénti meghatározása A súrlódási er"t minden ciklusban az irányváltási helyek között 29 mérési ponttal határoztuk meg. Az 5. ábrán a súrlódási er" egy mozgási ciklusban mért értekei a vizsgálati id" függvényében láthatók, ahol a súrlódási er" ellentétes el"jele az eltér" irányú (15 mm lökethoszszal oda, majd vissza) mozgásból adódik. Egyetlen elmozdulási ciklus id"tartamát a T C ciklusid"vel jelöltük. A görbe elején mindkét irányú elmozdulásnál er"csúcsok jelennek meg, amelyek a mozgás megindulásához szükséges lényegesen nagyobb er"t jelzik (statikus súrlódási er"). Kés"bb az er" csökken és bizonyos ingadozásokkal behatárolható értékek között marad (dinamikus súrlódási er"). A 5. ábrán látható, mért súrlódási er"- b"l a statikus (F stat ) és a dinamikus (F din ) súrlódási er"k: F stat 5 k F k 1 k F k max min 2 [N] (1) 3. ábra. A vizsgált kompozit próbatest küls! megjelenése, méretei és a száler!- sítés felületi megjelenése F din 5 1 T C ~# T C 0 k F1t2 k dt [N] (2) ahol a T C az egy ciklus megtételéhez szükséges id". Poliészter típusa S"r"ség g/cm 3 Szakítószilárdság MPa A 1,25 55 Nyomószilárdság MPa 365 szálirányra mer"legesen 95 szálirányra párhuzamosan * ellenfelület: rozsdamentes acél (1.4300), sebesség: 0,45 m/s, terhelés: 15.4 MPa Rugalmassági modulusz MPa 2. táblázat. A vizsgált polimer további jellemz!i [26] Keménység Rockwell M Vízfelvétel % Súrlódási tényez! * <0,1 0,12 0, évfolyam 12. szám

4 Ezekb"l a normál terhelés (F N ) segítségével a statikus és a dinamikus súrlódási tényez"k meghatározhatók. m stst 5 F stat F N m stst 5 F din F N (3) (4) A mér"programba illesztett értékel" alprogrammal a mérés során folyamatosan meghatározhatók a statikus és a dinamikus súrlódási tényez"k. Ezekb"l felvehet" a statikus és a dinamikus súrlódási tényez"k görbéje. 6. ábra. A mért elmozdulás értékének rugalmas alakváltozási és kopás összetev!i a súrlódás megindulásakor 3.2. A kopás meghatározása és mérési hibái A kopás mélységét a próbatest magassági (itt sugár irányú) méretének csökkenése jellemzi, melynek értékét a 2.1. pontban említett légrés mér"vel folyamatosan rögzítettünk. Az alakváltozás és a súrlódási h" fejl"déséb"l származó lineáris h"tágulás azonban zavarja a kopásmérést. A kopás mérését helyesen elmozdulás mérésnek kell tekinteni. Az elmozdulások a kopás valódi értékén túl egyéb, a pontosságot befolyásoló tényez"ket is tartalmaznak. A henger/sík érintkezésnél az elmozdulás mérésével meghatározott kopás pontossága jelent"s mértékben függ az alakváltozástól, els"sorban a súrlódás kezdeti szakaszában. A csúszó súrlódás megindulásakor a kopás növekedésével az érintkezési felület folyamatosan n", és jelent"sen csökken a felületi nyomás és a rugalmas alakváltozás (6. ábra). Ezért a kopás korai szakaszában a mért kopásgörbe kisimul, mivel a felületi nyomás csökkenése miatt visszarugózó anyagtömeg pótolja a kopott rétegeket, vagyis kisebb kopást mérünk a valóságosnál. A kés"bbiekben a felfekvési felület jelent"s növekedésével ez a hatás csökken, és korlátozott mértékben, de közel állandó marad. E jelenséget a kopásgörbék értékelésénél szem el"tt kell tartani, f"leg a h"re lágyuló polimereknél, ahol a környezeti és súrlódási h" er"sen befolyásolja a mechanikai tulajdonságokat. 5. ábra. A súrlódási er! 1 ciklusban (változó irányú elmozdulások) 3.3. Vizsgálati eredmények A statikus súrlódási tényez"k általában minden vizsgálati beállítás mellett meghaladják a dinamikus súrlódási tényez"k értékét (azok 55 65%-ával), és jól követik azok lefutását. A 7. ábrán láthatók a referenciamérésként is szolgáló, 30 C-os acél lappal szembeni súrlódás és kopás mérés eredményei. A 7. ábra szerint a normál üzemi körülményekhez közelít" környezeti jellemz"k esetén általános tendenciák (egyértelm! súrlódási felfutás, majd stabilizálódás, és lassú folyamatos kopásnövekedés) figyelhet"k csak meg a görbéken. A 8. ábra a vizsgált m!szaki polimerek dinamikus és statikus súrlódási jellemz"it, a 9. ábra pedig az ugyanezekhez tartozó kopásgörbéket szemlélteti. 7. ábra. A 30 C-os acél ellenfelületen végzett vizsgálat súrlódási (a) és kopási (b) eredményei (referencia mérés) évfolyam 12. szám 477

5 A súrlódás görbéket a jobb összehasonlítás érdekében a növekv" környezeti h"mérsékletek sorrendjében, térben helyeztük el. A változó h"mérsékletek súrlódásra gyakorolt hatásának jobb bemutatására két metszet is szolgál, az els" a súrlódás kezdeti szakaszán, a második a mérés befejezése el"tt a stabilizálódási szakasz végén. Ezeken külön kiemelve, az ott aktuális súrlódás értékeket a h"mérséklet függvényében ábrázoltuk. A könnyebben követhet", jól elkülönül" kopásgörbék egy összegz" grafikonban jelennek meg. Három f" tendenciát emelhetünk ki: #mind a statikus, mind a dinamikus súrlódási tényez" értékek egyaránt növekednek 120 C érintkezési h"mérsékletig, ezt köve- 8. ábra. Hét eltér! környezeti h!mérsékleten mért dinamikus és statikus súrlódási tényez! értékek a csúszási úthossz függvényében, metszékekkel kiemelve a súrlódás kezdetén és a befejezése el!tt mért értékek alakulását a h!mérséklet függvényében (terhelés: 50 N, csúszási sebesség: 0,3 m/s, vizsgálat id!tartama: 14 óra) t"en er"teljesen csökkennek, #a h"mérséklet növekedésével 100 C fölött jelent"- sen ingadozik a súrlódás (súrlódási instabilitás), ami a h"mérséklet további növelésével a teljes csúszási úthosszra kiterjed, s"t 180 C-on már a mérés lefolytatását is meghiúsítja, #a dinamikus és a statikus súrlódási tényez"k egymáshoz viszonyított arányai is változnak: alacsony h"- mérsékleteken elég jól közelítik egymást, magasabb h"- 9. ábra. Hét eltér! környezeti h!mérsékleten mért kopás és deformáció értékek a csúszási úthossz függvényében (terhelés: 50 N, csúszási sebesség: 0,3 m/s, vizsgálat id!- tartama: 14 óra) évfolyam 12. szám

6 mérsékleteken a köztük lév" eltérés jelent"sen n" (súrlódási instabilitás, rezgések, növekedése). A kopásgörbék, a súrlódási görbékkel szemben, egyértelm! tendenciát mutatnak. A h"mérséklet növelésével 100 Cig lassú növekedés figyelhet" meg a kopás sebességében, ennél magasabb h"mérsékleten azonban egyre jobban n" a kopás, 180 C-on a gyors kopás meghiúsítja a mérés befejezését. A 10. ábrán megfigyelhetjük a vizsgálat végén az ellenfelületen felgy!lt kopadékot és a kiemelt felületfotókon a letisztított súrlódási nyomokat az acél felületen. A kopadék mennyiségek jó egyezést mutatnak a kopási görbéken látható kopásnagyságokkal. Érdekes megfigyelést tehetünk a legalacsonyabb 30 Con és a magasabb 140 C-on végzett vizsgálatok letisztított kopásnyom képein. Alacsonyabb h"mérsékleten a kompozit jól elkülönül" barázda nyomokat hagyott a felszínen, ez összefüggésbe hozható a száler"sítés csúszási irányra való helyzetével. Magasabb h"mérsékleten a vonalas barázdáltság szinte teljesen elt!nik, és összefügg" homogén kopási felület alakul ki. Ez a kompozit próbatest felületi illeszkedésével magyarázható, vagyis jobban elterül a kontaktfelszínen, ami a csúszásban közvetlen résztvev" felületi sáv rugalmas alakváltozásának növekedését (összekopását) jelenti a h"mérséklet hatására. 10. ábra. Az acél ellenfelületen megfigyelhet! kopadék mennyiségek az eltér! h!mérsékleten végzett vizsgálatokat követ!en, valamint a letisztított kopási nyomok 30 és 140 C-on ismert összefüggés (11. ábra) a terhel"er" függvényében mutatja a súrlódás és komponenseinek változását. Esetünkben a hirtelen feler"söd" kopás a kontaktzónát jelent"sen megnöveli, így a fajlagos terhelés csökkenésével az ered" súrlódást csökkenti. Ez az a munkazónából a b zóna felé történ" elmozdulással értelmezhet". A jelenség a kontaktfelület alaph"mérsékletének emelkedéséb"l származik. A súrlódási folyamat megindításakor a vonali érintkezés okozta nagy felületi terhelés jelent"s deformációs komponens hányadot jelent kisebb adhéziós komponens mellett ( a munkazóna), ami a vizsgálat során a b munkazóna jellemz"i szerint alakul tovább, miközben n" az adhézió. Ezek az eredmények a h"mérséklet kontaktzónát befolyásoló szerepére vezethet"k vissza, hiszen az 4. Következtetések, összefoglalás A m!anyag henger-acél sík páron (cylinder on plate), váltakozó irányú csúszó mozgás mellett és változó környezeti h"mérsékleteken az ellenfelület h"mérséklet emelkedése a csúszási érintkezési felületen keresztül egyértelm!en növeli a súrlódási tényez"t egy adott határig ( C), ezt követ"en rohamos csökkenés figyelhet" meg, ami az intenzív próbatest-kopással hozható összefüggésbe. A kontaktzóna jelent"s növekedése a fajlagos terhelés csökkenését eredményezi, ami az ered" súrlódást befolyásolja. Az irodalmi forrásokból [2, 28] 11. ábra. A terhel!er! hatása a súrlódási tényez!re [2] évfolyam 12. szám 479

7 érintkezési h"mérséklet változásán kívül minden más vizsgálati paraméter azonos volt: #alacsonyabb h"mérsékleteken a fajlagos felületi terhelés csökkenése okozta deformációs és adhéziós komponens arányának változása befolyásolja a súrlódási folyamatokat: a kezdeti súrlódás növekedés gyorsan stabilizálódik, s"t némi csökkenés is megfigyelhet" (30, 60, 80 C-on), #magasabb érintkezési h"mérsékleteken, intenzív kopás esetén, a felületi nyomás jelent"s csökkenése a súrlódás adhéziós komponensét helyezi el"térbe, a kontaktzóna deformációjának szerepe csökken. A h"mérséklet növelésével megfigyelhet" súrlódási instabilitás is a feler"söd" felületi adhézió jele, melyet alátámaszt a statikus és dinamikus súrlódások különbségének növekedése is. A h"mérséklet-emelkedés hatására növekedett a kopás sebessége is. A poliészter/poliészter kompozit használhatósága száraz csúszások esetében er"sen korlátozott a kopási viselkedés szempontjából, az anyag a vizsgált körülmények között nem jelent el"relépést az ismert, a mérnöki gyakorlatban elterjedten használt temoplasztikus kompozitokhoz képest. Zsidai László köszönetét fejezi ki az MTA által biztosított BOLYAI KUTATÁSI ÖSZTÖNDÍJért (BO/00127/13/6). Külön köszönetünket fejezzük ki a GENTI EGYETEM GÉPSZER- KEZETEK ÉS GÉPGYÁRTÁS TANSZÉKÉ-nek (Belgium, Ghent University, Laboratory Soete) egyes laboratóriumi mér!eszközök biztosításáért. Irodalomjegyzék [1] Uetz, H.; Wiedemeyer, J.: Tribologie der Polymere, Carl Hanser, Munich, [2] Kalácska, G.: M!szaki m!anyagok gépészeti alapjai, Minervasop Bt., Sopron, [3] Yamaguchi, Y.: Tribology of Plastic Materials, Tribology Series 16, Elsevier, Amsterdam, DIN 50322, Kategorien der Verschleißprüfung, Deutsche Norm 50322, Beuth Verlag, [4] van de Velde, F.; De Baets, P.: Wear, 209, (1997). [5] Keresztes, R.; Kalácska, G.: Research of machining forces and technological features of cast PA6, POM C and UHMW-PE HD 1000, Sustainable Construction & Design, 1, (2010). [6] Friedrich, K.; Lu, Z.; Hager, A. M.: Wear, 190/2, (1995). [7] Byett, J. H.; Allen, C.: Trib. Int., 25, (1992). [8] Zsidai, L.; De Baets, P.; Samyn, P.; Kalacska, G.; van Peteghem, A. P.; van Parys, F.: Wear, 253, (2002). [9] Bijwe, J.; Indumathi, J.; Rajesh, J.; Fahim, M.: Wear, 249, (2001). [10] Naga, S. A. R.: Wear behaviour of glass reinforced polyamide 66 in Proc. of 5 th International Conference on Applied Mechanical Engineering, Cairo, Egypt, pp , [11] Czvikovszky, T.; Nagy, P.; Gaál, J.: A polimertechnika alapjai, Educatio Kht., [12] Bahadur, S.; Zhang, L.; Anderegg, J. W.: Wear, , (1997). [13] Friedrich, K.; Reinicke, P.: Mech. Comp. Mat., 34, (1998). [14] Pihtili, H.; Tosun, N.: Int. J. Compos. Sci. Technol., 62, (2002). [15] El-Tayeb, N. S.; Mostafa, I. M.: Wear, 195, (1996). [16] Chand, N.; Naik, A.; Neogi, S.: Wear, 242, (2000). [17] van Paepegem, W.; van Schepdael, L.; Degrieck, J.; Samyn, P.; De Baets, P.; Suister, E.; Leendertz, J. S.: Compos. Struct., [18] Zhang, Z.; Breidt, C.; Chang, L.; Haupert, F.; Friedrich, K.: Composites A, 35, (1994). [19] Sukumaran, J.; Soleimani, S.; De Baets, P.; Rodriguez, V.; Douterloigne, K.; Philips, W.; Andó, M.: Wear, 296/1 2, (2012). [20] Andó, M.; Sukumaran, J.: Sustainable Construction & Design, 2, (2011). [21] Theiler, G.; Hübner, W.; Gradt, T.; Klein, P.; Friedrich, K.: Tribol. Int., 25, (2002). [22] Quintelier, J.; Samyn, P.; van Paepegem, W.; De Baets, P.; Vermeulen, J.; Tuzolana, T.; van den Abeele, F.: Polym. Composite, 27, (2006). [23] P. Samyn, W.; van Paepegem, J., S.; Leendertz, A.; Gerber, L.; van Schepdael, J.; Degrieck, P.; De Baets: Journal of Tribology, 128/4, (2006). [24] Plint & Partners Ltd.: Delivery programme edition. England: Newburry, Berkshire, RG20 6NB, [25] Busak and Shamban, Luytex Composite Materials, company brochure, [26] Böhler: Plastic mould steel products: Böhler M238 Ecoplus, Belgium, 9160 Lokeren, pp. 13, [27] Converging on composites The Autodesk composites blog, composite engineer s pinboard composits Poisson ratio relationships, Posted by Dan Milligan on Mon, Jan 07, [28] Kalácska, G.: express Polymer Letters, 7/2, (2013). A folyóirat a JÁSZ-PLASZTIK KFT. és a STAR*PLUS KFT. anyagi támogatásával jelenik meg. Szerkesztésért felel: dr. Macskási Levente Szedés, tördelés: dr. Völgyi Júlia Szerkeszt"ség címe: Budapest, II. F" u. 68. Telefon: Telefon: volgyi.julia@t-online.hu Levélcím: 1371 Budapest, Postafiók: 433. Készült a Possum Kft. gondozásában. Kiadja: a Gépipari Tudományos Egyesület info@possumkft.hu Felel"s kiadó: dr. Igaz Jen" Telefon: ; fax: Telefon: Felel"s vezet": Várnagy László Szerz"inknek szóló útmutató megtalálható a honlap Egyebek rovatában évfolyam 12. szám