1. Bevezető oldal. 2. Az emberi erőforrás fejlesztés felértékelődése Európában oldal. 3. Felnőttképzés az Európai Unióban... 9.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezető... 2. oldal. 2. Az emberi erőforrás fejlesztés felértékelődése Európában... 4. oldal. 3. Felnőttképzés az Európai Unióban... 9."

Átírás

1

2 Rendek Tímea Jog-lehetőség-hozzáférés A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői és a felnőttképzési szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái Bács-Kiskun megyében Szeged,

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető oldal 2. Az emberi erőforrás fejlesztés felértékelődése Európában oldal 3. Felnőttképzés az Európai Unióban oldal 4. Felnőttképzés Magyarországon oldal 5. Lehetőség kontra hozzáférés oldal 6. Bács-Kiskun megye társadalmi, gazdasági jellemzői oldal 7. Bács-Kiskun megye és a felnőttképzés oldal 8. Miért nem tanulnak a Bács-Kiskun megyében élő felnőttek? oldal 9. Javaslatok oldal 10. Összegzés oldal Felhasznált szakirodalom oldal Diagram jegyzék oldal Ábra jegyzék oldal Táblázat jegyzék oldal Mellékletek oldal 2

4 1. Bevezető Többen megkérdezik tőlem: mi az andragógia? Te mit is tanulsz? Válaszom: művelődésszervezés és felnőttképzés. Majd a megállapítás: felnőttképzés? Miért? Úgysem tanul senki, a felnőttek örülnek, ha valami iskolát elvégeznek, és dolgozhatnak. Elgondolkodtam, tényleg így van? Sajnos, az állítás mondhatni igaz. Az Európai Unió felnőttképzési részvételének mértékétől messze elmarad a magyar felnőttek képzésben való részvételi aránya. Úgy döntöttem, feltárom az alacsony tanulási aktivitás okait és megpróbálok választ adni arra a kérdésre, hogy miért nem tanulnak a felnőttek. Esetleg nincs rá lehetőségük vagy más objektív tényezők akadályozzák a felnőttek tanulási folyamatba történő bekapcsolódását? Napjainkban a folyamatos tanulás és önmagunk fejlesztése nélkül lebénulunk. Gondoljunk csak bele, és vegyük például a technikai fejlődés egy vívmányát, mely napról napra egyre meghatározza életünket: a számítógép, és mindezen felül az internet. Amennyiben nincs meg a tudásunk, hogy alkalmazni tudjuk azt, be kell látnunk, hogy az információs világ, a kapcsolatrendszer kiépítése és ápolása, a mindennapok rutinja és témája ismeretlen marad számunkra. A felnőttképzés alkalmat, és lehetőséget nyújt a felnőtteknek tudásuk frissítésére, bővítésére, önismeretük fejlesztésére, szabadidejük hasznos eltöltésére. Azonban, ha valóban így van, akkor miért nem használják ki a felnőttek a felnőttképzés kínálta lehetőségeket? Dolgozatomban e problémakörrel foglalkozom. Témámat egészen az Európai Unió oktatáspolitikai célkitűzéseitől közelítem meg, de elsősorban Bács-Kiskun megye felnőtt lakosainak tanulási aktivitását vizsgálom. Kutatásom során a téma szakirodalmi hátterére, a KSH, ÁFSZ, OSAP, és EUROSTAT elérhető adatbázisaira támaszkodtam. A másodlagos kutatásból nyert adatok elemzését kiegészítettem elsődleges kutatással is. Az empirikus kutatás strukturált kérdőíves lekérdezéssel valósult meg Bács-Kiskun megye felnőtt lakosainak körében. A bevezetés után a dolgozat második fejezetében a felnőttképzés felértékelődésének okait vizsgálom, valamint bemutatom azokat a dokumentumokat, melyek hangsúlyozzák az oktatás, képzés fontosságát, megfogalmazzák irányelveit. A harmadik fejezetben bemutatom az Európai Unió felnőttképzésről alkotott képét, az EU által megfogalmazott javaslatokat, az uniós tagállamok felnőttjeinek felnőttképzésben való részvételi adatait. A negyedik fejezetben rátérek a magyarországi felnőttképzés jellemzőire. E fejezetben bemutatom Magyarország hátrányos helyzetű felnőttjeinek azon csoportjait, melyeknek létfontosságú lenne tudásuk bővítése, a tanulás, felzárkózás. Ebben a folyamatban megkérdőjelezhetetlen szerepe és 3

5 jelentősége van a felnőttképzésnek. Bemutatom a felnőttképzési szolgáltatásokat, a Humánerőforrás Operatív Program egy programját és eredményét. Statisztikai adatokon keresztül bizonyítom, hogy mekkora szükség lenne a felnőttekben tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségét, és az erre kínált lehetőségek megragadását. Az ötödik fejezetben tárgyalom azon lehetőségeket, melyeket Magyarország felnőttképzési rendszere, intézményei kínálnak, bemutatom a magyarországi munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat, majd feltárom azokat a problémákat amelyek akadályozhatják a felnőtteket a képzéshez való hozzáférésben. A hatodik témakör Magyarország egyik legelmaradottabb megyéjét, Bács-Kiskun megyét mutatja be a felnőttképzés szempontjából, majd a hetedik fejezetben, a megyében élő lakosság és a felnőttképzés kapcsolatáról írok. A nyolcadik fejezet empirikus kutatásaim eredményét mutatja be, melyet a Bács-Kiskun megyében élő felnőttek körében végeztem el, a felnőttképzés adta lehetőségek hozzáférésének problémájának felderítése céljából, valamint, hogy képet mutassak az itt élő felnőtt lakosság felnőttképzésről, az egész életen át való tanulásról alkotott véleményéről. Dolgozatom végén megfogalmazom a szakirodalomban és a kutatásom alapján feltárt problémák lehetséges megoldásait, bemutatom javaslataimat. Ma a felnőttkori tanulás egyik legnagyobb problematikája, hogy minden felnőtt, aki tud és akar tanulni egyforma eséllyel és feltételekkel tudja igénybe venni a felnőttképzési szolgáltatásokat. Ennek érdekében az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden ember számára megteremtsük a felnőttképzéshez való hozzáférés lehetőségét. E problémakör relevanciáját alátámasztja az a szakértői vélemény is, amely szeptember 17-én Kaposváron megrendezett A felnőttképzés perspektívái nemzetközi konferencián Fodor Imréné, a Pécsi Regionális Képző Központ igazgatójának előadásában hangzott el: Az elmúlt 20 évben nem tudtuk megoldani a hozzáférés problémáját. 4

6 2. Az emberi erőforrás fejlesztés felértékelődése Európában Ha a pénztől reméled függetlenséged, akkor soha nem fogod megkapni. Ezen a világon az ember egyetlen biztosítéka a tudása, tapasztalata és tehetsége. /Ford, Henry/ A humán erőforrás 1, azaz az ember a korábbinál nagyobb mértékű felértékelődése az es évek elejére tehető. Az emberi erőforrás egyre inkább mindennapi aktualitást élvez, jelentősége évről évre nő, nyilvánvalóvá válik, hogy nélküle, és fejlesztése nélkül a társadalmi és gazdasági fejlődés nem lehetséges. Kialakult a globalizált 2 gazdaság, megjelent az internet és folyamatosan változnak az új információs és kommunikációs technológiák. Az információ korának egyik legteljesebb elemzését nyújtja Manuel Castells, aki elsőként fogalmazza meg a globális társadalom eszményeit és következményeit a gazdasági logika mentén. (v.ö. Castells, 2005) A technikai haladás belső sajátosság, amely azon emberek tevékenységének következménye, akik speciális tudást, jártasságot birtokolnak. Ez mindinkább jellemző a magas technológiájú korban. Ez azt is jelenti, hogy az emberi tőke emberi tőkét termel. A jövedelemnövekedés forrása: a technikai haladás, az emberi tőke szaporodása és a specializáció növekedése (Polónyi, 2002:33). 1 A humancapital kifejezés előszőr William Petty, a statisztika atyja használta először. Egységes, meghatározott definícióval nem találkozhatunk e fogalom esetében. A humán erőforrás, emberi erőforrás, humán tőke, emberi tőke ( emberkincs ) terminus technikusok tekintetében nincs szakmai konszenzus, a különböző tudományterületek képviselői más-más hangsúllyal, eltérő terjedelemmel használják a fogalmakat. A többi erőforráshoz képest számos egyedi vonással bír, például megújítja, fejleszti önmagát (Terepics, 2010). Gáspár László az emberi erőforrást a társadalmi lét újratermeléséhez kapcsolja, és a népesség egészében felhalmozott értékteremtő képességek összességeként definiálja. Az emberi tőke az emberi erőforrás gazdaságilag hasznosítható része. A mindennapokban az emberi erőforrás fogalmán egy szervezet személyi állományát értjük, annak minden tudásával, képességével, attitűdjével, magatartásformájával. (Gáspár, 1995) 2 Globalizáció: A globalizáció összetett társadalmi és gazdasági folyamat, melynek többek között gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásai vannak, és amely egymás után éri el a világ országait. A globalizáció kölcsönös függőségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok kormányai számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A folyamat a világpiac destabilizálódásával és a specifikus kultúrák eltűnésével fenyeget. A globalizáció elméleti megközelítése I. Wallerstein "világrendszer" fogalmára (1979, 1983) vezethető vissza, mely a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenlőtlen gazdasági és politikai kapcsolatainak hálózatát jelöli (Szótár plurális társadalmaknak, 2010). 5

7 Az emberi tudás (Schultz megállapítása alapján) egy hosszú távú befektetés, amely az összes tőke nagy része, azonban a fizikai tőkével szemben nem kap elegendő figyelmet, így a gazdasági növekedés korlátjává is válhat (Polónyi, 2002). Schultz öt fő kategóriába sorolja az emberi képességeket növelő tevékenységeket (Schultz, 1983:60): 1. az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják; 2. a munka közbeni képzés; 3. a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás; 4. a felnőttképzési programok; 5. az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében. Mindezek birtokában az ember, mint erőforrás a középpontba került (Európa 12 leckében, 2010). Az emberi erőforrás fogalma A 20. században felértékelődő emberi erőforrást vizsgálja Harbison és Meyers, az általuk megalkotott definíció: Közgazdasági megfogalmazásban ezt úgy írhatjuk le, mint az emberi tőke felhalmozódását és annak hatékony beruházását a népgazdaság fejlődésének érdekében. Politikai megfogalmazásban az emberi erőforrás fejlődése arra képesíti az embereket, hogy teljes felelősséggel vegyenek részt a politikai életben, és hogy a demokratikus rendszer polgáraivá válhassanak. Társadalmi és kulturális szemszögből nézve az emberi erőforrások fejlődése abban segíti az embereket, hogy teljesebb és gazdagabb életet éljenek (Harbison Myers 1966:21). Így a humán tőke fejlődésével hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a felelősségteljesebb részvételhez a politikai életben (például a szavazásban) és a teljesebb, jobb élethez. Az emberi erőforrás fogalmát átfogóan így határozhatjuk meg: A népesség egészében felhalmozott értékteremtő képességek összessége. (Gáspár, 1995). Egy felhalmozott erőforrás, amely intézményekben (óvodában, iskolákban, munkahelyen, közművelődési intézményben stb.) és azon kívül (olvasva, társaságokba járva) formálódik, gyarapszik és egyre nagyobb értéktömeg összegződik benne. Az ember képességei fejlődnek, melyet felhasználva akár vállalatokat vezethet hatalmas sikerekhez, kutathat, feltalálhat és egy egész társadalomra hatással lehet. Fejlődésén a tudás, a szakértelem és a társadalom minden tagja 6

8 teljesítményének növekedése értendő (Henczi, 2009:16). E tőke externális 3 hozamokkal jár, ez indokolja az állam szerepvállalását. A humán tőke externális hozamai lehetnek: az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők. az embereknek illetve a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások. alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése (Polónyi, 2002). Az emberi erőforrásokat befolyásolja, termeli a család, mely a tanulói magatartást és az egyén életvitelét befolyásolja, neveltetésével meghatározza a rokonság és a szomszédság, amennyiben a család életében meghatározó szerepet tölt be az egészségügyi intézmények, melyek az egészség védelmével, a gyógyítással értéket állítanak helyre, illetve gyarapítják azt a közoktatás és a szakképzés intézményrendszerei, melyek formálják a képességet és a tulajdonságokat a munkahely, mely szintén jelentős szerepet vállal az emberi erőforrás fejlesztésében a közművelődési intézmények (művelődési házak, könyvtárak, múzeumok stb.), melyeknek segítségével a személy önmagát fejlesztheti, művelődhet a tömegkommunikációs hálózat, mely művel, képez és szórakoztat. Ezen belül is a média egyre növekvő hatása, mely azáltal hogy újfajta kommunikációs módokat kínál és nyitott tanulási fórumként működik, szintén formál. (pl. Mindentudás Egyeteme) (Komenczi, 2006:46). a második család, mely hasonlóan az eredeti családhoz erős hatással van az egyénre, azonban kevesebb szociális tapasztalattal, életvezetési hagyománnyal rendelkezik a társadalmi szervezetek, mozgalmak, melyekben az egyén részt vesz, közreműködik és így akár új képességeket szerez (Farkas, 2006:17). Ezt a hatalmas, képességekkel átszőtt és fejlődésre alkalmas erőforrást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Erre hívja fel a figyelmet a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról 3 Externália: Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros (negatív externália) vagy előnyös (pozitív externália), nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. A humán tőke hatása ez esetben, mint pozitív externália jelenik meg. 7

9 Európai Uniós dokumentum, a hat kulcsfontosságú üzenete között: Európa legfőbb tőkéjének az embereknek mindent megelőző elsőbbségét megteremteni a humán erőforrásokba történő befektetések szintjének látható emelésével (Európai Közösségek Bizottsága, 2000). Az emberi erőforrások fejlődése abban segíti az embereket, hogy teljesebb és gazdagabb életet éljenek (Harbison-Myers, 1966:21). Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha maguk az emberek is megértik annak szükségességét, hogy aktív állampolgárokká váljanak, fejlesszék képességeit, és az iskola után is hajlandóak legyenek újat tanulni, abba belefektetni időt, energiát, és ha szükséges anyagiakat. Hiszen a tudás társadalmának főszereplői maguk az emberek (Európai Közösségek Bizottsága, 2000:6). Természetesen nem lehet mindent tudni, mindent megtanulni, hiszen az ismeretek differenciálódnak, folyamatosan változnak, de ugyanígy az is belátható, hogy egy megszerzett tudás pont a fentebb leírtak miatt elkerülhetetlenül elavul, de legalább is bővítésre, kiegészítésre szorul életünk folyamán. Végső soron minden tanulás a tanuló személy magánügye. Senkit nem lehet tanulásra kényszeríteni. A tanuló személy feladata a saját tanulási folyamatának megszervezése és irányítása. (Achtenhagen Lempert, 2000:14). A felnőttkori tanulás igényének kialakulásához a XIX. század oktatása hozzájárulhat, amennyiben már a gyermekkortól segít a dinamikus ismeretek megszerzésében, hogy már a gyermek megismerje a többi embert és önmagát (Óhidy, 2006). Ahhoz, hogy egy állásban, foglalkozásban sikeresek legyünk, hogy ami érdekel minket, ahhoz tényleg értsünk, szükséges az adott témában való állandó tájékozódottság, folyamatos figyelemmel kísérés. A szakmai ismeretek elavulásával egyre inkább felértékelődik a személyi kompetenciák és készségek szerepe (Harangi, 2010:2). Ahogyan a munka világa alakul, a globalizáció és a világgazdasági szerkezetváltás következtében, úgy mindennek hatására felértékelődnek a képességek és készségek, tehát az emberi erőforrásban rejlő kincsek. Nő a kommunikáció, a vállalkozási készség, a pályaorientáció jelentősége (Váradi, 2008:9). Mindez az emberben, ebben a fejlődésre képes, állandóan kíváncsi és érdeklődő lényben megtalálható, és a megfelelő eszközökkel fejleszthető, felerősíthető. A tudás társadalmában pedig nélkülözhetetlen, elmaradhatatlan az új technológiákhoz való értelem, a napról napra változó és bővülő lehetőségekről való tájékozódottság, melyeknek ismeretéven és saját hasznunkra való fordításával egyre könnyebben és teljesebben elégíthetők ki a mindennapos és akár a luxus szükségletek. Minden nép életében az évről évre kifejtett munka az a tényező, amely az évente fogyasztott szükségleti és kényelmi cikkeket elsősorban szolgáltatja. [ ] A nép tehát aszerint lesz szükségleti és kényelmi cikkekkel bővebben, vagy szűkösebben ellátva, hogy kisebb vagy nagyobb az az arány, amely a közvetlen munkatermékek, illetve az értük beszerezhető 8

10 termékek mennyisége és a fogyasztók száma között fennáll. Ezt az arányt viszont minden népnél szükségképpen két körülmény szabályozza: először a munka kifejtése során általában megnyilvánuló gyakorlottság, szakszerűség és értelmesség, másodszor pedig a hasznos munkát végző és ilyen munkát nem végző egyének közötti számarány. [ ] Úgy látszik egyébként, hogy az ellátottság bősége vagy szűkös volta inkább függ az első, mint a második körülménytől (Polónyi, 2002:23). Az emberi erőforrás fejlesztésbe történő egyik legfontosabb beruházás a felnőttképzés. A felnőttképzés a felnőttképzési törvény definíciója szerint a jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. (2001. évi CI. Törvény 3 ). A felnőttképzés jelentősége társadalmi szempontból, hogy segíti az analfabétizmus felszámolását. Magyarországon jelenleg is közel fő alacsony iskolai végzettségű és funkcionális analfabéta 4 (KSH, 2010c). a hátrányos helyzetűek így a fogyatékkal élők esetében számára lehetőséget kínál a tanulásra (távoktatás) segíti az elöregedő társadalom problémáinak oldását, az idősebbek számára lehetőséget ad, hogy önmagukat a társadalom hasznos részének érezzék, valamint, hogy tájékozódni tudjanak a rohamosan fejlődő világban (számítástechnikai tanfolyamok nyugdíjasoknak) segít a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésében Gazdasági szempontból a felnőttképzésnek jelentősége, hogy a XXI. században élő felnőtt a felmerülő elvárásoknak naprakész tudás, folyamatos szakmai megújulás elegedet tudjon tenni az elavult szakmával rendelkező felnőttek számára átképzést, képzést biztosít kompetenciafejlesztéssel segíti a felnőttet, hogy munkájában és életvitelében könnyebben, gördülékenyebben boldoguljon (nyelvtanulás, vállalkozási ismertek) általa a felnőtteknek több és jobb munkalehetőség adódhat 4 Az UNESCO 1956-ban e szerint fogalmazza meg: "funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését." 9

11 3. Felnőttképzés az Európai Unióban "Az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz. Az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani." /G. B. Shaw/ Az Európai Közösségből a Maastrichti Szerződés november 1-jei hatályba lépésével megalakult az Európai Unió, létrejött az egységes belső piac. 5 A név átalakulásán kívül számos tartalmi változás is érvénybe lépett, az 1990-es évek elejétől számos határozat született, melyek megfogalmazzák azokat az egységes irányelveket, melyeket a tagországok követhetnek. Az úgynevezett Delors jelentés, hangsúlyozza, hogy a ma felnőttjének széles alapokra és a témában való elmélyülésre van szükségük, valamint mindezek egész életen át tartó fejlesztésére: Napjaink igazán kiművelt felnőttjeinek széles alapokra van szükségük, és rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy néhány témában alaposan elmélyüljenek. E két követelménynek történő megfelelést az egész életen át fejleszteni kell (Delors, 1996). Az Európai Unió és a tagországok alapvető stratégiái közé tartozik, hogy enyhítsék az egymás közötti különbségeket, mind a gazdaság, a társadalom és az oktatás területein. Azonban a szubszidiaritás elvének 6 érvényesülésével jár, hogy az Európai Unió által kiadott oktatáspolitikai dokumentumok csupán irányelvként szolgálnak. 5 A szerződést 12 tagállam ratifikálta: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Írország, Egyesült Királyság, Görögország, Portugália, Spanyolország ben Ausztria, Sévdország, Finnország csatlakozásával 15 tagú lett az EU, majd 2004-ben Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Málta, Észtország, Litvánia, Lettország, Magyarország csatlakozásával 25-tagúra, 2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával mára 27 tagúvá vált az EU. 6 A szubszidiaritás röviden, a közjó megvalósításánál egy olyan irányító elv, mely az annak eléréséhez szükséges hatalmat szabályozza. Védelmet nyújt a szabad kezdeményezésnek a társadalomban, védelmezi a kicsinyek jogait a társadalmi életben és az alulról felfelé épülő társadalom kiépítését. (Novitzky, 2010) A szubszidiaritás elve értelmében a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni. Egy adott kérdésben csak akkor lehet európai uniós szinten dönteni, ha az hatékonyabb a nemzeti, regionális vagy helyi szintű döntéshozatalnál. A szubszidiaritás elve nem vonatkozik az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó területekre. A szubszidiaritás elve szorosan összefügg az arányosság és a szükségesség elvével, amely szerint az uniós intézkedések csak addig terjedhetnek, ameddig el nem érik a Szerződésben meghatározott célkitűzéseket. A szubszidiaritás elvét először 1992-ben, az Európai Unióról szóló szerződésben (5. cikk) fogalmazták. Az Amszterdami Szerződés(1997) kibővítette az elv alkalmazási körét és kimondta például, hogy valamennyi jogszabályjavaslatot meg kell vizsgálni a szubszidiaritás elvének teljesülése szempontjából. A Lisszaboni Szerződés még nagyobb érvényt szerez a szubszidiaritás elvének. (Regionális politika, 2010) 10

12 Az oktatás a tagországok belügye, így a jogharmonizáció ezen a téren csak irányelvek megfogalmazásával segíthető elő, melyeket a tagországok, ha támogatnak, akkor együtt érhetik el az adott célokat, így például az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) megvalósítását. A statisztikai adatok szerint az európai lakosság 42 %-a (25-64 évesek) vesz részt minimum egy képzésben vagy más tanulási formában. A nem formális tanulásban részvevők átlaga körülbelül 21 %. Azonban a magyarországi adatok messze elmaradnak még ez utóbbi átlagtól is. Magyarországon ilyen magas arányokról nem beszélhetünk, a felnőttképzésben való részvételi aktivitás csekély számú ös felmérések szerint a magyar foglalkoztatottak csupán 6 %-a vesz részt tanulási folyamatban (Henczi, 2009:28). Ahogyan azt a Lisszaboni Stratégia 2020-ban is olvashatjuk, a gazdasági válság következtében sok, azelőtt több száz alkalmazottat foglalkoztató munkahely megszűnt, így felszabadítva nagymennyiségű munkaerőt. A munkanélkülivé vált emberek jellemzően nem azért nem helyezkedtek el, mert nem lett volna lehetőség esetleg új munkahelyekre jelentkezni. Az akadályt sokszor az elavult végzettség, az aktualitás hiánya vagy az a tény okozza, hogy a felnőtt nem tudja, hogyan keressen új állást, nem ismeri a megfelelő álláskeresési technikákat, módokat. Az új munkahely megszerzéséhez és/vagy megtartásához ma már nem elegendő csak a szakmai tudás. A tudáselemek mellett, illetve azon túl egyre inkább felértékelődnek a kompetenciák 7 amelyek a munkaerő kiválasztás és a javadalmazás alapjává válnak. A kompetenciák felértékelődésének okai, hogy a szakmai tudás elavulási ideje gyors, és a hatékony munkavégzéshez számos kompetenciára van szükség, amelyek alkalmassá teszik a munkavállalót a változó munkakörülményekhez és feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a csapatmunkára. Dieter Mertens öt fő kulcskompetenciát 8 határoz meg: problémamegoldó képesség, kreativitás; tanulási és gondolkodási képesség; indoklási és értékelési képesség; a felelősségvállalás képessége; valamint az önállóság és teljesítőképesség. Mindezek képessé teszik a felnőttet, 7 Az egyén szintjén maradva a kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg: 1. ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik; 2. készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják; 3. önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket pl. siker, karrier; 4. személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok; 5. motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé (Jakó, 2010:2). 8 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. (Zánkai Szakképzési Szolgáltató Centrum, 2010:4) 11

13 hogy megfeleljenek pozíciók és funkciók egész sorának valamint, hogy életük során kezelni tudják a követelmények változásának egy-egy szeletét (Henczi, 2009:100). Az Európai Bizottság is meghatározta azokat a kompetenciákat, amelyeket az oktatás minden szintjén fejleszteni szükséges: 1. Anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technikai kompetencia 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Interperszonális, interkultúrális, szociális és állampolgári kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kifejezőkészség (Pála, 2007) Valamennyi nemzetközi lifelong learning-koncepció szebb jövőt hirdet minden ember számára. Önmeghatározást, egyéni fejlődést, szociális egyenlőséget ígér az élethosszig tartó tanulás megvalósulása esetén. (Óhidy, 2006:2). Tudomásul kell venni, hogy az élettel és annak minden területével lépést kell tartani. Nemcsak a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából szükséges folyamatosan tanulni, hanem azért is, hogy mindennapjainkat felelősen és cselekvően tudjuk élni. A Life Long Learning nem csak formális tanulást jelent. Elsősorban nem formális, iskolai keretek közötti tanulásról van szó, hanem nem-formális (pl. közművelődés, szórakozás, konferencia részvétel stb.) és informális (mindennapi tevékenységünk során) környezetben folyó tanulási folyamatról. Szükséges, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel (számítógép, internet), hogy tisztába legyünk állampolgári jogainkkal és kötelezettségeinkkel, politika hovatartozásunkkal. Fontos, hogy ismerjük önmagunkat, képességeinket és kompetenciánkat, és ha szükséges változtatni vagy alkalmazkodni tudjunk környezetünkhöz. Dokumentumok, irányelvek és elvárások segítik, hogy a felnőttképzés fejlődjön az Európai Unióban, a tagországokban és így Magyarországon is. Azonban az adatokat tekintve meglepő eredményeket találunk: 12

14 1. számú táblázat: A éves felnőttek oktatásban és tréningben való részvétele (%) Ország Belgium 4, 4 6, 4 7, 4 8, 2 8, 3 8, 4 8, 4 Dánia 19, 8 18, 4 25, 6 27, 4 29, 2 29, 2 30, 2 Németország 5, 3 5, 2 7, 4 7, 7 7, 5 7, 8 7, 9 Írország : : 6, 1 7, 4 7, 3 7,6 7,1 Spanyolország 4, 2 4, 4 4, 7 4, 7 10, 4 10, 4 10, 4 Franciaország 2, 7 2, 7 7, 1 7, 1 7, 7 7, 5 7, 3 Olaszország 4, 8 4, 5 6, 3 5, 8 6, 1 6, 2 6, 3 Magyarország 3, 3 2, 7 4, 0 3, 9 3, 8 3, 6 3, 1 Ausztria : 8, 2 11, 6 12, 9 13, 1 12, 8 13, 2 EU 27 : 7,1 9,3 9,8 9,7 9,5 9,5 : nem elérhető adat Forrás: EUROSTAT, Az 1. számú táblázat azt mutatja, hogy a többi országtól eltérően, Magyarországon a 25 és 64 éves kor közötti felnőttek oktatásban vagy tréningen való részvétele folyamatosan csökken; csúcspontja 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás évében volt. Érdekes, hogy ban a magyarországi részvételi arány még 1 %-kal meghaladta a franciaországi adatot, azonban 2004 után a Franciaországban bekövetkező ugrásszerű növekedést Magyarország nem követte, ehelyett lassú, de biztos csökkenést mutatnak az adatok. A 2004-es magyarországi csúcspont közel az Európai Uniós átlag fele volt, míg 2008-ban ez az arány nem érte el az európai uniós arány egyharmadát sem. A Magyar Kormány Egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájában felismeri és a gyengeségek oldalán hangsúlyozza e problémát, azaz Magyarország elmaradását az EU tagállamok átlagához képest a felnőttek képzésben való részvételében. Felhívja a figyelmet, hogy szükséges a korszerű tanulási kultúra kiépítése, annak elégtelen színvonalának emelése. Probléma A felnőttképzésben résztvevők Európai Uniós összehasonlításban alacsony számaránya, az alacsony végzettségűek, az idősek és az, inaktívak alulreprezentáltsága. valamint A korszerű tanulási kultúra széleskörű elterjesztéséhez szükséges humán és infrastrukturális feltételek elégtelen színvonala (Magyar Köztársaság Kormánya, 2005). Mindez azért elgondolkodtató, mert számos törvény, javaslat és stratégia nagy foglalkozik a felnőttképzés kérdésével, és az európai uniós csatlakozással Magyarország is jogosulttá vált az Európai Unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, így több tőkét tud fordítani a felnőttképzés fejlesztésére. Ennek ellenére a munkaképes korú felnőttek oktatásban, képzésben való részvételi aktivitása elmarad a kívánatos szinttől. 13

15 4. Felnőttképzés Magyarországon Éljél úgy, mintha holnap meghalnál, de tanulj úgy, mintha örökké élhetnél. /Mahatma Gandhi/ Az 1989-ben Magyarországon a rendszerváltással számos addig jól működő, nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató munkahely szűnt meg, maga mögött hagyva azokat a munkanélkülieket (az ipari és mezőgazdasági munkát végzők 26%-a), akik sajátos okokból nem tudtak újra elhelyezkedni: szakmai tudásukra, tapasztalatukra nem volt szükség tudásuk bővítésre, aktualizálásra szorult nem ismerték, nehezen tájékozódtak a hirtelen kialakult, rohamosan fejlődő technikai világban tanácsadásra szorultak a munkakeresésben (többen már éve az adott vállalatnál, munkahelyen dolgoztak) stb. Így igény keletkezett az át- és továbbképzésekre, tanácsadásokra. Száma megnőtt és létszáma bővült a hátrányos helyzetűek csoportoknak, így a romák csoportjának: 1993-ban a lakosság 5%-a, 2003-ban 6%-a volt cigány származású testi és/vagy értelmi fogyatékkal élők csoportjának: felmérések alapján a fogyatékkal élők esetében alacsonyabb az átlagos iskolázottsági szint. Magyarországon a fogyatékkal élő munkaképes korúak munkanélküliségi aránya 85 %. Ez az arány messze az Európai Unió országainak átlaga (40%) felett van. tartósan munkanélküliek csoportja: e csoport kialakulásához többnyire az alacsony iskolázottsági szint, az elavult szakmai tudás vezetett alacsony iskolai végzettségűek (8 általánossal illetve azzal sem rendelkező felnőttek): a munkanélküliek 29%-a e kategóriába tartozik; számukra kifejezetten nehéz a képzéshez való hozzáférés és a szakképzettség megszerzése. 45 éven felüli munkanélküliek: e felnőttek nehezen jutnak hozzá új munkahelyhez, illetve kihívást, nehézséget jelent a már meglévő munkahely megtartása is. 14

16 E hátrányok összegződhetnek, ördögi kört kialakítva, melyből a kitörés megvalósíthatatlannak tűnik (Babos, 2010a). A problémák megoldása lehet a tanulás, a tudás aktualizálása, bővítése, új ismeretek megszerzése, szakképzések elvégzése. Megoldást nyújthat, ha a felnőtt igénybe vesz valamilyen felnőttképzési szolgáltatást. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. (2001. évi CI. törvény 29 ). A felnőttképzési szolgáltatások jellemzően az alábbiak: Előzetesen megszerzett tudás felmérése: ez esetben a felnőttképzési intézmény, a felnőttképzési szakember felméri a képzésre jelentkező felnőtt tudását, eddigi életében megszerzett tapasztalatait majd enne alapján a felnőtt felmentést nyerhet az egyes modulok óráinak látogatása alól, valamint akár díjkedvezményben is részesülhet. Pályaorientáció, állásinformáció: segít a felnőttnek megválasztani a továbbképzés kiválasztásában, pályát választani, valamint információt ad, az aktuális álláskínálatról. Képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás: segítheti a felnőttet abban, hogy hogyan érheti el legbiztosabban és leghatékonyabban a képzési célt, célokat. Álláskeresési technikák: többek között lehet önéletrajz írás, valamint tréning is, melyen szerepjátékkal gyakorolhatják például egy állásinterjú lefolyását a résztvevők. Többek között, e szolgáltatások igénybevételével a felnőtt magabiztosabban dönthet, milyen képzésre, tanfolyamra van szüksége, segítheti az elhelyezkedés menetét; és feltérképezheti kompetenciáit, illetve a már meglévőket felerősítheti, és tudatosan felhasználhatja, hogy életkörülményeit javítsa. Számos program, és Magyarország 2004-es az Európai Unióhoz történő csatlakozásával hatalmas tőke áll rendelkezésre, melyet befektetve lehetőség nyílt és nyílik a felnőttek képzésére, elhelyezkedési tanácsadások nyújtására és a képzési és munkapiaci igények felmérésére és 2006 között a HEFOP (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program), 2007-től pedig a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) és a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) eddig sohasem látott összegeket fordított, illetve fordít a felnőttek képzésének, felzárkóztatásának megvalósítására. 15

17 Így a A tudás esély A 21. század iskolája Rugalmas képzés Egyenlő esélyű hozzáférés Magyarországon Lépj egyet előre I-II. Út a munkába stb. programok megteremtésével lehetőségek tárháza nyílt meg a felnőttek számára tudásuk bővítésére, aktualizálására. Úgy gondolnánk, mindezek birtokában, a felnőttkori tanulásban való részvételi arány folyamatosan nő, vagy legalábbis nem csökken. Azonban amint azt az 1. számú táblázat adatai is mutatták 2004-hez képes közel egy egész százalék ponttal esett vissza a képzésben résztvevők aránya Magyarországon. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Minden ember érték - fejezi ki a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program szlogenje. A humán erőforrásba, azaz az emberbe befektetett energia és tőke az egész nemzet számára megtérül, növelve egyéni és társadalmi értékét, növelve boldogulását egy sikeresebb jövőhöz vezető út lehetőségét megteremtve. A HEFOP három szakminisztérium: Egészségügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium 9 együttműködésével, az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként 750 millió eurós (191 milliárd Ft) támogatásból valósult meg. Hatékony végrehajtásáért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban működő HEFOP Irányító Hatóság a volt a felelős. A megvalósuló programokat és eredményeiket a HEFOP Monitoring Bizottság értékelte június 1-jétől az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium néven működik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladatai jelentős részben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoznak. 16

18 E lehetőséggel, számos programmal segítve a felnőtteket, megelőzhető lehetett volna a munkanélkülivé válás, illetve a már munkanélküli státuszban élőknek megoldás kínált a munkába állásra. A HEFOP átfogó céljai voltak: minél több ember dolgozzon a gazdaság igényeinek megfelelő képzéssel növelni az emberek versenyképességét a munkaerő-piacon elősegíteni a társadalmi beilleszkedést (HEFOP, 2006) A HEFOP a PHARE 10, az OFA 11 és az EQUAL 12 foglalkoztatási és képzési programok módszerét és tapasztalatát fel tudta használni a sikeresebb intézkedések érdekében. Prioritása volt többek közt, az aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása, a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés elősegítésével és az egész életen át tartó tanulás támogatása, az alkalmazkodó képesség javítása. A HEFOP legmegfelelőbb megoldásként a programon keresztül megpályázható támogatási források felhasználását kínálta (Babos, 2010a:85). A hátrányos helyzetű csoportok megsegítésére (különös tekintettel a romák foglalkoztathatóságának javítására) 40 millió euró állt rendelkezésre, melyre pályázhattak az egyházak, civil és nonprofit szervezetek. A programok céljainak legteljesebb elérésében segítette a nem állami szervezeteket az ESZA Kht. 13. Az alternatív képzési programok lehetőséget nyújtottak azok számára is, akik a hagyományos iskolarendszerből lemorzsolódtak, hiszen szükségleteik és körülményeik figyelembevételével próbáltak olyan megoldást találni a problémáikra, hogy legyen lehetőségük tanulmányaik folytatására, és a képzettséghez hozzájutás segítségével a munka világába történő integrációra. (Babos, 2010a:123). 10 A PHARE programot 1989-ben hozták létre a közép- és kelet-európai országokban a végbement rendszerváltozás után, és eredeti célja Magyarország és Lengyelország felzárkóztatása volt a fejlett nyugati európai országokhoz től a Strukturális Alapok fogadására való felkészítés volt az elsődleges feladata, míg az utolsó évben, 2003-ban a szociális és foglalkoztatási politika is szerepelt a Nemzeti Phare Program legfőbb prioritásai között. (Babos, 2010a:82) 11 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány az országos foglalkoztatási intézményrendszerben fontos szerepet tölt be. megalapítása óta (1992) ötezer program megvalósításával, valamint 38,4 milliárd Ft támogatás folyósításával, több mint 545 ezer főt segített az elsődleges munkaerőpiacra. (Babos, 2010a:84) 12 Az EQUAL egyike a négy, a Strukturális Alapokból támogatott közösségi kezdeményezésnek, finanszírozása az Európai Szociális Alap forrásaiból történik. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított EQUAL program célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. 13 A projektek kidolgozásában feladatként tűzte ki a programmunkatársak számára nyújtandó tanácsadást és a helyi szervezetek közötti együttműködés megkönnyítését szolgáló segítségnyújtást is. Az intézkedésen belüli programok. (Babos, 2010a:123) 17

19 A programok megnevezése és céljainak részletes leírására a dolgozat terjedelme nem ad lehetőséget, ezért összefoglalóan a és a programok fő céljai többek közt az alábbiak voltak: munkanélküli felnőttek képzése, folyamatos pszicho-szociális támogatás mellett 12 hónapon túli munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának segítése hátrányos helyzetűek számára fejlesztő szolgáltatás, tanácsadás, személyiség- és képességfejlesztés és munkaerő-piaci felkészítés helyi szükségleteket és a közös érdekeket felismerő szervezetek összefogásának erősítése minőségbiztosítási rendszer kiépítése munkaadók motiválása a hátrányos helyzetűek alkalmazásának céljából Babos Zsuzsánna kutatásában megállapítja, hogy több felnőtt kimaradt a képzésből és munkába állt, többen viszont a képzettség megszerzése után sem tudtak munkába állni. Ennek oka többek közt, hogy gyakran nem volt olyan munkaadó, aki igényt tartott volna a munkavállalókra. Ezért fontos, a munka-piaci kereslet és kínálat figyelembevétele. A célcsoport tagjai inkább a munkavállalásra koncentráltak, és a ma munkalehetőségét nem váltották fel a képzések által kínált hosszabb távú, esetleg jobb munkalehetőséggel szemben; nem kívántak tanulni. A projekt pozitívumaként írható le, hogy minősége folyamatosan javult a tapasztalatok bővülésével. A szervezetek sikeresen együttműködtek a munkaadókkal, kisebbségi önkormányzatokkal és egyesek a Munkaügyi Központokkal. Negatívumként írható le, hogy a pályázok nagy része a pályázati elemeket többször nem értették meg, vagy rosszul értelmezték. Pénzügyi problémák jelentek meg, melyek a pályázati támogatás késésével, az alacsony önerőből fakadtak. Összességében a pályázatok eredményességével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Vélhetően felmérés hiányában nem a helyi szükségleteknek megfelelő képzések indultak, az utánkövetés megvalósításának módja nem volt kidolgozott, így nincs pontos információ a programban részvevő felnőttekről azzal kapcsolatban, hogy hányan tudtak tartósan elhelyezkedni, mennyire érezték a képzésben való részvételt hatékonynak, eredményesnek. Nem lehet megállapítani, hogy az esetleges sikertelenség a módszer elégtelenségén, a pályázati rendszer túlbürökratizált voltán, a pályázók munkájának hiányosságain, vagy a célcsoport érdektelenségén, illetve ezek kombinációin múlik-e. (Babos, 2010b:131). A HEFOP 2.3-as intézkedése rövidtávon pozitív eredményeket mutat a kitűzött célok minimum értéke minden esetben megvalósult azonban hosszú távon az információhiány miatt nem értékelhető. 18

20 Amint azt az 1. számú táblázat valamint a HEFOP 2.3 projektje is érzékelteti, Magyarországon a 25 és 64 év közötti felnőttek nem, vagy nagyon nehezen látják be, hogy nincs vége a tanulásnak az iskola kapuin kilépve. A felnőttek képzésének szükségét azonban a 2. számú táblázat adatai is indokolják. 2. számú táblázat: Foglalkoztattak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint (ezer fő) Év 8 általános iskolánál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szak-iskola, szakmunkásképző Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen ,4 772, ,5 423,9 737,9 355,7 246, , ,1 676, ,1 309,2 947,1 383,3 244, , ,0 644, ,0 332,6 940,1 389,9 275, , ,3 639, ,3 329,5 927,9 397,6 269, , ,3 612, ,4 329,0 935,7 416,7 265, , ,1 574, ,9 345,4 978,4 443,5 299, , ,9 544, ,8 334,8 974,4 478,0 332, , ,2 537, ,9 342,6 956,7 492,5 335, , ,2 506, ,2 348,4 976,7 511,8 330, , ,8 484, ,1 355,5 976,2 519,6 329, , ,3 473, ,8 344,8 963,4 541,3 355, , ,9 431, ,3 348,9 948,2 549,6 358, ,9 Forrás: KSH, 2010a. A 2. számú táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy alacsonyabb iskolai végzettség esetén, azaz a 8 általános iskolánál kevesebbet vagy általános iskola 8. osztályát végzett felnőtteknél a foglalkoztatottá válás esélyei jóval kisebbek, mint a magasabb iskolai végzettségűek esetében hez képest 2009-re összességében csökkent a foglalkoztatottak száma. A csökkenés ellenére foglalkoztatási bővülés figyelhető meg az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek körében. Radikálisan csökkent a foglalkoztatás az iskolai végzettség nélküli, illetve a befejezett 8 osztályos végzettséggel rendelkezők esetében. Néhány év adatai alapján is látható, hogy a munkaerőpiac egyre kevésbé igényli az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat. A munkanélküliség minden esetben iskolai végzettségtől függetlenül növekszik, melyet a 3. számú táblázat szemléltet. 19

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A PARTNEREK TOVÁBBI SZAKMAI PARTNEREK Budapest Esély Nonprofit Kft., 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány ZSZI PLUSZ Oktatási Kereskedelmi

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben