ERDEI ÚTÉPÍTÉS A HANSÁGBAN

Átírás

1 G ERDEI ÚTÉPÍTÉS A HANSÁGBAN ZUMPF ANDRÁS A 20 évvel ezelőtt létrehozott önkéntes ifjúsági táborokban végzett lecsapolásl munka hatására kedvező feltételek alakultak ki a hansági területen az erdőgazdálkodás számára. A különböző erdőgazdálkodási tevékenység beindításának és rendszeres végzésének elsősorban az esős időszakban gátat szabott, hogy a Hanságban nem voltak megfelelő erdei utak. Az erdőtelepítési munkákhoz az anyagok, eszközök, a dolgozók helyszínre szállítása, és a várható fatömegszállítási feladat egyre sürgetőbbé tették az útépítést. A Kisalföldi EFAG a 70-es évek elején kezdett hozzá hansági útépítési programjának végrehajtásához. A Hanság geológiai jellemzése A Hanság alapkőzete az Alpok terepszint alatt méter mélyen húzódó, kristályos összetételű felszíne. Erre miocén, pliocén, pleisztocén eredetű rétegek települtek. A felső (pleisztocén) réteg m vastag (1. ábra). Ezt a réteget a tektonikai mozgások hatására lesüllyedt területen húzódó ős- Duna rakta le. A meder fokozatosan északra húzódásával a szél erre a rétegre finom homokot rakott le, amelyet az áradások meszes agyagréteggel vontak be. További feltöltődést okozott a délről és délnyugatról érkező kisebb folyók által elterített finom homok és iszapos, agyagos rétegek egymásba halmozása. A vizenyős, sekély állóvizű területen először növényi maradványokkal vegyes, néhány iszapréteg, majd a fenéken felhalmozott, elhalt növényi részekből tőzegréteg képződött (2. ábra). A területen néhol a felszínen, illetve a felszín közelében található a pleisztocén kavicsos homok és homokos kavics. 1. ábra. A Hanság geológiai metszete

2 2. ábra. Jellemző talajszelvény a Hanságban 0,60-1,5 0 kotu tözegsa r tőze g 1,00-2,00 iszap homoktisz t homo k 2, homokos kavic s Mechanikai stabilizációs útépítés A hansági útépítési program tervezési része több fázisból állt. Először megvizsgáltuk a helyi meglevő homokoskavics-bányák anyagát, hogy azok menynyiben elégítik ki a mechanikai stabilizációval szemben támasztott követelményeket. Ezután a tervezés alatt levő utak nyomvonalában és azok környékén fúrásokat végeztünk annak megállapítására, hogy a homokos kavicsot fedő iszapos, agyagos, kotús réteg hol vékonyodik el annyira, hogy új bányát gazdaságosan lehessen nyitni. A talajmechanikai vizsgálatok során meghatároztuk a stabilizációs anyag talajfizikai és tömörítési jellemzőit (3. és 4. ábra). Az útépítési technológiát az ERDŐTERV és a Kisalföldi EFAG szakemberei közösen határozták meg. Az utak építését két ütemben, kétéves időtartamra terveztük. Krisztinaberek-i bány a 3. ábra. Szemeloszlási görbe -S , 0,1. szemcseatméro r 2,25 Krisztinaberek-i bany a 4. ábra. Proctor-görbe 2,20 Kmax 2< 2 2 P ' c m 2,15 2,10 A Az első évben a földműre 30 cm vastag, iszapos, kavicsos homok-, talajjavító réteget javasoltunk teríteni (5. ábra). Ezt az anyagot a helyi homokos kavicsos bánya fedőrétegéből termelték. Terítés után az utat az erdészet átadta a forgalomnak, melynek hatására a terített réteg keveredett az alatta levő kotús, tőzeges altalajjal. Ezáltal javította a földmű talajfizikai jellemzőit. Esős időben a magas iszap- és agyagtartalom miatt ez a réteg gyakran csúszóssá és ideigle-

3 5. ábra. A mechanikai stabilizáció építési fázisai nesen használhatatlanná vált. A laza, gyenge teherbírású, kotús, tőzeges réteg az egyéves forgalom hatására (elsősorban a keréknyomok alatt) összenyomódott, így az összekeveredett földmű szintje, valamint a pályaszerkezet lesülylyedt. Az 5. sz. ábrán ezt sematikusan ábrázoltam. A második évben a kialakított pályára 25 cm vastag, jó minőségű homokos kavics mechanikai stabilizációs réteg építését terveztük a helyi anyag felhasználásával. Az EFAG rendelkezésére álló munkagépek alapján a második évi féteg építési technológiáját az alábbiakban határoztuk meg: az első évi réteg profilba hozása vontatott gréderrel, az első évi réteg tömörítése vontatott hengerrel, helyi homokos kavics stabilizációs anyag helyszínre szállítása billenőplatós tehergépkocsikkal, stabilizációs réteg elterítése tolólapos dózerrel, szükség esetén az optimális víztartalom (Wopt.) eléréséhez vízlocsolás vontatott, ún. szippantótartállyal, profilba hozás vontatott gréderrel, stabilizációs tömörítés vontatott hengerrel, felületi lezárás hígított bitumennel. Az ismertetett módszerrel mintegy 50 km erdei út épült, amelyeken máiöt éve bonyolódik a forgalom. A kitűzött célt sikerült elérni; az erdőterületek időjárásbiztosan megközelíthetők, az erdőgazdasági feladatok végrehajthatók. A megépült utak karbantartása könnyű. Gréderrel rendszeresen javítják a profilt, és a tömörítést is elvégzik. Ahol a pálya a vastag kotu-, tőzegréteg összenyomódása miatt megsüllyedt, rendszeresen rátöltenek, eredeti szintre emelik. így egyes helyeken a stabilizáció eléri a 0,80 1,50 m-es vastagságot. A javasolt felületi lezárást azonban nem építették meg, így a felső kavics kipereg a pályaszerkezetből és száraz időben a forgalom felveri á port. Műanyag szőnyeg alkalmazása A puha talajon való töltésépítés és más mélyépítési létesítmény (áteresz, híd, csatornák, térburkolatok stb.) építése sok gondot jelent a földmű káros megsüllyedése, a töltés alatti alaptörés, az ágyazat eliszapolódása és a földmű tönkremenetele következtében. A problémák egy része a puha talajnak a vízszintes és függőleges feszültségekkel szembeni kis ellenállásban keresendő. Külföldi kutatók a puha talajon való töltések építéséhez többfajta műanyag szőnyeget kísérleteztek ki. Az OMFB finanszírozásában sikerült az osztrák CHEMIE LINZ AG. által gyártott PP VLIES TS 400 jelű anyagot a Hanságban kipróbálni és bemutatni. A szőnyeg végtelenített, vékony polipropilén

4 6. ábra. Mechanikai stabilizáció műanyag szőnyeg felhasználásával húzófeszültségek fellépes e szálból, tűnemezelt eljárással készül, több vastagságban és szélességi méretben. Rendkívül nagy előnye a vízáteresztő, valamint megnyúlási képesség. Eredeti hosszának %-ára képes nyúlni anélkül, hogy elszakadna. A szőnyeg alkalmazásával alapvetően két negatív hatást kívánunk kiküszöbölni: a keréknyomok alatti vízszintes feszültségeket (6. ábra), a kotú és a stabilizáció összekeveredését. Az építési technológiát a következőkben határoztuk meg: földműépítés, műanyagszőnyeg-terítés, műanyag szőnyeg szélességi toldása benzin forrasztólámpával, homokos kavics helyszínre szállítása, stabilizációs réteg elterítése tolólapos dózerrel, profilkészítés gréderrel, vontatott tartállyal szükség szerint vízlocsolás, tömörítés vontatott hengerrel, felületi lezárás hígított bitumennel. A kialakított technológiával kísérleti útszakaszt építettünk, melyet a szakközönségnek bemutattunk. Ezzel a módszerrel a korábbi technológiához képest több célt sikerült elérni: az út egy ciklusban, gyorsan, folyamatosan építhető, az építő és szállító járművek a talajjavító réteg elmaradása miatt, biztonságosan tudtak közlekedni, a sáros rétegben és a kotubán nem akadtak el. A korábi építésnél erre sok példa volt, a szállító járművek az építés alatt hatásosabban tömörítették a pályát, ezzel a mechanikai stabilizáció szempontjából alapvetően fontos tömörítés hatékonyabban és jobban végrehajtható. az út azonnal forgalomba vonható volt, ezáltal a szállítási feladatok végrehajtását az építés után azonnal meg lehetett kezdeni, összehasonlítva a korábbi technológiával kialakított pályaszerkezet vastagságát (30 cm talajjavító réteg, 25 cm mechanikai stabilizáció, összesen 55 cm) a műanyag szőnyeges pályaszerkezettel, megállapítható, hogy az utóbbi 15-cm-rel vékonyabb, mégis nagyobb egyenérték-vastagságot képvisel, a műanyag szőnyeg teherelosztó, a keveredést megakadályozó szerepe, valamint a vastagabb mechanikai stabilizáció egyenérték-vastagsága miatt. A korábbi technológiában a talajjavító réteg egyenérték-tényezője lényegesen kisebb a mechanikai stabilizáció egyenérték-tényezőjénél, korábbi elemzéseink szerint a közvetlen (kisebb beszállítandó anyagmennyi-

5 ségből adódó anyag-, szállítási költség és a stabilizáció építési költsége), valamint a közvetett (a szállítókapacitás-felszabadulás, a szállítási feladat gyors megkezdése, a biztonságos közlekedés stb.) költségek együtt fedezik a műanyag szőnyeg anyag- és beépítési költségeit és a rendelkezésre álló saját mechanikai stabilizációs anyag 20 km-ről történő szállítása esetén Ft/km költség megtakarítható. A műanyag szőnyeg felhasználásával bármely puha talajon építendő út műszaki paraméterei (teherbírás, behajlás, süllyedés, fagyveszélyesség) javíthatók, az építés folyamatosan, gyorsan végrehajtható. Az út egyszerű eszközökkel az erdőgazdaságoknál rendszerint meglevő gépi berendezésekkel építhető, építés után azonnal forgalomba vonható. A szőnyeg nagymértékű megnyúlásával vízszintes feszültségeket képes felvenni, szűrőhatása révén csökkentheti a fellépő semleges feszültségeket. Francia erdészeti szakemberek kiterjedten használják a műanyag szőnyeget puha agyagtalajon, mechanikai stabilizációs útépítésnél. Agyagtalajon a szőnyeget, mint fagyvédő réteget is alkalmazzák. A műanyag szőnyeg elterjedésének akadálya jelenleg, hogy csak tőkés importból szerezhető be. Remélhetőleg a hazai gyártás ezt a problémát is megoldja, és a hazai műanyag szőnyeg a mélyépítés terén számos (víztelenítési, vízelvezetési, puha talajon történő egyéb építési) műszaki feladat megoldására lesz alkalmas. t P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Az Erdészeti Tudományos Intézet Sopronban pályázatot hirdet három tudományos munkatársi állás betöltésére. A tudományos munkatársaknak a gazdaságtani és munkatani főosztály gazdaságtani osztálya számára meghatározott kutatási feladatok megoldásában kell részt venniük. Pályázhatnak: erdőmérnöki vagy közgazdasági oklevéllel és legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezők, akik a kutatómunkához hivatást éreznek. A pályázók közül előnyben részesülnek az idegen nyelvtudással (főleg orosz és angol v. német), valamint erdőmérnök közgazdász képzettséggel rendelkezők. A betöltendő állások után a 16/1977. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendeletben az erre a munkakörre megállapított illetmény jár. A pályázatoknak tartalmazniuk kell: a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását és fizetését, a pályázó eddigi szakmai munkájának és eredményeinek részletes ismertetését, tudmányos munkájának részletes ismertetését, nyelvismeretét, a nyelvismereti fok megjelölésével, jelentősebb külföldi tanulmányútjait. A pályázathoz mellékelni kell: részletes önéletrajzot, a szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy annak hiteles másolatát, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt. A pályázati kérelmet az előírt mellékletekkel együtt, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójához (1277 Budapest. Pf.: 17.) július 31-ig kell beadni.