Kereskedelmi szerződések

Átírás

1 Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai

2

3 Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...15 Rövidítések jegyzéke...17 Általános rész...19 I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai Az üzleti- és a magán élet szerződéseinek szabályozása A kereskedelmi ügylet Kereskedelminek minősített ügyletek Kereskedelmi ügyletek napjainkban Az üzleti életben alkalmazott szerződések közös vonásai A joggyakorlatban kialakult jellemzők Az atipikusságból fakadó vonások...27 II. A kereskedelmi szerződések létrejöttének módjai Versenyeztetési eljárás A szerződéskötésre irányuló versenyeztetési eljárások általában Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás A kötelezően előírt versenyeztetési eljárás mellőzése, verseny tisztasága Közbeszerzés Szerződéskötés közvetítők útján A kereskedelmi közvetítők gazdasági szerepe A közvetítők jogi szabályozása A közvetítői szerződések rendszerbeli elhelyezése Általános szerződési feltételek Az általános szerződési feltétel jelentősége a szerződéskötési folyamatban Az általános szerződési feltétel meghatározása Az általános szerződési feltétel szerződés részévé válása külön tájékoztatási kötelezettség Elektronikus úton történő ügyletkötés és elektronikus aláírás Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás Felek jogi helyzete az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásra irányuló jogvszonyban Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás Az elektronikus úton kötött szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás...48

5 5.5. Az elektronikus szerződéskötés sajátosságai Szerződés létrejötte elektronikus úton Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok Elektronikus aláírás Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások Az elektronikus aláírás és fajtái...55 III. A Kereskedelmi szerződések pénzbeni teljesítési módjai (fizetési módozatok) Pénzforgalmi szolgáltatás, fizetési művelet A pénzforgalmi szolgáltatások alanyai: Fizetési műveletek, fizetési módok csoportosítása Átutalás Az átutalás általános szabályai Az átutalás különös szabályai Beszedés A beszedés általános szabályai A beszedés különös szabályai A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés Okmányos meghitelezés (akkreditív) Készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása Készpénzbefizetés fizetési számlára Készpénzkifizetés fizetési számláról Készpénzátutalás...67 Különös rész...69 I. Forgalmazási szerződés A forgalmazási szerződés gazdasági szerepe Elhatárolás az adásvételi láncolattól Funkció Disztribúciós szerződés A forgalmazási szerződés meghatározása A forgalmazási szerződés alanyai A forgalmazási szerződés tárgyai A felek fő kötelezettségei Versenyjogi korlátok...78 II. A Barter-ügylet A szerződés gazdasági szerepe A szerződés fogalma és jellege...80

6 2.1. Barter Kompenzációs ügylet Ellenügylet, viszontvásárlás (parallel trading) Visszavásárlási ügylet (buy back) Offset ügylet A jogviszony keletkezése A jogviszony alanyai A jogviszony tárgya A jogviszony tartalma A jogviszony megszűnése...84 III. Bizományi szerződés A bizományi szerződés szabályozásának történeti előzményei A bizományi szerződés fogalma A bizományi szerződés, mint jogviszony A bizományi jogviszony tárgya A bizományi jogviszony tartalma A bizományos kötelezettségei és jogai A megbízó jogai és kötelezettségei...89 IV. Közvetítői szerződés A szerződés fő jellemzője A szerződés alanyai A jogviszony tárgya A szerződés létrejötte, tartalma A jogviszony tartalma Tájékoztatási kötelezettség A díjra való jogosultság, annak esedékessége Költségek viselése Törvényes zálogjog A megbízási szerződés mögöttes szabályainak érvényesülése Utasítási jog Közreműködő igénybevételének lehetősége A közvetítői szerződés megszűnése A tartós közvetítői szerződés A szerződés fő jellemzője tartós jogviszony A szerződés alanyai az önállóan eljáró közvetítő A jogviszony tárgya A tartós közvetítői szerződés létrejötte, tartalma A közvetítő képviseleti joga A közvetítő díjazása jutalék Jutalék fajtái...99

7 7.8. A jutalék esedékessége A megbízó tájékoztatási kötelezettsége elszámolás Az ügynöki szerződések közötti átfedés hatása az ügynöki jutalékra Jutalék a szerződés megszűnése után A szerződő felek egyéb jogai és kötelezettségei A szerződés időtartama felmondás A közvetítő kártalanítása A szerződés megszűnését követő versenykorlátozás V. Lízingszerződés A pénzügyi lízing kialakulása, gazdasági szerepe, szabályozási előzményei A lízing megjelenése A lízing magyarországi szabályozása Lízing és kodifikáció A pénzügyi lízing fogalma A pénzügyi lízingszerződés alanyai A lízingbeadó A lízingbevevő A gyártó / szállító A pénzügyi lízingszerződés tárgya A jogviszony tartalma Nyilvántartásba-vételi kötelezettség Szavatossági igények Hasznok, terhek, költségek, kárveszély A lízingtárgy átruházása esetén irányadó szabályok A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek A tulajdonszerzés, jogszerzés lehetőségének az átruházása Lízingdíj A szerződés felmondása Elszámolás A lízing további fajtái Operatív lízing Másodkézi lízing (secondhand leasing) Visszlízing (sale and lease back) Privatizációs lízing VI. Jogbérleti (franchise) szerződés A jogbérleti szerződés jellege A jogbérleti szerződés fogalma megjelenési formák Kereskedelmi franchise...129

8 3.2. Szolgáltatási franchise Termelési franchise Vegyes franchise A jogbérleti jogviszony alanya A jogbérleti jogviszony tárgya A jogbérleti jogviszony keletkezése A jogbérleti jogviszony tartalma A jogbérletbe adó jogai A jogbérletbe adó követlezettségei A jogbérletbe vevő jogai A jogbérletbe vevő kötelezettségei A jogbérleti jogviszony megszűnése VII. Koncesszió Gazdasági szerepe, jogi szabályozása Fogalma, jellege A szerződés alanyai A koncesszióadó A koncesszióvevő A jogviszony tárgya A jogviszony tartalma A jogviszony létrejötte A kiválasztás A koncessziós szerződés megkötése A koncessziós társaság megalapítása A jogviszony megszűnése Megszűnési esetek Vagyoni kérdések VIII. Faktoring A Faktoring gazdasági szerepe és története A faktoring kialakulása A modern faktoring megjelenése A faktoring nemzetközi megítélése A faktoring kialakulása Magyarországon A faktoring meghatározása A faktoring, mint komplex jogügylet A faktoring korábbi szabályozása Kodifikációs szükséglet Faktoring típusok a gyakorlatban A faktoring jogviszony a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján A jogviszony létrejötte, a jogviszony tárgya...148

9 3.2. A jogviszony alanyai A Faktoring szerződés Nyilvántartásba-vételi kötelezettség A faktoring szerződés megszüntetése, felmondása A faktoring szerződés megszüntetése közös megegyezéssel A faktoring szerződés felmondása A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása Kifizetésének megtagadása Igénybevételének elmaradása Rendelkezésre tartás Faktoring fogalomtár IX. A vállalkozási típusú szerződések A vállalkozási szerződés általános szabályai Fogalom Személyes tevékenység kifejtése Alakszerűség és tartalmi előírás A tevékenység megszervezése A megrendelő utasítási joga A tevékenység végzésének helye A megrendelő ellenőrzési joga Közreműködő igénybevétele A munkavégzés összehangolása Többletmunka, pótmunka A vállalkozói díj A vállalkozót illető törvényes zálogjog A szolgáltatás átadás-átvétele A dolog tulajdonjogának átruházása A szerződés lehetetlenülése Megrendelő elállási, felmondási joga Ingyenes vállalkozási szerződés A tervezési szerződés Fogalom A tervdokumentációval szembeni elvárások A terv hibája miatt érvényesíthető jogok Jogszavatosság A kivitelezési szerződés Fogalom Fővállalkozó, alvállalkozó fogalma Megrendelő kötelezettségei Vállalkozó kötelezettségei Építési napló...173

10 3.6. A kivitelezési tevékenység befejezése A kutatási szerződés Fogalom és sajátosságok Jogszavatosság A szerződéssel összefüggő üzleti titok X. Szállítmányozás A szállítmányozási szerződés fogalma, formái, jellegzetességei A szállítmányozási szerződés funkciója A szerződés létrejötte, alanyai A szerződés létrejötte Alanyai A szerződés tartalma, a felek jogai és kötelezettségei A szállítmányozó jogai és kötelezettségei A megbízó kötelezettségei és jogai A szerződésszegés, felelősség A szállítmányozó szerződésszegése A megbízó szerződésszegése Igényérvényesítés Egyéb szabályok XI. A helyiségbérleti szerződés Gazdasági funkció A helyiségbérleti szerződés fogalma, jellege A helyiségbérleti jogviszony keletkezése Szerződéssel Jogutódlással A helyiségbérleti jogviszony alanyai A helyiségbérleti jogviszony tárgya A helyiségbérleti jogviszony tartalma A bérbeadó jogai és kötelezettségei A helyiségbérleti jogviszony megszűnése Megszűnési okok A bérbeadó felmondási joga A bérlő felmondási joga XII. Számlaszerződések, betétügyletek A Fizetési számla szerződés A fizetésiszámla-szerződés fogalma A jogviszony keletkezése A számlavezető jogai és kötelezettségei A számlatulajdonos jogai, kötelezettségei...202

11 1.5. A szerződés megszüntetése A fizetési megbízási szerződés A fizetési megbízási szerződés fogalma A fizetési megbízás teljesítésének megtagadása Díjkövetelés Felmondás A betétszerződés A szerződés fogalma A jogviszony jellege, tárgya A jogviszony alanyai, a szerződés megkötése A jogviszony tartalma A jogviszony megszűnése, visszafizetés A takarékbetét-szerződés A takarékbetét és a takarékbetét-szerződés fogalma A jogviszony jellege és keletkezése A jogviszony alanyai A jogviszony tartalma A jogviszony megszűnése Az Országos Betétbiztosítási Alap Bankkártyaszerződés Gazdasági funkció A bankkártya-jogviszony keletkezése A bankkártya-jogviszony alanyai A bankkártya-jogviszony tárgya A felek jogai és kötelezettségei A bankkártya-jogviszony megszűnése XIII. Biztosítási szerződés A biztosítási szerződések szabályozása és csoportosítása Kárbiztosítás Összegbiztosítás Az egészségbiztosítás Biztosításközvetítők A biztosításközvetítőkre vonatkozó általános szabályok Biztosításközvetítők tevékenységére vonatkozó közös szabályok Függő biztosításközvetítő Független biztosításközvetítő Az alkuszi ügylet főbb jellemzői Az alkusz és a biztosító kapcsolata A biztosítási jogviszony alanyai Biztosító Szerződő fél...230

12 3.3. Biztosított Kedvezményezett Károsult A biztosítási jogviszony tárgya A biztosítási szerződés szabályozásának sajátosságai A biztosítási szerződés létrejöttének folyamata Tájékoztatási-együttműködési kötelezettség Ajánlati kötöttség Alakiság, tartalmi követelmény A szerződés létrejötte A biztosító kockázatviselése A kockázatviselés kezdete A szerződés lehetetlenülése a szerződés létrejötte és a kockázatviselés kezdete közötti időszakban A biztosítási díj, mint a kockázatviselés, illetve helytállás ellenszolgáltatása A biztosítási díj esedékessége A díjfizetés elmulasztásának vagy részbeni teljesítésének hatása a kötelemre A szerződés praestare szakasza A biztosítási esemény bekövetkezése és hatása a jogviszonyra A szerződés teljesítést követő létszaka A biztosítási szerződés megszűnése A Kárbiztosítási szerződések speciális szabályai A kárbiztosításról általában A kárbiztosítás közvetett tárgyához kapcsolódó szabályok A jogviszony tartalmánál jelentkező egyéb sajátosságok További mentesülési lehetőségek a biztosító részére A felmondási jog A biztosító megtérítési joga A felelősségbiztosítási szerződés A felelősségbiztosítás sajátossága A felelősségbiztosítási jogviszony alanyainak jogi helyzete A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony A jogviszony alanyai A szerződéskötés sajátosságai A szerződés területi hatálya A szerződés időbeli hatálya A biztosítási díj A szerződés megszűnése A felek jogi helyzete kár esetén A törvényi engedményi jog és a megtérítési (regressz) jog...267

13 16. Az összegbiztosítási szerződések Általános szabályok Az életbiztosítási szerződések sajátosságai Kedvezményezett Kedvezményezett jelölés módosítása, visszavonása A szerződéskötés sajátosságai A jogviszony tartalmának sajátosságai Balesetbiztosítás A szerzők életrajza...275

14 Előszó A kötet szerzői olyan oktatók, akik részben a Miskolci Egyetem, részben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanítanak kereskedelmi jog tárgyat, és akiket összefűz egy közös szál, a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara, ahol egykor diákok, vagy egyetemi tanárok voltak, illetve annak még most is munkatársai. Jelen kötet nem előzmények nélkül való, hetedik stációja a megkezdett munkának. Az 1996-ban megjelent Egyes kereskedelmi szerződések c. egyetemi jegyzet egyik lépése és írott tananyagként úttörője volt annak a rögös útnak, amin a szerzői kollektíva elindult Miskolczi Bodnár Péter professzor vezetésével, hogy az országban elsőként, az elmúlt évtizedekben háttérbe szorított kereskedelmi jog oktatását és művelését újból beindítsa. Az alkotói munka és a kereskedelmi jog létének, fejlődésének bizonyítékaként, sorra születtek az újabb jegyzetek; az 1997-ben kiadott Kereskedelmi Szerződéstípusok, a speciális adásvételek, a vállalkozási szerződés sajátos formáinak, az egyes fuvarfajtáknak, a lízingnek és a koncessziónak a joganyagával bővült, ezt követte az 1998-as Kereskedelmi Szerződések c. jegyzet, ami továbbgazdagodott a szállítási, mezőgazdasági termékértékesítési, bizományi, szállítmányozási és biztosítási szerződésekkel. A tematikai bővítés további példája volt a 2002-ben megjelent Üzleti élet szerződései, mely nem csupán az üzleti életben használatos szerződések sajátosságait, hanem megkötésük speciális módját is bemutatta. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások átdolgozásra ösztönözték a szerzőket, a 2005-ben, majd ben megjelent újabb kiadás hatályosítva tartalmazta az addig feldolgozott joganyagot, kiegészülve az újonnan született jogintézményekkel, mint pl. közbeszerzés, bankkártyaszerződés, stb. A kereskedelmi jog dinamikus jogterület, folyamatosan változik, fejlődik. Ennek oka, hogy érzékenyen reagál a gazdaság aktuális helyzetére, a gazdasági szereplők ezzel koherens igényeire, nem csak hazai, hanem közösségi szinten is. Az Európai Unió kereskedelmi jogi normáinak többsége kötelező erővel épül be a magyar joganyagba (biztosítás, pénzforgalmi szolgáltatások, közbeszerzés, kereskedelmi közvetítők, stb. területei) jelentős módosulásokat előidézve. Jelen kötet a korábbiakhoz képest lényegesen átalakult tartalmában, igazodva a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) hatályos rendelkezéseihez. Célja, hogy olyan hatályos joganyag kerüljön az olvasó kezébe, mely tematikusan és didaktikusan mutatja be a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó joganyagot, nem csak a Ptk. rendelkezéseit, hanem a szorosan kapcsolódó egyéb jogintézményeket is átfogva, mint pl. elektronikus aláírás, fizetési módozatok, közbeszerzés, koncessziós 15

15 szerződés, takarékbetét-szerződés, helyiségbérleti szerződés, bankkártya-szerződés, stb. A mű két részre tagolódik, az Általános rész a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó közös szabályokat ismerteti, melynek oka, hogy az elsőként célba vett olvasói kör - a jogtanuló ifjúság - egyfajta alapvető eligazítás birtokában vághasson neki a részletek, azaz a Különös Rész által taglalt egyes szerződéstípusok tanulmányozásának. A könyv a kereskedelmi jog területén alapmű, aktuális joganyagával hézagpótló a kereskedelmi ügyleteket feldolgozó kézikönyvek sorában. Bár, elsősorban jogászhallgatók számára készült, tulajdonságai alkalmassá teszik közgazdászok, mérnökök és egyéb, felsőoktatásban, vagy más, szakirányú képzésekben tanuló hallgatók számára is az üzleti élet körébe tartozó alapvető jogintézmények elsajátítását. Mindemellett már önállóan praktizáló jogászok, a gazdasági élet más területein dolgozó szakemberek (könyvelők, könyvvizsgálók, stb.) számára is hasznos segítségül szolgálhat. Miskolc, december 10. A Szerzők 16

16 Rövidítések jegyzéke Bit. Bsz. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény Épkiv. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Étv. Hpt. Kerügyn. tv. Kbt. Koncessziós törvény Ltv. MABISZ MNB OBA Pft. Pmt. PSZÁF Ptk. Ptké. régi Ptk. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló évi CXVII. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény a koncesszióról szóló évi XVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Magyar Biztosítók Szövetsége Magyar Nemzeti Bank Országos Betétbiztosítási Alap a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 17

17 Rendelet Szakgyr. tvr. a tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról szóló 65/2014. (III. 13.) Korm. rendelet Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet a takarékbetétről szóló évi 2. törvényerejű rendelet 18

18 Általános rész

19

20 I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai 1. Az üzleti- és a magán élet szerződéseinek szabályozása Hosszú időn keresztül elkülönültek a magán szféra és a gazdaság szerződései. A középkori Európában a természetes személyek által, nem rendszeres haszonszerzési céllal kötött ügyletek a helyi jogok hatálya alatt álltak, szabályozásuk erősen széttagolt volt. Ezzel szemben a kereskedőknek a biztonságos ügyletkötés érdekében azonos, vagy legalábbis szemléletében hasonló szerződési joganyagra volt szükségük. Az egymással szoros kereskedelmi kapcsolatban állók kezdetben jelentősen különböző joganyaga az évszázadok során sokat közelített egymáshoz. A rugalmas szabályokat kezdetben a szokásjog tartalmazta. Az üzleti élet jogügyleteinek kódexbe foglalása megelőzte a magán szféra szerződéseinek törvénykönyvi szintű szabályozását. A szabályok rögzítése, a nagy kereskedelmi törvénykönyvek kidolgozása megváltoztatta a különböző jogok egymáshoz való közeledésének folyamatát. A kölcsönös hatást a nemzetállamok szintjén korszerű, írásban rögzített szabályok befolyásoló hatása váltotta fel. Egyes országokban a francia Code de Commerce, másokban a német Handelsgesetsbuch vált mintává. A gazdasági életben alkalmazott szerződésekre vonatkozó joganyag a XIX XX. században sem vált töredezetté, de a francia és a német jogfejlesztés a szokásjogi szabályozás révén megvalósult közös szabályokhoz képest eltérő irányban korszerűsítette az ügyletkötés gazdasági joganyagát. Az európai szintű jogegységesítés folyamata csak az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseivel éledt fel ismét. Ezt a folyamatot nehezíti, hogy időközben az európai országok egy jelentős részében a magán- és az üzleti élet szerződéseit közösen szabályozták, döntően úgy, hogy a polgári jogi szabályozás átitatódott olyan vonásokkal, amelyek korábban a kereskedelmi ügyleteket jellemezték csak. Ma tehát részben olyan országok jogát kell egységesíteni, ahol Polgári és Kereskedelmi törvénykönyv egyidejűleg létezik (pl. Németország és a közép-európai országok többsége), részben pedig olyan országokét, ahol az egységes Polgári törvénykönyvek már nemzetállami szinten összeolvasztották a gazdaság és a magán szféra szerződéseire vonatkozó normákat (Magyarország ebbe az utóbbi csoportba tartozik). 2. A kereskedelmi ügylet A kereskedelmi szerződések listája hosszabb volt, mint a magánéletben használatos és az akkori polgári törvénykönyvekben szabályozott ügyleteké, hiszen a kereskedelmi 21

21 I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai forgalom időnként egészen speciális jogi megoldásokat igényelt. A gazdaságban és a magán szférában alkalmazott szerződések között persze átfedés is volt, a tulajdonjog átruházását szolgáló ügyletek némelyike mindkét körben alkalmazásra került. Megfigyelhető volt azonban, hogy a jogi megoldások, a részletszabályok az azonos célú ügyletekben is különböztek. A kereskedelmi törvénykönyvek több kötelezettséggel terhelték a kereskedőt, mint annak partnerét, speciális követelményeket írtak elő a kereskedő számára. A magán szférában és az üzleti életben is alkalmazott szerződések között a különbség időnként olyan nagy volt, hogy a gyökereiben azonos, de idővel eltérővé váló ügylettípusokat eltérő névvel kezdték jelölni, pl. az adásvételből kifejlődött a kereskedelmi vétel Kereskedelminek minősített ügyletek A kereskedelmi ügylet fogalmának pontos meghatározása és típusainak örökérvényű, taxatív felsorolása nem lehetséges. A kereskedelmi ügylet a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő olyan viszonytípus, mely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors átalakulása miatt állandóan változik, bővül. A piacgazdaság újabb és újabb kereskedelmi viszonyokat, ügylettípusokat alakít ki. A jogtudomány klasszikusai is csak bizonyos megközelítési szempontokat dolgoztak ki a kereskedelmi ügylet fogalmának és típusainak körvonalazására. a) Funkcionális megközelítés szerint a kereskedelmi ügylet áruknak, javaknak a termelőtől a fogyasztóig történő továbbítása, áramoltatása változatlan vagy feldolgozott formában nyereségszerzési célzattal. b) Praktikus, a magyar jogtörténetből eredeztethető megközelítés szerint kereskedelmi ügyletnek minősül mindaz, amit az évi XXXVII. törvény ai annak minősítenek. A Kereskedelmi törvény (továbbiakban: Kt.) tárgyi és alanyi szempontból minősített kereskedelmivé egy ügyletet. Tárgya szerint az minősült kereskedelmi ügyletnek, amit a Kt. a kereskedelmi szerződések között felsorolt. Alanya szerint minden olyan ügylet kereskedelmi ügylet, melynek legalább egyik résztvevője, a kereskedő az üzlet folytatása során kötötte. Tárgyi szempontból kereskedelminek minősültek az alábbi ügyletek: a) áruk (általában ingó dolgok) vétele továbbadás szándékával, b) oly áruk eladása, amelyeket az eladó később szerez meg (eladás-vétel szándékával, ún. szállítási ügyletek), c) kereskedelmi forgalomban szereplő értékpapírok vétele, d) biztosítás elvállalása, e) tengeri fuvarozás és hajókölcsön kötése, f) ingó dolgok át- vagy feldolgozása mások részére, g) bank- és pénzváltó ügyletek, 22