A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve"

Átírás

1 IKERRÉGIÓK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁG INNOVÁCIÓS TENGELYE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉS KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvár, június

2 Készült: a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség gondozásában Közreműködők: Heinrich Péter, ügyvezető igazgató Kovács Tamás, programigazgató Kígyóssy Gábor, projekt menedzser A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakértelmének bevonásával Közreműködők: Dr. Tóth Ferenc, ügyvezető igazgató Csabina Zoltán, témafelelős

3 Bevezetés Az Európai Unióban a 90-es évek közepe óta dinamikusan növekszik azoknak a régióknak a száma, amely regionális innovációs stratégia kidolgozását kezdeményezte, és érzékelhető e folyamat felgyorsulása is. E régiókhoz csatlakozott Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország is, amikor az olaszországi Umbria és a német Brandenburg régiókkal közösen sikeresen pályázatot nyújtott be az EU 5. keretprogramjában a két magyar régió regionális innovációs stratégiájának kidolgozására. A RIS INNOV-AXIS Ikerrégiók Magyarországon, Magyarország innovációs tengelye címen futó közel három éves projekt befejező szakaszának végterméke a jelen dokumentum; célja, hogy felvázolja a régió számára követendő stratégiát, s egyben alapul szolgáljon a megvalósítás első lépéseihez. A dokumentum első részében áttekintést adunk a RIS projekt végrehajtásának folyamatáról, az egyes szakaszok részcéljáról és azok teljesüléséről. A második fejezet a helyzetértékelő munkafázis legfontosabb eredményeit igyekszik összefoglalni. E munkafázis ami a projekt egészének kulcseleme kétirányú feladatot jelentett: egyrészt a technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszer és a közvetítő (hídképző) szervezetek (azaz a kínálati oldal) elemzését, másrészt a régióban működő kis- és közepes vállalkozások innovativitásának, szükségleteinek és elvárásainak felmérését (igényanalízis). A harmadik fejezet a tulajdonképpeni stratégia és akcióterv. Az elemzések alapján bebizonyosodott, hogy a régió eddigi stratégiai dokumentumaiban megfogalmazottak alapvetően változatlanul aktuálisak; ez alapján a stratégia program hosszú távú célja, hogy a régió gazdasága kedvező adottságait kihasználva egy uniós viszonylatban is tartósan versenyképes, innováció-orientált fejlődési pályára álljon; elősegítve a régió gazdaságának átalakulását egy olyan gazdaságfejlődési modellbe, amely a szakképzett munkaerő, a tőkebevonás, és innováció hármasára támaszkodik. A stratégia összeállítása alapvetően szakértői munkára, és a rendelkezésre álló dokumentumok elemzésére és feldolgozására alapul, amit szükség szerint személyes konzultációk, egyedi adatgyűjtések egészítettek ki. Székesfehérvár, június 1

4 Tartalom Bevezetés... 1 Tartalom A projekt bemutatása Háttér A projekt felépítése A projekt szakaszai Az egyes szakaszok eredményei A helyzetelemzések összefoglalása Bevezetés Az innovációt meghatározó fejlődési trendek Az innovációs kereslet tényezői a Közép-Dunántúlon A vállalkozói innovációs kereslet jellemzői a Közép-Dunántúlon Új innovációs eljárások és termékek A vállalatok innovációs teljesítménye Innovációs bevételek és kiadások Az innováció humán erőforrás háttere Innovációs együttműködések A megfogalmazott innovációs igények Az innovációk forrásai és gátjai Az innovációs kínálat tényezői Az innováció kínálati oldalának különböző szereplői Felsőoktatás, K+F Technológiai transzfer központok Ipari parkok Klaszterek Egyéb szervezetek Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

5 Az innovációt gátló tényezők Az innovációt segítő tényezők A kereslet és kínálat összefüggései A kis- és középvállalkozások legfontosabb problémái SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Stratégia és akcióterv Alapkövetelmények A stratégia szerkezete Prioritások A régió innovációs miliőjének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése Indoklás Általános cél Hosszú távú hatások Hatásindikátorok Intézkedések felsorolása A vállalkozások innovációs képességének fejlesztése Indoklás Általános cél Hosszú távú hatások Hatásindikátorok Intézkedések felsorolása Az innovációt segítő hálózatok és partnerkapcsolatok kialakításának és működésének elősegítése Indoklás Általános cél Hosszú távú hatások Hatásindikátorok

6 Intézkedések felsorolása Akcióterv K+F kutatóegységek létrehozása regionális szinten Indoklás Általános cél Leírás Projekt kiválasztási kritériumok Földrajzi beavatkozási terültek Végső kedvezményezettek Az intézkedés célcsoportja Eredményindikátorok Outputindikátorok Forrásigény Lehetséges menedzsment szervezet Kapcsolódó tervezés, programozás Az innováció regionális finanszírozási rendszerének kiépítése Indoklás Általános cél Leírás Projekt kiválasztási kritériumok Földrajzi beavatkozási terültek Végső kedvezményezettek Az intézkedés célcsoportja Eredményindikátorok Outputindikátorok Forrásigény Lehetséges menedzsment szervezet Kapcsolódó tervezés, programozás Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása Indoklás Általános cél Leírás Projekt kiválasztási kritériumok Földrajzi beavatkozási terültek Végső kedvezményezettek Az intézkedés célcsoportja Eredményindikátorok Outputindikátorok Forrásigény Lehetséges menedzsment szervezet Kapcsolódó tervezés, programozás A gazdasági szféra-a képző intézmények -és a kutatóhelyek közötti együttműködések elősegítése Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

7 Indoklás Általános cél Leírás Projekt kiválasztási kritériumok Földrajzi beavatkozási terültek Végső kedvezményezettek Az intézkedés célcsoportja Eredményindikátorok Outputindikátorok Forrásigény Lehetséges menedzsment szervezet Kapcsolódó tervezés, programozás A stratégia monitoringja A RIS monitoringja és értékelése Monitoring jelentés A RIS értékelése Ellenőrzés Mellékletek A stratégia keretében tervezett intézkedések bemutatása Prioritás: A régió innovációs miliőjének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése Korszerű ismeretek és módszerek elterjesztésének és alkalmazásának ösztönzése Információs és kommunikációs infrastruktúra, valamint a tartalomszolgáltatás és a médiaipar fejlesztése A gazdaság és a képzés közti koordináció erősítése Az innovációt segítő, vállalkozástámogatással foglalkozó szervezetek munkájának összehangolása K+F kutatóegységek létrehozása regionális szinten A felsőoktatás hosszú távú koncepción alapuló összehangolt fejlesztése, korszerűsítése Az innovációs kultúra kiterjesztése, az innováció népszerűsítése Prioritás: A vállalkozások innovációs képességének fejlesztése Magas hozzáadott értéket tartalmazó termelési tevékenységek ösztönzése Vállalati innováció támogatása Az innováció regionális finanszírozási rendszerének kiépítése Differenciált befektetés-ösztönzés az innovációs tevékenysége folytató vállalkozások letelepítésére Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása Inkubátorházak innovatív szolgáltatásainak bővítése

8 Alapszintű, projekt-specifikus tanácsadás, képzések az induló, tudás-intenzív vállalkozások számára Prioritás: Az innovációt segítő hálózatok és partnerkapcsolatok kialakításának és működésének elősegítése Ipari integrációk, beszállítói kapcsolatok, hálózati együttműködések, klaszterek fejlesztése Ipari parkok és inkubátorházak külső és belső együttműködéseinek támogatása A gazdasági szféra, a képző intézmények és a kutatóhelyek közötti együttműködések támogatása Innováció-orientált kistérségi, testvérvárosi kapcsolatok erősítése Az innováció nemzetközi rendszereibe való intézményi bekapcsolódás elősegítése Összefoglaló helyzetkép Magyarország és a régió aktuális gazdasági helyzetéről Országos helyzetkép A Közép-Dunántúli Régió gazdasága Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

9 1. A projekt bemutatása 7

10 1.1. Háttér Az Európai Unióban mára a 100-at is meghaladja azoknak a régióknak a száma, amelyek regionális innovációs stratégia kidolgozását kezdeményezték. A RIS projektek hátterében az a nemzeti és európai politika húzódik meg, amelynek célja a régiók versenyképességének javítása az innováció segítségével. Az innováció ugyanis az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások eredményeképpen az egyik legfontosabb termelési tényezővé vált nemcsak a fejlett országokban, de hazánkban is. Fenti régiókhoz csatlakozott Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország is, amikor az olaszországi Umbria és a német Brandenburg régiókkal közösen sikeres pályázatot nyújtott be az EU 5. keretprogramjában a két magyar régió regionális innovációs stratégiájának kidolgozására. Egy régió felemelkedésének kulcskérdése a gazdasági környezet innovációs aktivitása, továbbá az, hogy a vállalkozások igényeljék az új kutatás-fejlesztési eredményeket és képesek legyenek azokat a piacon hasznosítani, értékesíteni. A fentiek alapján a RIS INNOV-AXIS Ikerrégiók Magyarországon, Magyarország innovációs tengelye projekt célja: egy rugalmas innovációs stratégiai program kidolgozása, ami lehetővé teszi az életminőség javítását a regionális gazdaság versenyképességének megerősítésével. A RIS folyamat várható hosszú távú eredményei a következők: a régió globális versenyképessége növekedni fog, a duális gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottabbá válik, és a magyar régiók közötti regionális különbségek csökkennek. A RIS folyamattal kapcsolatosan az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: a regionális innovációs és K+F tevékenységek vonzó befektetési célponttá váljanak, a magán K+F beruházások és az innovatív kis- és középvállalkozások növekedjenek, a felsőoktatási intézményeknél, a kutatóközpontoknál és a vállalkozásoknál meglévő tudás innovációvá alakuljon át, és hogy az innováció fejlesztését elősegítő kezdeményezések és programok összhangba kerüljenek. Mindezek a célkitűzések igen ambiciózusnak, de a régió jövője szempontjából kulcsfontosságúnak tekinthetőek. Az 1997-ben a Közép-dunántúli régió területfejlesztési koncepciójában jövőképként meghatározott Az innováció régiója szlogen mely azóta a régió valamennyi fejlesztési dokumentumának alapját képezi -, valamint a Közép-dunántúli régió területfejlesztési programjában 2001-ben megfogalmazásra került jövőkép ( A Közép-Dunántúl váljék az innováció régiójává ) eredményeként egyre szélesebb körben terjedt el és tudatosult a Közép-Dunántúl innováció-orientált gondolkodásmódja, az innovációs folyamatok támogatása iránti elkötelezettsége, melyet a regionális döntéshozók is minden hazai és nemzetközi fórumon hangsúlyoznak. Mindezek ellenére az innováció elősegítésében, ösztönzésében egyelőre csak folyamatokról beszélhetünk és nem áttörésekről. A kedvező irányú változások érdekében mindenképpen kommunikációs és információs fórumok tömegére van szükség. Ezen kommunikációs folyamatok elindítójaként lehet tekinteni jelen INNOV-AXIS regionális 8 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

11 innovációs stratégiai programra is, melynek egyik kifejezett célja a különböző szereplők közötti interakciók kezdeményezése, a kommunikáció megindítása, a közös jövőképek kialakítása és megvalósítása érdekében A projekt felépítése A projekt összesen 32 hónapig tart. A munka három, egymást követő fázisra osztható, azonban a különböző szakaszok között vannak visszacsatolások, illetve fontos megjegyezni, hogy van néhány folyamatos intézkedés, mint például a konszenzusépítés és az információ-terjesztés. A RIS ugyanis egy folyamat, melynek részese az összes K+F-fel és innovációval kapcsolatban álló regionális szereplő. Az EU iránymutatása szerint a regionális innovációs stratégiáknak olyan szemléletet kell tükrözniük, amely: alulról építkezik és az igényvezérelt; regionális és tükrözi a helyi feltételeket, adottságokat; megfogalmazása stratégiai, tartalmaz rövid- és középtávú akcióterveket is; integrált, azaz összekapcsolja a köz- és magánszférát; továbbá nemzetközi kitekintést és elemzést is tartalmaz A projekt szakaszai 0. szakasz: a definíciós szakasz, amely 12 hónapig tartott. Feladata a projekt menedzsment szervezetének felállítása, regionális konszenzus kialakítása a fő feladatokkal és a várható eredményekkel kapcsolatosan, és az 1. szakaszra vonatkozó munkaprogram egyeztetése és véglegesítése. A projekt csak akkor léphet a következő szakaszba, mikor a 0. szakasz jelentését az Európai Unió Bizottsága Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Főigazgatóság elfogadta. 1. szakasz az információgyűjtési és -értékelési fázis, beleértve a regionális cégek szükségleteinek, a regionális technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszernek, valamint a közvetítő (hídképző) szervezeteknek az elemzését. Ez szintén 12 hónapig tartott. 2. szakasz az előző szakasz felméréseinek elemzése alapján foglalkozik a Regionális Innovációs Stratégia kidolgozásával (regionális vita keretében), erre építve akcióterv kialakításával, pilot-projektek indításával és egy értékelő- és monitoring rendszer felállításával. Becsült időtartama 8 hónap. 9

12 Az egyes szakaszok eredményei A projekt végső feladata, egy akcióterv kidolgozása és megvalósítása, szükségessé tette az innovációs témákkal kapcsolatban lévő minél több regionális szereplő bevonását már a projekt legelejétől kezdve, azon fontos szereplők támogatásának a megnyerését, akik befolyásolják a gazdasági környezetet és egy regionális párbeszéd fenntartását a megvalósítási fázis alatt. A 0. szakaszban (2002. január 1. - december 31.) ezért a projekt nagy súlyt fektetett a konszenzus-építésre fenti szereplők között. Ezt szolgálta a projekt Nyitókonferenciája is, melyet május 27-én tartottunk Székesfehérváron, a Technika Házában. A konferencia célja a RIS program megismertetése volt a régiók innovációban érdekelt szereplőivel, különös tekintettel a kis- és közép-vállalkozásokra. A RIS stratégiák egyik legfontosabb eleme ugyanis az, hogy KKV-orientáltságúak. A konferencián az előadók a kapcsolódó Uniós és hazai politikák megismertetését, és az innovációhoz kapcsolódó kérdések megvitatását tűzték ki célul. A konszenzus megteremtését segítették azok a vállalkozások és különböző szervezetek, intézmények részére megrendezett konszenzusépítő találkozók, ahol a Projekt Menedzsment Csoport tagjai ismertették a RIS folyamat céljait, elvárt eredményeit, tisztázták a megvalósítás módszertanát és felvették a kapcsolatot a régió kulcsszereplőivel. A regionális konszenzus építés érdekében a Kereskedelmi és Iparkamarák rendezvényein (4 db) nagyszámú KKV-nak sikerült bemutatni a RIS folyamat lényegét, mely a projekt KKV orientációja miatt rendkívül fontos. Mivel a konszenzusépítés kulcsfontosságú az egész RIS folyamat során, ezért a projekt következő két szakaszában is voltak hasonló rendezvények, melyek megpróbálták kialakítani az innováció fejlesztésének egységes kereteit a régióban. A projekt ismertségének növelése és a kommunikációs csatornák kiszélesítése, valamint az innováció kulcsszereplőivel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében már a Nyitókonferenciára elkészült a projekt saját honlapja (www.innov-axis.hu), mely a folyamatos frissítésnek, aktualizálásnak és a negyedévenként magyarul és angolul megjelenő hírlevélnek köszönhetően fontos szerepet játszott a konszenzus folyamatos fenntartásában is. Az INNOV-AXIS projekt önálló arculatának megteremtése érdekében elkészítettük a projekt logóját. Az EU címert és az Innovációs Program logóját folyamatosan használtuk a projekt dokumentumaiban és rendezvényein, a projekt imázsának kialakítására és a projekt reklámozására. A társadalmasítást a nyitókonferencia mellett - a jelentősebb mérföldköveknél publikált prospektusok, tájékoztatók, sajtóanyagok (megyei napilapokban, innovációs szaklapokban és nemzetközi innovációs hírlevelekben) szolgálták. Projekt-ismertető kiadvány készült három nyelven (magyar, angol és német) összesen 1000 példányban. A brosúra tartalmazta a RIS projekt céljait és elvárt eredményeit. A RIS folyamat kezdeti lépései közül az egyik leglényegesebb a projekt menedzsment szervezetének felállítása volt. Megalakult a projekt 13 fős döntéshozó testülete, az Irányító Bizottság (IB), melyben megtalálhatóak az innovációban érdekelt legfontosabb szereplők 10 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

13 (felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok, innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és a vállalkozások). Mintegy 30 szakértőből álló Tanácsadó Testület (TT) alakult a leglényegesebb szakmai kérdések és dokumentumok IB döntés előtti véleményezése céljából. A Projekt Menedzsment Csoport (PMCS) felelős a projekt sikeres megvalósításáért, és az elvégzendő feladatok magas szakmai színvonalon történő koordinálásáért, végrehajtásáért. Az alábbi organigram a projekt menedzsmentjének felépítését mutatja: Helyi közösség, az innováció kulcsszereplői Irányító Bizottság Tanácsadó testület Projekt Manager Projekt koordinátor Titkárság Pénzügyi menedzsment, jogi tanácsadók Szakmai munkacsoport Informatikai munkacsoport Szakértői hálózat, munkacsoportok Az Újonnan Társult Országokban a RIS egyik kulcseleme az EU partnerrégiókban szerzett tapasztalat és felhalmozott tudás adaptálása. Az olasz és német partnerek, a META Group és a ZAB GmbH folyamatos módszertani és technikai támogatást nyújtott annak érdekében, hogy nemcsak teljesen hozzáférhetővé tegyék a tapasztalataikat, hanem egyben a magyar régiók számára alkalmazhatóvá. A PMCS tagjai külföldi és hazai külső szakértők bevonásával - ún. projekt módszertani műhelymunkák segítségével dolgozta ki a RIS egyes fázisai során alkalmazandó módszertant, az egyes fázisok részletes munkatervét és a projekt kommunikációs tervét. A módszertan kialakítása során vetődött annak az igen lényeges kérdésnek a tisztázása is, hogy jelen projekt szempontjából mit tekintünk innovációnak? Az innováció legegyszerűbb formája az, amikor egy új vagy módosított termék jelenik meg a piacon. Ha viszont végigtekintünk a gazdasági és társadalmi tevékenységek széles skáláján, azt tapasztaljuk, hogy az innováció minden gazdasági szektor, bármilyen méretű üzleti tevékenység, és minden társadalmi réteg számára fontos. Nyilvánvaló volt tehát a legszűkebben vett definíció tágabb értelmezése. Ilyen megközelítésben az innováció nem más, mint az új ötletek kialakulásának és kiaknázásának a függvénye és ezáltal a gazdasági fejlődés és növekedés forrása. Végül (a PMCS javaslatára) - a RIS folyamat KKV orientáltsága és üzleti szemlélete miatt - az innováció OECD szerinti meghatározását fogadta el az Irányító Bizottság. Eszerint Végig törekedett arra a PMCS, hogy tudatosítsa 11

14 az alapvető különbségeket a kutatás-fejlesztés és az innováció között. A kutatás-fejlesztés ugyanis semmiképpen sem azonos az innovációval! A projekt első szakaszának (2003. január 1. - december 31.) fő célkitűzése ami egyben az egész folyamat egyik kulcselemének is tekinthető az információgyűjtés és -értékelés volt. Ez (mindkét hazai régióra vonatkozóan) kétirányú feladatot jelentett: egyrészt a technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszer és a közvetítő (hídképző) szervezetek (azaz a kínálati oldal) elemzését, másrészt a régióban működő kis- és közepes vállalkozások innovativitásának, szükségleteinek és elvárásainak felmérését (igényanalízis). Bár a kétféle elemzés technikailag egymástól függetlenül - ráadásul a két régióban külön-külön - zajlott, az abban közreműködő szervezetek és szakértők előzetesen - és a munka közben is - egyeztették az elvégzendő feladatokat, beleértve az alkalmazott módszertant is. Ez azért is lényeges, mert a projekt következő fázisának elején kiemelt feladat volt a kétféle felmérés eredményeinek együttes értékelése, azaz a kereslet és a kínálat egybevetése egyrészt régiónként, másrészt a két régióra együttesen. Mindez megalapozta a 2. szakasz (2004. január 1. - augusztus 31.) legfontosabb feladatát, a regionális innovációs stratégia és akcióterv kidolgozását, valamint mintaprojektek kiválasztását és beindítását. A jelen dokumentumban bemutatott jövőkép, innovációs stratégia és akcióterv a fent részletezett intenzív elemzési és egyeztetési folyamat eredménye, melyben egyaránt részt vettek a köz- és magánszféra képviselői, valamint az EU partnerrégiók szakértői. A folyamatot az alábbi ábra mutatja be: REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA REGIONÁLIS KONSZENZUS KIALAKÍTÁSA IGÉNYANALÍZIS KÍNÁLAT ELEMZÉSE TRENDELEMZÉS STRATÉGIA AKCIÓTERV, MINTAPROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁS 12 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

15 2. A helyzetelemzések összefoglalása 13

16 2.1. Bevezetés A stratégia kidolgozásához elengedhetetlen az innováció feltételrendszerének ismerete. Ennek feltárása során két forrás-csoportra támaszkodtunk. Egyrészt felhasználtuk a Középdunántúli Régióban korábban készített programozási dokumentumokat, másrészt a jelenlegi projekt keretében is készültek az innováció feltételrendszereit elemző vizsgálatok. A korábban készült dokumentumok közül lényegesek a következők: az Innovációs központok regionális hálózata (Székesfehérvári Vállalkozói Központ, 2000), a Közép- Dunántúl Innovációs Stratégiai Programja (Invorg Kft., 2000), a Regionális innovációs stratégia kidolgozása a Közép-dunántúli Régió számára (MTA RKK NYUTI, 2000), a Regionális Klaszter Alprogram a Közép-dunántúli Régió számára (MTA RKK NYUTI, 2003), valamint a Közép-dunántúli Régió Innovációs Alprogramja (Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2003) című fejlesztési dokumentum. A jelenlegi projekt keretében készült helyzetfeltáró anyagok közül a következőket használtuk fel: A Közép-Dunántúl vállalkozásainak innovációs igényei (Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2003), Kínálat oldali felmérés a Közép-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiájához (MTA RKK NYUTI, 2003). Ezen összefoglaló fejezet célja, hogy a korábban említett dokumentumok eredményei alapján áttekintse a gazdasági fejlődés fő trendjeit, az innovációs stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen keresleti és kínálati tényezőket és ezek összefüggéseit Az innovációt meghatározó fejlődési trendek A Közép-Dunántúl fejlődése a 90-es évek elejétől több markáns, az innováció szempontjából lényeges tényezővel jellemezhető. A Közép-dunántúli Régióra a kilencvenes évek elején a területi jellemzők alapján még az agrár-ipari jelleg volt a meghatározó. Az elmúlt évtizedben azonban a régió az ipari szerkezetváltás, valamint a mezőgazdaságban bekövetkezett termelés és foglalkoztatás szűküléssel járó változások eredményeképpen átjutott abba a szakaszba, ahol egyértelműen az ipari (ezen belül is feldolgozóipari) jelleg a meghatározó. Az átalakulási folyamat az elmúlt évtizedben módosította a vállalkozások fejlődésének legfontosabb tendenciáit és a vállalkozási környezet jellemzőit. Ebből kiemelhető, hogy az 1990-es évek elejétől a régióban dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, alapvetően megváltozott tulajdonosi és gazdálkodási forma szerinti összetételük. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizede működik a régióban, de a vállalkozói aktivitást jelző 1000 főre jutó vállalkozásszám tekintetében (77) a térség valamivel elmarad az országostól (84). A gazdaság innovációs potenciáljának növeléséhez, ezen belül kiemelten a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek döntő szerepe volt a régió gazdasági struktúrájának átalakításában. Azonban jellemző, hogy a betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelelő, hazai beszállítói kapcsolataik gyengék. Jelentős eltérések tapasztalhatók tehát a gazdasági teljesítmény, vagy a hatékonyság tekintetében a jellemzően exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső, illetve lokális piacra termelő, alapvetően hazai tulajdonú, kis- és középvállalati szektor között. 14 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

17 Szintén jellemző, hogy a régióban túlnyomórészt a hazai tőkebefektetéssel alapított vállalkozások tevékenységi körének módosulása következtében folyamatosan változik a működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti összetétele, egyre magasabb arányt képviselnek a különböző szolgáltatásokban működő vállalkozások. A tercier szektor térnyerése követi a nemzetközi tendenciákat, a termelést kiszolgáló informatikai, tervezési, jogi, pénzügyi, marketing, munkaerő szervezési tevékenységek iránti igény növekszik, ugyanakkor jellemző az is, hogy ezeket a szolgáltatásokat már nem a vállalkozás belső szervezeti egységei végzik, hanem erre szakosodott szolgáltató cégek. A területileg koncentrált külföldi működő tőke befektetések miatt a régió ipari központjaiban a korszerű termelésszervezési módszerek és fejlett technológiák betelepítése és fejlesztése következtében az ipari termelékenység nagymértékű minőségi növekedése jellemző. A térségbe áramló működő külföldi tőke nagysága és az ipari termelés volumene között pozitív korreláció figyelhető meg, ez okozta a régión belül az ipari termelési érték és hatékonyság differenciált növekedését. A régióba betelepült külföldi vállalkozások alacsony anyagigényű, fejlett technológiát megkövetelő, viszonylag magas élőmunka igényű termelést folytatnak, saját eszközökkel, alkalmazottakkal, vagy bérmunka formájában, mindkét esetben zömében import alapanyagokból exportra. Helyben jellemzően csak termelési modulok és részegységek gyártása történik, önálló termékek előállítására csak kevés esetben kerül sor, ezért alacsony a termelésbe bevont alvállalkozók és beszállítók száma. Az innováció tekintetében kiemelt szerepű gépipar foglalkoztatja a munkavállalók mintegy hatodát (50 ezer fő). A gépiparhoz valamivel több mint 800 közép-dunántúli vállalkozás kapcsolható, különösen az egyéb általános rendeltetésű gépgyártás, a műszergyártás, a máshova nem sorolt villamosgép gyártás, a híradástechnikai termék gyártása és az egyéb speciális rendeltetésű gépek gyártása területén magas a vállalkozások száma. A gépiparban 33 darab 250 fő feletti nagyvállalt működik, többségük a járműipar (Visteon, Hammerstein, Suzuki, Souftec, Denso, Continental, Ikarusbus, Momo, ITW-Siewer, Ajkai Elektronika), a villamosgép gyártás (AFL Hungary, Videoton, Aikawa Hungária, Valeo, Bakony Autóalkatrész-gyártó, Sanyo Hungary, Syncron,-Eifler, SEWS, Grundfos), valamint híradástechnikai termék gyártás (Nokia, VT Informatika, Marman Becker, Tyco, FCI, Artesyn, Videozon, Ruf) területén, de a gépipar minden szakágazatában található legalább egy nagyvállalat. A nagyvállalatok mellet 44 közepes méretű cég is működik. Az ágazatból, elsősorban a régióban megtelepedett külföldi működő tőkének, illetve a külföldi cégek igen jelentős exporttevékenységének köszönhetően a járműgyártás, és járműalkatrész-gyártás, valamint az elektronikai ipar emelhető ki, mint legjelentősebb húzóágazatok. Végül a régió fejlődése szempontjából lényeges, hogy két dinamikusan fejlődő ipari innovációs erőcentrum Budapest és Győr között helyezkedik el. Ezek az erőcentrumok hatásukat elsődlegesen az M1-es autópálya biztosította közlekedési folyosó mentén fekvő ipari központokra (Tatabánya, Komárom), továbbá Esztergomra, Pápára és Fejér megye M7 autópálya mentén fekvő keleti területeire fejtik ki. Lényeges, hogy e hatások mind a technológiai transzfer, mind pedig a munkaerő piaci vonatkozásban dominánsabbak, mint ezeknek a városoknak a régión belüli gazdasági központokkal való kapcsolata. Ennek oka főleg a régión belüli észak-déli irányú feltáró és tranzit utak hiányában keresendő. A régió más innovációs központjainak (Székesfehérvár, Mór, Veszprém, Dunaújváros) a 15

18 szomszédos régiók központjaihoz és ipari körzeteihez való kötődése csak nyomokban fedezhető fel, elsősorban beszállítói vonatkozásban az autóipar területén. Mindenképpen pozitív viszont, hogy a régióban megindult - a sikeres nyugat-európai és amerikai példákhoz hasonlóan a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, melyhez 20 év alatt közel 12 milliárd eurós beruházás szükséges. A program lényege, hogy a felsőfokú oktatást, a kutatás-fejlesztést és az azokra támaszkodó csúcstechnológiai ipart egy földrajzi területre gyűjtik össze úgy, hogy a helyszín az ott dolgozóknak megfelelő életminőséget, lakókörnyezetet, kiszolgáló intézményrendszert, kulturális és sportlehetőségeket is biztosítson. A Talentis Program tehát egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A projekt most még a tervezésnél tart, ám három intézmény építését (oktatási központ, technológiai park és inkubátorház) a tervek szerint még 2004 őszén elkezdik. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron. A Technopolis olyan létesítménykomplexumok együttese lenne, mely korszerű technológiával, zöldövezetben kerül kialakításra. Megvalósítása és működtetése Székesfehérvár és a régió gazdasági, humán és fejlett technológiai erőforrásainak hatásait egyesíti. A nagykiterjedésű zöldmezős intézményi, oktatási, kutatási, szolgáltató funkciójú területek egy központban történő kialakítása újszerű nemzetközi viszonylatban is. A TECHNOPOLIS elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különböző, városi és regionális szintű közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az egyes betelepítendő funkcióknál különösen nagy hangsúlyt kapott az egyetemi campus és a médiaközpont, régióközpont kialakítása, fejlesztési alternatívái. A betelepedő funkcióknál elsősorban a technológiai, tudományos jelleg érvényesül, amelyet a kultúra, média övez és az informatika ural. A fejlesztés időtávja év, mely hosszú távra biztosíthatja a város és tágabb térsége versenyképességét Az innovációs kereslet tényezői a Közép-Dunántúlon Az innováció keresleti oldala a Régióban működő vállalkozások fejlettsége, innováció fogadóképessége, teljesítménye, bevételei és kiadásai, együttműködési lehetőségei és innovációs igényeinek alakulása alapján határozható meg. A Közép-Dunántúl programozási dokumentumai egyértelműen megfogalmazzák, hogy mely tényezők gerjesztik a régióban működő vállalkozások innovációs igényeit. Ezek közül a legfontosabb a multinacionális világcégek hálózatába tartozó vállalatok megjelenése, ezen belül is elsősorban az autóipari és az elektronikai ágazatokban működő cégek letelepedése. Emellett a régió iparának szerkezetváltása is innovációs keresletet gerjeszt, mivel megszűntek, illetve visszafejlődtek a hagyományos kitermelő és az arra települő nehézipari ágazatok, emiatt pedig megváltoztak a szervezetek működési, jogi formái, a vállalkozások méret struktúrája és termelési profilja. 16 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

19 Az innovációs igényeket ugyancsak előtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedő, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Székesfehérvár, Mór, Várpalota, Veszprém, Ajka, Esztergom, Tatabánya, Komárom, Dunaújváros, Pápa, Bicske és Bábolna). A gazdaság korábban ismertetett átalakulása csak részben támogatja az innováció terjedését, hiszen a technológiai transzfer, a know-how átadás csak akkor érhető tetten, ha a létrejön a termeltetői piac, megkezdődik az alvállalkozók bevonása, a helyi beszállítói hálózat kiépítése, ami előbb utóbb a helyi fejlesztő részlegek telepítését is gerjeszti. Ez azonban annak ellenére, hogy első jelei már tapasztalhatók a Régióban még nem jellemző. Ennek kezelésére csak átmeneti megoldást nyújt az olyan új vállalkozások betelepítése a kivonulók helyébe, amelyek kizárólag a potenciális piacszerzés és a vámkedvezmény miatt érkeznek, de nem magasabb technológia színvonalú, nagyobb hozzáadott értékű termékeket gyártanak A vállalkozói innovációs kereslet jellemzői a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli Régió potenciális innovációs keresletét azok a jelentős innovációs készségű, de sok esetben forráshiányos nagyvállalatok, beszállító és potenciális beszállító kis- és középvállalkozások alkotják, amelyek K+F tevékenységüket itthon fejtik ki, illetve az általuk megvásárolt és alkalmazott fejlesztések hazai cégek, K+F szervezetek munkájának eredményeként jönnek létre. A vállalkozások ilyen szempont szerinti értékelésének egy része közvetlen vállalati megkereséseken alapul, míg másik része közvetett módon mérte fel a régió vállalkozásainak innovációs keresletét. A közvetlen felmérésekben a vizsgált minták elemszáma és a visszaérkezett válaszok alapján az eredmények reprezentálják a régió vállalkozásainak tevékenységében megjelenő trendeket Új innovációs eljárások és termékek A felmérések alapján, innovatív újításnak tekinthető tevékenységet elmúlt három évben bevezetett új termékek és szolgáltatások a válaszadó szervezetek mintegy 20%-a végzett, de az új eljárások tekintetében ez az arány csupán 10%. Ez az eredmény a nemzetközi tendenciák figyelembe vételével megfelelőnek mondható, hiszen az Európai Unió országaiban működő vállalkozások esetében is 15-25%-os az innovatívnak tekinthető szervezetek aránya. Kedvezőbb képet mutat a továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások és eljárások bevezetése, amely az újként bevezetettek arányának mintegy háromszorosa. Azonban így is csak a vállalkozások fele tekinthető ebben az értelemben innovatívnak. Lényeges az is, hogy az újonnan bevezetett és továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások és eljárások szinte kivétel nélkül a cégek stratégiai üzletágaiba tartozó termékportfolió folyamatos fejlesztését jelenti, ugyanis ez már rövidtávon is biztosítja a versenyképesség és a piaci részesedés fenntartását, növekedését. Hasonló a helyzet a vállalkozások K+F tevékenységével kapcsolatban, hiszen szűkebben vett kutatással, legyen az alapkutatás vagy alkalmazott kutatás, mindössze néhány vállalkozás foglalkozik, akik többsége mikro- és kisvállalkozás. Ennél is kevesebb azoknak a száma, akiknél szabadalom vagy know-how vásárlás fordul elő. E tevékenységi körben a legjellemzőbb a gyártmányfejlesztés és a technológia-fejlesztés, illetve ezeknél ritkábban a próbaüzem. Azonban e három tevékenység is csak minden harmadik-negyedik vállalkozásnál található meg. 17

20 Új technológia bevezetése is csak a vállalkozások kisebb részénél jellemző, azonban kedvező, hogy az ilyen vállalkozások kétharmada saját fejlesztést is végzett, míg egyharmada más által kifejlesztett új technológiát vezetett be. A külső megbízásra végzett technológia-fejlesztés lényegesen kisebb arányban fordul elő, mint a termékfejlesztés, ilyen megbízásról csak néhány vállalkozás számolt be. A nem saját fejlesztésű termékek/technológiák bevezetése jellemzően fél-egy évet vettek igénybe. A saját fejlesztések esetében az ötlettől a bevezetésig eltelt idő erősebben szóródik, az esetek felében maximum egy évet, másik felében viszont azt meghaladó időtartamot tesz ki. Különösen hosszú időt igényel a termékfejlesztés, ami néhány esetben két évnél is hosszabb. Megfigyelhető, hogy a külső megrendelésekre végzett fejlesztések ennél gyorsabban mennek végbe, az ilyen projektek néhány kivételtől eltekintve egy éven belül záródnak A vállalatok innovációs teljesítménye Az innovációs keresletet alapvetően meghatározza, hogy a megkérdezett vállalkozások hogyan értékelik saját innovációs teljesítményüket, elégedettek-e eredményeikkel, mivel ez befolyásolhatja további tevékenységüket, és az ehhez kapcsolódó innovációs igényeket. A felmérések szerint a vállalatok döntő része magukkal szemben meglehetősen kritikus, innovációs teljesítményüket átlagosnak minősítették. Szintén megújítási igényeket generálhat a vállalkozás legfontosabb versenytárshoz viszonyított innovációs teljesítménye. Ebben a kérdésben az exportorientált (50%-ot meghaladó exporttal rendelkező) vállalkozások gondolták úgy, hogy versenytársukkal közel egy szinten van innovációs potenciáljuk. Innovációs teljesítményük megítélésében a nagyvállalatok kiemelték innovációs keresletük közvetett összetevőit, vagyis a beszállítóik által alkalmazott technológiák, valamint a beszállított termékek innováció igényeit. Figyelemre méltó, hogy a magukat átlag fölötti innovativitásúnak tekintő cégek döntő részénél nincs kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazott, technológiai színvonalukat azonban jobbnak tartják az átlagnál, s többnyire valamilyen minőségbiztosítási rendszerrel is rendelkeznek. Jövőbeli kilátásaik (versenyképességük, piaci helyzetük, nyereségességük várható alakulása) megítélésében többnyire optimistábbak a többieknél, általában javuló tendenciára számítanak. A különböző K+F tevékenységek kissé gyakrabban fordulnak elő ebben a körben, de kiugróan nagy különbségeket nem találunk másokhoz képest Innovációs bevételek és kiadások Az innovációkból származó bevételek aránya a megkérdezett vállalkozások összes bevételén belül minden esetben 50% alatti értéket képviselnek, vagyis a közvetlenül az innovációból származó bevételek aránya alacsony. Az új termékekből, szolgáltatásokból származó bevételek átlagos szintje csak 28,2 %-ot ért el. Lényeges, hogy a termékeik nagyobb részét exportálók bevételeiben is csak átlag körüliek az innováció eredményeképpen megvalósuló bevételek. Az innovációhoz köthető bevételek alakulása tehát az exportorientált nagyvállalatoknál nem indukál átlagosnál nagyobb innovációs igényeket, viszont a mikro- és kisvállalkozások esetében a folyamatos megújulás, elsősorban a termékfejlesztés fokozását gerjeszti. A vállalatok piaci orientációjának, innovativitásának egyik mutatójaként tekinthető az ilyen célokra fordított kiadásaik nagysága is. A vállalkozások kétharmada költ reklámra, hirdetésekre, aminek nagysága jellemzően bevételeik 1-5%-át teszi ki. Ennél kisebb a 18 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése Beszállítói láncok versenyképességének erősítése A Mikulás is benchmarkol - 9. konferencia 2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr Beszállítói láncok versenyképessége Ágazati fejlesztések fő pillérei

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

PANnon Autóipari Cluster

PANnon Autóipari Cluster PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben