MUNKAFÜZET GENDER MAINSTREAMING A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAFÜZET GENDER MAINSTREAMING A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN"

Átírás

1 GENDER MAINSTREAMING A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN MUNKAFÜZET Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében

2 Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában MUNKAFÜZET Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja ( ) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

3 SZERZÔ: Csuport Alexandra Gender budgeting szakértô: Szekeres Valéria Szakmai lektorok: Borbíró Fanni és Tóth Herta Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség Jelen munkafüzet az alábbi kiadványok felhasználásával készült: Esélyegyenlôség és foglalkoztatás: kézikönyv vállalkozásfejlesztési intézmények és munkaügyi központok munkatársai számára Esélyegyenlôségi kézikönyv mikrovállalkozások számára (SEED Alapítvány, 2008) Praktikus információk esélyegyenlôségre érzékeny mikrovállalkozásoknak (SEED Alapítvány, 2008) Köszönet a szerzôk dr. Frey Mária, Gárdián Szilvia, Horváth Anna, dr. Laczkó Zsuzsa, Pálfy József, dr. Rózsáné dr. Lupkovics Mariann, Sellei Anna, dr. Soltész Anikó, Soós Viktória és dr. Váradi Lilla segítségéért. Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A nemek közötti egyenlôség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és stra tégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irányelv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû megfogalmazása az európai közösség erôteljes akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hozzájárulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jogegyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyenlôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadalmi fo lyama tokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alapján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag létrehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem le ve zethetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom alakít ja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk nem jelenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának be tûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, be he lyettesíthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti. A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érint ve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tu do má nyát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés kö z i gaz gatási kezelése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstruk ció vál tozó tartalommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi kör nye zettôl függôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos is meretéhez. Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén hármas megközelítés: antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód, nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok, gender mainstreaming. A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a tár sadalmi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az antidisz kri minációs politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU is egyaránt al kal mazza mind 4 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 5

4 a három eszközt, de míg az egyenlô bánásmód törvényi kötelezettség ha zánkban is, a másik két megközelítést az unió jog- és intézményrendszere tartalmazza. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender mainstreaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a Strukturális Ala pok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló tár sa dalmigaz dasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami feladatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Mivel jelenleg Magyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó, elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama vagyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokráciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz. Jelen munkafüzet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának munkatársai számára szeretné megvilágítani a gazdaság és gender mainstreaming kapcsolatát, valamint segítséget adni nekik a nôk és férfiak egyenlôsége szempont érvényesítéséhez az OP-k és a kapcsolódó programozási dokumentumok tervezésében és végrehajtásában. Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyen lôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során.* * Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz I. Mirôl is van szó? Gender és gazdaságfejlesztés A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) célja a magyar gazdaság tartós növe kedésének elôsegítése, amelyet a fizikai és a humán tôke minôségének, valamint a tel jes tényezôtermelékenységnek a javításával kíván elérni. Magyarország jelenlegi tel je sítménye a munkaerô-piaci aktivitás, a komplex versenyképességi listákon való szereplés és különösen a K+F szektorban való részvétel tekintetében általában a régiós átlaghoz viszonyítva is alacsony. A gyenge teljesítmény a gazdasági aktivitásba bevont személyek számá nak növelésével javítható lenne, nyilvánvaló tehát, hogy tartós növekedési pálya nem kép zelhetô el összhangban az EU lisszaboni céljaival 1 a népesség foglalkoztatottsági ará nyának jelentôs emelése nélkül. Ebbe pedig magától értetôdôen tartozik a nôk arányának növelése is, annál is inkább, mert a nôk részaránya mind foglalkoztatottként, mind pedig vállalkozóként alacsonyabb a férfiakénál. I.1. Munkaerô-piaci aktivitás 2008 Magyarországi aktivitási arány (%) Magyarországi munkanélküliségi ráta (%) Magyarországi foglalkoztatási ráta (%) Nôk 57,7 8,1 53,0 Férfiak 70,7 7,7 65,3 Együtt 64,1 7,9 59,0 Forrás: Fontos kiemelni, hogy a nôk munkanélküliségi rátája a kilencvenes években még ala csonyabb volt a férfiakénál, majd közeledett hozzá, végül 2005-ben meghaladta azt, és azóta is folyamatosan bár csökkenô mértékben magasabb. A munkanélküliségi ráta mindkét nemnél a éves korosztály esetében a legmagasabb, de a éves korosztály az egyetlen, ahol a nôk munkanélküliségi rátája több mint 2 százalékponttal haladja meg a férfiakét (19,6 vs. 17,1). A többi korosztályban a év közöttiek kivételével a különbség 1 százalékpont alatt van. A nôk elhelyezkedésének két fô akadálya van: a munkahelyi és családi kötelezettségeik összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi elôítéletek miatt fog lalkoztatásuk kevésbé valószínû, mint a férfiaké. A kisgyermeket nevelô, a sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül nevelô anyák, valamint a 45 év feletti nôk különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerôpiacon. 1 A Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégiát az EU vezetői 2000-ben tíz évre szólóan alkották meg, célkitűzése, hogy az EU-t a a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval, valamint a környezet tiszteletben tartása mellett képessé válik a növekedés fenntartására. 6 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 7

5 Ennek oka egyrészt a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendô: még ma is sokan vallják, hogy a nôk helye a családi tûzhely mellett van, nem a mun kaerôpiacon, és megszólják azokat is, akik túl korán mennek vissza gyermekük születése után dolgozni. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nôkkel kapcsolatos sztereotípiák. A kis gyerekes anyák leggyakrabban az állandóan beteg a gyerekük ; beszûkülnek a gyes alatt ; nem elég rugalmasak stb. típusú mondatokat hallhatják, míg a 45 év feletti nôket több nyire a feltételezések szerint elavult tudásuk, kompetenciájuk, valamint a változó világ ban való járatlanságuk alapján bélyegzik meg. A nehézségek másik csoportját a szemléletbeli akadályokon túl az infrastrukturális hiányok jelentik. A gyermekfelügyelet jelenleg nincs megoldva (2007-ben 1,28 gyerekre jutott egy bölcsôdei férôhely), ha pedig valakinek sikerül is gyermekét megbízható gyermek intézményben elhelyeznie, a munkabeosztáshoz nem mindig illeszkedô nyitva tartás és szünetek állandó problémát jelentenek. Továbbá kevés a családbarát intézkedéseket alkal mazó munkahely, ahol a szülôk akár csökkentett munkaidôben dolgoznak, és rugalmas mun kavégzés mellett képesek ellátni otthoni teendôiket is. További jellemzôje a foglalkoztatottsági helyzetnek, hogy a nôk és férfiak többnyire eltérô szektorokban, de mindenképpen más munkakörben koncentrálódnak (h or iz o nt á l i s szeg regáció). A tipikusan nôi állásokat alacsony kereset jellemzi, aminek ered mé nyeképpen a nôk bruttó keresete átlagosan 16%-kal alacsonyabb a férfiakénál, de min den mun kakörre jellemzô, hogy ugyanazon munka elvégzéséért a nôk szignifikánsan ala csonyabb bért kapnak. Minél feljebb megyünk a különbözô munkakörök közötti ranglistán, annál alacsonyabb a nôk aránya. A különbözô vezetôi szinteken is egyre kevesebb nô van, legfelsô vezetô csak elvétve lesz nô Magyarországon (vertikális szegregáció). Ez éppúgy igaz az egyébként többségében nôi alkalmazottakból álló közigazgatásra vagy a pénzügyi közvetítésre, mint a politikai életre. Az operatív szinteken mindhárom esetben többségében nôk dolgoznak, míg a döntéshozói pozíciók nagyobb részét férfiak töltik be. A döntéshozatal legfelsôbb szintjén, a Parlamentben, jelenleg is csak 10% körüli a nôi képviselôk aránya. I.2. Vállalkozói aktivitás 2005 Összes foglalkoztatott Magyarországon (fô) Ebbôl egyéni és társas vállalkozó, segítô családtag Magyarországon (fô) Vállalkozók aránya Magyarországon (%) Nôk ,8 Férfiak ,2 Együtt ,7 Forrás: Tekintve, hogy átlagosan a nôk fizetése minden európai országban alacsonyabb, mint a férfiaké, illetve hogy gyerekes édesanyaként nehéz elhelyezkedni a munkaerôpiacon, azt várnánk, hogy a foglalkoztatási nehézségek és méltánytalanságok arra ösztönözhetnék a nôket, hogy a saját lábukra álljanak és saját vállalkozásba kezdjenek. A valóság ezzel szemben az, hogy 2007 óta a foglalkoztatottak körén belül a vállalkozók ro vására nôtt az alkalmazottak aránya, mind a férfiak, mint pedig a nôk körében. A vál lalkozókon belül pedig a nôk aránya messze alulreprezentált egyharmad körüli. A nôi vállalkozások nagyon alacsony arányának azonban fôleg társadalmi okai vannak. A hagyományos nemi szerepeken alapuló neveltetés, a társadalmi sztereotípiák, a pozitív minták hiánya, valamint az ezek hatására a nôkben kialakuló önbizalomhiány, a családi, háztartási leterheltség okozta idôhiány külön-külön is erôteljesen csökkentik a nôk vállalkozóvá válásának esélyeit. A fentiek ellenére létrejövô nôi vállalkozások 82 százaléka mikrovállalkozás, amelynek a fele egyéni vállalkozás, egyötöde pedig betéti társaság, illetve kft. Legnagyobb részük (55%) a szolgáltatási és kereskedelmi (38%) szektorban mûködik. Más vállalkozással való együttmûködési készségük földrajzi elszigeteltségük miatt is (javarészt saját településükön értékesítenek) meglehetôsen alacsony. Több mint felük vevôkörét kis vásárlóerejû törzsvevôk alkotják. További hátrányt jelent a nôi vállalkozások számára, hogy kétharmaduk ún. szükség által motivált vállalkozás, melyet egyéb elfogadható munkaerô-piaci alternatíva hiányában hoztak létre, szemben a férfiak által vezetett vállalkozásokkal, amelynek kb. 60%-a ún. lehetôség által motivált vállalkozás (melyeket egy ötlet megvalósítására hoztak létre). A fejlôdési lehetôségeket nemcsak a kényszer adta alaphelyzet gátolja, hanem az is, hogy a vállalkozás versenyképességére közvetlenül ható hálózatépítési vagy más formában megnyilvánuló üzleti együttmûködés a nôi vállalkozások sokkal kisebb hányadában van jelen, mint a férfiaknál. A férfiak által vezetett vállalkozások lényegesen nagyobb arányban vesznek fel bankhitelt, vesznek részt pályázatokon állami források megszerzése érdekében. A nôk a vállalkozásukat illetôen lényegesen pesszimistábbak, mint a férfiak. Vállalkozói ismereteiket mindenekelôtt saját vállalkozásuk gyakorlatából szerezték meg, ezen kívül említésre méltó még az iskolai képzés, a család és a más vállalkozások példája is. 8 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 9

6 Nemzetközi tapasztalatok alapján az ún. lehetôség által motivált nôi vállalkozói aktivitás a következô tényezôkkel mutat szignifikáns összefüggést: nôi foglalkoztatottság, nôk hozzáférése a kapcsolati és anyagi tôkéhez, nôk önbizalma, optimizmusa. A fentiekbôl kiderül, hogy Magyarországon a nôk mindhárom tényezô szempontjából hátrányban vannak. Foglalkoztatottságuk alacsony, kevésbé aktívak hálózatosodást is segítô üzleti kapcsolatok kiépítésében, az egyenlôtlen családi munkamegosztás jelentôsen aka dályozza ôket a vállalkozás fejlôdését szolgáló ismeretszerzésben, tanulásban, a tár sadal mi háttér miatt pedig kevés az önbizalmuk. Ez utóbbi tény azért is megdöbbentô, mert a nôk átlagos iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké, és számos többek között a család menedzselése során szerzett olyan kompetenciával rendelkeznek, amely elônyös lehet a vállalkozás menedzselésében is. I.3. A nôk részvétele a K+F-ben Nôi akadémikusok aránya (%) elôítéletek miatt eleve kevesebb lány, nô tanul, így a kutatók között is kevés nô van természettudományos területen. A helyzeti hátrány mellett ezen a területen is jelentkezik a bérolló: a nôi kutatók fizetése azonos munkakörben is alacsonyabb a férfi kutatókénál. Feladat: 1. Gondolja végig, hogy a környezetében élô nôk helyzete hogyan tükrözi a mak ro adatokat! Töltse ki az alábbi táblázatot az Ön által ismert olyan személyek számával, akire igazak az alábbi feltételek: Vezetô pozícióban dolgozik Egyéni vállalkozó, vállalkozást vezet K+F szektorban kutatóként dolgozik Nôk Férfiak Együtt 2. Tegyük fel, hogy Önnek gyermeke születik. Hogyan tudná megoldani a gyerek napközbeni felügyeletét? * Forrás: dr. Groó Dóra: Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Tudományos és Technológiai Alapítvány Bár napjainkban több nô végez fôiskolát és egyetemet Magyarországon, mint férfi, a munka világában megszokott üvegplafon itt is jelentkezik: a posztgraduális és PhD-képzésekben már 25%-kal több férfi vesz részt, mint nô. A nôk erôsen alulreprezentáltak a K+F vezetôi pozíciókban, gyakran nem történik meg a képességeiknek megfelelô elôléptetés. Igaz, hogy nálunk a nôi kutatók aránya még ezzel együtt is magasabb, mint az EU-ban, ezek a kutatók nagyrészt olyan kutatási területeken dolgoznak, ahol rosszak a finanszírozási feltételek. Természettudományokat a nemekhez kapcsolódó sztereotípiák és * Megoldókulcs: 1.) Kényszer szülte megoldások: a nagyszülôk segítenek, beviszem magammal a munkahelyemre, ha meg tudok állapodni a fônökömmel, hogy késôbb érek be és korán eljöjjek, akkor be tudom adni bölcsödébe/óvodába, a férjem/feleségem vigyáz rá otthon. 2.) A szülôk munkavégzését támogató megoldások: családbarát intézkedések a munkahelyen (pl. rugalmas munkaidô), a szomszéd utcában van egy családi napközi, szerencsére az óvoda/bölcsôde nyitva tartása lehetôvé teszi, hogy napközben ott legyen a gyerekem és munka után kényelmesen haza tudjam vinni, a cégnél szakember vigyáz a munkavállalók gyerekeire napközben, így egyáltalán nem jelent problémát a gyereket magammal vinni a munkahelyemre. 10 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 11

7 II. Mi a cél? Az EU lisszaboni stratégiájának ajánlásaival összhangban a minimális cél 2010-re: a foglalkoztatottság szint 70%-ra, a nôi foglalkoztatottság 60%-ra növelése, a vállalkozásokat elôsegítô intézkedések meghozatala, az akadályozó tényezôk (túlzott mértékû bürokrácia és adminisztráció) lebontása, a kutatásfejlesztésre költött forrásoknak min. a GDP 3%-át elérô szintre nö ve lése. II.1. A nôk foglalkoztatottságának növelése Mivel a nôk alacsony foglalkoztatottságának egyik fô oka a munkahelyi és családi kö tele zettségek összeegyeztetésének nehézségei, minden gazdaságfejlesztési programnak arra kell törekednie, hogy olyan eszközöket támogasson, amelyek tartós megoldást kínálnak e prob léma megoldására ezáltal növelni lehet a nôk gazdasági aktivitását, és ezzel a gazdaság teljesítôképességét. A fenti problémára az alábbi eszközök nyújthatnak megoldást: 1) Gyermekelhelyezés korszerûsítése Óvoda-, bölcsôdefejlesztés és/vagy férôhelybôvítés. Új óvodák és bölcsôdék létesítése (önkormányzatok, vállalatok). Óvodai és bölcsôdei szolgáltatások színvonalának korszerûsítése, igényekhez való igazítása (pl. rugalmas nyitva tartás). Családi napközik támogatása, az állami támogatás (kvóta) gyermekintézmény-típustól való függetlenítése. Családbarát munkahelyek létrehozása. 2) Nôk ösztönzése és segítése a gyerekszülés utáni visszatérésre a munkaerôpiacra A gyermekgondozási támogatások idôtartamának lerövidítésével párhuzamosan komplex foglalkoztatási programok indítása, ezzel segítve a gyermeket nevelô nôk munkaerôpiacra való visszatérését. Komplex (át)képzési programok indítása, különösen az alacsony iskolai vég zett ségû, és/vagy régóta inaktív nôk számára. A munkáltatók ösztönzése arra, hogy a törvényt betartva visszavegyék a GYES- GYED-rôl visszatérôket, illetve megfelelô humánerôforrás-tervezéssel, az egyéni igé nyekhez igazodó munkaidô-beosztással (ld. alább részletezve) és programokkal segít sék a visszatérést. 3) Atipikus foglalkoztatási formák támogatása 3.1 Teljes munkaidôs rugalmas foglalkoztatási formák Rugalmas munkaidô Kötetlen (munkafeladathoz igazodó) munkaidô-beosztás Egyenlôtlen munkaidô-beosztás Sûrített munkahét Idénymunka Távmunka 3.2 Nem teljes munkaidôs atipikus munkavégzési formák Részmunkaidô Job-sharing (állásmegosztás) Távmunka Az atipikus foglalkoztatási formák közül különösen a rugalmas munkaidô, a részmunkaidô vagy a rövidített munkaidô, az állásmegosztás és a távmunka az, amely segíthet abban, hogy a munkavállalók bizonyos, gyakran átmeneti idôszakokban egyszerre tudjanak a munkaerôpiacon maradni/oda visszatérni, illetve egyéb kötelezettségeiknek megfelelni. Az atipikus foglalkoztatás terjedését azonban úgy kell segíteni, hogy mind a nôk, mind a férfiak igénybe vegyék, ellenkezô esetben ha például kizárólag nôk kerülnek részmunkaidôs állásokba újratermelôdik és felerôsödik a munkaerô-piaci szegregáció azon formája, amely ben a nôk dolgoznak a rosszabbul fizetett, kiszolgáltatottabb, a szervezeti hierarchia alján található részmunkaidôs állásokban, míg a férfiak tipikusan maradnak a fôállású, biztosabb és karriert ígérô állásokban. Feladat: Gondolja végig, hogy munkaadóként milyen elônyei és hátrányai lennének egy pozíció megosztott betöltésének! * * Megoldókulcs: Elônyök: Mivel a két munkatárs egymást helyettesíti, biztosított a pozíció feladatainak folyamatos ellátása. Magasan kvalifikált munkaerôt igénylô területeken is jól alkalmazható, vagyis kibôvíti a merítési bázist és jó minôségû, motivált, kvalifikált munkatársat lehet segítségével találni. Nem marad félbe munka, amikor lejár a munkaidô, a váltótárs befejezi. A két munkatárs kiegészítheti egymás tudását, tapasztalatát, készségeit (pl. az egyikük szeret ügyf elekkel találkozni, a másik jobb az adminisztrációban). Az egymás iránti felelôsség többletteljesítményre sarkall. Hátrányok: Több az adminisztráció. Extra kommunikációt és szervezést igényel a két munkatárs között. Feszültségek támadhatnak a feladatok arányos megosztásával kapcsolatban. 12 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 13

8 II.2. A nôk vállalkozóvá válásának segítése 2 A nôk vállalkozóvá válását az segíti elô, ha az üzleti környezetet és a szociális eszközöket úgy alakítják át, hogy azok támogassák a nôk munkavállalását, a pénzügyi és szociális erôforrásokhoz való hozzáférését és ön bizalmuk erôsítését. A SEED Kisvállalkozásfej lesztési Alapítvány több, vállalkozónôk helyzetét vizsgáló kutatás alapján javaslat csomagot dolgozott ki a döntéshozók számára. Ezeknek egy része beépíthetô a vállalkozónôket, mikrovállalkozókat és munkanélküliek vállalkozóvá válását segítô szervezetek gyakorlatába is. A javaslat az alábbiakat tartalmazza: Foglalkoztatás: A mikrovállalkozásokban, azon belül is a nôi mikrovállalkozókban rejlô fog lalkoztatási potenciál kihasználása. Közös tréningek tartása leendô vállalkozónôk és leendô mikrovállalkozásban dolgozó nôi alkalmazottak számára, mivel sok szempontból ugyanazt kell tudniuk. A rugalmas munkaformák népszerûsítése a mikrovállalkozások körében. A munkajogi szabályozás olyan irányú megváltoztatása, hogy a rugalmas munka formák ne csak a munkavállaló, hanem a munkáltató számára is nagyobb szabadságot jelentsenek. A kisgyerekek és az ápolásra szoruló hozzátartozók napközbeni ellátásának költsé ge kerüljön be a munkáltató által adható adómentes béren kívüli juttatások körébe. (Ezzel egyúttal fehérítve ezeket a tevékenységeket, és fizetôképes keresletet teremtve rájuk.) 3 A fenti szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra vonatkozó követelmények racio na lizálása, szektorsemleges finanszírozása. Hozzáférés kapcsolati és pénzügyi tôkéhez: Célzott vállalkozásfejlesztési programok nôknek, egyszeri beavatkozás helyett felkaroló jellegû komplex programok. Ennek elemei: Kapcsolatépítési lehetôségek támogatása, szervezése. Nôknek szóló vállalkozási ismereteket és készségeket fejlesztô képzések. A növekvô nôi vállalkozások számára célzott kapcsolatépítési lehetôségek nagyvállalatokkal, beszállítóvá válás segítése. Dedikált finanszírozási források nôi vállalkozások számára. Internetes megjelenés célzott támogatása. Önbizalom, optimizmus: Társadalmi célú kommunikáció, a sikeres nôk láthatóvá tétele. Férfiak ösztönzése a családi szerepvállalásra. Tudatosság erôsítése, tanácsadás. Képzés: -- számítógép- és internethasználat, -- önismeret, önbizalom-erôsítés, kommunikáció, tárgyalástechnika, -- alapvetô üzleti tervezési, pénzügyi és marketing ismeretek. II.3. A nôk részvételének növelése a kutatás-fejlesztésben A nôk szerepének erôsítésére a tudomány terén az Európai Bizottság létrehozta az ENWISE (Enlarge the Women and Science initiative to the East = A nôk és a tudomány kez de ményezés kiterjesztése Keletre) szakértôi bizottságot, amely kifejezetten Közép-Kelet-Eu rópá ra, valamint a balti országokra fókuszálva az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a nôk sze repének és helyének megerôsítésére a tudományos kutatásban: A nôk és tudomány kezdeményezés kapjon folyamatos politikai támogatást. Állítsanak fel nemzeti operatív bizottságokat a nôk kutatásban betöltött helyzetének erôsítése érdekében. Terjeszteni kell a legjobb gyakorlatra vonatkozó példákat. Tanácsadórendszert kell létrehozni, melyben tapasztalt nôi kutatók segítik fiatalabb kollegáikat pályázatok elkészítésében, ösztöndíjak megszerzésében stb. A nemzeti oktatáspolitikában külön figyelmet kell fordítania a nemek közötti egyenlôség általánossá tételét támogató szemlélet kialakítására az általános iskolá tól kezdve a felsôfokú oktatási intézményekig. A nemzeti hatóságoknak ösztönözniük kell a családbarát intézkedéseket az állami és magán K+F intézményekben. A médiának javítania kell a tudományról kialakult képet; az összképnek az eddigieknél vonzóbbnak kell lennie a nôk és a fiatalabb generáció számára. A tudományos munkát végzô nôk számára szakmai szervezeteket és ezek hálózatait kell létrehozni, bevonva azokat a kutatónôket is, akik most tértek haza külföldrôl, vagy jelenleg külföldön dolgoznak. 2 Kifejezetten vállalkozónők felkészítésével, női vállalkozások fejlesztésével foglalkozik vállalkozásfejlesztő profilja egyik ágaként a SEED Alapítvány ( és többek között a MINŐK Egyesület ( valamint regionális szinten a Regina Alapítvány (Gödöllő), a Lépéselőny Egyesület (Debrecen) és Holdam Egyesület (Miskolc). 3 Minderre van már magyar példa: a Modellértékű NőTámogató rendszer kiépítése című EQUAL projektben a konzorciumi partnerek célja a nők munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása volt, háztartási szolgáltatásokat is nyújtó szolgáltató központ kiépítésével, NőTámogató kártya szakmapolitikába való bekerülésének előkészítésével. Bővebben ld: 14 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 15

9 III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a GOP programozás egyes szakaszaiban? III.1. Operatív program Annak érdekében, hogy mérhetô hatása lehessen az adott OP-nak a nôk és férfiak társadalmi egyenlôségére, a genderszempontnak meg kellene jelennie az OP tervezése és vég rehajtása során minden lényeges feladatban: egyrészt a helyzetértékelésben, másrészt a célok és indikátorok meghatározása során, illetve a kapcsolódó adatgyûjtésben, harmad részt a tervezés (akciótervek és minden egyéb tervezési feladatban), negyedrészt pedig a megvalósítás és monitoring tevékenységek során is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program helyzetelemzésében kitér a rendkívül alacsony magyar foglalkoztatottsági adatokra, egy bekezdés erejéig érintve ezen belül a nôkre vonat kozó helyzetet. Bár adatokkal alátámasztva közli, hogy a nôk munkanélkülisége 2005 óta meghaladja a férfiakét, erre sem magyarázatot, sem célzott megoldási javaslatot nem ad. Ezt követôen a programdokumentum már csak az EU által megkövetelt minimális mér tékig és kizárólag a formalitások talaján maradva tesz említést nôk és férfiak közti egyenlôség érvényesülésérôl (mint horizontális elv érvényesülésérôl, illetve, mint amely képviseletében külön szakember jogosult részt venni a program ellenôrzésben, mo nito ringjában). Sem a közötti programozási idôszak tapasztalatai kapcsán, sem a jelenlegi idôszakot megalapozó SWOT analízisben nincs említés nôkrôl vagy esélyegyenlôségrôl. A Tárki Zrt. Kopint Datorg Zrt. által a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megrendelésére készí tett ex-ante értékelés megállapításai szerint a GOP egyetlen prioritásának sincs sem rö vid-, sem hosszútávú hatása (sem negatív, sem pozitív) a genderszempontokra. Az elôzô programozási ciklus gazdaságfejlesztésre irányuló OP-ja, a GVOP esélyegyen lôségi munkáját értékelô célzott kutatások megállapították, hogy a nyertes pályázók körében a cégek 15,7%-ában egyáltalán nincs nôi alkalmazott, és a nyertes cégek többségénél a nôk részaránya a munkavállalók között kifejezetten alacsony. A cégek 33,4%-ában nincs nô sem a felsô-, sem a középvezetésben. (Ennek egyik oka, hogy a támogatásban részesült vállalkozások egy része pl. az építôiparban és más szegregált iparágakban tevékenykedik.) A nôk aránya a munkavállalók között a cégmérettel arányosan nô. A cégmérettel ará nyo san szintén nô a megfogalmazott esélyegyenlôségi intézkedések száma is, de na gyon kevés az igazán fejlett esélyegyenlôségi kultúrával vagy vállalással rendelkezô pá lyá zó. A programozási hiányosságok miatt a GVOP kevés tényleges eredményt ért el az esély egyenlôség terén. Indikátorok: A GOP 17 indikátorából összesen 1 vonatkozik nôkre (is): a kiemelt esélyegyenlôségi célcsoportba (nôk, fogyatékkal élôk és romák) tartozók aránya a program hatására létrehozott új munkahelyeken. A megadott célindikátor azonban már nem tartalmaz férfi-nô bontást: együttesen kezeli a kiemelt célcsoportba tartozókat. Ezért a program szintû indikátorok közül mindegyiket, amely tartalmaz személyekre vonatkozó adatközlést, úgy kellene átalakítani, hogy az adatok férfi-nô bontásban is szerepeljenek. Pl. 3. indikátor: A létrehozott bruttó új munkahelyek száma vagy 7. indikátor: Kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására helyett a következô indikátorok alkalmazását javasoljuk: 3.a. A létrehozott új, nôk által betöltött munkahelyek száma. 3.b. A létrehozott új, férfiak által betöltött munkahelyek száma. 7.a. A nôi kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására. 7.b. A férfi kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására. Feladat: Állítson össze olyan indikátorlistát, amely Ön szerint hatékonyan mérné, hogy a megva lósí tott programok mennyiben genderérzékenyek! * Két módszer segítségével biztosítható a genderszempont megjelenése az OP-ban: ezek az integrálás és a célzott beavatkozás. Az integrálás lényege, hogy minden lényeges folyamatban mérlegelni kell, hogy milyen hatással van az adott folyamat nôkre, férfiakra és a nemek egyenlôségére; másrészt pedig ahol szükséges ún. célzott akciókat, célzott beavatkozást is kezdeményezhetünk. Pl. ha tudjuk, hogy a vállalkozónôk kevésbé aktívak a kormányzati pályázatokra való jelentkezésben, ugyanakkor meglehetôsen forrásszegények, akkor felmerül a kérdés, hogy a hirdetési csatornák kiválasztásánál figyelembe vettük-e, hogy a vállalkozónôk mit olvasnak és honnan tájékozódnak; illetve emellett szükség lehet célzott akciók indítására a vállalkozónôk elérésében, pályázási aktivitásuk fejlesztésében, pl. akár célzott pályázat kiírása, akár külön tanácsadók vagy civil szervezetek bevonása a vállalkozónôk elérésébe. A GOP dokumentációjáról ki lehet jelenteni, hogy nem tartalmaz olyan célzott intézkedéseket, amelyek közvetlenül segítenék a nôk foglalkoztatottságának növelését és/vagy vállalkozóvá válásának segítését. Az viszont biztató, hogy az IKT technológiák és alkalmazások használatának támogatása révén a pályázók számára lehetôség nyílik a távmunka-lehetôségek kiaknázására, ezzel hozzájárulva a fogyatékkal élô, a megváltozott munkaképességû emberek, illetve a nôk foglalkoztatásához. * Megoldókulcs: Például: Támogatott nôi vállalkozók aránya a GOP keretében létrejövô programokban. Hány nôi kedvezményezett van a GOP keretében létrejövô programokban? Hány vállalkozás vezetett be családbarát intézkedéseket a programok hatására? Hány távmunkával ellátható munkahely jött létre a programok hatására? 16 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 17

10 III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése A GOP akcióterveirôl megállapítható, hogy a nôk helyzetének célzott javításáért még az operatív programban tapasztalt általánosságok szintjén sem tartalmaz specifikus intéz kedéseket/célzott beavatkozásokat. Az egyes prioritások indikátorai teljesen gender függetlenek, még a hátrányos helyzetûeket együttesen kezelve sem jelenik meg a ho rizontális szempont. Egyetlen konstrukció sem tartalmaz nôkre vagy más hátrányos helyzetû csoportra, vagy esélyegyenlôség elômozdítására vonatkozó indikátort. Az akciótervek konstrukcióihoz tartozó projektkiválasztási szempontok nem tartalmaznak genderszempontból releváns feltételeket. Az értékelési szempontok között mindössze az alábbi kitétel szerepel (súlyozás vagy tartalmi elvárások nélkül): C) Társadalmi kritériumok: környezetvédelem, fenntarthatóság, esélyegyenlôség, területi kohézió. Feladat: Alakítsa át az akciótervben szereplô leírás részleteit úgy, hogy hangsúlyos szerepet kapjon benne a nôk gazdasági aktivitásának növelése vagy más genderszempont érvényesülése! Háttér-információként ajánljuk egyrészt a nôi foglalkoztatásról szóló összefoglalót, másrészt a vállalkozónôkre vonatkozó néhány gondolatot az elôzô fejezetben. Akcióterv , 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése konstrukció: Komplex vállalati technológiafejlesztés Akciótervben szereplô eredeti szöveg A támogatás célja (max. 500 karakter): Háttér-információ/hipotézis: vállalkozónôk szinte egyáltalán nem/elhanyagolható számban adtak be pályázatot ilyen konstrukcióra korábban. A konstrukciók indokolásában sem szerepel sehol az esélyegyenlôségi elvek érvényesítése, vagy kifejezetten a nôk foglalkoztatottságának növelése, vállalkozóvá válásának segítése. A vállalkozások korszerûsítése és a modernizációt eredményezô innovatív eljárások alkalmazása által a növekedési potenciállal és magas hozzáadott ér ték kel rendelkezô vállalkozások (kiemelten kkv-k) nem zetközi versenyképességének növelése, kül pia ci érvényesülése, beszállítói pozícióik meg szi lár dí tá sa. Milyen pályázati célt lehet a háttér-információ birtokában megfogalmazni, illetve hogyan lehetne a fenti leírást módosítani? Megoldókulcs: a. A kiírás szövegét nem kell módosítani, ellenben indikátorként fel kell tüntetni az adott in tézkedésnél, hogy a pályázók legalább 20 25%-a a mik rovállalkozások közül vállalko zó nô/nô ál tal ve - zetett mikrovállalkozás legyen, és ennek érde ké ben meg kell vizsgálni, hogy megfelelô-e a pá lyázatok kom munikációs stra tégiája, valamint szük séges-e bármilyen kész ségfejlesztés annak ér de kében, hogy több vál lalkozónô pályázzon (en nek eldöntésére célzott kutatás megrendelése le het szükséges). b. A kiírás szövegét érdemes úgy módosítani, hogy kide rüljön, hogy a kiíró kifejezetten ösztönzi/segíti a nôi vállalkozóktól beérkezô pályázatokat. c. Célzott, kizárólag a vállalkozónôket és háló zataikat megszólító pályázat kiírása, amely lehetôvé te szi, hogy mivel önállóan nem pályáznak a vállal kozónôk olyan hálózatok, akár civil szer veze tek pályázzanak, akik kapcsolatban állnak vállalkozónôkkel és fejlesztésükben részt tudnak venni. Támogatható tevékenységek köre (max karakter): Akciótervben szereplô eredeti szöveg Javított szöveg: 18 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 19 Eszközbeszerzés: - technológiai korszerûsítést eredményezô A támogatási célnál megadott háttér -infor má ció bir tokában módosítaná-e és ho gyan a tá mo gat-

11 és fejlesztésükben részt tudnak venni. - a horizontális célok érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás. Minôség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása. Támogatható tevékenységek köre (max karakter): Projektkiválasztási szempontok (max karakter): Akciótervben szereplô eredeti szöveg Javított szöveg: Akciótervben szereplô eredeti szöveg Javított szöveg Eszközbeszerzés: - technológiai korszerûsítést eredményezô új, illetve 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése - szállítás és üzembe helyezés - betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva). Infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek (max a támogatás 30%-áig): - infrastruktúra építése, korszerûsítése, - ingatlan építése, bôvítése, korszerûsítése, átalakítása. - ingatlan bérleti díja a megvalósítás idôszakára Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. Információstechnológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is: - hardver, - szoftver (beleértve: speciális egyedi fejlesztésû szoftver) - betanítás (közvetlenül a hardverhez, szoftverhez kapcsolódóan). - Domain név, honlapfejlesztés Piacra jutás támogatása: - piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), - marketingeszközök elkészítése, beszerzése. Vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan: - munkavállalók képzése (betanítás, tanfolyamok, tréningek, képzések). Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: - vállalati stratégiai tanácsadás, - szervezetfejlesztési tanácsadás, - menedzsmentfejlesztési tanácsadás, - vállalati folyamatmenedzsment támogatása, - online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, - technológiai fejlesztési tanácsadás, - marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés, - logisztikai tanácsadás, - a horizontális célok érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás. Minôség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása. A támogatási célnál megadott háttér -infor má ció bir tokában módosítaná-e és ho gyan a tá mo gatha tó tevékenységek körét? Megoldókulcs: Lényegében nem szükséges módosítani a felsorolt tevékenységek körét, kizárólag a fent bemutatott c. esetben szükséges a szer vezetfejlesztési tevékeny ségek körét háló zatfejlesztési tevékeny ségek kel bô víteni. Általános kritériumok: Támogatásban részesülhet azon pályázó/projekt, - amely illeszkedik az operatív program céljaihoz, és hozzájárul a kitôzött célértékek (indikátorok) eléréséhez; - ahol a projekt tartalma a pályázati útmutatóban megfogalmazott célokkal összhangban van; - akinek vagy amelynek saját tôkéje a legutolsó éves beszámolója alapján nem negatív; - aki vagy amely legalább kettô lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezik; - akinek vagy amelynek az egy foglalkoztatottra esô nettó árbevétele, vagy SZJA/EVA bevallás esetében összes bevétele a legutolsó éves beszámoló alapján eléri a legalább a 4 millió forintot; - akinek vagy amelynek a legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a nettó árbevétele, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele 10 20%-nál nem nagyobb mértékben csökkent az azt megelôzô lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételéhez vagy adóalapba beszámított bevételéhez képest; - ahol az éves átlagos statisztikai állományi létszám a pályázat benyújtását megelôzô évben minimum egy fô volt. Értékelési szempontok: Pályázó minôsítése (utolsó két lezárt teljes üzleti év alapján); - Gazdálkodási mutatók; Projekt gazdasági megvalósíthatósága; - Beruházás méretéhez viszonyított gazdálkodási adatok Társadalmi, gazdasági hasznosság; - esélyegyenlôség; - környezeti fenntarthatóság; - területi kohézió; Mely általános kritériumok szorulhatnak módo sítás ra a fent megjelölt cél elérése érdekében? Megoldókulcs: Elképzelhetô, hogy a mikrovállalkozást vezetô vagy tulajdonló vállalkozónôk egy részét a 4 millió forintos árbevételi minimum kizárja a pá lyázásból, ezt érdemes az esetükben felül bírálni (vagy kü lön pályázatot hirdetni szá muk ra, amennyiben mar kán san más igényeik/ szük ség leteik vannak). Amennyiben vállalkozónôk hálózatait/ôket támo - ga tó civil szervezetek pályázását is elô akar juk se gí teni, módosítani szükséges a fenti krité ri u- mo kat. Projektkiválasztási szempontok (max karakter): 20 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 21 Akciótervben szereplô eredeti szöveg Javított szöveg

12 III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások A GOP kiírásaiban az alábbi horizontális feltétel szerepel: Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a pályázó nem tesz eleget a projektre vonatkozó hori zontális szempontoknak. Az esélyegyenlôségi célcsoportok magyarországi helyzetének ja vításához minden pályázó szervezet hozzá tud járulni azzal, hogy megismeri a vonatkozó jogszabályokat (az Esélyegyenlôségi útmutató áttanul mányo zásával); legalább egy területen vállalja az esélyegyenlôségi célcsoportok helyzetének javí tását. A pályázónak a részpontszámok összegeként legalább 1, kiemelt projekt esetében legalább 3 pontot el kell érnie a pályázat támogathatóságához. Mondhatjuk tehát, hogy az esélyegyenlôségi minimumelvárás teljesül, és nem tá mogatható olyan pályázó, aki 0 pontot ér el a horizontális elvek teljesítése terén. Ha azonban részletesen megnézzük a vonatkozó, a pályázó által kitöltendô esélyegyenlôségi táblázatot, akkor az alábbi problémákkal találkozunk: A hátrányos helyzetû csoportok együttesen vannak kezelve, vagyis a pályázónak nem kötelezô a nemek egyenlôségével összefüggô szempontokat érvényesítenie, választhatja az akadálymentesítést, vagy a roma emberek életminôségének javítását is. Ugyanakkor természetesen célszerû a vállalások során figyelembe venni a projektet végrehajtó szervezet méretét, típusát (mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás, nagyvállalat, államigazgatási szerv vagy éppen civil szervezet), és ennek meg felelô arányossággal eljárni. Egy mikrovállalkozástól nem várható el, hogy mind három esélyegyenlôségi célcsoportra kitûzzön vállalást, ezért az útmutató szerint elég, ha egy (erôs) esélyegyenlôségi minimumot teljesít, és emellett kitalálja, hogy melyik az az egy célcsoport, amelynek esélyjavításában komolyabb célkitûzést tesz. Alapvetô elvek érvényesítését (pl. egyenlô munkáért egyenlô bért ) mini mumelvárás helyett opcionálisan, lehetôségként kezelik. A tábla lehetôséget ad arra, hogy a pályázó néhány lényegében adminisztratív jellegû, illetve nehezen ellenôrizhetô/mérhetô választással kipipálja az esély egyenlôségi kritériumot. Javaslatok: Célszerû lenne különválasztani az esélyegyenlôség mint minimumelvárás és a hátrányos helyzetû csoportok (nôk, fogyatékkal élôk, romák) kezelését. Az esélyegyenlôség mint horizontális alapelv csak akkor tud érvényesülni, ha bi zo nyos szempontok a célcsoport tényleges tulajdonságától függetlenül auto matikusan és minimumelvárásként (azaz a szerzôdéskötés feltételeként) teljesülnek. Törekedni kell arra, hogy a minimumelvárások jogosultsági kri té riumként legyenek megfogal mazva. A minimumelvárás tartalmazza az adott cég vezetôségének elkötelezôdését arra, hogy a cégnél, szervezetnél minél teljesebben megvalósul az esélyegyenlôség (pl. esélyegyenlôségi audit alapján esélyegyenlôségi terv készül). Igény szerint a szervezet tanácsadói, képzési vagy egyéb (pl. esélyegyenlôségi minta) segítséget kaphat ehhez. (Egyszemélyes és mikrovállalkozásoknál, ôstermelôknél stb. ez az elvárás nem érvényesíthetô.) Vállalatmérettôl, illetve pályázati kiírástól függôen, de elvárásként jelenjen meg, hogy a pályázó egy vagy több esélyegyenlôségi csoportra vonatkozóan tényleges elôrelépést tervezzen és mutasson a projekt megvalósítása során. Ehhez igény szerint a pályázó szervezet tanácsadói, képzési vagy egyéb segítséget is kaphat. Indikátorok: A hasonlóságok ellenére a három közösen kezelt hátrányos helyzetû csoport tagjai struktu rálisan nagyon különbözô esélyegyenlôtlenségi problémákkal néznek szembe, ezért rendkívül fontos lenne mindegyik célcsoport esetében külön célok, külön indikátorok meg fogalmazása, külön szakértôk bevonása. Ehhez képest projektszinten leggyakrabban csak a statisztikai állomány változását kísérik figyelemmel férfi/nô/fogyatékkal élô/roma, illetve a K+F-en belül külön férfi-nô bontásban. Feladat: Állítson össze genderérdekeket figyelembe vevô jogosultsági kritériumokat, illetve (a méret hez igazodóan) reális vállalásokat a pályázó szervezet nagysága stb. alapján. * III.4. Projekttervezés és végrehajtás A projekttervezés és végrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás hatékony felhasználása érdekében. A kiemelt projektek esetében ugyanakkor nem annyira a KSZ, mint az IH az, amely támogatást nyújt a projektgazdának a kidolgozásban. Fon tos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt helyzetelemzésében ne csak általános, hanem specifikus adatokat is használjanak, amelyek esetleg kifejezetten a nemek egyenlôségére vonatkoznak. Emellett alapkövetelmény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. A közigazgatási szerveknek pon to san kell ismerniük az adatközlés, adatkezelés és adatvédelem szabályait, és ezek * Megoldókulcs: Nagyvállalatok, egyetemek, más állami pályázók és kiemelt projektek esetén: esélyegyenlôségi terv elkészí tésének vállalása. Kis- és közepes méretû vállalkozások esetében: erôs minimumelvárás (lásd fenn), és a három hátrányos hely zetû csoport valamelyikében érjen el jelentôs elôrehaladást igény szerint tanácsadó segítségével. Mik rovállalkozások: ismerje fel a problémát, legyen erôs elkötelezôdése a megoldás mellett, és a három hátrányos helyzetû csoport valamelyikében érjen el legalább kis mértékû elôrehaladást igény szerint tanácsadó segítségével. 22 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 23

13 betar tásával is hasznos információkat kaphatnak maguk és a pályáztatók is a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, továbbá a nemek egyenlôsége terén megtett haladást is csak pontosan felvázolt helyzetelemzés alapján lehet megállapítani. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van, és a pontos költségfelméréssel és -ütemezéssel elkerülhetôk késôbbi kínos pillanatok egy esetleges ellenôrzés során. Ugyanezen oknál fogva fontos, hogy az IH projektkidolgozást segítô munkatársai figyelmeztessenek a nem vagy nehezen kivitelezhetô esélyegyenlôségi vállalásokra, hiszen egyszerûbb már a projekt kialakítása során odafigyelni erre, mint aztán az ellenôrzés során szembesülni a nem teljesítéssel. Ez utóbbi esetben azonban újra kell tárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, a kivitelezhetetlent a kivitelezés közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyenlôségére érzékeny költségvetésrôl. Genderérzékeny költségvetés (Gender budgeting) A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénzelosztás a nemek közötti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételével kialakított, és ezáltal speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forráselosz tás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szem pontok beillesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a nemek egyenlôségét elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra for dí tott elosztások aránya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosz tások aránya. A tevékenységek és hatások aszerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e a genderegyensúly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfel hasz nálásról döntôk között. Továbbá hasznos lehet mérni a programban részt vevô fér fiak és nôk megelégedettségi szintjét is. Javasolt továbbá, hogy a projektet végrehajtó szervezet konzultáljon nôi érdek-képvise leti, civil szervezetekkel, illetve szakértôkkel a projekttervezési szakasztól kezdve egészen a végrehajtásig, hogy a speciális célcsoportok igényei beépüljenek a projektbe. Az Irányító Hatóság ebben is tud segíteni a projektgazdáknak szaktanácsadás, vagy civil szervezetekkel való összekapcsolás útján. III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyenlôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A teljesítés el lenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring alkalmat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt végrehajtása során. Ugyan a monitoring elsôsorban a közremûködô szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk), monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése, nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása, egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása. Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkal mazá sa szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csu pán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is. III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a jó gyakorlatok összegyûjtéséhez, a tanulságok levoná sá hoz, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés továbbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános elszámoltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erôsíthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról. A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása. Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára teendô jelentéskötelezettségével.) Az értékelôk munkáját segítheti: A helyzet ex-ante értékelése A monitoring indikátorok keretrendszerei Ha a téma módszeresen integrálásra kerül az értékelési keretrendszerekbe a programozás korai szakaszától fogva Az értékelést nehezítheti: Korlátozott források Megfelelô adatok hiánya A nemek egyenlôsége témában szakértô értékelôk hiánya 24 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 25

14 A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjának érvényesítése céljából az alábbi kulcskér déseket kell figyelembe vennünk az értékelés egyes szintjein: Az értékelési kritériumok tekintetében: Ki határozza meg az értékelési kritériumokat? Milyen mértékben tulajdonítanak fontosságot (elsôbbséget) a nemek egyenlôségével kapcsolatos megfontolásoknak? Az értékelés végrehajtói tekintetében: Az értékelôk munkakörében szerepel-e a genderszaktudás feltétele? Bevonták-e az összes érintettet az értékelési folyamatba? A férfiak és nôk véleményét egyformán fogják-e figyelembe venni? Ki fog információkat szolgáltatni az értékelési adatokhoz? Ki lesz a felelôs a beérkezett információk összehangolásáért, és az eltérô vélemények és megfigyelések értékének és elsôbbségének megállapításáért? Az értékelési folyamat tekintetében: Alkalmazunk-e részvételi módszereket? Az értékelés eredményeit hogyan és kik felé fogjuk terjeszteni? Lehetôsége lesz-e a férfi és nôi érintetteknek egyaránt formálisan véleményt alkotni az értékelés eredményeirôl? Javasolt, hogy készüljön éves jelentés a társadalmi nemekrôl: a kormányzat vagy a gender mainstreaming államigazgatási felelôse, vagy egy megbízott civil szervezet, kutatócsoport által elkészített ilyen éves jelentése adatokkal szolgálhat mindenkinek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, és hasznos eszköz az elôrehaladás mérésére és az információk széles körû terjesztésére. IV. Gendertudatos kommunikáció Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem elha nyagolható negatív vagy pozitív hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára. A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôk: Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. Ne zárjon ki sem szándékosan, sem indirekt módon semmilyen társadalmi csopor tot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerekfelügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereo típiákat. Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fórumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommunikáció hatékonyabbá tételére). Az információ összegyûjtésére és terjesztésére jó példa lehet a társadalmi nemekre vonatkozó forrásközpont létrehozása. Akár online, akár fizikai való jában létezik egy adatbázis, ahol a társadalmi nemekkel kapcsolatos információk (kutatások, jelentések, kiadványok) egy helyen megtalálhatók, hatékonyabbá teheti a gender mainstreaming stratégiáját, és erôsítheti jogosultságát kormányzati és szélesebb társadalmi körökben is. Szintén javasolt a kommunikációért felelôs egység tagjai között a társadalmi nemekhez értô szakember alkalmazása, aki folyamatos, genderszempontú ellen ôrzést gyakorol a kommunikációs folyamat fölött, elkerülendô a szeg re gá ló, szte reotipikus ábrázolásmód alkalmazását. Mire figyeljünk oda, és milyen lehetôségeink vannak a kommunikációs folyamat öt szakaszá ban a gender mainstreaming érvényesítésére? 1. Általános tájékoztatás a fejlesztési lehetôségekrôl Az általános EU-s információterjesztés mellett célszerû ismertebbé tenni az unió nemek egyenlôségére vonatkozó szabályozását, programjait, a nemek egyenlôségét mint az unió horizontális értékét bemutatni. 26 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 27

15 Az általános üzenet mellett ( Új európai Magyarországot építünk ) a nemek egyenlôsége hozzáadott érték lehet, külön hangsúlyt kaphat, mint az EU által támogatott fejlesztések jellemzôje: nem csak európai Magyarországot építünk, de egyenlôbbet is, a fejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a nôk és férfiak egyen lôsé géhez. A legszélesebb célcsoportot (egész társadalom) megcélzó kommunikációnál (ATLkampány, televízió, nyomtatott sajtó, továbbá BTL-kampány, DM-eszközök) különösen oda kell figyelni, hogy ne legyen se diszkrimináló, se sztereotip az ábrázolás és a teljes társadalmat reprezentálja (figyeljünk oda nemcsak a nemi egyensúlyra, de a nôk és férfiak különbözô csoportjának arányos megjelentetésére is). 2. Potenciális pályázók megszólítása, mozgósítása A potenciális pályázók felé irányuló kommunikáció, amennyiben figyelembe veszi a nemek egyenlôségét, az érzékenyítés egyik eszköze is lehet. A pályázati portál legyen átlátható, könnyen elérhetô, ezzel is elôsegítve az esélyegyenlôséget, és programozásakor vegyük figyelembe az eltérô internethasználati szokásokat. A kistérségi tanácsadói hálózat érzékenyítô és szakmai képzése elengedhetetlen, hiszen ôk nyújtanak tájékoztatást és információt a pályázati rendszerrôl a pályázóknak, leendô projektgazdáknak. Az rendkívül nagy problémát okozhat, ha a tartalom és a forma ellentmond egymásnak, ezért oda kell figyelni arra is, ki és hogyan mondja! A kommunikációs tevékenységben is partnerek lehetnek pl. nôi ernyôszervezetek, amelyek tagszervezeteik révén könnyebben elérhetik a célcsoportot. Az internet széles körû lehetôséget teremt a partnerségi egyeztetésre, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországon még mindig nem teljes az internet-hozzáférés, és ez esélyegyenlôtlenséghez vezethet. Feladat: 1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. Elemezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan? Mi lyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e ne mi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép? 3. Nyertesekkel, kedvezményezettekkel való kommunikáció A gendertudatos kommunikációval kapcsolatos alapelveket, elvárásokat a ked vezmé nyezettekkel szemben is egyértelmûvé kell tenni és beépíteni az esélyegyenlôségi feltételrendszerbe. 4. Eredmények széles körû bemutatása A sztereotípiaellenes megvalósítás itt is fontos. (Rossz példa: csak férfi vállalkozók szerepeltetése a sikeres projekteket bemutató szpotban, vagy csupa férfi szakértô meghívása fesztiválrendezvény kerekasztal-beszélgetésére.) A sikeres projektek gendervonatkozása hozzáadott érték lehet, a mintaprojekteket ilyen szempontból is ki lehet válogatni. Hirdessünk pályázatot, és adjunk díjat a nemek egyenlôsége szempontjából legjobb projekteknek, pályázóknak ez jó lehetôség a jó példák összegyûjtésére is, amelyeket aztán nemzetközi színtéren is bemutathatunk! 5. Partnerség, társadalmi egyeztetés A nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel és szakértôkkel való egyeztetés, kiemelt fontossággal a nagyobb stratégiák esetében megkerülhetetlen. Helyi szinten a civilek közvetítôk lehetnek a nôi lakosság és speciális célcsoportok pl. kisgyerekes, idôs, fogyatékos, roma nôk felé. 2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen diszkri mi náló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen? * * Megoldókulcs: 1.) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gazdasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2.) Idôpont megfelelô kiválasztása tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín megkö ze lí tése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szer vezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló kon strukció esetén). 28 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában I 29

16 Felhasznált irodalom: Borbély Szilvia, Gazsi Judit, Krizsán Andrea, Vajda Róza: Nemre való tekintettel. Elektronikus tananyag. Szerk.: Balogh Lídia, Szakmai lektor: Juhász Borbála. dr. Csite András, Csurgó Bernadett, Horváth Marianna, Juhász Miklós: Az esély egyenlôség érvényesítése a GVOP-s pályázatokban. HBF Hungaricum Kft., Kecskemét, Rona Fitzgerald, Rona Michie: Experiences, good practice and lessons for evaluating gender equality outcomes in Structural Fund programmes. Evaluation for Quality, Conference Edinburgh 17/19 September The use of quality enhancing approaches such as quantification, benchmarking and thematic analysis to improve accuracy and effectiveness of evaluation. European Policies Research Centre, University of Strathclyde. dr. Frey Mária, dr. Laczkó Zsuzsa, Pálfy József, dr. Rózsáné dr. Lupkovics Mariann, Soós Viktória: Esélyegyenlôség és foglalkoztatás: kézikönyv vállalkozásfejlesztési intézmények és munkaügyi központok munkatársai számára. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Gárdián Szilvia, Horváth Anna, dr. Laczkó Zsuzsa, Sellei Anna, dr. Soltész Anikó: Esélyegyenlôségi kézikönyv mikrovállalkozások számára. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Gárdián Szilvia, Horváth Anna, dr. Laczkó Zsuzsa, Sellei Anna, dr. Soltész Anikó, dr. Váradi Lilla: Praktikus információk esélyegyenlôségre érzékeny mikrovállalkozásoknak. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, Gender Mainstreaming Learning Manual and Information Pack. UNDP Learning Resources Centre OHR/BOM. dr. Groó Dóra: Nôk szerepe a kutatásfejlesztésben. Tudományos és Technológiai Alapít vány How to Incorporate Gender Equality into Evaluations. Department of Justice, Equality and Law Reform (Ireland). NDP Gender Equality Unit. Dublin, Neimanis, Astrida: Gender Mainstreaming in Practice: A Handbook. GM manual.pdf Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése. Tárki Zrt., Sandra Taylor, Laura Polverari and Philip Raines: Mainstreaming the Horizontal Themes into Structural Fund Programming. IQ-Net Thematic Paper 10(2). European Policies Research Centre, University of Strathclyde. December research/science-society/women/enwise/pdf/ factsheet1.pdf A KSH honlapja: hun/kotetek/02/tables/load1 2 7.html Gazdaságfejlesztési Operatív Program: operativ programok 30 I Gender mainstreaming a Gazdaságfejlesztési Operatív Program végrehajtásában

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek: Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kisés középvállalkozások számára (GOP-2009-2.1.1/B; KMOP-2009-1.2.1/B) Alapvető cél és háttér információ TERVEZET A

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben (GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben (GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben (GOP-2009-2.1.1/C) Alapvető cél és háttér információ A komplex technológiai fejlesztésen,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Alapvető cél. Pályázók köre. Méret. Székhely

Alapvető cél. Pályázók köre. Méret. Székhely Gazdaságfejlesztési Operatív Program Környezetközpontú technológia fejlesztés című pályázati konstrukció összefoglalása (GOP-2009-2.1.4./K) Alapvető cél A konstrukció célja, hogy a vállalkozások technológiai

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek: Gazdaságfejlesztési Operatív Program mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése (GOP-2010-2.1.1/A) Alapvető cél és háttér információ A növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK Cseresnyés Péter Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tartalom

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2011-2.1.1/B és KMOP-2011-1.2.1/B I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások komplex

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. [GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA Alapítva 2000-ben PÁLYÁZAT] BÉR- ÉS JÁRULÉK TÁMOGATOTT MUNKAERŐ, ESZKÖZBESZERZÉS ÉS KISLÉPTÉKŰ INGATLAN BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGÉVEL! GINOP-5.2.4-16

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása GINOP

Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása GINOP Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása GINOP-5.3.8-17 Pályázat célja A konstrukció célja munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása a versenyszférában működő mikro, kis-, közepes és nagyvállalatoknál,

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében. Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma

GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében. Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma 2012.05.23 GYES-menedzsment-egy fogalom születése NEM TUD VISSZAMENNI NEM TUD VISSZAVENNI GYES-menedzsment-egy fogalom születése

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! GOP-2011-1.3.1/F 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program

PÁLYÁZAT. Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! GOP-2011-1.3.1/F 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program PÁLYÁZAT Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! Program neve: Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatás szakmai iránya: Program kódja (betű + szám): Megvalósítandó cél: Innováció a fogászatban

Részletesebben

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2012-2.1.1/B - Ügyféltájékoztató

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.7-18 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A NŐK A TUDOMÁNYBAN EGYESÜLET STRATÉGIA

A NŐK A TUDOMÁNYBAN EGYESÜLET STRATÉGIA A NŐK A TUDOMÁNYBAN EGYESÜLET STRATÉGIA A Nők a Tudományban Egyesület (továbbiakban Egyesület) stratégiai célja, hogy támogassa mindazokat a törekvéseket és intézkedéseket, amelyek biztosítják a nők és

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program I. Könnyített elbírálású projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza IBM-Konferencia 2012. November 14. Szemző György Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH GOP 1. Prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GINOP források a vállalkozóvá válás támogatására Karsai Tamás helyettes államtitkár Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság GINOP 5 prioritás

Részletesebben

Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4.

Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4. Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde 2018. április 4. Alapelvek 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. Az állam

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP 1.2.2-16 A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak Támogatás célja támogatása GINOP-1.2.2-15 A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése,

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben