342. Vállalkozói EU-jövôkép
|
|
- Gabi Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 342. Vállalkozói EU-jövôkép Miért kell jövôkép-terv? Az EU-csatlakozás utáni, tehát a tényleges EU-tagsággal bekövetkezô idôszakra (is) készülve azaz nemcsak kifejezetten a csatlakozással életbe lépô új feltételekre, követelményekre, estleg kissé tágabban, a közvetlenül várható változásokra minden vállalkozó, vállalati vezetô fel kell, hogy tegye magának a kérdést: van-e elvárásom, elképzelésem errôl az új korszakról? Csak akkor lesz képes ugyanis eredményesen szembenézni az EU-tagsággal járó látszólag apró, kis jelentôségû változásokkal is, ha a környezetét legalábbis egy ilyen, a változásokra nyitott szemléletben látja, elemzi, vizsgálja és igyekszik ahhoz alkalmazkodni. Sôt, azzal kapcsolatban saját magának is vannak elképzelései arról, hogy mit, hogyan kell majd tennie. Mikor és mirôl készítsünk EU-jövôkép-tervet? Általános vélemény szerint akkor kell egy vállalatnak jövôképet készíteni, ha megkezdi a tevékenységét, vagy olyan stratégiai környezetváltozással néz szembe, amely alapvetô feltételekben módosítja mûködésének korábban megszokott, megismert rendszerét. Az EU-csatlakozással kapcsolatban az utóbbi helyzettel kell számolni legalábbis elsô látásra, és különösen ami a külsô feltételeket illeti. Alaposabb elemzés kimutathatja ehhez képest azt is, hogy nagyon sok vállalat számára a külsô változások viszonylag hamar belsô mûködésükben is változásokat kiváltanak, illetve szükségessé tesznek. Megerôsíti ezt több más, korábban csatlakozott ország vállalkozóinak tömeges tapasztalata is. A vállalati jövôkép lényeges tulajdonsága, hogy az nem vágyak és puszta elképzelések, esetleg remények gyüjteménye, hanem konkrét terveken, elemzéseken alapul, meghatározott célok megvalósítására irányul, jól felmért és végiggondolt prioritások mentén. Az EU-korszakra szóló vállalati jövôkép készítése feltételezi, hogy a vállalkozás rendelkezik: a saját helyzetérôl és várható, tervezett kilátásairól stratégiailag meghatározott prognózissal, adott helyzetének és a fenti prognózis EU-specifikus feltételei bemérésének elemzésével és kiértékelésével. Azt, hogy valamely vállalkozás mirôl készítsen magának EU-jövôképet, két alapvetô tényezô határozza meg: Minden egyes vállalkozás számára fontos, hogy fô tevékenysége/ire nézve, a stratégiai prognózisa mentén feltárja, azonosítsa és a tervezésébe integrálja az új szakterületi követelményeket, várható változásokat a meghatározó új stratégiai környezetben (elsôsorban a piac/ok, üzleti-gazdasági kapcsolatok, és a szabályozók tekintetében), valamint Vannak olyan általános (elsôsorban az intézményi környezettel és sok esetben szintén a szabályozói környezettel kapcsolatos) környezeti változások, új követelmények, amelyek nem a vállalkozás egy-egy részterületét, szakterületét érintik, hanem jellemzôen az egészére vonatkoznak. Az elôbbi kör lebontása szakterületekre elsôsorban a vállalat tevékenységének összetettségétôl függ. A bemutatásra kerülô mintában modellszerûen és elsôsorban tapasztalati alapon olyan bontásban vetünk fel idevonatkozóan vizsgálandó kérdéseket,
2 feladatokat, amely rendszerben a vállalati EU-tükörteszt készítésére is kidolgoztuk a megközelítési, vizsgálati javaslatokat. A két bemutatott módszer és a javasolt vizsgálati szempontok tehát építenek egymásra. Ugyanakkor fontos, hogy különösen a jövôkép-terv készítése során a vállalkozás és vezetôi az operatív teszt készítéséhez képest kilépjenek az adottságok által meghatározott helyzetbôl, és új tényezôket, illetve új lehetôségeket is figyelembe vegyenek és beépítsenek a vállalati jövôképbe. Nemcsak a vállalkozás szûk értelemben vett gazdasági tevékenysége tekintetében, de a menedzsment által alkalmazott vezetési, szervezési módszerek, vagy a cég finanszírozására vonatkozó kilátások tekintetében is célszerû túllépni a megszokott kényszerpályák, mechanizmusok keretein, és megvizsgálni egészen új mûködési terepek, módszerek, esetleg források lehetôségét természetesen az ésszerû és kezelhetô kockázatvállalás határain belül. A stratégiai környezetváltozásra elôkészítô vállalati jövôkép-tervezés során születhetnek meg (sok esetben pedig szorgalmazzák is, hogy szülessenek meg) az olyan vad, úttörô ötletek, javaslatok, amelyekrôl gyakorta nemcsak az derül ki rövid idô múlva, hogy nem is voltak vadak, hanem az is, hogy esetleg nagyon reálisak. Ennek elôsegítéséhez az EU-megfelelôségek c. oldalon bizonyos csoportosításban közlünk olyan kérdéseket az új szabályozási és intézményi környezettel kapcsolatban is, amelyek segítenek feltárni a vállalkozások EU-megfelelôségét, és a tapasztalat szerint a vállalkozások legnagyobb hányada esetében a cég egészére nézve vizsgálhatók. A szakterületi elôrejelzés módszerét alkalmazva, a két kérdéscsoport és a megközelítések között esetleg átfedések, ismétlôdések fordulnak el. A vállalat sajátosságai alapján eldöntendô, hogy ezeket milyen megközelítésbôl kívánják megválaszolni, és természetesen a felmerült feladat megoldását milyen illetékességi körben szervezik meg (valamelyik szakterületen, vagy a vállalat egészében). Ezenkívül, a jövôkép-tervezés (és fokozatos konkretizálása) során különösen ajánlható olyan típusú összefüggések és keresztvizsgálatok alkalmazása, amelyeket az adottságok komplex vizsgálata keretében konkrétan és/vagy mintaszerûen bemutattunk. Az EU-jövôkép kialakítása ugyanis nem egyszeri feladat. Ha erre nézve vannak /voltak is eredeti elképzelések, mindenképpen több visszacsatoláson és ellenôrzésen keresztül konkretizálódik, addig, amíg a vállalati stratégiával összhangba hozva, végül is integrált elemként beépül magába a stratégiába. Ezt a folyamatot fejezi ki az alábbi ábra. Az EU felkészülés másutt bemutatott fô szakaszai közti arányokat ebbôl a szempontból is tiszteletben tartva, itt csupán a stratégia és a jövôképkészítés kölcsönhatását érzékeltetjük, amint az utóbbi összetevôi is rendelkezésre állnak. A vállalati EU-jövôkép tartalmi elemeinek felépülése
3 Az EU-jövôkép-terv sajátosságai Az EUFIT honlapon bemutatott módszerek külön-külön is, fôként pedig megfelelô keverésben az egyes vállalatok adottságait, sajátosságait figyelembe véve jól alkalmazhatók olyan vállalati jövôkép-terv elkészítéséhez, amely nemcsak az EU-csatlakozást megelôzô feladatok szervezéséhez segít hozzá, de a magyar EU-csatlakozást követôen a cég várható EU-beli helyzetének felméréséhez, mûködési stratégiájának kialakításához is. A helyzetfeltárás és az operacionalizálás, valamint a jövôbe való kitekintés alapján minden egyes rész-, illetve szakterületen kialakított következtetések, illetve feladatok figyelembevételével, azokkal módszertanilag azonos módon az EU-korszakra szóló vállalati jövôkép-terv kimunkálása közvetlenül és szorosan épül azokra a megállapításokra, amelyeket a megalapozó helyzetelemzések, az EU-hatások és üzleti érdekeltségek azonosítása, valamint a vállalati EU-tükör célirányosan kiválasztott kérdései és elemzései eredményeztek. A jövôkép tervezésének jellemzô EU-vonatkozású elemeit, összetevôit segít azonosítani egy olyan, további részkérdésekre irányuló vizsgálat, amely tematikusan dolgozza fel, kifejezetten az EU-szabályozások tekintetében a legérzékenyebb kérdésköröket. Ennek során látszatra megismételôdnek egyes, másutt már javasolt átvizsgált vállalati tevékenységek: ám sem a kérdések nem azonosak, még kevésbé pedig maguk a kidolgozandó válaszok. Céljuk éppen az, hogy világossá tegyék: ezeknek a vetületeknek a figyelemmel kisérését napirenden kell tartani az EU-alkalmazkodás, felkészülés tekintetében éspedig a napi, operatív mûködési gyakorlattól függetlenül is, éspedig mindaddig, amíg a cég teljes egészében nem építette be az azokkal
4 kapcsolatos, EU-megfelelôségi válaszokat a vállalat adott területein, tevékenységeiben a mûködtetés szokásos, természetes követelményei közé. Minden vállalkozó és vállalatvezetô saját maga tudja a legjobban eldönteni, hogy mely területeket, tevékenységeket kell különös figyelemmel kisérnie, illetve az egyes megjelölt témakörökben milyen további konkrét szempontokat kell folyamatosan megvizsgálnia. Célszerû, hogy a vállalatvezetés a bemutatott módszerrel az egyes részterületeken is megfogalmazza a helyi, sajátos feladatokat, teendôket (pl.: hulladékgazdálkodás, állategészségügyi követelmények, a számviteli adminisztratív rendszer átalakítása, az ipari tulajdonjoggal kapcsolatban rendezendô ügyek, a CE termékjel vagy más logo alkalmazása stb). Figyelemmel kell lenni arra, hogy az EU-jövôkép egyik sajátossága, hogy egyes összetevôinek aktualitása, fontossága idônként változik. A vállalati EU-jövôképet megalapozó elemzés és a megfelelôséget vizsgáló átvilágítás során számolni kell egy olyan általános ellentmondással, amely alól egyetlen hazai vállalat sem kivétel. Az üzleti környezet (szorosabban: maga a piac és annak szereplôi) az EU-csatlakozásig lényegében véve ismert, itt az átalakulások is alapvetôen, vagy többé-kevésbé ismerôs és követhetô módon folynak. (Ez persze nem zár ki drasztikus változásokat és eseményeket, de a hazai szereplôk az elmúlt években kellô gyakorlatot szereztek ahhoz, hogy e változásokhoz alkalmazkodjanak.) Ezzel szemben a szabályozói környezet elsôsorban a csatlakozásig folyamatosan alakul, néha radikálisan átrendezôdik, beleértve számos területen az ezt megjelenítô intézményi környezetet (különösen az agrárgazdaságban), éspedig a hazai szereplôk túlnyomó része számára új típusú módon és új szemléletet, normákat közvetítve. Azaz, itt a változások továbbra is számosak, sok esetben nem pontosan elôreláthatóak, sôt nem egy esetben ellentmondásosak lehetnek. Az EU-tagság bekövetkeztekor viszont éppen a szabályozók viszonylagos stabilitása, legalábbis azok kiszámíthatósága válik jellemzôvé (és bizonyos idô után az intézményi környezeté is). Ezzel szemben sokkal inkább a piaci szereplôk körében és az üzletigazdasági kapcsolatok terén tûnhetnek majd fel olyan új szereplôk, jelenségek, amelyeket egyrészt éppen az EU-tagság vonz majd a magyarországi gazdasági tevékenységbe, másrészt a tagság miatt válnak kivételesbôl tömegessé. Ezek között különösen figyelmet érdemel, ha az új szereplôk többsége általában járatos, jól gyakorlott az EU-intézmények és szabályozók alkalmazásában, azaz bizonyos versenyképességi elônyökkel rendelkezik, az erre még viszonylag felkészületlen, legalábbis kevésbé tapasztalt hazai vállalkozókkal szemben. Az EU-korszakra szóló jövôkép megfogalmazása során ezért különösen fontos, hogy a cégvezetés végigondolja: Magyarország várható EU-csatlakozásával kapcsolatban a vállalatnak a túlélésen túl, ehhez képest milyen távlatibb céljai vannak, tevékenységének további mûködtetésére vonatkozóan? Ennek függvényében nem feltétlenül az lesz ugyanis a nyerô, aki jelenleg és rövid távon elkerül minden felkészülési feladatot, és megspórol minden alkalmazkodási költséget: mert ebben az esetben nagy az esélye annak, hogy a helyzetváltozás után, az EU-környezetben egyszerre halmazati versenyhátrányba kerül, és piaci szintû, valamint intézményi szankciók sorozatával lesz kénytelen számolni. A vállalati EU-jövôkép és az EU-megfelelôségi program akkor és attól válik valóságos vállalatvezetési segédeszközzé, ha:
5 egyrészt annak megfelelô következtetéseit a menedzsment illetékes szintjein és tagjai körében sikerül elfogadtatni, másrészt rendszeresítik azok aktualizálását is, természetesen a menedzsment érintett tagjaival együttmûködésben. A menedzsment tájékoztatására és eredményes bevonására a vállalatok napjainkra már jellemzôen kialakították saját módszereiket. Az EU-jövôkép esetében mindenesetre ettôl függetlenül hasznos lehet olyan vendég meghívása (a közigazgatási szakapparátus, a szakértôi kör, esetleg a politika képviselôi körébôl, beleértve EU-beli partnervállalat, szakmai kapcsolat képviselôjét is, stb), akinek a részvétele elôsegíti a megfogalmazott célok és eszközök hangsúlyozását, sôt esetleg tevôleges hozzájárulást is eredményez. Az aktualizálási idôszakok gyakoriságát elsôsorban a vállalati tükör -ben megállapított felkészültség, illetve problémák, hiányosságok száma és súlya határozza meg: minél kevesebb konkrét probléma, s emiatt minél kisebb súlyú alkalmazkodási intézkedések, feladatok derülnek ki, annál rugalmasabb lehet a jövôkép megvalósításával kapcsolatos adminisztratív-technikai elvárás is, illetve fordítva. A jövôkép egészének és ezen belül az EU-megfelelôségi összetevôinek az aktualizálását azért is célszerû munkatervbe venni, mert a csatlakozási tárgyalások során, illetve azok lezárásával, valamint a hazai gazdasági szabályozó- és intézményrendszer fejlesztésével kifejezetten ebbôl eredôen folyamatosan új és új információkat kell beépíteni a vállalatok mindennapi mûködését meghatározó tényezôk sorába. Ezek figyelemmel kisérése, folyamatos és/vagy rendszeres beillesztése a cég operatív mûködésébe nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az egyszer elvégzett helyzetfeltárás és feladatkijelölés ne veszítse el aktualitását. A javasolt megközelítés hozzászoktatja a vállalat vezetését és felelôs menedzsereit, hogy megfelelô idôben megkezdjék az EU-környezetrendszer fokozatos és folyamatos szimulációját is. Ez nagymértékben elôsegítheti, hogy a késôbbiekben az aktuálissá váló feladatok ellátása immár a vállalatirányítás természetes, sôt rutinszerû része legyen. Ezzel nemcsak elejét lehet venni annak, hogy az EU környezetrendszerében járatos és rutinos új versenytársak fenyegessék a cég üzleti tevékenységét, de megkönnyíti a megnyíló új üzleti lehetôségek kihasználását is.
A, B, C, D, E a vállalat vizsgált termékei
c) Vállalati versenyképesség-elemzés Az EU-felkészülésnek egyik kulcskérdése érthetô módon a versenyképesség. Minden olyan elemzési, tervezési módszer, vállalatirányítási és vezetési technika (és ennek
RészletesebbenÜzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító
RészletesebbenA STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése
A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak
RészletesebbenXXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT
XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenEgy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések
Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar
RészletesebbenA PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN
A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés
RészletesebbenVállalati pénzügyek alapjai I.
Vállalatgazdaságtan II. Vállalati pénzügyek alapjai I. Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba, egyetemi tanár Előadó: Vida Adrienn, PhD hallgató 2007. december 10. Tematika Pénzügyi tervezés Pénzügyi tervek
RészletesebbenBelső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu
Belső ellenőrzés és compliance Cover szolgáltatások KPMG.hu Stratégiai fontosságú lehetőségek a belső ellenőrzésben Valós képet nyújt a szervezet működésének hatásosságáról és hatékonyságáról. Felderíti
RészletesebbenMaster of Arts. International Hotel management. Strategy Management
Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés
RészletesebbenMátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./
Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző
RészletesebbenNÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL
NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL ELITE Program, együttműködésben a BÉT-tel VÉGH RICHÁRD vezérigazgató BÉT A SIKERES HAZAI VÁLLALKOZÁSOKÉRT 2016. november 16. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STRATÉGIÁJA Főbb stratégiai célok
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenEU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenA AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás
A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN
RészletesebbenAz integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenKlinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában,
Részletesebben1. A döntési mechanizmus korszerűsítése
ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
Részletesebben2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése
Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenMiért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?
Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenA vállalatok és a minőségbiztosítás
4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMAROS MEGYEI TANÁCS október 26.-i 163. számú HATÁROZAT Maros Megyei Tanács
MAROS MEGYEI TANÁCS 2017. október 26.-i 163. számú HATÁROZAT A Maros Megyei Tanácsnak a 168/2016. sz. Határozatával kezdeményezett, a Marosvásárhely-i Transilvania repülőtér O.Ü.V. Igazgatói tanácsának,
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenTervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához
Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenJ a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására
P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenHatékonyságnövelő program
Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben
Magyarország növekedési kilátásai MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Chikán Attila igazgató Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenA Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve
A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,
RészletesebbenA GENERÁCIÓVÁLTÁS KIHÍVÁSAI
A GENERÁCIÓVÁLTÁS KIHÍVÁSAI AVAGY FELKÉSZÜLÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGRA BÁRÁNY LÁSZLÓ Master Good Kft. ügyvezető-alapító tulajdonos BÉT50 KÖZÉPVÁLLALATOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA 2017 Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon
RészletesebbenHosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai
Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai Dr. Dőry Tibor Tanszékvezető, egyetemi docens XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi, 2018.
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenCélmeghatározás, célhierarchia
Célmeghatározás, célhierarchia ERASMUS+ Célok: A jövőbeli fejlődése során milyen irányban haladjon az intézmény. JÖVŐKÉP A célok lehetnek: 1) - stratégiai célok: általánosak, tágak, hosszú távon fogalmazzák
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenMódszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez
Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosainak Elvégeztem a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet (6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Cg.: 06-02-000246) mellékelt 2014.
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenPROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI
PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai
RészletesebbenSZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:
SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,
RészletesebbenA válság mint lehetőség felsővezetői felmérés
A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.11. C(2018) 6560 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.11.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről
RészletesebbenMaster of Arts. International Hotel management. Strategy Management
Master of Arts International Hotel management Strategy Management en a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés során a szervezet hosszú távú céljaihoz
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT
Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenFüggetlen Könyvvizsgálói Jelentés. Az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatáról készült jelentés
Ernst & Young Kft. Ernst & Young Ltd. H-1132 Budapest Váci út 20. 1399 Budapest 62. Pf.632, Hungary Tel: +36 1 451 8100 Fax: +36 1 451 8199 www.ey.com/hu Cg. 01-09-267553 Független Könyvvizsgálói Jelentés
Részletesebbena filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,
a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenKözpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban
Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenA klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010) Klaszterekés export. Králik Ivánné Egyéni vállalkozó, címzetes kamarai tanácsos
Klaszterekés export Králik Ivánné Egyéni vállalkozó, címzetes kamarai tanácsos Nemzetközi láthatóság Stratégiai alpelv, prioritás Versenyképesség építőköve Cél-jövedelemtermelőképesség növelése Klaszter
RészletesebbenBemutatkozás. A cég története:
Intro 1 Bemutatkozás A cég története: Az IGC-Team jelentős szakmai tapasztalatokkal rendelkező, széles látókörű fiatal szakértőkből álló, öt tagú üzleti tanácsadó és kockázati tőkebefektető csoport A Társaság
RészletesebbenAZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.
AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Marketingstratégia tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Marketingstratégia Tanszék:
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenHOGYAN ÚJULHAT MEG A GYÜLEKEZET? ÉPÜL, VAGY ÉPÍTJÜK?
HOGYAN ÚJULHAT MEG A GYÜLEKEZET? ÉPÜL, VAGY ÉPÍTJÜK? "Aki azt akarja, hogy az egyház maradjon meg olyannak, amilyen, az nem akarja, hogy az egyház megmaradjon. (K.D.) 36302286015, www.egyhazmenedzsment.ewk.hu
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése
A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenFelelős vállalatirányítás és köztulajdon
Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az
RészletesebbenA kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.
A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok
RészletesebbenOPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET
OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenA belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés. Varmuzsa Péter október 17.
A belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés Varmuzsa Péter 2016. október 17. Itt van az ősz, itt van újra, Terveink Háttér Háttér Otthon 1. Őszi hagymás növények ültetése Belső Ellenőrzésben
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenNagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből
Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar
RészletesebbenJ a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.
J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.
RészletesebbenKIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI MENEDZSER FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI MENEDZSER FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék Kódszám Össz. érték Követelmény-modul Előkövetelmények
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenIII. Az emberi erőforrás tervezése
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenCibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármestere ELŐTERJESZTÉS
Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. november 24-i munkaterv szerinti ülésére a 2011. évi belső ellenőrzési terv elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenTantárgyi program 2014/2015. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Tantárgy megnevezése Marketingstratégia Tantárgy kódja:
RészletesebbenA Számvizsgáló Bizottság megbízatása
EKB-NYILVÁNOS A Számvizsgáló Bizottság megbízatása Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa által az EKB eljárási szabályzatának 9a cikke alapján létrehozott magas szintű Számvizsgáló Bizottság
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása
RészletesebbenSZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenIntézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Dunavecse Önkormányzat 2009. október 28-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2010. évi ellenőrzési terve Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály
Részletesebben31-2/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 6. sz. napirendi pont 31-2/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezés megyei előkészítő
Részletesebben