Vállalati Gazdaságtan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalati Gazdaságtan"

Átírás

1 MVT munkaközösség Vállalati Gazdaságtan BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2006.

2 MVT Munkaközösség Fejezetek Vállalati gazdaságtan I. KG I. II. III. Vállalati gazdaságtan II. KG IV. V. VI. Szerzők I. A vállalati rendszer A. A vállalati rendszer felépítése és elemei TÓTH JUDIT B. A vállalat modellezése TÓTH JUDIT C. A vállalat teljesítményértékelése SZABÓ GÁBOR CSABA D. Vállalat és projekt KELEMEN TAMÁS II. E. A vállalatelméletek szerepe a vállalkozások kialakításában A vállalat környezete A. A vállalat és a környezet kapcsolatai, környezeti konfliktuskezelés TÓTH JUDIT ROMHÁNYI GÁBOR B. Az üzleti világ jelenkori tendenciái TÓTH JUDIT C. A vállalat piaci környezete TÓTH JUDIT III. A minőség- és piaci szemlélet A. A minőség- és megbízhatóság elméleti és gyakorlati alapismeretei KÖVESI JÁNOS TOPÁR JÓZSEF ERDEI JÁNOS B. A marketingmenedzsment TÓTH JUDIT IV. A vállalat erőforrásai és folyamatai A. A kutatás-fejlesztés és az Innováció a vállalati rendszerben B. Az információ, mint a vállalati folyamatok komplex összetevője VELENCEI JOLÁN SZABÓ BALÁZS C. Emberi erőforrás menedzsment GYÖKÉR IRÉN D. Technológiamenedzsment PATAKI BÉLA V. VI. A költséggazdálkodás alapjai a vállalati rendszerben A. Az önköltség-számítás SZABÓ GÁBOR CSABA - ERDEI JÁNOS B. A fedezet-számítás SZABÓ GÁBOR CSABA - ERDEI JÁNOS C. A standardköltség-számítás SEBESTYÉN ZOLTÁN D. A tevékenységalapú költségszámítás SEBESTYÉN ZOLTÁN A vállalat stratégiája A. A vállalati stratégia tartalma, a stratégia megközelítései és összehasonlításai TÓTH JUDIT B. A stratégiai menedzsment folyamata TÓTH JUDIT I-2

3 Tartalomjegyzék I. A VÁLLALATI RENDSZER...I-10 A. A vállalati rendszer felépítése és elemei...i Az üzleti vállalkozás vállalat fogalma...i A vállalat célja, küldetése, arculata...i A vállalkozás - vállalat alapvető célja...i A vállalat küldetése...i Marketing...I Innováció...I A vállalkozás arculata...i A vállalati működés érintettjei...i A vállalat céljai...i Egyéni célok...i Szervezeti célok...i A profitmotívum és a társadalmi felelősség...i A célstruktúra...i A vállalatkormányzás...i-22 B. A vállalat modellezése...i Modell-típusok...I Verbális modellek...i Ábrajel modellek...i Matematikai modellek...i Modell-alkotás...I-25 C. A vállalat teljesítményértékelése...i A vállalati teljesítmény komplex mérése...i A termelési kapacitás számításai, meghatározása...i A minőségkapacitás számításai, meghatározása...i-36 D. Vállalat és projekt...i A vállalati stratégia és a projektek kapcsolata...i Projektek a szervezetfejlesztésben...i Termékfejlesztési projektek...i Innovációs projektek...i Az előadáson és gyakorlaton használt fogalmak:...i-43 E. A vállalatelméletek szerepe a vállalkozások kialakításában...i A fogalmi keret...i Vállalatelméletek hatása a vállalatok kialakítására...i A standard mikroökonómia vállalatfelfogása...i A vállalat magatartási elmélete...i A megbízó ügynök elmélet...i Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete...i További vállalatelméleti közelítések...i Ipari szervezetelmélet...i Evolucionista (fejlődéselvű) vállalatelmélet...i A tulajdonosi jogok elmélete...i I-3

4 II. A VÁLLALAT KÖRNYEZETE...II-48 A. A vállalat és a környezet kapcsolata...ii A vállalati környezet változásai és szabályai...ii A gazdasági fejlődés környezeti hatásainak változásai...ii A környezetvédelem...ii A környezetvédelem területei:...ii Az anyag és energia körforgalom...ii A technológiák szerepe a környezet igénybevételében...ii Hulladékok csoportosítása és sorsa...ii A környezeti erőforrások igénybevételének ökológiai hatásai...ii Az ökológia fogalma...ii Környezeti erőforrások fogalma...ii A gazdasági fejlődés környezeti igénybevételének szakaszai...ii Őskortól az első ipari forradalomig: as évekig...ii Az első ipari forradalomtól az as évekig...ii Az as évektől napjainkig...ii A környezetvédelem fontosabb eseményei...ii Nemzetközi egyezmények, mozgalmak...ii A nemzetközi egyezmények tartalma...ii Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről...II Jogi és gazdasági szabályozások országos szinten...ii Az állami beavatkozás eszközei...ii Környzetvédelem szabályozási rendszere...ii A környezetvédelem szabályozási rendszerei:...ii Környezetvédelem hazai jogi szabályozásának elemei...ii A vállalkozások környezeti konfliktuskezelése...ii A technológiák elemzési módszerei: input-output mérlegek...ii Forgalmi Diagramok Modellje...II A módszer összefoglalása...ii A rendszer határválasztásról...ii A környezetcontrolling...ii Környezetvédelmi költségek és környezetvédelmi fedezet...ii Környezetvédelemből származó előnyök vállalkozási szinten...ii A környezetvédelemből származó számszerűsíthető előnyök...ii A környezetvédelemből nem számszerűsíthető előnyök...ii Szabványos környezet menedzsment rendszerek...ii A Környezeti menedzsmentről...ii A Környezeti Menedzsment Rendszer KMR - jelentősége...ii A környezeti menedzsment rendszer lényege...ii Az ISO es környezetmenedzsment szabványcsaládról...ii Környezeti menedzsment rendszer alapelve: folyamatos környezeti teljesítmény növelés...ii KMR Fogalom meghatározások...ii KMR alapelvek: MSZ EN ISO ALAPELVEK...II A környezetmenedzsment rendszer működtetése: folyamatos fejlődés és auditálás...ii-77 B. Az üzleti világ jelenkori tendenciái...ii A globalizáció...ii Az integráció...ii A humanizáció...ii A fogyasztóorientáció...ii A választékbővülés...ii A minőség jelentősége...ii I-4

5 4.3. Az igénykielégítés időzítése...ii-81 C. A vállalat piaci környezete...ii A piacra való belépés és kilépés...ii A piacra lépés akadályai...ii Állami szabályozás...ii Méretgazdaságosság...II Termékdifferenciálás...II Tőkekorlátok...II A partnerváltás költségei...ii Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége...ii Egyéb belépési korlátok...ii Kilépés a piacról...ii Árupiacok és erőforráspiacok...ii Verseny és együttműködés a piacon...ii A verseny...ii Együttműködés...II Pozitív, gazdaságszervező lépések:...ii A verseny tisztaságát fenyegető lépések:...ii A piacok jellemzői és típusai...ii A hatékony piac...ii Keresleti kínálati viszonyok...ii Nyomásos piac...ii Szívásos piac...ii-87 III. A MINŐSÉG- ÉS PIACI SZEMLÉLET...III-88 A. A minőség- és megbízhatóság elméleti és gyakorlati alapismeretei...iii Megbízhatóságelméleti alapok...iii Hibamentesség, javíthatóság...iii A nem helyreállítható elemek és rendszerek...iii Megbízhatósági eloszlástípusok...iii Helyreállítható elemek és rendszerek...iii Karbantartás...III A karbantartás szerepe és fejlődése...iii A TPM célkitűzése és eszközrendszere...iii Minőség és megbízhatóság...iii A 6 nagy veszteségforrás...iii A TPM programok kulcselemei...iii-121 B. A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai...iii Bevezetés...III A minőségmenedzsment fejlődésének szakaszai...iii Minőségellenőrzés...III Minőségszabályozás...III Minőségügyi rendszerek...iii TQM Total Quality Management...III Teljeskörű minőségszabályozás...iii Minőségbiztosítás...III Minőség rendszerek fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó szakemberek...iii A minőség fogalma...iii Minőségügyi rendszerek...iii AZ ISO 9000-es MINŐSÉGÜGYI RENDSZER...III I-5

6 3.1. Az ISO 9000-es szabványrendszer fontosabb jellemzői:...iii MINŐSÉG HUROK:...III Az ISO 9000:2000 szabványrendszer...iii A Total Quality Management vezetési filozófia...iii A TQM koncepciók alkalmazása...iii MINŐSÉG MÓDSZEREK...III HALSZÁLKA- (OK-OKOZATI) DIAGRAM OKOK (NEM TÜNETEK) MEGTALÁLÁSA...III PARETO DIAGRAM KONCENTRÁLÁS A FŐ PROBLÉMÁKRA...III-150 C. Marketingmenedzsment...III A marketingkoncepció...iii A marketingkoncepció négy összetevője:...iii A marketingmenedzsment modellek...iii Marketingstratégia és struktúra...iii Funkcionális - lineáris marketingszervezet marketingmenedzsment...iii A modell előnyei és hátrányai:...iii Termékorientált marketingszervezet marketingmenedzsment...iii A modell előnyei és hátrányai:...iii Körzet- vagy földrajzi-orientációjú marketingszervezet menedzsment...iii A modell előnyei és hátrányai:...iii Piac- vagy fogyasztóorientált marketingszervezet marketingmenedzsment...iii A modell előnyei és hátrányai:...iii Az ipari vásárlók és a piac...iii A nagybeszerzők marketingfeladatainak sajátos vonásai:...iii A nagybeszerzők piaca...iii A nagybeszerzők jellemzői...iii Az ipari beszerzés folyamata...iii A beszerzés-előkészítése...iii A beszerzés indítékai, céljai...iii Az ipari vásárlók beszerzési motívumai...iii A kezdeti motívumok:...iii Az ipari vásárlókat befolyásoló tényezők...iii A marketingmenedzsment módszerei, eszközei...iii Marketingterv...III Az üzleti tevékenység tervezésének fejlődése...iii A marketingterv elemei...iii Marketingprogramok, akciók...iii A marketing mix...iii Termékstratégiák...III A termékválasztékra vonatkozó stratégiai és taktikai döntés...iii A termékéletgörbe...iii Az életgörbe-típusok:...iii Marketingstratégiák...III Marketingstratégiák a termékéletgörbe elemzése és értékelése alapján...iii Porfolió elemzés...iii SWOT-analízis...III A BCG- módszer alaptípusa az ún. növekedési / részesedési mátrix...iii-179 IV. A VÁLLALAT ERŐFORRÁSAI ÉS ELEMEI... IV-181 A. A kutatás-fejlesztés és az innováció a vállalatban... IV I-6

7 1. Kutatás-fejlesztés a vállalatban... IV Az innováció minősége... IV Az innováció forrásai... IV Az innováció környezete... IV-187 B. Az információ, mint a vállalati folyamatok komplex összetevője... IV IS/IT kialakulása... IV Az EDP korszak... IV A MIS korszak... IV A SIS korszak... IV IS/IT szervezése... IV Fókuszváltások... IV Stratégiai tervezés... IV IS/IT gazdálkodás... IV Az IS/IT részleg... IV Az IS/IT személyzet... IV Az IS/IT ára... IV-216 C. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal... IV A humán erőforrás szerepe a szervezetekben... IV A humán tőke felértékelődése... IV Az emberi erőforrás menedzsment fogalma... IV Az emberi erőforrás speciális jellege... IV Az EEM modellje... IV A munkakör és a munkavállaló... IV EEM tevékenységek... IV A belső környezet befolyásoló tényezői... IV A külső befolyásoló tényezők... IV Munkaerőpiaci helyzetkép Magyarországon az adatok tükrében... IV Általános tendenciák... IV A népesség gazdasági aktivitása európai összehasonlításban... IV Főbb változások a munkaerőpiaci helyzetben... IV A humán stratégia, politika és tervezés... IV Stratégia és politika az EEM területén... IV A humán stratégia és politika... IV Az EEM időhorizontjai... IV Emberi erőforrás- és munkaerő-tervezés... IV Emberi erőforrás tervezés... IV Munkaerő-tervezés... IV A munkaerő-szükséglet maghatározásának módszerei... IV A munkaerő-szükséglet mennyiségének meghatározásához használt módszerek... IV Determinisztikus módszerek... IV Sztochasztikus módszerek... IV Ökonometria és szimuláció... IV Becslési módszerek... IV Munkakörképzés módszere... IV A minőségi létszámszükséglet meghatározása... IV Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén... IV Az emberi tőke... IV Az emberi erőforrás értékelésének módszerei... IV Az emberi erőforrás mint beruházás... IV Az emberi erőforrások a mérlegben... IV A ráfordítások mérése... IV Az emberi erőforrás értékelése a vállalkozások számvitelében... IV I-7

8 3.6. Az emberi erőforrás controlling... IV A controlling értelmezése az emberi erőforrás menedzsment területén IV A mérhetőség problémája... IV Mutatószámok a humán controlling területén... IV-260 D. Technológiamenedzsment... IV A technológia és a technológiamenedzsment fogalma... IV A technológia üzleti fontossága... IV A technológiamenedzsment kialakulása, fejlődése... IV A technológia helye a vállalat egészében... IV A technológiamenedzsment alapvető teendői az innováció, az operáció és a stratégia területén... IV-271 V. A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ALAPJAI A VÁLLALATI RENDSZERBEN... V-274 A. Költségek elsődleges elszámolása: Költségnemek... V-274 B. Az önköltségszámítás... V Mit kell tudni az önköltségszámítás hibáiról... V Példa önköltségszámításra... V Gyártmány önköltség meghatározása... V A kalkuláció szerepének változása... V-280 C. A fedezetszámítás... V A költségek reagálás szerinti csoportosítása... V Proporcionális költségek (K Pe )... V Állandó(fix) költségek (K fe )... V Degresszív költségek (K d )... V Progresszív költségek (K pr )... V A költségváltozási tényezők szerepe és meghatározása... V Degresszív költségek redukciója... V Költségfüggvény és költségredukció... V Jelölések és dimenziók... V Vállalati költségstruktúra, (lineáris) ÁKFN struktúra ábrázolása... V A fedezet funkciója az ÁKFN modellben (Példa)... V Fajlagos fedezetek számítása... V-287 D. A tevékenységalapú- és a standard költségszámítás... V Tevékenységalapú költségszámítás (ABC)... V Költségszámítási rendszerek kialakulását, fejlődését befolyásoló gazdasági változások... V Költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei... V Első szint... V Második szint... V Harmadik szint... V Negyedik szint... V ABC-rendszerek fejlődési irányai, integrációja... V Az ABC bemutatása... V Tevékenységalapú költségszámítás működése... V Kihasználatlan kapacitás költsége... V Bevezetés gazdasági és szervezeti kérdései... V Döntéstámogatás ABC-vel... V-310 VI. A VÁLLALAT STRATÉGIÁJA... VI I-8

9 A. A vállalati stratégia szerepe és tartalma, a stratégia megközelítései és összehasonlításai... VI A vállalati stratégia szerepe és tartalma... VI A stratégia megközelítései... VI A vállalkozói megközelítés... VI Az adaptív megközelítés... VI A tervezői megközelítés... VI A stratégiamegközelítések összehasonlításai... VI-318 B. A stratégiai menedzsment folyamata... VI A stratégiai menedzsment... VI A stratégiai menedzsment fázisai:... VI A helyzetelemzés... VI A küldetés kapcsolata a stratégiával... VI A környezeti kihívások... VI A vállalati képességek értékelése... VI A stratégiák típusai és jellemzői... VI A stratégiai alternatívák értékelése és kiválasztása... VI Megvalósítás és visszacsatolás... VI Erőforrás-biztosítás és erőforrás-elosztás... VI Stratégia és szervezet... VI Stratégia és vezetés... VI A stratégia melletti elkötelezettség erősítése... VI Ellenőrzés és visszacsatolás... VI I-9

10 I. A vállalati rendszer A. A vállalati rendszer felépítése és elemei Előadó: Dr.Tóth Judit 1. Az üzleti vállalkozás vállalat fogalma Az élet különféle területein az emberek, tevékenységeik alkalmával, bizonyos ideig, kapcsolatba kerülnek egymással. Ezek a kapcsolatok esetenként hosszabbtávú együttműködéssé válnak, adott cél elérésére, adott feladat megoldására. Az ilymódon kialakuló struktúrák a szervezetek, a cél pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, a szervezet alapvető célja. Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete: a modern társadalmakban olyan jogilag körülhatárolt struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. Egy szervezet, mint üzleti vállalkozás a következő jellemzőkkel rendelkezik: Az üzleti vállalkozás az alapvető célját önállóan valósítja meg, azaz lehetősége van arra, hogy a körülményeket saját elképzelései szerint elemezze és értékelje, a saját értékítélete szerint hozza meg a döntéseit; nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az önállóság mindig relatív. A üzleti vállalkozás profitra törekszik, hosszú távon nyereségesen működik. A üzleti vállalkozás kockázatot vállal, a befektető a saját tőkéjét kockáztatja. Az üzleti vállalkozás valóságos piacon működik, ahol nem kell alkalmazkodnia diktált árakhoz. 2. A vállalat célja, küldetése, arculata A vállalatok létrehozásának különféle indíttatásai lehetnek, pl.: nyereségvágy, igénykielégítés, munkahelyteremtés A vállalkozás - vállalat alapvető célja Az üzleti vállalkozás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség biztosításával, amihez elengedhetetlenül szükséges a befektetésre alkalmas tőke, valamint a kielégítésre váró fogyasztói igény. Fogyasztói igény A gazdaság szereplőinek az igénye, amelyet nem a saját szervezetükön (háztartáson, vállalaton) belüli munkával és nem közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi stb. intézmények) segítségével kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény összetett fogalom, amely jelenthet emberi szükségleteket, vágyakat, kívánságokat egy adott kultúrkörben, adott társadalmi viszonyok között. A fogyasztói igények csoportosíthatók: mennyiségi jellemzőik, jellegük, valamint I-10

11 az igény-kielégítés tárgya alapján. A fogyasztói igények a mennyiségi jellemzőik szerint lehetnek: teljes igény (az adott időpontban), effektív igény (minimálisan szükséges), latens igény (rejtett, nem felismert). A fogyasztói igények a jellegük szerint a következők: anyagiak (pl. energia, gépek, járművek), szellemiek. A fogyasztói igények az igény-kielégítés tárgya szerint az alábbi csoportokba sorolhatók: termelési, szolgáltatási, alapvető fogyasztási, magasabbrendű. Az emberi fogyasztás két alapvető kategóriája: funkcionális és szimbolikus fogyasztás. A funkcionális fogyasztás: egy konkrét igény kielégítése, racionális érvek alapján való választás. A vásárlónak fontos: a kényelem, a biztonság, a minőség és az ár viszonya. A szimbolikus fogyasztás: a vásárlás érzelmi indíttatású. A szimbolikus fogyasztáson belül két alcsoportot különböztetünk meg: az önmegnyugtató fogyasztást (örömszerzés, önmegnyugtatás) és az önkifejező fogyasztást (presztízs, státus). A fogyasztói igény, mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon. Az olyan igény, amely mögött nem áll a kielégítéséhez szükséges reális fizetőképesség, hosszabb távon képes ugyan a gazdaság működésének serkentésére, az adott időpontban azonban nem jelent valós fogyasztói igényt, hiszen nem teszi lehetővé a profitszerzést, amely pedig a szervezet működésének minimális sikerkritériuma, a túlélés feltétele A vállalat küldetése A vállalat küldetése a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Az alapvető cél és a küldetés tartalmának és kapcsolatának megvilágítására nézzük meg a GE Lighting (Tungsram) és az OSRAM példáját. Az alapvető célja mindkettőnek azonos: a fogyasztók mesterséges világításra vonatkozó lámpa-igényeit kielégíteni és közben komoly nyereségre szert tenni. A küldetésük viszont különböző. Az OSRAM olcsó, viszonylag jó minőségű lámpákat gyárt és értékesít, amelyeket meg lehet vásárolni a kis vegyes bolttól a hipermarketekig, szerte a világon. A GE Lighting (Tungsram) csúcsminőségű lámpákat gyárt és értékesít, magas áron, a kiválasztott szaküzletekben, meghatározott piacokon. Pl. Magyarország piacát nem is tekinti a GE Lighting (Tungsram), saját maga számára, igazán számottevő piacnak. A vállalat küldetése kifejezi üzletének lényegét, körülhatárolja a működési körét és megkülönbözteti más vállalatoktól. A küldetés megvalósításához a vállalatnak sokféle tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül kettő az üzleti vállalkozás létének és I-11

12 működésének elengedhetetlen feltétele: a marketing és az innováció. Mindkettő egyszerre jelent szemléletmódot és tevékenységrendszert Marketing A vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. (lásd: VGT III. c. fejezet) 2.4. Innováció A fogyasztói igények új, magasabb minőségi szintű kielégítése. Az innováció a versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejezi ki, megteremtve a lehetőséget a változó fogyasztói igények nyereséges kielégítésére. (lásd: IV.. fejezet) 2.5. A vállalkozás arculata A vállalati arculat a külső - belső kommunikációban jut kifejezésre, de nemcsak az egyes folyamatokra hat, nemcsak a szervezeti hierarchia bizonyos szintjein jelenik meg, hanem az egész vállalkozásra, a vállalkozás teljes működési területére kiterjed. Az egységes arculattervezés a vállalatképet befelé és kifelé sikeresen alakító, irányító és meghatározó, tudatosan összehangolt intézkedések összességét jelenti. A vállalati arculat eszmei alapja a vállalat küldetése, filozófiája. Ebből kiindulva lehet megalkotni a vállalkozás képét, ami megjelenik a belső ügyfelek, a dolgozók felé, és a külső ügyfelek, a fogyasztók irányában a piacon. Egyes nézetek az arculattervezés fogalmát leszűkítik a vállalat-image fogalmára, holott az image 1 - a vállalatról alkotott kép önmagától létrejön. Az arculattervezés ezzel szemben belülről történő tudatos vezénylést igényel. Ha a vállalat képe, amit az arculattervezés során magának kialakít, teljesen fedésbe hozható a fogyasztók koponyájában kialakult image-el, akkor megállapítható, hogy jól sikerül a vállalkozás arculatát megalkotni. Örök igazság az, hogy "az emberek nem a valóságra reagálnak, hanem a fejükben lévő eszmékre, ezért kell tudatosan hatni az emberek szemléletére, formálni a véleményüket, az elképzeléseiket, mert aszerint fognak gondolkodni és cselekedni. Az arculattervezés a vállalati stratégia része, annak szerves összetevője. De úgy is közelíthetjük, mint egy kombinált vállalati stratégiát, amely hatással van a termékek igénykielégítő funkcióira, ott van, ott él a szervezetben, és meghatározó a szerepe a vállalat eredményességében - a növekedésben, a stabilitásban, az adaptivitásban egyaránt - a piacon. A szépet azonban nem elegendő csak kimondani, a kívánt képnek meg is kell felelni. Az emberek nem azt látják, ami ténylegesen van, hanem azt, aminek a látására megtanították őket. A falak, korlátok, amelyek fogva tartják őket, csupán képzeletük terméke, nem valóságosak. 3. A vállalati működés érintettjei Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben. 1 image = vélemények, képzetek, elképzelések a vállalkozásról, a termékekről a fogyasztók, vevők, ügyfelek részéről I-12

13 A vállalat küldetéséből és a vállalati működés érintettjeinek céljaiból származtathatók a vállalat céljai, amelyek alapot adnak a döntések meghozatalához, illetve a célok eléréséhez szükséges tevékenységek végrehajtásához. Az érintett felfogás alapgondolata, hogy a vállalat a társadalom számos csoportjával kerül tevékenysége során kapcsolatba (lásd: 1. ábra), amelyek egyrészt befolyással vannak működésének eredményességére, tehát figyelembe kell vennie őket döntései során másrészt, amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében, s ezeket a következményeket is mérlegelnie kell a vállalatnak. A vállalat érintettjei helyi és önkéntes állampolgári közösségek természeti környezet tulajdonosok menedzserek alkalmazottak állemi intézmények fogyasztók stratégiai partnerek szállítók versenytársak 1. ábra A vállalati érintettek köre A vállalati működés érintettjeinek köre, még viszonylag kis vállalkozás esetén is igen széles lehet, csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges. Mi itt két nagy csoportba, a belső és külső érintettek körébe soroljuk őket, mindkettőn belül jól definiálható alcsoportokat képezve. Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, I-13

14 állami intézmények, helyi és önkéntes állampolgári közösségek, természeti környezet. Az érintettek körének ismertetésénél meg kell jegyezni: egyrészt, hogy az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek; másrészt, hogy a külső és belső érintettek csoportjai nem választhatók élesen szét. A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. A szerepek sokféle dimenzió mentén rendezhetők el. Ez a felosztás olyan szerepeket jelöl, amelyek az üzleti vállalkozás lényegét fejezik ki: a tőkebefektetés (tulajdonosok), a működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal (menedzserek) és a végrehajtás (alkalmazottak) minden vállalatnál jelen van. A legegyszerűbb vállalkozási forma, az egyszemélyes magánvállalkozás esetén ezek a szerepek egybeesnek, nagyobb, differenciáltabb vállalkozásnál szétválásuk szükségszerű. Ennek mértéke és módja a különböző vállalati formák kialakulásának egyik legfontosabb összetevője. A belső érintettek említett csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek, így eltérőek azok a célok is, amelyeknek megvalósításáért a vállalkozáshoz kapcsolódnak. A tulajdonosok főképpen a befektetett tőkéjük növekedésében érdekeltek, a menedzserek a vállalat sokoldalúan eredményes működésében, az alkalmazottak pedig személyes jövedelmük maximalizálásában. A belső érintettek törekvéseiből bonyolult szervezeti-szociológiai folyamatok során alakulnak ki a vállalat saját céljai; a külső érintettek céljaiból származtathatók azok a korlátok, az a feltételi rendszer, amelyben a vállalat működik, és amelyek hosszabb távon magukat a célokat is befolyásolják. A külső érintettek közül a fogyasztók, a versenytársak és a szállítók együttesen jelentik a szűkebb értelemben vett piacot. A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfontosabb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevője. A versenytársak részben azonos működési körrel rendelkeznek, így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással: egyrészt (főleg rövidtávon) osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; másrészt ösztönzik, sőt kényszerítik egymást az innovációra így válik a piaci verseny a fejlődés motorjává. A vállalat a szállítók számára a fogyasztó, az ügyfél. A szállító látja el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal (a szállítók körébe tartoznak a hitelezők is) A méltányos, kooperációra építő üzleti kapcsolat biztosíthatja a vállalat számára a stabil erőforrás-ellátást, a szállító számára pedig a megbízható profitot. A stratégiai partnerek azok a vállalatok, intézmények, amelyeknek a küldetése valamilyen módon fedésben van egymással. Ilyen érintettség megjelenhet pl.: egy közös fejlesztésben, marketingakcióban, szállítói/vevői kapcsolatrendszerben. Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében a különféle társadalmi-gazdasági berendezkedésű országokban igen eltérő. A modern társadalomban a gazdaság működésének szabályozásában a piac és az állam egyaránt részt vesz. A különböző állami intézmények hatása a vállalatokra konfliktushelyzetet idézhet elő. Egyes állami intézmények közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek. A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulást értjük, a vállalatok működésére egyre komolyabb hatást gyakorló civil szférát I-14

15 A természeti környezettel való kapcsolatra napjainkban egyre inkább az jellemző, hogy a vállalatok számára követelmény a természeti környezet megőrző-regeneráló használata. A természeti környezetet a vállalatok felé részben bizonyos állami vagy helyi előírások, részben pedig a környezetvédelem civil szervezetei képviselik. Az érintettek ( stekeholder -ek) és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztárat az érintett-menedzsment fogalmában foglalhatjuk össze. Ez a vállalat külső és belső kapcsolatrendszerét összefüggően irányító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó gazdag tevékenységi kör ritkán jelenik meg napjainkban egységes, formális szervezeti funkcióként, de a felsővezetés, talán, legfontosabb tevékenységi körét jelenti. 4. A vállalat céljai A vállalatot szervezetként kezeljük, olyan rendszerként, amelynek a működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg (lásd: 2. ábra). A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetéséből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki. A küldetéssel már foglalkoztunk, most vizsgáljuk meg, hogy milyen céljai vannak a belső érintetteknek, és ezekből hogyan alakulnak ki és milyen módon jellemezhetők a vállalati célok. Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata szervezeti egyéni 4.1. Egyéni célok 2. ábra Az egyéni és szervezeti célok nagyléptékű közelítése Az ember állandóan vágyik valamire, szeretné a szükségleteit kielégíteni, egyre többet kíván. A szükségleteit az határozza meg, hogy már mivel rendelkezik. Mihelyt az egyiket kielégítette, egy másik szükséglet lép a helyébe. A folyamat végtelen: egy bizonyos szükségletet ki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem. A kielégített szükséglet nem motiválja a viselkedést, csak a kielégítetlen. A szükségletek szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek (lásd: Maslow féle motivációs hierarchia). A szükségletek és célok viszonyában fontos felismerésként kell tudatosítanunk a következő összefüggéseket: I-15

16 A szükségletek logikailag megelőzik a célokat; Az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhat egyetlen szükséglet kielégítésére és fordítva; Az egyén által választott cél négy fő tényezőtől függ: o Az egyén norma- és értékrendszerétől; o Az öröklött szellemi és fizikai képességeitől; o A személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától; o A fizikai és társadalmi környezetében való mobilitásától. A négy tényező kölcsönhatása határozza meg azt a keretet, amelyen belül az egyén célját (céljait) szükségleteinek kielégítésére megválasztja, és amelyek felé a viselkedését irányítja. A motiváció közvetlenül nem figyelhető meg, az egyén cselekedeteiből, elbeszéléseiből lehet rá következtetni. A pszichológia motivációs elméleteit a következőképpen csoportosíthatjuk [Forrás: Kindler 1992.]: A fiziológiai alapú motivációs elméletek az ösztönökre, a belső feszültségekre, izgalmi állapotokra, érzelmekre vezetik vissza az emberi cselekedeteket. A tanulási elméletek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tanulás folyamán az egyén olyan válaszokat, válasz-sorozatokat, viselkedési mintákat sajátít el, és igyekszik alkalmazni, amelyek számára a legnagyobb jutalmat eredményezik. A társadalmi motivációk elméletei arra építenek, hogy az emberekben él az igény arra, hogy másokra reagáljanak, illetve másokat befolyásoljanak (ilyen a közösséghez való csatlakozás vagy a hatalomszerzés igénye). A kognitív motivációk elméletei egyrészt az egyén vágyai, értékei és viselkedése közti harmónia igényéből, az ezek közti eltérések csökkentésére irányuló törekvésekből indulnak ki, másik vonulatuk pedig a megismerés, a megértés iránti vágyat hangsúlyozza. Az individuális motivációk elméletei az egyén tudatos, belső világát, személyiségét, e személyiség megvalósításának motívumát helyezik előtérbe Szervezeti célok A szervezeteknek vannak saját céljaik, amelyek természetesen nem azonosak a bennük szereplő egyének céljaival, de nem is függenek tőlük. Az egyéni célok rendkívül változatosak lehetnek, s aligha képzelhető el olyan szervezet, amelyben a tagok valamennyi céljukat ki tudnák elégíteni. Az egyéni célok általánosan úgy köthetők a gazdasághoz, hogy egyrészt megvalósításuknak gazdasági feltételrendszere van; másrészt vannak köztük gazdasági természetűek, amelyeket az egyén a gazdasági tevékenységen keresztül valósíthat meg. Williamson [1964] nyolc olyan egyéni célt jelöl meg, amelyet az emberek többnyire a munkahelyükön keresztül szeretnének elérni. Ezek, fontossági sorrendben, a következők: jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata, szakértői kiemelkedés és hasznosság. Fontos fejleménye korunknak, hogy a vállalatokkal szembeni elvárás lett, hogy az egyének, főleg a saját foglalkoztatottjaik nem gazdasági céljainak a megvalósulásához is hozzájáruljanak I-16

17 A szervezeti célok legfőbb jellemzői az alábbiak: A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A célok hierarchiája szolgáltatja a szervezet számára azt a logikus és konzisztens vonatkoztatási alapot, amellyel meghatározhatók a szükséges tevékenységek és ezek célszerű csoportosítása, összehangolása. A szervezeti célok második jellemzője a kölcsönös erősítés, amelyről akkor beszélhetünk, ha a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt segítik egymást céljaik elérésében: a szervezeti célok elérése hozzájárul az egyéni célok eléréséhez és fordítva. Ha nincs kölcsönös erősítés, akkor a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt károsodnak. A kompatibilitás azt jelenti, hogy az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. A fölérendelt (szuperordinált) célok létezését tekintjük a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonásának. Ez magyarázza meg ugyanis a szervezetek lényegét: a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni. A fölérendelt (szuperordinált) cél a szervezet valamennyi tagjának (vagy valamennyi részszervezetének) közös célja, és amelyet kooperációval lehet a legjobban elérni; ezenkívül elég átfogó ahhoz, hogy felölelje az összes alárendelt (szubordinált) célt. Az egyéni és szervezeti célok kapcsolatát mutatja az 3. ábra: 1. Teljes ellentétben lévő egyéni és szervezeti célok. 2. Részlegesen ellentétes egyéni és szervezeti célok 3. Semleges egyéni és szervezeti célok 4. Összeegyeztethető egyéni és szervezeti célok 5. A szervezeti és egyéni célok azonossága 2. Egyéni cél 3. Egyéni cél 4. Egyéni cél 1. Egyéni cél 5. Egyéni cél Szervezeti cél EMBER SZERVEZET 3. ábra Az egyéni és szervezeti célok viszonyai A célok közötti részleges ellentét és az ebből adódó konfliktusok minden szervezet életének normális és szükségszerű velejárója. Kiküszöbölni csak az egyéni és szervezeti cél teljes egybeesése esetén lehetne; az ilyen szervezetek azonban nem szimpatikusak hiszen teljes és feltétel nélküli odaadást követelnek és többnyire nem is hatékonyak, mivel a tagjai I-17

18 lényegében nem gondolkodnak. A szervezet akkor működik hatékonyan, ha a célok különbözőségéből adódó konfliktusokat a vezetés nem elnyomni igyekszik, hanem megfelelő hozzáállással, hozzáértéssel megoldja. Az emberek különféle okok miatt dolgoznak. A pénzügyi okok nem mindig dominálnak. Egy 1000alkalmazottat és 100 vezetőt érintő felmérés szerint a két csoport elképzelései nagymértékben különböztek arról, hogy az alkalmazottak mit tartanak fontosnak a saját maguk számára, illetve a vezetők mit tartanak fontosnak az alkalmazottaik számára: [Forrás: Davis, S.:People Performance Incentive, Oktober 1996, p. 4-9.] Mit akarnak az alkalmazottak? alkalmazottak vezetők Érdekes munka A végzett munka megbecsülése Az alkalmazottak bevonásának mértéke Biztos munkahely Magas bér Előléptetési/fejlődési lehetőség Jó munkakörülmények Személyes lojalitás a munkásokhoz Tapintatos fegyelmezési gyakorlat Segítség a személyi problémák kezelésében A felmérés (lásd: 4. ábra) azt mutatja, hogy az alkalmazottak számára igen fontos az értelmes munka és szükségét érzik, hogy munkájukat megbecsüljék. Az alkalmazottak nem feltétlenül fizetésemelésre vágynak, a személyes, nyilvános elismerés lényegesebb lehet. Mit akarnak az alkalmazottak? Rangsor vezetők alkalmazottak érdekes munka megbecsülés bevonás biztos munkahely magas bér előléptetési/fejlődési lehetőség jó munkakörülmények lojalitás tapintatos fegyelmezés segitség a személyes problémákban 4. ábra Mit akarnak az alkalmazottak saját maguk és a vezetők szerint? Tehát a vállalat céljai a küldetésből és a belső érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés hátterében ott áll az alapvető cél, amely az üzleti vállalkozás lényegét fejezi ki I-18

19 5. A profitmotívum és a társadalmi felelősség A profitmotívum a vállalati célrendszer vizsgálatakor elsődleges, ugyanis az alapvető cél megfogalmazásában szerepel a nyereségességre törekvés, az érintettek céljainak vizsgálatából pedig kitűnik, hogy a profitcél szinte integrálja ezeket a célokat. A vállalatot a profitszerzés célja különbözteti meg minden más olyan szervezettől, amely szintén emberi szükségleteket elégít ki. Enélkül nincs vállalat: a piaci versenyben a fogyasztók igénykielégítéséből (az alapvető cél másik összetevőjéből) előbb-utóbb kihullanak azok, akik nem tudják ezt nyereségesen végezni. Így az üzleti vállalkozásnak a nyereségesség, a profitszerzés a túlélésnek, az üzleti vállalkozás fennmaradásának specifikus feltétele. A vállalat azonban nemcsak gazdasági egység, hanem a társadalmi struktúra más dimenzióiban is fontos szerepet tölt be. A társadalmi környezet mindig is elvárt a vállalkozásoktól, azok képviselőitől bizonyos viselkedésmintákat, s ezeknek betartását díjazta a piaci versenyben is. Napjainkban egyre jelentősebbé válnak a vállalati célok között az erkölcsi alapokon álló kiegészítő célok. Ez a tendencia vezet el a felelős vállalat koncepcióhoz, amely szerint a vállalatnak társadalmi felelőssége van, s ennek megfelelően működése során egy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt morálisan elfogadható alternatívák között [Zsolnai(1989)]. A célok meghatározásánál, e felfogás szerint, valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, és a hagyományos felfogáshoz képest nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek. Megjegyzendő, hogy fejlett társadalmi tudattal rendelkező közösségben a morális célok követése pozitívan hathat a nyereségességre is, ugyanis ekkor a közösség honorálja az etikus viselkedést. A jó hírű vállalattól szívesen vásárolnak a fogyasztók, hajlandóak megfizetni pl. a termék környezetbarát előállításából származó többletköltséget 6. A célstruktúra A vállalati célrendszer legfontosabb tulajdonsága az, hogy többdimenziós. A választott nézőpont függvényében többféle célstruktúrát meghatározhatunk, amelyeknek megvan a maguk belső logikája, és egymással is összefüggnek. A célstruktúrák egy része hierarchikus, másokban az egyes célok egymás mellé rendelve működnek. A vállalati célok jellemzésére elmondható, hogy: a valóságban megjelenő célok a különböző struktúrák valamilyen metszetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer egy pontjaként; a konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat (azaz ugyanaz a cél más prioritást kaphat a feltételek változásának függvényében); a hierarchikus rendezésben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérése; a célok és feltételek között nincs éles határvonal,, egymásba át is mehetnek, ami egy időpontban vagy összefüggésben cél, az a másik időpontban vagy vonatkozásban feltétel. A vállalati célstruktúra dimenzionálása sokféle szempont szerint mehet végbe. Ebből kettőt, a terjedelem és a funkció szerinti struktúrát mutatja be kombináltan az 5. és 6. ábra I-19

20 A célstruktúra 1. pénzügyi célok 100 logisztikai célok marketing célok 0 termelési célok innovációs célok információs célok humán célok alapvető cél küldetés távlati célok közvetlen célok operatív célok 5. ábra A célstruktúra, a célrendszer egyik megközelítése A célok rendszere alapvető cél 100 operatív célok küldetés 0 közvetlen célok távlati célok pénzügyi célok marketing célok innovációs célok humán célok információs célok termelési célok logisztikai célok 6. ábra A célstruktúra, a célrendszer más megközelítése I-20

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék

VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék VÁLLALAT- GAZDASÁGTANI ALAPOK Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 1 Bevezetés nincsen vállalati információs rendszer vállalat nélkül az IT csak eszköz IR megértése vállalat működésének

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék GAZDASÁGTAN ELMÉLETI ALAPOK A ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010. TÉMAKÖRÖK 1. A a tantárgy célja,

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Célmeghatározás, célhierarchia

Célmeghatározás, célhierarchia Célmeghatározás, célhierarchia ERASMUS+ Célok: A jövőbeli fejlődése során milyen irányban haladjon az intézmény. JÖVŐKÉP A célok lehetnek: 1) - stratégiai célok: általánosak, tágak, hosszú távon fogalmazzák

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK Vállalati eszmémykép A sikerhez vezető utunk A vállalat eszményképe az EVVA önképét írja le és utat mutat a szervezet egészének. A vállalati kultúra és a vállalati azonosság

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Szervezeti felépítés Tevékenységi (funkció) szerkezet A rendszer adaptivitása funkcionális

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Élelmezési menedzser Élelmezésvezető

Élelmezési menedzser Élelmezésvezető 151808 Menedzseri feladatok végzése A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

LEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM

LEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM LEAN BESZÁLLÍTÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM Beszállítókkal kapcsolatos kompetenciafejlesztési igények azonosítása és értékelése (vezetés, technológia, minőség, kommunikáció, logisztika) Dr. Németh Balázs 2013.

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 2/42 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK. Vállalatgazdaságtan I. 2006/2007. tanév 2. félév

VIZSGAKÉRDÉSEK. Vállalatgazdaságtan I. 2006/2007. tanév 2. félév VIZSGAKÉRDÉSEK Vállalatgazdaságtan I. 2006/2007. tanév 2. félév 1. előadás-blokk (2007. január 24.) + tananyag A VÁLLALAT, VÁLLALATI CÉLOK ÉS CÉLHIERARCHIÁK, ÉRINTETTEK (23-53. o.) Fogalmak: (szervezeti)

Részletesebben

Vezetői számvitel fogalma

Vezetői számvitel fogalma MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Vezetői számvitel fogalma Dr. Musinszki Zoltán Vezetői számvitel - kontrolling Vezetői

Részletesebben

Humán kontrolling. Dr. Gyökér Irén

Humán kontrolling. Dr. Gyökér Irén Humán kontrolling Dr. Gyökér Irén Kérdések Melyek azok az EEM területek, ahol a legnagyobb szükségét látja egy kontrolling rendszer alkalmazásának? Milyen EEM döntések igénylik a kontrolling információkat?

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat

Részletesebben

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése 1 Mi a közös? Vevő Folyamatok Résztvevők (emberek) Folyamatmenedzsment Azonosított, szabályozott, ellenőrzött, mért És állandóan továbbfejlesztett folyamatok Cél: vevői elégedettség, üzleti siker 2 az

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer

Részletesebben

PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály A teljesítmény alapú munkavállalói ösztönzés Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály Az ösztönzésről... Motivációról akkor beszélhetünk,

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT bedzsula@mvt.bme.hu 1 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor specifikus rendszerek ISO

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói 1. Tétel Dr. Petruska Ildikó Értékorientáció (értékvezérelt marketing) Dr. Petruska Ildikó Termék vs. vevőérték Termék Megoldás A termék csupán tárgyi kifejezője a fogyasztóknak

Részletesebben

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO

Részletesebben

BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék QA

BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék QA Dr. Topár József c. egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék QA 312 topar@mvt.bme.hu 1 Miről lesz ma szó? TQM alapelvei teljes elkötelezettség Vezető - menedzser Vezetői feladatok

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Élelmezés Stratégiája Stratégiai tervezést befolyásoló tényezők SWOT elemzés

Élelmezés Stratégiája Stratégiai tervezést befolyásoló tényezők SWOT elemzés Élelmezés Stratégiája Stratégiai tervezést befolyásoló tényezők SWOT elemzés Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca) Szolgáltató szféra V. B. Köz. K. Dietetikus

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

8. Tétel. A vállakozások célrendszere. A küldetés.

8. Tétel. A vállakozások célrendszere. A küldetés. 8. Tétel A vállalkozások célrendszere. A küldetés. Célok és erőforrások kapcsolata. A vállalkozások erőforrásai, sajátosságaik. Az emberi erőforrással való gazdálkodás specifikumai. Az információ, mint

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben