PÉCS MJV SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA sz. mellékletet

Átírás

1 1 PÉCS MJV SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA sz. mellékletet

2 2 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA A koncepció felülvizsgálva: július november A koncepció felülvizsgálata csak a teljes Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Stratégiai Fejlesztési Programjával együtt érvényes, annak elválaszthatatlan részét képezi

3 3 TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS I.1. I.2. I.3. Pécs város helyzetképe Demográfiai helyzet Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete II. SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK II.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint gyermekvédelmi támogatások II.2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások II.2.2. Speciális alapellátás II.2.3. Szakosított ellátási formák III. PÉCS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK INTÉZMÉNYEI III.1. Időskorúak ellátása III.2. Fogyatékkal élők ellátása III.3. Szenvedélybetegek ellátása III.4. Hajléktalan ellátás lll.5. Családsegítés III.6. Az önkormányzati feladat ellátás bemutatása, célcsoporti bontásban (2007) III.7. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások részletes szakmai bemutatása, szolgáltatónként (2007) III.8. Erősségek és problémák/gyengeségek a szociális szolgáltatásokban (ún. Helyzetértékelés) III.9. Jelenlegi innovációk (ún. Helyzetértékelés) lll.10. SWOT analízis IV. ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS TÍPUSUFOGLALKOZTATÁS lv.1. Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika lv.2. Közcélú foglalkoztatás

4 4 (A évi felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.) IV. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI TERVEI IV.1. Az ellátórendszer fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek IV.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok IV.3. Egyedi intézményfejlesztési elképzelések (ún. Fejlesztési térkép) IV.4. Létrehozandó intézmények IV.5.A város szociális ellátó rendszere fejlesztésének prioritásai, általános stratégiai céljai, szükséges intézkedések IV.6. A szolgáltatás tervezési koncepció feladat és ütemterve VI. HELYI PARTNERSÉG, A CIVIL SZFÉRÁVAL, VALAMINT A DÖNTÉSHOZÓKKAL VALÓ KAPCSOLAT ERŐSÍTÉSE (A évi aktualizálás vagy felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.) V. SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA V.1. V.2. V.3. Rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások fedezete Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatok fedezete Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások fedezete V.4. Pályázatokon való részvétel hatékonyságának fokozása V.5. A 2007 évi felülvizsgálat során készített finanszírozási táblázat VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATTAL ÉS A PÉCSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSSAL (A évi aktualizálás vagy felülvizsgálat során a szolgáltatástervezési koncepcióból törlésre került ez a fejezet; tartalma és annak aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programba.)

5 5 BEVEZETŐ A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A jogszabály szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak, illetve a megyei önkormányzatoknak kell elkészíteniük szolgáltatástervezési koncepciójukat, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodnak. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati célokat, mely elősegíti a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció Pécs város szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői számára. Módszertani alapvetések a évi Szolgáltatástervezési Koncepció aktualizálásához/felülvizsgálatához A pécsi szociálpolitikai stratégiai fejlesztési program készítése magában foglalja a város jelenlegi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatát és aktualizálását, a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezései szerint (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 92. a). A programozási tevékenységek során a tervezők a jogszabályi rendelkezéseken túl figyelemmel voltak a rendelkezésre álló módszertani háttéranyagokra és meglévő tervezői tapasztalataikat is hasznosították. A szociális szolgáltatások bemutatása/elemzése a már meglévő szakmai dokumentumok (elsősorban a jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció, a szolgáltatók szakmai programjai, beszámolói), a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az általunk összeállított önértékelési szempontsor alapján elkészített szolgáltatói önértékelések felhasználásával készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített célzott, strukturált interjúkkal is. A jelenleg hatályos Szociális törvény előírásaira figyelemmel, táblázatos formában összefoglaltuk az önkormányzat számára kötelező és ténylegesen biztosított

6 6 szolgáltatásokat (ami lehetőséget ad, ún. szolgáltatási térkép elkészítésére is), illetve a jelenlegi szolgáltatók legfontosabb szakmai paramétereit. A programozás jelenlegi szakaszában is törekedtünk arra, hogy feltérképezzük azokat a szolgáltatókat/szolgáltatásokat (szektorsemlegesen), akik a városban biztosítanak ún. kiegészítő ellátásokat. A már említett táblázat utolsó részében foglaltuk ezen információkat össze. A jelenlegi adatgyűjtési előírások és gyakorlat miatt a szolgáltatások teljes vertikumában nem tudtuk városrészi bontásban bemutatni és elemezni az ellátásokat és szolgáltatásokat. Ahol igen, ott azt a szöveges elemzésben megjelenítettük. Adathiány miatt csak részben tudtuk teljesíteni azt a megbízói elvárást, hogy az ellátások és szolgáltatások bemutatásánál az évtől kezdődően, 5 éves periódusokban adjunk helyzetelemzést és értékelést. A 2004., és a évek adatai szinte teljes körűen rendelkezésünkre álltak. A Helyzetértékelés fejezet rész főbb tartalmi elemei: erősségek és problémák/gyengeségek a szociális ellátások szervezésében és működtetésében; a jelenlegi ellátások/szolgáltatások szakmai szintű elemzése, célcsoporti bontásban is; a jelenlegi fejlesztési elképzelések feltérképezése; a jelenlegi ágazati és szektorközi innovációk bemutatása. Módszerként az előző bekezdésben említett szakmai dokumentumok elemzésén túl felhasználtuk a szolgáltatók vezetőivel, a Népjóléti Bizottság elnökével, a szociális igazgatás illetékesével és a Görcsönyi Megyei Módszertani Otthon munkatársával készült interjúkat, szolgáltatói önértékeléseket, a szolgáltatást igénybe vevők szociális, egészségi és mentális helyzetét bemutató leírásokat (melynek elkészítéséhez az intézményeknek/szervezeteknek szempontsort adtunk), illetve az egyéb rendelkezésünkre álló háttéranyagokat (pl. projektleírások). A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata/aktualizálása során törekedtünk az abban foglalt fejlesztési elképzelések teljesülésének vizsgálatára is, az ez irányú megállapításainkat ún. Fejlesztési térkép c. dokumentumban foglaltuk össze (mely egyben segítségül szolgált a SWOT Lehetőségek oszlopának aktualizálásában is). Fontos megjegyezni, hogy szerkesztéstechnikailag munkánkhoz a következő módszert választottuk: a jelenleg érvényben lévő szolgáltatástervezési koncepcióba került bedolgozásra az aktualizálás/felülvizsgálat során elkészített program dokumentáció fejezetek (Helyzetelemzés, SWOT analízis). A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezen részeket dőlt betűvel írtuk.

7 7 1 HELYZETELEMZÉS 1 (JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETKÉP) 1.1 Pécs város helyzetképe Pécs város helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a déli megyék közlekedési peremhelyzete, a dél kelet európai politikai válság, háború, a bányászat leépülése, több nagy munkahely megszűnése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. Pécs az ország jelentős regionális központjai közé tartozik. A dél dunántúli régióban erős, Baranya megyében meghatározó gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, és ellátási szerepe van. A város közlekedés földrajzi pozíciója nem a legelőnyösebb az országon belül. A fővárosból, valamint az ország más pontjaiból a város megközelíthetősége a 6 os, a 66 os, az 57 es, valamint az 58 as bevezető főközlekedési úton, illetve vasúti közlekedéssel oldható meg. A megyében a távolsági közlekedés szervezettsége megfelelő, az igényekhez igazodva került kialakításra. A közelmúltban a pogányi repülőtér kiépítésével a város légi úton történő megközelítésére is lehetőség adódott. Pécs város 163 km 2 kiterjedésű területen a Mecsek hegység lábánál fekszik. Négy meghatározó területre osztható. Napjainkra a keleti, a belvárosi, az uránvárosi, valamint a kertvárosi városrésznek is sajátos arculata bontakozott ki. (Ezen belül megkülönböztethető a belváros történelmi városmag, hagyományos beépítésű belső lakóterület, lakótelepek, kertvárosiak lakóövezet, falusias jellegű lakóövezet, üdülőterület, ipari, üzemi terület, külterületi lakott helyek.) A felsorolt övezetek a belváros kivételével nem alkotnak összefüggő területi egységet. A különböző városrészek eltérő társadalmi, infrastrukturális és szociális jellegzetességekkel rendelkeznek. A szegénységi kockázat magas, ez az utóbbi években nem változott. Fokozottan jelentkezik a szegénység a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a roma népesség, a fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és a hajléktalan emberek körében. A munkanélküliségi arány a megye más településeihez viszonyítva alacsonyabb. 1 A évi felülvizsgálat során ennek a fejezetnek az aktualizálása átkerült a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának vonatkozó részébe

8 8 1.2 Demográfiai helyzet A város lélekszáma az országos tendenciához hasonlóan folyamatosan fogy. Az élve születések száma, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő, a lakosság fokozatosan öregszik. Pécs Megyei Jogú Város lakónépességének száma december 31. i adatok alapján fő volt, amely az ország népességének 1,5 % át, Baranya megye lakosságának csaknem 40 % át tette ki. Ezzel az adattal Magyarország ötödik legnépesebb városa. A lakosság száma azonban átlagosan évente körülbelül fővel csökken. A népsűrűség elérte a 964 főt km 2 enként. Ez a szám városrészenként jelentős eltérést mutat, természetszerűleg a lakótelepek lakosságszáma igen magas. A évi népszámlálás idején a lakosság csaknem fele a lakótelepeken, míg 28 % kertvárosias övezetben, valamint a fennmaradó kis százalék egyéb övezetekhez tartozó városrészben lakott fő fő fő fő fő A lakosságszám alakulása öt évi lebontásban: Fő Dátum Míg 1998 ban fő állandó lakcímmel bejelentett lakos élt Pécsett, addig évben fő volt az állandó lakosok száma. A lakosságszám csökkenésének oka ami országos viszonylatban is jellemző, a csökkenő élveszületések számában, a magas halálozási arányban, az agglomerációs térség

9 9 vonzásában, a területi mobilitásban keresendő. Jól jellemzi a térségben kialakult helyzetet a születés és halálozás alakulása. Születés és halálozás alakulása Születési és halálozási mutatók: Dátum Fő Élveszületések száma Halálozások száma Év Élve születések száma Halálozások száma Az adatokból megállapítható, hogy a születési mutatók hullámzóak ugyan, de lassú csökkenést mutatnak. A halálozás a városban csekély mértékben csökken, azonban a halálozások száma így is meghaladja a születések számát. Tragikus méreteket öltött az aktív korosztályok, ezen belül is a középkorú férfiak halálozása. A népességszám változás a megváltozott foglalkoztatási helyzet alakulására is visszavezethető. A bányabezárások és az ehhez kapcsolódó termelési egységek megszűnése Pécsett és vonzáskörzetében jelentős munkanélküliséget okozott. Munkaerő leépítések történtek a szén, uránbányában, Elcoteq nél, APEH, stb., ami az elvándorlást elősegítette.

10 10 A területi mobilitás alakulása Pécs területén: Év Állandó vándorlás Ideiglenes vándorlás A népesség növekedése ill. csökkenése odavándorlás elvándorlás odavándorlás elvándorlás állandó ideiglenes belföldi összesen

11 11 A nemek szerinti összetétel változást mutat, a népességfogyás eltérő mértékben alakult a két nem között. A városban a 2000 es évtől megfordult a nemek közötti halálozási arány, a női halálozás erőteljesebben növekedett, ennek ellenére a nemek szerinti összetétel a nők javára tolódott el. Az idős korú, egyedülálló nők száma folyamatosan nőtt/nő. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Az egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező, egyedül élő, elvált, özvegy nők alkotják. Nemek közötti halálozás alakulása: Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Nemek közötti halálozás Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő férfi nő Férfi nő Ezzel együtt megváltozott a népesség korstruktúrája is a városban. Az átlagos élettartam növekedése miatt erősödött az elöregedés folyamata, illetve csökkent a 18 év alattiak száma. A 2002 es évben a lakosság 14,5 % a volt a gyermekkorú (0 14 éves), a 60 év felettiek 21,3 % os arányt jelentettek a korcsoportok megoszlásánál. Az eltartott népesség rátája 55,8 % ot jelentett, ezen belül a gyermeknépesség eltartottsági rátája 22,6 %, míg az idős népesség eltartottsági rátája 33,2 % volt. Ezek az arányszámok jól mutatják az időskorúak magas a számát a gyermeklakossághoz képest. Az öregedési index 146,9 % volt 2002 ben. A népességcsökkenés mellett egy másik gazdasági szempontból kedvezőtlen demográfiai tendencia, az időskorúak arányának emelkedése az össznépességen belül is ban a 60 év feletti lakosság

12 12 aránya 30,8 % volt, 2003 ra számarányuk 33,8 % ra növekedett. Eltérő a különböző városrészek, lakóterületek korstruktúrája. Egyes területeken az öregedési index magasabb, de a lakótelepek öregedési mutatója is tág határok között mozog (pl. uránvárosi városrész idős lakónépessége stb.). 60 év feletti lakosság megoszlása nemek szerint: A 60 év feletti lakosság nemek szerint Nők 61% Férfiak 39% Férfiak Nők Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása Pécs állandó népessége korcsoportonkénti megoszlása: Fő Dátum

13 13 Pécs állandó népességének korcsoportonkénti megoszlása Korcsoport/év Összesen A házasok aránya az idősebb korcsoportok felé haladva mindkét nemnél jelentősen csökken és növekszik az özvegy/elvált családi állapotúak aránya. A éves férfiak között országosan és Pécs városában is még fele akkora volt 2001 ben az özvegyek aránya (31 %), mint a házasoké (63 %). A 85 éven felüli férfiak között országosan már ugyanannyian voltak házasok, mint özvegyek (47 47 %). Ez a tendencia a Pécs város idős férfi lakosságára is érvényes volt, némileg alacsonyabb volt azonban az özvegyek aránya (48 % házas, 42 % özvegy). A nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek aránya (országosan 30 %, Pécs városában 42 %), a éves korára már közel 4/5 ük Pécsett 3/4 ük marad a házastárs halála miatt egyedül. A legidősebb nőknek pedig már túlnyomó többsége (85 % a) megözvegyült országosan és Pécs város időskorú népességében egyaránt. A szociális ellátó rendszer szempontjából lényeges, hogy jelentősen nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak időskorú személyek élnek. Országosan 2001 ben az összes háztartás 24,3 % ában csak időskorú személyek éltek. Pécsett, 2001 ben olyan háztartás volt, amelyben csak idős korú személyek éltek, vagyis megközelítően minden negyedik háztartás ilyen volt. Az egyszemélyes háztartásokban egyedülálló személyek több mint fele (56 % a) időskorú személy volt. Pécs városában, 2001 ben több mint egyszemélyes háztartás volt, amelynek közel 47 % a volt időskorú személy háztartása ( háztartás). Minél idősebb korú személyről van szó, annál nagyobb az egyszemélyes háztartások aránya: országosan a évesek 62 % a, a 80 éves és idősebbek 91 % a élt egyszemélyes háztartásban. A évi népszámlálás alkalmával közel 45 ezer család élt Pécsett. A családok 18 % ában az egyik szülő egyedül neveli gyermekét. Ez az adat a válások számának emelkedésével, a mortalitási adatokkal, valamint a nők mind nagyobb számú házasságon kívüli gyermekvállalásával függ össze. Mind a házaspárok, mind az egyedül élő szülők körében legmagasabb számban az egy gyermeket nevelő család a

14 14 jellemző. Az összlakosságot tekintve a háztartások 8% át egyszemélyes háztartások alkotják, a év közötti népességen belül a lakosság 28% a él házasságban, és 28% a tartós párkapcsolatban. A jelzett korosztály 44% a egyedülélő. Korcsoport nőtlen hajadon házas Együtt élő Özvegy Elvált év év felett Marital status of people over 60 42% 8% 4% 2% maid 3% maiden married 41% living together Widow(er) Divorced Marital status of people between 20 and 60 28% 1% 6% 28% 20% 17% maid maiden married living together widow(er) divorced

15 15 A népességfogyás és a születéskor várható átlagos élettartam alacsony volta mellett a társadalom elöregedése jelenti a legnagyobb népesedésügyi kihívást (65 éves és idősebb népesség). A népesség létszáma erőteljes hullámzást mutat, ennek ellenére 2050 ig az előrejelzések szerint mintegy másfélszeresére nő, és abszolút számának növekedése mellett aránya is jelentősen növekedni fog. Az idős lakosság egy csökkenő lélekszámú társadalom egyre növekvő rétegét képezi és ez egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén. Az életkor mellett másik fontos demográfiai tényező a családi állapot. E téren a legfontosabb prognosztizálható változás az idős, özvegy, egyedülálló nők arányának növekedése. A 70 év feletti népességnek több mint a fele egyedülálló, ami erőteljes ellátási kényszert jelent a szociális és egészségügyi intézményhálózatra. A helyi szükségletekre alapozott személyes jellegű szolgáltatási igények további bővülését és számuk növekedését sok minden valószínűsíti. A legfontosabbak: a családszerkezetben bekövetkezett változások, a népesség elöregedése, a nők munkavállalása, a növekvő nyugdíjkorhatár (ami miatt egyre kevesebben lesznek bevonhatók a hagyományos nagyszülői, illetve idősgondozói feladatok ellátásába), a népesség egészségi állapota, a hátrányos helyzetű csoportok (iskolából lemorzsolódó, kallódó fiatalok, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők) felzárkóztatásának, esélyegyenlőségük biztosításának fokozódó követelménye. A családi és a munkahelyi követelményekhez való alkalmazkodás, illetve ezek összeegyeztetése szintén háttérszolgáltatásokat feltételez. Az ehhez hasonló igényekre feleletet, megoldást nyújtó szolgáltatások létrehozása egyben foglalkoztatás bővítést is jelent. Az ellátandó tevékenységek egy része szakképzett munkaerőt, szak alkalmazotti tudást igényel, másrészük viszont olyan munkát jelent, amely nem igényel különösebb képzettséget, illetve a szükséges ismeretek és készségek átképzés útján elsajátíthatók. Az elöregedés problémája leginkább az egészségügyi és szociális szolgáltatások körének, az ellátások költségeinek emelkedését érinti. A gyermekek, a fiatalok, az aktív korúak számának csökkenése következtében egyre kisebb létszámú korosztály lép be a munkaerőpiacra. A fokozatosan, egyre erőteljesebben, illetve szélesebb kört átfogó igények kielégítésére a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatások körének bővítése lenne a megoldás. Összességében megállapítható, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedése miatti öregedés, a születések csökkenő száma miatti romló korösszetétel, az ellátásra szoruló rokkantak növekvő száma, a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatást erősíti. Ezek a kialakult negatív anomáliák hatást gyakorolnak a lakosság anyagi helyzetének romlására, amely mindinkább egy megosztott, polarizált társadalomszerkezet kialakulásához vezet.

16 A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között az egyszemélyes háztartások aránya magas, nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező elvált/özvegy nők alkotják. Jelentős a rokkantnyugdíjasok, valamint a csökkent munkaképességűek aránya. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota. A hagyományos családi és társadalmi szolidaritás visszaszorulása miatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt fokozott az igényük. Életvezetésük egyedüli megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Idős népesség Az idős népesség száma és a lakosságon belül aránya fokozatosan növekszik. Meghosszabbodott az az időszak, amely biológiailag, pszichológiailag, szociálisan, gazdaságilag, pénzügyileg és nem utolsó sorban egészségi szempontból jelentősen eltér az aktív kortól. A elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak köszönhetően (csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor) drasztikusan növekedett a népesség öregedési indexe ben a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma 112 volt Pécsett, mely mögött azonban jelentős különbségeket találunk az egyes városrészek vonatkozásában. Jellemzően a belső városrészek (különösen a Belváros, Ispitalja, Siklósi és Szigeti külváros), valamint az Uránvárosi terület (Uránváros, Kovácstelep) öregedtek el a legjobban, itt az öregedési index értéke meghaladja a 170 et. Egyes kisebb városrészekben, területi egységekben ehhez hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé tartozik a Makár, (Régi)Kertváros, Északmegyer, Tüskésrét, valamint a Zsebedomb. A legfiatalabb városrész a déli területen található lakótelepekből álló rész, melyet a Meszesi terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya. A népesség demográfiai összetételére vonatkozó előrejelzések a 65 éven felüli népesség száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016 ra mintegy 20% kal emelkedik, várhatóan közel 37 ezren lesznek. A legjelentősebb gyarapodásra a 80 84, és a 85 év felettiek körében számíthatunk. Baranya megyében az országos szinthez képest igen alacsony a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások összege. Ez nem meglepő, hiszen az átlagos jövedelem nagyság lényegesen elmarad az országos mutatótól, továbbá már a hosszabb rövidebb ideig tartó, sokakat érintő munkanélküli lét is kihat a nyugellátások nagyságára. Ez utóbbinak egyre erőteljesebb hatása várható a jövőben. Öregségi nyugdíjban és korbetöltött rokkantsági nyugdíjban közel 35 ezren részesültek 2005 ben Pécsett.

17 17 Táblázat: A nyugellátásban részesülők egyes adatai Pécsett, 2005 Ellátásban részesítettek száma (fő) Ellátás átlagos összege (Ft) Ellátás típusa nő férfi nő férfi korhatár alatti rokkantsági nyugdíj korbetöltött rokkantsági nyugdíj megváltozott munkaképességűek járadéka öregségi nyugdíj nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátás Forrás: A nyugdíjban részesülők ellátásának szintje eltérést mutat annak függvényében, hogy az ellátásban részesülők milyen jogcímen szereztek jogosultságot. A (korhatár alatti és korbetöltött) rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagos ellátási összege számottevően elmarad azokétól, akik öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot. Ez alól kivételt képeznek a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy a korábban bányában dolgozó egészségkárosodottak az átlagos ellátási szintnél magasabb nyugdíjjal rendelkeznek. A fenti táblából látható, hogy valamennyi ellátási típusban az átlagos nyugdíj összege a férfiak esetében meghaladja esetenként igen jelentős mértékben a nőkét. A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60 év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében az idős inaktív népesség számára az aktív populációhoz képest is jobban beszűkültek a munkavállalási lehetőségek. Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében főként a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően. Az életkor előrehaladtával még inkább jellemző az említett háztartás nagyság, különösen a nők körében. Fogyatékkal élők Pécs városában fő él fogyatékkal. Legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják, közel 30 % os arányban. A fogyatékkal élő személyek közül 867 fő intézményi keretek között, míg fő egyedül vagy családban élő.

18 18 Pécsett élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint: Összes en Mozgásá ban sérült Alsó, felső végta g hián ya Egyéb testi fogyaték kal bíró Gyeng én látó Egyik szemé re nem lát vak Értelmi fogyaték kal élő Nagy othalló Sike t, sike t ném a, ném a Beszé d hibás Egyé b Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népesség más csoportjainak. Nyolc osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek száma 4460 fő, a középiskolát már csak 3539 en végezték el, ezért munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, közöttük az inaktív keresők száma magas. fogyatékos személyek gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 72% Munkanélküli 3% 12% Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos 13% Eltartott Foglalkoztat ott Munkanélküli Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos Eltartott

19 19 A mozgássérültek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, házi gondozás, támogató szolgálat stb.) Pécs városában az intézményi ellátások igénybevevői döntően a mozgássérült (233 fő) és értelmi vagy halmozottan (225 fő) fogyatékos személyek. Az egyes szociális intézményekben elhelyezett, illetve elhelyezésre váró személyek mellett a gyógypedagógiai nevelési oktatási intézményekben tanulók helyzetét is figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások tervezése során. A jelenleg fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek alapvetően a települési támogató szolgálatok segítségére szorulnak. Az értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásfogyatékos tanulók megfelelő segítséggel szintén otthonukban tarthatók, számukra is fontos a nappali ellátást nyújtó intézményekben való foglalkoztatás lehetősége. A fogyatékkal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszú távra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Mindezek előtt a legfontosabb a fogyatékkal élők statisztikai adatainak pontos ismerete. Meg kell találni a módját, hogy mely intézmény esetleg az egyetem tud segítséget nyújtani abban, hogy fogyatékosságokra tekintettel feltérképezze Pécs városát. Fogyatékossággal élők A fogyatékossággal élőket számos hátrány sújtja a mindennapi élet során. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, s teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását. A megkülönböztetés és az elkülönítés kiterjed az oktatásra, a közintézményekhez való hozzáférésre, a foglalkoztatási lehetőségekre, s nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz történő hozzájutásra. A munkaerőpiacon való részvételük korlátozottsága miatt a fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési forrást. Ez egyfelől rendkívül kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül érintett részét, másfelől az alacsony összegű nyugdíjak, segélyek, járadékok csak szűkös megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett hátrányokkal együtt jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív részvételét (ún. társadalmi (re)integrációt. 2 2 A Dél dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005.

20 20 A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a célcsoport nagyságának meghatározásakor is részben közvetett adatokra Pécs M. J: V. Önkormányzatával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartása részben pedig a évi önbevalláson alapuló népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A civil szervezetek adatai szerint a szociális szolgáltatásokat igénybevevők száma 208 fő, a mozgásfogyatékosok száma fő. Vélhetően a fenti kimutatások nem tükrözik a valós képet, hiszen nem minden fogyatékossággal élő személy kerül a civil szervezetek látókörébe, valamint az önbevallás is lehetőséget biztosít ennek a populációnak az alulbecslésére, ugyanakkor a túlzó is lehet a tényleges számadatokhoz képest. Pszichiátriai betegek Tábla: Pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében gondozóintézetek száma gondozóintézetek betegforgalma gondozó intézetekben év végén nyilvántartott betegek száma Forrás: Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartama rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött % os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. A települési önkormányzatoknál fontos feladatként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti)

21 21 együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Szenvedélybetegek Az alkoholfüggőséggel küzdők számáról ugyancsak nem állnak rendelkezésre adatgyűjtések, itt csak megyei szinten az ellátórendszerben megjelentek számáról vannak információk. Az adatok szerint 2003 hoz képest mintegy 5% kal nőtt a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma. A gondozó intézetekben nyilvántartott alkoholisták számát vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholistáké. Tábla: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében gondozók betegforgalma gondozóintézetekben év végén nyilvántartott betegek száma gondozásba vett új alkoholisták száma összes nyilvántartott alkoholisták száma Forrás: A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra vonatkozóan történtek kutatások az érintettség nagyságának megállapítása céljából (pl. ifjúsági korosztály). A fentiek hiányában szintén intézményi ellátási statisztikára hagyatkozhatunk csak betegség elterjedtségének vizsgálatakor. Pécsett a Baranyai Megyei Drogambulancia látja el ambulánsan a hozzájuk forduló drogfüggőket. Az adatok vélhetően nem a valós probléma nagyságát jelzik ebben az esetben sem, mert a kezelésen meg nem jelenőkről nem ad információt, illetőleg az ellátási területe lényegesen meghaladja Pécs városát (nem csak a megyéből fogadnak betegeket, hanem az ellátórendszer nagymértékű regionális területi lefedetlenségéből adódóan Somogy és Tolna megyéből érkezőket is ellátják). Az ellátottak száma az elmúlt években számottevően nőtt az intézmény statisztikai adatai alapján és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A kábítószer kategóriák többségében növekedett a szerhasználók száma, de a legdrasztikusabb gyarapodást a kannabisz típusú (főként marihuána) kábítószer fogyasztó ellátottak körében tapasztalhatjuk.

22 Veszélyeztetett gyermekek, családok 22 A kapcsolati háló hiányában a veszélyeztetett családok számára intézményi formában kell segítő hátteret biztosítani. A családsegítés céljai között szerepel a gyermekek hátrányos helyzetből való kilépési esélyének növelése. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekes családokra a prevenciós munka részeként. Fontos feladat a családdal való komplex foglalkozás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretében ellátott fiatalok önállósulásukat követően a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben jellemzően nem jelennek meg potenciális igénylőként. Számukra az önálló életkezdés szempontjából a lakáskérdés és a foglalkoztatási lehetőségek jelentik a fő kihívást. A gyermekek szegénységének kockázatát leginkább növelő tényezők a szülők kereső foglalkozásának hiánya. A napjainkra jellemző demográfiai változások hatásai Magyarországon is megmutatkoznak és a hagyományos családi kötelékeket is átrendezik. 20 év alatt közel a felére csökkent a házasságkötések száma és ma már minden 100 házasságból 40 válással végződik. Az egyszülős családok aránya eléri a 16% ot, 10 év alatt 5% ról 11% ra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya. Hajléktalanok A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, szociális központokkal, munkaügyi központtal áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80 %) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A legmagasabb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 % ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkapiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. A társadalom egyensúlyi helyzetének helyreállítása, a szociális célcsoportok problémáinak, biztonságának javítása, megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény, valamint a közgyűlés által megalkotott rendeletek szabják meg a város szociálpolitikai feladatait.

23 23 Hajléktalanok A hajléktalan ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre december 31 ről december 31 re 326 főről 284 re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80% a férfi. A hajléktalanná válás okai között leggyakrabban a családi konfliktusok szerepelnek, ezek egy része válásból fakad, de előfordul hozzátartozó halála, a családtól való elidegenedés, és maga a család hiánya, azaz az állami gondozás. Utóbbi leginkább a roma fiatalokat érinti, integrációjukat származásuk is megnehezíti, és számuk egyre magasabb. Családtól való elszakadás esetén a krízishelyzet már a családban kialakul, jóval a hajléktalansággá válás előtt, és utólagos kezelése nehézkes, így a prevencióra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni (pl. családsegítés). A fennmaradó okok között szerepel a betegség, BV intézetből való szabadulás, és a munkahelyvesztés, és általános, hogy több probléma együttes fennállása vezet hajléktalansághoz. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy adósságcsapdába kerülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70% a küzd szenvedélybetegséggel, nagyobb részüknél a probléma már hajléktalanná válásuk előtt fennállt, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport életkori megoszlása (döntő többségük 40 és 50 év közötti) miatt a munkaerőpiacra és a társadalomba való reintegráció számukra a legnehezebb. A hajléktalanok között egyre magasabb arányban szerepelnek közép, illetve felsőfokú végzettségűek. Ha sikerül munkát találniuk, inkább jellemző az alacsony végzettséget igénylő, illetve alkalmi jellegű munkavállalás. Azonban nagy részükben nincs meg az állandó munkavégzés szándéka. Második nagy csoport, az 50 és 69 év közöttiek. Ők inkább a nyugdíjjogosultság elérésében, mint sem a munka világába való visszailleszkedésben látják a megoldást. Sokuknak az egészségi állapota olyan rossz, hogy leszázalékolásukra komoly esélyük van. A társadalom elutasító magatartása szintén nehézséget okoz a hajléktalanok reintegrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad. Veszélyeztetett lakhatás Általános tapasztalat az, hogy a szociális problémák szinte mindig lakhatási problémák is, vagy lakhatási problémák felé vezetnek. A célcsoport leírásában a Támasz Alapítvány belső tanulmányára támaszkodtunk, az idézetek a Segédanyag a pécsi hajléktalan ellátó rendszerről a város stratégiai tervéhez című anyagból származnak

24 24 Lakhatási problémának tekintjük: a lakás fenntartására való képtelenséget, a lakás állagmegóvására való képtelenséget, az adott lakástípushoz illeszkedő lakáshasználati kultúra (életvitel, életmód) hiányát, a társadalmi minimumnak megfelelő, a család nagyságához illeszkedő lakás megszerzésére (bővítésére) való képtelenséget, az olyan övezetek kialakulását, amelyben bármilyen kulturális, vagy szociális, vagy építészeti okból az életminőség, a lakásállomány romlása, a természeti környezet pusztulása következik be. A probléma kiterjedtségét, az érintettek számának meghatározása igencsak nehézkes. Közvetlen adatok (pl. hány családnak van közüzemi tartozása és milyen mértékben) nem állnak rendelkezésünkre. Tudomásunk szerint ezidáig mindössze a szegregált lakásokról készült kutatás, jelenleg pedig az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és az ott élőkről készül felmérés. Közvetett módon, a lakásfenntartási támogatás, valamint az adósságkezelés statisztikáiból, továbbá a hajléktalan személyeket ellátó intézmények nyilvántartásából tudunk csak kiindulni. A hajléktalan személyeket ellátó intézményrendszerben kb fedél nélküli fordul meg. A lakhatást segítő pénzbeli és természetbeni támogatások igénybevételének változását az alábbi táblázat szemlélteti. Táblázat: A lakhatást támogató pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők száma Pécsett lakásfenntartási támogatásban részesülők száma adósságkezelési támogatásban részesítettek száma Forrás: KSH Olyan slummosodó területek alakultak ki Pécsett, melyeken a szegénység koncentrációja nagymértékben meghaladja a más városrészekét. Az érintett területeken élők halmozottan hátrányos helyzete részben összefüggésben van az alacsony iskolázottsággal és ebből adódóan rosszabb munkaerő piaci pozíciójukkal, részben pedig a magasabb gyermekszaporulattal. A többszörösen hátrányos helyzetű, nagyrészt roma családok komfort nélküli, kis alapterületű lakásokban, hiányos közszolgáltatások, romló közbiztonság mellett élik mindennapjaikat. A

25 25 korábbi elköltözések nyomán megüresedett lakások nagy részébe önkényesen költöztek be a fedél nélkül maradt családok, sokszor vidékről költöznek be, jobb megélhetés reményében. Pécsett az alábbi szegregátumokat tárta fel egy regionális vizsgálat 3 : Előd u., Somogy Bányatelep, Rücker akna, Magtár u. 10, Csaba u. 2, István akna, Györgytelep, Kismélyvölgy dülő, Szigeti tanya, Fűzes dülő, Szövetkezet u. (Nagyárpád), Péterpuszta, Kökénypuszta, Pipacs Gyöngy Fűzfa utcák által határolt terület, a város belső területein elszórtan található kisebb szegregátumok (Balokány, Zsolnay V.u., Alkotmány u., Alsóhavi u., Hungária u., Tettye u., Szabadság u., Somogyi B.u., Könyök u., Koller u., Garay u., Felsővámház u., Marx u., Kálvária u., Mohácsi u.,) Munkanélküliek Pécs városának foglalkoztatási helyzete a megyén belül kiemelkedően jó, annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitást tekintve messze elmarad az Európai Unió célszámaihoz képest. A gazdaságilag aktív korú (15 64 éves) lakosságból mindössze 60,7 ezer fő a foglalkoztatott. A foglalkoztatási ráta 49,8 %. A gazdaságilag inaktív népességen belül viszonylag magas a száma (9,5 ezer fő) és aránya (17%), rokkantsági nyugdíjban részesülnek. A különböző rokkantsági ellátottak ilyen magas aránya visszavezethető a lezajlott bányabezárások utóhatásaira is. A Pécs városában lakó foglalkoztatottak többsége (92,4%) a városon belüli munkahellyel rendelkezik. Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő forgalomra jellemző a megyeszékhelyre való beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) való bejáró munkavállalók száma fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A munkaerőforgalmi adatok is azt mutatják, hogy Pécs munkaerő piaci vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a hozzá szervesen kapcsolódó kistérséget. A regisztrált munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta változása Pécsett és vonzáskörzetében Pécs és körzetének a megyén belüli viszonylag jó munkanélküliségi mutatója ellenére a munkanélküliek abszolút száma viszonylag magas. Az elmúlt tíz évben a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen csökkent, de a cikluson belül is jelentős változások tapasztalhatóak. Az 1993 as esztendőben a munkanélküliek száma a nagyarányú létszámleépítéseknek, az ipari szerkezetváltásnak köszönhetően még 8 ezer fő körül mozgott, de 2003 ra közel felére főre csökkent. A tízéves tendencia 3 Pörös Béla: A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél dunántúli régióban

26 26 látszólag bíztató, azonban ha az utolsó három évre koncentrálunk, az tapasztalható, hogy a csökkenés megállt a regisztrált munkanélküliek létszáma stagnál, és kisebb eltérésekkel fő körül állandósult. A munkanélküliek abszolút számát tekintve Baranya megyében a pécsi kistérségben a legmagasabb létszámuk. A megyei regisztrált munkanélküli létszám 2003 ban átlagosan fő volt, amelynek 23% a, átlagosan fő, Pécsett jelent meg. A Baranya megyei munkanélküliségi mutató 12,3% volt decemberében. A megyei átlagtól nagy eltérések tapasztalhatóak a munkaügyi központ kirendeltségeinek térségeiben. A kirendeltségi számokat tekintve a 6,1% os pécsi érték nagyon kedvezőnek tűnik. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs és körzetében, évben fő jan jan jan. 2001jan. 2002jan. 2003jan. A munkanélküliségi ráta alakulását két tényező befolyásolja. Az egyik a regisztrált munkanélküliek számának a változása, a másik az aktív népesség alakulása. Az előzőekben bemutatottak szerint az elmúlt időszakban a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökkent, de mivel a gazdaságilag aktív népességet is a csökkenő tendencia jellemezte, ezért a munkanélküliségi ráta csökkenése sokkal kisebb, mint a munkanélküliek számának mérséklődése. A tíz éves terminust nézve a munkanélküliek száma közel a felére csökkent, amíg ebben az időszakban a munkanélküliségi mutató mindössze 25 26% kal mérséklődött.

27 27 A munkanélküliségi ráta alakulása Pécs és körzetében, évben 14 % mn.ráta Pécs megyei mn. ráta országos mn. ráta jan jan jan jan jan 2003jan Pécs és térségének viszonylag kedvező helyzetét akkor tapasztalhatjuk igazán, ha összehasonlítjuk a térségi mutatókat a megyei, illetve az országos értékekkel. A fenti ábrán is jól érzékelhető, hogy a Pécsi mikrorégió adatai sokkal kedvezőbb képet festenek, mint az országos értékek, nem is említve a megyei mutatót, amely jóval fölülmúlja az országos átlagot. A regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció hossza szerint Pécs városában, 2003 ban hó 5% 19-24hó 4% 24 hó fölött 4% 7-12 hó 17% 1-6 hó 70%

28 28 A regisztrált munkanélküliek számát ellátási formánként vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a megyeszékhelyen és a környékén a regisztrált munkanélküliekből a legnagyobb sokaságot (37,4%, fő) 2001 ben a munkanélküli járadékosok jelentették. Ez négy év alatt annyiban módosult, hogy a munkanélküli járadékosok számát ma már némileg meghaladja az ellátásra nem jogosultak tábora (41%, fő). Az elmúlt három év alatt 25% ról 21,3% ra (930 főre) csökkent a jövedelempótló támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécs egyes körzeteiben A város munkanélküliségi adatainak és területi megoszlásának vizsgálata érdekében a város területét négy részre osztottuk. 1. Pécs kelet a Balokánytól keletre eső terület (Pécsbánya, Meszes, Pécsszabolcs, Vasas, Pécsújhegy) 2. Pécs belváros a bő történelmi belváros a Mecsek oldallal 3. Pécs kertváros a vasúttól délre eső rész 4. Pécs nyugat Uránváros, Patacs stb. Pécs városában a regisztrált munkanélküliek létszáma a 2003 as év záró napján fő volt. Az elmúlt három évre visszatekintve lényeges változás nem állapítható meg a létszámban. A területi felosztás alapján nézett munkanélküli létszámot a következő táblázat szemlélteti. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pécsett, területenként Év Kelet Belváros Kertváros Nyugat Összesen Az elmúlt három év munkanélküliségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a változások összességében nem voltak jelentősek. A keleti és a belvárosi városrészben minimálisan növekedett (50 60 fő) a regisztrált munkanélküliek száma, míg kertvárosban kicsit csökkent, és a nyugati részen elhanyagolható a növekedés.

29 29 A felnőtt korú lakossághoz viszonyítva a területi megoszlás különbségei jobban érzékelhetőek, amelyet a következő táblázat mutat be. A 18. év fölötti lakosság és a munkanélküliek száma 2003 ban Kelet Belváros Kertváros Nyugat Összes lakos lakos lakos lakos munkanélküli munkanélküli munkanélküli munkanélküli A felnőtt korú lakosság létszámához viszonyítva a legmagasabb a munkanélküliek aránya a belvárosban 3,1%, ezt követi a keleti városrész 3,0%, majd a kertváros 2,7% és végül a nyugati városrész, ahol a legkedvezőbb a mutató, 2,0% os a munkanélküliek aránya. A rendszeres szociális segélyben és jövedelempótló támogatásban részesülők megoszlása korcsoportonként, évben 19 év alatt dec dec dec év év év év év év 2001 jan. 50 év fölött 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A jövedelempótló támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők munkavállalásánál az egyik legnagyobb gondot az életkoruk jelenti. Az ábrán is egyértelműen kirajzolódik, hogy gyökeres változás nem következett be a struktúrában talán kis mértékben az elöregedés jelei tapasztalhatóak. (A 2007 évi aktualizálás megállapításait a Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program vonatkozó fejezetei tartalmazzák)

30 30 Cigány népesség A Magyarországon élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A évi népszámláláson Pécs lakosságának 1,2% a (nem egészen 2000 fő) minősítette magát cigány származásúnak. A cigány népesség számára vonatkozó becslések rendre jelentősen meghaladják a népszámlálás során összeírt nagyságukat. A pécsi cigányság nagyságát mintegy 10 ezer fő. 4 Döntő hányaduk vélhetően a keleti városrészben él, a többi városrészben csak szórványos a jelenlétük (ez alól némileg kivétel a Belváros, ahol a szociális bérlakások elhelyezkedésének köszönhetően egyes utcákban koncentráltabban fordulnak elő). Felmérés a Pécsett élő cigány népesség körében utoljára a 90 es években készült. A mai életfeltételeikre vonatkozó adatok hiányában csak a roma populációra vonatkozó általános megállapításokra hagyatkozhatunk. A cigányságot érintő hátrányok területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport szegregáltsághoz. Főként alacsony iskolázottságuknak, földrajzi elhelyezkedésüknek és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. 5 4 Pécs Megyei Jogú Város stratégiája a kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, Pécs 5 A Dél dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005.