ZOUNUK A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE 12. Szerkeszti: ZÁDORNÉ ZSOLDOS MÁRIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZOUNUK A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE 12. Szerkeszti: ZÁDORNÉ ZSOLDOS MÁRIA"

Átírás

1 ZOUNUK A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE 12. Szerkeszti: ZÁDORNÉ ZSOLDOS MÁRIA SZOLNOK, 1997

2 ELEK GYÖRGY ADALÉKOK KARCAG VÁROS 18. SZÁZADI NÉPESEDÉSÉNEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Karcag város népességének számáról az ban megejtett népszámlálás adja az első megbízható adatokat. A lakosság számának /vélt vagy becsült számának/ meghatározásához a kutatók eddig leginkább a gazdasági összeírásokat használták fel - jobb híján. Az alábbiakban a Karcagi Református Egyházközség anyakönyveinek elemzésével szeretnénk néhány adalékot közzétenni a népesedés és az egészségügy tárgykörében, mert bár a várostörténeti publikációk és kutatások ma is széles skálán mozognak, a fent említett tárgyak ma még fehér foltként jelentkeznek. A dolgozat három nagyobb egységből áll: az első részben az utolsó magyarországi pestisjárvány karcagi vonatkozásait s az ehhez fűződő demográfiai megfigyeléseket tárgyalja. A második részben a református anyakönyvek feljegyzéseit, adatait adjuk közre az es évekből. A harmadik részben kísérletet teszünk a 18. századi mezőváros egészségügyének áttekintésére. I. Egy pestíses esztendő Az utolsó nagy magyarországi pestisjárványt általában az 1739-es évhez kötik, pedig a betegség már két évvel korábban, 1737-ben megjelent Erdélyben, s az ország más vidékein - foltokban - még 1743-ban is felbukkant ben - Dél-Erdély irányából, a Maros és a Körös völgyén át, elérte az Alföld déli részét, s a következő évben már északi irányban, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Nagyszalontán jelentkezett decemberében Biharnagybajomban, Füzesgyarmaton regisztráltak pesti ses betegeket. 2 A betegség MOESS Alfréd - M. ROMÁN Éva: Az utolsó nagy pestisjárvány Debrecenben. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve VII. Debrecen, MOESS A. - M. ROMÁN É

3 január elejéi elérte Karcagot és Kunmadarast, februárban márciusban Püspökladányt és Szoboszlót, májusban Debrecent. 3 Kisújszállást, A karcagi és kunmadarasi pestis eredetéről, terjedéséről, a betegség tüneteiről Terbócs István nagykun kerületi kapitány a következőket jelentette gr. Károlyi Sándornak, a Tiszántúl egészségügyi főbiztosának: "/a/ A fertőződés eredetéről és alkalmáról/. Tekintetes Administrator Podhrátzky György Uram parantsolattyára, Kapitány Uram űf Nagy Kunsági Districtusnak három Assessoraval és Notariussával a Kartzagi bírákat űf Lineáig kihívatta, kik az eredetre vonatkozólag semmi bizonyost nem tudtak mondani, hanem gyanúságok volt a * Pontistákra, akik 1738, december elsejétől ötödikéig nálok voltak, azok között sok betegek, kik közzül négyen meg is holtak ott; ezeket magok eltemették a Pontisták Király Ferentz Kertye mellé. Edgyiknek a s rossz temetés miatt kezei és lábai kin voltak, mellynek tsudájára jártak a^ gyermekek, kivált a Király Ferentz gyermekei kezeit s lábait fogdosták: melly Háznál legelőször a fertőzés kezdődött, circa 25. Januar, Maga is Király Ferentz examináltatván, ő is azt mondta s egyedül arra van gyanúja: neki kilentz gyermekei egymásután két Hét alatt megholtakjx y Felesége sokára a" gugából meggyógyult, magának még semmi baja nem volt. Azután szomszéd attyafiai kezdettek halni, ismét harmadik szomszédgya, kik közülis öten s* hatan kettessévelis naponként két Hét alatt megholtak a déli részen. A harmadik Házban levő már megfertőződött gazdának Aggod Istvánnak leánya volt férjnél Karats Jakabnál a* város északi részén, ez attyához attya-fiai temetésekre s" betegek nézésére naponként eljárván, Karats gyermekeivel és tselédivel megholt, így az atyafiakon és szomszédokon elhatalmozott. Madarasról Lehi Gergely étszaka szökött a szoros tilalom ellen Karczagra, mikor már Kartzag-ujj szállássa be volt zárolva, ott valami négy Vég gyóltsot elárulván, azután Karczagon szolgált fiát, ki Gugában fekvő volt, Madarasra étszaka maga házához vitte; két nap múlva két fia megholt azután másik nap ismét kettő; ezeknek ápolgatására s* temetésére menvén a^ Lehi Gergely leánya mind férjestül, ki Szabó Bálás fia volt, harmadnapra megholt, második napon Szabó Bálás iffiu legény fiais. Kapitány Uram ezeket megtudván, mind a^ két házbelieket űf Helységbül kiküldötte a* Lazaretumba, de a" kimenés után ugyan tsak kívül is megholtak, és a" kik azon Testek körül atyafiak és szomszédok forgódtak, megfertőződvén a x ragály elborította, ugy hogy némellyek négy óráig sem betegeskedtek, hanem hideg-leléssel s * fő 354 Uo Hódmezővásárhelyen 2472, Kunmadarason 778, Kisújszálláson 1200, Debrecenben 8200 áldozatot szedett a betegség. In: Hódmezővásárhely története ; SZABÓ Lajos: Kisújszállás története a XVI. századtól a XIX. század első negyedéig. Kisújszállás, ; MOESS A.- M. ROMÁN É

4 fájással, forrósággal hirtelen megholtak, már most tizenhatan, 17ten és 20an s többen is egy nap meghaltak. A Tur-kevi gulyásbojtár egészséges lévén, ez Kartzagon lakó beteg annyához estve bement, más nap Annyát eltemetvén, ugyan azon nap míg a" Tur-kevi gulyához ért, meg mirigyesedéit; a' gulyás más nap észre vévén, és a tilalomtól félvén, a K bojtárt két lovon szekéren a 1 Kartzagi határba vissza vitette, ki mihelyt a y Kartzagi Gulyához ért, megholt. A v Pestisben megholt gyermekeknek ruháját a" más gyermekre adták, azis más nap megholt, és azon darab ruhából az első gyermeken kívül három gyermek hólt ki. A" Kiss-ujj-szállási megfertőzött emberekis megvallottak, hogy éjtszaka szöktek be Karczagra atty ok-fiaihoz, kik közzül más nap edgynek voltak temetésén, azon nap éjtzszakáján haza mentenek, gyermekeik oda haza megfertőződtek. Kapitány Uram őket a" szőlős- kertben levő Kunnyhójokba küldötte; a' hol tizenhat közül nem maradott meg több hatnál, ezek közzül kettő maradt fertőzés nélkül, négye ki-gyógyult s at. b// A fertőzöttség jelei és tünetei különfélék/: Nyilallás, melly némellyen két nap is van, testnek hirtelen való elesése, de leginkább hirtelen való nagy nyilallás, mindjárt érzették űf mirigyet, némely fertőzöttek pedig nagy fö-fájással s * szédelgéssel vágynak: fájlallyák hón allyokat, mellyeket, torkokat, ágyékjokat, horgas-inokat, s at, némellyeknek a * karján, másoknak a v lábán adgyaki magát, melly fájdalom és annak időtartama nem edgy-féle; némellyekben látható s' tapasztalható guga esik csak fennjártokban kevés fájdalommal, 3, 4. nap vagy edgy hét múlva ezek elhadgyák: noha sokan ezek közzülis azután lábokról levétetnek: mások hirtelen lábaikról leesvén, napig is ágyas betegek, és többire halálosok; némelyek edgy holnapig is keserves fájdalommal viselik, sőt némellyek két hónaptól fogva is: ezek közzül igen kevesen halnak meg. Sokakat legelsőben hányás, ükrendés erőltet fórrósággal s'hidegleléssel, az-után üti-ki magát a" guga-torkában, kinek hónallyában, kinek ágyékában, horgas inaiban, lába- hajtásában. A guga is sokféle, né melly nagy mintegy Vese, némely hoszszú, kemény, veres hoszszú puha fehér, veres és szederjes, némely mintegy fél tyuk-tojás nagyobbakis, némely mint egy makk, golyóbis sát, nagyobb részént veres és tüzes. Sokan pokolvarral adgyák ki magokat, néha a * gugával edgyütt, néha a v nélkül; sokon nátha-szeplö is van, de már azok közzül kevés gyógyulmeg, némellyen pokol-var-is van, ki fejér, ki fekete; ki nagy ki igen kitsiny. A" kik pokolvarasok holtak meg, igen gugásokis voltak. c// Tartama különböző/. Némely két hétig, háromig edgy holnapig is elviszi: de igen tsak elválik napra. A haldoklókon különfélék a tünetjelek: ki tsendesen nyugszik el, ki nagy hánykódással, ki félelemmel, rettegéssel, szív szorulással, ki csak hordoztattya magát, ki emberhez sem szóll, ha erőltetik is; sok ismét halálig beszéli, sokan az ágyon kezekkel motoráznak, mintha valamit keresnének. Az ilyeken nagy részent halálok felé halál-ház üti kimagát; sokan 355

5 fájdalmakat sem érzik, még is vagy 6. óra alatt meghalnak p.o. forróhideg-leléssel. Semmi életkorra, gyógy étrendre, vérmérsékletre még eddig, úgy látszik tekintet nem volt, esztendős embereket is vitt el. Sütő Miklós is körülbelül 110. esztendős, ki már ez-előtt három Pestist ért, edgyikben sem volt Gugája, noha köztük eleget forgott, most belé esvén, három nap alatt megholt Mérsékletes életű embereket, a" kik jó erőben vágynak, még hirtelenebb halállal viszi el, mint akik sinlődésben voltak d// Gyógyszer/ A Karczagi Nótárius tsak Terjéket vett be kétszer egyegy pohár porban a kívánt sikerrel. A 4 Gugát Doktor Arbesser Uram fejér flastrommal ragasztotta; ki paraszt orvossággal élt, sült veres-hagymát szappannal s* mézzel Öszve keverve, azzal érlelték s x fakadása után szitatták. N. Comissarius Ballá György Uram, othon nem lévén cselédgyeinek megírta, hogy magukat minden érintkezéstől mindnyájan őrizzék, még csak innya való vizért is ollyankor küldött a felesége, mikor már mások éppen a s kútra nem mentek, mind eddig meg is maradtak épségban: edgy szolgája ment volt a szomszédba, hir nélkül, a' hol mindjárt minden teste leforrázódott, az Asszony orvosolta osztán meg. Szent-György-nap után Ballá Uram haza ment Karczagra, de a * mértékletes életet szorgalmatosan követi, senkivel még csak beszélgetésre sem áll. Nemis volt az fertőzésnek eleibe való állásnak jobb módgya annál sem Karczagon sem Vásár-helyen, a x mint szava hihető betsületes emberek mondották. A* Gugát sokan csak vesztében hadgyák, ugy némellyik ki fakad; sok ujj-szappanból, mézből, lisztből tsinált kovásszal, némellyek csak nyul-börrel is raggattyák, s érlelik, sokan kivágják s y vágattyák; mellyekből embert vesztő irtóztató büdös kelevény jő ki * azután meg gyógyul. Most Vérben sem himlőben nintsenek; a x kik tavaly vér-hasban voltának is, némellyek megfertőztettek, némellyik meg is hólt: a y kik a y más Pestisben pestisesek voltak, és akkor egy vesényi Gugából meg gyógyultak, most bele esvén ki meg gyógyul, ki meghal: ezen fertőzésnek is elein a y ki a Gugából meggyógyult, ismét reájok esett és ki megholt, ki meg gyógyult Rühesek is a" kik voltak ugyan csak fertőzöttek s x at. " 4 A terjedelmes beszámoló közlését mindenképpen szükségesnek tartottuk, mert pestissel kapcsolatos megfigyeléseken túl számos más betegséget /tulajdonképpen tünetet/ - nyilallást, hideglelést, pokolvart, sínlődést, vérhast, 356 WESZPRÉMI István: Magyaroszág és Erdély orvosainak rövid életrajza. Bp A jelentést Weszprémi nyomán közölte még KÁTAI Gábor: Fekete halál - pestis - Karczagon 1739-ben. In: KATÁI Gábor: Ismeretterjesztő az orvosi és természeti tudományok köréből. Bp Kátai a református anyakönyv alapján alapos statisztikát készített a pestises időszakról és számos, elsősorban orvosi szempontból figyelemre méltó megállapítást tett.

6 himlőt - is megemlít. Ezekkel a továbbbiakban még találkozunk. Érdekes átolvasni a korabeli gyógymódokat, amelyek eredményüket tekintve azt bizonyítják, hogy abban a korszakban a pestisnek ellenszere, orvossága nem volt. Az ellene való egyetlen eredményesen alkalmazott módszer a betegek elkülönítése, a súlyosan fertőzött települések zár alá helyezése - lett volna. A felállított egészségügyi szervek már a kezdet kezdetén zárolták azokat a helységeket, ahonnan pestises megbetegedéseket vagy halálozást jelentettek, sőt a járvány terjedésével királyi rendelet tilalmazta a ceremóniás temetéseket és az istentiszteletek gyakorlását. Ez utóbbi intézkedést azonban a legtöbb helyen megszegték, sőt Debrecenben egyenesen zendüléshez vezetett a nyilvános temetések betiltása. 5 Karcagon május 2-ig a szokott módon folytak a temetések, Kisújszálláson is csak június 16-án hagytak fel a nyilvános temetésekkel és a templomi szertartásokkal: "Itt királyi parantsolatot vévén megszűntünk mind a halottak temetésétől mind a templomba való járástól" - jegyezték fel a kisújszállási egyházközség halotti anyakönyvébe. 6 Hasonló utasítást Karcag városa is kapott még májusban, de a tanács, bizonyára a református vallás gyakorlásának korlátozását értve, úgy foglalt állást, hogy "az Isteni tisztelettől pro hie et nune semmi nemű tekénteteért nem desciscálunk, hanem mind végig, mind vérig az Isteni tiszteletben álló szolgálatot továbbra is gyakorollyuk, félre tévén minden emberi találmányokat és más Superstitiókat mind addig míg tellyes végképpen /: kiről Isten eő Szent Felsége óllyon:/ minden Cultustól el tilalmaztatván mind Templomunk, mind Ekklésiai Eszközeink Másé Lesznek. " 7 Karcagon január 9 - május 27. között dühöngött a járvány. Ezen idő alatt januárban 19 februárban 77 márciusban 422 áprilisban 810 májusban 158 összesen áldozatot temettek el. Kátai Gábor összesítése szerint az elhaltak között 808 férfit, 648 nőt találunk, 30 személy nemét nem lehetett megállapítani. 8 MOESS A. - M. ROMÁN É SZABÓ L A Karcagi Református Egyházközség irattára. A 2. sz május 23. KÁTAI G

7 Mivel az elhaltakat a családfő hozzátartozóiként jegyezték be (pl. "Balog András felesége", Balog András fia", "Balog István unokája") lehetőségünk nyílott egy részletesebb elemzésre, az 1738 végén Karcagon élt családok azonosítására, s a népesség hozzávetőleges, feltételezett számának megállapítására. A pestis alatt is lekiismeretesen vezetett anyakönyvi feljegyzésekből összesen 478 családot tudtunk azonosítani. Ha feltételezzük, hogy a pestis a családok legnagyobb részét /mintegy 90 %-át/ érintette és mindössze családból nem voltak áldozatok/ a leírásból láthatjuk, hogy ilyenek, ha nem is sokan, azért mégis akadtak/, akkor a város évi népességét családban kell megadnunk. A családokat hat fóvel számolva tehát Karcag év végi népességét főben állapíthatjuk meg. Itt viszont ellentmondásba keveredünk a szakirodalommal, 9 amely az összeírt gazdaságok alapján 1735-ben mindössze 1746 főben állapítja meg Karcag lakosságát. Igaz, az általunk vizsgált időszakig eltelt három év, de kizárt dolognak tartjuk, hogy ennyi idő alatt a lélekszám megkétszereződött. /Az említett adatot érdemes már csak azért is erős kritikával fogadni, mert a szerző figyelmen kívül hagyta Szabó Lajos megállapítását. O ugyanis a Karcagnál jóval kisebb Kisújszállás népességét, (1736-ban) szintén gazdasági jellegű összeírás alapján 2317 főre becsülte./ 10 Visszatérve a pestis statisztikájához: a halotti anyakönyvből megállapítható volt, hogy 1739-ben május végéig kihalt 48 család /férj, feleség és gyermekeik vagy azok egy része/ 198 lélekkel. Megözvegyült 94 férfi és 88 nő, vagyis csonkánt maradt 182 család. Találunk még 56 felnőtt férfit és egy nőt, akik mivel saját nevükön és nem családtagként lettek feljegyezve nagykorú nőtlen fiúk, testvérek vagy szolgák lehettek. Családnevük 43 esetben nem ismeretlen, de hozzátartozójuk /feleség, gyerekek/ nem halt el. Ha az egyházi anyakönyv alapján kiszámított népességszámot tekintjük helyesnek, akkor is látszik a szörnyű veszteség, hiszen a betegség a lakosság 46,7 %-át pusztította el. A pestis statisztikájához érdemes még fellapozni a házasságkötések anyakönyvét és megvizsgálni az 1739 júniusa és 1742 decembere között megkötött házasságokat. Annak ellenére, hogy ezek a bejegyzések az adott időhatárok között rendkívül hiányosak, igen érdekes megfigyeléseket tehetünk. y 10 KISS József: A Pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága. Bp SZABÓ L

8 1939-ben /június, július, augusztus, október, november hónapokban/ 74; 1740-ben /május, június, november hónapokban/17; 1741-ben /január, február, március, november december hónapokban/ 23; 1742-ben /január, február, november hónapokban/ 20, összesen 134 házasságkötéstjegyeztek be. Ezek közül: özvegy férfi + özvegy nő házassága 38 özvegy férfi + hajadon 20 nőtlen férfi + özvegyasszony 15 nőtlen férfi + hajadon 61 összesen: 134 Kitűnik, hogy 1742 végéig 111 csonkán maradt család egészül ki. Az özvegy férfiak Karcagon kívül Túrkevéről, Kunhegyesről, Bajomból, Kisújszállásról, Szentimréről hoztak feleséget, néhány özvegyasszony más településre: Bajomba, Madarasra, Egyekre ment férjhez. A töredékes feljegyzésekből egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban a pestist közvetlen követő időszakban az özvegyek házassága a leggyakoribb. Feltételezhetjük továbbá, hogy 1742 végére alig maradt megcsonkult család Karcagon. A pestises esztendő mérlege tehát: a kihalt családok mellett, az özvegyházasságokkal, a későbbi elköltözésekkel családra és /3300 főt véve alapul/ mintegy 1100 családtagra, összesen 2000 lélekre esett vissza a város lakossága. Úgy véljük, hogy a református anyakönyvből kiszámolt lakosságszám mindenképpen közelebb áll a valósághoz, mint a már említett adatok. így már nem kell csodálnunk azt, hogy a karcagiak négy év múlva merték vállalni egy új templom építésének költségeit, a redemptióval járó anyagi terheket és azt sem, hogy 1745-ben 573 redemptus gazdát vesznek nyilvántartásba. Megjegyezzük: a redemptusok családnevei 90 %-ban már 1739-ben előfordulnak. n. Házasságkötés, születés, halálozás A református egyházközség lelkipásztorai 1730 őszétől vezettek feljegyzéseket a házasságkötésekről, a keresztelesekrol és a halálozásokról. Az anyakönyvek az 1760-as évek közepéig sok esetben igen hiányosak, de később már, elsősorban Tatai András és Átsi Péter lelkiismeretességének köszönhetően, 359

9 tervszerűen és /feltételezhetően/ pontosan vezetettek. 11 Az anyakönyvek adatainak összesítésével több megfigyelést tehetünk a város 18. századi népesedéséről és a lakosság egészségügyi állapotáról. Jelen alkalommal tíz év adatait dolgoztuk fel. 12 Házasságkötések Az említett időszakban összesen 626 párt eskettek a karcagi református templomban. Évenkénti bontásban: A korszakra, s ezzel bizonyára nem mondunk újat, az endogámia jellemző, tehát legtöbbször, 530 esetben /84,66 %/ a helybeliek házasságkötése történt. Nem elhanyagolható azonban az a 96 házasságkötés /15,34 %/, amikor karcagi férfiak idegenből hoztak feleséget, illetve karcagi lányok mentek férjhez más településen élő vőlegényhez. A statisztika szerint az előbbi 39, az utóbbi 57 alkalommal történt. Az exogámia leginkább a szomszédos községeket érinti: Kunmadarast 25, Püspökladányt 14, Kisújszállást 12, Kunhegyest és Tiszafüredet 6-6, Túrkevét 5, Nádudvart és Tiszaszentimrét 3-3, Tiszaigart, Mezőtúrt, Tiszaszöllőst 2-2 esetben, de találkozunk Abád, Ároktő, Báránd, Csege, Dancsháza, Földes, Debrecen, Szoboszló és Újváros nevével is. A legtávolibb házasságok gyomai, makói és miskolci kapcsolatokat mutatnak. 360 Az anyakönyveket két kötetben a Református Egyházközség gondnoki hivatala őrzi. 1. Az Házasság által egymásba köttetett személyeknek Laistroma mellyet emlékezetnek okáért a" Karczag új szállási Szent Ekklésia készíttetett Szoboszlai Horvát György Prédikátorságába 1730dik észbe. valamint ebben a kötetben még a Halottak Laistroma mellyet emlékezetnek okáért a Kartzag Ujszállási Szent eklésia készíttetett Szoboszlai Horvát György Prédikátorságában Ez az anyakönyv 1791-ig tartalmaz feljegyzéseket. 2. A Keresztségnek Szent Sacramentuma által az Isten Anya Szent Edgyházának társaságában be plántáltatott Kisdedek laistroma mellyet emlékezetnek okáért a' Karczag Uj Szállási szent eklésia készített Szoboszlai Horvát György Prédikátorságában Ezt az anyakönyvet 1826-ig vezették, abban az évben új kötetet nyitottak. Választásunk azért esett ezekre az évekre, mert sem háború, sem tömeges halált okozó járvány nem pusztította a város lakosságát.

10 1772-ben királyi utasítás szabályozza a házasságkötések rendjét, 13 s ezután újabb adatokkal bővítik az eskettekről készített feljegyzéseket. A házasságkötés dátuma mellett feltüntetik a házasuló felek társadalmi helyzetét (pl. "gazda legény", "szolga", "inas"), de beírják az anyakönyvbe a vőlegény és a menyasszony életkorát is. Ennek átlaga a férfiak esetében 25, a nők esetében 19 év. Vannak persze kirívó esetek: egy cigány fiatalember 16 évesen vezette oltárhoz 14 éves hitvesét, de 1779-ben 73 éves vőlegényről és 59 éves menyasszonyról is megemlékeznek. /Mindketten özvegyek./ Az általános azonban az, hogy a lányok 16 évüktől kerültek eladó sorba /nem ritka a 14 éves menyasszony sem!/ a fiúk pedig éves korukig nősültek. A 30 éven felüli "fiatal pár" nagyon ritka. /Az anyakönyvekből az is megfigyelhető, hogy a legtöbb esketés, a házasságkötéseknek valamivel több mint fele, január hónapban történt. Nyáron elvétve vagy egyáltalán nem találunk ilyet, a késő ősz beköszöntével vannak nagyobb számban esküvők./ Keresztelések A születések száma megállapításának - ebben a korszakban - egyetlen forrása a keresztelesi anyakönyv. A szülők a nagy gyermekhalandóság miatt igyekeztek az újszülöttet minél hamarabb megkereszteltetni, de a bábák kötelességei közé tartozott a születésekről /a halvaszületésekről is/ mielőbb február 8-án jegyzik fel az anyakönyvbe, hogy a királyi parancsolat értelmében "ez utánn a' házasulandó személlyek minden személyi válogatás nélkül és múlhatatlanul egymás utánn következő három Vasárnapokon és nevezetessenn a reggeli Isteni tisztelet alkalmatosságával hirdettessenek ki, minek előtte hittel egybe köttetnének, hogy így mind azonn személyetek egybekeléseknek meg-eshető törvényes akadállyai jó idejében meg-tudódhassanak, mind a meg házasodásokbann való hirtelenségek és azokból könnyen következhető gonoszok és botránkozások el kerültethessenek." 361

11 jelentést tenni. így szerintünk lényegesen kisebb a lehetősége annak, hogy az anyakönyv hiányos. 14 Karcagon ben3121 keresztelés történt. Születések Év fiú lány összesen ikr ossz * Ebben az évben hármasikrek is születtek. Sajnos nem éltek sokáig, néhány napon belül a 41 éves Puskás Istvánné és két gyermeke /egy kislány és egy kisfiú/ pár hónappal később pedig a harmadik iker haláláról értesülünk a halotti anyakönyvből. 14 Az 1740-es években az egyházi és a világi elöljárók látták el a bábák felügyeletét ben két, 1760-ban három, később négy bába teszi le az esküt az elöljáróság előtt. Esküjük szövegét megőrizte az anyakönyv /Keresztelések 446. pag./ Én N.N. esküszöm az élő Istenre ki Atya Fiu Szent Lélek tellyes Sz. Háromság egy bizony Örök Ur Isten Hogy ezen Öreg Asszonyi hivatalomban tisztán igazán hiven jó lelkem esméreti szerint eljárok Ekklésiánkk és helységünk külső belső Elöljáróinak Szavokat megfogadom. A betegségben lévő Személlyek iránt Személy válogató nem leszek Szegénynek gazdagnak egy aránt szóigálok, A Szenyvedő Személyek körül meg eshető fogyatkozásokat másnak ki nem jelentem, velem egy hivatalban lévő Társaimra nem irigykedem Sőt ha kívántatik a beteg körül véllek együtt jó lelkem ismereti Szerint szolgálok, mind a szülő Asszonyt mind annak magzattyát mig hivatalomnak rendi tartya meg mosogatok hetemet a beteg körül igazán el töltöm és tiszta igaz életet gyakorlok. Isten engemet úgy segéllyen." 362

12 Halálozások A halálozások /temetések/ anyakönyve adja a legtöbb információt a lakosság egészségügyi állapotáról, a gyakoribb /halált okozó/ betegségekről, a veszélynek legjobban kitett korosztályokról. A lelkészek feljegyezték az elhalt nevét, életkorát és a halál okát. Az utóbbi nagy segítség lenne egy igazán pontos kép megrajzolásához, de mint majd látni fogjuk a betegségek /pontosabban: betegségnek tekintett tünetek/ korabeli megnevezésének megfejtése ma már szinte lehetetlen, vállalkozás. A vizsgált időszakban 1988 halálesetet vettek fel az anyakönyvbe, statisztikánkat ezek alapján készítettük el. Sajnos 33 esetben hiányos bejegyzést találtunk, /hiányzott az életkor, vagy az elhalt nemét nem lehetett megállapítani /pl. "Tóth István gyermeke"/. Ezeket, mint értékelhetetlen adatot kénytelenek voltunk az összesítésből kihagyni, az általános kép megrajzolásához 1955 haláleset adatait használtuk fel. Halálozások év férfiak nők gyerm. felnőtt öreg összekor kor kor sen X ] Összes Mint a táblázatból láthatjuk, a férfiak és nők közötti halálozási százalék csaknem azonos: 50,28, valamint 49,72 %. Az életkor szerinti bontásból kitűnik, hogy a "legsérülékenyebb" korosztály a gyermekeké: az összes haláleset 68,95 %-a. 363

13 Tanulságos kisebb életkori szakaszokra tagolni a gyermekkort: év -1 év ossz ossz A részletes kimutatás szerint a "gyermekkor" kategórián belül is legvédtelenebbek az 1 éven aluliak, a csecsemők teszik ki a korosztály haláleseteinek 57,42 %-át. Az életkor növekedésével fokozatosan csökken a halálozási arány: 1-3 év között 28,11 %, 4-6 év között 7,9 %, 7-14 év között 6,6 %. 15 /Az összhalálozások (1955) között ez 1 éves korig 39,6 %, 1-3 éves korig 194, %, 4-6 éves korig 5,4 %, 7-14 éves korig 4,5 %./ A gyermekkor halálozási statisztikájánál tudnunk kell, hogy az egészhez viszonyítva kevés a halvaszületések száma, /ezt "halva lett", vagy "idétlen" kifejezésekkel jelölték./. A tíz év alatt 31 halvaszületést találtunk. Annál nagyobb pusztítást végzett a gyermekkor - abban az időben még gyógyíthatatlan fertőző betegsége, a himlő. Az egyes járványos időszakok az összesítésből is kitetszenek. " Talán innen ered a karcagi öregek ma is hallható vélekedése, hogy "aki az egyéves kort megéri, az mán száz évig elélhet." 364

14 Himlő járvány ok és áldozatok év hó jan febr márc ápr máj jún /25-5/ júl. 2/ aug szept okt /79-1 nov dec. - 16/87-2/ /17 26//38 A himlő összesen 427 áldozatot szedett, elsősorban a 0-1, 1-3 és 4-6 évesek között. 16 A legtöbbször megjelölt halálokok közé tartozik még ebben az életkorban a "nyavalyatörés". Ez vélhetően nem azonos az epilepsziával, tapasztalataink szerint az egy-két hónapos korban meghalt csecsemőkre általánosan alkalmazták. Az, hogy milyen betegséget (betegségeket) takarhat, ma már megállapíthatatlan. Gyakori még a "hurut" vagy "horut" /bélhurut?, gégehurut?/. Szintén nem sokra megyünk azzal a betegséggel, amit "dagadozás"- nak emlegetnek, vagy a "szárazbetegség" megnevezéssel. Ez utóbbi a Magyar Értelmező Kéziszótár ( Bp ) szerint a tüdővész népies neve. Ez lehet, hogy felnőttek esetében valóban így van, de egészen kicsi gyerekekre is alkalmazták - minden alap nélkül. Egy példa: az 1775 júniusában elhunyt Puskás Istvánné /41 A himlő elleni védekezés nehezen vert gyökeret a Kunságban, pedig az egyházi és világi elöljárók mindent megtettek a védőoltások népszerűsítése érdekében, de még a 19. század elején is azt írja a jelentés, hogy "igen sokan vannak akik sem a' szemmel látott mindennapi példának... sem semmi biztató szavaknak nem engednek, ha nem egy átallyában meg átalkodtak abban, hogy gyermekeiket bé oltatni éppen nem engedik." /Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Jászknn Kerület iratai Fasc /1586. (Továbbiakban: SZML Jászkun Ker.) Csiszár József nagykun kerületi főorvos j elentése. / 1805-ben a Nagykunságon összesen 206 gyermeket oltottak be, ebből negyvenet Karcagon. /SZML Jászkun Ker. Fasc /520./ Ha lassan is, de valahára engedett a csökönyösség: Menzler Fülöp karcagi seborvos 1814-ben már 135 gyermeket oltott be himlő ellen. /SZML Jászkun Ker. Fasc

15 éves/ neve mellé lakonikusan csak ennyit írtak "3 gyermeket szült", néhány nap múlva az egyik gyermek "nyavalyatörésben", pár napos testvére "száraz betegségben", pár héttel később a harmadik iker "sínlésben" halt meg. A gyerekek egyéb halálokai között meg kell említenünk a baleseteket, a vizsgált anyagban 14 ilyen eseményt találtunk. Legtöbben (8 fo) a kútba vesztek ("a vízbe hólt", "kútba esett", "kútba hólt"). Előfordulnak szörnyűbb esetek is: 1774 márciusában "Kis Péter lánykái Anna és Sára szerentsétlenül megégtenek", egy másik gyermek "meg égett forró vízben". Vigyázatlanságból ered az a baleset, amelynek áldozatát "a malom törte össze", de van, akit a ló rúgott halálra. Talán a megfelelő ellátást nem kapta meg az a fiatal fiú, aki "lábai sebjébe" halt bele - bizonyára vérmérgezés végzett vele. 17 Felnőttkor halálozási adatai év X ossz ó összes = 42,68 % 320= =16,36 % 1,99 % 366 A gyermekbalesetekre az 1780-as évek elején az egyházi vezetők is felfigyeltek és szigorú fellépést követelnek a világi vezetők részéről. /Beadványuk a Református Egyház irattárában A. 21. sz. alatt található./ Az erre adott választ nem ismerjük, de 1798-ban tanácsi határozat születik, hogy "parantsolni rendeltetik lör Hogy minden Ember akarmitsoda tehettségü légyen a' Kúttyát valami matériáiéval fel kávázza s annak száját a" Föld színétől annyira fel emellye, hogy a' miatt veszedelemtől félni ne lehessen. Ha ki pedig azt el mulatná, reájok fog a Kéményeket vizsgálókra bízattatni, sőt azoknak meg hagyatni, hogy az ollyan Kutakat minden engedelem nélkül bé szaggattassák.... 2or... a' Konyhák és Katlanok felemeltessenek, ne hogy azokra az apró gyermekek fel mászván tűz vagy forró víz által meg sértessenek. Minden részben pedig a" Szülék jó vigyázatra serkentessenek, gyermekeik s a' Házaik körül. /SZML Karcag. Prot ápr sz./

16 A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az összesítéshez két csoportra (generációra) osztottuk fel az adatokat. A százalékos értékeket az összhalálozási adatokból (1955) számítottuk ki. A felnőttek esetében az első csoport eredményei a legjobbak, ami érthető, hiszen a fiatal és a középkorosztályról van szó, azokról, akik a legerőteljesebb és fizikailag is a legkifogástalanabb életkorban vannak. Az életkor előre haladtával nő a halálozások száma (lásd: második csoport.). A évesek között találjuk a "gyermek szülésbe", "gyermek szülés utinn" vagy "gyermek ágyban" elhalt asszonyokat között 34 nő halt el a szülés vagy szövődményei (pl. gyermekágyi láz) következtében. Ezen halálozások zöme a évesek között történt, a éves korosztályból hárman haltak el szülésben. Korosztályukon belül a gyermekágyban elhalt asszonyok az összes halottak 13,7 %-át jelentik. 18 Valóban olyan magas kort értek-e meg az emberek régen, mint azt manapság gondolják? Erre adhat választ a 80 év felett elhalalozottak százalékos aránya. A nyolcvanas éveikben illetve azon túl 39-en haltak meg. Ez a felnőttek között 6,42 %, de az egészben (1955) mindössze 1,99 %-kal vannak jelen. (Az idős férfiak átlagéletkora 88, a nőké 86 év. A legidősebb személy közöttük az márciusában temetett "Öreg Kerékgyártó Szabó Mihály", aki 105 éves korában /"fulladozásba'v hunyt el. A felnőttek betegségeivel ismét csak nem sokra megyünk. Az anyakönyvet vezető lelkipásztorok a hozzátartozók közlései alapján rögzítették a halál okát s az orvostudományban bizonyára nem sokkal voltak járatosabbak, mint a kor átlagemberei.* így aztán nagyon sokszor találkozunk a sztereotip megnevezéssel: "sinlett", "dagadozás", "fulladozás", "sullyos betegségbe", "nehéz betegségbe", "nyilallásba", "kelevénybe", "hirtelen", "nyavalyatörésbe", "száraz betegségbe", "vízi betegségbe", stb. A "kórisme" ugyanis nagyjából ennyiből, vagy ezen megnevezések kombinációjából áll - (pl. az 1778 júniusában temetett 72 éves Dési Mihályné "sínlésbe, dagadozásba, fulladozásba" halt el; Sütő Demeter fia egy napot élt, halálának oka: "sullyos betegség".) Természetesen vannak jobban behatárolható esetek is. A gyermekeknél már említettük a himlőt, ami egyértelművé teszi a halál okát. A felnőttek esetében szóltunk a A kor felfogásához és viszonyaihoz képest igyekeztek óvni a terhes nőket és az árván maradt gyermekeket, de ezt központilag felügyelni abban az időben még nem lehetett. Számos esetet ismertünk, amikor terhes feleségüket, vagy árva gyermeküket elhanyagoló férfiakat testi fenyítésre, szóbeli intésre vagy pénzbüntetésre ítélnek. 367

17 gyermekágyi halálról, de ide soroljuk még az agyvérzést /"szélütés", "gutaütés"/ is. Ennek tíz év alatt 14 áldozata volt. Egyértelműek a végelgyengülésre, öregkori halálra utaló megjegyzések: "hervadozásba", "idejét megélte", "öreg volt", "el öregedett", "vénségbe". Másutt alig találunk konkrétumokat, ezért nem látszott hasznosnak a betegségek szerinti lebontás elkészítése, pusztán kíváncsiságból végeztük el néhány betegség áldozatainak összeszámlálását. (A 18. századi kifejezés mai meghatározását a Magyar Értelmező Kéziszótárból vettük át.) Hideglelés /hidegrázás, malária/ előfordul olyan összetételben is, hogy "hideglelés után sullyos betegség". 24 esetben találkozunk vele. "Vérbenn" /vérhasban/ A tíz év alatt 39 áldozata volt (gyerekekkel együtt). Járványos formájával év nyarán és őszén találkozunk, ekkor, elsősorban gyermekkorúak közül 10 áldozata volt. Pokolvar /lépfenés fertőzésből eredő, hólyagokkal, daganatokkal járó fájdalmas betegség. Népies értelmezése: tüzes kelés, kemény daganat.) Karcagon 6 alkalommal találtuk. Süly (a régi értelmezésben skorbutot és vérbajt is jelentett) Karcagon 10 áldozata volt, de azt nem tudjuk eldönteni melyik betegséget értették alatta. Mint halálok az 1770-es évek második felében jelenik meg a évesek betegsége, de van 14 éves áldozata is. Egy három éves korában elhalt gyermek neve mellé is azt írták be: "sülyös volt". 19 Száraz betegség /tüdővész/ Már hoztunk példát arra, hogy az életkornak szinte minden fázisában alkalmazták, beleértve a pár napos csecsemőket is. A felnőttek esetében 41 alkalommal adták meg, mint "kórismét". Ha ezekben az esetekben valóban a tbc-t jelenti, akkor ez a későbbi súlyos betegség már a 18. században intenzíven jelen van a városban. Fene /fekély, gennyes seb/ olyan variációban is feljegyezték, hogy "nagy betegség után fenébe" - ez esetben talán felfekvés lehet. 4 alkalommal fordult elő. Vkibetegség /a vizenyő felhalmozódásával járó kóros állapot/ 4 alkalommal említik. Sárgaság /a bőrnek és a szem kötőhártyájának elszíneződése, májgyulladás - megjegyezzük az epevezeték elzáródása is okozhatja E. Gy./ kétszer fordult elő. A felnőttek balesetei leginkább a munkavégzéssel kapcsolatosak, de például között négy fiatalember fulladt vízbe, egy férfi "a kútba hólt", 368 Azt hogy a nemibetegség, jelen esetben a vérbaj már itt is megjelent, mutatja az a tanácsi végzés amelyben 24 órai börtön elszenvedésére ítélik Csenda Istvánné Győri Máriát, mert Varga Mihály mészárost a piacon sokak előtt "fertelmesnek, francúzosnak kiáltotta."

18 villámcsapásnak két fiatal esett áldozatul /mindketten szolgalegények/, két férfit szekérrel ért baleset /"szekér törte össze", "a szekér rá dült'7, volt aki "késbe esett", két virtuskodót pedig agyonütöttek /"erőszakos ütéssel fejét betörték", "halálos ütésbe"./ Ha a születési és a halálozási adatokat összevetjük, azt tapasztaljuk, hogy az igen magas gyermekhalandóság ellenére is a város népességének gyarapodása a 18. század második felében töretlen között 1133 fővel nőtt a város lakossága. A nagyobb járványok a következő évtizedekben is elkerülték, csak az évi bácskai kiköltözés jelentett nagyobb népességcsökkenést. m. Borbélyok, bábák, kuruzslók Egy 1767-ben készült jelentés szerint a Nagykunság hat településén, Kunmadaras kivételével, már a 18. század derekán működött a községekben egy-egy állandó, szerződtetett borbély /seborvos/ és a lakosság igényeinek megfelelő számú bábaasszony. 20 A Helytartótanács részére készített jelentésből kitűnik az is, hogy a seborvosok tudománya külső sebek gyógyításából, érvágásból, köpölyözesbol és néhány gyógyszerféleség készítéséből állott. Az akkor itt dolgozó kirurgusok Kassán, Debrecenben, Szegeden, Pécsett tanultak mint borbélylegények gyakorta külföldön "vándorlottak". A Nagykunságon, mint városi orvosok álltak alkalmazásban, felügyeletüket a megyei orvos, ebben az időszakban a Kisújszálláson működő Pápay György "medicus" végezte. 21 A későbbiekben megjelenik a kerületi seborvos tisztsége is, ezt ban Hléssy Ferenc, között Szikszai Dániel karcagi kirurgus töltötte be. 23 SZML Jászkun Ker. D. Capsa VI. Fasc. 1. No. 43. Nem állja meg a helyét tehát az a megállapítás, amely szerint Karcagon "1804-ből van az első adatunk chirurgus szerződtetéséről." SZABÓ István - SZABÓ László: Karcag. In: Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok, I. köt Pápai György "medicus, Szikszai fi, Kassán tanulta /mesterségét/ azt el végezvén Lengyel - Silesia, Morva és Austria országokban 's Bécsben és Posonban maga mesterségének öregbítésére 12. esztendeig vándorlott azt el végezvén Debreczenben Doctor Buzinkay és Doctor Faber Uraknál 4. esztendőkig és két hónapokig a' Medicinának nagyobb nagyobb meg tanulásáért legényül szolgált." Lásd: 20. sz. jegyzet. SZML Karcag, Prot febr. 19. ELEK György: Egy nagykunsági seborvos a 18. században. In: Jászkunság, sz

19 Ekkor már általános törekvésnek mondhatjuk azt, hogy a településeken a bábák mellett állandó városi orvos álljon a lakosság szolgálatában. Ha a seborvos elhalt vagy elköltözött a községből, a tanács igyekezett mihamarabb új orvost szerezni. Karcagon 1767-ben Dévay István vállalta a borbély szolgálatot. "Tanulta mesterségét Kassán és ugyan ott Czéhbe is állott. Négy esztendeig T. Ujvarianum Regementben, mint Borbély Szolgáltt", őt követte ben Szikszai Dániel, aki a Zemplén megyei Ujhelyen született, oklevelét Pesten szerezte között Csáti Sámuel debreceni seborvos lépett a helyére. 24 Szikszai 1797-ben kerületi seborvosi tisztsége mellé visszakérte a városi megbízatást is, egyben ígéretet tett arra, "hogy mindenkor alkalmatos Legényt fog tartani azért, hogy midőn néha maga nem lenne Hivatala miatt, légyen kihez fojamodni a hirtelen való szükségben." 25 Néhány év múlva, 1803-ban, városi állását végképp feladta, helyére fia, ifj. Szikszai Dániel lépett, akinek 1806-ban bekövetkezett halála után, még abban az esztendőben, Menzler Fülöp lett a városi sebész. 26 A borbélyok a várostól lakást, portát, 20 Ft készpénzt, 10 köböl búzát, 10 köböl árpát, egy hizlalni való sertést, 200 kéve nádat és változó nagyságú szántóföldet kaptak egész évi tevékenységükért. Ennyi járt azért, hogy lehetőség szerint mindig a városban tartózkodjanak. A betegektől külön sokszor igen borsos összegű tiszteletdíjat kaptak a gyógyításért. Szikszai Dániel példáját tekintve bátran kimondhatjuk, hogy Karcagon a legnagyobb jövedelmű emberek közétartoztak ben kelt a Jászkun Kerületnek az a szabályzata, amelyben számos egészségügyi rendelkezést vezetnek be, kitérve ezen belül az orvosok, borbélyok, bábák kötelességeire, a patikák felállítására, himlőoltásra stb. 28 A borbélyok feladatait a következőkben foglalják össze: "Mivel pedig az orvos Doctorok arra éppen reá nem érnének, de tőlök kívánni sem lehetne, hogy a" Betegnél, kiváltt Lakó helyeiken kivel szüntelen tartózkodgyanak, szükség lészen a SZML Karcag, Prot jún sz. valamint okt. 31., nov. 5. SZML Karcag, Prot szept sz. SZML Karcag, Prot máj. 5. ELEK Gy SZML Jászkun Ker. Fasc / év. 370

20 Distrlis Chyrurgusokon kivel (kinek úgy is az a kötelessége, értvén a Borbélyi Tudományban a x mi az Orvos Doctoroké) minden Communitásnak egy jó kitanult j józanságárúi ismeretes különös Borbélyt illendő és ollyan fizetésre felvenni, a^ mellybül betsületessen subsistálíyanak, kik az Orvos Doktorokk Utassításával a* betegeket gyógyícsák és a Barmok nyavalyáin is segícsenek, a" Borbélyok kötelességeit is közönségesen az elé forduló esetek határozzák meg, különössen pedig Kötelességekben fog állani minden rendkívüli vagy egyéb közben jött esetekről az Orvos Doktorokat vagy Distr Borbélyokat azonnal tudósítani, kik is eggyess meg határozásokkal minden hátráltatás nélkül a bejelentett akár ragadó, akár más x s mindenféle nékiek hírül adatott nyavalyák orvoslását munkába fogják venni, hogy azonban a sínlödő szegény betegnek, az orvosok még ideje vagyon, segedelmet nyujcsanak, a Communitasok elöljáróinak kötelességek lészen azokk promótiójára ingyen és sietőssen alkalmatosságot adni.... a^ mi ÍT Borbély Í Bábaság, s egyéb éhez tartozó Tudományokhoz megkívánható eszközöket illeti, azok mind a három Ns Megye részére meg lévén tellyes számba szerzettve, azokban fogyatkozás nem lehet..." A seborvosok ezen felül kötelesek szükség esetére kézipatikát is maguknál tartani, gyógyfüveket, gyökereket, piócát is kellő mennyiségben beszerezni, s szükség esetén gyógyszert főzni, hiszen nagyobb patika a környéken csak Szolnokon, Debrecenben és Szarvason működött. A 18. század végén a seborvosok tevékenysége már nem kizárólag a sebészi teendők ellátásából állt. Szikszai Dánielről tudjuk, hogy szembetegség, gyengeelméjűség Gyógyításával is megpróbálkozott ben a karcagi tanács igazolta, hogy 'VT Tehén himlőnek bé jövetele előtt is a Természeti himlővel való oltást régtől fogva mindenkor haszonnal gyakorlottá ezen városban, nem kívánván munkájáért senkitől jutalmat, valamint az ujabb esztendőkben a Tehén himlőt is egész szorgalmatossággal oltogatta." 19 Műszerei között a sebészeti, szülészeti, fogászati eszközöket is megtaláljuk. 30 A városi jegyzőkönyvekben ez időből nem találtunk egészségügyi rendszabályokat, de hogy voltak, azt néhány elszólt esettel bizonyíthatjuk ben Ruha Jánost, "mivel régtől fogva vérhasban mondatik lenni", mégis nyilvános helyen találják, pénzbüntetésre ítéli a tanács ben a harangozó fekszi meg a derest tíz pálcaütés erejéig, mert kiderült, hogy az iskolában "ha vizet viszen a' Hordóban büszhödteti és a Gyermekeket SZML Karcag, Prot máj sz. SZML Jászkun Ker. Fasc /446. SZML Karcag, Prot nov

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél V. MATOLCSI MÁRIA Amiről az anyakönyv mesél Járványok okozta mortalitás a 19. század második felében Berettyóújfalu református egyházközsége halotti anyakönyveinek bejegyzései alapján. Jelen tanulmány

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

BÉKÉS MEGYÉBEN. írta: OLÁH ANDOR (Doboz) 13 Orvostörténeti Könyvtár közi.

BÉKÉS MEGYÉBEN. írta: OLÁH ANDOR (Doboz) 13 Orvostörténeti Könyvtár közi. AZ ELSŐ JENNER-FËLE BÉKÉS MEGYÉBEN HIMLŐOLTÁSOK írta: OLÁH ANDOR (Doboz) "Tioboz község egészségügyének történetét dolgozzuk fel. Anyag- * J gyűjtés közben érdekes bejegyzésre bukkantunk a dobozi református

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Családtörténeti kutatások Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája A kutatás célkitőzése megismerni családi múltunkat, m példát t adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Soós gyökerek kutatása

Soós gyökerek kutatása Soós gyökerek kutatása Lezárva: 2008. szeptember 8. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Bakonyszentlászlói temet0 SOÓS PÁLNÉ szül: KOVÁCS MÁRIA született: 1862. dec.

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk!

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk! Rákoskeresztúr, 2015. november Egyházközségi kiadvány XV. évfolyam 3. szám Megjelenik: alkalmanként Terjesztés: a Szent Kereszt és Szent Pál templomban Honlap: www.szentkereszt.weblapmagus.hu Mindenszentek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholfogyasztásról Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholhoz való lehetséges viszonyulások absztinensek, akik nem fogyasztanak alkoholos italokat; szociális ivók, akik főleg társaságban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. május 31-én tartandó ülésének 2. számú Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról tárgyú napirendi pontjához Előadó:

Részletesebben

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.)

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

családon belüli erőszak elleni

családon belüli erőszak elleni ábrák családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása 23. december 1. 24. február 29. 24. A kampányt megelőző, a kampány-időszak, valamint az azt követő

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről A védőnő tevékenységéről 2009-ben Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselő-testülete 2010 Márciusi ülésére

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének Ünnepi prédikáció 1 Bölcsesség 4,8 9. Nem a hosszú idős vénség a tiszteletes vénség, sem pedig nem az, melyet esztendők száma határozott meg, hanem az embereknek vénségek a bölcsesség és a vénség a makula

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 11. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. február 28-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár. Ki jogosult árvaellátásra? Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben