JELENTÉS a Hungária Televízió Közalapítvány és a Duna Televízió Rt. működésének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Hungária Televízió Közalapítvány és a Duna Televízió Rt. működésének ellenőrzéséről április

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-19-38/ Témaszám: 664 Vizsgálat-azonosító szám: V0109 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Dr. Podonyi László igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó Dr. Beregi Anna számvevő Biró Endre számvevő tanácsos Dr. Majoros Sándor számvevő tanácsos, tanácsadó Rideg Margit számvevő tanácsos, főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Vélemény a Duna Televízió Részvénytársaság évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 16 A/ A HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE A közalapítvány működésének szabályozottsága A közalapítvány célja, feladatai A közalapítvány Kuratóriumának és elnökségének működése Az Ellenőrző Testület és a közalapítvány hivatali szervének működése A közalapítvány gazdálkodási ügyvitelének, könyvvezetésének szabályozottsága A közalapítvány gazdálkodása Az Alapító Okiratban meghatározott gazdálkodási szabályok, a pénzügyi és a bizonylati fegyelem érvényesülése Az éves gazdálkodási tervek megalapozottsága és végrehajtása A közalapítvány működési költségei, vagyoni helyzete A közalapítvány tulajdonosi jogainak gyakorlása A Kuratórium és elnökségének működése, a testületi döntések törvényessége, megalapozottsága A Duna TV Rt. elnökeinek pályázatban vállalt célkitűzései teljesítésének értékelése 27 B/ A DUNA TV RT. MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA A Duna TV Rt. működésének szabályozottsága A Hungária Televízió Közalapítvány, a Duna TV Rt. és a Duna TV Rt. Felügyelő Bizottsága kapcsolatrendszerének szabályozottsága A jogszabályi előírások és a Duna TV Rt. belső szabályzatainak összhangja A Duna TV Rt. gazdálkodása A gazdálkodás tervezése A pénzügyi források megalapozottsága, a költségtervek készítése A részvénytársaság rentábilis működésére vonatkozó üzleti tervek, tanácsadói, szakértői szerződések A központi költségvetésből származó támogatások felhasználásának szabályszerűsége 36 1

4 2.3. A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulása A bevételek és költségek (ráfordítások) változásának tervszerűsége A gazdálkodás eredményessége, a részvénytársaság likviditása A gazdálkodás főbb elemei Eszköz- és vagyongazdálkodás A tárgyi eszközök összetétele, kihasználtsága, az ingatlanvagyon alakulása, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések Beruházások, felújítások Az archiválás gyakorlata A műsorkészítés elszámolásának rendje A saját és külső gyártású, valamint a vásárolt műsorok aránya a műsoridőn belül, a fajlagos gyártási költségek alakulása A jogdíjak kifizetésének rendje Létszám- és bérgazdálkodás Egyéb működési célú költségek A Duna TV Rt. ellenőrzése A Duna TV Rt.-nél korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításainak, javaslatainak hasznosulása 55 MELLÉKLETEK 1. Észrevételek 2. A Duna Televízió Rt. belső szabályzatairól 3. A szerződések nyilvántartásának rendje a Duna Televízió Rt.-nél 4. A Duna Televízió Rt. forgótőkehiánya 5. A Duna Televízió Rt. néhány konkrét bartermegállapodása 6. A Duna TV Rt. beruházásai 7. A közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések 8. A Duna TV Rt. szerkesztőségeiben tárolt saját műsoranyagok 9. A műsorstruktúra (műsorrács) változásai 10. A Duna TV Rt. összes élőmunka-ráfordítása 11. Táblázatok 12. Tanúsítványok FÜGGELÉKEK 1. A Duna TV Rt. szinkronstúdió beruházásának teljesítmény-ellenőrzése 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁFA APEH ÁPV Rt. ÁSZ BH Duna TV Rt. Duna TV ET FB Gt. HTV KA Kbt. KMSZ KSZ médiatörvény Mt. MTV Rt. MTV2 OGY OGY-határozat ORTT Ptk. Ptké. Szjt. SZMSZ Szt. Ügyrend általános forgalmi adó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Állami Számvevőszék Bírósági Határozat Duna Televízió Részvénytársaság Duna Televízió Részvénytársaság Ellenőrző Testület Duna Televízió Részvénytársaság Felügyelő Bizottsága évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról Hungária Televízió Közalapítvány évi XL. törvény a közbeszerzésekről Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat Kollektív Szerződés évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról Munka Törvénykönyve Magyar Televízió Részvénytársaság Magyar Televízió 2-es csatorna Országgyűlés 19/1996 (III. 8.) OGY határozat Országos Rádió és Televízió Testület évi. IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Szervezeti és Működési Szabályzat évi. C. törvény a számvitelről HTV KA Kuratóriuma Ellenőrző Testületének Ügyrendje 3

6

7 JELENTÉS a Hungária Televízió Közalapítvány és a Duna Televízió Rt. működésének ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Hungária Televízió Közalapítványt (HTV KA) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (médiatörvény) alapján az Országgyűlés hozta létre a 19/1996. (III. 8.) OGY határozatával a Hungária Televízió Alapítvány átalakításával. A módosított Alapító Okirat szerint a HTV KA alapvető feladata, hogy a Duna Televízió Részvénytársaság (Duna TV Rt.) tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás médiatörvényben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A HTV KA saját vagyona 1997 elején 1,2 milliárd Ft volt. A médiatörvényben jóváhagyott mértékű működési célú támogatást az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapból folyósítja a közalapítvány részére. A Duna TV Rt. saját vagyona 1997 elején 1,835 milliárd Ft volt. A társaság ben rendszeres (sugárzási díj, üzemben tartási díj, az üzemben tartási díj fizetése alól mentesítettek állam által átvállalt átalánya, ill. kiegészítése, koncessziós díj), és eseti (beruházási célú) támogatásban részesült a központi költségvetésből, illetve a Műsorszolgáltatási Alapból. A jelzett hat év alatt a fenti címeken összesen 33,7 milliárd Ft támogatást kapott, amely a bevételeit növelte. Ugyanezen időszak alatt a társaság összes bevétele 37,2 milliárd Ft, összes költsége és ráfordítása 37,8 milliárd Ft volt. A támogatás célját és mértékét a médiatörvény, illetve az éves költségvetési törvények határozták meg. A társaság saját vagyona a hat év alatt keletkezett összesen 662 millió Ft veszteség következtében 2002 végére 1,173 milliárd Ft-ra csökkent. A HTV KA gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét a Ptk. 74/G. (8) bekezdése, illetve a médiatörvény 60. (5) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A HTV KA gazdálkodásának ellenőrzése részben a közalapítványnál, részben kapcsolódó ellenőrzésként a közalapítvány törzsvagyonát működtető Duna TV Rt.-nél helyszíni ellenőrzés keretében történt. A Duna TV Rt. működését, gazdálkodását legutóbb ben átfogóan ellenőrizte az Állami Számvevőszék, 2002-ben pedig az Országgyűlés 94/2002. (XI. 13.) OGY határozata alapján célvizsgálat keretében értékelte a Duna TV Rt évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságát, indokoltságát. 5

8 BEVEZETÉS A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Hungária Televízió Közalapítványnál a szervezeti és működési rend biztosította-e a feladatok hatékony ellátását, gazdálkodása törvényes és célszerű volt-e; a Kuratórium és a Kuratórium elnöksége törvényesen és célszerűen gyakorolta-e részvényesi jogait a Duna TV Rt. működése, gazdálkodása körében; az Ellenőrző Testület vizsgálatai és az ezek alapján tett intézkedések milyen hatást gyakoroltak a közalapítvány gazdasági-pénzügyi tevékenységére; a Duna Televízió Részvénytársaságnál az Alapító Okiratban foglaltaknak, illetve a közalapítvány Kuratóriuma és a Kuratórium elnöksége döntéseinek megfelelően, törvényesen és célszerűen gazdálkodtak-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal, a központi költségvetési támogatással, mi okozta saját vagyona csökkenését; a közszolgálati feladatai és működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei összhangban vannak-e; a társaság Felügyelő Bizottságának ellenőrzései és ezek alapján tett intézkedések milyen hatást gyakoroltak a részvénytársaság gazdasági-pénzügyi tevékenységére; az évi számvevőszéki ellenőrzés megállapításait és javaslatait hogyan hasznosította a társaság. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a Duna TV Rt évi szinkronstúdió-beruházását. Az ellenőrzés a beruházási projekt előkészítésének megalapozottságát, végrehajtásának eredményességét; a szinkronizálás korszerűsítése érdekében kitűzött célok megvalósulását értékelte. A teljesítmény-ellenőrzés megállapításait a függelék részletezi. Az ellenőrzés az évekre terjedt ki, de az ellenőrzés lezárásáig figyelemmel kísérte a gazdasági pénzügyi folyamatokat. A jelentés részletes megállapításaihoz kiegészítő információkat tartalmaznak a kapcsolódó mellékletek és a függelék. A jelentéstervezetet megküldtük a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a Miniszterelnök médiapolitikai főtanácsadójának, az ORTT elnökének, a Hungária Televízió Közalapítvány elnökének, Duna TV Rt. elnökének. Észrevételeiket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Hungária Televízió Alapítvány és a Duna TV Rt. megalakulása 1992-ben, a rendszerváltást követően történt, így a médiatörvény hatályba lépésével csak az alapítványnak közalapítvánnyá történő átalakítására volt szükség. A közalapítványt az alapító Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés alakította át. Az átalakításkor az Országgyűlés fenntartotta a létrehozáskor megjelölt célt: A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. -ának (3) bekezdése megvalósítása érdekében televízióműsor sugárzása Közép- és Kelet-Európában, különösen az országon kívül élő magyarok számára. A műsorszolgáltatás szolgálja a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését; a tárgyilagos Magyarország- és magyarság-kép kialakítását; a népek közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását és erősítését; a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését. A közalapítvány és a társaság vagyona a vizsgált időszak alatt mintegy harmadával csökkent. A bevételek ilyen arányban nem nyújtottak fedezetet a működés költségeire. A társaság alapítás után beszerzett eszközei az adott kor színvonalának megfeleltek, de fejlesztési források hiányában folyamatosan elavultak. 1 Az időszak végére a visszafogott költségfelhasználás és a fejlesztések elmaradása gátjává vált a modernebb műsorstruktúra és színvonal kialakításának. A közalapítvány Alapító Okirata megfelel a Ptk. előírásainak, tartalmi változtatására a vizsgált időszakban nem került sor, rendelkezései a közalapítvány működésében érvényesültek. A közalapítvány működésének szabályait összefoglaló SZMSZ a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A közalapítvány Kuratóriumának és a Kuratórium elnökségének működésében tapasztalható hibák nem a szabályozás hiányosságaira, pontatlanságaira vezethetők vissza. A közalapítvány Ellenőrző Testületének 1997-től 2002 júniusáig nem volt munkaterve, és testületi üléseket nem tartott. Ez idő alatt a Kuratórium Duna TV Rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogai gyakorlásával kapcsolatban az Ellenőrző Testület nem hozott határozatot, nem foglalt állást, nem kifogásolta a Kuratórium működése során tapasztalt hiányosságokat júniusától rendszeresen tartott testületi üléseken, jegyzőkönyvben rögzítve, 2003 februárjától ügyrend alapján végzi munkáját. A közalapítvány a gazdálkodására vonatkozó előírásokat betartotta. A gazdálkodás kötelező szabályzataival rendelkezett, bár az új szabályzatok hatályba léptetésével egyidejűleg a korábbi szabályzatok hatályon kívül helyezése nem történt meg. 1 Vélemény a Duna Televízió Részvénytársaság évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról Állami Számvevőszék, december 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A közalapítvány minden ténylegesen felmerült és igazolt költséget megtérített az elnökség, a Kuratórium delegált tagjai és az Ellenőrző Testület tagjai számára. Jelenleg azonban nincs szabályozva, hogy a közalapítvány tisztségviselőinek a médiatörvény szerinti költségtérítés keretében milyen eszközöket és juttatásokat szükséges biztosítani. A Kuratórium 23, az elnökség a médiatörvényben minimumként előírt 8 taggal végezte feladatait. Ez alól kivétel a III V. közötti időszak, amikor is az elnökség csak négytagú volt, mivel az Országgyűlés az elnökségi tagokat a törvényben előírt határidőn belül nem választotta meg. A kuratóriumi és az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készült, amely a Kuratórium titkárságán megtalálható. A Kuratórium működésében minden évben visszatérő probléma volt a kuratóriumi tagok választásának, beiktatásának időpontja, mert az éves beszámolók elfogadásáról olyan összetételű kuratóriumnak kellett rövid határidőn belül döntenie, amely kuratórium nem rendelkezett a döntéshez szükséges elégséges információval, idővel. A március és május közötti időszakban a határozatok az ún. csonka Kuratórium többségi részvételével születtek. A csonka Kuratórium működési időszakában hozott minősített szótöbbséghez kötött - határozatok az Alkotmánybíróság határozata értelmezésének kiterjesztésével nem törvénybe ütközőek. Ez vonatkozik a csonka Kuratórium működésének időszakában végrehajtott elnökválasztásra is. A Duna TV Rt. finanszírozásában a költségvetési támogatás mértéke független volt a társaság tevékenységének színvonalától, eredményességétől, "piacképességétől". Az adásidő, a műsor- és költségtervek évenkénti jóváhagyásakor követelmény a Kuratórium részéről a finanszírozási háttér előzetes biztosítása. Az éves üzleti tervekben megfogalmazott célkitűzések megvalósításához szükséges források biztosításához azonban a közalapítvány nem rendelkezett befolyással. A tervektől való eltérés év közbeni ellensúlyozására a Kuratóriumnak csak a kiadások és a beruházások visszafogása vagy elhalasztása állt rendelkezésre. A Kuratórium és elnöksége az üzleti tervek elfogadását követően év közben folyamatosan ellenőrizte a Duna TV Rt. gazdálkodását között a Kuratórium és elnöksége minden évben értékelte a hivatalban lévő elnök pályázatba foglalt vállalásainak teljesítését. Az évi elnöki pályáztatás rendszerétől eltérően sem a évi pályázati kiírás, sem a nyertes pályázat nem tartalmazott részletes, számon kérhető gazdálkodási tervet, mutatókat. Ezek hiányában az értékelést csak szubjektív szempontok szerint lehetett végrehajtani. A szeptember óta hivatalban lévő elnök pályázatában 32 sürgős teendőt sorolt fel. A évek lezárását követően az értékelés nem tért ki olyan a működés szempontjából fontos vállalásra, mint a reklámszerződések felülvizsgálata, rendezni kell a viszonyunkat a Magyar Televízióval, a nézettségi küszöbérték meghatározása és bevezetése, valamint a filmkészlet felmérése. A Duna TV Rt. működését alapvetően meghatározó belső szabályzatok a vonatkozó jogszabályok, országgyűlési határozatok figyelembevételével készültek el, az Archiválási Szabályzat jóváhagyására viszont nem került sor. A társaság vizsgált időszakban hatályon kívül helyezett és hatályos Szervezeti és 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Működési Szabályzatai, ideértve a vázlatos tervezetet is, számos ponton nem felelnek meg egy szervezeti és működési szabályzat tartalmi követelményeinek. A rendkívül tagolt szervezetben a felügyeleti, irányítási jogok megfogalmazása pontatlan, a feladat- és hatáskörök tényleges meghatározása hiányzik, bizonytalan, egymásnak ellentmondó, vagy nem értelmezhető rendelkezéseket tartalmaz, szerkezetileg pedig nehezen követhető. A társaság Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata mind tartalmában, mind gyakorlatában megfelelően szolgálja a médiatörvényben megfogalmazott követelményeket. A társaságnak nincs a médiatörvény által előírt, az ORTT által elfogadott archiválási szabályzata, amely számon kérhető alapját képezné archiválási tevékenységének. Az ORTT ugyanis elmulasztotta az önmaga számára előírt azon feladat végrehajtását, miszerint kidolgozza azokat a szempontokat, amelyek alapján a közszolgálati műsorszolgáltatók által készített szabályzatok harmonizálhatóak egymással decembere óta eltelt négy év alatt dokumentáltan a Kuratórium, annak elnöksége, a Duna TV Rt. elnöke sem kezdeményezte az ORTT-nél az archiválási szabályzat újratárgyalását, elfogadtatását. Az ORTT elnöke a jelentéstervezetre adott észrevételében jelezte, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumaira vonatkozó közös, új szempontrendszer ORTT általi kidolgozása jelenleg nem aktuális. Ezért felhívja a Duna Tv-t az aktuális archiválási szabályzatának megküldésére, hogy annak értékelése után egyetértési jogát gyakorolhassa. A számviteli törvényben előírt szabályzatokkal a vizsgált időszakban a társaság rendelkezett. A Duna TV Rt. az éves üzleti tervét minden évben elkészítette, és azt a közgyűlés jóváhagyta. Az évi számvevőszéki vizsgálatot követően több pozitív változás is volt a társaság tervezési tevékenységében. A társaság a tervezési tevékenység összehangolt, operatív irányítására létrehozta a Kontrolling Főosztályt. Az éves üzleti tervek korábbiaknál részletezettebb, számon kérhetőbb adatokat tartalmaztak re megvalósult az egységes számítógépes rendszerre épülő integrált vállalatirányítási rendszer, amely lehetőséget ad a tervezéshez, a döntés-előkészítéshez szükséges hatékony információáramlásra, a gazdálkodás tervszerűségének naprakész kontrolljára. A Duna TV Rt. teljes bevételének 88-93%-át a médiatörvényben meghatározott támogatások tették ki, alakulásukra a társaságnak nem volt közvetlen hatása. Az e körbe tartozó bevételek közül problémát jelentett az üzemben tartási díj megtervezése. Ez a bevétel ben minden évben kevesebb volt a tervezettnél millió Ft-tal, pedig a társaság az ORTT tervszámaiból várhatónál kevesebb összeggel számolt. Az üzemben tartási díj beszedésére a társaság nem gyakorolhatott hatást. Az a változás, hogy a Kormány 2002 közepétől átvállalta a díjfizetést, és a közszolgálati médiatársaságok között felosztandó díj összege szerepel a központi költségvetésben, továbbá, hogy rendszere van az üzemben tartási díj érkezésének, a bevétel tervezhetősége és a likviditási egyensúly szempontjából minőségi előrelépést jelentett a társaság gazdálkodásában. A társaságnál a műsorgyártásra fordítható költségkeret felhasználásának megtervezése során részletesen foglalkoznak az elfogadott műsorok megvalósításának várható költségeivel. A műsorok költségvetésének összeállításánál kötelező figyelembe venni a társaság piaci ár alapú, aktuális belső árait. A piaci ár alapú belső árak biztosítják a külső és belső gyártású produkciók pénzügyi összemérhetőségét. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A társaság gazdálkodási eredményességére vonatkozó elképzeléseket ben az éves üzleti tervekben előirányzott 2 85 millió Ft közötti veszteségek fejezik ki. Ez a terv is a költségek alakulásának állandó figyelését igényelte, mert a belső szabályzatok előírásai önmagukban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a gazdasági folyamatok a tervek szerint haladjanak. Folyamatosan születtek szigorító intézkedések a költségek visszafogása, a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A gazdálkodást az éppen adott helyzethez való alkalmazkodás jellemezte, de 2002-ben ennél több is történt: elkezdődött az üzemszervezésben, a honoráriumokban rejlő tartalékok felhasználásának folyamata. Ez jelentős gazdasági sikerrel járt, amely a négy veszteséges év után a társaság terven felüli nyereségében mutatkozott meg. Az eredmény mögött azonban még további tartalékok, illetve feszültségek egyaránt megtalálhatók. A társaságnál hosszabb ideje alulfoglalkoztatottság van, a létszám kérdésében még sincs említésre méltó elmozdulás. A gazdasági egyensúlyt pedig sikerült ugyan 2002-ben megvalósítani a Duna TV Rt.-nek, de ennek részben a műsorok pénzügyi megszorítása, elszegényedése volt az ára. A társaság szerződéseinek nyilvántartása nem alkalmas arra, hogy teljes körű képet adjon az ban megkötött szerződésekről, hogy követhető legyen a vállalt kötelezettségek nagysága, ellenőrizhető legyen a szerződések teljesítése, illetve a szerződéses teljesítmények hasznosítása. Az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről a médiatörvényben előírt külön nyilvántartása nincs a társaságnak. A társaság a teljes bevételének 88-93%-ához jutott rendszeres támogatásként a médiatörvényben meghatározott formákban és mértékben. A 2002-ben a támogatásból származó 6,1 milliárd Ft bevétel 33,7%-kal haladta meg az ben kapott összeget. Ugyanezen időszak alatt az infláció mértéke 58,8% volt júliusától már nemcsak a mentesítettek miatti támogatás és a sugárzási díj támogatásának forrása a központi költségvetés, hanem a Kormány vállalása következtében az üzemben tartási díjé is. Az átvállalt összeg megállapításának alapja 2002-ben és 2003-ban is a évben ténylegesen beszedett, a fogyasztói árindexváltozás mértékével növelt üzemben tartási díjbevétel volt. A évi ténylegesen beszedett díj alapul vétele a társaságot hátrányosan érintette, mivel az üzemben tartási díj beszedésének hatékonysága 2001-ben a társaság megítélése szerint rendkívül alacsony volt. A médiatörvényben meghatározott formákban és mértékben nyújtott támogatások felhasználása szabályszerű volt a társaságnál. A rendszeres támogatáson felül három alkalommal eseti központi költségvetési támogatásban is részesült a társaság. Az évi támogatás felhasználása célszerűen, elszámolása szabályszerűen megtörtént, a másik kettő felhasználásának elszámolása a helyszíni vizsgálat idején még nem volt esedékes. Az év kivételével a társaság összes elszámolt bevétele, illetve összes elszámolt költsége és ráfordítása is kevesebb volt a tervezettnél. A bevételek és a költségek, ráfordítások változásának tervszerűsége tekintetében legrosszabb év a 2001-es év volt. A bevételi tervek nem teljesültek, a költségeket viszont nem sikerült a kellő mértékben csökkenteni. A legjobb év viszont a es év volt: a társaság bevétele kevesebbel nőtt ugyan a tervezettnél, de költségeinek csökkenése közel kétszerese volt a tervezett csökkenésnek. A költségalakulásban a belső intézkedéseknek volt szerepe. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A társaság éves mérleg szerinti eredménye az előzőekből következően ugyancsak minden évben tervszerűtlenül alakult. A társaság ben hat év alatt keletkezett nyeresége és vesztesége együtt a tervezett 70 millió Ft nyereséggel szemben 662 millió Ft veszteség volt, amely a hat év alatt felmerült összes költségnek és ráfordításnak 1,7%-át teszi ki. A társaság a megalakulása óta forgótőkehiánnyal küzdött. A hiány nagyságáról a tulajdonos közalapítvány és a társaság véleménye eltért közepén a közalapítvány a forgótőkehiány megszüntetésére 3 milliárd Ft forgótőkejuttatást tartott szükségesnek, a társaság elnöke viszont a forgótőke hiányát egyszeri, 2 milliárd Ft tőkejuttatással látta pótolhatónak, amelyből egymilliárd forint a hiány pótlásán túli tartalék. Amennyiben a társaság tényleges bevétele nem kevesebb, mint amennyinek elköltését tervezte, és a bevétel kiszámíthatóan érkezik, akkor nem alakul ki nála olyan mértékű likviditási hiány, amely ekkora forgótőke-tartalékot igényelne. A Duna TV Rt.-nél a tartós használatra rendelt tárgyi eszközök fejlesztésének finanszírozása nincs megoldva, a szabad tőke a társaság műszaki fejlesztéseihez hiányzik. A éveket kivéve éves szinten a társaság pénzügyi műveletei nyereségesek voltak, és ezen belül az összes kamatbevétele nagyobb volt, mint összes kamatkiadása. Ez a likviditási hiány ellen szól. A társaság 2001-ben és ben folyamatosan közel 100%-ig igénybe vette a rendelkezésére álló 200 millió Ft-os folyószámlahitel-keretet közepétől köszönhetően az üzemben tartási díj rendszeres érkezésének, valamint a 698,1 millió Ft költségvetési tőkejuttatásnak erre már nem volt szüksége félévkor sem a szállítói, sem az egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között lejárt határidejű kötelezettsége nem volt a társaságnak. A Duna TV Rt ben új műsorszolgáltatóként, korszerű technikával kezdte meg működését. Az eszközparkjának bruttó és nettó értékei alapján azonban ma már a technika általános elöregedése állapítható meg ben a teljes eszközpark nettó és bruttó értékének aránya 73,1%, végére már csak 28,6% volt. A társaságnál a többi médiatársasághoz hasonlóan az eszközbeszerzés barterkereskedelem keretében történt. A reklámértékesítés területén barterkereskedelemmel szemben a fizetős értékesítés folyamatosan csökkent január óta külön elnöki utasítás foglalkozik a bartermegállapodások rendjével, ennek ellenére ez a terület nem mentes a problémáktól. A közbeszerzési törvény alkalmazása, illetve a barterszerződésekből származó tárgyi eszközök átvétele, bevételezése, házon belüli mozgása terén előfordultak hiányosságok és szabálytalanságok. Amortizációt meghaladó beruházásra a Duna TV 1998 óta nem volt képes, azzal együtt sem, hogy 2000-ben 140 millió hitelt is felvett, 2001-ben pedig 300 millió Ft beruházási céltámogatást is kapott az Illyés Közalapítványtól. Beruházási tervei kizárólag a társaság saját szempontjai alapján készültek, nincs nyoma annak, hogy a másik közszolgálati televízióval, az MTV Rt.-vel szempontokat egyeztettek volna, esetleg költségtakarékosságból közös beruházásba kezdtek volna. Erre törvényi előírás ugyan nincs, de a párhuzamosságok elkerülése a média költségvetési támogatásában indokolná valamilyen formában, 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK illetve szinten az egyeztetést. Az egyeztetést korlátozza a két közszolgálati televízió eltérő műsorgyártási struktúrája és műszaki-technikai színvonala. A beruházási igények között a évi beruházási tervek már fontossági rangsort is megállapítottak. A Duna TV Rt. a beruházási programja keretében a szinkronizálási tevékenységének minőségjavítása és az éves szinkronizálási kapacitás növelése céljából saját szinkronstúdiót hozott létre. A beruházás a kitűzött célját teljes körűen nem érte el: növekedett a szinkronizálási kapacitás, csökkent a külső kapacitás igénybevétele, korszerűsödtek a technológiai folyamatok és a hangtechnikai utómunkák, emelkedett a technikai minőség és a dramaturgia színvonala, valamint megfelelő munkahelyi környezet alakult ki, de a külső gyártású szinkronizáláshoz képest nem csökkentek a szinkronszolgáltatás költségei. A médiatörvény alapján nem határozható meg, hogy archívum tekintetében milyen nyilvántartás, feldolgozás, adattartalom felel meg a törvény előírásának, az ORTT sem közölte irányelveit. Az archiválási szabályzat melyet az ORTT nem hagyott jóvá nem tér ki az archivált műsorok értéken történő nyilvántartására, illetve az archívum és a társaság számviteli nyilvántartásainak kapcsolatára. A Duna TV Rt.-nél az elkészült műsoroknak nincs könyv szerinti értékük, a társaság vagyonában nem jelentek meg. A társaságnál a befejezetlen műsorok sem szerepeltek értékkel a mérlegben. A gyakorlat szerint a társaság a kapott támogatásokkal szemben azt tekintette feladatának, hogy műsorai a képernyőn megjelenjenek. Ez bevételeit felemésztette, a számviteli nyilvántartásban tükröződő maradandó értéket nem hozott létre. A Duna TV Rt. üzleti tervei, mérlegei, számlarendje ezt a számviteli megközelítést bemutatták, ezeket a közgyűlés elfogadta. A műsorgyártás tervezése a hatályos belső rendelkezések és utasítások alapján illeszkedett a Duna TV Rt. éves tervezéséhez. A fajlagos gyártási költségek meghatározása a számítógépes nyilvántartás részét képező költséganalitikán alapul, amely produkciómélységben gyűjti a felmerült költségeket és ráfordításokat. A Duna TV Rt.-nél a szerzői jogdíjak kifizetésének rendjét külön utasítás nem szabályozta. A jogdíjak számvitelben történő nyilvántartása és az egyes jogvédő szervezeteknek nyújtott adatszolgáltatás rendszere megfelelő alapot biztosított a jogdíjfizetés megállapítására, viszont a különféle szerzői jogokra vonatkozó központi nyilvántartással nem rendelkezett a társaság. A Duna Televízió Rt.-nek az archívum használatára vonatkozóan nincs érvényes szerződése MTV Rt.-vel. A MTV Rt között három alkalommal küldött szerződéstervezetet a Duna TV Rt. számára. A szerződés megkötését hátráltatja az MTV Rt. költségtérítési igénye, továbbá az átadott-átvett alkotások mennyiségének vitája, amelynek eldöntését gátolja, hogy a Duna TV Rt. nem vezet nyilvántartást a birtokában lévő alkotásokról ezen belül kiemelten az 1996 után az MTV Rt.-től átvett és a sugárzást követően nem törölt alkotásokról. Az archívumhasználat után fizetendő jogdíj és a kedvezmény mértéke önköltségi számításokkal nincs alátámasztva. A rendszer nem alkalmas a kedvezményesen elvitt anyagok felhasználásának ellenőrzésére, és nincs érvényes rendelkezés a másolt példány felhasználásának ellenőrzésére, a felhasználást 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK követő megsemmisítésre. A törlési nyilatkozat betartása, illetve be nem tartása ellenőrizhetetlen, hiánya nem von maga után semmilyen jogkövetkezményt. Az archívumban fellelhető művek jogdíj tarifájának és technikai árjegyzékének, valamint azok hasznosításának és a technikai szolgáltatások feltételeinek a hiánya miatt az archívum használata nem ellenőrizhető. A társaság a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művek után fizetendő jogdíjakat külön nem szabályozta. Szabályozás és nyilvántartás hiányában nem állapítható meg egyértelműen a főállású munkaviszonyban létrehozott alkotásokban közreműködő, szerzői jogdíjra jogosultak köre. A Duna TV Rt. üzleti tervei különféle üzleti elképzeléseket tükröztek a humán erőforrások felhasználását érintően. A létszám emelkedését tervezték az időszak elején, majd 2001-ben már leépítést vettek tervbe. Az időszak eleji létszámemelkedés a néhány éves múlttal rendelkező társaság személyi állományának kiépítését célozta, a létszámcsökkentést elsősorban tb-járulék megtakarításának céljával terveztek. A 2001-ben a létszámleépítést nem hajtották végre, a humán erőforrással kapcsolatos kiadások összege emelkedett. Az élőmunkával kapcsolatos ráfordításokat többféle formában fizették ki a társaságnál. Az időszak elejétől kezdve jelen volt a díjazási formák között az állományi bér, az állományon kívüli bér és a vállalkozóként vagy gazdasági társaságként számlázott honorárium is, utóbbi kettő nem csak az állományon kívüli, hanem az állományba tartozó munkatársak esetében is. A feladatok egy részét egyéni vállalkozói vagy gazdasági társaságon keresztül számlát benyújtó saját dolgozókkal és kültagokkal, folyamatos és eseti, külső és belső foglalkoztatottakat érintő megbízási szerződések alapján végeztetik. Ezek a szerződések csak színlelt polgári jogi szerződések, valójában munkaviszonyt takarnak. A bért helyettesítő megoldás bár költségtakarékos, de nem tekinthető jogszerűnek. Fentiekből is következően a Duna TV átlagos állományi létszáma önmagában nem mutatja meg, hogy a tevékenységgel ténylegesen hány fő foglalkozik. E miatt a Duna TV-nél a főállású munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma és a feladatok közötti összhang sem ítélhető meg. A munkaerő-felhasználás és a feladatok összhangjának mértéke azért sem ítélhető meg, mert a feladatokhoz szükséges létszám megállapításához normák, normatívák nem állnak rendelkezésre. Az üzleti tervek a bérfejlesztések %-os mértékét nem tartalmazták. A műsorgyártásban részt vevő belső és külső munkatársak teljesítményeinek elszámolása rendkívül bonyolult rendszerbe szervezett. A mindenkori elszámolási módokat elnöki utasítások szabályozták. A Kuratórium elnökségének ellenőrzési koncepciója és a Duna TV Rt. Felügyelő Bizottságának ellenőrzési tevékenysége nem volt összehangolva, az FB-nek a médiatörvényben előírt belső ellenőrzési szervezetet irányító tevékenysége nem érvényesült. A belső ellenőrzési tevékenység Duna TV Rt.-ben nem kielégítő, a társaság egy főből álló Belső Ellenőrzési csoportja a hatályos SZMSZ szerint elsősorban produkciós ellenőri feladatokat lát el. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az Országgyűlésnek, mint a Hungária Televízió Közalapítvány alapítójának A Hungária Televízió Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával 1. tegye egyértelművé, hogy a) b) az érintettek a közalapítvány tevékenységével összefüggésben felmerült, igazolt költségeik megtérítését igényelhetik vagy/és a költségek igazolása nélkül, adóköteles költségtérítésben részesíthetők; 2. a költségtérítéssel kapcsolatban választott megoldás függvényében a) b) egészítse ki az Alapító Okiratot azzal, hogy az elszámolható költségek körét, mértékét, a költségek igazolásának módját a közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani, vagy határozza meg a költségtérítés összegét, illetve e jogkörrel hatalmazza fel a Kuratóriumot az Alapító Okiratban. a Kormánynak Kezdeményezze az Országgyűlésnél a) b) a kiszámítható bevételekre épülő, független, veszteségmentes gazdálkodás lehetőségének megteremtését; a költségvetésből a médiának juttatott támogatások szabályozását, a párhuzamos fejlesztések kiszűrése, illetve a médiumok tevékenységének összehangolása céljából. a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1. Határozza meg az alapító döntése szerint a közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában az elszámolható költségtérítések és juttatások körét, mértékét és a költségek igazolásának, elszámolásának rendjét. 2. Kezdeményezze ismételten a Duna TV Rt. törvényes működése érdekében az ORTT egyetértését a társaság archiválás rendjéről szóló szabályzatának jóváhagyásához. Ezt megelőzően fontolja meg a már meglévő szabályzattervezet átdolgozását a számvevőszéki jelentés archívummal kapcsolatos részletes megállapításainak hasznosítása céljából. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. Kérje fel a Duna TV Rt. elnökét, hogy a) b) c) d) Intézkedjen a társaság szerződéseinek a médiatörvény előírásának megfelelő nyilvántartási rendszere kialakításáról; intézkedjen a Duna TV. Rt. birtokában lévő filmek leltározásáról; szabályozza és biztosítsa a felelős gazdálkodás feltételeit az archivált műsorok körében, állapítsa meg értéküket, és szerepeltesse a társaság éves beszámolójában; intézkedjen a jogdíjak központi nyilvántartásáról. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A/ A HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA, TULAJDONOSI TEVÉKENYSÉGE 1. A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA 1.1. A közalapítvány célja, feladatai A rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. törvény (médiatörvény) a közszolgálati műsorszolgáltatók felügyeletét úgy szabályozta, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI. 10.) AB határozatának, mely szerint a sajtószabadság érvényesüléséhez meg kell teremteni a rádió és a televízió államtól független működését. Létrejött az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló közalapítványok, és a műsorszolgáltatók egyszemélyes részvénytársasággá alakultak. A Hungária Televízió Közalapítvány és a Duna TV Rt. speciális helyzetben volt, hiszen megalakulása a rendszerváltást követően történt, így csupán átalakítására volt szükség a médiatörvény hatályba lépését követően. A Hungária Televízió Közalapítványt (HTV KA, közalapítvány) az Országgyűlés az alapító Kormány kezdeményezésére 19/1996. (III. 8.) OGY határozatával átalakította. Az Alapító Okirat a közalapítvány célját abban határozza meg, hogy az Alkotmány 6. -ának (3) bekezdése megvalósítása érdekében televízió műsorokat sugározzon Közép- és Kelet-Európában, különösen az országon kívül élő magyarság számára, oly módon, hogy a műsorszolgáltatás szolgálja: a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését, a tárgyilagos Magyarország- és magyarságkép kialakítását, a népek közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását, erősítését, valamint a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését. A közalapítvány a célokat elsősorban az Alapító Okiratban meghatározott műsortípusok (pl.: Magyarország és a világpolitikai, gazdasági és kulturális életével, eseményeivel, a magyarságot érintő kérdésekkel foglalkozó, a tárgyilagos véleményalkotást segítő; a magyar nyelvi lét erősítését szolgáló; oktatási, képzési célú ismereteket közlő, illetőleg a műveltség gyarapítását elősegítő műsorok) színvonalas elkészítésével (elkészíttetésével) és nyilvános közlésével érte el. Ezeket a célokat a közalapítvány a Duna TV Rt. működtetésével valósította meg, és tulajdonosként gondoskodott a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a médiatörvényben meghatározott követelményei érvényesüléséről. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A közalapítvány hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) bevezető rendelkezései között a közalapítvány céljának meghatározásában pontosítja és kiegészíti az Alapító Okiratban foglaltakat. Egyrészt pontosítja, hogy célközönség alatt kiket ért (Magyarország helyett a Magyar Köztársaság, a Kárpát-medence és a világ magyarsága), másrészt nemcsak Magyarország és a világ, hanem a magyarság és a világ társadalmi, politikai, kulturális stb. eseményeivel foglalkozó műsorokkal kívánja az Alapító Okirattal egyezően meghatározott célokat elérni. A közalapítványnak a célja érdekében végzett alapvető feladata kettős rendeltetésű: egyrészt a Duna TV Rt. tulajdonosaként gondoskodnia kell a médiatörvényben meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatás előírt követelményeinek érvényesüléséről a Duna Televízióban; másrészt a Duna TV Rt. alapítói, részvényesi jogokat gyakorló legfőbb szerveként kell eljárnia. A Kuratórium feladata a Duna TV Rt. közgyűlési jogainak gyakorlása, a Duna Televízió éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, javaslattétel az üzemben tartási díj növelésére, valamint állami költségvetési támogatás, céltámogatás kezdeményezésére, továbbá mindazon feladatok, amelyeket az Alapító Okirat a feladatkörébe utal. Az elnökség feladat- és jogköre a közalapítvány általános működésének keretében az, hogy kezelőként gazdálkodjon a közalapítvány vagyonával. Az Alapító Okirat a médiatörvényben meghatározott feladatok elvégzéséhez, jogkörök gyakorlásához megosztva határozza meg a Kuratórium és az elnökség feladat- és jogkörét a közalapítvány általános működése és a Duna TV Rt. működése tekintetében. A közalapítvány működéséről az Alapító Okirat igen szűkszavúan szól. Nem rendelkezik a közalapítvány működésének, munkaszervezetének irányításáról, így a SZMSZ-en kívüli egyéb szabályzatok elfogadásának rendjéről, vagy a költségtérítések meghatározásának feltételeiről. Ettől eltekintve az Alapító Okirat megfelelt a többször módosított évi IV. törvény 74/G. -ában foglaltaknak, rendelkezései a közalapítvány működésében érvényesültek A közalapítvány Kuratóriumának és elnökségének működése A Kuratórium és az elnökség működését a közalapítvány SZMSZ-e határozza meg, a 12. pontja rögzíti a közalapítvány szerveit, a Kuratóriumot, az Ellenőrző Testületet és a Titkárságot. Tekintve, hogy a Titkárság nem választott képviselőkből áll, ezért célszerűbb a médiatörvény, vagy az Alapító Okirat szóhasználatát követve a Kuratórium titkárságaként vagy hivatali szervként szerepeltetni. A Ptk. szerint közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervezetet is létrehozásáról kell gondoskodni. Az Alapító Okirat a médiatörvénnyel összhangban a Kuratóriumot, illetve annak elnökségét tekinti kezelő szervnek, melyek feladatukat az Alapító Okiratban rögzített módon megosztva látják el. Ezért az SZMSZ-ben nem megfelelő az elnökség kihagyása a közalapítvány szervei közül. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Kuratórium feladat- és jogkörére, a Kuratórium tagjaira és tisztségviselőre vonatkozó részek megismétlik a médiatörvény és az Alapító Okirat rendelkezéseit. Így az SZMSZ hiányosságaként is megállapítható az Alapító Okiratnál már jelzett témakörök szabályozatlansága. A Kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A rendkívüli és az ún. kihelyezett üléseket is ideértve 1997-ben 4, 1998-ben 5, 1999-ben 6, 2000-ben 5, 2001-ben 4, 2002-ben 7 ülést tartott. Az SZMSZ nem tesz említést az ún. kihelyezett kuratóriumi (elnökségi) ülésekről. Az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy az alakuló kuratóriumi ülésen a Kuratórium egy évre előre tervezi az ülések időpontját, ennek a szabálynak azonban nem tett eleget. Az SZMSZ rendelkezései alapján az elnökség szükség szerint vagy havonta ülésezik, a vizsgált időszakban az elnökség általában hetente, kéthetente rendszeresen ülésezett. Az SZMSZ szabályai szerint a Kuratórium és az elnökség üléseire a meghívóval együtt a tárgyalandó napirendi pontok írásos anyagát is mellékelni kell. A vizsgált időszakban számos esetben előfordult, hogy az SZMSZ ezen előírása nem teljesült. Így például: a Felügyelő Bizottság (FB) jelentését szóban ismertetik, illetve helyben másolják, és 10 perces olvasási szünetet rendelnek el; az FB beszámolóját az FB képviselőjének jelenléte nélkül az ülésen helyben osztották ki (1997. május 7., , közgyűlés); a tárgyalt archiválási szabályzatot szintén az ülésen osztották ki ( i kuratóriumi ülés); az január 29-i kuratóriumi ülés valamennyi tárgyalt napirendjének anyagát a kurátorok közvetlenül az ülés előtt kapták meg; a közalapítvány évi költségvetésének módosításának írásos anyagát az ülésen osztották ki ( i kuratóriumi ülés) stb. Az SZMSZ egyáltalán nem rendelkezik a meghívottak tárgyalási jogosítványairól. Ez különösen azért fontos, mert az Elnökség szakértői, a gazdasági szakértő rendszeresen, előadóként szerepelnek az elnökség által előterjesztett napirendek tárgyalásakor, valamint a jegyzőkönyvvezető is aki feladatából adódóan az ülések érdemi ügyintézője, nem pedig a tárgyalás résztvevője szót kap a Kuratórium ülésein. Mind a közalapítvány gazdálkodása, mind a Duna TV Rt. üzleti terve, beszámolója tekintetében az előterjesztő szinte kivétel nélkül az elnökség gazdasági szakértője, aki egyben az FB tagja is. A gazdasági szakértő kettős szerepe az elnökség ülésein nem mutatkozott meg. A vizsgálat nem talált olyan elnökségi jegyzőkönyvet, amelyben a gazdasági szakértő a Duna TV Rt. ügyeit illetően tájékoztatta volna az elnökséget az FB álláspontjáról, a kérdésben kialakított véleményéről, illetve a vitában elhangzott érvekről és ellenérvekről. Ugyanakkor az FB nem kapott meghívást a közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdések tárgyalásához. Az ún. csonka elnökség működése alatt a gazdasági szakértő mintegy elnökségi tagként funkcionált, több esetben a Duna TV Rt. vezetőivel folytatandó tárgyalásra is felhatalmazást kapott az elnökségtől. Mindezek alapján kérdéses a gazdasági szakértő kettős szerepvállalásának célszerűsége. Az elnökség nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy a közgyűlési ügyek tárgyalásához, illetve a döntéshozatalhoz a Duna TV Rt. elnökét meghívja. Ennek következtében információ vagy megfelelő tájékozottság hiányában az 18