JUST-IN-SEQUENCE ELLÁTÁSI STRATÉGIÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JUST-IN-SEQUENCE ELLÁTÁSI STRATÉGIÁK"

Átírás

1 Multidiszciplináris tudományok, 3. kötet. (2013) 1. sz. pp JUST-IN-SEQUENCE ELLÁTÁSI STRATÉGIÁK Bányai Tamás egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Logisztikai Intézet 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, Összefoglalás A termelő vállalatok megnövekedett vevő-központúsága ahhoz vezetett, hogy termelési és logisztikai folyamatai egyre összetettebbekké váltak. Napjaink piaci viszonyai között egy termelő vállalat abban az esetben tud nyertes lenni, ha megpróbálja rugalmasságát fokozni. A megnövekedett vásárlói igények megnövekedett termékféleség számot és ez által megnövekedett alkatrészigényt eredményeztek, mely azonban jelentős készleteket okozhat. Ezen készletek csökkentése érdekében különböző ellátási stratégiák kerültek bevezetésre. A justin-sequence elvű ellátási stratégia a mechatronikai összeszerelő iparban és az autóiparban jelent meg először és a just-in-time termelési stratégián alapszik. Jelen kutatómunka célja a különböző just-in-sequence ellátási stratégiák vizsgálata és az eredmények alapján az egyes stratégiákhoz leginkább illő alkalmazási területek megfogalmazása. Kulcsszavak: beszerzés, ellátási lánc, készletezés, logisztika Abstract The increased customer-orientation of production companies leaded to the growth of complexity of manufacturing and connected logistics processes. To be winners of today s market situation manufacturing companies try to increase their flexibility to fulfil customer s demands. The growing number of components leaded to the increase of inventory. To avoid this inventory different supply strategies were worked out and realised. Just-in-sequence supply strategies have been presented by mechatronic assembly and automotive industries in the past ten years. This supply strategy is based on the well known just-in-time production strategy. The purpose of this paper is the analysis of different just-in-sequence strategies. The analysis is based on logistic aspects and tries to find the suitable application areas for the strategies. Keywords: purchasing, supply chain, warehousing, logistics 1. Bevezetés A logisztikai folyamatok optimális kialakítása a globalizált gazdaság egyik legégetőbb feladatává vált, hiszen a piaci szereplők költségeiket alapvetően logisztikai rendszereik optimális kialakítása révén tudják csökkenteni. A logisztikai rendszereknek át kell fogniuk a teljes ellátási láncot a termékek előállításához szükséges nyersanyagok beszerzésétől egészen az elhasznált termékek újrahasznosításáig, lefedve a logisztika négy funkcionális területét: a beszerzést, a termelést, az elosztást és az inverz folyamatokat. A termelési logisztika területén napjaink egyik varázsszava a lean, mely egy olyan vállalatirányítási, termelésszervezési módszertan, melynek révén a termelővállalatok termékeik előállításának

2 Bányai T. gazdaságosságát próbálják fokozni [1]. A gazdaságosság fokozását alapvetően a logisztikai célok, így a kapacitások kihasználása, a készletek csökkentése, a rugalmasság növelése, a vásárlói igényekre való közvetlen reagálás fokozása, az átfutási idők csökkentése, a rendszerek és folyamatok áttekinthetőségének növelése révén lehet elérni [2]. A lean filozófiai alapját a Toyota termelési rendszere képezi, melyre alapozva újabb és újabb lean eszközök kerültek kifejlesztése és alkalmazásra [3]. A lean talán egyik legkedveltebb eszköze a justin-time ellátási stratégia, illetve az azon alapuló újabb úgynevezett just-in-sequence ellátási stratégiák. A szakirodalom szerint a just-in-sequence ellátási stratégia alapjait a just-in-time filozófia képezi [4], azzal a különbséggel, hogy a cél nem csupán az, hogy a megfelelőségi elv alapján a megfelelő alkatrészek a megfelelő mennyiségben és minőségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre jussanak el, hanem az adott technológiai hely által igényelt sorrendben is megjelenjenek. Természetesen ezen különbség véleményem szerint akár el is hanyagolható, hiszen amennyiben a just-in-time alkatrészellátást igénylő termelő- vagy szerelőegység esetében a sorozatnagyságot egységnyinek vesszük, azaz minden egyes alkatrészre külön megadjuk azt, hogy mikor álljon rendelkezésre az adott munkahelyen, akkor magát a just-in-sequence ellátási stratégia megvalósulását tapasztalhatjuk. A just-in-time alapú ellátási stratégiák előnyei ismertek. Egy több mint 150 európai nagyvállalatot érintő felmérés azt mutatta, hogy a JIT alapú ellátási stratégiák a következő konkrét logisztika-specifikus paraméterjavulásokat eredményezték: a készletek 50%-os csökkenése; a szállítási és a tárolási költségek több mint 20%-os csökkenése; a folyamatok és termékek minőségének, valamint a termelékenységnek és a vásárlói igények mennyiségi aspektusok szerinti kielégítésének több mint 25%-os javulása. Ezen értékeket a tanulmány egy közel 10%-os teljes költség csökkenéssel teszi egyenlővé. A just-in-sequence ellátási stratégia alkalmazása jellegéből adódóan a készletek további csökkentése révén még jelentősebb költségmegtakarítást eredményezhet. A just-in-sequence ellátási stratégiáknak a szakirodalomban három alapvető változata ismert: pick-to-sequence, ship-to-sequence és build-to-sequence stratégiák. A pick-tosequence stratégia esetében a szerelősori igényeknek megfelelő komissiók összeállítása egy szerelősori tárolóból történik. A ship-to-sequence stratégia esetében a szerelősori igényeknek megfelelő komissiók összeállítása már a felhasználási helyen kívül, a beszállítónál megtörténik. A build-to-sequence stratégia esetében a szerelősori igényeknek megfelelő komissiókba szükséges alkatrészek előállítása a szerelősori igények sorrendjében történik. Mint ahogy az a három stratégia megfogalmazásából is kitűnik, a JIS ellátás megvalósításának két alapfeltétele van: vagy rendelkezésre kell állni egy olyan megfelelő készletnek, melyből a megfelelő ellátási szekvenciák kialakíthatóak, vagy az igényelt ellátási sorrendnek megfelelően gyárthatóak a szükséges alkatrészek [5]. A just-in-sequence ellátási rendszerek kialakításának feltételei szinte teljesen megegyeznek a lean filozófia alapelveivel, hiszen az alapvető cél mindkét esetben a veszteségek és azok okainak feltárása, a rendszerben meglévő felesleges elemek azonosítása és hasznossá tétele, vagy rendszerből történő eltávolítása. Ez jelentheti esetünkben a felesleges készletek megszüntetését, mely alapvetően a muda típusú veszteségek körébe sorolható, de okozhat egyéb mura és muri típusú veszteséget is [6]. Ez a készletcsökkentés különösen abban az esetben kihívás, amikor egy már just-in-time ellátást kell továbbfejleszteni just-insequence típusúvá, hiszen ekkor egy már egyébként is alacsony szinten lévő készletet kívánunk tovább csökkenteni költségeink redukálása céljából az ellátási biztonság további veszélyeztetése nélkül. 142

3 Just-in-sequence ellátási stratégiák 2. Irodalmi áttekintés A just-in-sequence ellátási stratégiák szakirodalmának áttekintése során három fő irányvonalat érdemes megvizsgálni: a beszerzési rendszerek szakirodalmi hátterét, a just-in-time ellátási rendszerek területén elért eredményeket, valamint a kifejezetten just-in-sequence ellátási stratégiák vizsgálatára fókuszáló munkákat. Az ellátási láncok modellezésének egyik mérföldköve volt a költség-haszon modellek megjelenése [7], melyekhez aztán hamarosan csatlakoztak olyan kutatások, melyeknek célja az egyre komplexebbé váló ellátási láncokban a beszállítók kiválasztására és értékelésére szolgáló módszerek kifejlesztése volt [8]. Napjainkban az ellátási láncok integrált kezelése evidenciává vált, azaz a sikeres működés elengedhetetlen feltétele a terméktervezés, a gyártási folyamat és az ellátási lánc integrált kezelése, az egyes részfolyamatokban szükséges döntések meghozatalához integrált ismereteket tartalmazó döntéstámogató rendszerek alkalmazása [9], hiszen a vevői igényekre rugalmasan reagálni képes ellátási láncok összetettsége az egyes rendszerelemek szoros együttműködését követeli meg [10]. Az ellátási láncok fejlődésével párhuzamosan a Toyota termelési rendszere is egyre szélesebb körben elterjedt és a just-in-time ellátási rendszerek szinte általánossá váltak a mechatronikai összeszerelő iparban és az autóiparban. Az ellátási láncok komplexitása annyira megnőtt, hogy a tervezés sok esetben már nem végezhető el analitikus módszerekkel, hanem heurisztikus módszereken, illetve scenarióelemzéseken alapuló szimulációs technikák alkalmazása válik szükségessé [11]. Számos olyan modell került a szakirodalomban megfogalmazásra, melynek célja az, hogy egy olyan jól alkalmazható módszert biztosítson a logisztikai rendszerek tervezői számára, melynek segítségével eldönthető az, hogy mikor érdemes átállni a just-in-time típusú ellátásról just-in-sequence típusú ellátásra [12]. Az ilyen típusú szakirodalmak szakmai tartalom szempontjából határterületet képeznek a fejezet elején említett három fő szakirodalmi terület között, de alapvetően a just-in-time ellátási stratégiák eredményein alapszanak, melyeknek szakirodalma több évtizedes múltra tekint vissza [13, 14]. Ezen eredmények közül fontosnak tartom kiemelni azon eredményeket, melyek főleg a just-intime ellátás makrologisztikai aspektusainak megértését célozzák meg [15]. Ezen tanulmányok fogalmaznak meg olyan tendenciává váló törekvéseket, mint a cross docking létesítmények alkalmazása az ellátási folyamat meggyorsítása érdekében, a felhasználóhoz közel elhelyezkedő 3PL szolgáltatók intenzív bevonása az ellátási lánc működtetési feladatainak megvalósításába, beszállítók számának csökkentése. A just-in-time ellátási rendszerekben kiemelt szerepe van a raktározási tevékenységek megszüntetésének, illetve a raktározási tevékenységek felhasználótól történő leválasztásának, mely cél elérése érdekében közbenső raktárakat használnak [16], melyek alapvetően logisztikai szolgáltató központokhoz illetve cross docking létesítményekhez kapcsolódhatnak. Ezen közbenső raktárakkal rendelkező ellátási láncok tervezése is nagy jelentőséggel bír a költségtakarékos megoldások megvalósítása érdekében. A just-in-time ellátás körébe tartozó termékkör kiválasztása mindig egy fontos döntés, hiszen nem mindegy, hogy a termékek mely körére alkalmazzuk ezt a drága ellátási módot, és mely termékek esetében elégszünk meg a just-in-case beszerzéssel, vagy egy egyszerű EOQ modellen alapuló rendelési tételnagyságon alapuló beszerzéssel. Ezen termékkör kiválasztására számos beszerzési portfólió meghatározására alkalmas módszer áll rendelkezésre, melyek közül a BOM-alapú termelési mélység optimalizálása tűnik az eddig ismert legjobb módszernek [17]. A Just-in-time ellátási rendszerek működtetésének fontos eleme az igények és készletek valós idejű nyomkövetése [18], melyhez fejlett info- 143

4 Bányai T. kommunikációs infrastruktúra kialakítása szükséges. Ez különösen igaz a just-in-sequence rendszerek esetében. A just-in-sequence ellátási stratégiák szakirodalma alapvetően a sequencing problémákból származtatható le. A sequencing problémák értelmezhetőek üzemen belüli és üzemen kívüli folyamatok esetében. Üzemen belüli folyamat esetében általában a pick-to-sequence stratégiához kapcsolódó komissiózási folyamatok optimális kialakítása a feladat [19], hiszen ezen esetben az üzemen belül történik a felhasználói igényeknek megfelelő komissiók összeállítása üzemen belüli készletekből. Az üzemen kívüli sequencing feladatok legtöbbje vagy a beszállítók és közbenső raktárak, vagy a közbenső raktárak és felhasználók közötti szállítások ütemezését foglalja magába, ide értve a cross docking rendszerek be- és kiszállítási folyamatainak optimális kialakítását is [20]. 3. Just-in-sequence ellátási stratégiák vizsgálata Jelen fejezetben a pick-to-sequence, ship-to-sequence és build-to-sequence ellátási stratégiák elemzése kerül ismertetésre. A három ellátási stratégia esetében a következő megállapítások tehetők bármilyen analízis elvégzése nélkül is. A pick-to-sequence ellátási stratégia nem feltétlenül tekinthető a teljes ellátási láncra vonatkozóan just-in-sequence típusú ellátásnak, hiszen mivel a felhasználás által igényelt megfelelő sorrendben összeállított komissiók elkészítése általában a felhasználónál lévő (jellemzően alapanyagraktári vagy szerelősori) készletekből történik, ezért csupán a szerelő munkahelyek ellátása tekinthető just-insequence elv szerint megvalósulónak és lehetséges, hogy az alapanyagtárolóba, vagy szerelősori tárolóba történő beszállítás sem just-in-time sem just-in-case elveket nem követ. Így ezen esetben célszerű vizsgálni a komissiók képzésére szolgáló készletek létrejöttét eredményező beszállítási folyamatokat is, hiszen csak így kaphatunk valós képet az ellátás valós jellegéről. A ship-to-sequence ellátási stratégia esetében a komissiók összeállítása nem a felhasználó telephelyén történik, hanem vagy a beszállítónál, vagy egy közbenső raktárban, esetleg cross docking létesítményben. Ez az ellátási stratégia már inkább megfelel a just-insequence elveknek, hiszen nem hozunk létre a pull rendszerekre nem jellemző nagy készleteket a felhasználónál, hanem azt eltoljuk az ellátási lánc korábbi pontjaira. A harmadik ellátási stratégia a build-to-sequence, mely esetében a felhasználó által igényelt komissiók összeállításához szükséges termékek legyártása az igény felmerülése szerinti mennyiségben és sorrendben történik, így talán ez a modell közelíti meg leginkább a just-in-sequence elv just-in-time filozófián alapuló megvalósulását. Ezen okok miatt az egyes just-in-sequence ellátási stratégiák vizsgálatához egy olyan modellstruktúrát érdemes megalkotni, melyben megfogalmazhatóak a mindhárom ellátási stratégia jellemzésére alkalmas paraméterek és ezek összevetésével értékelhetőek az egyes módszerek. Az 1. ábrán bemutatott modellben az ellátási lánc három fontos eleme található meg: a beszállítók, a közbenső raktárak és a felhasználók. A beszállítók esetében a gyártást követően vagy közvetlenül elkészítésre kerülnek a kiszállításhoz szükséges komissiók, vagy az áru egy kimenő tárolóba kerül, amennyiben a kiszállításra szánt komissiók elkészítése még nem szükséges. A beszállítótól az áru vagy közvetlenül a felhasználóhoz kerül, vagy egy közbenső tárolóhelyre, mely a just-in-time alapú ellátási stratégiák esetében elterjedt megoldás. A közbenső raktárban a fogadást követően vagy a felhasználó által igényelt komissiók összeállítása, vagy a beérkezett áruk tárolása történik meg, majd a megfelelő időpontban megtörténik a felhasználó által igényelt áruk kiszállítása. A felhasználónál az áru három helyen jelenhet meg: a bemenő tárolóban, a szerelősori tárolóban, vagy optimális 144

5 Just-in-sequence ellátási stratégiák esetben közvetlenül a szerelősori just-in-sequence tárolóban. Ezen röviden felvázolt folyamat esetében amennyiben meg sikerül fogalmazni azon paramétereket, melyek alapján az egyes ellátási stratégiákat jellemezni tudjuk, akkor megfogalmazhatóak azok főbb jellemzői. Beszállító Felhasználó Gyártósor Bemenő tároló Kimenő tároló Alkatrész gyártósor BTS Komissiózás Szerelősor Küldés STS BTS Szerelősori tároló PTS Közbenső raktár STS JIS tároló PTS Fogadás Osztályozás Tárolás Technológiai helyek Küldés STS STS: ship-to-sequence PTS: pick-to-sequence BTS: build-to-sequence 1. ábra. Just-in-sequence beszállítás általános egyszerűsített modellje (saját szerkesztés) A build-to-sequence stratégiák (2. ábra) a beszállítóknál, közbenső tárolóknál és felhasználónál végrehajtandó főbb technológiai és logisztikai műveletek alapján a következők szerint jellemezhetőek: BTS1: A build-to-sequence ellátási stratégiák talán legletisztultabb változata, hiszen ezen esetben a felhasználói alkatrészigények kielégítése saját gyártásban készülő alkatrészekkel történik. Mivel ezen esetben a gyártási sorrend megegyezik a szerelősori igények sorrendjével, ezért optimális esetben nem szükséges semmilyen megelőző tárolás, hanem az alkatrészek közvetlenül a szerelősori JIS tárolóba kerülhetnek, ahonnan megtörténhet azok közvetlen felhasználása. Ezen stratégia alkalmazása abban az esetben célszerű, amikor az alkatrészek gyártása nem helyezhető ki és a gyártás just-in-sequence szerinti megvalósítása a felhasználó saját erőforrásaival megvalósítható. Ezen megoldás esetében a logisztikai költségek viszonylag szerények lehetnek, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a felhasználónál történő alkatrészgyártáshoz is kapcsolódnak olyan logisztikai költségek, melyek a 2. ábrában nem jelennek meg, hiszen a táblázat az ellátási láncot az alkatrészek előállításától a szerelősori felhasználásig követi nyomon. 145

6 Bányai T. BTS2: Ezen stratégia esetében is a felhasználónál történik meg az igényelt alkatrészek előállítása, azonban a gyártósorról először a szerelősori tárolóba kerül a legyártott alkatrész, majd onnan történik meg a szerelősori JIS tároló feltöltése. Ezen ellátási stratégia abban az esetben alkalmazható, amikor a saját gyártás megoldható, de a JIS tároló foglalt lehet, így szükséges lehet egy átmeneti tárolás funkció megvalósítása, esetünkben szerelősori tároló alkalmazásával. Költségtényező Felhasználó által igényelt alkatrészek gyártása (outsourcing) Build-to-sequence ellátási stratégia BTS1 BTS2 BTS3 BTS4 BTS5 BTS6 BTS7 BTS8 BTS9 Legyártott alkatrészek tárolása Beszállító Felhasználó által igényelt alkatrészekből komissió összeállítása Közbenső raktárba vagy cross dockingba történő szállításhoz komissió összeállítása Küldés felhasználóhoz Küldés közbenső raktárba vagy cross docking létesítménybe Közbenső raktár / cross docking Felhasználó Beszállítótól érkező alkatrészek fogadása Beérkezett alkatrészek komissiózása a felhasználói igényeknek megfelelően Raktárban lévő alkatrészek komissiózása a felhasználói igényeknek megfelelően Beérkezett alkatrészek tárolása, amennyiben nincs igény közvetlen kiszállításra Felhasználói igényeknek megfelelő komissiók küldése Beérkező alkatrészek fogadása a bemenő tárolóban Beérkező alkatrészek tárolása bemenő tárolóban Felhasználó által igényel alkatrészek legyártása saját erőforrásokkal (insourcing) Alkatrészek fogadása szerelősori tárolón Felhasználó technológiai helyein igényelt alkatrészek tárolása just-in-sequence szerelősori tárolón Alkatrészek fogadása just-in-sequence tárolón Felhasználói igényeknek technológiai megfelelő helyein komissiók igényelt alkatrészek tárolása küldése just-in-sequence tárolón 2. ábra. Build-to-sequence ellátási stratégia költségkomponensei az egyes stratégiai változatok esetében (saját szerkesztés) 146

7 Just-in-sequence ellátási stratégiák BTS3, BTS4, BTS5: Ezen stratégiák esetében a felhasználónál szükséges alkatrészek előállítása kihelyezhető, a gyártás az igény szerinti sorrendben történik, így jelentős tárolásra nincs szükség, hiszen a megfelelő komissió a gyártósor kimenetéről előállítható. Az elkészült komissiók a felhasználónál a JIS tároló foglaltságától függően vagy a szerelősori tárolóba, vagy a bemeneti tárolóba, vagy közvetlenül a JIS tárolóba szállíthatóak. Ezen stratégiák abban az esetben alkalmazhatóak előnyösen, amennyiben a saját gyártás nem megoldható és lehet találni olyan beszállítót, aki a just-in-sequence beszállítást tudja biztosítani. BTS6, BTS7, BTS8, BTS9: Ezen stratégia esetében a felhasználónál igényelt alkatrészek előállítása szintén az igény sorrendjében történik, azonban egy közbenső raktárban vagy cross docking létesítményben az kiegészülhet még kiegészítő alkatrészekkel. Innen a felhasználó által igényelt alkatrészek a felhasználó szerelősori vagy JIS tárolójába, de akár a bemenő tárolóba is érkezhetnek. Ezen ellátási stratégia alapvetően egy kevert stratégia, hiszen ugyan a felhasználó által igényelt alkatrészek egy része az igény szerinti sorrendben kerül legyártásra, azonban a végleges komissió a közbenső raktárban illetve cross docking létesítményben készül el, azaz ezen stratégiák a build-to-sequence és ship-to-sequence tulajdonságaival rendelkező hibrid just-in-sequence ellátási stratégiák, melyek az ellátási lánc összes szereplőjének nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé az adott felhasználói igények kielégítése során. A pick-to-sequence stratégiáknak (3. ábra) alapvetően két nagy csoportját különböztethetjük meg: PTS1, PTS2, PTS3: Ezen stratégiák esetében a felhasználóhoz az igényelt alkatrészek nem az igény szerinti sorrendben érkeznek be, viszont a beszállítás közvetlenül, közbenső raktár vagy cross docking létesítmény nélkül történik. A beszállítás történhet a felhasználó bemeneti tárolójába vagy a szerelősori tárolóba, és ezen két tároló valamelyikből történik meg a JIS tároló feltöltése. A stratégia különösen abban az esetben alkalmazható, amikor a beszállítók rendelkeznek azon kompetenciákkal, melyek alkalmassá teszik őket a just-intime beszállításra, hiszen ezen ellátási stratégiák esetében célszerű a beszállító-felhasználó relációban just-in-time beszállítást alkalmazni és a just-in-sequence elv csak a felhasználó létesítményén belül, a bemeneti, szerelősori és JIS tároló között kerül érvényesülésre. PTS4, PTS5, PTS6: Ezen stratégiák annyiban különböznek az előzőektől, hogy a külső gyártásban készült alkatrészek közbenső tárolón vagy cross docking létesítményen keresztül jutnak el a felhasználó bemenő tárolójába vagy szerelősori tárolójába. A pick-to-sequence stratégiák esetében még elképzelhető olyan változat is, amely során a felhasználó maga végzi el a szükséges alkatrészek előállítását és a gyártósorról a szerelősori tárolón keresztül történik meg a JIS tároló feltöltése. Ez az eset azonban nem jellemző a gyakorlatban. A ship-to-sequence stratégiák (4. ábra) esetében az alstratégiáknak három jellegzetes csoportját lehet megkülönböztetni: STS1, STS2, STS3: Ezen ellátási stratégiák esetében a beszállító a felhasználó által igényelt alkatrészeket nem a felhasználó által igényelt sorrendben állítja elő, hiszen nem buildto-sequence módszerről van szó. Az előállított alkatrészek egy adott tárolási folyamat után kerülnek komissiózásra és közvetlenül beszállításra a felhasználó bemeneti, szerelősori vagy JIS tárolójába. Ugyan a beszállítótól érkező komissiók optimális esetben kerülhetnek közvetlenül a JIS tárolóba is, azonban általában egy megelőző tárolón keresztül érkeznek oda, melynek fő oka a JIS tároló foglaltsága lehet. 147

8 Bányai T. Költségtényező Felhasználó által igényelt alkatrészek gyártása (outsourcing) Pick-to-sequence ellátási stratégia PTS1 PTS2 PTS3 PTS4 PTS5 PTS6 Beszállító Legyártott alkatrészek tárolása Közbenső raktárba vagy cross dockingba történő szállításhoz komissió összeállítása Küldés felhasználóhoz Küldés közbenső raktárba vagy cross docking létesítménybe Beszállítótól érkező alkatrészek fogadása Közbenső raktár Felhasználó Beérkezett alkatrészek tárolása, amennyiben nincs igény közvetlen kiszállításra Raktárban lévő alkatrészek komissiózása a felhasználói igényeknek megfelelően Felhasználói igényeknek megfelelő komissiók küldése Beérkező alkatrészek fogadása a bemenő tárolóban Beérkező alkatrészek tárolása bemenő tárolóban Alkatrészek fogadása szerelősori tárolón Felhasználó technológiai helyein igényelt alkatrészek tárolása just-in-sequence szerelősori tárolón Alkatrészek fogadása just-in-sequence tárolón Felhasználói igényeknek technológiai megfelelő helyein igényelt komissiók alkatrészek tárolása küldése just-in-sequence tárolón 3. ábra. Pick-to-sequence ellátási stratégia költségkomponensei az egyes stratégiai változatok esetében (saját szerkesztés) STS4, STS5, STS6: Ezen ellátási stratégiák esetében a beszállító a felhasználó által igényelt alkatrészeket nem a felhasználó által igényelt sorrendben állítja elő, az összeállított komissió közbenső raktárba vagy cross docking létesítménybe kerül, ahol elkészült a felhasználói igénynek megfelelő komissió és megtörténhet a beszállítás a felhasználó megfelelő tárolóiba. 148

9 Just-in-sequence ellátási stratégiák STS7, STS8, STS9: A beszállító a felhasználó által igényelt alkatrészeket nem a felhasználó által igényelt sorrendben állítja elő, az összeállított komissió közbenső raktárba vagy cross docking létesítménybe kerül, ahol az ott tárolt alkatrészekkel kiegészülve készül el a felhasználói igénynek megfelelő komissió és történik meg a beszállítás. Ezen ellátási stratégiák abban az esetben alkalmazhatóak jól, amikor a beszállító nem tudja a teljes alkatrészigényt előállítani, így azt ki kell egészíteni a közbenső szinten tárolt készletekből. Költségtényező Felhasználó által igényelt alkatrészek gyártása (outsourcing) Ship-to-sequence ellátási stratégia STS1 STS2 STS3 STS4 STS5 STS6 STS7 STS8 STS9 Legyártott alkatrészek tárolása Beszállító Felhasználó által igényelt alkatrészekből komissió összeállítása Közbenső raktárba vagy cross dockingba történő szállításhoz komissió összeállítása Küldés felhasználóhoz Küldés közbenső raktárba vagy cross docking létesítménybe Közbenső raktár / cross docking Felhasználó Beszállítótól érkező alkatrészek fogadása Beérkezett alkatrészek komissiózása a felhasználói igényeknek megfelelően Raktárban lévő alkatrészek komissiózása a felhasználói igényeknek megfelelően Beérkezett alkatrészek tárolása, amennyiben nincs igény közvetlen kiszállításra Felhasználói igényeknek megfelelő komissiók küldése Beérkező alkatrészek fogadása a bemenő tárolóban Beérkező alkatrészek tárolása bemenő tárolóban Felhasználó által igényel alkatrészek legyártása saját erőforrásokkal (insourcing) Alkatrészek fogadása szerelősori tárolón Felhasználó technológiai helyein igényelt alkatrészek tárolása just-in-sequence szerelősori tárolón Alkatrészek fogadása just-in-sequence tárolón Felhasználói igényeknek technológiai megfelelő helyein igényelt komissiók alkatrészek tárolása küldése just-in-sequence tárolón 4. ábra. Ship-to-sequence ellátási stratégia költségkomponensei az egyes stratégiai változatok esetében (saját szerkesztés) 149

10 Bányai T. A fentiekben vázolt ellátási stratégiák esetében érdemes megjegyezni, hogy alkalmazásuknak fontos feltétele az, hogy a beszállítók rendelkezzenek a just-in-time beszállításhoz szükséges feltételekkel, melyek alapvetően az integrált információfeldolgozás, a gyártásszegmentálás és a termeléssel szinkron beszerzés meglétét jelentik [21, 22]. Integrált adatfeldolgozás alatt a felhasználó és a beszállító közötti integrált vállalatirányítási rendszeren keresztül megvalósuló folyamatos kommunikációt kell érteni, melynek több időhorizonton kell megvalósulnia azért, hogy a beszállító is tervezni tudja alkatrészgyártási folyamatát, a termeléssel szinkron beszerzés és a gyártásszegmentálás megfelelően ütemezhető legyen. A közbenső raktárak és a cross docking létesítmények ugyan pufferként szolgálva segíthetnek a felhasználónál jelentkező igények és a beszállítónál rendelkezésre álló gyártási kapacitások közötti eltérésekből adódó ciklusidő aszinkronitások kiegyenlítésében, de alapvetően ragaszkodni kell ezen ellátási stratégiák esetében a just-in-time elv megvalósításához. Meg kell jegyezni, hogy a fentiekben vázolt ellátási stratégiák esetében fontos figyelembe venni a gyártási mélység optimális megválasztását is, mely a szakirodalomban gyakran mint BOM-optimalizálási feladat jelenik meg [23] és szorosan összefügg a gyártani vagy vásárolni döntések meghozatalával [24, 25]. Költség-haszon elemzés Info- és telekommunikációs rendszer Integrált vállalatirányítási rendszer Beszállítói szállítókészség Horizontális és vertikális integráció JIS döntés JIT beszerzés Outsourcing Rugalmasság Termeléssel szinkron beszerzés Make-or-buy döntés 5. ábra. A just-in-sequence döntések főbb befolyásoló tényezői (saját szerkesztés) A just-in-sequence ellátási láncok tervezése során mindezen túl számos olyan általános logisztikai szempontot kell figyelembe venni a helyes rendszerváltozat kiválasztása érdekében (5. ábra), mely szempontok egyaránt érintik a logisztikai rendszer stratégiai, taktikai és operatív szintjét, így hatással vannak az ellátási lánc összes szereplőjének tevékenységére. Az ábrán bemutatott JIS döntést befolyásoló szempontok közül célszerű még kiemelni az integrált vállalatirányítási rendszerek fontosságát, hiszen a gyártási erőforrás tervezésén és az anyagszükséglet meghatározásán túl a megrendelések feldolgozása és határidőzése bír kiemelt jelentőséggel abban, hogy egy korszerű számítógéppel integrált gyártórendszer esetében a CAxx technológiákkal támogatott gyártásközeli vállalati folyamatok megbízhatóan működjenek, ne legyenek felesleges készletek, de az ellátás biztonsága se kerüljön veszélybe. 150

11 Just-in-sequence ellátási stratégiák 4. Összefoglalás A just-in-sequence ellátási stratégiáknak alapvetően három típusa terjedt el a gyakorlatban. Jelen kutatómunka célja volt feltárni ezen ellátási stratégiák különböző változatait az ellátási lánc szereplőinek folyamatban betöltött szerepe és az egyes logisztikai és technológiai részfolyamatok költségeinek függvényében. A szerző bemutatta a ship-to-sequence, buildto-sequence és pick-to-sequence típusú ellátási stratégiákat és vázolta, hogy azok egyes változatainak alkalmazása mikor, az ellátási lánc szereplőinek mely típusai esetében célszerű. A kutatómunka továbbfejlesztési lehetősége lehet egyrészt az egyes ellátási stratégiák további finomítása, másrészt az egyes költségek konkrét meghatározása. A költségek konkrét ismeretében elvégezhető az egyes ellátási modellek összehasonlító elemzése, melynek alapja lehet a költségfüggvények ismeretében egy költség-haszon elemzés. 5. Köszönetnyilvánítás A kutató munka a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ keretében valósult meg. 6. Irodalom [1] Fawaz, A. A., Jayant, R.: Analyzing the benefits of lean manufacturing and value stream mapping via simulation: a process sector case study. International Journal of Production Economics. Volume 107. Issue pp doi: /j.ijpe [2] Cselényi, J., Illés B.: Logisztikai rendszerek I. Miskolci Egyetemi Kiadó [3] Melton, T.: The benefits of lean manufacturing: what lean thinking has to offer the process industries. Chemical Engineering Research and Design. Volume 83. Issue pp doi: /cherd [4] Werner, S., Kellner, M., Schenk, E., Weigert, G.: Just-in-sequence material supply a simulation based solution in electronic production. Robotics and Computer Integrated manufacturing. Volume 19. Issue pp doi: /S (02) [5] Hüttmeir, A., de Treville, S., van Ackere, A., Monnier, L., Prenninger, J.: Trading off between heijunka and just-in-sequence. International Journal of Production Economics. Volume 118. Issue pp doi: /j.ijpe [6] Elmoselhy, A. M. S.: Hybrid lean-agile manufacturing system technical facet, in automotive sector. Journal of Manufacturing Systems doi: /j.jmsy [7] Cavinato, J. L.: A total cost/value model for supply chain competetiveness. Journal of Business Logistics. Volume 13. Issue pp [8] Choi, T. Y., Hartley, J. L.: An exploration of supplier selection practices across the supply chain. Journal of Operations Management. Volume 14. Issue pp doi: /S (96) [9] Marsillac, E., Roh, J. J.: Connecting product design, process and supply chain ecisions to strengthen global supply chain capabilities. International Journal of Production Economics In press. doi: /j.ijpe [10] Roh, J., Hong, P., Min, H.: Implementation of a responsible supply chain strategy 151

12 Bányai T. in global complexity: the case of manufacturing firms. International Journal of Production Economics In press. doi: /j.ijpe [11] Telek, P., Cselényi, J.: Model structure and operation of a simulation process supporting element supplying of assembly cells of mechatronic products. Advanced Logistic Systems. Volume 1. Issue pp [12] Wagner, S. M., Silveira-Camargos, V.: Decision model for the application of justin-sequence. International Journal of Production Research. Volume 49. Issue pp doi: / [13] Gupta, Y. P., Heragu, S.: Implications of implementing just-in-time systems. Technovation. Volume 11. Issue pp doi: / (91)90031-X [14] Berry, B.: Sagas of success: Making just-in-time work. Automotive Industries. Volume 167. Issue pp [15] Kaneko, J., Nojiri, W.: The logistics of just-in-time between parts suppliers and car assemblers in Japan. Journal of Transport Geography. Volume 16. Issue pp doi: /j.jtrangeo [16] Bányai Á.: Optimisation of intermediate storage network of JIT purchasing. Advanced Logistic Systems. Volume 5. Issue pp [17] Kota, L.: Termelési mélység optimalizálása ant colony algoritmus alkalmazásával. Repüléstudományi Közlemények. Volume 21. Issue pp [18] Carnes, T. A., Jones, J. P., Biggart, T. B., Barker, K. J.: Just-in-time inventory systemsinnovation and the predictability of earnings. International Journal of Forecasting. Volume 19. Issue pp doi: /S (02) [19] Bányai Á.: Comissioning process design of pick-to-sequence milk run int he case of just-in-sequence productiong. Advanced Logistic Systems. Volume 5. Issue pp [20] Zimmermann, H.: Just in Sequence Verbrauchssynchrone Anlieferung zur Optimierung des Materialflusses. VDI Berichte. Isuue p [21] Bányai, Á., Cselényi, J.: Optimierungsmethode zur Planung von JIT- Zulieferersystemen. Magdeburger Schriften zur Logistik Volume 13. Issue 1. pp [22] Pheng, L. S., Shang, G.: The application of th ejust-in-time philosophy int he Chinese construction industry. Journal of Construction in Developing Countries Volume 16. Issue 1. pp [23] Khan, A.: Improving material selection through BoM optmization. Printed Circuit Design and Manufacture Volume 21. Issue 6. pp [24] Puranam, P., Gulati, R., Bhattacharya, S.: How much to make and how much to buy? An analysis of optimal plural sourcing strategies. Strategic Management Journal Volume 34. Issue 10. pp doi: /smj.2063 [25] Chien, C.-F., Kuo, R.-T.: Beyond make-or-buy: Cross-company short-term capacity backup in semiconductor industry ecosystem. Flexible Services and Manufacturing Journal Volume 25. Issue 3. pp doi: /s

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai folyamat BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

Dr. Fodor Zita egyetemi docens Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 6. Előadás JIT elvű elosztási folyamat A JIT elvű elosztás jellemzői napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása

Részletesebben

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása hagyományos beszállítás JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Lean Történet Today es. Első lépések: Japán. Autóipari beszállítók. Első hullám: Nemzetközi. Autóipari beszállítók

Lean Történet Today es. Első lépések: Japán. Autóipari beszállítók. Első hullám: Nemzetközi. Autóipari beszállítók Lean Történet 1990-es 2000 2005 Today Első lépések: Japán Autóipari beszállítók Első hullám: Nemzetközi Autóipari beszállítók Második hullám: Multik és Magyar cégek Lean nem működik Tapasztalatok az elmúlt

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fejlődési tendenciák a logisztikában 105. lecke A fejlődési tendenciákat

Részletesebben

Logisztika A. 5. témakör

Logisztika A. 5. témakör Logisztika A tantárgy 5 témakör Ellátási lánc menedzsment koncepciója (Supply Chain) MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 Ellátási lánc menedzsment (Supply- Chain-Management SCM) A

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)

Részletesebben

Logisztikai megoldások kis- és középvállalatok részére

Logisztikai megoldások kis- és középvállalatok részére Az előadás címe Logisztikai megoldások kis- és középvállalatok részére 2007.05.07. 2 A vállalatunk Tevékenységi kör: Spedíció Fuvarozás Disztribúció Szerződéses logisztika Komplex logisztikai szolgáltató:

Részletesebben

SONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén

SONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén SONIMA Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén 1 Moduláris megoldások Manufacturing Gyártás Assembly Szerelés Industrial Ipari Cleaning tisztítás Warehousing Raktározás Logisztika Logistics

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

Egyszerű, és mégis oly nehéz... (Miért olyan bonyolult a logisztikai szemléletmód vállalati alkalmazása?)

Egyszerű, és mégis oly nehéz... (Miért olyan bonyolult a logisztikai szemléletmód vállalati alkalmazása?) Prof. Dr. Szegedi Zoltán egyetemi tanár, SZIE Ameropa Consulting ügyvez.ig. Egyszerű, és mégis oly nehéz... (Miért olyan bonyolult a logisztikai szemléletmód vállalati alkalmazása?) Előadás az OPTASOFT

Részletesebben

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin LOGISZTIKA Logisztikai rendszerek Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A rendszer Felföldi L.: A rendszer valamely meghatározott cél elérése, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time)

Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time) Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) levelező tagozat (BSL) / BSc in Logistics Engineering (Part Time) A képzés közös része (specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-1

Részletesebben

A gyártási rendszerek áttekintése

A gyártási rendszerek áttekintése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen

Részletesebben

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása Partner in Change A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása www.integratedconsulting.hu 1 Supply Chain Management Purchase Production Distribution Service Strategic Planning Supply Chain Optimization

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

(A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése)

(A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) Logisztikai mérnöki alapszak (BSc) nappali tagozat (BS) / BSc in Logistics Engineering (Full Time) (A képzés közös része, specializációra lépés feltétele: a szigorlat eredményes teljesítése) GEMAN113-B

Részletesebben

Make or Buy döntés filozófiája

Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak. A vásárlást kizáró esetek - A kívánt

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Logisztikai mérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat (ML) / MSc Programme in Logistics Engineering

Logisztikai mérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat (ML) / MSc Programme in Logistics Engineering Logisztikai mérnöki mesterszak (MSc), nappali tagozat () / MSc Programme in Logistics Engineering Őszi kezdés Tárgykód Félév Tárgynév Tárgy angol neve Ea. /Gy./ Köv./ Kr. ETF (ősz) Decisionmaking Theory

Részletesebben

Infor ERP LN6.1 - Logisztika

Infor ERP LN6.1 - Logisztika Infor ERP LN6.1 - Logisztika Hogyan fejlődik a vállalatirányítási szoftver a kihívások mezején? Jándy Géza geza.jandy@snt.hu 2009.11.04. www.snt.hu 1 INFOR ERP LN verziók életciklusának áttekintése Triton

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések

Részletesebben

VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása

VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása VIKKK III: firány: Korszer technológia rendszerek fejlesztése, se, optimalizálása Szeifert Ferenc Veszprémi Egyetem, Folyamatmérnöki Tanszék Veszprém, 2006. január Elzmény projektek: Projektek Vegyipari

Részletesebben

A logisztikai információs hálózat felépülése

A logisztikai információs hálózat felépülése Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű logisztikai irányítás információs

Részletesebben

ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK. Téves következtetések az ellátási lánc irányításáról

ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK. Téves következtetések az ellátási lánc irányításáról ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK Téves következtetések az ellátási lánc irányításáról A logisztikán belüli változások sok vállalat számára a készletre gyártás (make to stock) helyett a megrendelésre gyártásra (make to

Részletesebben

Anyagmozgatás fejlődésének története

Anyagmozgatás fejlődésének története Anyagmozgatás fejlődésének története 1. fólia súlyerő legyőzése, teher felemelése (emelőgépek); nagy mennyiségű anyagok szállítása (szállítóberendezések); nehéz fizikai munka megkönnyítése (gépesített

Részletesebben

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében

Részletesebben

Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból. Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula

Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból. Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Logisztikai alapok Logisztika A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához

Részletesebben

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010.

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. ZÁRÓJELENTÉS szakmai beszámoló OTKA-azonosító: 63591 Típus: K Szakmai jelentés: 2010. 04. 02. Vezető kutató: Illés Béla Kutatóhely: Anyagmozgatási és

Részletesebben

Logisztikai teljesítménytol függo költségek. Teljes logisztikai költségek. Logisztikai teljesítmény hiánya okozta költségek. költség.

Logisztikai teljesítménytol függo költségek. Teljes logisztikai költségek. Logisztikai teljesítmény hiánya okozta költségek. költség. 0., ELŐADÁS LOGISZTIAI ÖLTSÉGE A tevékenységek esetén is számolni kell ekkel. Ezek a ek különbözőképpen számolhatóak, attól függően, hogy milyen tényezőket vesznek számításba és hogy a tevékenységek hogyan

Részletesebben

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása hagyományos beszállítás JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.

Részletesebben

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

A Lean ellátási láncok jellemzőinek bemutatása Characteristics of Lean Supply Chains Caracteristicile rețelei de aprovizionare-disțributie Lean

A Lean ellátási láncok jellemzőinek bemutatása Characteristics of Lean Supply Chains Caracteristicile rețelei de aprovizionare-disțributie Lean A Lean ellátási láncok jellemzőinek bemutatása Characteristics of Lean Supply Chains Caracteristicile rețelei de aprovizionare-disțributie Lean Dr. KOÁCS György egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Logisztikai

Részletesebben

A termelési logisztika fejlesztési szinterei

A termelési logisztika fejlesztési szinterei A termelési logisztika fejlesztési szinterei Új termelési logisztikai rendszerek fejlesztése, meglévő termelési logisztikai rendszerek megváltozott feladatokhoz történő adaptálása, kapcsolódó rendszerek

Részletesebben

Értékáram elemzés szoftveres támogatással. Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub

Értékáram elemzés szoftveres támogatással. Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub Értékáram elemzés szoftveres támogatással Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub Tartalom Az Értékáram és elemzésének szerepe a Leanben Értékáram modellezés és elemzés Esetpélda: termelő folyamat Képzeletbeli

Részletesebben

LEANPÓKER MI ÍGY CSINÁLJUK!

LEANPÓKER MI ÍGY CSINÁLJUK! LEANPÓKER MI ÍGY CSINÁLJUK! 1 HOGYAN VERJÜNK EGY FULL HOUSE-T? Mátó Melinda & Papp Csilla Robert Bosch Power Tool Kft. 2 ELA Award 2015 EREDMÉNYEINK: +34% PRODUKTIVITÁS: SZABAD TERÜLET: 1000m 2 SOR MÉRET:

Részletesebben

Az EMS, egy termelés irányítási filozófia és a controlling kapcsolata. Balogh Imre Controling vezető Electrolux Lehel Kft, Nyíregyháza

Az EMS, egy termelés irányítási filozófia és a controlling kapcsolata. Balogh Imre Controling vezető Electrolux Lehel Kft, Nyíregyháza Az EMS, egy termelés irányítási filozófia és a controlling kapcsolata Balogh Imre Controling vezető Electrolux Lehel Kft, Nyíregyháza 30/740-7691 EMS -Definíció Electrolux Manufacturing System (EMS) Our

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

Ellátási lánc optimalizálás egy új multinál

Ellátási lánc optimalizálás egy új multinál Ellátási lánc optimalizálás egy új multinál Provimi Pet Food Europe A PPF Supply Center koncepció Az optimalizálás első lépései A PPF ellátási láncának optimalizálása Az AIMMS project tanulságai Költségcsökkentés

Részletesebben

Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások

Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások dr. Tóth Lajos egyetemi docens

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK

ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK a a aa. ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK Fuvarozási vegyes vállalat Vámügynökség, LSZK, ISO 9001 Raktározás Önálló fuvarozás Romániai leányvállalat Polimer Logisztika

Részletesebben

JIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER. Japánban kifejlesztve. A keresletet és kínálatot összekapcsolja

JIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER. Japánban kifejlesztve. A keresletet és kínálatot összekapcsolja JIT JUST IN TIME 1 JIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER Japánban kifejlesztve A keresletet és kínálatot összekapcsolja 2 A JIT legfontosabb 8 vezérelve: 1) A pazarlás elkerülése

Részletesebben

Korszerű termelésszervezési eljárások

Korszerű termelésszervezési eljárások Korszerű termelésszervezési eljárások 2010.10.25. 1. Just In Time (Éppen időben) módszer Termeld ma azt, amire holnap szükség van. A JIT-elv négy alapeleme: nincs raktárkészlet rövid szállítási idők kis

Részletesebben

A Lean alapelvének megvalósulása: Információ áramlás VSM

A Lean alapelvének megvalósulása: Információ áramlás VSM A Lean alapelvének megvalósulása: Információ áramlás VSM Péczely György A.A. Stádium Kft. gyorgy.peczely@aastadium.hu 20/330 5545 Tartalom Mi a Lean? Hatékonyság A vállalatról Előzmények A felmérés Az

Részletesebben

A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan

A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan Business Unit Passive Safety & Sensorics Continental Corporation A Continental világszerte

Részletesebben

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012

MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2012 MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 0 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Szolnok 0. május 0. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága

Részletesebben

Képzés leírása. A résztvevő a vizsga keretében konkrét veszteségcsökkentő projektet valósít meg a munkahelyén.

Képzés leírása. A résztvevő a vizsga keretében konkrét veszteségcsökkentő projektet valósít meg a munkahelyén. Képzés megnevezése: LEAN Menedzsment Koordinátor Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a vizsga keretében konkrét veszteségcsökkentő projektet valósít meg a munkahelyén. A résztvevő

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben

A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Magyarország növekedési kilátásai MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái versenyképességi szemléletben Chikán Attila igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tudnivalók Segédanyagok Jegyzet, előadásvázlatok, munkafüzet Példatár, konzultáció, képletgyűjtemény Elméleti kérdések kidolgozása

Részletesebben

A Lean menedzsment és bevezetése

A Lean menedzsment és bevezetése A Lean menedzsment és bevezetése A mai üzleti környezetben és kiélezett versenyben felértékelődik a vevői igények minnél magasabb szintű kielégítésének képessége. Ami tegnap elég volt, az mára már kevés

Részletesebben

Ipar 4.0 digitális technológiák alkalmazásának új kihívásai és lehetőségei

Ipar 4.0 digitális technológiák alkalmazásának új kihívásai és lehetőségei Ipar 4.0 digitális technológiák alkalmazásának új kihívásai és lehetőségei Lean gyártás, digitalizáció és szimuláció Pfeiffer András MTA SZTAKI Fraunhofer Projektközpont 2016. 09. 16. Tartalom Bevezetés:

Részletesebben

Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése. 1. A logisztika kialakulásának története

Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése. 1. A logisztika kialakulásának története Menedzsmentfórum:2001-04-22 A logisztika fogalmának rövid ismertetése 1. A logisztika kialakulásának története A logisztika fogalma először a haditudományokban jelent meg, a római hadseregben az úgynevezett

Részletesebben

A L E A N menedzsmentalapjai

A L E A N menedzsmentalapjai A L E A N menedzsmentalapjai Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S A lean management stratégiai elemei 1. Integrált minőségmenedzsment TQM Kaizen Minőségkör nulla hiba 2. Piacorientált

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat

Részletesebben

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor Üzleti intelligencia (Teljesítmény menedzsment) Web Scorecard & Műszerfal Excel Email riasztás Riportok Irányít Összehangol Ellenőriz Stratégia Stratégia

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése

Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Fejlesztés-tervezés színterei Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek értékelése, intenzifikálása Új termelési logisztikai rendszer tervezése Termelési

Részletesebben

BKÁE, közgazdász (Főszakirány: termelésmenedzsment és logisztika; Mellékszakirány: alkalmazott statisztika)

BKÁE, közgazdász (Főszakirány: termelésmenedzsment és logisztika; Mellékszakirány: alkalmazott statisztika) Matyusz Zsolt adjunktus Gazdálkodástudományi Kar Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1999-2004 BKÁE, közgazdász (Főszakirány: termelésmenedzsment és logisztika;

Részletesebben

The Leonardo Way Lean Road Map Lean Management Bevezetési Útmutató 2010 Leonardo Group

The Leonardo Way Lean Road Map Lean Management Bevezetési Útmutató 2010 Leonardo Group The Leonardo Way Road Map Management Bevezetési Útmutató 2010 Leonardo Group Bevezetés Köszönöm, hogy letöltötte ezt az anyagot. Edwin Kotter vagyok, a Leonardo Group Kft ügyvezetője. Egyre több vállalat

Részletesebben

Logisztikai menedzsment mesterképzési szak. Záróvizsga A tételsor

Logisztikai menedzsment mesterképzési szak. Záróvizsga A tételsor Logisztikai menedzsment mesterképzési szak Záróvizsga A tételsor 1. A logisztika fogalma, logisztikai rendszerek. A logisztika térhódításának okai, célja, feladatai és területei; a logisztikai rendszer

Részletesebben

Lean menedzsment alapjai - tételek

Lean menedzsment alapjai - tételek Lean menedzsment alapjai - tételek Az alábbi tételek visszaköszönnek majd a vizsgán. A válaszok a főbb kiindulási gondolatokat közlik, természetesen mindegyikhez átfogóbb (kidolgozott) válaszokat kell

Részletesebben

LEAN Menedzsment. Célcsoport

LEAN Menedzsment. Célcsoport LEAN Menedzsment Minden vállalat egyik alapvető célja, hogy fejlessze termékei/szolgáltatásai minőségét, csökkentse, a költségeket növelje versenyképességét. A felvázolt célok elérésének számos eszköze

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM és a 12/2013 (III.28) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM és a 12/2013 (III.28) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM és a 12/2013 (III.28) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Tájékoztató A vizsgázó

Részletesebben

Paradigmák az ellátási láncban

Paradigmák az ellátási láncban Prof. Dr. Szegedi Zoltá egyetemi taár, Logisztika- & Ellátási lác meedzsmet Szécheyi Istvá Egyetem Paradigmák az ellátási lácba OPTASOFT koferecia 204. ovember 25. 204..25. szegedi.zolta@sze.hu A logisztika-

Részletesebben

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium).

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium). A szakirodalmi idézések és hivatkozások rendszere és megadásuk szabályai A bibliográfia legfontosabb szabályai Fogalma: Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az

Részletesebben

Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök

Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök Logisztikai menedzsment mesterszak komplex államvizsga témakörök 1. Fogyasztói értékelőállítás A fogyasztói igény és a fogyasztói érték fogalma, típusai, dimenziói és előállítása. A termelés, a logisztika

Részletesebben