Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek:

Átírás

1 GAZDASÁGINFORMATIKUS (BSC) ALAPKÉPZÉSI SZAK A képzésért felelős kar: Szakfelelős oktató: Gazdálkodástudományi Kar Dr. Gábor András egyetemi docens Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), szakképzettség: gazdaságinformatikus a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Information Technologist Képzési terület: informatika Képzési ág: informatikai A képzési idő félévekben: 7 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok, a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására, az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére, az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek: a közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazására; az üzleti problémák IT-vel támogatott megoldására; szakképzettségüknek megfelelő feladatok felelősségteljes végrehajtására; az adott szakterület új ismereteinek és eredményeinek a befogadására; folyamatos tanulásra, saját tudásuk bővítésére, új kompetenciák elsajátítására; kommunikációs készségük, tárgyalóképes idegennyelv-ismeretük birtokában partnerekkel, gazdasági, közgazdasági szakemberekkel, informatikai fejlesztéseket végző munkatársakkal való hatékony együttműködésre. Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok a szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására; rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés és/vagy számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára; adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására; a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére; az üzleti és informatikai szakemberekkel együttműködve, felhasználva a leghatékonyabb IT-megoldásokat a gazdasági problémákra megoldási változatok készítésére, informatikai támogatás és/vagy fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására; a szervezet informatikai egységének menedzselésére, a működtetési kockázatok kezelésére, kisebb fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására, informatikai feladatok outsourcing megoldásaiban és auditálásában az együttműködésre; gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására operatív, menedzsment-szintű és felsővezetői információigények meghatározására és kielégítésére, vállalatirányítási és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermozgatási feladatainak ellátására). A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: kredit analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány, egyéb természettudományos ismeretek; gazdasági és humán ismeretek: kredit

2 közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EU-ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan); szakmai törzsanyag: kredit rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok), szoftvertechnológia modul (programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés); információrendszer modul (adatbázis-kezelés, IRarchitektúrák, -fejlesztés, -menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások); differenciált szakmai ismeretek. Választható szakirányok: Üzleti informatika szakirány A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az üzlet és a technológia közti szakadék áthidalására, közép- és nagyvállalatok informatikai alkalmazásainak tervezésére, fejlesztésére, szolgáltatás mendezsmentjére, tanácsadásra, IT rendszerek ellenőrzésére, Módszertani felkészültségük révén szervezési és technológiai problémák megoldására, Informatikai menedzser szerep betöltésére. Közszolgálati informatika szakirány A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a közszolgálat speciális elvárásainak megfelelően tanácsadói szerepben fejlesztéseket segíteni, közszolgálati szervezetben az IT mendezser szerepkört betölteni, közép- és nagyszervezetek informatikai alkalmazásainak tervezésére, fejlesztésére, szolgáltatás menedzsmentjére, módszertani felkészültségük révén szervezési és technológiai problémák megoldására. Alapos ismeretekkel rendelkeznek az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos szervezési és technológiai területeken (nem csak a közszolgálatban kamatoztatható!) E-business szakirány A szakirány hallgatói átfogó ismereteket szereztek a kaleidoszkóp szerű e-világ működéséről, üzleti modellekről, az online üzleti, az e-kereskedelmi megoldásokról, az e-business alapvetéseiről, gazdasági törvényszerűségekről, az egyes informatikai megoldásokról (pl. portál technológiákról). Az átfogó informatikai és gazdasági ismeretek birtokában a hallgatók képesek lesznek az e-business területén működő hagyományos és online vállalkozások stratégiai, taktikai, operatív kérdéseire választ találni, elemző-tervező és vállalkozást működtető menedzseri feladatokat ellátni. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Felkészítés mesterszakra, tehetséggondozás: A Gazdaságinformatikus alapszakra többféle mesterképzés épülhet. Az alapképzéshez tematikájában szorosan kapcsolódó mesterszak a Gazdaságinformatikus MSc (Üzleti és Közszolgálati informatika, E-business valamint Modellezési szakiránnyal), ez tartalmában a hagyományos szakosított MBA kurzusokhoz áll a legközelebb. A hallgatók továbbtanulásra való felkészítése az alapszakon belül a hatodik-hetedik szemeszterben sorra kerülő egyéni projektmunkában valósítható meg leginkább. A képzésnek ebbe a szeletébe a későbbi felhasználók, alkalmazók könnyen bevonhatók. A kölcsönös érdekek miatt a rendszerszállítók, szoftvergyártók, rendszerintegrátorok szintén érdekeltek a kurzusok gyakorlati orientációjának kialakításában. Ez legalább három előnnyel jár: (1) a gyakorlat nagyon szoros ellenőrzése és visszacsatolása az oktatáshoz, minőségi kontroll, (2) a végzés utáni elhelyezkedés nem egy adott időpontra szűkül, hanem hosszabb időszakot átfogó folyamatos tevékenység, (3) az üzleti és közszolgálati szféra intenzív bekapcsolása lehetővé teszi a pályaorientációs és specializációs célú, rövid ciklusú tanfolyamok indítását is.

3 Gazdaságinformatikus (BSc) alapképzési szak mintatanterve (7 félév) Tárgynév Jelleg Számon-kérés Félév Félév Félév Félév ea sz ea sz ea sz ea sz ea sz ea sz ea gy Analízis K v Tallós Péter Matematika Tanszék Gazdaságinformatika alapjai K v Cser László Számítástudományi Tanszék Összehasonlító Gazdaságtan Közgazdaságtan K v Bara Zoltán Tanszék Statisztika I. K v Vita László Statisztika Tanszék Vállalatgazdaságtan K v Czakó Erzsébet Üzleti Gazdaságtan Tanszék Jog K v Balásházy Mária Üzleti Jogi Tanszék Lineáris algebra K v Tallós Péter Matematika Tanszék Számítástudomány K v Tasnádi Attila Matematika Tanszék Számítógép architektúra K v Csala Péter Számítástudományi Tanszék Információmenedzsment K gy Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék Operációs rendszerek K v Cser László Számítástudományi Tanszék Szoftver-technológia I. K gy Bíró Miklós Információrendszerek Tanszék Valószínűségszámítás K v Racsmány Anna Matematika Tanszék Vezetés-szervezés K v Dobák Miklós Vezetéstudományi Intézet Adatbázis rendszerek K v Quittner Pál Számítástudományi Tanszék Operációkutatás K v Temesi József Operációkutatás Tanszék Statisztika II. K v Vita László Statisztika Tanszék Számítógép-hálózatok K v Csala Péter Számítástudományi Tanszék Szoftver-technológia II. K gy Bíró Miklós Információrendszerek Tanszék Informatikai rendszerek fejlesztése K v Csetényi Arthur Számítástudományi Tanszék Vállalati pénzügyek K v Fazakas Gergely Pénzügy Tanszék Számvitel alapjai K gy Lukács János Pénzügy Tanszék Nemeslaki K v 5 Bevezetés az E-businessbe András E-Business Kutatóközpont Médiagazdaságtan K v Urbán Ágnes Média, Marketingkomm. és Telekommunikáció Tanszék Menedzsment kontroll (Controlling) K v Bodnár Viktória Vezetéstudományi Intézet Minőség, audit K v Kő Andrea Információrendszerek Tanszék Óraszám össz. Kredit Tárgyfelelős Tanszék

4 Integrált rendszerek fejlesztése K v Ternai Katalin Információrendszerek Tanszék Emberierőforrás-menedzsment K gy Takács Sándor Szervezeti Magatartás Tanszék Szervezeti magatartás K v Bakacsi Gyula Szervezeti Magatartás Tanszék Infrastruktúra menedzsment K v Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék Szakszeminárium K gy Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék 151 Üzleti informatika szakirány ERP I. K gyj Ternai Katalin Információrendszerek Tanszék ERP II. K gyj Ternai Katalin Információrendszerek Tanszék Üzleti intelligencia K gyj Kő Andrea Információrendszerek Tanszék Folyamat-menedzsment K gyj Gábor András Információrendszerek Tanszék Modellezés K gyj Lovrics László Információrendszerek Tanszék Tudásmenedzsment K gyj Kő Andrea Információrendszerek Tanszék Szakszeminárium, diplomamunka K gyj Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék Közszolgálati informatika szakirány Térinformatika K gyj Detrekői Ákos Információrendszerek Tanszék Infrastruktúra-menedzsment a K gyj közigazgatásban Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék Dokumentum-menedzsment K gyj Lovrics László Információrendszerek Tanszék E-government K gyj Molnár Bálint Információrendszerek Tanszék Folyamat-menedzsment K gyj Gábor András Információrendszerek Tanszék Üzleti intelligencia K gyj Kő Andrea Információrendszerek Tanszék Szakszeminárium, diplomamunka K gyj Szabó Zoltán Információrendszerek Tanszék E-Business szakirány A digitális világ gazdaságtana K gyj Kis Gergely E-Business Kutatóközpont E-kereskedelem K gyj Kis Gergely E-Business Kutatóközpont Internet alkalmazásfejlesztés K gyj Fodor Szabina Számítástudományi tanszék Tudásmenedzsment K gyj Lovrics László Információrendszerek Tanszék Portáltechnológiák I K gyj Kis András Számítástudományi tanszék Portáltechnológiák II K gyj Kis András Számítástudományi tanszék Szakszeminárium, diplomamunka K gyj Nemeslaki E-Business Kutatóközpont

5 19 30 András VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK V v Idegen nyelv Kr gyj TESTNEVELÉS Kr ai Jelleg - K-kötelező, KV-kötelezően választható, V-választható, KR-kritérium tárgy Számonkérés módja: v-vizsga, gyj-gyakorlati jegy Félévi kreditek A tantárgyak tantárgyi adatlapját a > Hallgatói információk > Operatív tantervek tárgyneveire kattintva, illetve az illetékes tanszékek honlapján olvashatják el. Ez a dokumentum tartalmazza az adott tárgy tantárgyi kódját, magyar és angol nyelvű megnevezését, a tanórák számát, a kreditértékét, meghirdetésének gyakoriságát, az oktatás nyelvét, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tárgy típusát, illetékes tanszék és tárgyfelelős, valamint a tárgy oktatóinak megnevezését, a tantárgy tartalmát, a számonkérési és értékelési módokat, irodalmat, stb.