Disznóölés Magyarországon 1990-2011

AGROFEED A Z AG RO F E E D K F T. S E R T É S H Í R L E V E L E 2011. 4. negyedéves szám Disznóölés Magyarországon 1990-2011 Az elmúlt évszázadban a sertéstenyésztés sikerágazatként járult hozzá a magyar gazdaság eredményéhez. A 80-as évek óta ez a sikeres ágazat folyamatos veszteségeket szenvedve jelenleg csak vegetál. 1984-ben még közel 750 ezer kocát tartottak Magyarországon. Ma ez nem éri el a 200 ezer darabot! A 80-as évekig a magyar sertéstenyésztés majdnem képes volt lépést tartani a sertéstenyésztésben vezető piaci pozíciókat betöltő európai országokkal. 9858 S e r té s A ny a k o c a e ze r d a ra b 8664 6175 749 672 5522 5042 4287 3915 3955 485 456 356 312 293 4094 3683 3181 3000 282 281 250 225 185 Törzstenyészeteink elfogadható teljesítményt nyújtó genetikával látták el a termelő üzemeket és az akkor még intenzíven működő háztáji egy részét. A háztáji gazdaságok ugyan jelentős százalékban gyártották a gyenge vágóértéket produkáló vágósertést, de ezt az akkori piac még elviselte. Volt viszont egy jelentős előnyünk, az állategészségügyi státuszunk. A 80-as években Európában megjelenő betegségektől Magyarország a 90-es évek közepéig mentes volt. Ebben az időben Nyugat-Európa már úszott a PRRS és Cirkovírus betegségekben. Ekkor ahelyett, hogy minden erőnkkel megpróbáltuk volna ezeknek a betegségeknek a behurcolását megakadályozni, szélesre tártuk a kaput a nyugat-európai hibridek PRRS fertőzött tenyész és hízó alapanyaga előtt, és állami támogatással (!)megfertőztük az ország sertésállományát a betegséggel. Ez a betegség új fejezetet nyitott a magyarországi sertéstenyésztés történetében, hiszen a fertőzött állományok jelentős hozamvesztesége és a drasztikusan megnövekedett gyógyszerköltség az egyébként is gyenge jövedelmezőséget veszteségbe taszította. Közben a 70-es 80-as évek elején épült telepek teljes fizikai és erkölcsi amortizációja lezajlott. A teljesen elhibázott fejlesztési koncepciók, amelyekre a támogatásokat igényelni lehetett sok esetben alig javították a termelés hatékonyságát. A régi épületekbe rengeteg kompromisszummal beleerőltetett technológiák messze nem az elvárt szinten termelnek. Közben a korábban még működő magyarországi törzstenyészetek nagy része felszámolásra került, eltűnt. A jelenleg működő törzstenyészetekben található tenyészállatok létszáma olyan csekély, amely populáció teljesítménye ma már nagyon nehezen képes versenyezni a közben megjelenő nyugati hibridekkel. Tőlünk nyugatra viszont hatalmas ütemben fejlesztették az ágazatot. Évente új technológiák jelentek meg, amelyekkel kiszolgálták a szapora, nagy teljesítményű kocaállományokat, illetve az eddig elképzelni sem mert 8501000 gramm napi testtömeg gyarapodást produkáló végtermék hízókat. Ehhez természetesen megteremtették a takarmányozási hátteret is. Így egy kocától évente 5-8 hízóval többet bocsátanak ki, mint a magyar átlag. A piac ezt a teljesítményt árazta be. Ezzel az árral kellene versenyeznünk! Ehhez viszont ezt a teljesítményt kellene produkálni. Ennél gyengébb teljesítménnyel a sertéstartók egyre gyakrabban termelnek veszteséget. A setés ágazat alacsony jövedelmezősége, illetve a veszteséges termelés évek óta tartó folyamat. A kisüzemi termelés reakciója a leggyorsabb, így azokból a falvakból is eltűnt a sertéstartás, amelyek hagyományosan sertéstartó vidékek voltak. Jelenleg ki lehet mondani, hogy nincs sertés a háztájiban. A falvakban csak nagyon kevesen vállalkoznak arra, hogy állattenyésztéssel foglalkozzanak. Ezen keveseknek meg kell küzdeni a magyar falut lakóparknak tekintő többséggel, akik nem viselik el a falu belterületén, vagy közelében működő állattartó telepet. (Finnyás honfitársainknak javasolnám, hogy tegyenek egy körutazást ausztriai vagy bajorországi falvakba.) Még a korábban hagyományosan állattenyésztéssel foglalkozó önkormányzatok is gyakran korlátozzák a település közigazgatási határain belül tartható állatok létszámát. Legtöbb helyen ezt 49 sertésben határozták meg Az Európai Unió országaiból korlátozás nélkül érkezik Magyarországra a sertéshús. Ezzel a vágósertés árát a húsiparok, illetve a multinacionális láncok mindig kordában tartják. Az árak letörésében nagy szerepe van a feketegazdaságnak, az ÁFA-val történő spekulációnak is. Ezen kívül természetesen az euro-forint árfolyam is meghatározó az ár kialakítása szempontjából. Az árversenyben csak a már említett paramétereket produkáló termelők képesek eredményesen, vagy nulla körüli jövedelmezőséggel termelni. (kocánként 24 hízósertés, 3,0 kg/kg alatti telepi fajlagos takarmány felhasználás.) A feladat az ezen paraméterek melletti termelési szint megszervezése. E nélkül nem nőni, hanem továbbra is csökkenni fog a magyarországi kocaállomány. A maradék termelő üzemek pedig lassan külföldi tulajdonba kerülnek (dán, német, olasz, osztrák). Ez a folyamat Szlovákiában már lezajlott, ahol a sertésállomány nagyobbik hányada dán termelői csoportok kezében van. Sajnos erre a magyar sertés ágazatnak is meg van miden esélye. Ezt kellene elkerülni. Bolla Kálmán

Energo-Appetit premix hízlalási eredménye Zalában Betelepítés ideje Nyitólétszám db Nyitó súly kg Nyitó átlagsúly kg/db Vágás időpontja Levágott db Zárósúly kg Elhullás db Elhullási % Elhullás súlya kg Záró átlagsúly kg/db Ráhizlalt súly kg Ráhizlalt súly kg/elhullással Tak. napok száma Felhasznált takarmány kg Átlagos bentállási idő Napi súlygyarapodás g/nap Fajlagos tak. kg/kg Fajlagos tak. kg/kg elhullási súly nélkül Napi takarmány felvétel kg/nap 2011.07.04. 300 6600 22,00 2011.09.30-10. 20. 297 38250 3 1,00 160 128,79 31650 31810 29438 84350 99,1 1081 2,65 Turnusonként 300db sertést hizlalok Zala megyében, pórszombati telepemen. A legutóbbi malac csapat az előző turnushoz hasonlóan a felvidéki Bősről származott egy dán tulajdonú sertéstelepről, genetikáját tekintve Danbred. Az állomány nyáron, 22kg-os átlagsúlyban érkezett a hizlaló telepre. A malacok homogének és egészségesek voltak. A megelőző turnus tapasztalatai alapján már tudtuk, hogy a szlovákiai telepen jelen van a sertés dysenteria, ezért a késztakarmányba még egy speciális kiegészítő terméket is kevertettem. A hizlalást 3 takarmányozási fázisra bontottam, a malacsüldő-hízó takarmányok az Agrofeed Kft. Energo-Appetit premixéből lettek felkeverve különböző bekeverési arányokkal. A takarmány tartalmazott még savanyítót a malac fázisban, és NSP enzim valamint toxinkötő kiegészítést a malac illetve a süldő szakaszban. A malacok fogadáskor még ivóvízen keresztül Tiamulin és Doxyciklin gyógykezelést kaptak. Az állomány a hizlalási időszakban nagyon szépen, és egységesen fejlődött. A 3db elhullás mellett mindössze 3db sertés maradt el a többitől, de még ezek is átlagban elérték 105kg-ot a turnus végére. Az egy kilogramm élősúly nettó takarmány költsége 193,22Ft volt. A hizlalást összességében sikeresnek értékelem. Vizdák Tamás 2,67 2,87 Fókuszban a sertésinfluenza Egy kis történelem 1918-ban az emberi és sertésinfluenza néhány hónap alatt az emberi szervezet számára végzetes formába mutálódott, így az emberiség történetének egyik legtöbb áldozatot szedő járványa indult útjára. Az eredeti elmélet szerint a gyilkos törzs az embereket könnyebben megfertőző sertésinfluenza és madárinfluenza kombinációjából Esküszöm jött létre egy sertésben, amely ugyanabban az időnem én voltam! ben mindkét vírussal megfertőződött. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói azonban a megmaradt szövetminták alapján megállapították, hogy a járvány előtt közvetlenül elterjedt két vírustörzs génrészleteinek egyesülésével jött létre. A kutatók szerint ebben a különleges génben bekövetkező változások a vírust felismerhetetlenné tették az immunrendszer számára és ez okozta a járvány súlyosságát. Az influenza és szövődményei világszerte több millió áldozatot követeltek. 2006-2007-ben a madárinfluenza genetikai anyagában végbement változások képessé tették a vírust az emberi szervezetben való megtelepedésre, amely egy újabb világméretű járvány kirobbanásával fenyegetett. 2009 márciusában és áprilisában Mexikóban több, mint 1000 esetben mutattak ki emberekben a H1N1 okozta sertésinfluenzát, későbbi nevén új influenzát, majd az egyre növekvő megbetegedések és halálozások következtében a járványról szóló hivatalos bejelentés 2009. április 23-án született meg. Április 25-én a WHO bejelentette, hogy mexikói eset következményei kiszámíthatatlanok lehetnek, akár világjárvány is lehet belőle. Április 26-án Új-Zélandon Mexikóból hazaérkezett diákoknál mutatatták ki az új influenzát. Április 27-én Európában elsőként Spanyolország jelezte az ország első sertésinfluenzás megbetegedését. Magyarországon május 29-én mutatták ki először az új influenzavírust. Június 11-én a WHO világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát. 2009. november 7-ei jelentésük szerint: több mint 207 ország jelentette be addig a 2009-es H1N1 pandemikus vírus laboratóriumban megerősített eseteit, köztük 7820 halálesetet.

kezéssel, beteg vagy tünetmentes hordozók útján terjed. Bár a leggyakoribb fertőzési forrás a fajtán belüli átvitel, ezen kívül kimagasló vírusforrásnak számít az ember és a madár is. Az esetek döntő hányadában cseppfertőzés útján jut át egyik állatról a másikra, de egyes kutatások szerint a vírus levegőben akár 3 km-es távolságra is terjedhet. Bármely korosztályt érintheti, a legnagyobb kártételt a még naiv állományokban okozza. Az endemikus telepeken a betegségből kilábalt tenyészállatok segítik fenntartani a folyamatos fertőzéses nyomást, így lehetővé teszik, hogy a betegség a telepen évről évre megjelenjen. Miért retteg a világ az influenzáktól? A kérdést pontosabban úgy tehetjük fel, hogy miért jelent évről évre gondot az influenza és miért kell elkülönítenünk egymástól olyan betegségeket, mint a H1N1 és a szintén H1N1 okozta 2009-es új influenza. Az új influenza okozta új zélandi esetnél az előzetes genetikai vizsgálat azt találta, hogy az új törzs hemagglutinin (HA) génje az Egyesült Államokban 1999 óta ismert sertésinfluenza víruséhoz hasonlít, a neuraminidáz (NA) és mátrix protein (M) azonban inkább az európai sertésinfluenza dokumentált formájára. Nincs korábbi adat ilyen genetikai szerkezetű vírusokról emberekben vagy sertésekben. A hemagglutininek és neuraminidázok az influenzavírusok burkából kiálló fehérje-részecskék, amelyeknek a vírus gazdasejtbe történő bejutásában és a fertőzés megeredésében van jelentős szerepük. A fehérje-részecskék egymással változatosan kombinálódhatnak, ezért nagyon sokféle influenzavírus altípus fordulhat elő, így joggal kijelenthetjük, hogy a legváltozékonyabb vírusok közé tartoznak. Gyakran az is előfordul, hogy az egyazon sejtbe bejutott többféle influenzavírus örökítő anyagának egy része egymással kicserélődik, és az így kialakuló új vírusváltozatok újabb és újabb influenzajárványokat képesek elindítani. A sertésinfluenza az A-típusú influenzavírusok közé tartozik. Három fő altípust különíthetünk el sertésben, a H1N1-et, a H1N2-t és a H3N2-t, amelyeken belül további, különböző megbetegítő képességű törzsek vannak. A sertésinfluenza nemzetközileg ismert angol rövidítése SIV swine influenza virus. A sertések közti fertőzési arány magas, az érintett állatok száma elérheti akár a 100%-ot is, ugyanakkor a halálozási arány alacsony, általában 1-4 százalék körül mozog. A sertésinfluenza terjedése sertésben A vírus a levegő útján, közvetett és közvetlen érint- Körfejlődését tekintve a belélegzett kórokozó az orr és felső légút csillós hámsejtjeiben szaporodik, majd 2-3 nap múlva a kisebb bronchusok és alveolusok hámsejtjéhez is eljut. A kialakuló heveny gyulladás következtében tapasztalhatjuk az influenza jellemző légúti tüneteit, a hörgői típusú köhögést, valamint a nehézlégzést. Az influenza okozta betegség tünetei 4-7 nap alatt rendeződnek, ugyanakkor a légúti és tüdő károsodás következtében a másodlagos korokozók is nagyobb arányban jutnak szerephez. Így az influenza okozta interstitialis tüdőgyulladást csak ritkán látjuk, a kórbonctani képet rendszerit a haemophilus, bodretella, pasteurella, mycoplasma, actinobacillus, stb. okozta hurutos, hurutos-gennyes, vagy kruppos tüdőgyulladás uralja. A fertőződés utáni aktív immunitás körülbelül 6-12 hét, így állományon belül a fogékony újszülöttek és már anyai immunitástól nem védett süldők okozzák a legtöbb problémát. A betegség lefolyását és kialakulását súlyosbító tényezők: az őszi és téli időszak, a rossz ventilláció és az állatok folyamatos keveredése. A sertésinfluenza tünetei A rövid 12-48 órás lappangási időszak után rendszerint gyors és drámai változásokat látunk a telepen, főként a növendék állományra fókuszálva. Két-három nappal a fertőződés után az állatok nagy része étvágytalanná válik és súlyos, a gondozók jelzése alapján szinte halálán lévő beteg képét mutatja. A levertség hátterében a hirtelen felszökő láz áll, amelyet tüsszögés, köhögés és nehézlégzés kísér. A szemben kötőhártya gyulladás és váladékozás, az orrban pedig savós-nyálkás váladék látható. Ha tehát a telepi dolgozó arra panaszkodik, hogy az állatok egyik napról a másikra nem esznek, elfekszenek és csipásak, akkor érdemes az influenza fertőzés lehetőségét felvetni. A magas testhőmérséklet vemhes állatoknál vetélést, magzatveszteséget, vagy életképtelen malacok és holtellések számának növekedését okozza. Bár a betegség néhány nap alatt lecseng, de a vírus testsúlycsökkentő és növekedést lassító hatásából adódóan a fertőzött állatok akár 5-6 kg-ot is veszíthetnek vágósúlyukból, ami a sertéstelep számára anyagi kárt jelent. A szopós malacok rendszerint tünetmenetesek vagy csak enyhébb tünetek észlelhetők rajtuk, köszön-

hetően a kolosztrum biztosította immunitásnak. Súlyosabb és látványosabb tünetek csak akkor mutatkoznak, amikor a vírus először kerül be az állományba. A jelentkező tünetek a láz, a köhögés és a tüdőgyulladásból eredő nehézlégzés. Kocák esetében elszórtan köhögés, nehézlégzés és láz, valamint ez utóbbiból eredő szaporodásbiológiai problémák jelentkezhetnek. A reprodukciós problémáknak a fertőződés idejétől függően három féle formáját különíthetjük el. Ha a koca a vemhesség előtti 21 napban betegszik meg az embriók nem tudnak kialakulni, így megnövekszik a ciklusra visszaivarzók száma. Amennyiben a termékenyítés után az állat az első 14-16 napban fertőződik, az esetlegesen már fennálló vemhesség megszűnik és a koca késve, időn túl ivarzik vissza. Ha a fertőződés a vemhesség első 5 hetében következik be, az embriók elhalnak, felszívódnak a kocánál pedig álvemhességet vagy vehemlétszám jelentős csökkenését tapasztalhatjuk. Azaz az ebben a stádiumban történő embriófelszívódás hatása lehet a későbbi alomméret és létszám csökkenés egyik oka is. Amennyiben a fertőződés a vemhesség végén történik, vetélés, koraellés vagy mumifikált malacok születése fordulhat elő. A tenyészkocák esetében tehát az influenzára a következő esetekben kell gondolni: megnövekedett visszaivarzás 21 napra megnövekedett cikluson kívüli visszaivarzás megállapított vemhes kocák leellési százalékának csökkenése alomméret csökkenésének gyakoribb előfordulása ellés hosszának elhúzódása életképtelen, holt és mumifikált malacok számának szignifikáns megnövekedése a koraellések száma megemelkedése választás utáni ivarzás jelentkezésének késése A kanok estében a betegség miatt kialakuló magas testhőmérséklet a spermiumok károsodását és a termékenyítő képesség akár 4-5 hetes csökkenését okozhatja. Utóneveldei malacok és hízók esetében a betegség jelentkezésének tekintetében két formát különböztethetünk meg. Heveny esetben a rövid, legfeljebb két napos lappangási idő után egy gyorsan fellobbanó megbetegedést és drámai szinten romló állományt látunk. Klinikai tünetekben az egyik nap még egészségesnek látszó állományban másnapra az állatok zöme elfekszik, étvágytalanná válik és súlyos köhögés, valamint nehézlégzés tüneteit mutatja. A súlyos klinikai kép ellenére az elhullás nem növekszik drámaian, és ha az állomány kevésbé terhelt egyéb tüdőgyulladást okozó kórokozóval, akkor az állatok néhány nap alatt visszatérnek a nyugalmi állapotba. Miután ez az eset csak kivételes helyzetben lévő állományokra lehet igaz, így a betegség jelentkezésekor a másodlagos és további kártétel megelőzésére antibiotikum használata elkerülhetetlen lesz. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, ahol az influenza már endemikussá vált, a telep életének, járványtani helyzetének részét képezi a betegség. Amennyiben a vírus folyamatosan cirkulál az állományban, gyakoribbak az egyedi, vagy kisebb csoportokat érintő megbetegedések. Ezek súlyosabb formában csak akkor jelentkeznek, ha a sertés légzőszervi komplexében (PRDC) részt vevő kórokozók közül több is jelen van a telepen. Az állomány folyamatos influenza terheltsége tehát nagy mértékben rontja a telepi légzőszervi problémák helyzetét. A légző felület nagymértékű csökkenésével pedig súlyos gazdasági kártétellel is számolhatunk. Diagnosztika Kevés olyan sertésbetegség van, ami ennyire drámaian és gyorsan fekteti le az állományt, így a klinikai tünetek jelentkezése első helyen szerepel a diagnosztikai megítélésben. Ezen kívül vérvizsgálattal is igazolhatjuk a különböző altípusok jelenlétét és mozgását az állományban. A klinikai tünetek jelentkezésekor, majd 2-3 hét múlva levett vérben jelentkező ellenanyagszint növekedés szintén igazolhatja a betegség jelenlétét és aktív tevékenységét. A vírus könnyen igazolható és azonosítható orrtampon vagy toroktampon mintából is. Telepi körülmények közt a betegség igazolására rendszerint mind a vérvizsgálatot, mind az orrtampon mintát elvégezzük. Differenciáldiagnosztikai szempontból a PRRS, a PCV-2, a torzító orrgyulladás, az orbánc és a Mycoplasma hyopneumoniae jöhet számításba. Ezek (folyamatos) diagnosztikai megítélésére főleg endemikusan fertőzött állományokban van szükség, hogy folyamatosan elemezni lehessen a különböző kórokozók kártételének valószínűségét. Gyógykezelés Természetesen az influenzának, mint vírusnak specifikus terápiája nincsen. A megelőző vagy gyógykezeléseket a másodlagos bakteriális kórokozók hatásának kivédésére kell alapozni. Az antibiotikumok használatát az állomány érintettségétől függően egyedileg, hosszú hatású antibiotikum formájában, vagy csoportosan kell használni. Ez utóbbinál előnyben kell részesíteni a dozatronon keresztüli vízben adagolást. Miután az állatok levertek, nem szívesen esznek, így a takarmányban adott gyógyszer csak idő és pénzpazarlást jelent. Az antibiotikumok tekintetében elsőként a penicillin származékokat vagy tertaciklineket érdemes használni a hatékonyság függvényében. Megelőzés A gyógykezelésnél leírtaknak megfelelően a megelőzést egyrészt az egyéb telepi kórokozók csökkentésére kell alapozni. Másrészt a súlyos vagy

gazdaságilag meghatározó megbetegedések esetén a vakcinázást is fontolóba kell venni. Erre már hazánkban is van lehetőség multivalens, inaktivált vakcina használatával. Amennyiben a telepen a klinikai és kórbonctani kép, valamint a laboratóriumi eredmények alapján igazolhatóan problémát okoz a betegség, úgy a vakcinázásból eredő esetleges gazdasági haszon kiszámítása és modellezése után a vakcinázás elindítását nem szabad a további gyógyszerköltség emelkedés emlegetésének témakörébe venni. A fentiek mellett az állatok védelme érdekében fokozottabban kell figyelni a megfelelő technológiai körülmények biztosítására, a megfelelő szellőzésre, a zsúfoltság és stressz helyzetek csökkentésére és a kornak megfelelő hőmérséklet biztosítására. H1N1 kontra H1N1 az emberi tényező Ahogy azt korábban láthattuk a sertésinfluenza okozta emberi megbetegedések a 2009-es járvány előtt is előfordultak, általában a szezonális emberi influenzához hasonló tünetekkel. A 2009-es új influenza esetében a korai találgatások után az új vírus teljes genom leírását először atlantai kutatók bocsátották rendelkezésére 2009. április 27-én, május 6-án pedig winnipegi tudósok fejezték be az elkezdett vizsgálatokat. Eredményeink azt mutatták, hogy ez a törzs már több évvel az emberre való átterjedés előtt is mozgott a sertéspopulációk között, valószínűleg több kontinensen. Ezt igazolja az a vizsgálat is, ami szerint a 2007-ben Ohioban történt 25 ember és 160 sertés influenzás megbetegedés mindegyikét ugyanaz a H1N1 törzs fertőzte meg, amely emberi, és sertésinfluenza génanyagot tartalmazott. A kutatások mai álláspontja szerint valószínűleg az élő sertések Eurázsia és Észak-Amerika közti mozgása tette lehetővé az új H1N1 törzs létrejöttét elősegítő géncseréket. Bár a média évről évre igyekszik egy esetleges újabb világjárvány képét a közvélemény elé teríteni, annyiban sajnos igazuk van, hogy a legutóbbi járványokban szereplő H1N1 és a H5N1 (madárinfluenza) olyan instabilaknak bizonyultak, hogy emiatt nagyobb az esélye, hogy bármikor a jövőben genetikai anyagot cserélnek, miközben egy szezonális influenza vírus kisebb valószínűséggel vesz fel genetikai anyagot. Az emberekben jelentkező súlyos klinikai tüneteket és halálozást az okozta, hogy az új influenza erőteljesen roncsolja a tüdőhólyagocskákat, így gyakran alakul ki un. heveny légzési zavar szindróma (acute respiratory distress syndrome, ARDS). Ennek hátterében az áll, hogy a vírus intenzív immunválaszt vált ki, amely károsítja a légutak felszínének nyálkahártyáját, a tüdő légző felszínének csökkenését, légzéskárosodást, nagyon súlyos tüdővérzést, végül halált is okozhat. A folyamat gyógyulás esetén is maradandó tüdőkárosodást eredményezhet. Az influenzákra jellemző általános tünetek, mint láz, levertség, étvágytalanság, orrfolyás, torokfájás, émelygés, testi fájdalmak mellett az átlagosnál nagyobb mértékben fordult elő a hasmenés és a hányás. Bár a betegségre lassan már csak az újonnan kialakított oltópontok emlékeztetnek, az elnevezése még ma sem egységes. Leginkább elfogadott neve a Pandemic H1N1/09 virus, de eleinte sertésinfluenza néven is emlegették. Ez ellen azonban számos szervezet tiltakozott, mert alkalmas volt annak a tévhitnek a táplálására, hogy nem biztonságos a sertéshús fogyasztása. Hívják még új influenzának, amerikai új H1N1 -nek, 2009-es H1N1 influenzának. A magyar szakzsargonban az Influenza A(H1N1)v vagy új influenza A(H1N1)v 2009 vírus terjedt el. Hollandiában mexikói influenzának, Tajvanban H1N1 influenzának nevezik. A WHO az észak-amerikai influenza elnevezést preferálja, míg az Európai Bizottság az új influenza vírus nevet használja. Hívják akárhogy is, a leírtak alapján egyértelműen látható, hogy a jövőben még biztos fog fejtörést okozni mind az emberi, mind a sertés megbetegedések terén. Timeline marking evolution of H1 swine influenza viruses (illustration courtesy of Marie Gramer, University of Minnesota Veterinary Diagnostic Laboratory). Dr. Gombos László, állatorvos

Kocatakarmányozási görbék elméletben és gyakorlatban Ebben az összefoglalóban szeretnénk az esetleges félreértéseket eloszlatni, és rávilágítani azokra az általunk fontosnak tartott pontokra, melyek sok esetben félreértésekre adnak okot a telepi munkánk során. Ennek egyik fontos pontja a különböző kocatakarmányozási görbék a vemhesség alatt, amelynek jelentős hatása van a fialási, majd a választási koca kondícióra, és ezen keresztül a ciklusok alatt a koca teljesítményére, nem csak szaporodásbiológiai szempontból, hanem malacnevelési és tejtermelési szempontokból is. Sok esetben (genetikai cégek, takarmányos cégek) különböző kocatakarmányozási görbéket javasolnak és használnak. Ezeket röviden összefoglalva 3 nagy csoportba oszthatjuk: 1. Klasszikus emelkedő 3 fázisos. Klasszikus 2 fázisos. 3 fázisos csökkentett (általam ÖKO görbének nevezett) Még mielőtt a 3 görbét röviden jellemeznénk, érdemes összefoglalni, hogy a vemhes kocatakarmányozás fázisainak mik is lennének a feladatai (a mm értékek a P-2 ponton mért hátszalonna vastagságot jelentik): Első 30 vemhességi nap embrió megtartása» 2 3 kg/nap: kondíció és ciklusfüggő (vemhes kocatáp 14mm szalonna vastagság minimum) 30 90. napos vemhesség EZ A KONDÍCIÓ BEÁLLÍTÁS időszaka» (16-18mm, nem hízlalás!) 90 115. vemhességi napok» malacok méreti növekedése, méhkapacitás növekedése, felkészítés a fialásra (19-22 mm) Szoptatási fázis:» Malac táplálása és növekedése, kocakondíció megtartása, előkészítés a következő ivari ciklusra, és a megtapadási fázisra:» 21 naptól 3 mm tüsző atrófia elkerülése Ezek után érdemes áttekinteni a fenti fázisok alapján, hogy a görbék hogyan is igazodnak a fenti igényekhez: 1. Klasszikus emelkedő 3 fázisos Az első 30 napban már figyelembe veszi a kocakondíciót A 2. szakaszban kondíció szerint beállított adagot tartalmaz A 3. fázisban a malacok méreti növekedését jól kiszolgálja Vemhes koca takarmány görbék: a fialási kondíciót alapvetően meghatározzák! 28-35 napos szoptatásnál, télen-nyáron javasolt! - Klasszikus emelkedő görbe 3 fázisban (kondíció, vemhességi fázis szerint) 37,7-46,5 MJ ME/nap 3,0-3,7 kg 31,4-35,2 MJ-ME/nap 2,5-3 kg 25-29MJ-ME/nap 2,0-3,0 kg 3,09 kg/nap 35-40 nap 80 nap 110 nap 2. Klasszikus 2 fázisos Az első időszak és a második időszak is kondíció szerint beállítva van kivitelezve Figyelembe veszi a 3. fázis magasabb igényét is Vemhes koca takarmány görbék: a fialási kondíciót alapvetően meghatározzák! Beállt kocakondíció mellett javasolt. Egyszerűbb (Francia) - Klasszikus emelkedő görbe 2 fázisban (kondíció szerint) 3,3-3,5 kg 2,8-3 kg 3,03 kg/nap 35-40 nap 80 nap 110 nap 3. Öko görbe A 2. időszakban csökkentett adagot alkalmaz A 3. időszak figyelembe veszi az utolsó időszak megemelkedett igényeit. Vemhes koca takarmány görbék: a fialási kondíciót alapvetően meghatározzák! 21 napos, nagyon beállt, vagy túl kondíciós telepek részére, NAGY ODAFIGYELÉSSEL javasolt! - Öko görbe 3,0-3,7 kg 2,5-3 kg 2,71 kg/nap 2,0-2,4 kg 35-40 nap 80 nap 110 nap

Mint látható a 3 görbe esetén az első kettő közelítőleg hasonló, ám a 3. görbe középső szakasza eltér az előzőktől. Ennek oka, hogy ebben az időszakban a vehemnevelésre NEM fordít jelentős energiát a koca. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy MINDHÁROM görbe alkalmazható a telepeken, és lehet velük jó eredményt elérni, azonban mérlegelni kell a következőket alkalmazásuk előtt: A görbék 2. (középső) szakasza alkalmas a fiztatói kondíció veszteségek (testtömeg és hátszalonna) visszaállítására, valamint a koca mikroés makroelem tartalékainak feltöltésére úgy, hogy sem a vemhesülést sem a vehemnevelést NEM befolyásolja negatívan. Az első kettő (1, 2) görbe hazai viszonyok mellett optimális fiaztatói kondíció veszteség esetén fedezi a kocakondíció helyreállását a vemhesség alatt ciklusról ciklusra:» Az öko (3) és a klasszikus 2-3 fázisos görbék (1-2) között 42kg takarmány különbség van/ciklus. Ez megfelel: 42/5 = 8,4kg testtömeg-gyarapodásnak a vemhesség alatt (5 kg/kg a koca takarmányértékesítése)!» A fentiek szerint közelítőleg 10kg testtömeg veszteséget (4mm) tud pótolnia egy koca, az átlag, normál görbe etetésével (ezt nevezik optimális fiaztatói kondíció veszteségnek!) Az Öko görbe csak kiválóan kondicionált kocaállomány esetén, és sok esetben 21 napos szoptatási idő esetén javasolt hosszútávon, hiszen ha a fiaztatói kondícióveszteségünk nagyobb, mint 10kg (4mm P-2), akkor azt nem tudja helyreállítani e görbe mellett a koca a vemhesség 2. szakaszában (csökkentett adag). Hazai körülmények között a továbbiakban mérlegelni kell néhány befolyásoló paramétert:» A nyári csökkent takarmányfelvétel miatt szeptemberre nő a sovány kocák aránya a választásra»» Sok esetben szalmázott vemhes kocaszállásokat alkalmazunk, ahol a koca szabadon fogyaszthat a szalmából, melynek negatív fehérjehatása van! A téli kocaszállások hőmérséklete sok esetben nem éri el a takarmányozási görbék által alapul vett, úgynevezett termo-neutrális zónát, amely a sertés esetében 19-20 Celsius fok. Ebből következik, hogy az aktuális görbét a teremhőmérsékletekhez javasolt korrigálni időszakosan: A takarmánygörbét a kondíció mellett a HŐMÉRESÉKLET befolyásolja a legnagyobb mértékben! (tél-vemhes szállás-szalma) 20 C alatt 14 fokos istálló normál görbe középső fázis: 3,2-3,3 kg/koca/nap Minden 1 C-kal ez alatt a kocák takarmányigénye 4%-kal nő Sok szó esik a fentiek által JELENTŐSEN befolyásolt tulajdonságról: az optimális kocakondícióról. A Konda Ipsos előző számában erről adtunk pontosabb felvilágosítást. Most a kocakondíció és a telepen alkalmazott takarmányozási görbék lehetőségeiről szólnánk pár szót. Amennyiben felmértük a telepi kocakondíciót (fialás előtti és választási hátszalonna vastagságok), kialakíthatunk a telepen a mért eredményhez alkalmazkodó takarmányozási görbéket (kocák egyedileg vannak értékelve). Ez sok esetben nem kivitelezhető, de ha van rá mód érdemes vele foglalkozni. Erre lehetnek példák a következő takarmányadag beállítások, amelyet a mért hátszalonna vastagság alapján határozunk meg: Hátszalonna mérés a gyakorlatban (telepi példa): 3 időpont: fialás után, választáskor, és 30 napos vemhes korban Első 30 nap adagjai:» 9-12 mm = 3,3 kg/nap» 12-18 mm = 3 kg/nap» 18 mm felett = 2,5 kg Az első 30 napban az alul kondíciós kocák MINDÖSSZESSEN 1-2 mm-t tudtak gyarapodni, a jó kondíciós kocák: 2-3 mm-t VAN JELENTŐSÉGE AZ ELSŐ ÉS KÖZÉPSŐ szakasz takarmányozásának! A fentiekből kiderül, hogy ténylegesen a vemhes kocatakarmányozás középső szakasza az, ahol valóban a koca pótolni tudja a szoptatás alatti veszteségeket, hiszen a bőséges takarmányozás ellenére is az első időszakban mindösszesen 1-2 mm hátszalonna vastagságot tudott csak pótolni. Ha megnézünk egy Dániai kocatakarmányozási görbét, a következőket látjuk: 200 kg testtömegű 3. ciklusos koca takarmányigénye (25 napos szoptatási idővel: DÁNIA) Ciklus ideje (n) Süldő Koca jó k. Vékony Túlkondíciós 0-30 2,4 2,6 3,0 2,3 30-90 2,6 2,8 2,85 3,0 3,1 2,5 90-110 3,1 3,3 kg/nap 3,3 kg/nap 3,1 110-115 2,0 2,0 2,0 2,0 115-120 1,0-3,0 1,0-3,5 1,0-3,5 1,0-3,5 120-125 3,0-5,5 3,5-6,0 3,5-6,0 3,5-6,0 125-130 5,5-6,0 6,0-6,5 6,0-6,5 6,0-6,5 130-135 6,0-6,5 6,5-7,0 6,5-7,0 6,5-7,0 135-140 6,5-7,0 7,0-7,5 7,0-7,5 7,0-7,5 140 2,0 2,0 2,0 2,0 141-145 4,0 4,0 4,0 4,0 Gyakorlatilag a Klasszikus 3 lépcsős takarmányozási görbéhez hasonlít a legjobban, és a napi takarmányadagok alapján NEM az ÖKO görbe általi mennyiségeket eteti fel a ciklus alatt a kocákkal. Ez azt is jelenti, hogy a különböző takarmányozási görbéket nem csak a már említett sajátosságok figyelembe vételével érdemes kialakítani, hanem a kocapopuláció genetikai, és szaporodásbiológiai mutatói alapján is. Egyértelmű, hogy a nagyobb teljesítményhez nagyobb veszteségek párosulnak, emiatt pontosabb takarmányozási görbe a javasolt. 7

Normál kondíció Kocák ásványianyag-tartalmának százalékos változása (3 ciklust lezárt vemhesített vs. nem vemhesített kocák teljes testanalízisével) (%) 0 <55 kg >60 kg -5-10 -15-20 Végül még egy kis adalék, amely szintén elgondolkodásra ad okot a takarmányozási görbék alkalmazásával kapcsolatban. A következő ábra az 1-3. ciklusban lefialt kocák, és a velük egykorú, de nem vemhesített kocasüldők teljes tesztanalízisével kapott mikro- és makroelemek kiürülésének %-os arányát mutatja meg. Mahan és Newton (1995) Ca P Mg Fe Zn Cu Se Mint látjuk a termelés közepén álló (3 ciklusos) kocák jelentősen vesztenek ezekből a táplálóanyagokból a ciklusok alatt. Vajon az Öko görbe ezeket ugyanazon vemhes-koca premix mellett esetleg az optimálisnál nagyobb fiaztatói testtömeg-veszteség esetén is tudja pótolni? Azt gondolom a fentiek alapján, hogy az említettek mindegyikének alapos mérlegelése után érdemes dönteni a telepeinken alkalmazott görbékről, hiszen annak nem csak ökonómiai, de jelentős termelést befolyásoló tényezői is vannak! Fülöp Vazul Nagy Gyula tenyésztői sikere az OMÉK-on Rábacsécsény az OMÉK-en címmel olvasható októbertől egy internetes írás Rábacsécsény község hivatalos honlapján. Nagy Gyula sertéstenyésztő, kedves partnerünk és egyben barátunk öregbítette ugyanis a falu hírnevét a kiállításon való sikeres részvételével. A bírálaton Gyula tenyészállataival a következő helyezéseket érte el: Sertéstenyésztés Nagydíj lapály kansüldő kategóriában Lapály kocasüldő kategóriában I. helyezés A kiállítás legeredményesebb tenyésztője Az Agrofeed Kft. nevében ezúton is gratulálunk az elért eredményekhez! Nagy Gyula 2008 szeptemberétől partnerünk, ekkor szállítottunk neki először takarmányt és premixet. A korábbi beszállítónál minőségi romlást tapasztalt, ezért kezdett több céggel is próbaetetésekbe. A kísérletek kiértékelés után végül az Agrofeed-re esett Gyula választása. Hiába ismerem Szekeres Istvánt, Bolla Kálmánt és téged régóta, ha nem lenne jó a takarmányotok nem a tiéteket etetném. A személyes kapcsolaton túl, fontos a portéka minősége is jegyzi meg Gyula a beszélgetés közben teljesen komolyan. Mióta az Energo-Appetit terméksort etetem különösen elégedett vagyok a hizlaldai hozamokkal teszi hozzá mosolyogva. A 75. OMÉK-on kiállított tenyészsertések, tejelő tehenek, húsmarhák, kecskék és juhok takarmányát az Agrofeed Kft. szponzorálta. Alpár Botond, sertéstermékmenedzser

Dizentéria-mentesítés a szili sertéstelepen A szili Hidráns Kft. három évvel ezelőtt komoly célt tűzött ki maga elé, a dizentériával terhelt sertéstelepeinek mentesítését. A Kft. sertés ágazata 3 különálló telepből áll. 500 koca + szaporulatát kitevő tenyésztelep 2 különálló hizlaló egység. A tenyésztelep 1 ellető épületből, 1 battériás utónevelőből, 1 kanszállásból (ahol koca egyedi állások is találhatók), 3 kocaszállásból és 4 hizlaldából (4000 férőhely) áll. A hízlalótelepek (2 db) egyenként 1500 férőhely kapacitásúak, amelyek elkülönülnek a tenyészteleptől, külön személyzettel. A mentesítés gondolata 2009 őszén merült fel. A telepeken folyamatos masszív fertőzöttség volt tapasztalható, mely nagy gazdasági kártételt okozott, magas elhullással, alacsony súlygyarapodással, magas fajlaggal, és ezzel párhuzamosan magas gyógyszerköltséggel. A mentesítésben, annak kidolgozásában és végrehajtásának felügyeletében segítségünkre volt Dr. Josef Szancer, (Novartis Animal Health Dánia), aki munkatársaival a szülőföldjén és világszerte termelők nyomására több évtizede kidolgozta és sikeresen alkalmazta mintegy 500 telepen az eljárást. Alapos telepbejárás és a lehetőségeink megtekintése után a helyi viszonyokat figyelembe véve kidolgozta azon intézkedéseket, amelyeket a cél érdekében meg kellett valósítanunk. Meghatároztuk a munka elkezdésének idejét is. Figyelembe vettük a kórokozó gyengeségét (érzékeny a meleg száraz környezetre). Így a kezdést 2010 nyarára időzítettünk. A 2 hizlalótelepet, amelyet főként vásárolt malacokkal töltöttünk fel, erre az időre kiürítettük, hogy a hízóállományunkat a tenyésztelepről ki tudjuk ide telepíteni. A mentesítés alapelvei A 0. napon (a gyógykezelési program kezdete) a telepi állományban kizárólag 100 kg feletti tenyészállatok (inkább 10 hónaposnál idősebbek) és szopós malacok lehetnek. Minden hizlaldát ki kell üríteni. A hízókat ki kell telepíteni a telepről külső hizlaldába. Ha ez nem lehetséges, határvonalakat kell létrehozni a tenyészállatok, a szopós malacok és az állomány többi része között. Ez a határ a Brachyspira hyodysenteriae-től mentes és a fertőzött állatok között folyamatosan továbbtolható, ez utóbbi állatok vágóhídra való értékesítésével párhuzamosan. Néhány hónap múlva a telepen csak sertésdizentériától mentes állatok lesznek. Nem lehetnek sertésdizentériára utaló klinikai tü- netek a tenyészállományban Csak az idült (tünetmentes) Brachyspira hyodysenteriae hordozó állatok mentesíthetők ezzel a rövid gyógykezelési programmal. Hatásos egér és rágcsálóirtást kell alkalmazni, amilyen gyorsan csak lehet. Fejleszteni kell a járványvédelmi programot az újrafertőződés megakadályozására. Csak egy bejárata legyen a telepnek, fekete-fehér öltöző szakszerű használata, járműforgalom minimalizálása, fertőtlenítés stb. Új tenyészállatok csak olyan telepekről szerezhetők be, melyek mentesek a sertésdizentériától. A legjobb megoldás az SPF állományból történő beszerzés lenne. Alapos takarítás és fertőtlenítés 1-2 alkalommal naponta, a mentesítési programot megelőző 14 napban, valamint a tenyészállatok és a szopós malacok gyógykezelésének teljes ideje alatt. Ajánlott a nátrium-hipoklorit (NaOCl) használata a telep ezen részein. Az üres helyek tisztítása és fertőtlenítése glutáraldehid tartalmú készítménnyel javasolt. A beteg (nem sertésdizentériára utaló tünetek) és erőteljesen visszamaradott állatokat az állományból el kell távolítani. Tilos új állatokat betelepíteni az előkészítéstől a mentesítésig, valamint a gyógykezelés időszaka alatt is. Minden tenyészállatot legalább 21 napon keresztül kell kezelni szájon át magas dózisú antimikrobiális szerrel/szerekkel, majd ezt követően felezett adagban még legalább 3 héten át. A gyógykezelés alatt az itatóvíz nem tartalmazhat fertőtlenítőszert, mivel az károsíthatja az antibiotikumokat. Minden szopós malacot parenterálisan kell kezelni a 2; 8; 14; 21; napon. Minden malac, amely a 21 napos kezelés után születik, dizentériamentesnek minősül és a teljesen üres, kitisztított, kifertőtlenített, kiszárított, a szárítás után legalább 7 napig pihentetett utónevelő épületekbe telepíthető. A mentesítés előkészítése A kiürített épületek (hizlaldák) tisztítása és fertőtlenítése A hígtrágya-csatornákat ki kell üríteni, tisztítani, fertőtleníteni és szárítani. A teljes istállót 1500 ppm nátrium-hipoklorittal kell kitisztítani és kifertőtleníteni. A szárítás után a teljes istállót újra fertőtleníteni kell glutáraldehiddel. Minden épületben ellenőrizni kell a padozat kijavításának szükségességét, hogy kiiktassuk azokat a helyeket, ahol a szennyeződések feldúsulhatnak. Rágcsálók elleni csalétkeket kell kihelyezni az istállók kritikus pontjaira.

A betelepített épületek (kocaszállás) tisztítása A mentesítési program beindításáig meg kell kezdeni a kutricák kézi tisztítását, amelyet naponta 1-2 alkalommal kell elvégezni a gyógykezelés kezdetét megelőző 14 napon keresztül. Az épületekből és azok környezetéből a hulladékok eltávolítása Mostantól minden hulladékot és felesleges lomot el kell távolítani a telepről. Ezek csak megnehezítik a takarítás elvégzését és köztük a rágcsálók búvó- és fészekhelyet találnak maguknak. Ugyanezen időszakban a hígtrágya-csatornák rendszeres kiürítését is el kell végezni. Ez a légypopulációt is gyéríteni fogja. Minden épületben ellenőrizni kell a padozat és az ajtók javításának szükségességét. Meg kell próbálni a kutricák telepítési sűrűségét csökkenteni. A malacok áthelyezése A mentesítésig az összes beérkező állatszállító járművet le kell mosni, kerekeiket pedig le kell mosni és fertőtleníteni az új fertőzések megjelenésének elkerülése érdekében. Ha lehetséges, a legfiatalabb süldők maradjanak az egyedi állásokban. Folytatni kell a meglévő rágcsáló irtási programot. Járványvédelem Bárki, aki érintkezik más telepekről származó állatokkal, garantálnia kell, hogy eltelik 12 óra mielőtt az állomány területére belépne. A telepre csak egy bejárat lehet, ahol a ruhák és a lábbelik cseréje kötelező. A takarmányszállító autók kerekeit le kell takarítani, mielőtt a telepre bemennének. Közvetlenül a mentesítési programot megelőzően kell az összes termet és kutricát kitisztítani és kifertőtleníteni nátrium-hipoklorittal. Minden szerves anyagot ki kell hordani az épületekből. Kórokozó gyógyszerérzékenységének meghatározása, hatóanyag(ok) kiválasztása. Szükséges anyagok beszerzése Ki kell számolni a felhasználandó fertőtlenítő szerek, gyógyszerek, extra lábbelik és ruhák stb. mennyiségét. Az eszközök és a csizmák tisztítása Közvetlenül a mentesítés előtt és az alatt, minden járművet, eszközt és lábbelit több alkalommal le kell tisztítani és fertőtleníteni. A mentesítés alatt istállónként külön szerszámokat kell használni a kitrágyázáshoz. Rágcsálóirtás Hatásos patkány- és egérirtást kell végezni mostantól, mivel ezen állatok a sertésdizentéria hordozói lehetnek. Hivatásos rágcsálóirtó szakember segítségét kell kérni. Légyirtás Hatásos légyirtást kell folytatni, mivel a legyek a sertésdizentéria hordozói lehetnek. A beteg állatok eltávolítása A beteg és elmaradott állatokat el kell távolítani (vagy exterminálni) a mentesítés megkezdése előtt. Az extra munkaerő biztosítása a mentesítés alatt A mentesítés alatti tisztításhoz és fertőtlenítéshez szükséges becsült idő az első napon, mikor még ez nem rutinszerű, kb. 1 óra/10 állat, a 2. naptól a 21. napig kb. 1 óra/20-30 állat, dániai körülmények között. Trágyakezelés A betelepített istállókban közvetlenül a mentesítés megkezdése előtt a hígtrágya-csatornák kiürítését el kell végezni. Csökkenteni az állatok mozgatását a mentesítés megkezdéséig A tenyészállatok egyik helyről a másikra mozgatása után az útvonalat meg kell tisztítani a bélsártól és fertőtleníteni kell. 10 Fiaztató istállók Az üres fiaztató épületeket ki kell takarítani minden szerves anyagtól és 1000-1500 ppm nátrium-hipoklorittal, majd szárítás után glutáraldehiddel fertőtleníteni kell. Külső takarítás módja Minden friss biológiai anyagot el kell távolítani. A nedves helyekre egy réteg Ca-oxid, ennek tetejére pedig még egy réteg homok szórható. Nem lehetnek fiatal állatok a telepen a mentesítési program megkezdése előtt. Azon a napon, amelyen a mentesítés kezdődik, az állományban nem lehetnek 100 kg alatti (előnyösen 10 hónapos kor alatti) tenyészállatok, illetve kg alatti szopós malacok. A sertésdizentéria mentesítés kivitelezése Kb. a 7. naptól: Az állomány egész területét át kell vizsgálni a Mentesítés előkészítése pontjainak megfelelően, és át kell tekinteni a teljes mentesítési folyamatot. Gyógykezelés: A tenyészállatok kezelése: 1-7. napig: Valamennyi tenyészállatot szájon át kell kezelni 5 mg/ttkg/nap tiamulinnal, ezen felül 10 mg/ttkg/nap doxiciklinnel 7 napon át. Jelen esetben mi vízoldékony formát választottunk. A kezelést naponta kétszer kell alkalmazni. Az adag felét a reggeli etetéskor, a másik felét pedig 8-10 órával később kapják meg. 7-21. napig: Valamennyi tenyészállatot szájon át kell kezelni 8 mg/ttkg/nap tiamulinnal, 10 mg/ttkg/nap doxiciklinnel 14 napon át. 22-43. napig: Valamennyi tenyészállatot szájon át kell kezelni 4 mg/ttkg/nap tiamulinnal, ezen felül 4 mg/ttkg/nap doxiciklinnel 21 napon át. A 43. nap után nincs további gyógykezelés a tenyészállatok számára.

A szopós malacok kezelése Minden szopós malacot a tenyészállatok szájon át történő kezelésének megkezdése utáni 2., 8., 14. és 21. napon tiamulin i.m. injekcióban kell részesíteni 10 mg/ttkg/nap adagban. Higiéniai program a mentesítés alatt nek az etetővályúkra. A fertőtlenítő szerek elbontják a különböző antibiotikumokat. Továbbá a gyógykezelési időszak alatt a vízből el kell távolítani a fertőtlenítőket. Figyelni kell az antibiotikumok élelmezés-egészségügyi várakozási idejét a vágóhídra szállítás előtt. A szerves anyagok tisztítása minden nap a betelepített területeken. A tisztítás után a kutricák és az állások fertőtlenítése 1500 ppm Na-hipoklorittal. Ezen eljárás, amit röviden és vázlatosan próbáltam összefoglalni, a telep életében 3-4 hónap kemény, gondos odafigyelést igénylő mindannyiunk számára megerőltető feladatokat rótt. 1 év távlatában visszatekintve azonban úgy tűnik meghozta gyümölcsét. Az a masszív állományszintű dizentéria eltűnt a telepről. Klinikai tünetekben azóta sem jelentkezett, a diagnosztikai vizsgálatok is negatív eredménnyel zárultak. Általánosságban A lényeg A mentesítés alatt minden olyan állatot, amelynek csökkent az étvágya, vagy egyáltalán nem is eszik (tekintet nélkül az okra), injekciósan kell kezelni. Minden 3. napon, max. 2-szer kell ezeket kezelni, majd folyamatos étvágytalanság esetén eltávolítani a telepről, vagy exterminálni. A mentesítés jelentős javulást hozott a telep mutatóiban. A hizlaldai elhullás, amelynek a fő okát ez a betegség adta 12-13%-ról 3-4%-ra csökkent. A napi súlygyarapodás 650g-ról 750g-ra emelkedett. A hizlalda 1 kg súlygyarapodásra felhasznált takarmány felhasználása pedig 3,1 kg/kg-ról 2,8 kg/kg-ra csökkent. Mindezek mellett megszűnt a 30kg feletti állományszintű kezelés. Betelepített terület: A hígtrágya csatornák kiürítése és kifertőtlenítése 1 m3 visszamaradt hígtrágyára 50 kg Ca-oxid ráöntésével, vagy NaOH oldat alkalmazásával. A mentesítés alatt a beteg állatokat el kell távolítani a telepről. Egy ilyen nagy állományban, ahol a takarítás óriási feladat és sok ember részvételét igényli, különösen fontos, hogy a mentesítés megkezdése előtt minden kérdés tisztázásra kerüljön. Kerüljék el az antimikrobiális és a fertőtlenítőszerek összekeverését, köztük a Ná-hipoklroritot és egyéb más fertőtlenítőket. Különösen ügyelje- Sokan hitetlenkedtek a mentesítés sikeres kimenetelében, de látható, hogy adottságainkat kihasználva, fegyelmezett, szisztematikus munkával a mentesítés sikeresen végrehajtható. Dr. Molnár Zsolt, állatorvos A glicerin és ami mögötte van Napról napra érzékelhető az egyes energiahordozók árának emelkedése. A világ vezető fosszilis energia nagyhatalmai pedig folyamatosan kongatják a vészharangot az ezen energiaforrások kiapadása miatt. Magyarország számos más államhoz hasonlóan ki van téve az olaj és gáz ellátás bizonytalanságainak is. Ezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások jelentősége egyre erősödik, ráadásul a környezetre gyakorolt károsító hatás is szerényebb mértékű a használatukkal. Az egyik ilyen zöld energia lehet a növényi olajokból (főleg repce, napraforgó) vagy állati zsiradékokból, esetleg használt sütőolajokból előállított biodízel is. A gyártott mennyiségek növekedése az Európai Unióban 2000 és 2009 között 1200 % - os, és így napjainkra a világ összes biodízel termelésének több mint 80%-át adja. A biodízel gyártás mellékterméke a glicerin (1. ábra), melynek képződött mennyiségét már 2010-ben is több mint 9 millió tonnára becsülték világ szerte. Az eddigi felhasználók (gyógyszer, kozmetikai, élelmiszeripar) már ezt az igen jelentős tömeget nem bírják felhasználni. Felvetődött a felesleges készletek állati takarmányként való hasznosítása. Szarvasmarháknál már szinte több évtizedre tekint vissza a glicerin alkalmazása, viszont a sertések takarmányaiban manapság még igen ritkán találkozunk a felhasználásával. O O CH 2 -O-C-R 1 CH 3 -O-C-R 1 O CH-O-C-R 2 + 3 CH3OH O CH 2 -O-C-R 3 Triglicerid KOH vagy NaOH katalizátor O CH 2 -OH CH 3 -O-C-R 2 + CH-OH O CH 2 -OH CH 3 -O-C-R 3 Metanol Metilészterek keveréke (biodizel) Glicerin 1. ábra: A biodízel gyártás kémiai reakciójának vázlata A sertések takarmányába való beépíthetőség mennyiségének a gátja leginkább a glicerin minőssége és só tartalma. Ugyanis a biodízel gyártás során a katalizátor semlegesítésére savat adagolnak a rendszerbe, 11

amely a reakció végén sóvá alakul. A só mennyisége és a glicerin visszamaradt metanol tartalma szabja meg annak pontos minőségét. A hazai piacon a minimálisan 80%-os glicerin tartalmú termék található meg, de néhány esetben a 90%-os is beszerezhető. Természetesen az árak a minőség függvényében változhatnak, illetve a jelentős ingadozásuknak alá dolgozik a napjainkban tapasztalható forint/euro árfolyam jelentős emelkedése is, mivel ezt a takarmányalkotó komponens importálnunk kell főleg Németország és Ausztria biodízelt előállító üzemeiből. A jövőben Magyarországon is jelentősebb gyártó kapacitás kiépítése várható, amelynek eredményeképpen a glicerin ára jelentősen csökkenhet és így a felhasználhatósága egyre vonzóbb lehet az egyes sertéstartó gazdaságok számára is. Miért is használjunk glicerint? Felvetődhet ez a kérdés számos esetben. Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adjunk, ismerni kell a glicerin átalakulását a sertés szervezetében. A betöltött szerepe nagymértékben függ a szervezet energia ellátottságától. A glicerint először enzimatikusan aktiválni kell, amelyet a glicerinkináz enzim végez. Ez az enzim elsősorban az állatok májában és veséiben található meg, de a szervezet összes mitokondriumának belső hámján is fellehető. Meg kell azonban jegyezni, hogy az enzim mennyisége korlátozott, így a glicerin adagolásának is vannak élettani korlátai. Az enzim segítségével a glükoneogenezis folyamatába már be tud kapcsolódni a glicerin, ahol a glicerol foszfát dehidrogenáz enzim alakítja tovább a glikolizis számára. A szervezet energiahiányos periódusában pedig az átalakulás eredményeképpen piroszőllősav (piruát) képződik. A piruátot tovább bontva pedig Co2 és vízre jelentős energia szabadul fel. (22 mol ATP/ mol Glicerin). Tehát a glicerin egyik jelentős felhasználási területe, hogy a sertés tápokban energiaforrás legyen. Amennyiben a szervezetben energia többlet található akkor zsírszintézisben vesz részt. Az így keletkezett triglicerid vagy testzsírként raktározódik vagy tejzsírként kiürül az állatok szervezetéből. Felhasználásának további előnyei lehetnek: Kedvező íz hatás már 1-2 %-os bedolgozás mellett is szignifikánsan javítja az állatok takarmányfelvételét. Használatával a repce és egyéb melléktermékek bedolgozása is emelkedhet. Ezzel a takarmányozási költségek lényegesen csökkenhetnek. Javítja a takarmányok konzisztenciáját kevesebb szabad por frakció marad, csökkenő irritáció a hörgőkben, kevesebb köhögés. Kondícióra és tejtermelésre gyakorolt pozitív hatás szoptatási fázisban adagolva csökkenthető vele a kondícióvesztés és javítja a tejtermelést. Hízlalás eredményességének erősítése a napi testtömeg-gyarapodás emelkedése, különösen a 25-75 kg közötti korcsoportokban. Húsminőség javítása kevesebb csepegési veszteség, kedvezőbb hússzín. A vágott áru kevesebb veszteséggel és a vásárlói igényekhez jobban igazítva értékesíthető. Lankó Ferenc Minden kedves olvasónknak áldott, békés, boldog Karácsonyt és eredményekben gazdag 2012-es Újévet kíván kíván az Agrofeed csapata! A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621, E-mail: premix@agrofeed.hu, www.agrofeed.hu Tipográfia: Arttitude Design Kft. Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621 Az AGROFEED Kft. PIACVEZETŐ kategóriában, a nyugat-magyarországi régióban első helyet ért el. Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389 2011 PEGAZUS DÍJ Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017