A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások



Hasonló dokumentumok
Tudományos folyóiratban megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Erdei élőhelyek kezelése

Trenyik Petra 1 - Demeter András 2 - Czóbel Szilárd 3

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája

A folyamatos erdőborítás fenntartásának növényélettani háttere

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

Erdei lágyszárú növények veszélyeztetettsége és védelmének lehetőségei a magyar középhegységben Kelemen Kristóf

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

1. Bolygatások, erdődinamika

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

I. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Erdei élőhelyek kezelése

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

LÉKEK TALAJÁNAK VIZSGÁLATA A SOPRONI DALOS-HEGY KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ÁLLOMÁNYÁBAN

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

Erdei élőhelyek kezelése

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre

1 Bevezetés és célkitűzés

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

Lékek fénymintázata és növényzeti regenerációja bükkös állományokban

HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

The importance of coarse woody debris for bryophyte vegetation of semi-natural beech forests. PhD Thesis. Péter Ódor


Fenntarthatóság és természetvédelem

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

Erdészettudományi Közlemények

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési

SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A 2014-ES JÉGTÖRÉS OKAINAK ÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A BÖRZSÖNY ERDEIBEN

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

Környezetvédelem (KM002_1)

Hőkamerás épületdiagnosztika - Iwood Kft.

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

HEMISZFÉRIKUS FÉNYKÉPEK HASZNÁLATA LÉKEK FÉNYVISZONYAINAK ELEMZÉSÉHEZ

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

e Acta Naturalia Pannonica

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

A MORTALITÁS ÉS A FAJÖSSZETÉTEL ALAKULÁSA A HARAGISTYA- LÓFEJ ERDŐREZERVÁTUM KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS FAJÖSSZETÉTELŰ ÁLLOMÁNYAIBAN KÖZÖTT

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Átírás:

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20.

Pro Silva Hungaria Tudományos Tanács A PSH feladata, missziója, tevékenységei: ismeretterjesztés szemléletformálás A PSH eszközei: tanfolyamok kiadványok terepi bemutatók

Akkor miről is lesz szó? Az ELTE erdőökológiai kutatócsoportjának az elmúlt 20 évben végzett ilyen irányú kutatásairól www.woodlandcons.elte.hu Ezek alpján megfogalmazott kutatási feladatokról, következtetésekről

Kutatócsoportunk célkitűzései, alkalmazott megközelítései Mind az erdőgazdálkodás, mind a természetvédelem számára hasznos ismeretek szerzése Az erdőgazdálkodásnak új, biológia/ökológiai alapú stratégiára és gyakorlatra van szüksége, hogy megfelelhessen az új kihívásoknak A természetvédelemnek az erdőkkel kapcsolatos jelenlegi gyakorlatának megváltoztatásához megfelelő stratégiára van szüksége

Vezérelvek: Természetes bolygatás természetes erdődinamika faállomány-szerkezet élőlény élőhely kapcsolatok feltárása Korlátok: Közép-európai tudományos tradíciók miatt kevés előzmény Legtöbb erdőféleségre hiányzik a jó természetes referencia

Kutatási stratégiánk: Először bükkösökre koncentrálunk, mert ezek a legkevésbé átalakítottak, s ehhez vannak a legjobb referenciaterületek Az alábbi vizsgálattípusok kombinációját alkalmazzuk: 1. Kezeletlen erdők hosszú távú megfigyelése 2. Kezeletlen és kezelt erdők összehasonlító vizsgálata 3. Hosszú távú terepi kísérletek beindítása IDŐ!!!

1. Finom léptékű faállománydinamika vizsgálata erdőrezervátumokban Természetes faállomány-dinamika tér-és időbeli jellemzői Eltérő történetű állományok dinamikájának összevetése Fafajok közötti kompetíciós viszonyok Mortalitás-mintázatok Kenderes, K., Mihók, B., Standovár, T. 2008. Thirty years of gap dynamics in a Central European beech forest reserve. Forestry 81: 111-123. IF: 1.472 Kenderes, K., Král, K., Vrška, T. & Standovár, T. 2009. Natural gap dynamics in a Central European mixed beech-spruce-fir forest. Ecoscience 16(1): 39-47.

Fejlődési szakasz Lék területi részesedése Átlagos lékméret Felújulási 13,21 % 133 m² Gyarapodási 8,32 % 87 m² Optimális 2,22 % 49 m² Öregedési 5,01 % 55 m² Összeroppanási 17,88 % 199 m² Szálaló 3,62 % 48 m²

2. Kezeletlen és kezelt erdők összehasonlító vizsgálat Faállomány-szerkezeti jellemzők összevetése Kapcsolódó biodiverzitás-jellemzők összevetése Ebből kezelés hatás összefüggések feltárása Ódor, P. & Standovár, T. 2001. Richness of bryophyte vegetation in near-natural and managed beech stands: The effects of management-induced differences in dead wood. Ecological Bulletins 49:219-229. Kenderes, K. & Standovár, T. 2003. The impact of forest management on forest floor vegetation evaluated by species traits. Community Ecology 4(1):51-62. Standovár, T., Ódor, P., Aszalós, R. & Gálhidy, L. 2006. Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology 7(2):199-209. Paillet, Y. et al. 2010. Biodiversity differeneces between managed and unmanaged forests: Metaanalysis of species richness in Europe. Conservation Biology 24(1): 101-112.

80 70 60 50 m 3/ha 40 30 20 10 Sor 18 Sor 17 0 RES-A RES-B 26D 31B 29D 34C 36D Sor 16 Sor 15 Sor 14 Sor 13 m ax. D (cm )

Változók RESA RESB 26D 31B 29D 34C 36D Fajszám 31 14 11 15 9 8 7 Fajszám/kör (átlag) Shannon diverzitás 1,44 0,23 0,1 0,08 0,06 0,06 0,03 2,57 2,11 1,79 2,07 1,5 1,17 1,74 Fajkombinációk száma 273 42 18 19 14 12 10

3. Hosszú távú terepi kísérletek Különböző erélyű és típusú fahasználatok hatása Abiotikus feltételekre (fény, talajnedvesség, tápelemforgalom) Újulat dinamikára Lágyszárú fajok dinamikájára Fajok viselkedésének ökológia szempontú értékelése Ezekből kezelés hatás összefüggések feltárása Mihók B., Gálhidy L., Kelemen K., Standovár T. 2005. Study of Gap-phase Regeneration in a Managed Beech Forest: Relations between Tree Regeneration and Light, Substrate Features and Cover of Ground Vegetation. Acta Silv. Lign. Hung., 1:25-38. Gálhidy, L., Mihók, B., Hagyó, A., Rajkai, K. & Standovár, T. 2006. Effects of gap size and associated changes in light and soil moisture on the understorey vegetation of a temperate deciduous forest. Plant Ecology 183:133-145. Kelemen, K., Mihók, B., Gálhidy, L. & Standovár, T. 2012. Dynamic response of herbaceous vegetation to gap opening in a Central European beech stand. Silva Fennica 46(1): 53 65.

É8 NY1 0,0 É8 K1 É7 NY1 0,1 É7 K1 É6 NY1 0,1 É6 K1 É4NY3 É4NY2 É4NY1 0.0598358É4K1 É4K2 É4K3 É3 NY3 É3 NY2 É3 NY1 0.0 5 9 8 9 7 É3 K1 É3 K2 É3 K3 É2 NY3 É2 NY2 É2 NY1 0.1 0 4 1 7 7 É2 K1 É2 K2 É2 K3 É1NY3 É1NY2 É1NY1 0.114655 0.108527 É1K2 É1K3 0.0660 0.09078550.1280 0.1450 0.1350 0.1010 0.0850 D1NY3 D1NY2 D1NY1 0.113533 0.125688 D1K2 D1K3 D2NY3 D2NY2 D2NY1 0.0896918D2K1 D2K2 D2K3 D3NY3 D3NY2 D3NY1 0.0803587D3K1 D3K2 D3K3 É5 NY1 0,1 É5 K1 É4NY4 É4NY3 É4NY2 É4NY1 0,2 É4K1 É4K2 É4K3 É4K4 É3NY4 É3NY3 É3NY2 É3NY1 0,2 É3K1 É3K2 É3K3 É3K4 É2NY4 É2NY3 0,2 É2NY1 0,3 É2K1 0,2 É2K3 É2K4 É1 NY7 É1 NY6 É1 NY5 É1 NY4 É1 NY3 É1 NY2 É1 NY1 0,3 É1 K1 É1 K2 É1 K3 É1 K4 É1 K5 É1 K6 É1 K7 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,3 0,3 0,4 0,3 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 D1 NY7 D1 NY6 D1 NY5 D1 NY4 D1 NY3 D1 NY2 D1 NY1 0,3 D1 K1 D1 K2 D1 K3 D1 K4 D1 K5 D1 K6 D1 K7 D2NY4 D2NY3 0,3 D2NY1 0,3 D2K1 0,3 D2K3 D2K4 D3 NY4 D3 NY3 D3 NY2 D3 NY1 0,2 D3 K1 D3 K2 D3 K3 D3 K4 D4 NY4 D4 NY3 D4 NY2 D4 NY1 0,2 D4 K1 D4 K2 D4 K3 D4 K4 D5 NY1 0,1 D5 K1 D6 NY1 0,1 D6 K1 D7 NY1 0,1 D7 K1

2000 2004

Erdőökológia kihívások Lékméret, lékalak hatásairól sok vizsgálat létezik Izgalmas kérdések: Fafajok elegyarányának alakulása a nem vágásos gazdálkodás keretei között Nagytestű növényevők területhasználatának változásai egy nem vágásos gazdálkodás alakította tájban

Erdőgazdálkodói gyakorlat számára fontos kutatási, fejlesztési irányok Folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gazdálkodás technológiai, tervezési, igazgatási kérdései Az átalakítás folyamata A nagyvad és az átalakítás viszonyának érdemi feltárása,kezelése A nem vágásos gazdálkodásra átálás ökonómia feltételeinek, következményeinek feltárása (lásd PSH 2012-es rendezvénye Pilis)

A folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gyakorlat természetvédelmi vonatkozásai Szerintem fontos vizsgálandó kérdések: Természetességi állapot értelmezése, alakulása Zárt erdők viszonyaihoz adaptálódott fajok létfeltételeinek alakulása, túlélésük/fennmaradásuk esélyei Rekonstrukció szükségességének, módjainak vizsgálata A folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gazdálkodás alkalmazhatóságának értékelése természetmegőrzési célokhoz rendelten

Az erdők természetességi állapotáról Számos értelmezési, vizsgálati megközelítés és izgalmaz kérdés: Az erdészeti igazgatás szintje Országos léptékű erdőtermészetesség vizsgálat TERMERD Hogyan alkalmazható, fejlesztendő ez a módszer a nem vágásos gazdálkodással érintett erdők leírására Hogyan alakul az erdőtermészetesség az átalakítás folyamatában, eredményeképp

A folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gyakorlat természetvédelmi vonatkozásai Szerintem fontos vizsgálandó kérdések: Természetességi állapot értelmezése, alakulása Zárt erdők viszonyaihoz adaptálódott fajok létfeltételeinek alakulása, túlélésük/fennmaradásuk esélyei Rekonstrukció szükségességének, módjainak vizsgálata A folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gazdálkodás alkalmazhatóságának értékelése természetmegőrzési célokhoz rendelten

Általános üdvözítő eszközként semmiképp nem fogadható el A fenti kérdések minél jobb megválaszolása adhat kellő muníciót arra hogy konkrét területeken megfogalmazott konkrét természetmegőrzési célokhoz rendelten el tudjuk dönteni, hogy hol célravezető: A folyamatos erdőborítás kialakítását célzó gazdálkodás A speciális természetvédelmi erdőkezelés A teljes be nem avatkozás