Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer. - Érzékelni tudjuk magunkat, a külvilágot elkülönítve (öntudat) - Beszélni tudunk. Működésének az alapelve: Ingerület Központ Inger (külvilágból érkezik) Válaszreakció Inger: A külső vagy belső környezetből érkező, válaszreakciót kiváltó hatás. (Pl. hanginger külső, fájdalom belső) Az inger kódolódik ingerületté. Ingerület: Inger hatására, a sejtekben létrejövő változás. (elektromos jel) A központba érve az ingerület dekódolódik érzetté. Idegszövet: Két részből áll, Neuronból (idegsejtből), és Glia sejtből. Glia sejt: - védi az idegsejtet - táplálja - szigeteli (az információ gyorsasága miatt fontos.) - támasztja. Idegsejt: Alakjuk szerint csoportosíthatjuk: Egy nyúlványú
Két nyúlványú ál-egynyúlványú - főnyúlvány soknyúlványú idegsejt (ebből van a legtöbb az idegrendszerünkben.) Működésük szerint csoportosíthatjuk: - Érző neuron /Információt visz be a központba./ - Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/ - Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb / - Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./ Az idegszövet felépítése: riboszómák. dentrit (rövid nyúlvány) sejthártya sejtmag axon (főnyúlvány) Sejttest velős hüvely (Glia sejtek védik itt az axon-t.) Ranvier-féle befűződés
- A riboszómákban játszódik le a fehérje szintézis, és az axonban nem! - Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma, osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./ - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost. Elemi idegi jelenségek: - Inger hatására a sejtekben áram keletkezik. (- Feszültségkülönbség - A töltéssel rendelkező ionok elmozdulnak) Nyugalmi állapotban: Sejt beljese Sejt külseje (Ezen az oldalon a fehérje Fehérje - Na + (Ezen az oldalon a Na + negatív töltése dominál.) K + pozitív töltése dominál.) K + Cl - Cl - - A Nyugalmi potenciál átlagosan -70 mv. (milli volt) - Egyenlőtlen ion eloszlásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor a membránban található ion csatornák nyitódnak és csukódnak. Ezt a folyamatot a sejtek energia befektetéssel tartják fent. (Példa: Na-K pumpa sok ATP-t igényel.)
Inger hatására: Sejt beljese Sejt külseje Fehérje - Na + Akciós potenciál: MV +50 MV 0 depolarizáció repolarizáció -70 MV Depolarizáció: Na + beáramlás történik, és a pólusok megcserélődnek. Repolarizáció: A pólusok visszacserélődnek. Akciós potenciál: A membrán két oldala között, inger hatására kialakuló feszültségkülönbség. Az ingerület továbbterjedése: -Az ingerület pontról pontra terjed, egy sima axon esetén körül-belül 10m/sec-os sebességgel. Sejt belseje Sejt külseje Sejt belseje Sejt külseje
- Velőshüvellyel borított axonon (idegroston) a terjedés sebessége elérheti a 100m/sec-ot is. Ez azért van, mert az idegroston az ingerület ugrásszerűen terjed, a Ranvier-féle befűződések által.. Az idegsejtek között 1mm-es hézagok vannak. Szinapszis: Az ingerület átadására módosult képződmény. (lehet ideg-ideg között, ideg-izom között, ideg-mirigysejt között, stb ) A szinapszisnak két fajtája létezik, van az -elektromos szinapszis: Ebben az esetben a két sejt közötti távolság nagyon kicsi (1-2mm), ilyenkor az ingerület egyszerűen átüt. (akárcsak az áram, esős időben a generátorhoz közel állókba átüthet.) -kémiai szinapszis: Itt már a sejtek közötti rés nagyobb, ebben az esetben az ingerület továbbítását szinoptikus hólyagok segítik. Szinoptikus hólyagok: Ingerületátvivő anyagokat tartalmaz, melyek exocitózissal ürülnek. Ott diffúzióval a másik membránon áthaladnak, és a receptorokon megkötnek. Ennek hatására Na +, vagy Cl - csatornák nyílnak meg. Serkentő ingerületátvivő anyagok: - acetilkolin - dopamin (depressziónál van szerepe) - szeratonin (boldogság érzetért ez is felelős) - adrenalin (Na + csatornák nyílnak meg.) Gátló ingerületátvivő anyagok: Ez esetben Cl - csatornák nyílnak meg, vagyis a sejt töltése negatívabb lesz, más néven hiperpolarizálódik, akár -120 mv is lehet a töltése.
Az ember idegrendszerének általános fejlődése: I. magzati élet -Az ember idegrendszere csőidegrendszer -Az idegrendszerünk az ektodermából (külső csíralemezből) alakul ki. a.) Agyhólyag b.) Külső velőcső Agyvelő Az emberi nagyagy a legfejlettebb, minden emlősénél bonyolultabb rendszerű, ettől vagyunk okosabbak. A köztiagyban található a Hipotalamusz. A középagyunkra jellemző, hogy igencsak kisméretű. A nyúlt velő, a gerincvelő folytatása. A kisagy pedig a koponyagödörben található. /A magzati élet végén kialakul minden idegsejtünk, ekkor van a legtöbb belőlük. Mivel az idegsejt osztódásra képtelen, ebből a mennyiségből már csak veszíthetünk életünk során./ II. Felosztása: a.) Elhelyezkedés szerint: gerincvelő Előagy Középagy Utóagy Középagy nagyagy köztiagy híd nyúltvelő kisagy Központi idegrendszer Környéki idegrendszer agyvelő gerincvelő Agyidegek gerincvelő idegek Működés szerint: 12 pár van belőle, ezeket I.-XII. ig számozzuk. Fej területét idegzik be, a X. kivétel, (bolygó ideg), mert az egészen a nyakig lemegy. 31 pár van belőle, egész test szerte megtalálhatóak. -Szomatikus (testi): akaratunktól függő dolgokat irányítja. -Vegetatív (zsigeri): akaratunktól független szabályozás.
II. Alapfogalmak: -mag: Idegsejt csoportosulás a központi idegrendszerben. -dúc: Idegsejt csoportosulás a környéki idegrendszerben. -pálya: idegrostok a központi idegrendszerben. -ideg: idegrostok a környéki idegrendszerben. Gerincvelő: - A gerinccsatornában található, a csigolyákban. Mérete átlagosan 45 cm, kívül 3 db agyhártya borítja, amely a védelmet biztosítja. Folyadék van a gerincvelő és az agyhártya között. a.) Szakaszai: Nyaki, háti, keresztcsonti (ugyanúgy, mint a gerinc szakaszolása) b.) Keresztmetszete: fehér állomány (pályák vannak benne) szürke állomány (idegsejtek sejtmagjai vannak benne) hátsó gyökér csigolya közti dúc (érző neuronok vannak itt) hátsó szarv (interneuron ok vannak itt) oldalsó szarv (vegetatív idegsejtek vannak itt) gerincvelői ideg mellső szarv szarv (mozgató idegsejtek vannak itt) központi csatorna (gerincvelői folyadék) mellső gyökér
A gerincvelő működése: Reflexműködés. A Reflexív általános jellemzése: Receptor (ingefelvevősejt) Receptor (ingerfelvevő sejt) a.) Legegyszerűbb reflex: Központ (gerincvelő) Effektor (végrehajtó szerv) lehet izom, mirigy, stb izom eredetű, más néven patella (térdkalács) reflex. 1. Receptor Az izom megnyúlását érzékeli (izomorsó) 2. Csigolya közti dúc (érző neuron veszi a jelet - álegynyúlványú) 3. Szinapszist alkot a hátsószarv interneuronjával 4. 5. 6. Megy a parancs: - izmok összehúzódnak - antagonista izmok gátlódnak Ami szinapszist alkot a mellsőszarv mozgatóneuronjával Majd végül, tudatosul a cselekvés az agykéregben. Tehát ha kalapáccsal ütnek a térdünkre, előbb rúgjuk ki a lábunkat, mint ahogy azt felfognánk. Ennek a reflexnek a jelentősége: A normál testtartás biztosítása. Az antigravitációs izmokat szabályozza ez a reflex. Igyekeztem egy ábrát összerakni, hogy szemléltethető legyen: 2. csigolya közti dúc 3. 4. b.)bőreredetű reflex: Védekező reflex (keresztezett hajlító-feszítő reflex) /Példa arra, ha belelépünk egy rajzszögbe./ A receptor a bőrben van, és fájdalom eredetű.
1. Receptor (ingere a fájdalom) 2. Csigolya közti dúc (érző neuron veszi a jelet - álegynyúlványú) 3. Szinapszist alkot a hátsószarv interneuronjával A mozgató neuron segíti a hajlító izmokat. (Azonos oldali hajlítók serkentése) (Azonos oldali feszítők gátlása) Az ellentétes oldali idegsejtekkel is létesít kapcsolatot. (Ellentétes oldali feszítők serkentése) (Ellentétes oldali hajlítók gátlása) Majd végül, ez a cselekvés is tudatosul az agykéregben. A gerincvelői idegek szelvényezetten idegzik be a testet. Vegetatív reflex: A zsigeri szervek működését szabályozza. Pl. nyálelválasztás, vizeletürítés, erekció, izomvédekezés (fájdalom esetén az izom megfeszül). Az Agyvelő: Az agyvelő a koponyában található, és 3 db agyhártya borítja. -a kemény agyhártya -a lágy agyhártya -a pókháló agyhártya Agykamrák: Közvetlenül védik és rögzítik, erekkel behálózottak, és részt vesznek az agygerincvelői folyadék képzésében, amely az agykamrákba áramlik. -A Nagyagy jobb féltekéjében. -A Nagyagy bal féltekéjében. -A köztiagy területén, a Talamusz ennek a két oldalán helyezkedik el. -A nyúltvelő területén. Részei: nyúltvelő/nyúltagy: A Gerincvelő közvetlen folytatása, életfontosságú szabályozó központ. A légzőközpont ingere: A vér CO 2 tartalma tüdő feszülése belégzés kilégzés
Keringési szabályozó központ: aortaív nyomásérzékelő a receptorrol kap információt. Nagy nyomás Kis nyomás Híd: tágítja az ereket szűkíti az ereket Nyálkahártya reflexek központja: nyelés, hányás, köhögés, tüsszentés, sírás. /Az elülső részén egy piramis alakú kidudorodás található egy leváló mozgatópályának a része (piramispálya)/ A kisagy és a nagyagy között található. Itt is található légzőközpont, amelynek összehangoló szerepe van. (Pl. légzés-nyelés) Középagy: A középagy felelős: -a testtartási reflexekért, amelyhez hozzátartoznak az egyéni jellegzetes testtartások is. -a rágási reflexért, amely a rágási izmok automatikus működését biztosítja. -a pupilla reflexért. Ha fény éri a szemet, a pupilla összehúzódik. -a szemmozgatás reflexeiért. Az agytörzs általános jellemzése: -Kevésbé éles a szürke- és a fehérállomány közti határ. -Az idegsejtek sejttestei magokat tartalmaznak. - szürkeaállomány: az agyidegek magjai, a 3-12 agyidegek sejttestjei. -laza idegsejt hálózat: agytörzsi hálózatos állomány. -Az idegrendszer tónusát alakítja ki, ez szabályozza az alvásébrenlétet. Köztiagy: A nagyagy és az agytörzs között, a 3. agykamra két oldalán található, két része van, a Hipotalamusz és a Talamusz. A Hipotalamusz: -Ez a hőszabályozás központja. (hűtő-fűtő központ)
-Táplálkozás szabályozása (éhség és jóllakottság központ) -Szomjúság központ (ingere a vér ozmotikus koncentrációja) folyadék bevitel Nagysejtes mag: Van olyan sejtcsoportja, amely saját hormont termel (ADH, oxitocin) Kissejtes mag: Serkentő és gátló faktorok. A Hipotalamusz a hormonrendszer irányítója. Itt található a fájdalomközpont, és közel hozzá a dühközpont. Ha inger éri a fájdalomközpontot, az átüthet a dühközpontra is agresszió. A Talamusz: A Hipotalamusz felett helyezkedik el, és az érzőműködésekért felelős. Térdes testeket tartalmaz. A szagláson kívül, minden érzékünknek van itt egy szinapszisa. Az erősebb érzelmi töltést engedi át. Nagyagy: Az embereknek nagyon fejlett, gyakorlatilag ezzel gondolkodunk. A felszínén tekervények vannak és barázdák. -Nyíl irányú hasadék: Jobb félteke Bal félteke Összekötő pálya: kérges test -Központi barázda lebenyeket választ el: -Homloklebenyt a Falilebenytől -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől A nyakszirti lebeny hátul található az öreglyuk közelében. Kívül lévő rész: Szürkeállomány (Itt van az idegsejtjeink 90%-a) Alatta: fehér állomány. (pályák vannak itt (szigetelt axonok), és kéreg alatti magvak limbikus rendszer.) Limbikus rendszer: ADH bevitel serkentődik -Szagló központ. -Érzelmi működések, magatartás szabályozása, ezzel magyarázható, hogy a szaginger erős érzelmi változásokat eredményezhet. -Vegetatív működések szabályozása. Hipotalamilimbikus rendszer: -A limbikus rendszer közvetíti a kérgi hatásokat a hipotalamuszba.
-emléknyomok rögzítése Az rögződik mélyebben, amelyhez erősebb érzelmi inger kötődik. A nagyagy fehérállományában lévő pályák: -féltekét összekötő pályák (kérges testben) -féltekén belüli pályák -leszálló pályák (parancsot visznek) -felszálló pályák (információt hoznak) Minden mindennel összefügg, plasztikus a működése. A Nagyagy érzőműködése: Szaglás: Látás: receptor:az orrüregben elhelyezkedő szaglóhám. Az 1. agyideg a rostacsonton át viszi be az információt és az érzet a limbikus rendszerben tudatosul. Nem megy át az információ a Talamuszba. receptor:a szemben a retina (ideghártya). A 2. agyideg az agyalapi részlegben kereszteződik. A Talamuszba jut, a nyakszirti lebenyben tudatosul. 3 látásmező: elsődleges: Itt alakul ki a kép. másodlagos: Tárolt emléknyomokkal. harmadlagos: Összeveti a képet, más központokkal teremt kapcsolatot. Hallás: receptor: A fülben. VIII. agyideg híd kereszteződés. A Talamuszban átkapcsol, a tudatosulás a halántéklebenyben történik. elsődleges központ: Hallok. másodlagos központ: Emléknyomok. A másodlagos hallóközpontban találkozik a beszédértő központ, ami csak a bal féltekén van. harmadlagos központ: más központokkal teremt kapcsolatot. Ízérzékelés: receptor: nyelvben. V., VII., és IX. agyideg. nyúltvelő Kereszteződés Átkapcsolódás a Talamuszba Tudatosul a fali lebenyben. Bőrérzékelés: receptor: A bőrben. Az információt először a gerincvelői ideg viszi. gerincevelő kereszteződik a Talamusz előtt Átkapcsol a Talamuszba Fali lebenyben tudatosul. A tudatosulás pontszerű a test egyes pontja az agy egyes pontjaiban kapcsolódik, de nem a test arányának, hanem a receptorok számának arányában. A Nagyagy mozgató működése: Központja: A központi barázda előtti tekervények. A homloklebenyben a mozgatókéreg is pontszerű egy-egy idegsejt egy-egy testtájra vetül. Van elsődleges és másodlagos mozgatókéreg.
Elsődleges: A mozgatások megindítását és a finommozgatásokat irányítja. Másodlagos: A mozgási automatizmusokért felelős: A megtanult mozgásokat irányítja. (Pl. az írásközpont, beszéd-mozgatóközpont) Piramis pálya Az agykéregből piramis sejtekből Extrapiramidális rendszer nyúltvelő Piramis, emiatt piramis pálya. A gerincvelő mellső szarván lévő mozgató neuron gerincvelői ideg viszi a parancsot valamelyik izomhoz. nyúltvelő A gerincvelő mellső szarván lévő mozgató neuron gerincvelői ideg viszi a parancsot valamelyik izomhoz, vagy az agyideg viszi a parancsot valamelyik izomhoz. Működése: -finomabb mozgásokat, célvezérelt -durvább mozgásokat irányítja. mozgásokat irányítja. -érzelmekkel összefüggő -Az izomtónust fokozza. mozgásokat, pl. mimika. Ez a kettő együtt működik. Megbetegedése: Parkinsor-kór idősebbeknél jellemzőbb. A dopamin zavara, hiánya esetén léphet fel. Őssejtes gyógyítását fejlesztik. Kisagy: A mozgás koordinációjában van szerepe. Kap információt -a mozgatókéregből, -az érzőkéregből, -a végtagok és a törzs helyzetéből Ezen információk alapján befolyásolja a mozgatóműködéseket. Finomítja, simává teszi a mozdulatokat.