Csoportos tanulmányút Jekatyerinburgba, az Uráli Állami Erdőmérnöki Egyetemre 2014. szeptember 22-27. Utazásunkra egyetemeink közötti régi szakmai kapcsolatok megújulása következtében nyílt lehetőség. A megérkezésünket követően már a repülőtéren várt minket Tatyana Frolova, a kísérőnk. A kollégiumba érve ismertették velünk a következő napok programját. Kis pihenő után átmentünk az Erdőmérnöki Kar épületéhez, ahol a dékáni köszöntő után Magyarországot és a Nyugat-magyarországi Egyetemet mutattuk be. Az orosz diákok az egyetemi diákéletről készítettek prezentációt, valamint egy érdekes előadást hallgathattunk meg a finnugornyelvterületről, a mari népcsoport kultúrájáról. Gyors ebédet követően az egyetem főépületébe mentünk át, ahol a jekatyerinburgi magyar konzul fogadott bennünket. Ezután egy mari hagyományőrző tánccsoport előadása következett, amelybe bennünket is bevontak, helyi specialitásokat kínáltak. Köztes műsorként a jekatyerinburgi egyetemi hallgatók énekeltek ismert könnyűzenei dalokat. A műsor után lehetőségünk volt hosszasan beszélgetni a magyar konzullal, sok hasznos tanácsot kaptunk tőle a környék nevezetességeivel kapcsolatban. Este a helyi diákok
kalauzoltak bennünket a belvárosban, megmutatták a folyópartot, a magas házakat, nevezetes épületeket. Egy belvárosi étteremben, közös vacsorával, jó hangulatban fejeztük be az estét. A második napon szeptember 23-án az Uráli Állami Erdészet Egyetem tanerdejébe, Szeverkába vittek minket vendéglátóink. Reggel megtekinthettünk egy botanikai gyűjteményt. Itt megmutatták nekünk a kísérletüket, amelyben erdeifenyő alanyra oltottak szibériai fenyőt. Céljuk ezzel, hogy nagyobb magtermést érjenek el, hiszen a feldolgozott magot emberi fogyasztásra termelik. Ezen kívül számos, hazánkban nem élő fajt nézhettünk meg: szibériai vörösfenyő, szibériai lucfenyő, szibériai fenyő. A délelőtt folyamán különböző erdőtársulásokat, és azok dendrometriai jellemzőit tekintettünk át. Négy különböző mintaterületre vittek bennünket, ahol a következő erdőtársulásokkal találkoztunk: 1. Vörös áfonyás erdeifenyves 2. Hegyi erdeifenyves 3. Fekete áfonyás erdeifenyves 4. Füves aljnövényzetű erdeifenyves 5. Mocsári füves erdeifenyves
A nap következő részében az egyetemi tanárok kísérleti erdőtelepítéseket mutattak, melyeket legnagyobb arányban erdeifenyővel végeztek. Láthattuk, hogy a különböző talaj-előkészítési módok hogyan hatottak az állományok növekedésére. Megtekinthettük emellett azt is, hogy hogyan hat az egyes állományokra az ápolások elhagyása. Ezután egy különleges tőzeglápos erdőrészre nyerhettünk betekintést, ahol lecsapolták a területet, és lecsapolt vizet elvezetve egy nyíres állományt hoztak létre rajta. A délután az egyetemi erdei szabadidő központban láttak bennünket vendégül. A finom ebéd után lehetőségünk nyílt tiszteletünket tenni a II. világháborúban hadifogságba esett magyarok emlékműve előtt. A harmadik nap hivatalos rektori fogadással kezdődött. A szállásról az egyetemi busszal vittek minket az Uráli Állami Erdészeti Egyetem főépületébe, ahol a rektori hivatalban köszöntött bennünket a rektor úr, a rektor-helyettes asszony, valamint a fahasználatok és az erdőtűzvédelem professzora, aki a nap folyamán a szakmai programra is elkísért minket. A fogadás után busszal indultunk ki a terepi helyszínre, amely 150 km-es utazást jelentett. Útközben találkoztunk házigazdáinkkal, a helyi erdészet igazgatójával és fiával. Első állomásunk egy csemetekert volt. A csemetekertben elsősorban erdeifenyő termelésével foglalkoztak. Szakmai szempontból érdekes volt a mezővédő erdősávok alkalmazása, valamint a teljes mértékben mechanikai úton megoldott gépi ápolások hatékony kivitelezése.
Második állomásunk az erdészet faipari üzemének megtekintése volt. A fűrészüzemben csak előhasználatokból kikerülő faanyagot dolgoztak fel, gerendákat, deszkát és lambériát gyártottak erdeifenyőből és nyírből. A telep érdekessége egy hatalmas, félköríven forgó kanalas daru volt, amellyel a beérkező faanyag leterhelését végezték. Az üzemben a
fahulladékot is hasznosították, cementtel keverve nagyon jó mechanikai tulajdonságú építőanyagot állítottak elő belőle. A fűrészüzem közelében megtekintettük Schulz, német származású erdőmester emlékére állított emlékművet, majd buszba ülve tovább indultunk. Harmadik állomásunk egy újabb csemetekert volt, amelyet az erdőben létesíttettek ovális alakban kialakítva. Ez a módszer kiválóan alkalmas lucfenyő csemeték nevelésére, mert az ellipszis közepén meghagyott idősebb, és a környező állomány fái megfelelő mennyiségű fényhez és árnyékhoz juttatta egyszerre a csemetéket. Vegyszeres ápolást itt sem végeztek, itt is mechanikai módszert használtak, igen jó eredménnyel. Napunk negyedik, egyben utolsó állomása egy széntüzelésű hőerőmű zagytározójának rekultivációs területén volt. Az erőmű a szverdlovszki terület energiaellátásának 60 %-t fedezte, ez óriási mennyiségű szén elégetését jelentette. A termelés során megtelt zagytározók rekultivációs célból történő erdősítésének módszerét házigazdánk dolgozta ki. Több fafajjal kísérleteztek végül az erdeifenyő vált be a legjobban, a 9 évvel ezelőtt elkezdett munka eredményeként mára már szép erdősítéseket tudtunk megtekinteni, melyek jól eltakarták az előidézett természeti károkat. Összességében elmondható, hogy nagyon színvonalas és jól szervezett szakmai programon vehettünk részt, sok érdekeset és újat látva bővíthettük ismereteinket.
A negyedik napon került sor a IX. Nemzetközi Eurázsiai Szimpóziumra, ahol a fiatal oroszmagyar kutatók tudományos kutatásaikról tartottak előadást, és mutattak be posztereket. A nemzetközi konferencia plenáris üléssel kezdődött, melyet Prof. Zufar Nagimov dékán úr nyitott meg. Az orosz diákok prezentációs előadással készültek az eseményre. Csoportunk poszter szekcióval képviselte magát. A poszterek egyéni bemutatását követően a résztvevő hallgatók elismerő oklevelet vehettek át.
Az ötödik napon délelőtt előadásokat hallgattunk, a helyi földnyilvántartási rendszerről, valamint különféle erdő-érték számítási módszerekről és az ehhez kapcsolódó feladatok állásáról a szverdlovszki régióban, melyeket egy doktorandusz hallgató és az intézetvezető asszony tartottak. Ezután kerekasztal beszélgetésen vettünk részt a témával kapcsolatban. Ezt követően az Urál hegység ásványairól és a talajtípusairól beszélt nekünk az Ásvány- és Földtani Intézet vezetője, majd az orosz hallgatókkal együtt csoportokra bontva különböző intézetek vezetői fogadtak minket, mint például: erdővédelmi, erdőbecsléstani, távérzékelési intézetek. Itt röviden megismertették velünk a történetüket, szerkezeti felépítésüket, majd az aktuális kutatásaikról, céljaikról meséltek. Délután kivittek minket busszal Kolszovóra, ahol a Lesprom-Ural Professional erdészeti és faipari kiállítást tekintettük meg. Különböző erdészeti és faipari cégek, egyetemek képviseltették magukat. A programok között voltak versenyek, kiállítási tárgyak kipróbálása, gépbemutató, és még sok egyéb. A kiállítók között a vendéglátó egyetemünk is megtalálható volt egy saját építésű 3d nyomtatóval. Az este folyamán a belvárosba utaztunk, ahol egy buszos városnéző túrába kapcsolódtunk be. Jekatyerinburg történetét mutatták be. Megtekintettük az Engesztelő templomot, amelyet az utolsó orosz cár kivégzésének helyén állítottak. Emellett a fontosabb helyeket, épületeket is láthattuk. A túra végén a Vysotskyj felhőkarcoló (a világ legészakibb felhőkarcolója) tetejére liftezhettünk fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt az éjszakai városra.
Az utolsó napon vendéglátóink segítségével eljutottunk az Európa Ázsia határát jelző emlékműhöz. Majd ezt követően busszal továbbutaztunk Beryozovsky városba. Itt kezdődött legkorábban az aranybányászás, hasonló arany láz volt, mint Klondike-ban. Megtekintettük az bányászati múzeumot, mely a korábbi évszázadok bányászati módszerei mellett napjaink bányászati módszereit is bemutatta, valamint az arany felhasználási területeiről is betekintést nyertünk. A nap és a tanulmányút zárásaként okleveleket vettünk át az intézmény rektor helyettesétől és a dékántól. Ezt követően elbúcsúztunk a tanároktól és a diákoktól. A kapcsolatmegújítás sikeres volt, ugyanis október végén jekatyerinburgi hallgatók érkeznek az egyetemünkön megrendezésre kerülő Summer School-ra. Szeretnénk megköszönni Tatjana Frolova és a jekatyerinburgi diákok segítségét, kedvességét.