Halászati Operatív Program Magyarországon

Hasonló dokumentumok
támogatási lehetőségei

Bardócz Tamás Halászati osztály

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

Vajai László, Bardócz Tamás

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

HOP 2009-ES ÉVES JELENTÉS

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

1. Értelmezõ rendelkezések

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám április 24.

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

3.2. Ágazati Operatív Programok

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

OPERATÍV PROGRAMOK

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Ágazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében. Bardócz Tamás főosztályvezető

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 27/2014. (II.17.) számú KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Strukturális Alapok

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, április 14.

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u Tel.:

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

1. 23/2007. (IV. 17.) FVM

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

v e r s e n y k é p e s s é g

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 66/2014. (IV.17.) számú KÖZLEMÉNYE

Az EU regionális politikája

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám

AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AZ OHÜ NONPROFIT KFT. ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKBAN. Vámosi Oszkár ügyvezető

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

Merre tovább HOP? helyzetértékelés és jöv beni kitekintés

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Az élelmiszeripar jelene, jövője

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 20. szám szeptember 23.

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra


Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

várható fejlesztési területek

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

64/2008. (V. 14.) FVM rendelet

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

I/1. A Pályázat útja

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

1. Hatályát veszti a rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.


Átírás:

Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1

Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat. A tengeri halállomány mennyiségének és fajgazdagságának megőrzésére, illetve a halállományok és a halászat közötti fenntartható egyensúly szabályozására és támogatására az Európai Unió létrehozta az Európai Halászati Alapot röviden az EHA-t. Az alap az Unióban elfogadott hétéves költségvetési ciklusoknak megfelelően a 2007-2013-as tervezési időszakra a 2000-2006-ig működött Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz helyébe lépett. Az alap érzékelve a tengeri halászat korlátozott lehetőségeit, - bővítette a haltenyésztés, az akvakultúra támogatási lehetőségeit a tagországokban. Az alap rendeltetése a közösségi támogatás biztosítása a nemzeti halászati stratégiai tervek alapján készített Halászati Operatív Programok, és ezeken keresztül a Közös Halászati Politika megvalósításához. Képletesen szólva egy piramis csúcsán áll a tagállamok által kialakított közös politika, amelyet lefele haladva a nemzeti, a prioritási tengelyek szerinti és végül az egyedi pályázatok megvalósítása szolgál. Így válik minden egyes pályázat megvalósítása a Közös Halászati Politika részévé. 2 3

Milyen a halászati ágazat és halfogyasztás helyzete hazánkban? Magyarországon a hal sajnálatos módon sohasem tartozott az alapvető fontosságú élelmiszerek közé. Az egy főre jutó magyar halfogyasztás mindig is elmaradt az európai országok átlagától és a táplálkozástudomány által kívánatos szinttől is. A világháborút megelőzően, az utolsó békeévben, 1938-ban mindössze évi fél kg halat fogyasztottak hazánkban, és az 1950-es évek végén nagy eredménynek számított, hogy elértük az 1 kg-os szintet. Az okok eléggé ismertek: tengerrel nem rendelkezünk, nagy folyóinkon a szabályozási munkálatok megszüntették a legendás halbőséget. A tengeri halféleségek behozatalát évtizedeken át szűkösre szabott kvóták korlátozták, így azok fogyasztásának nem alakultak ki hagyományai. Az utóbbi években természetes vizeinken a hagyományos halászat helyét a horgászati célú hasznosítás foglalta el, amely évente 320 ezer magyar állampolgárnak nyújt szabadidős tevékenységet. Ezzel szemben a mesterséges halastavakon folytatott magyar haltenyésztés nemzetközi elismertségnek örvend, szakértőink az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag a világ minden kontinensén részt vállaltak az édesvízi haltenyésztés fejlesztésében. Magyarországon a meglévő halastavak jelentős része felújításra szorul, ugyanakkor sok olyan területünk is van, amely mezőgazdasági kultúrák számára kedvezőtlen adott ságú, viszont alkalmas halastavak építésére. A magyar halgazdálkodás támogatása a halfogyasztás növelését lehetővé tevő árúalap bővítés keretében elsősorban a tógazdasági haltermelés növelésére és korszerűsítésére irányult és irányul napjainkban is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a haltermelésünk egy jelentős része a természetes vizeink telepítéseit szolgálja törekedve az egyre növekvő rekreációs igények kielégítésére. A magyar halászati ágazat az elmúlt években folyamatosan fejlődött. Az ország étkezési hal termelése 2008-ban huszonkét és félezer tonna volt, amely tizenöt százalékkal haladta meg a 2000. évi szintet. A hazai termelés bővülésének és a tengeri haltermékek importjának eredményeként folyamatosan növekszik az egészségi szempontból kívánatos lakossági halfogyasztás, amelynek fejenkénti és évenkénti szintje 2000- ben 3,07 kg, 2008-ban pedig már 4,16 kg volt. Abszolút értékben ezek nem nagy számok, de az arányokat illetően jelentős, mintegy harminchat százalékos növekedést takarnak....a mesterséges halastavakon folytatott magyar haltenyésztés nemzetközi elismertségnek örvend... 4 5

Milyen támogatások voltak elérhetők az európai uniós csatlakozás után a halászati ágazatban? Uniós csatlakozásunkat követően, a 2004-2006 közötti időszakra az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részeként A halászati ágazat strukturális támogatása címmel került kidolgozásra a közösségi Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) által társfinanszírozott nemzeti támogatási rendszer. A rendelkezésre álló támogatási keret a nemzeti 25%-os részt is figyelembe véve mintegy másfél milliárd forint volt, ami évente 0,6 milliárd forintos támogatási forrásnak felelt meg. Az előzetes társadalmi vita és az érdekeltek bevonásával végzett egyeztetési folyamat azt az eredményt hozta, hogy a hosszú távú stratégiák meghatározása és a projekt-ciklusban való tervezés fontos szerepet kapott a pályázóknál. A 2004-2006-os ciklus alatt a halászati ágazat teljes egészében felhasználta a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat. Mindezek alapján minden reményünk megvan arra, hogy a halászati ágazat az új, 2007-2013-as tervezési ciklusban is felhasználja a rendelkezésére álló forrásokat. A Halászati Operatív Program A többi tagországhoz hasonlóan 2007-ben Magyarország is kidolgozta, majd a Kormány jóváhagyását követően az Európai Bizottságnak benyújtotta Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét (NHST), amely alapvetően a lakosság halfogyasztásának növelését célozza olyan módon, hogy a korszerűsített magyar halászat képes legyen belföldi termelésből biztosítani a növekmény minél nagyobb részét. A stratégai tervhez kapcsolódó, 2007-2013 évekre szóló Halászati Operatív Programot röviden a HOP-ot az Európai Bizottság a minden részletre kiterjedő egyeztetések után 2008. szeptember 9-én elfogadta. Ennek keretében az Európai Halászati Alap (EHA) 34,8 millió euró támogatást biztosít a magyar halászati ágazat korszerűsítéséhez és versenyképességének javításához. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a HOP megvalósítója létrehozta azokat a szervezeteket, amelyek a program hatékony, átlátható és szakszerű megvalósítását garantálják. Az irányítást és a Bizottsággal való elszámolást végző Irányító, Igazoló és Ellenőrző hatóságok a Minisztérium szervezeti egységén belül működnek, míg az operatív kérelmezői szintű megvalósítást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mint Közreműködő Szervezet végzi. A HOP végrehajtás hatékonyságának és minőségének ellenőrző tevékenységét az ágazatban érintettek széles körét felölelő Monitoring Bizottság látja el. A Halászati Operatív Program főbb céljai: A lakosság halfogyasztásának növelése Jó minőségű, széles választékú haltermékek biztosítása megfizethető áron a fogyasztóknak A fenntartható haltermelés fejlesztése A horgászat halászati hátterének fejlesztése A magyar haltermelők versenyképességének javítása 6 7

Milyen támogatások érhetők el a Halászati Operatív Programból? Milyen jogszabályok szabályozzák a támogatások igénybevételének feltételeit? A Halászati Operatív Programmal a halászati ágazat számára igen komoly fejlesztési lehetőségek nyíltak meg. Ezek a lehetőségek a rendelkezésre álló források mintegy 70%-ában a tógazdaságok, intenzív rendszerek, halfeldolgozók építésére, felújítására és infrastruktúrájuk fejlesztésére állnak rendelkezésre. A források 25%-a a halászati ágazat kollektív intézkedéseihez és a haltermékek promóciójához nyújtanak segítséget, a fennmaradó 5% az un. technikai segítségnyújtás keret, ami a program adminisztratív megvalósítását szolgálja. A már említett Európai Halászati Alap támogatása a nemzeti hozzájárulással együtt mintegy 47 millió euró, az árfolyamtól függően tizenhárom milliárd forint teljes támogatási forrást jelent. Ez évente mintegy két milliárd forint nagyságrendű támogatást tesz lehetővé. A támogatások szabályait az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/ EK tanácsi, valamint a 498/2007/EK bizottsági un. EHA végrehajtási rendeletek határozzák meg. Ezeknek megfelelően kerültek kialakításra a hazai jogszabályok, melyek közül a 2007. évi XVII. Törvényt figyelembe véve a 25/2009. FVM rendelet a támogatás odaítélésének általános feltételeit, a 26/2009. FVM rendelet a halászati beruházások támogatásának részletes feltételeit szabályozzák. A Halászati Operatív Programmal a halászati ágazat számára igen komoly fejlesztési lehetőségek nyíltak meg 8 9

Honnan lehet információhoz jutni a Halászati Operatív Programmal kapcsolatban? A Halászati Operatív Programmal kapcsolatban a legtöbb információ megtalálható az interneten keresztül is. A Földművelésügyi Minisztérium honlapján (www.fvm.hu) a HOP fül alatt megtalálható a Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és a Halászati Operatív Program teljes szövege, a kapcsolódó jogszabályok, az elkészült kiadványok és tájékoztatók elektronikus változatai, a HOP Irányító Hatóságának közleményei és a HOP Monitoring Bizottságának dokumentumai. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján (www.mvh.gov.hu) is sok fontos dokumentum is megtalálható, többek között a pályázati csomagok a közlemények pont alatt. Telefonon az MVH központi ügyfélszolgálatánál érhetők el információk a 06 1 3743603-as számon. www.fvm.hu www.mvh.gov.hu 06 1 3743603 10

E kiadvány a az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával készült. Európai Halászati Alap: a megújuló halászatért Írta: Gábor János, Dr. Pintér Károly és Román Zoltán Összeállította: Román Zoltán 12 www.fvm.hu