6. Keresztény államok a Közel-Keleten

66 Szent Péter lobogója alatt 6. Keresztény államok a Közel-Keleten Jeruzsálem! Jeruzsálem! Szent IX. Lajos francia király A Jeruzsálemi Latin Királyság Az első keresztes hadjárat nyomán latin keresztény államok sora alakult ki a Közel-Kelet tengerpartján. Mivel a bizánci császár nem nyújtott katonai segítséget a nyugati keresztes seregeknek, azok a felszabadított területeket nem adták át a császárnak. Nem állították helyre a görög egyházi hierarchiát sem. A szentföldi keresztes államok legfőbb keresztény egyházi elöljárója a jeruzsálemi latin pátriárka volt, akit mindenkor a római Apostoli Szentszék nevezett ki. A négy keresztes állam közül a Boulogne-i Balduin alapította Edesszai Grófság alakult meg elsőként. Mint a legkeletibb állam, ez volt egyben a legveszélyeztetettebb helyzetben is. Az európaiak létszáma itt nagyon csekély volt, többnyire csak a legelszántabb lovagok jöttek a Mezopotámia északi részén elterülő, folyamatosan változó területű grófságba. A lakosság túlnyomó többsége a kereszteseket támogató örmény katolikusokból állt. A második keresztes hadjáratot követően végleg muzulmán kézre került. A Tarantói Bohemund által alapított Antiochiai Hercegségnek is keresztény többségű lakossága volt. A szíriai koptok és a jakobiták a vidéket, a bizánciak a városokat lakták. Antiochia lakossága a három évszázados muzulmán elnyomás ellenére megőrizte bizánci többségét. A Toulouse-i Rajmund által alapított Tripoliszi Őrgrófságnak a lakossága többségben keresztényekből állott. Itt libanoni maroniták, görögök és örmény katolikusok keveredtek. E keleti keresztények felszabadítása volt a keresztesek hadjáratának egyik alapvető célja. A szentföldi keresztény államok Bouillon Gottfried, Jeruzsálem elfoglalója nem alapított államot. Halála után öccse, Balduin hozta létre a Jeruzsálemi Királyságot, melynek lakossága jórészt muzulmánokból tevődött össze. Jeruzsálem, a szent város azonban külön világot alkotott, itt minden keresztény felekezet képviseltette magát. A frank és normann lovagság itt is kiépítette a hűbéri viszonyokat. A Jeruzsá-

67 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN lemi Királyság hűbérura volt Edesszának, Antiochiának és Tripolisznak. A nagy hűbérurak e tartományokban adtak további birtokokat lovagjaiknak. A helyi városi és falusi földműves lakosságot adófizetésre (tized) kötelezték. (A keresztes államokban földet csak latin keresztények birtokolhattak.) A XII. század második felére a Közel-Keleten megtelepedő európai népesség aránya folyamatosan emelkedett és az államok határvonala is megszilárdult. Ugyanakkor soha nem voltak elegen. Ezért a Szentföld védelmében meghatározó szerep jutott a megerősített váraknak. A szentföldi keresztesek egyik legnevezetesebb vára a johanniták által kiépített Margat A hat hektáron elterülő Margat vára a johannita lovagok egyik fontos központja volt, ahol minden korszerű erődítési technikát volt a Szentföldön alkalmaztak. II. András magyar király rendszeres adományával támogatta a vár építését és védőinek ellátását. Az örmény katolikusok a 301-ben alakult öra legfontosabb szentföldi települések a szent kegyhelyek mény nemzeti egyház tagjai. A VII. századtól arab miatt Jeruzsálem (a főváros), Betlehem és Názáret voltak. elnyomás alatt éltek. A keresztes lovagokat felszajeruzsálem legkiemelkedőbb keresztény szent helye a Szent badítóként fogadták. Az 1439-es Firenzei Zsinat óta Sír-bazilika volt, amely azt a sziklasírt jelölte, ahová Arimateai elismerik az Apostoli Szentszék főségét. József temette Jézust. A bazilikát többször lerombolták, majd a keresztes lovagok román stílusban építették újjá. A létesítmény A kopt keresztények a 457-ben alakult egyiptomi fennmaradásáról napjainkban hat keresztény egyházi közösség nemzeti egyház tagjai. Ők alkották Egyiptom ősi la(római katolikus, ortodox, szír, etióp, örmény, kopt) közösen gonkosságát. A VII. századtól arab elnyomás alatt éltek. doskodik. Jeruzsálem elvesztését követően Akkó kikötőváros lett a királyság központja, egyben a levantei kereskedelem keleti kapuja. (Itt ért véget a Kínából induló selyemút.) A Keletről érkező selymet, festéket és fűszereket itt rakták át az Európába induló hajókra. Helyettük mindenféle kézműves ter- Akkó városa a szentföldi keresztesek utolsó menedéke volt Tortenelem_5_6.indd 67 A jeruzsálemi Szent Sír-bazilika a keresztes háborúk idején 2013.09.19. 17:53:59

68 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN mékeket szállítottak keleti irányba. E kereskedelem igazi urai az itáliai városállamok (Velence, Genova, Pisa és Amalfi) voltak. A muzulmánok által szorongatott Akkóban minden lovagrendnek saját vára volt, amelyeket földalatti folyosók kötöttek össze a kikötővel. Akkó 1291-ben utolsóként esett el, keresztény lakossága Ciprus szigetére menekült. A XV. században feljegyezték, hogy a ciprusi keresztény asszonyok mindig fekete fátyolban léptek ki az utcára. A kérdésre a Mert ma is gyászoljuk Akkó elvesztését volt a válasz. 115. Sorold fel a szentföldi keresztes államokat! Kik alapították ezeket? ÁLLAM ALAPÍTÓ 116. Milyen keleti keresztény felekezetekkel ismerkedtél meg ebben a leckében? Krisztus katonái Egyházi lovagrendek A Jeruzsálemi Királyság és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend címere A középkor sajátos szerzetesi intézményei voltak a lovagrendek. A muzulmán hódítás ellen, és a Szentföld visszafoglalásáért vívott harcok során szerveződtek. Kezdetben csak a zarándokok védelmezése, betegek, sebesültek ápolása volt a feladatuk, később a harcokban is részt vettek. A keresztény lovagi eszmény legtisztább és legteljesebb megvalósítóivá váltak. Bouillon Gottfried Jeruzsálem visszafoglalása után a Szent Sír Védelmezője címet vette fel. Még halála előtt lovagokat rendelt a Szent Sír őrzésére, akik utóbb Hippói Szent Ágoston regulája szerint lovagrenddé szerveződtek. Az ő feladatuk a Szent Sír őrzése, illetve a szentföldi zarándokok védelme volt. A pápa hivatalosan 1122-ben ismerte el rendjüket. Jelvényül a Krisztus öt sebét szimbolizáló arany jeruzsálemi keresztet választották. Akkó elvesztését követően a Szent Sír Lovagrend tagjai Spanyolországba vonultak vissza, ahol részt vettek a mórok elleni nagy felszabadító háborúban. Ekkor változtatták arany jeruzsálemi keresztjük színét vörösre. Fehér kereszttel díszített vörös köpenyt viseltek a johannita (Szent János-) lovagok. A jeruzsálemi Szent János-kórházban a betegápolásra alakult társaságból fejlődött szerzetes lovagrenddé. A pápai jóváhagyást 1113-ban kapták meg. Kolostoraik mellett rendszerint kórházakat, gyógyszertárakat, fürdőket működtettek. Magyarországon II. Géza király idejében jelentek meg. Első közösségeik Esztergomban, Székesfehérvárott, Budafelhévízen (Császárfürdő) és Győrött alakultak. III. Béla gondjaikra

6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN 69 bízta az Isten, Szűz Mária és István tiszteletére Jeruzsálemben emelt magyar templomot és zarándokházat. A szentföldi keresztes hadjáratok mellett a johanniták ott küzdöttek a magyar uralkodók seregében, amikor azok pogányokkal csaptak össze. II. András 1217 1218-as szentföldi keresztes hadjárata során maga is a rend soraiba lépett. A johanniták egyik oldalága volt a leprások ápolását is felvállaló lazarita (Szent Lázár-) lovagok rendje. Jeruzsálem falain kívül, a Szent Lázár kapu közelében alapított leprakórház ápolóiból és betegeiből szerveződtek lovagrenddé 1130 körül. A johannita és a lazarita lovagok címere A Szentföldön harcoló keresztes lovagság leprában megbetegedett tagjai kerültek ide. A beteg lovagokat így el lehetett különíteni az egészségesektől, ugyanakkor e jól szervezett testületben továbbra is hasznosíthatták harci képességeiket. A lepra mint hosszú lefolyású betegség nem akadályozta meg a lovagokat, hogy továbbra is kitűnő katonák maradjanak. A Szent Lázár-lovagok számos csatában is részt vettek. A rend minden egyes lovagi tagja elesett 1291-ben, Akkó muzulmán elfoglalásakor. A lazariták Clermont-i Vilmos vezetésével a végsőkig kitartottak, fedezve a kikötőt, hogy a menekülő keresztény lakosság visszavonulhasson Ciprusra. A szultán, látva ezt a hősiességet, a Szentföld birtokba vétele után a lazariták kórházait személyes védelme alá helyezte. A lazariták hálájuk jeleként a köpenyeiken viselt fehér keresztet zöld keresztre, a próféta színére változtatták. Magyarországon III. Béla király idejében jelentek meg. Egyetlen házuk Esztergomban alakult meg. Vörös kereszttel díszített fehér köpenyt viseltek a templárius (templomos) lovagok rendjének tagjai. A rendet nyolc francia lovag alapította 1118-ban Jeruzsálemben. Nevét onnan vette, hogy II. Balduin jeruzsálemi király Salamon egykori templomának helyén épült palotáját adta át nekik. Így váltak a templom őrzőivé. A rend főképpen Szent Bernát támogatásával terjedt el Nyugaton. Mindig a szentföldi keresztes seregek legütőképesebb részét alkották. Ők tették közismertté e fohászt: Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! A zászlajuk fekete-fehér volt, hogy emlékeztesse őket a jó és a rossz harcára. A szentföldi csatákban a templomos lovagok legnagyobb része elesett. Koholt vádak alapján, Szép Fülöp francia király, hogy óriási vagyonukat megkaparintsa, a Vienne-i Zsinaton elérte, hogy a zsinat a rendet 1312-ben feloszlassa. Ő évekkel előbb minden francia lovagot letartóztatott, sokat kivégeztetett. Ez volt az első koncepciós per. Magyarországon hírnevük makulátlan maradt. Első házaik III. István király idejében jelentek meg. Ők is részt vettek II. András szentföldi keresztes hadjáratában. A harmadik keresztes hadjárat idején született meg, ugyancsak betegápolási kezdeményből (Jeruzsálem, Szűz Mária-kórház), a fehér köpenyükön fekete keresztet viselő mariánus vagy teuton (Szűz Mária-, német) lovagok rendje. Mindvégig megtartották német nemzeti jellegüket. II. András király telepítette le őket Erdélyben, majd a Szörénységben. A király célja az volt, hogy a lovagok a pogány kunokkal szemben védelmezzék meg és népesítsék be ezeket a gyéren lakott területeket. A lovagok meg is feleltek ennek Clermont-i Vilmos és leprás lovagjai 1291-ben az utolsó ember elestéig védelmezték Akkó városát A templomos lovagok címere

70 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN a feladatnak, de azután saját, független tartomány kialakítására törekedtek. Ezt a magyar uralkodó nem tűrhette, így kiűzte őket az országból. A Német Lovagrend ekkor vonult a Baltikumba, hogy az ottani pogány törzseket megtérítse. A teuton lovagok címere 117. Figyeld meg, milyen közös szándék hívta életre a szentföldi lovagrendeket! 118. Kutass az interneten! Rajzold le a füzetedbe a különféle lovagrendek címereit és zászlóit! 119. Mely lovagrendek működnek még napjainkban is, és mi a hivatásuk? Nézz utána az interneten! Az Ibériai-félsziget visszafoglalása Vért vegyítettünk a könnyek árjába A muzulmán fenyegetés Nyugat-Európa számára a VIII. századtól vált félelmetes valósággá. A Gibraltári-szoroson átkelt arabok elfoglalták az Ibériai-félszigetet és megsemmisítették a keresztény gót királyságot. Rövid idő múltán már a frankok államát, Itáliát és Rómát is veszélyeztették. Ibéria apró keresztény királyságai a félsziget északi hegyvidékére szorulva kezdetben magukra hagyatva vívták élethalálharcukat a mór seregek ellen, a XI. századtól azonban egyre nagyobb támogatást kaptak az Apostoli Szentszéktől és az európai keresztény államoktól. Ekkoriban találták meg Szent Jakab apostol földi maradványait. A sírja fölé emelt szentély kegyhellyé vált, amely felszította a spanyol keresztények hitét és bátorságát. Hitük szerint a compostelai Szent Jakab apostol vezette a spanyol keresztesek mórok elleni felszabadító harcát

6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN 71 Így indult meg Hispánia visszahódítása. A mórok elleni háború fő erői a helyi keresztény királyságok: Aragónia, Kasztília, Asztúria (León) és Portugália voltak. A visszahódítást megkönnyítette, hogy a mórok nagy állama, a Córdobai Kalifátus szétesett, és a helyén létrejött sok apró muzulmán királyság ellen sikeresebben lehetett harcolni. A legnagyobb ösztönzést azonban II. Orbán pápa 1095-ös clermont-i felhívása jelentette. Ez új lendületet A mórok az Észak-Afrikát meghódító muzulmán arabok és a bennszülött berber törzsek egyesüléséből kialakult népesség. A kalifa az iszlám legfelsőbb vallási és világi vezetője. adott a spanyol földön harcoló keresztény ellenállóknak. A szentföldi példák nyomán itt is keresztes seregek szerveződtek, valamint spanyol és portugál lovagrendek alakultak. Az ibériai keresztény összefogást a Szentszék azzal is támogatta, hogy megtiltotta a spanyol lovagoknak a szentföldi keresztes szolgálatot. Nekik saját hazájuk felszabadításáért kellett hadba vonulniuk. A mórok segítségére Észak-Afrikából érkeztek vad berber harcosok, ám ők sem tudták feltartóztatni a keresztények előrenyomulását. Végül II. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella közös hadserege az utolsó arab várost, Granadát is visszafoglalta 1492-ben. A győzelem feletti öröm hatására I. Izabella támogatásáról biztosította Kolumbusz Kristóf genovai tengerészt és vállalkozását. Kolumbusz a belé vetett bizalmat az Újvilág felfedezésével hálálta meg. 120. Rajzold be a vaktérképbe zölddel a mórok ibériai előretörését, és vörössel a keresztény viszszafoglalás irányát! A történelmi atlaszod segíthet! 121. Kutass az interneten! Milyen spanyol lovagrendek alakultak a visszafoglalás során? Rajzold le a füzetedbe a különféle spanyol lovagrendek címereit és zászlóit!

72 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN A nemesség kötelez! A címerek világa A szentföldi keresztes háborúk csatamezőin születtek meg az első címerek. Az arcot teljesen eltakaró sisakban harcoló, nehézfegyverzetű keresztes lovagok nem ismerhették fel egymást a harc hevében. Ezért különféle jelvényeket erősítettek sisakjaikra, így alakult ki a sisakdísz. E jelképeket idővel zászlaikra, ruhájukra és legfőképpen pajzsaikra is ráfestették. Így született meg a címerpajzs. A Szentföld forró napsütése ellen a lovagok a sisakjaikra borított textiltakarókkal védekeztek. Ezek a harcok során az ellenség kardvágásaitól elrongyolódtak. A címerfestők ezeket a hasogatott textilcsíkokat a címerpajzs körül általában művészi módon rendezték el és ábrázolták, ezek a sisaktakarók. A szimmetria vagy a harmónia gyakran megkívánja, hogy a címerek mellett más képi ábrázolások is megjelenjenek. Ezek a pajzstartók. Végül a lovagok harci kiáltásából kialakult a jelmondat, amelyet egy szalagra írva a címerpajzs alá lehetett függeszteni. A lovagi címerek nyomán a címerhasználat a nyugati keresza pallium főpapi jelvény, mintegy háromujjnyi szétény egyházban is kialakult. A főpapok, a szerzetesrendek, a koles fehér gyapjúszalag, melyet az érsek metropoliták lostorok, apátságok mellett az Apostoli Szentszéknek és minden a vállukra helyezve viselnek. Átlósan elhelyezve négy pápának volt saját címere. III. Ince pápa volt az első, aki ilyenfekete kereszt van beleszőve. Elöl és hátul a körszanel rendelkezett. Családi címerét egészítette ki az Apostoli Szentlaghoz rövidebb szalagrészt illesztenek, melyet szinszék jól ismert jelképeivel: a pápai hármas koronával (tiara) és tén 1-1 kereszt díszít. a kulcsokkal. A bíborosok címerét vörös kalap fedte, a pajzs két oldalán lecsüngő bojtokkal. Az érsekek és püspökök címerét általában püspöksüveg (mitra) fedte. A pajzs mögé kiegészítésül körmeneti kereszt, pásztorbot; a pajzs alá pallium kerülhetett. 122. Kutasd fel a Szentatyának, valamint egyházmegyéd főpásztorának címerét és jelmondatát! Rajzold le ezeket a füzetedbe, és próbáld meg értelmezni, hogy milyen üzenetet hordoznak! 123. Az alábbi képen látható címer mely részei jelzik a pápai hatalmat és melyek a családi kötődést? III. Ince pápa, fején tiarával Péter apostol utódai közül ő használt először saját címert Tortenelem_5_6.indd 72 III. Ince címere 2013.09.19. 17:54:03

6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN 73 ADATTÁR FOGALOM: Edesszai Grófság, Antiochiai Hercegség, Tripoliszi Őrgrófság, Jeruzsálemi Királyság, örmény katolikus, kopt keresztény, Szent Sír, johannita, lazarita, templárius, mariánus (teuton) lovagrend, mór, berber, címerpajzs, sisakdísz, sisaktakaró, pajzstartó, jelmondat, tiara, mitra, pallium SZEMÉLY: Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, Kolumbusz Kristóf, III. Ince ESEMÉNY: Akkó eleste (1291), Granada visszafoglalása (1492) HELYSZÍN: Edessza, Antiochia, Tripolisz, Akkó, Margat, Aragónia, Kasztília, Portugália, Córdoba, Granada FORRÁSTÁR Keresztény államok a Közel-Keleten A Jeruzsálemi Latin Királyság megalapítása A mi erőnk annyira szerény volt, és harcosunk oly kevés, hogy ha valamennyit összehívták, alig voltak többen 300 lovasnál és 2000 gyalogosnál. Kevés város került a hatalmunkba, azok is ellenséges területek közé voltak ékelődve, úgy, hogy szükség esetén is csak a legnagyobb veszély árán lehetett az egyikből a másikba átmenni. A határainkon belül fekvő falvakat is hitetlenek és szaracénok lakták, kiknél a mi népünknek dühödtebb ellenségei nincsenek; és annál rosszabbak, mert velünk laknak. Mert nincs vészesebb pestis, mint a házunkban lakó ellenség. Ezek nem csupán leölték, vagy az ellenségnek adták el rabszolgának óvatlanabbul közlekedő embereinket, hanem még földek művelését is megakadályozták, hogy a mieinket kiéheztessék; mert szívesebben szenvedtek éhséget ők maguk is, semmint, hogy a mieink szükségleteit kielégítsék, mert ellenségeiknek tekintettek bennünket. De nemcsak a városon kívüli utak voltak veszélyesek, hanem akkor is alig hihették magukat biztonságban, ha otthon voltak házaikban, a város falain belül, olyan kevesen laktak bent, és a falak is részint romokban hevertek. A rablók éjjel betörtek a kihalt, kevéssé lakott városokba és sokakat tulajdon házukban öltek meg; ezért egyesek titkon, mások nyíltan otthagyták szerzett birtokaikat, mert úgy vélekedtek, hogy egy napon alulmaradnak azok, akik e földet védeni igyekeznek, és nem lesz senki, aki őket a fenyegető veszedelmekkel szemben megvédelmezze. (Türoszi Vilmos krónikája) 124. Mi volt az újonnan alakult Jeruzsálemi Királyság legnagyobb problémája? Foglald össze pár mondatban! Muzulmánok keresztény uralom alatt Hétfőn napkeltekor indultunk el [a frankok] Tibnín nevű várától. Allah pusztítsa el! Utunk összefüggő művelt földterületek és rendezett települések között vitt. Ezek lakói mind muszlimok, akik jól megvannak a frankokkal. Allah mentsen meg az ilyen kísértéstől! Aratáskor a gabona felét szolgáltatják be a frankoknak, és személyenként 1 dínár 5 qirát fejadót fizetnek. Egyébbel, a gyümölcsökre kivetett csekély adón kívül nem bolygatják őket. Házuk és minden birtokuk teljesen az ő tulajdonuk-

74 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN ban maradt. Minden frank kézen levő tengerparti várost így igazgatnak; a hozzájuk tartozó vidék; a falvak és a gazdaságok a muszlimok tulajdonában vannak. Szívük bűnre csábíttatik, mivel látják, hogy velük ellentétben a muszlim területeken élő testvéreikkel mennyivel rosszabbul bánnak azok muszlim urai. Ez az egyik muszlimokat sújtó csapás: a muszlim közösség a saját hitén levő urak igazságtalanságai miatt panaszkodik, és ellenfele és ellensége a frank urak bánásmódját dicséri, mivel hozzászokott azok igazságosságához. De aki ilyen helyzetbe jutott, Allahhoz forduljon panaszával! (Ibn Dzsubajr krónikája) 125. A fenti forrás szerint hol éltek jobban a muzulmán parasztok: keresztény vagy iszlám területen? A kereskedők szabadsága a Szentföldön A legcsodálatraméltóbb dolgok egyike, amit mesélnek, hogy amennyiben kitör a háború a muszlimok és keresztények között még ha össze is csap a két fél és felállnak a csatasorok közöttük, muszlim és keresztény csoportok akadályoztatás nélkül járhatnak át köztük. ( ) Eközben nem szünetelt a frankok országán keresztül Egyiptomból Damaszkuszba tartó karavánok forgalma. Hasonlóképpen volt ez a Damaszkuszból Akkóba tartó muszlimok esetében is, és a keresztényeknek sem állta útját senki, s nem akadályozták útjukat. (Ibn Dzsubajr krónikája) 126. Szerinted mivel magyarázható a kereskedők szabad mozgása a háború dúlta Szentföldön? A keresztes várak jelentősége Azok tapasztalatai alapján, akik tudják, hogy felépítése előtt a szaracénok ( ) rendszeresen rajtaütöttek Akkón és a többi keresztény földön, felismerheted, hogy milyen hasznos és fontos ez az erőd a keresztény területek egésze, és milyen káros a hitetlenek számára. Szafed várának építésével bástya és akadály állíttatott, és nem mernek többé a Jordán folyótól Akkóhoz menni, csak ha igen nagy számban vannak. Akkó és Szafed között a megrakott hátasállatok és szekerek biztonságban közlekedhetnek és a földeket szabadon lehet művelni. Ezzel szemben a Jordán folyó és a Damaszkusz közti föld műveletlen és olyan, mint a sivatag, a Szafed várától való félelem miatt, ahonnan nagy portyákat, rombolásokat és pusztításokat visznek végbe, egészen Damaszkuszig. A templomosok sok csodálatos győzelmet arattak a hit ellenségei felett, melyeknek felidézése nem egyszerű, mivel egészen nagy könyvet lehetne megtölteni velük. Semmikképp sem szabad elfelejtkezni róla, hogy Szafed vára alatt Akkó irányában egy váralja település vagy nagy falu van, nagy piaccal és számos lakóval, s mindezeket meg lehet védeni a várból. Ezenfelül a szafedi uradalomhoz és környékéhez több mint 260 falu tartozik, melyeket franciául ville-nek mondanak s melyekben több mint 10 000 íjjal és nyíllal felszerelt ember található azok mellett, akiktől nagy pénzeket lehet adóként behajtani, amelyet Szafed vára és azok közt a rendek, bárók és lovagok közt lehet szétosztani, akik a falvakat birtokolják. Ezekről a helyekről Szafed építése előtt keveset vagy semmit sem tudtak begyűjteni, s ma sem tudnának, ha azóta fel nem épült volna a vár. (Türoszi Vilmos krónikája) 127. Miért volt nagy jelentősége a szentföldi váraknak? Készíts erről pár mondatos összefoglalót a füzetedbe! II. András király adománya az antiochiai Margat várának Margatnak, amely éppen a pogányok közvetlen közelében helyezkedik el, örök fenntartására, királyságunk sójövedelmeiből száz márkát adunk, amelyet mindig húsvét idején, ezüstpénzben, ellenvetés nélkül ki kell fizetni Szalacsnál. 128. Kutass az interneten, hogy milyen kapcsolatai voltak II. Andrásnak a Szentfölddel? Az adatokat írd a füzetedbe, majd szóban számolj be róluk!

6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN 75 Egyházi lovagrendek A templomosokról A templomosok jelképei 129. Mit szimbolizál a templomosok fekete-fehér pajzsa és zászlaja? 130. Mit gondolsz, mit akart kifejezni a miniátor, amikor két templomos lovagot rajzolt egy lóra? A johannita lovagok szabályzata 1. Elsőként elrendelem, hogy minden a szegények szolgálatára belépő testvér Isten segedelmével tartsa meg ama három dolgot, amit Istennek megfogadott a pap keze és a könyv által, nevezetesen: a szüzességet, az engedelmességet bármi legyen is, amit mesterük parancsol, valamint a vagyontalan életet, minthogy ez a három dolog az, amit Isten tőlük számon fog majd kérni a végső megmérettetésnél. 2. Valamint ne kérjenek többet a nekik járóból: csak kenyeret, vizet és ruházatot, amit megígértek nekik. És öltözetük legyen alázatos, mivel a mi Urunk szegényei, akik szolgáinak valljuk magunkat, dísztelenül és szegényesen járnak. És rút dolog a szolga részéről, hogy gőgös legyen, az ő Ura pedig alázatos. ( ) 4. Továbbá: amidőn a testvérek városokon és várakon mennek által, ne egyedül tegyék, hanem kettesével vagy hármasával, de ne azokkal, akikkel akarnak, hanem azokkal menjenek, akiket a mester erre kijelöl. És valahányszor mennek bárhová legyen is, jártukban egyszerre tartsanak pihenőt; se öltözékükben, se tevékenységükben ne legyen semmi megütközést keltő, csak azt tegyék, ami jámborságukat megmutatja. Amikor pedig asszonynéppel találkoznak, akár házukban, vagy a templomban vagy bárhol, szemérmességüket őrizzék meg. ( ) 6. Az adományok előteremtésében se földet, se zálogot ne fogadjanak el, hanem mesterüknek levélben jelentsék; a mester pedig levelével az ispotályhoz küldje át a szegényeknek; és minden rendházban, a kenyérből, a borból és minden egyéb táplálékból harmadrészt vegyen a mester; és ha valaminek bővében volna, akkor a maradékot tegye az adományhoz és küldje levelével Jeruzsálem szegényeinek. ( ) 19. Továbbá valamennyi rendházba minden egyes testvére, aki most és mostantól kezdve magát Istennek és a Jeruzsálemi Szent Ispotálynak ajánlja, Isten és a Szent Kereszt tiszteletére hordjon keresztet a mellén, valamint csuháján és köpenyén egyaránt, hogy Isten megőrizzen mindnyájunkat zászlóval, hittel, munkával és kötelességgel; az ördög hatalmától pedig most és az eljövendő századokban, testben és lélekben egyaránt megvédjen, minden keresztényi jótéteményünkkel. Ámen. (Châteauneuf-i Guillelmus nagymester levelének részlete) 131. Milyen hármas fogadalmat tettek a johannita lovagok?

76 6. KERESZTÉNY ÁLLAMOK A KÖZEL-KELETEN A címerek világa 132. A kép segítségével nevezd meg a címer legfontosabb részeit! Werbőczy István címere 133. Nevezd meg a címer kiegészítő részeit! Mit jelképeznek ezek a szimbólumok, és kik díszíthetik még ma is ezekkel a címerüket?