AZ IPARI PARKOK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKRA ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁRHATÓ EU TÁMOGATÁSOKRA A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM megbízásából készítette az IPARI PARKOK EGYESÜLET 2003. november 25.
TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZET 1 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ 4 1. IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK 15 1.1. Nemzetközi iparfejl dési trendek 16 1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig 17 1.3. Csúcstechnológia 19 1.4. Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás 23 2. JELENLEGI HELYZET 24 2.1. Kihívások és célok 24 2.2. Az ipari parkok fejl désének f bb vonásai (swot analízis) 26 2.3. Az ipari park definíciói 29 2.4. Parktípusok 31 2.4.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok 32 2.4.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák 33 2.4.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok 33 2.5. Fejl dési fázisok (nemzetközi kitekintés) 34 2.6. Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) 35 3. AZ IPARI PARKOK SZERVEZ DÉSE MAGYARORSZÁGON 37 3.1. Klaszterek 37 3..2. Klaszterek Magyarországon 40 3.3. Az ipari park program eredményei 2002 év végén 43 3.4. Az "Ipari Park" címmel rendelkez szervezetek 44 csoportosítása 3.5. Dinamikus fejl dési modell 45 1
4. IPARI PARKOK - EU 52 4.1. Az EU támogatási rendszerének alapjai 52 4.2. Az EU támogatási rendszerének néhány jellemz je 54 4..2.1. Strukturális Alapok 54 4.2.2. Nemzeti Fejlesztési Terv 56 4.2.3. Decentralizáció 58 5. IPARI PARKOK - KISTÉRSÉGEK 61 6. STRATÉGIAI FELADATOK 68 6.1. Az ipari parkok stratégiai f irányai, prioritásai 68 6.1.1. Befektetés-ösztönzés 70 6.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 74 6.1.3. Innováció 79 Helyzetkép 79 Innováció - EU 85 Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és 86 feladatai Ipari parkok mint innovációs struktúrák 88 6.1.4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés 89 6.2. Intézményrendszer 96 6.3. Pénzügyi, jogi keretek 103 6.3.1. Forrásszükséglet 106 6.3.2 Ipari Park Alap 114 6.3.3. Jogi keretek 114 6.3.4. Szervezeti feltételek 116 IRODALOMJEGYZÉK 117 MELLÉKLET ÁBRÁK, DIAGRAMOK 2
FÜGGELÉK Az Ipari Parkok adatainak feldolgozása és a klaszterek magyarországi helyzetének áttekintése Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön Székesfehérvár TECHNOLPOLIS 3
BEVEZET Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelm en jöv orientált. A pályázatot elnyer Ipari Parkok Egyesület (IPE) ezért az ipari parkok fejl dési sajátosságaival csak olymértékben foglalkozik, amennyire ezt a jöv beli (tervezett, javasolt) funkciók, feladatok indokolják. Ez a metódus nem gyengíti a munka megalapozottságát, mert az IPE számos tanulmányban, illetve 1997. januárjától rendszeresen megjelen Hírleveleiben folyamatosan foglalkozott az aktuális tennivalókkal éppúgy, mint a távlati (stratégiai) feladatokkal (Lásd: 1. sz. Melléklet). A stratégiai anyag készítése során igyekeztünk elkerülni minden ismétlést, átfedést a gazdasági tárca számára korábban készített szakmai munkákkal. Azzal számolunk, hogy az azokban szerepl ismeretek adottak, ezért csak az id közben történt változásokra utalunk az anyagban (pl.: ma már nem 48%, hanem az ipari parkoknak több mint 60%-a rendelkezik honlappal...). Az IPE nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiával kapcsolatos elgondolásokba bevonja az ipari parkokat is. A regionális workshopok ezért megkülönböztetett szerepet kaptak az anyag összeállításában. Az Egyesület által 2002. októberében és novemberében szervezett regionális workshopokon, a 2002. november 29-i országos konferencián a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve operatív programjait véleményezték az ipari parkok menedzserei, kistérségi megbízottak, és tettek javaslatokat intézkedések, programok, projektek kidolgozására. Ebbe a sorba tartozik az IPE Közgy lése is, ahol ez a téma átfogó jelleggel képezte a vita tárgyát. A stratégia kialakításában meghatározó volt a 2003 júliusában megtartott hét regionális workshop, ahol a swot analízist, a koncepció lényeges kérdéseit lehetett megvitatni. A sort a 2003. november 13-án, a GKM-ben, Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Asszony elnökletével megtartott konferencia zárta a csaknem kész stratégiai anyagról. 1
Az IPE kezdett l részese a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak, javaslatai jórészt beépültek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programba. Mindemellett az el ttünk lev jöv tele van bizonytalansággal. Az ipari parkok pozíciója a programfinanszírozásra épül EU-ban kedvez, hiszen minden ipari park egy pályázatra benyújtott programmal nyerte el az "Ipari Park" címet. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai az ipari parkok számára a jöv ben számos új lehet séget nyitnak, az együttm ködés témakörei kib vülnek, s mind jelent sebb küls forrásbevonással számolhatunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontossá lesz, hogy a sporadikus elhelyezkedés ipari parkok egy átgondolt stratégia jegyében dolgozzanak, s hálózattá fejlesztésük átgondoltan, a szinergia-hatások érvényre juttatásával valósuljon meg. A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Kett s cél vezet bennünket a modell közreadásával: - képet szeretnénk adni arról, hogy az ipar- és térségfejlesztési célok elérését milyen ipari park típusok (üzleti-, technológiai-, tudományos-, innovációs-, logisztikai-, stb.) szolgálhatják, s ezeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük, fejl désük érdekében milyen képességek elsajátítása lesz egyre fontosabb, s ezek milyen kormányzati szerepvállalást igényelnek; - bemutatni, hogy az EU-ban az ipari parkok révén a versenyképesség milyen változatos szervezeti és finanszírozási megoldásokon keresztül növelhet, a sz ken értelmezhet "ipari tevékenység" hogyan tágítható (f ként szolgáltatásokkal) az átfogóbb tartalmat kifejez "értéktermel tevékenység" felé. E vonatkozásban a függelékek igyekeznek orientációs utakat bemutatni. Az ország ipari parkjainak fejlesztési stratégiája nem nélkülözheti az EU-ban körvonalazódó, perspektivikus elgondolások figyelembevételét. Kapcsolatot létesítettünk ezért azzal a munkával, amely az EU 5. K+F keretprogram keretében "Az ipari-szolgáltató parkrendszer általános modellje, strukturálódása, m ködése, jellegzetes vonásai" címmel számos EU ország kutatóinak bevonásával készül. Köszönet Dr. Cselényi József professzor úrnak aki magyar részr l vesz részt a 2
programban az együttm ködésért, hogy több ponton a két munkát össze lehet kapcsolni. A tanulmány készít i tehát inkább a lehet ségek bemutatására összpontosítottak, semmint kész receptek ajánlására. Fontosnak tartjuk a világban már m köd parkok tapasztalatainak figyelembevételét de ezeket minden régiónak, parknak egyedileg is fel kell dolgoznia, értékelnie, saját rendszerét kiépítenie. A Stratégiakutató Intézet tanulmánya szemléletesen mutatja be: milyen sokszín ma már a kép a világban. Mindemellett a stratégia nélkülözi a tételes feladatkijelölést, néhány fontos elemre koncentrál (innováció, regionális irányítás, t kebevonás, szolgáltatás, Ipari Park Alap, differenciált struktúra kialakítása, ipari park törvény, stb.). Fontosnak tartjuk a fejlesztések módszertani korszer sítését az információtechnológia alkalmazásával. Dr. Detrek i Ákos akadémikus és munkatársai által összeállított tanulmány e téren új lehet ségekre világít rá. Annak érdekében, hogy a stratégia valóságformáló funkcióra tegyen szert, körvonalaztuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogi tennivalókat, amelyek végrehajtását sürget nek tartjuk. E vonatkozásban reményt kelt az a konzultáció, amit Dr. Csillag István miniszter úrral és Pongorné dr. Csákváry Marianna helyettes államtitkár asszonnyal folytattunk a legfontosabb kérdésekr l. A Magyarországon létrejött ipari parkok nem csupán id beli (mintegy évtizedes) el nyt élvezhetnek Kelet-Közép Európában, hanem a helyi kezdeményez er b l fakadón megalapozottságot, a helyi adottságokhoz szervesen kapcsolódó, a rugalmas alkalmazkodásra képes struktúrák el nyeit is. Ezt a továbbiakban is olyan értékként tételezzük, amit meg kell rizni. A szerves fejl dés során kialakult szubszidiaritás, partnerség az ipari parkok számára olyan további értékek, amelyek érvényre juttatása, illetve továbbfejlesztése közös érdek. Rakusz Lajos elnök Budapest, 2003. november 25. 3
VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás utáni id szak talán legjelent sebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejl dése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése. Fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország t kevonzó képessége nem esett vissza, s jelenleg 130 ezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. 1. Magyarországon jelenleg 160 szervezetnek van "IPARI PARK" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%- a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban m köd vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. Az ipari parkokban az "Ipari Park" cím elnyerésének id pontjához, mint bázishoz viszonyítva a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termel beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték 2.400 Mrd Ft-al n tt. Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége változó. 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és parkonként már több mint 500 f t foglalkoztatnak, ezek "ipari park szer en" m ködnek. 46 ipari parkban a betelepülés már el rehaladt. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már m köd vállalkozások. 24 ipari parkban még nincs m köd vállalkozás, a fejlesztések a kezdeteknél tartanak. Az ipari parkok betelepítettsége összességében 40%-os. 1997 és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft érték m köd t ke letelepedését segítette el. Ez összefügg azzal, hogy a termel 4
beruházás t keösszetétele gyökeresen változott, korszer bbé vált, f ként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi t ke betelepedésének köszönhet en. 2. Az ipari parkok fejl désében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehet vé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak er sítése érdekében - a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni, a lisszaboni (2000) és a barcelóniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve er sítettek meg, - a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére), - a regionális fejlesztés terén az EU az el bbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi er források bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére, - priorizálja a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatását. 3. Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be: - Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik. - Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik. 5
- Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezet je az önkormányzati törekvések szem el tt tartásával ítélte oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról). - Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervez dési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. - Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez. A fentiekb l fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szerepl i legyenek. 4. Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: - a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; - a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; - a környezet védelmének er sítése. E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életmin ség javítása", mint "legfels bb cél" fogja össze. 6
A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejl dést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak el mozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: - befektetés-ösztönzés; - kis- és középvállalkozások fejlesztése; - innováció; - információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani. 5. Magyarország az innováció terén ellentmondásos intézményhálózattal rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelel az intézményrendszere (fels oktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megsz nése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan m ködnek, nemzeti innovációs rendszerr l nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: el ttünk álló feladat. 6. A kis- és középvállalkozások számára az ipari parkok üzleti lehet ségeik kiszélesítését, hatékonyságuk növelését nyújtják, s különösen ha az EU tagja leszünk. Az ipari parkok e vonatkozású f bb feladatai: - közrem ködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában; - részvétel oktatási projektek szervezésében; 7
- szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen - logisztikai, - kommunikációs, - informatikai, - képzés, távoktatás, - ügyviteltechnikai területen; - részvétel klaszterek szervezésében, majd m ködtetésében; - tanácsadás a KKV-nak pályázatokban való részvétel, illetve pályázatkészítés terén. 7. Az innovációpolitika, ezenbelül különösen a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskör együttm ködés kialakítása a tudományos intézményekkel, fejleszt vállalatokkal: az EU "harmadik generációs" innovációpolitikájának hazai adaptálása, végrehajtásának el mozdítása. Mindez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében új megközelítést igényel. Tennivalók: - az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (létesül ipari park, tudományos, innovációs, technológiai, integrátor, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jelleg intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe (lásd: következ pont); - az ipari parkok finanszírozási rendszerének kialakítása, az Ipari Park Alap létesítése; 8
- a regionális irányítási struktúrák kiépítése, az ipari parkok képviseletének intézményes megoldása, részvétel a regionális fejlesztési tanácsokban; - az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gy r, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal; - az ipari parkokba történ t kebevonás el mozdítása a legfejlettebb technológiák alkalmazásával, az érdekeltek együttm ködésével; - az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek min ségi javítása, - az ipari parkok monitoring rendszerének kiépítése és m ködtetése; - az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása. 8. Az ipari parkok ma már igen széles tevékenységi spektrumot fognak át, megérett a helyzet arra, hogy effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítsuk e szervezeteket. Az alap-struktúrák: - "Létesül ipari park" (a pályázó szervezet programját a jelenlegi gyakorlatnak megfelel en a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mez s ipari park címmel rendelkez szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "Létesül ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni. - "Ipari park". Domináns tényez a beruházás (az alapinfrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. Dönt en termel tevékenység folyik a parkokban). A jelenlegi ipari parkok dönt többsége ennek a kategóriának felel meg. 9
- "Logisztikai park" dönt elem a logisztikai (szállítmányozás, raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termel tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). - "Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Már domináns tevékenység a szolgáltatás is. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, f leg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal. Els rend feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások többnyire kisvállalatok részére. Jelenleg két ilyen park van: a Sárvári Ipari Park és a BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. A következ egy-két évben (potenciálisan) 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére. - "Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttm ködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemz a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelent s súllyal van jelen a park munkájában. Többnyire innovációs centrum is helyet kap a parkban (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park). - "Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervez dés, mely nagyobbrészt a fels oktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez köt dik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok el segítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek, valamint a parkokban (vagy azokon kívül) m köd vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban ma még nincs m köd tudományos park, de az egyetemi centrumok térségeiben ezek létesítése napirenden van (pl.: INFO-Park Lágymányoson, miskolci, debreceni, pécsi tudáscentrumok) 10
Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, dönt en a külvárosi iparvállalatok ipari szerkezetváltást túlél egységeib l létrejött vállalkozások m ködtetésére, valamint a kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája többnyire elavult és elhasználódott. Az itt m köd és betelepül vállalkozások többsége magyar kis- és középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvet követelménye az infrastruktúra felújítása, korszer sítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése. A stratégiai anyag javasolja ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket, pályázási feltételeiket az adottságaiknak megfelel en kell kialakítani. (Egyedi programok!) 9. Források Négy pályázati csomagban az alábbi hazai, központi források szükségesek az ipari parkok lehet ségeinek kiaknázásához: 11
Pályázati csomagok Mrd Ft GVOP prioritások 2004 2005 2006 Alapinfrastruktúra pályázati összeg 1. 4. 1,5 1,0 0,8 Hálózatépítés pályázat Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok Képzés M ködtetési pályázat 1. 2. 3. 2. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4. 4,0 4,0 4,0 2,0 3,0 4,0 0,3 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 Összesen 8,4 8,9 9,7 A stratégiának fontos része, hogy e pályázati csomagokon túl egyedi kormányprogramok is induljanak egyetemi tudáscentrumok létesítésére, illetve "barna mez s" parkok kiemelt támogatására. 10. Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják el mozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb id távban is. Megfontolásra 12
javasoljuk ezért az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná el, nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-t l fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehet séget. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját er " problémájának enyhítését is. 11. Jogi keretek Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttm ködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz f z d kapcsolatok megfelel jogi keretekben valósuljanak meg. Az egyes régiók fejlesztési intézményrendszerének kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokkal összefüggésben a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az Országgy lés az ipari parkokról törvényt alkosson. Ez a befektet k számára növelné a biztonságot. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az ipari parkokról törvényt fogadtak el éppen a kiszámíthatóság növelése, illetve az e téren meglev versenyhátrányaik mérséklése érdekében. 12. Szervezeti feltételek, kommunikáció, marketing Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség el térbe állítását az irányítási rendszerben el mozdítják. Ennek pillérei: 13
- a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet meger sítése, - az ipari park program áttekintését biztosító szerz dési és adatbázis rendszer kezelését végz PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének er sítése a min sít és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok el készítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végz létszám és pénzügyi fedezet biztosításával, - az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvev vállalkozások, szakért k bevonása a feladatok el készítésébe és megvalósításába. Az ipari parkok helyi kezdeményezéssel történ létesülésével együtt járt az egyedi kommunikáció és egyedi marketing tevékenység. A t kebevonás, mint els dleges prioritás a parkokat egymás versenytársává tette, s emiatt késlekedett a parkok hálózattá szervez dése éppúgy, mint együttm ködésük a kommunikáció és a marketing terén. A jöv ben felhasználva a legkorszer bb informatikai technológiát, tekintettel az EU-ban várható verseny e területen való megjelenésére, célul t zve a versenypozíciónk állandó javítását a marketing munkában fokozottan szükséges a parkok együttm ködése éppúgy, mint a parkok tevékenységében legközvetlenebb módon részt vev szervezetek (Magyar Fejlesztési Bank, Regionális Holding, ITD-H, PROMEI, Ipari Parkok Egyesület) közötti koordináció megoldása. Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítása szükségessé teszi a kormány állásfoglalását, kormányszint feladatterv elfogadását és végrehajtását. Budapest, 2003. november 25. 14
1. IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK Az ipari parkokat önmagukban nem célszer vizsgálni, csak abban a gazdasági (társadalmi) környezetben, amelyben létrejöttek és fejl dnek. Magyarország iparának fejl dése számos tanulsággal szolgál. Mindenekel tt azzal, hogy ez az ország képes nemzetközi mércével is igen jelent s teljesítményekre. A múlt század elején a nehézipar, az autóipar, a mozdonygyártás, a gyógyszeripar, a villamos gépek és hálózatok terén az európai fejl dés élvonalába tartoztak gyáraink és termékeink. A kés bbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb iparágban feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben (1950-1989 között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán er források terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszint bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas min ségi követelményeknek biztonsággal megfelel termékek el állításában hazánk és a fejlett iparral rendelkez országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. Kiépült ugyanakkor egy olyan szellemi bázis, amely kvázi tudományos nagyhatalommá emelte az országot (Solla de Price: "Kis tudomány - nagy tudomány"). A nyolcvanas évek közepét l a GDP-b l 2,8-3%-ot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre, (csak néhány jelent s gazdasági potenciállal rendelkez ország múlta felül hazánk tudományos teljesítményének fajlagos mutatóit), országos kutatási programjaink révén id ben reagáltunk többek között a számítástudomány, a biotechnológia, a szilárdtest-kutatás korszakváltó fejl désére. A rendszerváltás (1989) után válságos évek következtek. Az ipari teljesítmény 40%- kal, az agrárszféra kibocsátása felére csökkent. Kutatásra és fejlesztésre mind kevesebbet költöttünk: a csökken GDP-n belül az 1987-es szint negyedére esett öt év 15
alatt a K+F ráfordítás aránya. Az ipari kutatóbázis (önálló intézetek, fejleszt vállalatok, vállalati kutatóhelyek) nagyobb része megsemmisült. Mindamellett a 90-es évek er feszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtettek arra, hogy a kilencvenes évek közepét l a felzárkózás elkezd djön. Az EU integráció reális cél lett, amely új fejl dési dimenziókat is nyitott az ipar számára. 1.1. Nemzetközi iparfejl dési trendek Az EU-integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejl dési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkez országokban kialakultak. Nyilvánvalóan hazánknak nem szükséges azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évtizedek során bejártak. A fejl désük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejl désének kihívásai, felmerül problémáikra adott válaszai eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, komparatív el nnyel, er s pozíciókkal; az integráció kívánta lehet ségek milyen iparfejlesztési lehet ségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehet ségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes id szak nemzetközi iparfejl dési változásainak tengelyében számos szakért szerint három igen fontos tényez nek volt meghatározó szerepe. Ezek: - az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvet en az informatika térnyerésével összefüggésben); - a termel tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben); - a kis- és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése. 16
1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett t kés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tet zött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült fordista termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette bels tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelel választ adni*. El térbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejl dési szakaszt (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel, hogy a jelzett három alapvet en fontos tényez ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva tud jelen lenni. (Az, hogy a szinergia meg is valósuljon, a parkok dönt többségénél el ttünk álló feladat.) A fordizmus és a poszt-fordizmus fejl dési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. Az 1. táblázat ezeket a f bb eltéréseket, felfogásbeli és m ködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni. * Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, 1992, könyv, MTA Regionális Kutatások Központja 17