egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

Hasonló dokumentumok
BIOLÓGIA ÉS ENERGETIKA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN Szakmai Konferencia. Székesfehérvár, szeptember

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

NYERSANYAGELŐKÉSZÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETI ELJÁRÁSTECHNIKAI INTÉZET. Nagy Sándor Prof. Dr. habil Csőke Barnabás Dr. Alexa László Ferencz Károly

Együttműködés, szakmai kapcsolódások

Települési szilárd hulladékok hasznosítása a nemzetközi előírásoknak megfelelő tüzelőanyag előállításával

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX. hulladékkezelés K+F eredményei

egyetemi tanár Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

Települési szilárdhulladékok energetikai hasznosítása hazai helyzetkép

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

60 % 40 % Tartalom. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 7.óra. Komplex hasznosítás. Magyarországon kg/fő/év 4 4,5 millió t/év

Mechanikai- Biológiai Hulladékkezelés Magyarországi tapasztalatai

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A NAGY FŰTŐÉRTÉKŰ MBH TERMÉK TOVÁBBI NEMESÍTÉSÉNEK KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

Települési hulladék maradékanyaga. Szitálás. Mágneses és örvényáramú szeparálás. Mágneses és örvényáramú szeparálás. Homogenizálás és biostabilizálás

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

A hulladékáramok csökkentése, hulladékok hasznosítása

1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez

Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

MÁSOD TÜZELŐANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI HAZÁNKBAN ÉS A KÜLFÖLDÖN

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

A hulladékok komplex hasznosításával kapcsolatos kutatások

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Kezelési technológia (helyszín)

Pirolízis a gyakorlatban

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

A települési szilárd hulladékok hazai energetikai hasznosításának lehetőségei. Előadó: Vámosi Oszkár

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Hazai és nemzetközi tapasztalatok a membrán takarásos szennyvíziszap komposztálás területén

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

Hermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum November 15.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP A-11/1/KONV SZEPTEMBER 26.

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin április 22.

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

KESZTHELY VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA évekre. Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft Végh Szilárd ügyvezető igazgató

Műanyaghulladék menedzsment

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

A hulladék, mint nyersanyag

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. Hulladékkezelési díjak 2015.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

20 éves a Bay-Logi Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztálya

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Hulladékgazdálkodás a Hajdúságban

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉK KOMPLEX KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE VASKÚTON

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Átírás:

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Innovatív Energetikai Fejlesztések (IEF) NKFP-A3-2006-00240024 Profikomp és Parnerei Tudományos Nap Gödöllő, 2009. dcember 4. Másodlagos tüzelőanyag nemesítés, előállítás és pirolízis technológia

A magyar hulladékgazdálkodás fő hiányossága: á 1) Mennyiség: kevés a feldolgozó üzem 2) Komplex szemlélet és feldolgozás hiánya

) Mennyiségi hiányosságok A hulladékkezelő művek száma és kapacitása Ausztriában Berendezéstípusok Darab Fizikai-kémiai hulladékkezelő művek és speciális 148 feldolgozó üzemek (főként fizikai előkészítőművek, mint pl. elhasznált autó, hűtőszekrény, háztartási és elektronikai eszközök, TŐKESZEGÉNYSÉG valamint az ólom akkumulátor,! nehézfémtartalmú iszapok, stb. feldolgozó üzemei) Építési törmelék feldolgozó előkészítő üzemek, ill. 160 berendezések Termikus hulladékkezelő üzemek 65 Biohulladék komposztálók 489 Válogatóüzem 98 [Forrás: Umweltbundesamt,Anlagendatenbank,1998] t l d t b Miskolci Egyetem 3 3

2) Komplexitás hiánya 2.1) A hulladék maradéktalan feldolgozása: mindi an valamilyen maradékanyag, ami gyakran veszé es, és le kell rakni. 2.2) 2) Ritka ahulladékfajták egymással való összefüggésben történő vizsgálata és hasznosítása 2.3) Egysíkúság g a technológiai kialakításában: ami abban is megnyilvánul, hogy kritikátlanul átveszünk külföldi megoldásokat, vagy rugalmatlan rendszert alakítunk ki.

TSZH várható mennyiség (2006-2016) - begyűjtés 60000 000,0 5 000,0 40000 000,0 [ezer t] 3 000,0 Szelektíven Vegyesen 2 000,0 1 000,0 0,0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Szelektíven 656,5 677,6 699,8 732,0 765,5 790,2 825,0 850,6 876,6 892,9 909,1 Vegyesen 3 938,5 3 966,4 4 010,2 4 058,0 4 119,9 4 190,6 4 251,3 4 321,1 4 393,8 4 476,4 4 558,9 A szelektív gyűjtés gyors fejlődésének ellenére 2016-ra a teljes mennyiség csupán 16%-a kerül szelektíven begyűjtésre (909 et) jelentős érték marad a vegyesen gyűjtött TSZH-ban

Törekvéseink: 1) Legyen hazai megoldás (alkalmazkodik a haza viszonyokhoz, hiszen gyakran a kiindulás, a hulladék összetétele is eltérő) 2) Hazai eszközfejlesztés, ill. eszközök hazai gyártása (olcsóbb, foglalkoztatás növelő) 3) Egy-egy létrehozott eszközrendszert többoldalúan lehessen használni

Mindez kutató-fejlesztő munkát igényel 2002-2003 2003 1) Ak kommunális hulladékok kkomplex kezelési rendszerének kidolgozása a szerves hulladékok biológiai ártalmatlanításával. OM-KMFP-pályázat

2004-2007 2) Települési szilárd hulladékok hasznosítása nemzetközi előírásoknak megfelelő fllőalternatív tí tüzelőanyag előállításával. GVOP-3.1.1.-2004-05-0460/3.0

2006-2009 ) Innovatív, fenntartható th tó energetika termékek és technológiák fejlesztése NKFP-A3-2006-0024

Mechanikai-biológiai kísérleti stabilizálás Aprítás Nedvesség, Biostabilizálás CO 2 Szitálás Mágneses szeparálás Komposztstabilát Fe

Veszteség 25 37 % Háztartásokból származó települési hulladék Fűtőérték: 3,5 6 MJ/kg Nedvességtartalom: 27 30 % Biostabiliozálás dobszita Aprítás kalapácsos malommal biostabilizált anyag >20 mm 100 % <20 mm Komposzt 45 50 % Fémek maradék műanyag 4 5 % durva 1 2 % 44-4848 % 1) Sok a stabilát! Inotára szánt termék 45-50 % Fűtőérték: 12 13 MJ/kg 2) Mi a lesz a másodtüzelőanyag termék Mintavételi helyek sorsa? A Polgárdi lerakón folyó üzemi méretű biostabilizálási kísérlet során kapott biostabilizált hulladék feldolgozása VERTIKÁL Rt.- ME Eljárástechnikai Tanszék Prof.Dr.Csőke Barnabás Nedvességtartalom: 8..10%

2004-2007 2) Települési szilárd hulladékok hasznosítása nemzetközi előírásoknak megfelelő fllőalternatív tí tüzelőanyag előállításával. GVOP-3.1.1.-2004-05-0460/3.0

Nyershulladék durva aprítása CO Víz 2 Biostabilizálása Szitálás Másodtüzelõanyag kiméletes aprítása < 20...40 mm Biostabilát Szitálás <20 mm Finom Anaerob lebontás Aerob lebontás Energianövény termesztés Biogáz Mágneses szeparálás Fémek 20...100 mm > 100 mm I. Tüzelő II.Tüzelõanyag anyagtermék 12 MJ/kg 20 MJ/kg

Feladat: a mechanikai-biológiai stabilizálásból kapott másodtüzelőanyag nemesítése Eljárások: 1) Szelektív aprítás 2) Sűrűség szerint szétválasztás légáramkészülékkel 3) Fémek leválasztása: mágneses szeparálás

Szelektív aprítás Doppstadt kalapácsos aprítógéppel a másod tü előan ag másod-tüzelőanyag frakció minősége javításának az érdekében

Szemcseméret mm, aprítás 1-szer Fűtőérték, MJ/kg aprítás 2-szer >200 16,3 19,4 100-200 20,4 22,8 75-100 12,8 18,2 50-75 11,7 10,4 20-50 10,7 11,5 8-20 4,7 9,2 <8 0,6 5,8 16.3 19,4

100 Tö ömegelos szlás, % 80 60 40 1 2 1-neméghető 2 - éghető (jelölés: 1- neméghető összesen: egyéb+alumínium+üveg+fémek; 2 - éghető összesen: műanyag+textil+gumi+ kompozit + papír + fa). 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 Szemcseméret, mm Éh ő é é h ő lk ók lá Éghető és neméghető alkotók megoszlása a szemcsefrakciókban

Termék Termék elnevezése Fűtőérték MJ/kg Megoszlás a termékekben, % Éghető Tömeg- kihozatal % Nem- Éghető Hőtartalom Nagyfűtőértékű 29 20 50 6 61 termék > 100 mm 20-100 Közepes 26 12 44 19 33 mm < 20 mm fűtőértékű termék Maradék 45 1 6 75 Összesen 100 10 100 100 100 6 Szelektív aprítás eredménye

Mérőtérő é Prandtl-cső helye Ventillátor Diffúzor áramkészülék

Nyershulladék durva aprítása 100 % CO Víz 2 Biostabilizálása 25...27 % < 20...40 mm 35...45 % Szitálás 30...40 % Biostabilát Anaerob lebontás Másodtüzelõanyag kiméletes aprítása <20 mm Szitálás Finom 15 % 20...30 % Mágneses szeparálás Fémek Aerob lebontás Energianövény termesztés Biogáz 20...100 mm > 100 mm 9...12 % 11...14 % II.Tüzelõanyag 12 MJ/kg I. Tüzelő anyagtermék 20 MJ/kg

Energianád parcella nézete Jó növekedésű parcella Elszíneződött levélzetű parcellarész Ültetvényrész elszíneződött levélzettel folytatásban a kezeletlen

Kísérleti félüzemi méretű berendezés, reaktor-méret: 100 l

l/g ] zam [ml z anyag] s gázhoz es száraz Fajlagos szerve 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0 5 10 15 20 25 30 35 Idő [nap] 1. minta 2. minta 3.minta 4. minta Korábbi minta

2006-2009 ) Innovatív, fenntartható th tó energetika termékek és technológiák fejlesztése NKFP-A3-2006-0024

Megnevezés Fűtőérték MJ/kg Papír, karton 10...15 Újságpapír 18 Energetikai eget Műanyag 20...30 Fa, bőr, gumi 15...20 Textil 15...20 Háztartási vegyes hulladék 8...10 Deponált vegyes hulladék 4,2 Feketeszén 25,8 Tölgyfa (keményfa) 13,3...19,3 Fenyőfa (puhafa) 14,9...22,3 Fahulladék (rőzse, ág stb.) 19,8 Fűtőolaj 45,5 Gumi 25,6 Hulladék-depónia gáz 21,3...26,6 hasznosítás

Anyagi összetétel megállapítása

80 neméghető éghető Elo oszlás, % 60 40 20 Eloszlás: Bioanyag Neméghető Szemcseméret Éghető 0 0 100 200 300 400 500

/ 5.kép: 200 mm feletti biológiailag lebomló frakciót felépítő növényi rész és élelmiszer l (kenyér) rész szétválasztásuk után 6. kép: A 100 mm feletti biológiailag lebomló frakció három alkotórésze a növény, a kenyér és a hús

neméghető 80 60 éghető ő 40 20 Eloszlás: Bioanyag Neméghető Szemcseméret Éghető 0 0 50 100 150 200 250

A >100 mm-es frakció fémes része az alumíniumra és vasra való szétválogatást követően

ategória ói neve Sitf Szitafrakció kió Összetevők Tömegarány, % Fém 100-200 mm Mágnesezhető 55,9 Nem mágnesezhető gese eő 44,1 Σ 100,0 Fém 50-100 mm Mágnesezhető 41,9 Nem mágnesezhető 58,1 Σ 100,0

négyhetes kísérleti biostanilizálás hetenkénti mintavétel a prizmából

egfigyelhető: gye ető: A prizmában lévő aprított hulladék szemcsemérete a stabilizálás következtében folyamatosan finomodik. A nyersmintában lévő ő >75..100 mm-es bio frakció már az első hét alatt lebomlott Az 50..75 mm-es ill, 20..50mm-es szitafrakcióban is jelentősen e csökkent a bio-anyag tartalom a stabilizálás során. A papír tömegaránya a durvább frakcióban a stabilizálás előrehaladásával csökken, ezzel szemben a műanyag és a textilé nő.

Háztartási és ipari hilladék Szelektív gyűjtés Feldolgozás, válogatás Hasznosítás anyagában II. Elektromos energia Gáz,, V. I. si Háztartás hulladék Háztartás si jellegû ipari hull ladék Lom Tárolás Más ipa ari hulladé ék Mechanikai elõkezelés <20...30 mm 30...100 mm 20...75 mm > 75...100 mm III. Nemesítés Másodtüzelõanyag I. 3 A fermentáció MBH CO 2, víz Biogáz Pirolízis Pirolízos koksz, másod tüzelõanyg III. Pelletálás Mechanikai kezelés Biostabilát Másodtüzelõanyag II. Fémek Inert Fémek Inert Cementgy IV. Erőmű

Háztartási hulladék Mechanikai elõkezelés: - aprítás kalapácsos törõvel - dobszita, 50 mm Kísérleti technológia, 2008 < 50 mm 3 A fermentáció < 20 mm > 50 mm MBH Mechanikai kezelés: dobszita 20 mm és 100 mm CO, víz 2 >100 mm Nemesítés I. - légáramkészülék - mágneses szeparátor -örvényéáramú szeparátor Fémek Fémek Inert 20-100 mm Nemesítés II. Másod- tüzelőanyag I/B iogáz Biostabilát Másod- tüzelőanyag I/A Pirolízos ksz, másod zelőanyg III. Pirolízis Másodtüzelőanyag II. Pelletálás: -síkmatricás pelletáló

Légáramkészülék. NEHÉZTERMÉK KÖNNYŰTERMÉK

tabilát-prizma bontása, és a stabilát osztályozása dobszitával 20 m-nél Tömeg- kihozatal [%] rizmázott anyag 100,0 rizma (stabilát) tömegaránya bontáskor 90,7 eszteség 9,3 obszita feladása: 100,0 urva termék, > 20 mm ásodtüzelőanyag) 58,9 inom termék, < 20 mm (biostabilát) 41,1

z anyagi ygösszetétel és megoszlás adatokból megállapítható, annak ellenére, hogy az aprítás mértéke a kívánatosnál nagyobb fokú volt, és az MBH során tovább finomodott: az MBH termékéből, azaz a stabilátból a dobszitával kiszitált >20 mm frakcióba maradt az éghető >80 %-a; az is megállapítható, hogy a >100 mm- és frakcióba a stabilátban lévő éghető rész >50 % kerül.

Légáramkészül ék feladása (RDF I; >100 mm-es frakció) A RDF-I. termék nemesítése légáramkészülékkel Fóliakihozatal. [%] kihozatal. [%] Tömeg- 100 100 Könnyű termék 11 54 (RDF I/A) Nehéz termék 89 46 (RDF I/B)

RDF I/B termékből a fémek eltávolítása Termék Tömegkihozatal [%] Mágneses 2,8 Nem mágneses fém 3,7 Tiszta RDF 93,5 Feladás 100,0

RDF-II termékek éghetetlen és fémes anyagának eltávolítása Termék Tömegkihozatal [%] Éghetetlen 12,7 Mágneses 4,2 Nem mágneses fém 51 5,1 Tiszta RDF-II. 78,0 Feladás 100,00

58 % < 50 mm Háztartási hulladék 100 % Mechanikai elõkezelés: - aprítás kalapácsos törõvel - dobszita, 50 mm 3 A fermentáció Pirolízos ksz, másod zelőanyg III. < 20 mm 16 % Pirolízis 42 % > 50 mm MBH 38 % Mechanikai kezelés: dobszita 20 mm és 100 mm 2 % Fémek Inert 0,5 % 4 % CO, víz 2 8,5 % >100 mm Nemesítés I. Másod- tüzelőanyag I/A - légáramkészülék - mágneses szeparátor - örvényéáramú szeparátor 13,5 % 20-100 mm 1 % 7 % Nemesítés II. 11 % Másod- tüzelőanyag II. Másod- tüzelőanyag I/B iogáz Biostabilát Pelletálás: -síkmatricás pelletáló Fémek 0,5 %

Végtermékek tüzeléstechnikai jellemzői ermék Nedvesség tartalom * [%] Klór C H Égéshő Fűtőérték Hamutar [%] [%] [%] [MJ/kg] [MJ/kg] talom [%] DF I/A 3,49 0,248 64,5 13,08 30, 2 27,4 11,5 DF I/B 7,43 0,65 47,8 7,91 23,3 21, 4 10,5 DF II 10,52 0,79 40,1 6,41 18,0 16,3 19,7 20 mm stabilátból iszitált) 10,02 0,20 17,2 2,59 7,7 6, 9 - Megjegyzés kéntartalom nem volt mérhető!

Összegzés Az előállított szilárd másodtüzelőanyagok sszességében 20...25 % tömegarány épviselnek, amely kíméletesebb aprítással s a szemcsehatárok kisebb módosításáva á 5 30 %-ra növelhető. Etermékek az éghető zilárd anyag 75 80 %-át hordozzák. em szabad elfelejtenünk, hogy a nyersulladék 55.60 %-ából nagyfűtőértékű iogázt nyerünk.

Valamennyi másodtüzelőanyag-terméknek kicsi a nedvességtartalma, a legkisebb az RDF I/A, a legnagyobb pedig az RDF II jelű mintának. Az alacsony nedvességtartalom kedvező az erőműi tüzelés szempontjából. A minták hamutartalma viszonylag nagy, a legkisebb az RDF I/A esetén, legnagyobb hamutartalomról az RDF II mintánál beszélhetünk. A minták éghetőanyag tartalma (C, H) meglehetősen nagy, elsősorban a kisebb hamu- és nedvességtartalmú mintában. A kéntartalom a

minták elégetésekor keletkezett hamu iszonylag nagy hőmérsékleten (1150 C felett izsgálata megmutatta, hogy mindhárom ásodtüzelőanyag esetén a hamu lágyulása ezdődik. ülönösen előnyös, hogy a klórtartalom ltalában kicsi. z eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy zeléstechnikai szempontból az RDF I/A minta legkedvezőbb, az RDF II minta a leggyengébb

Síkmatricás berendezés Hengermatricás berendezés RDF II, lomok fa hulladékának, papírhulladék hasznosítása SALMATEC GmbH

Méret-megnevezés Járókerekek száma: átmérője: Szélessége: Matrica átmérő: Matrica vastagság Matrica lyukbőség: Hajtómotor Méret 3 db D = 300 mm L =80mm D = 600 mm 60 mm φ14 mm 55 kw

A szemcseméretnek kisebb legyen int < 10 15 mm, de általában a inomabb feladás jobb minőségű elletet eredményezett. A hatásos brikettálás (a jó brikett- agy pellet-minőség, ő nagy fldl feldolgozó épesség) megköveteli, hogy az anyag edvességtartalma 9 10 % legyen.

A feldolgozó képesség széles határok lakult (130 1010 kg/h között áltozott). A másodtüzelőanyagot (RDF-II.) a edves fával kevésbé hatásosan hetett brikettálni, mint a kukorica ulladékkal. l A <20 mm-és biostabilát minősége ával és kukorica hulladékka gyaránt javítható

PIROLÍZIS Pirolízis Szervesanyagok hőbontása levegő ő (oxigén) kizárásával 400 850 o C-on, melynek termékei: Folyadék: olajok, kátrány, á vízgőz ő Szilárd: pirolízis koksz (széntartalmú maradék) Gáz: éghető gáz

Pirolízis előnyei (szemben az hulladékégetéssel): Az energia éghető termékekben raktározódik, amelyek máskor és máshelyen használhatók fel Rugalmas alkalmazkodóképesség a nyershulladék-összetételhez Tlj Teljesebb energiahasznosítás Kisebb gáztérfogatáram

Kísérleti körülmények: 450 850 o C, 50 o C fokonként növelve Tartózkodási idő 20, 30, 45, 60 Mintaanyag: RDF I/A RDF I/B RDF II Szemcseméret: S é t < 20 mm Vákuum: 30 Pa

Kísérleti eredmények: Minden esetben az 550 o C, és 60 perces tartózkodási időbizonyult e legjobbnak. Kigázosodási Kiá dáihtáfk95% hatásfok %. Tiszta jóminőségű (>30 MJ/kg) koksz. k

Köszönöm a figyelmet fgy!