Chován Péter: A magyar földgázszállító rendszer történeti fejlődése - kivonat 2 - Az anyag célja összefoglalni a magyar földgázszállító rendszer kiépülésének történetét. Bemutatni a történeti fejlődésen keresztül a fejlődés főbb állomásait, a jelenleg üzemelő gázszállító rendszer geográfiai jellegzetességeit és fizikai adottságait, várható, illetve lehetséges fejlesztési, fejlődési irányokat. A SZÁLLÍTÓRENDSZER LEÍRÁSA A magyar nagynyomású földgázszállító távvezeték-rendszerbe a gáz - a betáplálási pontokon keresztül import forrásokból, hazai gázmezőkből, illetve hazai gáztárolókból kerül be. A nagynyomású vezetékrendszer látja el a gázszolgáltató társaságokat, az erőműveket és a nagyipari fogyasztókat. A rendszer 5784 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik. A vezetékhálózat egy teljesen integrált gázszállító rendszer, amely betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból, vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből, gázátadó állomásokból áll. A rendszer jellemző átmérője 100 1400 mm, üzemnyomása 40-75 bar, átlagéletkora közel 30 év. Az importból vásárolt, valamint a hazai termelésből, illetve a föld alatti tárolókból származó földgáz mennyiségi és minőségi átvételéről 17 hazai és 4 import betáplálási pont gondoskodik. A távvezeték-rendszeren a kapacitásnövelő nyomásfokozás, illetve a fogyasztók megfelelő mennyiségű és minőségű gázzal való folyamatos ellátása érdekében 6 kompresszorállomás működik: Bátán, Beregdarócon, Hajdúszoboszlón, Mosonmagyaróváron, Nemesbikken és Városföldön. A beregdaróci létesítmény 2011 augusztusa óta egykori vezetője, Seszták Imre villamosmérnök nevét viseli. A földgáz szétosztása és az átadási pontok felé történő továbbítása a vezetékhálózat kapcsolódó pontjain üzemelő csomópontokon történik. A megfelelően szagosított földgáz kiadása a gázátadó állomásokon keresztül valósul meg. A közel 400 kiadási pont legfontosabb feladata, hogy a csatlakozó rendszerüzemeltetők és a közvetlen ipari fogyasztók számára folyamatos és biztonságos ellátást biztosítson. Minden betáplálási és kiadási ponton sor kerül a rendszerben áramló földgáz mennyiségének mérésére, minden átvételi, illetve átadási ponton megtörténik a fölgáz minőségének ellenőrizése. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítését a föld alatti gáztárolók biztosítják, amelyekhez a távvezeték-hálózat öt ponton kapcsolódik. A gázszállító rendszer kapcsolódási vázlata a 6. sz. ábrán látható. 1
6. sz. ábra Magyar földgázszállító rendszer felépítése 2014 A földgázszállító rendszeren, a siófoki rendszerirányító központban és a 6 db területi távvezetéki üzemben komplett telemechanikai, távfelügyeleti rendszer működik. A földgáz szagosítása a törvényi előírásoknak megfelelően és a fogyasztókkal kötött külön szerződések alapján történik. Az acél távvezeték-hálózat teljes egészére kiterjedő katódvédelmi rendszer üzemel, amelynek feladata a vezetéki korrózió megakadályozása. FÖLDGÁZIPARI MÉRFÖLDKÖVEK 1937: Az első hazai kőolaj- és földgázmező felfedezése a Zala megyei Budafapusztán 1938: Az első gázvezeték átadása (Budafa Újudvar) 1943: A MAORT megépítteti a Bázakerettyét Nagykanizsával összekötő gázvezetéket 1949: Megindul a földgázszállítás a főváros felé (Bázakerettye Budapest) 1949: Megalakul az Ásványolaj- és Földgáz Távvezeték Nemzeti Vállalat Siófok központtal 1954: Megalakul a Kőolajvezeték Vállalat Siófokon 1958: Megindul a szállítás az első (román-magyar) import vezetéken 1968: Diszpécserközpont nyílik a vállalat székhelyén, Siófokon 1974: Kettéválik a Kőolajvezeték Vállalat: létrejön a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) és a Kőolajvezetéképítő Vállalat (KVV) 1975: Csatlakozás a szovjet földgázszállító rendszerhez (a Testvériség importvezetéken keresztül) 1991: Megalakul a MOL Rt, megszűnik a GOV. Ezt követően a földgázszállítás szervezete a MOL Rt. szervezeti egységeként működik. 1996: Létrejön az osztrák-magyar interkonnektor (HAG importvezeték) 2004: Megalakul a MOL Földgázszállító Rt. 2008: A Társaság neve FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (röviden: FGSZ Zrt.-re) változik. 2
A SZÁLLÍTÓRENDSZER FOLYAMATOS FEJLŐDÉSE, AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLESZTÉSEI 11. sz. ábra Az FGSZ Zrt. üzemeltetésében lévő gázvezetékrendszer 2014-ben A nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer az évtizedek során folyamatosan bővült, korszerűsödött. 2011-re a hossza elérte az 5784 km-t. Ebből 530 km-nyi vezeték az elmúlt hét évben épült meg, nagy jelentőségű beruházások eredményeképp. Ezek az alábbiak voltak: Pilisvörösvár Százhalombatta vezeték 2008-ban épült meg a Pilisvörösvár Százhalombatta 55 km hosszú vezetékszakasz, amely amellett, hogy kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomás igényeit, hozzájárul Budapest és környéke gázellátásának biztonságához. Elkészültével megvalósult a budapesti körvezeték bezárása. Importkapacitás bővítő beruházás A 2010-re elkészült szőregi stratégiai földgáztároló feltöltéséhez, valamint a folyamatosan növekvő hazai gázfogyasztási igények kielégítésére az import kapacitás bővítése vált szükségessé. Ennek részeként 2009-re megépült az ukrán-magyar határ és Beregdaróc között egy 5 km hosszú, Beregdaróc és Hajdúszoboszló között egy 125 km-es vezeték, valamint Algyő és Városföld csomópont között egy 80 km hosszú vezeték és egy elszámolási mérőállomás. 3
A vezetéképítés szükségessé tette Beregdaróc kompresszorállomáson 3 db, valamint Hajdúszoboszló kompresszorállomáson 2 db új kompresszor telepítését és üzembe helyezését. Nemzetközi összeköttetések: Szeged Arad és Városföld Slobodnica vezeték Az elmúlt években két olyan vezeték is épült, amely a szomszédos országok vezetékrendszerét köti össze a magyarországival. Az egyik a 47 km-es magyar-román, a másik pedig a 205 km hosszúságú magyar-horvát vezeték. Előbbi a Szeged Arad vonalon épült, Csanádpalotán egy nemzetközi mérőállomással. Utóbbi a magyarországi Városföldet köti össze a horvátországi Slobodnica településsel, s a vezeték részeként a magyar és a horvát oldalon egy-egy nemzetközi mérőállomás épült. Emellett 3 új kompresszorral bővült a városföldi kompresszorállomás és csomópont, Bátán pedig új kompresszorállomás épült, szintén 3 darab gázkompresszorral. A két összekötő vezeték rendkívüli jelentőséggel bír, nagyban növelik az ország ellátásbiztonságát. Elkészültükkel ugyanis új szállítási útvonalakon új gázforrásokhoz juthat hozzá Magyarország például a jövőben megépülő krki (Horvátország) LNG-terminál segítségével akár észak-afrikai földgázhoz. JÖVŐBENI TERVEK A Magyar Gáz Tranzit Zrt. beruházása keretében nemrégiben megépült a magyar-szlovák összekötő földgázgázvezeték. Ezen keresztül lehetővé válna az elérése a tervezett lengyelországi LNG-terminálnak, ezáltal pedig további, észak-európai gázforrásoknak. Az FGSZ tervezi a létező nyugati importkapacitások bővítését, valamint a Dunántúl ellátásbiztonságát a HAG-vezetéktől függetlenül szavatoló belső fejlesztéseket. Az FGSZ jövőbeni tervei között szerepel továbbá a majdani magyar-szlovén összekötő vezeték megépítése. A szlovén szállítórendszerhez való kapcsolódás kiteljesítené az importútvonalak diverzifikációját. 4
FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 2009. évi tevékenységéről, éves jelentés. www.meh.hu [2.] AN INTRODUCTION TO PIPELINE PIGGING By: Robert Davidson, Halliburton Pipeline and Process Services Presented at: PPSA Aberdeen Seminar 2002 [3.] Dr. Tihanyi László: SZÉNHIDROGÉN-SZÁLLÍTÁS I., Egyetemi jegyzet. Miskolc, 2006. [4.] Risk Based Pipeline Cleaning By Chován Péter, Pipeline Operators Forum prezentáció, Budapest 2010. október 12. [5.] FGSZ Zrt. Éves Jelentés 2009. [6.] www.fgsz.hu [7.] Dr. Zsuga János: A nemzetközi hálózati összekötések hatása az ellátás biztonságra. 42. Nemzetközi Gázkonferencia és szakkiállítás, 2010. szeptember 28-29. Siófok [8.] A Földgázszállítás 70 éve- Jubileumi kiadvány. Siófok, 2010. [9.] Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv 2008. ENERGIA KÖZPONT Nonprofit Kft. Budapest, 2009 November [10.] A magyar gázipar 1970-1998 [11.]A magyar gázipar másfél évszázada. Történeti kronológia 1856-2000. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Budapest, 2003 5