A hazai és regionális gáztávvezetéki interkonnektor projektek elemzése

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A hazai és regionális gáztávvezetéki interkonnektor projektek elemzése Készítette: Varga Péter Imre, Szigorló egyetemi hallgató Tanszéki Konzulens: Dr. Tihanyi László, professor emeritus Ipari Konzulens: Bogoly Sándor, Kapacitásgazdálkodás vezető Miskolc, május 09.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az európai gázrendszer fejlődése A városi gáz egyeduralma Az első nagy földgázmezők felfedezése Az északi-tengeri földgáz korszaka A szovjet földgáz korszaka Az ellátásbiztonság megteremtése A liberalizált földgázpiac megteremtése Alternatív ellátási utak keresése és létesítése A földgázszállító rendszer fejlődése Közép-Európában Lengyelország Csehország és Szlovákia Csehszlovákia és a későbbi Csehország Szlovákia Ausztria Magyarország Románia Szlovénia Horvátország A hazai interkonnektor kapcsolatok A Román vezeték A Testvériség gázvezeték interkonnektora A szerb interkonnektor A nyugati nyitás, a HAG vezeték interkonnektora Az új Román interkonnektor, a Szeged-Csanádpalota-Arad vezeték A horvát-magyar interkonnektor, Városföld- Drávaszerdahely- Slobodnica: A szlovák-magyar interkonnektor, Vecsés-Balassagyarmat-Velké Zilevice:...23

3 4. Az interkonnektorok szerepe Magyaroszág földgázellátásában től 1995-ig tól 2006-ig tól napjainkig Import mennyiségek Export mennyiségek Tranzit mennyiségek Az interkonnektorok a földgázfogyasztás tükrében A földgáztárolók szerepe Magyarországon és a környező országokban Magyarország kereskedelmi földgáztárolói Zsana Hajdúszoboszló Pusztaederics Kardoskút Magyarország stratégiai földgáztárolója A földgáztárolók jelentősége a régióban Jövőbeni lehetőségek a földgáztárolásban A tíz éves gördülő fejlesztési terv projektjei Összegzés...55 Summary...56 Irodalomjegyzék...57 Köszönetnyilvánítás...59

4 Bevezetés A földgáz napjaink legnagyobb mennyiségben hasznosított, legkörnyezetbarátabb fosszilis energiahordozója. Nagy mennyiségben áll rendelkezésre, szállítása túlnyomó részt csővezetékeken történik. Legtöbbünk számára az otthon melegét, vagy éppen az otthon fényét jelenti a földgáz. A szakmai gyakorlatom során az FGSZ Zrt. siófoki központjában volt lehetőségem a vállalat kapacitásgazdálkodási osztályának működésébe betekintést nyernem, ahol nagy figyelmet fordítottam Európa és Magyarország földgázrendszerének múltja jelene és a lehetséges jövője tanulmányozására. Dolgozatomban részletesen bemutatom az európai földgázszállító infrastruktúra, - különösen a közép-európai- fejlődését az 1950-es évektől egészen napjainkig. Az ezt követő fejezetekben Ismertetem Magyarország környező országokkal létesített interkonnektor kapcsolatait. és az ezeken megvalósult import és export szállítás fizikai mennyiségeit. Magyarország és a közép-európai földgáztárolói infrastruktúráján kívül megvizsgálom a földgáztárolási iparág jelentőségét, mostani helyzetét és a jövőbeni fejlődés lehetőségeit. Az éppen tervezett vagy jelenleg is folyó projektek ismertetését is fontosnak tartom ezért dolgozatomban ennek külön fejezetet szentelek. Véleményem szerint fontos a jövőbeni kilátásokat magas szinten ismerni, hiszen ez a gazdaságos és folyamatos fejlődés záloga. 1

5 1. Az európai gázrendszer fejlődése Az európai gázrendszer kialakulása az ötvenes évek végére nyúlik vissza. Habár ezen időpont előtt is használtak földgázt Európában, de a csővezetékek kis kapacitása és a magas szállítási költségek miatt kizárólag regionális szinten. Az USA-ban viszont a harmincas évektől intenzív földgáztermelési és felhasználási tevékenységek folytak (1935 B31.1 szabvány a csővezetékek tervezéséről, 1938 Az USA első Gáztörvénye). Az elmúlt 60 év fejlődését különböző szakaszokra osztottam. Az európai gázszállítás története nem korszakolható olyan markánsan, mint a hazai gázszállítás fejlődési szakaszai, így tágabb határok között értelmeztem ezen szakaszokat ig a városi gáz egyeduralma ig az első nagy földgázmezők felfedezése ig az északi-tengeri földgáz korszaka ig a szovjet földgáz korszaka ig az ellátásbiztonság megteremtése ig a liberalizált földgázpiac megteremtése 2007-től napjainkig alternatív ellátási utak keresése és létesítése 1.1 A városi gáz egyeduralma 1784-ben a belgiumi Leuven városkában Jan Peter Minkelaers kőszénből lepárlás útján előállított gázzal egy előadótermet világított ki ben Philipp Lebon fából előállított gázzal világította lakását ben az angol William Murdoch és Samuel Clegg disznóhólyagban tárolta a kőszénlepárlásból származó gázt, így számos helyen tudták világításra alkalmazni szilveszterén a német származású Friedrich Winzer, az első gáztársaság alapítója, üzembe helyezte a londoni Westminster híd gázlámpáit ben Párizs, 1818-ban Bécs 1856-ban Pest majd 1862-ben Berlin és Buda is gázvilágítású városok lettek. Ezekkel az eseményekkel kezdődött a városi gáz több mint 100 éves története Európában. A kezdetben csak világításra, később más ipari és lakossági tevékenységre alkalmazott városi gáz a kőszén száraz lepárlásakor keletkező gáz. Ezen eljárás fő terméke a városi gáz és a koksz, amelyet acél és vasgyártáshoz használtak igen nagy mennyiségben. A városi gáz összetételében is más volt és szállítás tekintetében is teljesen más infrastruktúrát igényelt mint a földgáz. A városi gáz nagyobb rész hidrogénből, metánból és nagyobb szénláncú vegyületekből áll, emellett magas víztartalmú, magas kén és aromás vegyület tartalmú gáz. A városi gázt tokos öntöttvas 1 Európában már az 1900-as évek elejétől is épültek földgázszállító létesítmények (pl.: Osztrák- Magyar Monarchia Kissármás, Lengyelország Boryslaw finomító és Lwow város ellátóvezetéke) Nyugat- Európában csak az 50-es évek után indult fejlődésnek az infrastruktúra, így dolgozatomban is ezen évtizedet vettem kezdőpontnak. 2

6 csöveken keresztül szállították a tömítést kenderkóccal oldották meg, a kenderkócot a gáz magas víztartalma tartotta nedvesen, a nedvességtől a kenderkóc megduzzadt és tömített a csatlakozásoknál. Mivel a földgáz száraz gáz, így ezen vezetékek alkalmatlanok voltak földgáz szállítására. A második világháború a legtöbb európai nagyvárosban elpusztította a városi gáz infrastruktúrát. A háború után folyó intenzív szénhidrogén kutatások nagy földgázmezőket tártak föl. A nagy rezervoárokból könnyen és egyszerűen juthattak tiszta gázhoz az emberek, így az ötvenes évek végétől a városi gáz termelése csökkenő tendenciát mutatott. Ennek ellenére Európa egyes országaiban az 1980-as évek végéig működtek gázgyárak. [1] 1.2 Az első nagy földgázmezők felfedezése A második világháború után intenzív szénhidrogén kutatás vette kezdetét. Olaszországban ugyan a világháború előtt a Pó folyó környékén fedeztek föl földgázelőfordulásokat, ezeket csak később 1948-tól kezdték termelni. Az infrastruktúra nagy ütemben fejlődött 1948-ban 257 km 1950-ben már 700 km, 1952-re pedig megközelítőleg 2000km-hosszú földgázszállító hálózat épült ki Olaszországban. Franciaországban 1953-ban fedezték fel a Lacq mezőket. Ezek a földgázmezők máig a legnagyobbak Franciaország területén és világszínvonalon is jelentős méretűek. Az re termelésbe állított mezőktől 4-év alatt 4000 km hosszúságú vezeték épült, mely hálózat elláta Dél-Franciaországot, a Bretagne félszigetet és Párizsba is eljutott a földgáz ben Hollandiában felfedezték a Groningen mezőket, így Hollandia földgázipari nagyhatalommá vált. Távvezetékek épültek Franciaországba Belgiumon keresztül, az NSZK-ba, egészen Olaszországig jutott a holland földgáz. Ugyan beosztásom alapján jóval később létesült, logikailag azonban ide sorolnám a TENP (Trans European Naturgas Pipeline) vezetéket. Az 1972 és között épült vezeték 980 km hosszú, Aachentől Scwörstadtig húzódik tranzit és helyi igényeket egyaránt kielégítve. Négy darab kompresszorállomás helyezkedik el a DN 950 névleges átmérőjű vezeték mentén, amelynek éves kapacitása 15,5 milliárd m 3. Európában ez volt a legelső ilyen hosszúságú és több országon keresztül húzódó gáztávvezeték. [2], [3] 1.3 Az északi-tengeri földgáz korszaka Az első északi tengeri kőolaj előfordulást Németország partjainál találták meg ben. Ezt nem sokkal később hetven másik előfordulás követte. Az akkori napi termelés 1340 m 3 volt ben Hamburg környékén mutattak ki földgázt ásott kutakból. Nagy Britannia 1938 és között kutatta első ízben az Északi-Tengert. Kisebb előfordulásokra bukkantak, amelyek napi kitermelési mennyisége 400m 3 volt és között a második kutatási hullámban felfedezték a Gainsborough mezőt ben 3

7 indult harmadik kutatási hullámban fedeztek föl több jelentősebb előfordulást ben megépült az első távvezeték, a 474 km hosszú SEAL vezeték. Ez a Franklin és Elgin mezőkről szállítja a földgázt a Bacton (Nagy- Britannia) előkészítő üzembe. Ezt követően 1974 és 1977 között épült a Frigg UK vezeték. Ez a vezeték a skóciai St. Fergus üzembe szállítja többek között a Frigg a Piper és a Bruce mezőkön termelt földgázt. A vezeték átmérője DN 800 hossza 362 km építése óta több párhuzamosítást és mellékágakkal történő kiegészítést is kapott ben Németországba is eljutott az északi- tengeri földgáz. A 440 km hosszú NORPIPE az Ekofisk mezőtől Emdenig szállít földgázt. A DN900-as vezeték 16 milliárd m 3 /év kapacitású 1977-ben adták át, 2028-ig tervezik üzemeltetni. Hasonló nagyszabású vezeték rendszer a FLAGS (Far North Liquids and Associated Gas System). Az 1978-ban befejezett, 1982-ben átadott csőhálózat nyersolaj, gázkondenzátum és földgázszállító vezetékekből áll, a földgázszállító része 450km hosszú, a Brent olajmezőtől St. Fergus-ig tart átmérője DN től egészen ig több lépcsőben kötött szállítási szerződéseket Franciaország Norvégiával. [4], 1. ábra: Az északi-tengeri földgázszállító vezetékrendszer (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) 4

8 1.4 A szovjet földgáz korszaka Az 1922-ben létrejött Szovjetúnió a Cári Oroszországból visszamaradt előfordulások és termelő egységek miatt kőolaj és földgázipari nagyhatalom volt. A második világháború után Európában kialakult sajátos politikai helyzet eredménye volt Európa kettészakadása. A kommunista ideológiát elutasító Nyugat-Európa elutasította a Szovjetúnióval történő bármilyen kereskedelmet. Különösen az energiahordozókét. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok viszont szükségessé tették új lehetőségek vizsgálatátés alternatív utak keresését. Az északi-tengerről költséges lett volna még több földgázt nyerni az észak-afrikai lehetőségek korlátozottsága és a közel- keleti mezők nagy távolsága miatt a választás a Szovjetúnióra esett bennegindult az orosz földgáz szállítása a TAG vezetéken. A 380km hosszú osztrák TAG (Trans Austria Gasleitung) Baumgartentől szállít földgázt Olaszország és Szlovénia felé. A vezeték átmérője DN1050 illetve DN900/950 kapacitása 47,5 milliárd m 3 /év. Ebben az évben a Ruhrgas és a Gaz De France megállapodást kötöttek egy Németországot átszelő orosz földgázt szállító vezeték építésében A projekt a MEGAL (Mittel Europäische Gasleitung) nevet kapta. A földgázvezeték 1980-ra készült el, átmérője DN 900 teljes hossza 1115 km, amely két részre oszlik. Az északi vezeték (MEGAL Nord) párhuzamosított, egy 459 km és 449 km hosszú szakaszból áll, üzemi nyomása 80 bar. A déli vezeték (MEGAL Süd) 167 km hosszú Oberkappel és Schwandorf között húzódik, üzemi nyomása 67,5 bar. A két vezetéket egy 40 km-es szakasz köti össze. A MEGAL éves kapacitása 22 millió m és 1984 között megépült az Urengoj- Uzsgorod távvezeték. A vezeték az Urengoj gázmezőről szállít földgázt Európa felé Ukrajnán keresztül. A vezeték hossza 4500 km, DN 1400-as átmérőjű, kezdeti éves kapacitása 32 milliárd köbméter. 42 kompresszorállomás szolgáltatja a vezeték üzemi nyomását. Az között épült STEGAL (Sachsen-Thüringen-Erdgas-Anbindungsleitung) A Csehország felől jövő Transgaz vezetéket köti össze a MIDAL és a JAMAL vezetékkel. A MIDAL 1993-ban a JAMAL 1999-ben csatlakozott a STEGAL-hoz. [5] [6] 5

9 2. ábra: Az Európát ellátó főbb orosz földgázvezetékek (Forrás: Professor Jonathan Stern: Natural Gas in Europe The Importance of Russia) 1.5 Az ellátásbiztonság megteremtése Az 1990-es évek elején, a Szovjetúnió és a Szocialista Blokk felbomlásával a volt szocialista államokban is beköszöntött a piacgazdaság kora. Így sokkal egyszerűbbé vált orosz gázt szállítani Európa többi állama felé. Az Északi Tengeren is egy újabb vezetéképítési hullám vette kezdetét. A mediterrán államok pedig Észak-Afrika irányából építettek vezetékeket. Néhány 80-as években épült vezetéket is ide sorolnék, így ezekkel kezdem a felsorolást. Az első ilyen a FLAGS (Far North Liquids and Associated Gas System) vezetékrendszer. Az 1978-ban befejezett, 1982-ben átadott csőhálózat nyersolaj, gázkondenzátum és földgázszállító vezetékekből áll, a földgázszállító része 450km hosszú, a Brent olajmezőtől St. Fergus-ig tart átmérője DN 900. A másik pedig a nyolcvanas évek közepén épült német- dán interkonnektor, a DEUDAN vezeték. A DN 900-as vezeték 63 km hosszú. Olaszország- Algéria és Tunézia között is épült egy lényeges vezeték. Az 1983-ban befejezett TRANSMED 1. A vezeték Algérián és Tunzéián keresztül DN1200-as keresztmetszetű, A Tunéziától Szicíliáig érő tenger alatti rész 3 6

10 darab DN500-as és 2 darab DN 600-as vezetékből áll. Olaszországban DN1000 és DN1200-között változik az átmérő. Éves kapacitása 30,2 milliárd m 3 /év, amelyet 33,5 milliárd m 3 /év éves kapacitásúra terveznek bővíteni. A másik hasonlóan fontos interkonnektor a Lacq (Franciaország) és Larrau (Spanyolország) közötti francia-spanyol, amely 1993-ra készült el. A 90-es évek elején épült jó néhány vezeték az északi-tengeri mezőktől a szárazföldig. A SAGE földgázvezetéket 1992 és 1994 között 2 szakaszban adták át. Három mezőről a Beryl (Az A szakaszban átadott) a Scott és a Brae (mindkettő a B szakaszban átadott) szállít földgázt. A vezeték teljes hossza 323 km átmérője DN 750 üzemi nyomása 170 bar ban építették meg a CATS (Central Area Transmission System) vezetéket az Everest gázmezőtől a Teeside gázelőkészítő üzemig. A DN 900-as vezeték teljes hossza 404 km kapacitása évi 17,5 milliárd m 3 a csővezeték külsejét betonnal burkolták ben Németországban is egy újabb vezeték épült az Északi- Tengertől az emdeni gázelőkészítő üzemig. A vezeték az EUROPIPE I. nevet kapta, hossza 660 km átmérője DN 1100, éves kapacitása 18 milliárd m 3 /év. Németországban 1993-ban egy orosz földgáz szállítására alkalmas gázvezetéket is átadtak. Az észak-déli irányú gáztávvezeték, a MIDAL (Mitte-Deutschland-Anbindungsleitung) nevet kapta. A 702 km hosszú távvezeték Bunde városától Rehdenen át közvetve érinti Hamburgot, tart egészen Ludwigshafenig. Bunde városától DN 1000-res átmérőjű a távvezeték egészen Reckrodig itt DN 800-ra csökken az átmérő Ludwigshafenig. A vezeték éves kapacitása 12,8 milliárd m 3 /év ban Nagy-Britanniában megépült az első határokon átívelő gázvezeték, az INTERCONNECTOR. A brit Bactontól a belga Zeebrugge-ig húzódik 235 km hosszan a DN900-as vezeték, amelynek éves kapacitása 25,5 milliárd m 3. A vezeték fontossága a kétirányú szállítási lehetőségben ezáltal a nemzetközi kereskedelem elérésében nyilvánul meg ben két fontos földgáztávvezetékkel bővült Németország hálózata. Ezek a JAGAL és a EUROPIPE II. A JAGAL (Jamal-Gas-Anbindungsleitung) a Yamal orosz gázvezeték németországi ága. A Yamal vezeték Nyugat-Szibériát és a Yamal félszigetet köti össze Európával. A német ág 338 km hosszú Lebustól Rükersdorfig ér. A DN 1400-as vezeték éves kapacitása 24 milliárd m 3. Az EUROPIPE II. egy újabb északi tengeri vezeték azonban az eddigiektől ellentétben nem platformot köt össze szárazfölddel, hanem szárazföldet szárazfölddel. Kiindulási pontja Kårstø Norvégia érkezési pontja Dornum Németország. A DN 1100-as vezeték éves kapacitása 24 milliárd m 3. A norvég földgáz közvetlen Nagy-Britanniába történő szállítására építették a LANGELED fölgázvezetéket Nyhamna (Norvégia) és Easington (Nagy-Britannia) között. A vezeték 1166 km-es hosszával a Nord Stream távvezeték építése előtt a világ leghosszabb ilyen építménye volt. A távvezeték áthalad a Sleipner platformon ahol átmérőváltás történik. Ugyanis Nyhamna és a Sleipner platform között a vezeték DN 1000-es 250 bar üzemi nyomással, a Sleipner platformtól Easingtonig DN 1100-as 155 7

11 bar nyomással. A két vezetékszakasz éves kapacitása 25,5 milliárd m 3 ami a nagybritanniai éves fogyasztás 20 százalékát teszi ki. Az 1980-as évek óta folytak tárgyalások egy Líbiát Olaszországgal összekötő vezetékről. A GREENSTREAM földgázvezeték építése 2003-ban kezdődött. Az 520 km hosszú vezeték a Földközi-tenger leghosszabb tenger alatti vezetéke. A líbiai Mellitah-tól az olaszországi Geláig húzódik, átmérője DN800 üzemi nyomása 200 bar, kapacitása építésekor 8 milliárd m 3 /év napjainkban 11 milliárd m 3 /év. [6],[7] 1.6 A liberalizált földgázpiac megteremtése 3. ábra: Gázpiaci modell-típusok (Forrás: Horánszky Beáta: A Földgázpiac Változásai oktatási segédanyag 2005) A gázpiac egységes liberalizációja előtt Euróában általában monopóliumok uralták a földgázpiacot. Néhány országban integrált nemzeti monopóliumok működtek, ezen vállalatok a földgáz kitermelésén kívül minden egyéb szolgáltatást (pl.: szállítás, tárolás, tranzitálás) ellátak. Legjobb példák erre a nagy britanniai British Gas vagy az írországi BGE. Léteztek kétszintű monopóliumok, ahol a gáz szállítását és tárolásást egy nemzeti monopólium végezte, azonban az elosztási feladatokat egy-egy regionális vállalat látta el amely monopóliumként működött. Ilyen Belgium, Görögország és még néhány Uniós állam felépítése. Franciaországban a Gaz de France (GdF) integrált nemzeti monopóliumként működött emellett működnek kisebb-nagyobb vállalkozások, amelyek lehetnek szállító, elosztó vállalatok. Ehhez hasonlóan működik a spanyol az olasz és a holland gázipar. Németországban alakult ki egyedül a piacgazdaságra hasonlító rendszer. Azonban itt demarkációs vonalakkal csoportosították régiókba az egyes távvezetéki szállító és elosztó vállalatokat. Egy vállalat megépítve a saját vezetékét felrúgta ezt az állapotot. A 2. ábrán szemléletesen láthatóak a fentebb említett modellek. A piacnyitási folyamatok előkészítése sok időt vett igénybe. Itt néhány évszámot tartok fontosnak 8

12 megemlíteni ban a Fehér Könyv a belső energia piacról 3 lépésben határozta meg a piacnyitás folyamatát. 1. rögzítette az árak átláthatóságának biztosítását. 2. kiterjesztette a versenyjogot az európai energiaszektor valamennyi területére 3. a belső gázpiac teljessé tételéhez szükségessé tette a TPA érvényesítését az ipari fogyasztók számára /377/EC Irányelv kötelezővé tette a villamos áram és a földgáz árának tagállamonkénti közzétételét június 98/30/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályzásáról. Ez a rendelet meghatározza a földgáz szállítási, tárolási, rendszerüzemeltetési és a piachoz való valóhozzáférésre vonatkozó engedélyek megadásának követelményeit. A rendelet 2000-ben lépett életbe. Sajnos az indulás ekkor még sikertelen volt, az európai piac nem volt még felkészülve a nyitásra június 2003/55/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályozásáról a 2000-res rendelet hibáit és hiányosságait javítja, kiterjesztették az irányelvet minden olyan gázra amely a földgázrendszerbe biztonságosan bejuttatható. Ezen felül a direktíva kimondta, hogy július 1-ig minden nem lakossági fogyasztó kilép a piacra és július elsejétől megvalósul a piacnyitás. (Horánszky 2005) [8] 1.7 Alternatív ellátási utak keresése és létesítése Az európai régióban a liberalizált piac megszületése után újabb megoldásra váró probléma adódott a földgáziparban. Ez pedig az Oroszországtól való nagyfokú függőség. Másik problémaként megemlíthetjük a kitermelt mennyiségek csökkenését. A kitermelés csökkenésével az importfüggőség növekszik, még jobban kiszolgáltatva az európai országokat Oroszországnak ben átadták a Nord Stream azaz az Északi Áramlat vezetéket. Az Északi Áramlat ötlete egészen 1997-ig nyúlik vissza, amikor az orosz Gazprom és a finn Neste cégek szerződést kötöttek egy a Balti Tengeren húzódó orosznémet gáztávvezeték építéséről. Az alapos előkészítő munkát követően január 15- én a Finn Öböl partján Viborgban megindult az első kompresszorállomás építése április hatodikán engedték a vezeték első elemét a vízbe a svéd partok közelében, hivatalosan április 9-én kezdték meg az építési munkálatokat a Portovaja-öbölben. Az első csővezetéket június 21-én befejezték, 2011 augusztusában összekapcsolták az OPAL vezetékkel, 2011 szeptemberében érkezett rajta először gáz. A földgázvezetéket párhuzamosra tervezik, egyelőre az egyik ága működőképes. Az Északi Áramlat 1222 km hosszú, így a Langeled vezetéket megelőzve a világ leghosszabb tengeralatti csővezetéke. A csövek átmérője 1220 mm falvastagságuk 38 mm az üzemi nyomás 220 bar éves kapacitása 27,5 milliárd m 3. Az Északi-Áramlatot rengeteg vita övezte, hiszen az Oroszországtól való függőséget nem csökkenti, hiszen orosz földgázt szállít, de Nyugat- Európa ellátásbiztonsága érdekében fontos volt a vezeték megépítése. 9

13 A következő bemutatásra szánt vezeték ugyan korábban épült, mint a North Stream, fontossága korántsem akkora ban egy újabb interkonnektor vezeték épült Nagy- Britannia és Hollandia között. A vezeték a BBL (Balgzand-Bacton Line) nevet kapta. A 235 km hosszú vezetékből csupán 5 km helyezkedik el szárazföldön a maradék vezetékszakasz pedig a tenger alatt. A DN 900-as vezeték üzemi nyomása 155 bar, az építéskor a kapacitása 16 milliárd m 3 /év volt, de egy 2010-es kompresszorállomás fejlesztésének köszönhetően ez a kapacitás 19,2 milliárd m 3 /évre nőtt, főképp orosz földgázt szállít Nagy- Britanniába. A 3. ábrán látható az elmúlt több mint 50 év fejlődése. Európában a 60-as évek elejétől a 2013-as év végéig több mint 2,2 millió km hosszú vezetékhálózat épült, amely 120,4 millió fogyasztót lát el földgázzal és több mint 1 millió gázüzemű járművet szolgál ki üzemanyaggal.(eurogas 2014) 4. ábra Napjaink földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) 10

14 2. A földgázszállító rendszer fejlődése Közép-Európában Az első fejezetben igyekeztem nagy vonalakban ismertetni a nyugat- európai földgázszállító rendszer fejlődését. Ebben a fejezetben részletesen ismertetem a középeurópai földgázszállító rendszer történetét. 2.1 Lengyelország 5. ábra: Lengyelország földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Lengyelországban már a XIX. század közepén folyt szénhidrogén termelés ben megépült az első helyi jellegű csővezeték, amely a Boryslaw finomító és gázelőkészítő üzembe szállított kőolajat és földgázt. Mindössze 12km hosszú volt ban Lwow (ma Lviv Ukrajna) városába eljutott a földgáz. Az 1930-as években újabb helyi jellegű vezetékek épültek az érőművek és az ipari létesítmények ellátására. A második világháború után átrendeződött országban 1961-től kezdődött meg tól 1990-ig intenzív vezetéképítések folytak, ennek köszönhetően a termelt gázmezők földgázzal tudták ellátni szinte egész Lengyelországot. Mint minden európai országban így Lengyelországban is fokozatosan csökkent a városi gáz termelése, azonban itt nem a 11

15 megszokott ütemben történt az üzemek bezárása, hiszen a legutolsó ilyen létesítményt 1997-ben zárták be ben a már fentebb említett JAMAL távvezeték megépült Lengyelországon keresztül ezzel nagymennyiségű orosz importlehetőséget adva az országnak. [9] 2.2 Csehország és Szlovákia 6. ábra: Csehország és Szlovákia földgázszállító infrastruktúrája (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Csehszlovákia és a későbbi Csehország Az egykori Csehszlovákia területén már az 1930-as években folyt földgáz és kőolajtermelés, a második világháború során a termelést növelték a hadi igények kielégítésére. A háború után még a jó minőségű szén volt az uralkodó energiahordozó ben kezdődtek tárgyalások az első szovjet-csehszlovák földgázvezeték építéséről re elkészült a Testvériség földgázvezeték csehszlovák szakasza, évi 1 milliárd köbméteres csökkentett kapacitással az ukrajnai termeléskiesésre hivatkozva. Ezért a vezeték csak DN 700-as átmérővel és 55 bar üzemi nyomással épült. Az 1970-ben megszületett újabb megállapodás keretében 1200 km DN1200/DN900-as csőszakasz és három interkonnektor (összekötő vezeték) került megtervezésre. A munkálatok 1971-ben elkezdődtek, végére már Baumgartenig ért a csővezeték, 1973-ra pedig befejezték a két német interkonnektort és 1985 között 556km DN1400-as PN75-ös vezeték épült, ezekhez 5 darab új kompresszorállomás 70MW teljesítménnyel kapcsolódott tól 1994-ig 865 km DN 1400-as vezeték épült (ez már a mai Csehország terültén értendő, hiszen január 1-jén Csehszlovákia békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.). Napjainkban 2400km hosszú vezetékhálózattal, 5 kompresszorállomással (297 MW összteljesítmény) és két német-cseh interkonnektorral rendelkezik Csehország. 12

16 2.2.2 Szlovákia Szlovákia földgázszállító infrastruktúrájának történelme 1993-ig a fentebb leírt Csehszlovákiával azonos. Kiemelt jelentőségű tranzit ország, hiszen a Testvériség földgázvezeték Szlovákián keresztül szállít földgázt Németországba, Csehországba, Ausztriába és közvetve Olaszországba ben az Ausztriából érkező szállítások átvételére is alkalmassá vált a szlovák földgázszállító hálózat ben befejeződött a magyar-szlovák interkonnektor amely kétirányú szállítási kapacitásából eredően hozzájárul mindkét ország ellátásbiztonságához és egy majdani közép európai észak-déli gázfolyosó egyik fontos szakasza lesz. [10] 2.3 Ausztria 7. ábra: Ausztria földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Ausztriában az 50-es években találtak először nagyobb méretű földgáz előfordulást Puchkirchenben 1956-ban. Még ebben az évben megalakult az ÖMV cég, amely 1959-re kiépítette az első földgázvezetéket a bécsi gázművekig ban az OMV aláírta az első földgázszállításra vonatkozó szerződést és még ebben az évben megindították a szállítási folyamatokat ben átadták a TAG- vezetéket, ezzel megindult az észak-déli irányú szállítás az országban és a tranzitszállítások Olaszország felé ben megépült az első földalatti gáztároló Ausztriában ban elkészült a SOL (Süd- Ost Leitung) távvezeték amely egyben egy szlovén osztrák interkonnektor ban a WAG vezeték megépítésével Németország felé is megindult a tranzitszállítás. A WAG (West-Austria- Gasleitung) 245 km hosszú DN800-as és egy 124 km hosszú DN1200-as szakaszból álló vezetékrendszer. Oda-vissza irányban képes szállítani, üzemi nyomása 70 bar tól Ausztria a norvég Troll gázmezőről földgázt importálhat ban megépül a Magyarország számára is igen fontos földgáztávvezeték a HAG (Hungarian- Austrian- 13

17 Gasleitung). A DN700-as vezeték Ausztriában 48 km hosszú üzemi nyomása 75 bar kapacitása 4 milliárd m 3 /év. [11] 2.4 Magyarország 8. ábra: Magyarország főbb földgázvezetékei (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) A magyar földgázszállítás története egészen 1914-ig nyúlik vissza. Ebben az évben készítette el az Első Erdélyi Földgázvezeték Rt. a 73 km hosszú Kissármás- Torda- Marosújvár földgázvezetéket. Ez volt az akkori Európa leghosszabb földgázvezetéke ban Magyarsáros- Dicsőszentmárton, 1917-ben Bázna-Medgyes, 1918-ban Kissármás- Kolozsvár vezetékek épültek meg. Hazánk az június 6-iai Trianoni békeszerződést követően elvesztette többek között Erdélyt, így az ott feltárt gázmezőket és megépült gázvezetékeket is. Trianon után az első felfedezés 1937-ben a budafapusztai olajmező volt július 15-én amerikai tőkebefektetéssel megalakult a MAORT- Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság augusztus 30-án a második bécsi döntéssel visszacsatolták hazánkhoz Észak-Erdélyt, így az elcsatolt gázmezőket is. Még ebben az évben megkezdte a MAORT az Erőszentgyörgy- Nyárádszereda- Marosvásárhely földgázvezeték építését ben üzembe helyezték Lispe- Csepel között a zalai 8 colos vezetéket, amely mentén hírközlő légvezeték is működött. Ezzel párhuzamosan az olajipari dolgozók vezetékes földgázzal történő ellátása is megvalósult ben Nagykanizsán és környékén megkezdődött a lakossági célú földgázszolgáltatás. A második világháború befejeztével az erdélyi területek, velük együtt a gázmezők és vezetékek elvesztek ben a zalai 8 colos vezetéken megindul a 14

18 dugós földgázszállítás Budapest felé. A dugós szállítás titka abban rejlett, hogy a szállítandó kőolaj és földgáz egy vezetékben szakaszosan ún. dugókkal elválasztva haladt ban a vezeték katódvédelemmel lett ellátva ben megalakul a Kőolajvezeték Vállalat siófoki központtal között megalakul az Országos Gázipari Tröszt (OKGT) ban megépült a román-magyar interkonnektor (Csenger és Tiszapalkonya között). Ezzel lehetővé vált, hogy a borsodi iparvidék és az új erőművek jó minőségű földgázhoz jussanak között több vezeték is épült, többek között a Tiszapalkonya- Kistokaj- Miskolc, Kistokaj- Diósgyőr, Kistokaj- Borsodi Vegyi Kombinát, a Hajdúszoboszló-Debrecen,a Hajdúszoboszló- Leninváros-Ózd és elkészült a budapesti körvezeték első üteme között kiépült a hazai földgáztermelés szállítását biztosító vezetékrendszer a Fedémes-Demjén, Újudvar-Nagykanizsa, a Kápolnásnyék- Pét, az Adony-Budafok, a Kardoskút-Gyula, a Szank-Városföld, a Center-Salgótarján, a Bázakerettye-Nagykanizsa, a Hajdúszoboszló-Debrecen a Kardoskút-Orosháza, a Pusztaederics-Ortaháza valamint Adony-Papkeszi és Városföld Adony II ben üzembe helyezték a Tiszaújváros-Kistokaj, a Kistokaj-Borsodi Vegyi Kombinát, az Algyő- Kiskundorozsma és a Bázakerettye-Nagylengyel gázvezetéket március 16-án Beregdaróc mellett összekapcsolták a magyar és szovjet távvezeték rendszert ezzel megindult a szovjet import Magyarország irányába tól a szerb rendszerre csatlakozva megindult a szovjet földgáz tranzitálása Jugoszlávia felé. Az 1980-as években megépült a Mezőszentgyörgy-Lengyeltóti vezeték, ezzel a zalai 8 colos elosztóvezetékké vált. Ezen felül további rendszerbővítések folytak, valamint megkezdődött a földalatti gáztárolók kialakítása, ezzel sikerült a merev importból adódó szezonális különbségek kiegyensúlyozása ban üzembe helyezik azt OTR (Országos Telemechanikai Rendszer) I. állomását és megindult a légi nyomvonal felügyelet ben a piacgazdaságra történő átállással az OKGT megszűnt jogutódjaként a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. jött létre. Természetesen ezután sem álltak le a vezetéképítések ben megépült a Körmend-Szentgotthárd, az Endrőd- Kiskundorozsma és a Kiskundorozsma- Horgos II. vezeték, ezzel a jugoszláv tranzit biztonságosabbá vált ban elkészült a Szank-Zsana és Szank-Városföld vezeték, ennek eredményeképpen a zsanai tároló feltöltése is megkezdődhetett. Ebben az évben adták át az ország történelmének harmadik működő interkonnektorát a Baumgarten- Mosonmagyaróvár között húzódó HAG (Hungaria Austria Gasleitung) vezetéket, ezzel az ország ellátásbiztonsága nagyban megnőtt ben Magyarországon is megkezdődött a liberalizált piaci korszak. Ezáltal a vezetékek kapacitása értékesített termék lett, kiegészítve a fogyasztásegyensúlyt biztosító szolgáltatással ben egy újabb interkonnektort helyezett üzembe az akkor már FGSZ Zrt. és a román Transgaz S.A, ez a létesítmény a Szeged-Arad vezeték ben az FGSZ Zrt. és a horvát Plinacro a 15

19 Városföld-Slobodnica vezetékkel a magyar-horvát gáztávvezetéki kapcsolatot nyitotta meg július 1-jén pedig hivatalosan is üzembe helyezték a Vecsés- Velké Zilevice vezetéket, ezzel egy szlovák-magyar interkonnektor is megnyílt. A 4. ábrán kiválóan megfigyelhető a magyarországi földgázszállító hálózat fejlődése a vezetékhossz növekedés tükrében. [12] 9. ábra : szállítóvezeték rendszer összhosszának növekedése (Forrás: Tihanyi-Zsuga: Földgázszállító rendszerek tervezése és üzemeltetése (2012)) 16

20 2.5 Románia 10.ábra: Románia főbb földgázszállító vezetékei (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) Románia földgázipara 1920-ig Magyarországgal közös, hiszen a -Trianoni Békeszerződés értelmében-, ebben az évben került román fennhatóság alá Erdély. Itt a már korábban feltárt Kissármás mezőről látták el Torda (Turda), Dicsőszentmárton (Tarnaveni) és Medgyes (Medias) településeket. A gáz nyomáscsökkentésére és az elosztó cégeknek kiadott mennyiség mérésére 1925-ben Medgyes (Medias) mellett megépítették az első gázmérő és nyomásszabályozó állomást Torda és Aranyosgyéres (Campia Turzii) mellet is épültek ilyen állomások. A Kissármás mező a termelés következtében vesztett a nyomásából, így a szállítás további biztosítása érdekében 1927-ben megépítették Európa első földgázszállító kompresszorállomását Kissármáson. Az erdélyi csővezetékeken felül Dél- Kelet Romániában is épültek vezetékek a kőolaj mellett termelt gáz elszállítására, Campina és Ploiesti városokig ig a Magyarországon is megfigyelhető lokális vezetékrendszer építés volt aktív ezen belül is a termelőhelyet a fogyasztóval összekötő célvezetékek. A második világháború a hadiigények fedezésére, Romániában is a szénhidrogén készletek rohamos kitermelésével járt. Ez volt az az esemény, amely kiváltotta a romániai gázhálózat lokális 17

21 rendszerről regionális rendszerré történő fejlődését. Ezt mi sem mutatja jobban annál, hogy 1943-ban Bukarest távvezetékes ellátása megindult az akkori román területeken elhelyezkedő kőolaj és földgázmezőkről ben megépült az Őrhegy (Botorca)- Bukarest vezeték 256 km hosszal DN250 és DN400 között változó átmérővel. Így már az erdélyi földgázmezők is szolgáltattak földgázt a román fővárosnak ban Illenbák (Ilimbac) település határában létrehozták Románia és ezzel együtt Európa első földalatti gáztárolóját ben megépült a már fentebb említett román-magyar interkonnektor. Ezzel Románia Európa első földgázimportőrévé vált ben megépült az első turbókompresszor állomás Batani település mellett ig összesen 6 kompresszorállomást állítottak munkába 21 kompresszorral, amelyek összteljesítménye 57 MW ben megkezdődött a Szovjetunióból az import gáz szállítása, azonban már 1974-től tranzitált Románia Bulgária felé orosz földgázt. A tranzitvezeték 190km hosszú és DN1000-es átmérőjű ban újabb tranzitálási megállapodás született a Szovjetunió és Románia között. Ennek értelmében a román félnek meg kellett építenie egy DN1200- as 190km hosszú vezetéket. Ez a távvezeték a földgázt Románián keresztül Bulgária, Görögország és Törökország irányába szállította. A Szovjetunió felbomlása után Románia Oroszországgal hosszabbította meg ezt a tranzitszállítási szerződést ben a Szeged-Arad vezetékkel újra megépült egy Magyarországot Romániával összekötő interkonnektor. [13] 2.6 Szlovénia Szlovéniában a vezetékes földgázszállítás az 1970-es évek elején vette kezdetét. A Szovjetunióban és Algériában felfedezett földgáz előfordulásokat és a növekvő európai igényeket követően a földgáz gazdaságos és praktikus energiaforrássá vált. Az Ausztriában és olaszosságban épített vezetékek lehetőséget adtak Szlovéniának, hogy földgázfelhasználóvá váljon annak ellenére, hogy nem rendelkezik földgázkészletekkel. A Zmejelski plin céget 1974-ben alapították a szlovéniai földgáz bevezetési program megvalósítására. Az ezt követő három évben a hálózat gerincét alkotó csővezetékek építése megkezdődött. Ezeket három szakaszra bonthatjuk: Ceršak Rogatec Vodice Ljubljana, Vodice Jesenice, Ljubljana Nova Gorica Anhovo 1978-ban kezdődött az orosz gáz szállítása Horvátországon keresztül Szlovéniába ig 630 km- ernyi többségében szállító vezetéket építettek, Ljubjanában egy elosztó állomást, ebben az időpontban Ljubjana és Maribor volt a karbantartási központ. Az

22 as években a szállítóvezetékek bővítése után több mint 1000 km hosszú szállítórendszerrel rendelkezik Szlovénia től Algéria irányból is lehetőség nyílt földgáz importra től Ausztria irányából is lehetőség nyílt földgázbeszerzésre tól a fogyasztók szabadon választhatják ki a saját kereskedőjüket ra tervben van egy magyar-szlovén interkonnektor építése. [14] 2.7 Horvátország Horvátországban 1954-ben kezdődött el az első földgázszállító távvezeték építése Janja Lipatól Zágrábig. A DN150-es vezeték 98 km hosszúságú volt építése 1959-ig tartott, azonban az első szakasza Zágrábtól Ivanić Gradig már 1955-ben elkészült ban Kloštarból Zágrábba 18 milliárd földgázt szállítottak 5,6 bar üzemi nyomáson ban az Okoli mező felfedezése egy fordulópont volt a horvátországi gázszállítás történelmében. A szállítórendszer üzemi nyomását 25 és 50 bar közé növelték ezzel lehetővé téve a termelés növelését és a földgáz széleskörű gazdasági felhasználási lehetőségét. Tizenöt évvel később 1978-ban az első nemzetközi vezeték is elérte Horvátországot. A Rogatec-Zágráb vezeték Szlovákián Ausztrián és Szlovénián keresztül szállított földgázt Horvátországba ban Pula és Karlovac között épült meg egy 191 km hosszú földgázvezeték kevesebb mint 9 hónap alatt ben átadásra került a Drávaszerdahely-Slobodnica távvezeték, így Horvátország már Magyarország felől is importálhat földgázt.[15] 11. ábra: Szlovénia és Horvátország Földgázszállító rendszere (Forrás: entsog Transmisson Capacity Map 2015) 19

23 Vezetékhossz ezer km Varga Péter Imre 180,00 170,00 160,00 150,00 140,00 130,00 120,00 110,00 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10, ábra: Közép-Európa földgázvezeték hossz növekedése (Forrás: EUROGAS 2014) (Saját szerk. diagaram) A 12. ábrán látható, hogy az Európai Unió- hoz történő csatlakozás után, (Ausztria esetében már az Európai Unióban, Románia és Horvátország esetén a csatlakozás évétól álltak rendelkezésre adatok) egyes országok elosztó és szállítóvezetékeinek hossza hogyan változott. Ausztriában 8 év alatt több mint 10 ezer kilométer vezetéket építettek. Horvátország esetében megfigyelhetjük a Városföld- Slobodnica vezeték hatását. Csehországban is folyamatos növekedést figyelhetünk meg ez az elosztói hálózat folyamatos bővülése és a Gazelle vezeték építése miatt mutatkozik. Magyarországon is szembetűnő változásokat hozott a két interkonnektor (Szeged-Arad, Városföld- Slobodnica) létesítése. Lengyelország kiugró adatai adminisztrációs okokra vezethetők vissza, 2012-ben sok elosztóvezetéket minősítettek szállítóvezetéknek. Ez okozza a diagramon megfigyelhető kiugró változást. 20

24 3. A hazai interkonnektor kapcsolatok Az interkonnektor a földgáztávvezeték hálózat olyan kapcsolódó eleme, amely a különböző országok gázhálózatait köti össze. A csatlakozó pontokat interkonnektor pontoknak nevezzük. Ezeken a pontokon a földgázszállítás lehet csak egyirányú, de lehet kétirányú is attól függően, hogy az interkonnektor pontot létesítő országok miben állapodtak meg. Magyarországon az interkonnektorok létezése kulcsfontosságú, hiszen ezeken keresztül jut az ország import gázhoz és ezeken a csatlakozásokon keresztül szállítja további országokba a földgázt. A 13. ábrán láthatóak a Magyarországon létező és tervezett interkonnektorok. A tervezett interkonnektort sárga körgyűrűvel ábrázoltam, a már megépült kapcsolatokat sárga körlappal jelöltem. 13. ábra: Magyarország interkonnektorai (Forrás: entsog 2015) (Saját szerk. térkép) 3.1 A Román vezeték Ezen interkonnektor nem szerepel a fenti térképen, mert már üzemen kívül helyezték, azonban ipartörténelmi szempontból fontosnak tartom megemlíteni. Magyarország Európában az elsők között létesített interkonnektor kapcsolatot ben a földgázszállító rendszer részeként került átadásra a DN 300 átmérőjű, PN 28 bar üzemi nyomású 200 millió köbméter éves kapacitású úgynevezett Román földgázvezeték. A vezeték első szakasza Csenger és Kistokaj között épült meg, így több borsodi ipari létesítmény, mint például a Lenin Kohászati Művek és a Mályi Téglagyár is tudott 21

25 vételezni a jó minőségű földgázból. A hatvanas években a vezetéket meghosszabbították a Borsodi Vegyi Kombinátig, amely speciálisan a magas metántartalmú román gázra épült. 3.2 A Testvériség gázvezeték interkonnektora Bár a hazai földgáztermelés majdnem tíz évig képes volt kielégíteni a hazai szükségleteket, a folyamatosan emelkedő fogyasztás és fejlődés igényelte a Szovjetunióból történő gázimportot. Éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír az ben Beregovo- Beregdaróc között megépített akkor még szovjet-magyar interkonnektor. A DN800-as vezeték ebben az időben évi egymilliárd köbméteres kapacitással rendelkezett ben az orenburgi szerződés hatályba lépésével a szállított kapacitás elérte a 2,8 milliárd köbméteres értéket. A ma már ukrán-magyar interkonnektor folyamatos bővítése során megépült Magyarország legnagyobb átmérőjű DN 1400-as PN 75 bar nyomású vezetéke évi 26 milliárd köbméter kapacitással, amelyből 5,5 milliárd köbméter megszakítható kapacitás. 3.3 A szerb interkonnektor 1978-ban épült meg az az összekötő pont Kiskundorozsmánál ahol Magyarországon keresztül az akkori Jugoszláviába orosz gázt tranzitáltak. A tranzitálás kezdetben lecseréléses módszerrel működött. Ez azt jelentette, hogy a Beregdarócon át kapott orosz gázt Magyarországon használták fel, míg Jugoszláviába algyői földgázt adtak. A szükséges távvezetéki rendszerfejlesztések után 1983-ra épült ki a DN 600-as és DN 700-as összesen 4,8 milliárd köbméteres éves kapacitású összekötő vezetékkapcsolat. Így lehetővé vált a Szeged-Horgos összekötő szakaszon közvetlenül orosz gázt tranzitálni a jugoszláv félnek. 3.4 A nyugati nyitás, a HAG vezeték interkonnektora A rendszerváltás után Magyarországnak lehetősége nyílt Nyugat-Európa felől földgázt importálni. Ezért 1996 őszén üzembe helyezték a DN700 névleges átmérőjű HAG vezetéket, amely a hazai gázszállító rendszert fizikailag is összekapcsolta a nyugateurópai rendszerrel (Pallaghy, 1996.). A távvezeték teljes hossza 119 km, ebből 71 km Magyarországon 48km pedig Ausztrián fut keresztül. Éves kapacitása a mai napig 4,5 milliárd köbméter, névleges üzemi nyomása 75 bar. A távvezeték a baumgarteni kereskedő pontból (CEGH- Central European Gas Hub) szolgáltat orosz és nyugat európai forrásból származó földgázt. A HAG vezeték megépítésével a nyugati importlehetőségek ellátásbiztonsági és hidraulikai stabilitást eredményeztek. A Dunántúlon megjelent új betáplálási pont a rendszerben nyomásemelkedést jelentett, így szinte teljesen megszűnt ennek a térségnek a betáplálási pontok távolságából eredő 22

26 hátránya. A vezeték érdekessége, hogy bár Ausztria felől jön, a szállított gáz mégis többségében orosz eredetű. 3.5 Az új Román interkonnektor, a Szeged-Csanádpalota-Arad vezeték 2002-ben az FGSZ Zrt. és a TRANSGAZ S.A. szándéknyilatkozatot írt alá egy Romániát és Magyarországot összekötő vezeték létesítéséről ban kezdődött meg az interkonnektor építése, amely 2010-re fejeződött be. Ekkor csak a Magyarországról Romániába történő szállítások voltak teljesíthetőek. A vezeték kapacitása évi 1,7 milliárd köbméter, DN 700-as, üzemi nyomása 63 bar ben a vezetéket kétirányúsították, bár a román oldalról rendelkezésre álló 20 bar körüli nyomás csak igen kis mennyiségek szállítását teszi lehetővé. Ezzel 1959 után újra működik interkonnektor Magyarország és Románia között. 3.6 A horvát-magyar interkonnektor, Városföld- Drávaszerdahely- Slobodnica: A horvát Plinacro és a magyar FGSZ Zrt ben előzetes szándéknyilatkozatot írt alá egy interkonnektor és a hozzátartozó vezetékrendszer építéséről ban a két cég megállapodott így a munka elkezdődhetett. A 2011-ben átadott DN 800-as vezeték 75 bar üzemi nyomáson évi 7 milliárd köbméteres kapacitással működik. Az építéshez hozzátartozott a városföldi kompresszorállomás bővítése és Báta kompresszorállomás építése, létesítményenként 3-3 darab 7,7 MW teljesítményű kompresszor elhelyezésével. 3.7 A szlovák-magyar interkonnektor, Vecsés-Balassagyarmat-Velké Zilevice: 2012-ben a szlovák-magyar interkonnektor projekt megvalósítására Magyar Gáz Tranzit Zrt. és a szlovák eustream a.s. közös megállapodási egyezményt írt alá egy szlovák-magyar határösszekötő földgázvezeték létesítéséről. A munkálatokat ebben az évben meg is kezdték, a kitűzött határidő január 1-je volt márciusában formálisan ugyan átadták a vezetéket, de a szállítás csak július 1-jén indult meg. Ezzel a projekttel nőtt a két ország energiabiztonsága ugyanakkor az európai észak-déli gázfolyosó egyik fontos elemévé vált. A DN 800-as vezeték 75 bar üzemi nyomáson működik, kapacitása szlovák-magyar irányban 4,4 milliárd m 3 /év magyar-szlovák irányban pedig 1,7 milliárd m 3 /év. A vezetékhez épült egy kompresszorállomás Szada térségében.. Az FGSZ/MGT rendszer kapcsolódása Vecsésen valósult meg. [16], [17] 23

27 4. Az interkonnektorok szerepe Magyaroszág földgázellátásában től 1995-ig A bemutatást 1990-től célszerű kezdeni, ugyanis innentől kezdve állnak rendelkezésre adatok az Eurostat adatbázisában. Azonban ezen adatokat csak irányadóként tudtam használni, mert az FGSZ Zrt. adatbázisában az ekkor érvényes köbméter alapú elszámolás szerinti adatok álltak rendelkezésemre. A fogyasztási adatokat a The Titi Tudorancea Bulletin és a CIA World Factbook (mint referencia) adatai alapján szerepeltetem. Import tevékenységre ebben az időszakban egy interkonnektor volt alkalmas ez pedig a Testvériség vezeték Beregovo>Beregdaróc (UA>HU) interkonnektora volt. Az 1. táblázatban 1990 és között szerepeltetem az interkonnektor import adatait. 1. táblázat: Magyarország földgázimportja 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség 6296, , , , ,10 [Mm ,88 ] (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt. 2015) Ezen értékeket összehasonlítva a földgáz kitermeléssel és az éves fogyasztási adatokkal, mutatkozik meg az interkonnektor fontossága. Magyarország az 1970-es évek közepétől földgázbehozatalra szoruló ország. A 2. táblázatban a hazai földgáztermelési adatok láthatóak 1990 és 1995 között. 2. táblázat: Magyarország földgáztermelése 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség 4870, , , ,4 4842, ,81 [Mm 3 ] (Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016) A 3. táblázatban a bruttó magyarországi fogyasztás adatait szerepeltetem. 3. táblázat: Magyarország földgázfogyasztása 1990 és 1995 között Év Gázmennyiség 11167, , , , , ,69 [Mm 3 ] (Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016) 24

28 Az adatokból jól látható, hogy az éves fogyasztás több mint 40%-át fedezte a magyarországi földgázkitermelés és valamennyivel kevesebb, mint 60%-át orosz import földgázzal elégítették ki. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Szerbia felé történő szállítások folyamatosak voltak, ezen mennyiségekre azonban nem sikerült releváns adatokat találnom. Az Eurostat tábláiban ezen időszakra 1990-ben 836 Terajoule, ben 282 Terajoule mennyiséget találtam, ezek viszont az import és termelési adatokhoz viszonyítva elenyészőek, így további elemzésüket nem tartom fontosnak. A 14. ábrán grafikonon ábrázoltam a fenti táblázatok adatai Beregdaróc Import HAG import Felhasználás Földgázmennyiség Mm ábra: Magyarország Földgáz- importja, termelése és felhasználása 1990 és 1995 között (saját szerk. diagram) Kék színnel jelöltem a földgázimport értékeket, piros színnel a hazai kitermelés, míg zölddel a földgázfelhasználás adatait. Az ábrán 1992-ben és 1993-ban megközelítőleg egyenlőek az importált és kitermelt mennyiségek a felhasználás is ebben a két évben volt a legalacsonyabb szinten tól 2006-ig 1996-ban a HAG vezeték átadásával Mosonmagyaróvár ponton megkezdődött Ausztria felől az import földgáz betáplálása. Az új importforrás kis mértékű növekedést eredményezett a fogyasztásban. (Ettől az évtől a tranzit szállításra vonatkozó értékek is rendelkezésre állnak, ezen adatokat egy későbbi fejezetben ismertetem.) 25

29 A földgázimport adatai a beregdaróci pontnál 1996-tól 2006-ig a következőképp alakultak 4. és 5. táblázat: A Beregdaróci interkonnektor importforgalma Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 8 808, , , , , ,65 Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 8 059, , , , ,29 (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) ban az előző évektől jelentős eltérést mutat a beregdaróci importmennyiség ez a HAG vezeték nyitása miatti fogyasztásnövekedésnek köszönhető és 2001-között az előző öt éves periódushoz hasonlóan alakult az import től intenzív növekedés figyelhető meg ez köszönhető az ekkor lejátszódott kedvező gazdasági folyamatoknak és a 2004-es Európai Uniós csatlakozásnak. A 6. és 7. táblázaton a mosonmagyaróvári interkonnektoron keresztül megvalósult szállítás adatai láthatjuk. 6. és 7. táblázat: A HAG vezeték interkonnektorának importforgalma Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 120, , , , , ,72 Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 2 655, , , , ,49 (Forrás:A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) Az 1996 őszén üzembe helyezett mosonmagyaróvári interkonnektoron már ebben az évben valamennyivel több mint 120 millió köbméter földgáz áramlott hazánkba. Ez re már több mint másfél milliárd köbméterre emelkedett. Az utána lévő években közel 26

30 állandó szinten folyt a szállítás. A következő két táblázatban a földgáz termelési és fogyasztási adatokat ismertetem. A táblázatban az adatokat kétévenként tüntetem fel. 8. táblázat: Magyarország földgáztermelése 1996 és 2006 között Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 4672, , , , , ,54 (Forrás:A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) A fenti táblázatból jól látható az interkonnektorok szükségessége Magyarországon. Az idő előrehaladtával az ország földgázkitermelése csökken, így a szükséges mennyiségeket kizárólag import útján tudjuk beszerezni. Az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül lényeges egy ország számára, hogy minél több országgal alakítson ki interkonnektorokat. 9. táblázat: Magyarország földgázfogyasztása 1996 és 2006 között Év Gázmennyiség [Mm 3 ] , , , , , ,06 (Forrás:The Titi Tudorancea Bulletin 2016) Az előző vizsgált 5 éves ciklushoz képest Magyarország földgázfelhasználása növekvő tendenciát mutat, a kitermelés fokozatos csökkenése ellenére. A növekedés 1996-ban több mint másfél milliárd köbméter (1995-höz képest), 2006-ra ez az érték megközelíti a 3 milliárd köbméteres éves növekedést. Ez a növekedés betudható a HAG vezeték hatásának és ebben az időszakban lezajlott fokozatos gazdasági fejlődésnek is. A 15. ábrán grafikonon is ábrázoltam ezen tíz éves periódus adatait. 27

31 Beregdaróc import HAG import Termelés Felhasználás ,00 Földgázmennyiség Mm , , , , , , ,00 0, ábra: Az interkonnektorok importforgalma és Magyarország földgáz termelése és felhasználása 1996-tól 2006-ig (Saját szerk. ábra) Az ábrán szemléletesen is látható a beregdaróci import mennyiség egyeduralma, a HAG vezeték interkonnektorán beszállított szinte minden évben állandó mennyiségek, a termelés szakaszos csökkenése és a felhasználás 2000 utáni folyamatos emelkedése. A beregdaróci import az ország felhasználásának megközelítően a két harmadát adta, a másik egy harmadot pedig a kitermelt mennyiségek és a mosonmagyaróvári interkonnektoron beáramló földgáz fedezte tól napjainkig 2006-tól Kiskundorozsma interkonnektoron (HU>SRB) megindult az export szállítás Szerbia felé ben már Csanádpalota (HU>RO) interkonnektor is teljesített exportszállítást Románia felé ben Drávaszerdahely (HU>CR) üzembe helyezésével Horvátország felé is exportált földgázt Magyarország ben Beregdaróc interkonnektor korszerűsítésével Ukrajna felé is exportál földgázt Magyarország. A Balassagyarmatnál felépült szlovák- magyar interkonnektor a legfrisebb FGSZ Zrt. által kiadott jelentés szerint 5,91 millió köbméter import és 4,50 millió köbméter export forgalmat bonyolított 2014-ben. Ezek egyelőre elhanyagolhatóan kicsiny mennyiségek, azonban később nagy fontosságú lesz ezen pontnak a megfelelő működése. Az interkonnektor kapcsolatokkal az ország korábbi, kizárólagos felhasználói struktúrája egy 28

32 közép-európai tranzit és elosztó ország struktúrájává alakult át. Ezek az összekötő pontok a Magyarországgal szomszéd országoknak is előnyösek, mert: Szerbia kizárólag Magyarországon keresztül kap orosz gázt. Horvátország egyre inkább behozatalra szorul, ez legkönnyebben Magyarországon keresztül valósítható meg. A HAG vezeték ugyan nagy mennyiségben orosz gázt szállít mégis egy esetleges újabb gázvita esetén az ország egyetlen nyugat-európai földgázforrása A szlovák interkonnektor mindkét ország ellátásbiztonságát hivatott erősíteni. A beregdaróci export ponton keresztül Ukrajna is tud nyugat-európai földgázt vásárolni. Románia esetében az interkonnektor hidraulikai kiegyenlítést és a nyugati piacok hozzáférhetőségét jelenti Import mennyiségek Ebben az időszakban is Beregdaróc és Mosonmagyaróvár interkonnektorok látták el az import feladatokat Magyarországon. Fentebb említettem Balassagyarmat interkonnektor 5,91 millió köbméteres import mennyiségét, ez a másik két interkonnektor importjához képest azonban elhanyagolhatóan kicsi. A 10. és 11. táblázatban a beregdaróci és a mosonmagyaróvári interkonnektor import mennyiségeit láthatjuk. 10. táblázat: Beregdaróc interkonnektor importforgalma Év Gázmennyiség 7 889, , , , , , , ,27 [Mm 3 ] (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) A táblázatból is látható, hogy az Ukrjana felől érkező földgázimport az idő előrehaladtával jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárult a óta ingatag lábakon álló orosz-ukrán gázhelyzet és az ebből 2009-ben kialakult orosz-ukrán gázvita. A másik tényező pedig az egyre csökkenő belföldi fogyasztás. A gázvita utáni néhány évben az importálás nagyobb részét a HAG vezeték végezte. Igaz ez a vezeték is nagy részében orosz földgázt szállít, Németország felől akár, orosz, akár északi-tengeri földgázzal megbízhatóbban tudja ellátni Magyarországot, mint az Ukrajna felől szállító Testvériség vezeték. A másik ok, ami miatt Magyarországnak biztos forrásokból szükséges importálnia, az a fontos tranzitáló szerepe. Szerbia és Bosznia-Hercegovina 100%-os behozatalra szorul földgázból. Ezt a mennyiséget Magyarországon keresztül képes 29

33 Földgázmennyiség Mm3 Varga Péter Imre beszerezni. Ezért Magyarországnak a biztos források megléte nem csak nemzeti, hanem regionális kérdés is. A 11. táblázatban látható a HAG vezetéken keresztül importált mennyiségek. 11. táblázat: A HAG vezeték interkonnektorán importált mennyiségek Év Gázmennyiség [Mm 3 ] 2 606, , , , , , , ,06 (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) A beregdaróc irányából a HAG vezeték felé áttolódott import mennyiségeket grafikonon ábrázoltam , , , , , , , , , ,00 0, Beregdaróc import Mosonmagyaróvár import 16. ábra: A beregdaróci és a mosonmagyaróvári import alakulása (Saját szerk. ábra) Az ábra kiválóan szemlélteti a gázvita miatt kialakult és az utána tapasztalható bizonytalanságot Ukrajna felé. A 2008-as értékhez képest 2014-re megközelítőleg 50%- os csökkenést tapasztalhatunk a beregdaróci importmennyiségben. A HAG vezeték interkonnektorán szintén a 2008-as szinthez képest megközelítőleg 200%-os növekedés figyelhető meg. A HAG vezetéken a 2009 utáni mennyiségeknél többet fizikailag nem képes szállítani, hiszen éves kapacitása határán mozog. Ezért is lenne szükséges kapacitásnövelő beruházásokat végrehajtani ezen interkonnektoron, hiszen egy esetleges újabb gázvita esetén akár fogyasztáskorlátozás nélkül is lehetne a gázellátást biztosítani, a HAG vezetéken keresztül és a hazai földgáztárolókból. A projektek megvalósítását azonban gátolja a folyamatos földgázfogyasztás csökkenés. Az alacsonyabb felhasználás alacsonyabb szállított mennyiségeket eredményez, az alacsonyabb szállítási 30

34 mennyiségek a földgázszállítói profitot is csökkentik, így a vezetékek megtérülési ideje is növekszik. Minél magasabb a megtérülési ideje egy projektnek, logikusan annál kevesebb támogatottságot kap és a befektetői csoportok is kisebb érdeklődést mutatnak az adott projekt iránt. Végezetül a 17. ábrán összefoglaltam 1990-től 2014-ig a beregdaróci és a HAG vezeték importmennyiségeit Földgázmennyiség Mm Beregdaróc import HAG Import 17. ábra: Beregdaróc és a HAG vezeték forgalma ig (Saját szerk. ábra) 31

35 4.3.2 Export mennyiségek 2006-ban a Kiskundorozsmai interkonnektoron történt meg az első exportszállítás 5,41 millió köbméter földgázt exportált Magyarország Szerbia felé. Ezzel Magyarország is földgázexportáló országgá vált ben Csanádpalota interkonnektoron keresztül Románia felé is megindult az export szállítás ben A horvát-magyar interkonnektor átadásával Horvátország felé is megindult az export ban A beregdaróci pont párhuzamosításával Ukrajna felé is exportál Magyarország. Az exportált mennyiségeket a 12. táblázat tartalmazza 12. táblázat: Az interkonnektorok export adatai Év Export (Drávaszerdahely) Mm 3 Export (Csanádpalota) Mm 3 Export (Kiskundorozsma) Mm 3 Export (Beregdaróc) Mm ,00 0,00 20,94 0, ,00 0,00 23,18 0, ,00 0,00 85,69 0, ,00 49,53 177,91 0, ,82 452,75 50,03 0, ,14 490,23 49,05 0, ,38 122,24 0, , ,66 60,81 18,90 575, ,18 19,84 13,41 411,70 (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) Horvátország felé 2011-ben kezdődött exportálás 2012-re robbanásszerű növekedést mutat, 2013-ban az előző évi mennyiséghez képest kismértékű csökkenés figyelhető meg ben pedig az indulás évéhez hasonló mennyiség került exportálásra. Ebben az évben az uralkodó exportmennyiséget a beregdaróci export ponton szolgáltatta Magyarország ban Ukrajna felé volt a legmagasabb az export mennyisége, meghaladta az 1 milliárd köbmétert. 32

36 Földgázmennyiség Mm3 Varga Péter Imre Az interkonnektorokon megvalósult szállítások értékeit grafikonon is ábrázoltam Drávaszerdahely export Csanádpalota export Kiskundorozsma export Beregdaróc export 18. ábra: Az interkonnektorok exportszállításai (Saját szerk ábra) A grafikonon az uralkodó mennyiséget a beregdaróci export teszi ki. Ez 2013-ban 1,2 milliárd fölötti mennyiség volt. A Csanádpalota export interkonnektor dinamikus mennyiségnövekedését intenzív csökkenés figyelhető meg. Kiskundorozsma esetén 2010 kivételével megközelítőleg állandó szinten voltak az exportszállítások. Drávaszerdahely esetében a Csanápalotai sémát figyelhetjük meg. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a mennyiségek és növekedésük csak saját léptékükben kiemelkedőek a földgázimporthoz képest elenyésző mennyiségek Tranzit mennyiségek Az import-export forgalom mellett fontosnak tartom megemlíteni a Magyarországon keresztül tranzitált mennyiségek szerepeltetését. A következő adatok a Kiskundorozsmai interkonnektor ponton Szerbia és néhány balkáni országok felé szállított mennyiségek. A tranzit legalább olyan fontos, mint az export, hiszen ez a fogadó ország ellátásbiztonságában kulcsfontosságú és a tranzitország pedig nem tudná tovább szolgáltatni a földgázt így elesne az extraprofittól től állnak rendelkezésemre adatok további elemzésre ezeket az adatokat használom. A 13. táblázatban szerepeltetem a tranzitszállítás adatait 33

37 13. táblázat: A tranzitszállítás adatai 1995-től 2014-ig Év Tranzit mennyiség Mm , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,19 (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) A táblázatból látszik, hogy a tranzitált köbméterek 1,5 és 2,5 milliárd köbméter között változnak. Ezek a mennyiségek igen jelentősek, ha például 1995 és 2006 között összehasonlítjuk a hazai kitermeléssel, láthatjuk, hogy a hazai termelés felének- egy harmadának megfelelő földgázt tranzitált Magyarország. A 12. ábrán a tranzitszállítás adatait ábrázoltam 34

38 Földgáz-Tranzit [Mm3] Varga Péter Imre Év 19. ábra: Földgáz tranzit mennyiségek (Saját szerk. ábra) A grafikonon megfigyelhető egy sajátságos periodicitás 2001-től 2009-ig és kisebb méretekben 2009-től 2014-ig ben az orosz-ukrán gázvita hatása kiválóan megfigyelhető az ábrán. 4.4 Az interkonnektorok a földgázfogyasztás tükrében Az interkonnektorok forgalmának bemutatása után fontosnak tartom bemutatni Magyarország és a környező országok földgázfogyasztásának alakulását. Hiszen a növekedett kapacitásoknak és a sokrétű szállításnak akkor lehet bármilyen gazdasági és anyagi haszna, ha az adott gázmennyiséget el is fogyasztják. A fogyasztási adatok trendjét legjobban az Eurostat oldalán lévő táblák feldolgozásával tudom szemléltetni. Az elmúlt szűk egy évtizedben Magyarországon úgy, mint a környező országokban csökkenő tendenciát mutat a földgázfelhasználás. Hazánkban 1990-től 2010-ig folyamatosan csökkenő ipari felhasználás szintjét lakossági felhasználás vette át után azonban ezen fogyasztás is csökkenésnek indult, mivel egyre több háztartás tért át más alternatív energiahordozóra (tűzifa, szén, más fosszilis megújuló energiaforrás). A földgázfogyasztás adatait a 20. ábrán ábrázoltam. 35

39 20. ábra: Magyarország Földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016) Ausztria földgázfogyasztása mutat egyedül növekvő trendet hazánk szomszédos országai közül. Érdekesnek tartom megjegyezni az ipar dominanciáját és a közlekedés és szállítás jelentős részarányát. Magyarországhoz képest jóval alacsonyabb a lakossági célú felhasználás annak ellenére, hogy Ausztria fogyasztása megközelítőleg 50 Petajoulelal elmarad Magyarországhoz képest 2014-ben. 21. ábra: Ausztria földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat) 36

40 A 20. és 21. ábrát összehasonlítva látszik legjobban a két ország földgázfogyasztása közötti különbség. Szlovénia földgázfogyasztását vizsgálva szintén egy regionális végletre találhatunk. Ugyanis 30 Petajoule-os fogyasztással a régió messze legkisebb fogyasztó állama, itt is csökkentő tendenciát mutat a fogyasztás. Annak a tekintetében, hogy Szlovéniának ilyen alacsony a földgázfelhasználása és nincs földalatti gáztárolója, a tervezett interkonnektor megépítésével úgy vélem, bértárolás szempontjából mindkét országnak előnyére válna a kapcsolat. 22. ábra: Szlovénia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat) Horvátországban 2010-es csúcsponttól szintén csökken a földgázfogyasztás. Így a 2011-ben befejezett interkonnektor kapacitás kihasználása elmaradt a várttól. A fogyasztás megoszlását tekintve kiugróan magas a nem energetikai célú felhasználás ez érthető, hiszen Horvátországnak fejlett vegyipara és fejlett vegyipari üzemei vannak. A nagyobb szektorokon belül a többi országhoz hasonló eloszlás mutatkozik.horvátország földgázfogyasztása a 23. ábrán látható. 37

41 23. ábra: Horvátország földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat) Szerbia esetében az adatok valódiságát a délszláv háború után tudja garantálni az Eurostat adatbázisa. Szerbia 2014-es földgázfogyasztása éppen meghaladja Szlovénia fogyasztását ban figyelhetünk meg egy nagyobb mértékű törést a diagramon ez után a törés után meredeken csökkent a földgázfelhasználás, majd négy évnyi lassú növekedés után ismét egy törést mutat a diagram. 24. ábra: Szerbia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016) 38

42 Románia földgázfelhasználása is sajátosságokat mutat a régión belül. A fogyasztás olyan mértékűre csökkent, hogy néhány százalékos import forgalmon kívül saját termelésből tudja az ország a fogyasztását kielégíteni. Éves fogyasztása megegyezik Magyarország fogyasztásával, tekintve Románia lakosságát, területét és ipari üzemeit ez igen csekély mennyiség. Az 1990-es évek elején a gazdaság összeomlását követően nagy csökkenés figyelhető meg, amelyet egy visszapattanás követ. A visszapattanás után 2006-ig lassú növekedés tapasztalható, majd felhasználás csökkenés napjainkig. 25. ábra: Románia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016) Szlovákia földgázfelhasználása a régió többi országával összehasonlítva terület és népesség alapján magasnak mondható. Itt a közlekedés felhasználása különlegesen magas 2006-ban 20 Petajoule mértékű, ez az érték ebben az évben Szlovénia földgázfelhasználásának kétharmada volt. Szlovákia esetében ez a rendkívül magas fogyasztás mondhatni teljesen természetes, hiszen rendkívül fontos tranzitország. A fogyasztás itt is csökkenő trendet mutat. Szlovákia számára katasztrófát jelentene bármelyik alternatív szállítási útvonal megvalósulása, hiszen így tranzit szerepe megszűnne, ezen felül jelentős jövedelemforrástól esne el az ország. A szlovák-magyar interkonnektor jelenlegi formájában képtelen lenne szolgáltatni azon tranzit mennyiségeket, melyeket jelenleg is szállít Szlovákia. 39

43 26. ábra: Szlovákia földgázfelhasználása (Forrás: Eurostat 2016) A fejezetben ismertetett felhasználási adatok és a csökkenő trend nem indokolja további interkonnektorok építését, bővítését. Szerintem fontosak nem csak egy ország, hanem a régió számára is. Még ha nem is történik szállítás ezeken a csővezetékeken egy esetleges vészhelyzet, vagy nem várható fogyasztásnövekedés esetén rendelkezésre állnak az itteni kapacitások. Az európai földgáztermelés előreláthatólag csökkeni fog. Ha a földgázfelhasználás nem csökken oly mértékben, mint ahogy a termelés, akkor a földgáz behozatali igénye magasabb lesz az EU-nak, mint amilyen napjainkban. A megnövekedett importszükséglet kielégítésében igen nagy szerep fog jutni a határon átívelő vezetékkapcsolatoknak. Ha viszont a csökkenő trend alapján fog alakulni a földgázfogyasztás, akkor már a fentebb említett ellátásbiztonsági okokból tartom fontosnak az országok közötti földgáztávvezetéki kapcsolatokat. 40

44 5. A földgáztárolók szerepe Magyarországon és a környező országokban A földgáztárolók egykori letermelt gázmezők átalakításával jönnek létre. Jelentőségük a téli időszakban mutatkozik meg, hiszen a megnövekedett igényeket ezekből a tárolókból lehet gyorsan és rugalmasan kielégíteni. Magyarországon a kereskedelmi üzemeltetésű tárolók mellett egy stratégiai célú tároló is épült. A kereskedelmi tárolók kapacitásaival szabadon folyhat a kereskedelem, így például külföldi érdekeltségű cégek is tároltathatnak Magyarországon földgázt. Ezt nevezzük bértárolásnak. A stratégiai kapacitás kereskedelmi forgalomban nem vehet részt. A földgáztárolók fontos adatai, a napi ki és betárolási mennyiség, a kapacitás és a párnagáz mennyisége. A napi ki és betárolási adatokkal a földgáztároló maximális napi gázforgalmát adja meg, a tároló sérülése nélkül. Hosszú távon nem szabad ezeket az értékeket túllépni. A kapacitás a földgáztárolóban mobilisan elhelyezhető földgáz mennyiségét adja meg, ezt szokták mobilgáz kapacitásnak is nevezni. A párnagáz a földgáztároló működését (megfelelő rétegnyomás) biztosító gázmennyiség, ha ezt kitermelik az nagy valószínűséggel a földgáztároló tönkremeneteléhez vezet. 41

45 5.1 Magyarország kereskedelmi földgáztárolói 27. ábra: Kereskedelmi földalatti földgáztárolók Magyarországon (Forrás:MFGT Zrt. ) Magyarországon a gáztároló létesítmények porózus kőzetekből épülnek fel. A legtöbb esetben a kőzet homokkő, (Hajdúszoboszló, Pusztaederics, Kardoskút, Szőreg), ez alól egy eset a kivétel (Zsana) ahol mészkő anyagú a tároló. Magyarországon az első földalatti gáztárolás szempontjából fontos létesítményt Őriszentpéter közelében építették meg. Itt a helyben termelt földgázt tárolták a téli fűtési időszakra és Budapest gázigényét igyekeztek kielégíteni vele. Azonban a földgázigény növekedése további létesítmények létrehozását tette szükségessé ban Kardoskút térségében részben leművelt földgázmezőket alakítottak tárolóvá ben Hajdúszoboszlón és Pusztaedericsen is üzembe helyeztek két tárolót ban készült el a Szőreg-1 telep stratégiai tározóvá alakítására kiírt terv, a tárolót pedig október 1- jén adták át. Jelenleg négy kereskedelmi igényeket kielégítő tároló üzemel Magyarországon. Ezek Zsana, Kardoskút, Hajdúszoboszló és Pusztaederics és egy stratégiai tároló ez pedig Szőreg-1. A kereskedelmi tárolókat a Magyar Földgáztároló Zrt. üzemelteti, Szőreg-1-et pedig az MMBF Zrt. A következőkben a kereskedelmi felhasználású földgáztárolókat mutatom be. 42

46 5.1.1 Zsana Zsana falu térségében 1978-ban kezdődött a szénhidrogén kutatás között mintegy négy milliárd m 3 gázt termeltek ki a zsanai gáztelepekből, ezután 1992-ben megkezdődtek a zsanai gáztároló építési munkálatai. A tároló üzembe helyezésekor a kapacitása körül-belül 600 millió köbméter volt.1996-ban került sor az első kitárolásra. Ekkor a kitárolási kapacitás megközelítette a nyolc millió köbmétert Geológiai adottságainak köszönhetően Zsana a legrugalmasabb tároló Magyarországon. A mészkő tároló m tengerszint alatti mélységében négy réteg vesz részt tárolásban. Az évek során több lépcsőben fejlesztett tároló kapacitása 2008-ra 1570 millió köbméterre nőtt. A kitárolási kapacitás 24 millió köbméter- a betárolási pedig 10,2 millió köbméterre emelkedett naponta 2008-ban újabb beruházás kezdődött 32 milliárd forint értékben a tároló bővítésére ben a projekt befejeződésével a tároló kapacitása 600 millió köbméterrel bővült így megközelíti a 2,2 milliárd köbméteres kapacitást. A napi kitárolási kapacitás 28 millió köbméterre ( A földgázszállító rendszeren ebből 21,0 millió köbméter a nem megszakítható kapacitás) a napi betárolási kapacitás pedig az új turbókompresszornak köszönhetően 17 millió köbméterre nőtt Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló egykor Magyarország legjelentősebb földgázlelőhelye volt. Az 1950-es évek végén feltárt és az 1960-as évek elején termelésbe állított mezőkkel köszöntött be a földgáz korszaka Magyarországra. A hatvanas évek végétől a hajdúszoboszlói mezőből évente mintegy 1,8 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre. A tároló kialakítása ben kezdődött meg.1981-ben a tároló 35 kútja 400 millió köbméter földgáz befogadására volt képes. Természetesen itt is folyamatosan fejlesztettek ennek során a kapacitás elérte az 1,4 milliárd köbméteres értéket. Az 1990-es években indult meg a tároló hossztávú kapacitását biztosító projekt. Napjainkban 1,64 milliárd köbméter éves kapacitású tároló napi kitárolási kapacitása 19,8 millió köbméter naponta a betárolási kapacitás értéke 10,3 millió köbméter naponta Pusztaederics.A tároló a hahót-edericsi letermelt földgázmező átalakítása révén jött létre. A tároló kialakításának gondolata az 1970-es években merült fel. Az közötti időszakban már 5 korábbi földgázkitermelő kutat kísérleti jelleggel elkezdtek gáztárolásra használni re elkészült további 7 kút, amikor is hivatalosan is földgáztárolóvá minősítették a létesítményt. Ekkor az összesen 12 kút 100 millió köbméteres éves kapacitással rendelkezett ban ezt a kapacitást 100 millió köbméterrel növelték meg ben további fejlesztések során újabb kutak létesültek. A jelenlegi névleges kapacitás 340 millió 43

47 köbméter. A napi kitárolási kapacitás 2,9 millió köbméter, míg a betárolási kapacitás napi 2,5 millió köbméter. A tároló működését biztosító párnagáz mennyisége 266 millió köbméter. Nemrég fejeződött be a tároló élettartamának meghosszabbítására irányuló projekt. A pusztedericsi létesítmény a Dunántúl egyetlen földgáztárolója, ezzel fontos szerepet játszik az ország nyugati részében a nagynyomású vezetékrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásában Kardoskút Kardoskút és Pusztaszőlős környékén 1960-ban találtak egy valamivel több, mint 1 milliárd köbméter kitermelhető földgázt tartalmazó mezőt. A kitermelés 1966-ban kezdődött meg. Miután a telepet letermelték, 1978-ban indították meg a földgáztárolást, akkor még csak 7 kúttal és 1984 között a tárolót bővítették, ez magával hozta új felszíni létesítmények építését és új kutak fúrását. A földgáz tárolására alkalmas homokkő tároló átlagos mélysége m. A kardoskúti tároló napjainkban 21 termelő és 8 monitoring kúttal üzemel. Mobilgáz kapacitása éves szinten 280 millió köbméter, napi kitárolási kapacitása 3,2 millió köbméter, napi betárolási kapacitása 2,35 millió köbméter [18] 5.2 Magyarország stratégiai földgáztárolója 28. ábra: A Szőreg-1 stratégiai földgáztároló elhelyezkedése (Forrás: entsog 2015) (Saját szerk. térkép) A Szőreg-1-es telepet 1967-ben állították termelésbe, a mezőn kőolajat termeltek.1994-től a kőolaj mellet földgázt is termeltek a mezőn ben egy 3D-s 44

48 szeizmikus mérés kimutatta, hogy a Szőreg 1-es egy jól tagolt nagy vastagságú rétegtelep, felsőpannon homokkő tárolókőzettel ban leállították a gáztermelést ám még ebben az évben megszavazta az Országgyűlés egy stratégiai tároló létesítését. A választás Szőreg-1-re esett. Még 2006 végén elkészültek a tervek és 2009 október 1-jén át is adták az 1900 millió köbméteres éves kapacitással rendelkező stratégiai tárolót. A tároló érdekessége, hogy 1200 millió köbméter stratégiai célú és 700 millió köbméter kereskedelmi célú megosztott kapacitással rendelkezik. A stratégiai célú készlet csak miniszteri engedéllyel szabadítható fel. A tároló napi csúcs kitárolási kapacitása 25 millió köbméter betárolási kapacitása 12,7 millió köbméter. [19] A környező országok földgáztárolóinak részletes ismertetését az 2-es számú Melléklet tartalmazza. Magyarország földgáztárolásra vonatkozó adatai a 14. táblázatban láthatóak. 14. táblázat: A földgáztárolók tárolási adatai ( ) (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) 5.3 A földgáztárolók jelentősége a régióban A földgáztárolók Magyarországon és a környező régiókban elsősorban a téli növekedett fogyasztási igények kielégítésére szolgálnak. Magyarország rendelkezik a régió egyetlen stratégiai földgáztároló kapacitásával. A 14. táblázatban ábrázoltam a régió fontosabb földgáztárolási kapacitásokat. 45

49 15. táblázat: A régió földgáztárolási kapacitásai Ország Működő tárolók száma [db] Működő mobilgáz kapacitások [Mm 3] Épülő mobilgáz kapacitások [Mm 3 ] Tervezett mobilgáz kapacitások [Mm 3] Ukrajna Szlovákia Ausztria Horvátország Szerbia Románia Magyarország (Forrás: A Magyar Földgázrendszer évi statisztikai adatai FGSZ Zrt.) A régióban a harmadik legmagasabb földgáztárolási kapacitással rendelkező állam Magyarország. Ausztria esetében a kapacitások a baumgarteni Gas Hub és a német határ mentén helyezkednek el. Mindkét esetben szállítási kiegyenlítő feladatokat látnak el. Másodlagosan a hazai fogyasztási szükségleteknek megfelelően történik belőlük a kitárolás. Ukrajna kimagaslóan magas kapacitását is a szállítórendszeri kiegyenlítő feladatok szükségességével magyarázhatjuk. A többi országban a kapacitások annyira alacsonyak, hogy a téli fogyasztási kilengések esetén sem tudják biztosítani a megfelelő mennyiségeket. Ezeket a magasabb tárolási kapacitással rendelkező országok (pl.: Magyarország, Ausztria) bértárolási szolgáltatást nyújtanak. Ismerve az interkonnektorok által nyújtott lehetőségeket, Magyarország számára komoly lehetőségek rejlenek a bértárolásban. Azonban a jelenlegi gazdasági helyzet és földgázfelhasználási tendencia a tárolók leépítését tartaná szükségesnek, hosszabb távon ez rendkívül gazdaságtalan és felelőtlen döntés lenne. A földgáztermelés csökkenésével a tárolók egyre nagyobb fontosságot fognak kapni. Sajnos a jelenlegi tárolási árak (1,5-2 Euró/MWh) igen komoly hátrányba hozzák a földgáztárolók üzemeltetőit, ezzel is lassítva vagy gátolva a szükséges fejlődési folyamatokat. 46

50 5.4 Jövőbeni lehetőségek a földgáztárolásban. Néhány példával is szeretném érzékeltetni a földgáztárolók és a földgáztárolás fontosságát. Az előrejelzések szerint a földgáztárolási igény a jövőben növekedni fog, mégpedig: Az európai import kiszolgáltatottság növekedni fog. A messziről érkező földgáz, hogy megőrizzük a rugalmasságot a szállítórendszerben célszerű lesz tárolni A fogyasztáscsökkenés ellenére a csúcsfogyasztási igény meg fog maradni. A földgáz a legtisztább fosszilis energiahordozó. Kitűnő társa lehet későbbiekben a megújuló energiaforrásoknak. Akár szél- akár napenergiával állítunk elő áramot, sajnos nem tudjuk raktározni. Azonban ezen árammennyiséggel földalatti tárolókat lehet tölteni, napsütés vagy szél hiánya esetén az így eltárolt mennyiségeket erőművekben felhasználva kiegészítő erőforrásként egy fenntartható és logikusan működő szinte zöld villamos áram termelő rendszert lehet kialakítani. A távolabbi jövőben a földgáztárolók átalakulhatnak nem földgáz típusú gázok tárolására alkalmas tárolóvá. Például, megújuló energiával előállított hidrogén, vagy szintézis gáz tárolására is alkalmasak lehetnek, így képletesen is de megoldott lehetne a villamos áram tartós tárolása. Spanyolországban a földgáz és megújuló energia összekapcsolására sikeresen létrehoztak egy működő rendszert. Itt csak a módszer ismertetését tartom fontosnak, hiszen a spanyol földgázforgalom és a 14. táblázatban látható tárolói forgalom nem mutat semmilyen egyezést. A logikáját ezen rendszernek a fejezetben már ismertettem. A 29 ábrán látható 2 nap villamos-energia mérlege. [20] 47

51 29. ábra: A gáztároló és a villamosenergia rendszer együttműködése (Forrás: GIE The value of gas storage questions and answers, 2015) Az ábra bal oldalán egy szélmentes napot láthatunk, itt az áramtermelés gerincét a földgáz nyújtja. Jobb oldalon egy szeles nap diagramját láthatjuk, ebben az esetben a szél volt az uralkodó áramtermelő. A másik érdekesség, hogy földgázból mindig az aktuális szükségletnek megfelelő mennyiséget lehet kiengedni a tárolóból ezzel is szabályozva a gázfogyasztást. Majd a tárolót a szél által termelt felesleges villamos energiával tölthetjük. Így megvalósíthatjuk a felesleges áram elraktározását. [20] 48

52 6. A tíz éves gördülő fejlesztési terv projektjei Ebben a fejezetben csak a Magyarországot és a szomszédos országokat érintő projektek elemzését tartottam lényegesnek, hiszen az entsog TYNDP projektjének töredéke érinti szakdolgozatom témáját. Az osztályozásnál segítségemre volt az FGSZ Zrt. honlapján található Javasolt PCI Projektek Publikálása oldal. 30. ábra: Románia-Magyarország-Ausztria szállítási folyosó. (Forrás: FGSZ Zrt. 2016) TRA-N-018 Városföld-Ercsi-Győr vezeték (6.24.9, , , , ) A projekt 220 km hosszú, DN1000, PN100 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Városföld és Győr között. A fejlesztés biztosítja a magyar/osztrák határpont kapacitását 14,4 Mm3/nap (153 GWh/d) mértékig Ausztria felől Magyarország felé és Magyarország felől Ausztria felé. TRA-N-061 Ercsi-Százhalombatta vezeték A projekt 11 km hosszú, DN800, PN63 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Ercsi és Százhalombatta között. A fejlesztés biztosítja a Vecsés 4 összekötési pont kapacitását 14,4,0 Mm3/nap (127,6 GWh/d) mértékig Szlovákia felől Magyarország felé és Magyarország felől Szlovákia felé, illetve az MGT Szadai Kompresszor állomás bővítésével biztosítani tudja ugyanezt a kapacitást a magyar/szlovák határponton Balassagyarmatnál. 49

53 TRA-N-123 Városföld kompresszorállomás bővítése A projekt 1 db 5,7 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését célozza Városföld kompresszorállomáson. A fejlesztés biztosítja a magyar rendszer rugalmasságát a szomszédos országokból érkező földgáz továbbítását. TRA-N-286, TRA-N-377 Román-magyar reverse flow a magyar szakaszon A projekt 3 db 4,5 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését célozza Csanádpalota mérőállomáson. A fejlesztés biztosítja a magyar/román határpont teljes kapacitását 4,4 Mrdm3/év 12,0 Mm3/nap (127,6 GWh/d) mértékig Románia felől Magyarország felé, és Magyarország felől Románia felé is. TRA-N-380 BG-RO-HU-AT transmission corridor A projekt az alábbi infrastruktúra létesítését tartalmazza: 1 km hosszú, DN1050, PN100 méretű összekötő vezeték a Román/magyar határ és Csanádpalota között; 47 km hosszú DN1000, PN63 méretű vezeték Csanádpalota és Algyő között; 69 km hosszú DN1000, PN100 méretű vezeték Algyő és Városföld között; 70,3 km hosszú, DN1000, PN75 méretű vezeték Győr és Osztrák/magyar országhatár között; Csanádpalota és Mosonmagyaróvár Mérőállomás bővítése, Algyőn vagy Csanádpalotán egy 54 MW teljesítményű kompresszorállomás építése, a mosonmagyaróvári kompresszorállomás bővítése egy 5,7 MW teljesítményű kompresszoregységgel. Ez az érintett útvonalon alkalmas 12 Mrdm3/év gázmennyiség fogadására Románia felől, és akár 10 Mrdm3/év mennyiség továbbszállítására Ausztria felé. 50

54 31. ábra: BG-RO-HU-AT szállítási folyosó (Forrás: FGSZ Zrt 2016) TRA-N-325 Slovenian-Hungarian interconnector A projekt 40 km hosszú DN500, PN63 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Nagykanizsa és Tornyiszentmiklós, 1 km hosszú DN500, PN75 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza Tornyiszentmiklós és a szlovén/magyar határ között, valamint 2 db 4,5 MW teljesítményű kompresszoregység létesítését Nagykanizsa közelében. A fejlesztés biztosítja a magyar/szlovén határpont kapacitását 1,2 Mm3/nap nem megszakítható és 2,4 Mm3/nap megszakítható kapacitás (összesen 1,3 Mrdm 3 max 3,6 Mm3/nap) mértékig Szlovénia felől Magyarország felé és Magyarország felől Szlovénia felé. Az első 2013-as PCI listában a fentieken kívül szerepelt a TRA-N-019 szá mú Csepel leágazó vezeték amelyet a következő PCI projekteknél az FGSZ nem kíván szerepeltetni. A TRA-N-124 Dunántúl szagosítás átalakítása projekt 2016-ban megvalósul. A projektek az első, 2013-ban megkezdett kiválasztási folyamat eredményeképpen PCIstátust kaptak a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek 51

55 uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló 1391/2013/EU bizottsági rendelet alapján. A közös érdekű", az éghajlat-változási, piacintegrációs és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos célok szempontjából fontos projektek számára a 347/2013/EU rendelet egyszerűsített engedélyeztetési eljárást biztosít, emellett a PCI-cím megszerzése feltétele az újonnan felállított Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (Connecting Europe Facility, CEF) történő támogatás igénylésének is. Az FGSZ Zrt. által jelölt projekteket tartalmazza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2309/2014. számú határozatával részben jóváhagyott évi 10 éves fejlesztési javaslata. Az új uniós PCI-kiválasztási folyamat keretében az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított 2014 decemberében. A jelölt projektek listája elérhető a Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának honlapján ( valamint a Bizottságnak az Ön hangja Európában" webhelyén ( A nyilvános konzultáció 2015 márciusában zárult, a Bizottság a tervek szerint 2015 októberében fogadja el a 347/2013/EU rendelet mellékleteként az új közös érdekű projekt-listát. Az EU felhívása alapján újabb projekteket lehetett javasolni PCI státuszra, az ezzel kapcsolatos információkat július 15-én tettük közzé. TRA-N-585 Hungarian section of Tesla project A projekt 361 km DN1200 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza a szerb/magyar határ és a magyar/osztrák határ között, valamint 50 MW teljesítményű kompresszorállomás létrehozását Városföld közelében. A projekt magyarországi szakasza része az ún. Tesla projektnek, amely biztosíthatja a földgáz kétirányú szállítását Dél-kelet Európa, Nyugat-, Közép- és Kelet Európa között Görögországon, Macedónián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül. 52

56 32. ábra: A Tesla projekt tervezett nyomvonala (kék színnel jelölve) (Forrás: FGSZ Zrt. 2015) Az érintett országok földgázszállító cégei 2015 szeptemberében a projekt megvalósítására vonatkozó szándéknyilatkozat elfogadását tervezték,azonban ezt a nyilatkozatot mind a mai napig nem írták alá. Ezt követően a különböző munkacsoportok részletesen kidolgozzák a projekt megvalósításához szükséges infrastruktúrafejlesztés műszaki, pénzügyi, jogi és egyéb részleteit. TRA-N-586 HU>UA reverse flow A projekt átalakításokat tartalmaz a városföldi, hajdúszoboszlói, nemesbikki és beregdaróci csomópontokon. Ezen projektek megvalósításával lehetővé válik nem megszakítható kapacitás biztosítása Ukrajna felé, mivel jelenleg csak megszakítható kapacitás áll rendelkezésre. TRA-N-656 Eastring Hungary (6.25.1) A projekt 112 km DN1400 méretű földgázszállító vezeték létesítését célozza a román/magyar határ és a magyar/szlovák határ között. A projekt magyarországi szakasza része az ún. Eastring projektnek, amely biztosíthatja a kétirányú földgáz szállítását Délkelet Európa - Nyugat, Közép- és Kelet Európa között Bulgárián, Románián, 53

57 Magyarországon és Szlovákián keresztül. Az Eastring teljes szakaszára vonatkozó információk a oldalon érhetők el. [21] 33. ábra: Az Eastring vezeték tervezett nyomvonalai (Forrás: FGSZ Zrt 2016) 34. ábra: A Déli folyosó javasolt projektjei áttekintő ábra (Forrás: FGSZ Zrt 2016) 54