Technológiai leírás Nem veszélyes hulladéklerakók mechanikai védelmének kialakítása, hulladék gumiabroncsok lehelyezése, megfelelőkezelése és az engedélyeztetési eljárás. Írta: Horváth Zsolt
Hulladéklerakók építése során általánosan használt mechanikai védelem kialakítása. Hazánkban az egyes hulladéklerakó kategóriákra vonatkozó aljzatszigetelés kialakításának követelményeit a 20/2006. (IV.05.) KvVM rendelet tartalmazza. A nem veszélyes hulladéklerakók kivitelezése során úgy kell kialakítani a lerakó rézsűés meder szigetelési rendszerét, hogy a későbbi használat során a lerakóba kerülőhulladékok esetleges szennyezőanyag tartalmának, oldatainak környezetbe kerülését megakadályozza. Általánosan használatos rétegrendek a kővetkezők: - 1,0 m vastag, k 10-9 m/s szivá rgási tényezőjűtermészetes anyagú ásványi szigetelés. - abban az esetben ha a fenti értéket nem éri el a szivárgási tényező, úgy 1 réteg betonit paplant kell leteríteni - geoelektromos monitoring rendszer - 1200 g/m2 geotextilia mechanikai védelemként - 2,5 mm vastagságú HDPE fólia - A csurgalékvízgyűjtőréteget 10-3 m/s szivárgási tényezőértékkel bíró, 16/32 szemcseméretű, gömbölyded (koptatott) szemcsealakú, max. 10-20% mésztartalmú anyaggal kell kialakítani. - 200 g/m2 geotextilia eltömődés ellen az 1. ütem területén Szintén a 20/2006. (IV.05.) KvVM rendelet szabályozza, hogy szivárgóréteget minden hulladéklerakó esetében létesíteni kell. Ennek szükséges vastagságát a tervezőállapítja meg a hulladéklerakó kategóriájának, valamint helyének hidrogeológiai tulajdonságait figyelembe véve. A csurgalékvízgyűjtő-rendszer a csurgalékvízek gyűjtésére, elvezetésére és ellenőrzésére szolgáló hatékony szivárgórendszer összefoglaló neve. A csurgalékvízgyűjtőréteg vastagsága általában 0,5 méter, amely indokolt esetben legfeljebb 0,3 méter vastagságra csökkenthető Az így kialakított tároló meder már alkalmas a hulladék befogadására, biztonságos tárolására. 6.ábra Azokon a felületeken ahol a lejtési szögek meghaladják (0,3 m kavics vastagságig) a 2/1 arányt, a biztonságos kavics elhelyezés érdekében rögzítőelemek beépítése javasolt. Ezek a felületek általában a rézsűk és a meder alján található szakaszelválasztók. 1.-2. ábra Konkrét feladatuk az elemeknek, hogy megakadályozzák a lerakott kavics szemcsék elmozdulását, legördülését a rézsűfelületről. Ezáltal megakadályozva a HDPE fólia esetleges mechanikai sérüléseit, fenntartva a meder biztonságos tároló kapacitását. Napjainkban a leginkább költséghatékony rögzítőelem az elhasznált gumiabroncs. Ennek egyik oka, hogy nagy mennyiségben áll rendelkezésre azoknál a hulladék kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásoknál, akik nap mint nap ennek a hulladéknak a gyűjtésével foglalkoznak. Másik lényeges ok a hasznosítási folyamat igazolása esetén biztosított termékdíjból származó támogatási összeg, mely a költségek egy részét fedezi a kivitelezés, hasznosítás során. A 22/2001.(X.10.) KÖM rendelet alapján használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külsőátmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után tilos elhelyezni. A fenti rendeletet módosította a 20/2006 (IV.05.) KvVM rendelet mely szerint a hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külsőátmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot. Az így módosított rendelet a továbbiakban is meghagyta a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok beépítésének lehetőségét. Vállalkozásunk a Recycling T&H Kft. az országban egyedül szerzett környezetvédelmi engedélyt elhasznált gumiabroncs hasznosítására hulladéklerakókban történőmechanikai védelem céljára. Lényeges szempont továbbá, hogy az elhasznált gumiabroncsot hulladéknak kell tekinteni, annak besorolása EWC 160103, ezáltal annak tulajdonlása, kezelése engedélyhez kötött tevékenység. Az általunk biztosított folyamat nem csak a gumiabroncs mennyiségi biztosításában merü l ki, hanem a hulladékkezelés teljes dokumentációjának, nyilvántartásának folyamatát is magába foglalja. Biztosítva ezáltal a kivitelezés során is a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget, a megrendelőjogbiztonságát.
Elhasznált gumiabroncs EWC 160103 mechanikai védelemre történőfelhasználása, technológiai folyamata Az engedélyes a hulladék termelőitől érvényes nem veszélyes hulladék begyűjtési engedélye birtokában átveszi, telephelyére szállítatja a termelőnél keletkezőhulladékot. Itt történik a szintén engedélyes hulladékkezelés, előkezelés. Előkezelésként a gumiabroncsok válogatása, mechanikai technológiával történővágása értendő. Válogatás: a gumiabroncsok méret szerinti elkülönítését jelenti, melyben kiválasztásra kerülnek azok az abroncsok melyeknek a futófelület szélessége nem haladja meg a kivitelezést felügyelő, irányító ép ítés vezetőáltal meghatározott kavics vastagság 80 %-át. Ezek a méretek általánosan személyautó méretűgumiabroncsokból származó hulladékból kerülnek kiválasztásra. A kiválasztás során további opció a gumiabroncs szerkezetének nagyobb sérülésektől mentes megléte. Mechanikai vágás: a gumiabroncs egyik oldalfalának eltávolítása közvetlen a futófelület szélénél. A vágási eljárás egy egyedi gyártású mobil robbanó motoros meghajtással rendelkezőfélautomata berendez ésen történik. Az eddigi hulladéklerak ók építésénél használatos eljárás során a gumiabroncsokat csak lehelyezték a geomembránra, majd kavicsréteggel betakarták. Óriási hátránya a technológiának, hogy nem vették figyelembe a kavicsterhelési értéket és a gumiabroncsra szórt kavics súlya alatt az egymás fölé helyezett gumiabroncsok kavics által ki nem töltött részei megroppantak. 3. ábra Ennek eredménye, hogy a rézsűn elhelyezett abroncsok egymáshoz viszonyítottan 5-8 cm elmozdultak. Az elmozdulás során rendszeresek voltak a HDPE fólia, geotextilia szakadások melyek a rézsűhossz arányában nem egyszer a 100-130 cm eltávolodást is eredményezték a rézsűdőlési hosszán. A kivitelezés helyszínén történik az előkezelt hulladék tényleges hasznosítása, melynek elsőlépése a hulladék deponálása. A deponálásnak két lényeges oka van: 1, biztosítja a kivitelezéshez szükséges mennyiséget a helyszínen 2, csökkenti a környezeti terhelést azzal, hogy adott időalatt ne nagy mennyiségű szállítójárműmozogjon azonos útvonalon.
A mechanikai védelem biztonságos kialakítását két eljárással végezhetjük el 1, A vágott gumiabroncsok beépítésével A megfelelőengedélyekkel rendelkezőhulladékkezelőtelephelyről a vállalkozás, mint a hulladék tulajdonosa az előkezelt EWC 160103 hulladékot hulladékszállítási engedély birtokában tovább szállítja, szállítatja a kivitelezés helyszínére. A következőlépésben, miután a munkaterületet az építésvezetőátadja, az abroncs elhelyezés veszi kezdetét melynek alapfeltétele, hogy a depóniatükörre tervezett kavics terítése már megtörtént a rézsűkezdőhajlatáig. Kézi erővel történik, minden egyes darab elhasznált gumiabroncs lehelyezése az építésvezetőáltal meghatározott felületre. A munkálatok végzése során különös figyelmet kell fordítani a tevékenységet végződolgozók munkavédelmi, balesetvédelmi szabályainak betartására, betartatására. A lehelyezés minden esetben a rézsűfelület és a depóniatükör találkozásánál kezdődik a vágott gumiabroncsok egymáshoz illesztésével, amikor is a gumiabroncsok futófelülete érintkezik mind a mellette, alatta elhelyezkedő abroncs futófelületével. Törekedni kell arra, hogy az abroncsok lehetőség szerint egymás felett, vonalban helyezkedjenek el annak érdekében, hogy a későbbiekben a terhelést egyenes irányban egymásnak továbbadva a depóniatükör kavics rétegéhez vezessék. Az abroncsokat a még meglévőoldalfalukra döntve kell a geomembránra, HDPE fólia lehelyezni. A folyamat mind addig ismétlődig míg az 1.1 pontban meghatározott gumiabroncs darabszám a rézsűhosszban lehelyezésre nem kerül. Az összes vágott gumiabroncs lehelyezését követően a depóniatükör kavics borítása folytatható a rézsűfelületen mind addig míg a kavics borítás el nem éri az utolsó előtti vágott gumiabroncs sort. Továbbiakban egész gumiabroncsok kerülnek lerakásra a rézsűkifutás eléréséig ugyan azzal a feltétellel, hogy a futófelületek egymással érintkezzenek. A lehelyezést követően minden gumiabroncs kaviccsal történőtakarása megtörténhet. 1.1 Az elhelyezés során a következőszempontokat kell figyelembe venni és az alábbi folyamatot kell betartani. - A rézsűfelület dőlési szögének meghatározása, kavics terhelés számítása a geomembrán rézsün mért hosszának megfelelően KN/cm egységben egy gumiabroncsra (átlagosan 52 cm gumiátmérőre) vonatkoztatva. (A gumiabroncsok deformációjának elkerüléséhez.) - A rézsűfelület dőlési irányában mért maximum hossz megállapítása a szükséges vágott gumiabroncs dőlési hosszban történőelhelyezésének számához. 4. ábra 2, Egész gumiabroncsok beépítése mindenhova, kötözéssel. Abban az esetben ha számításba vesszük a kavics terhelést (1.1 szakasz), a rézsűn elhelyezett minden egyes gumiabroncsot megfelelőszakító szilárdságú kötéllel a rézsűkifutáshoz mélyen a földbe beásott beton oszlophoz kell erősíteni. Az eljárás során a kiszámított darabszámú gumiabroncsokat 10-12 mm átmérőjű, megfelelő szakítószilárdságú és UV stabil polipropilén fonott kötéllel egymáshoz kell kötözni. A kötözést az alábbiak szerint kell elvégezni. A már kaviccsal betakart gumiabroncsoktól kiindulva ez elsőabroncson át kell hurkolni a kötelet. A kötél egyik szabad végének hurkolását a gumiabroncs felni helyén tö rténőáthúzásával indítjuk, majd a szál végét csomóval visszakötjük önmagához a futófelület közepén. A csomóból kiálló véget kábelkötözőbilincsel (gyorskötöző, kábelkötegelő) rögzítjük a kötél rézsűkifutás irányába húzott szálához. A kötés a gumiabroncson minden esetben a rézsűkifutás irányába kell, hogy nézzen. Következőlépésként a kötött abroncs felett elhelyezett abroncs hurkolása következik a kötél szabadon lévővégének áthurkolásával. A kötél gumiabroncson történőhurkolásakor nem megengedett, hogy az abroncsok oldalfalai egymáshoz közel kerüljenek a szoros hurok miatt. Ha az oldalfalak össze vannak szorítva, szinte lehetetlen kitölteni kaviccsal, emiatt nem tudja átvenni a terhelést, a rézsűmegroppanhat. A kötélnek csak a gumiabroncsok egymáshoz képest elfoglalt helyzetében kell feszesnek lennie. Minden esetben a következőgumiabroncshoz vezetőkö télnek a gumiabroncs és a geomembr án kö zött kell elhelyezkednie. Ezt a folyamatot kell végezni minden egyes gumiabronccsal mindaddig, míg el nem érjük a rézsűkifutást. 10% ráhagyással kell a kötél hosszát megállapítani, annak leszabásakor azt be kell tartani, mert a kötözés rézsűhosszán nem szabad a kötélzetet toldani. Általában a kötél hossza a 2-2,2 szerese a rézsűhossz azon részének, ahol a kötözés történik. A rézsűkifutás elérésekor a 4-5 kötél végét egy darab gumiabroncshoz kell hurkolni. Ez az abroncs lesz, amit közvetlenül a földbe ásott beton oszlophoz kell kikötni dupla kötélszál használatával. A betonoszlop: terheléstől függően 15-20, 18-25 cm keresztmetszetű4 betonacél szállal erősített 2 m hosszú. Az oszlopok beállításakor a mélységet a terhelés határozza meg, átlagosa 1,5 m mélyre. Az oszlopok távolságát a hozzá kötött kötél szálak száma határozza meg. Általában 4 méter a távolság. Rendkívül időigényes, ezáltal költséges eljárás, többek között azért, mert a kötél szabad végét minden egyes gumiabroncson át kell fűzni, majd csomóra kell kötni a futófelületen ahhoz, hogy a következőgumiabroncshoz lehessen hurkolni a kötelet. 5. ábra
Ábrák 1. ábra Szakasz elválasztóknál használatos gumielhelyezés. 2. ábra Rézsűfelületek kialakítása gumiabroncs beépítéssel.
3. ábra Helytelen kavics kitöltés, teherhordásra alkalmatlan a kitöltetlen részeknél a kavics terhelés miatt megroppan a gumiabroncs szerkezete. 4. ábra Helyes kavics kitöltés, teherhordócellák alakíthatóak ki.
5. ábra Gumiabroncsok kötéllel történőrögzítése a rézsűfelületen.
6. ábra Gumiabroncsok elhelyezkedése kavics szivárgóréteg alatt