Már nézhetõ a neten a világ elsõ albatrosz-versenye

Már nézhetõ a neten a világ elsõ albatrosz-versenye Egy brit fogadóiroda és számos lelkes állatvédõ szervezésében május elején elindult a világ elsõ albatroszversenye, amelynek útvonalát és alakulását az érdeklõdõk az interneten követhetik nyomon. A futam az eddigi legnagyobb szabású mûholdas nyomkövetés, amelyben tengeri madarak röptét figyelhetjük. Az albatroszok legfõbb ellensége: A fenékzsinóros, illetve fenékhorgos halászat miatt évente 300 000 madár pusztul el. Az ismert 21 albatroszfajból 17 globálisan veszélyeztetett és további 3 teljesen eltûnhet egyes területekrõl. A brit Ladbrokes fogadóiroda meglepõ ötlettel állt elõ: legújabb kezdeményezésén arra lehet fogadásokat kötni, hogy 18, erre a célra kiszemelt tasmán albatrosz mennyi idõ alatt és milyen helyezésekkel teszi meg Ausztráliától Dél-Afrikáig tartó éves maratoni vándorlását. A jelzõkészülékkel ellátott vándormadarak nem rövidebb, mint 11 000 kilométer hosszú útját az iroda honlapján lehet nyomon követni a starttól a célig, Tasmaniától a Jóreménység fokáig. A verseny legalább annyira szolgál nemes célokat, mint a fogadók szórakozását: a szervezõk célja a futam megszervezésével az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a tasmán albatroszokra, s a bevétel nagy részét a fokozottan veszélyeztetett faj védelmére kívánják költeni. (Folytatás a 11. oldalon) Fenntartható jövõ - kirándultunk a Föld Napján Mintegy 60 ember gyûlt össze azon a verõfényes áprilisi napon, amikor a Fenntartható Jövõ Programsorozat újabb kirándulására készültünk. Hatalmas emeletes busz várt ránk, így mindannyian kényelmesen elfértünk. Elsõ uticélunk Óbuda volt, a Fõtáv Rt. hõközpontja. Megtudtuk, hogy az erõmû elsõsorban villamos energiát állít elõ, a hõ pedig csak melléktermék, amellyel csak úgy mellékesen - 40000 háztartást fûtenek! Egy 15 perces elõadás után körbejártuk a kezelõtermet, ahol kissé öreg számítógépeket és sok érdekes színes gombot láttunk (Folytatás a 2. oldalon) FENNTARTHÓ JÖVÕ 2004 MÁJUS-JÚNIUS, I ÉVFOLYAM, 5. szám www.fenntarthatojovo.hu Programajánló Május 24., Újabb FJ kirándulás Angol park (Tata) Dorogi veszélyes hulladékégetõ Duna Múzeum (Esztergom) Duna-Ipoly Nemzeti Park További információ és jelentkezés: www.fenntarthatojovo.hu Agostyáni Arborétum Akik nem tudtak velünk tartani a Föld napi kiránduláson, azok május 1-tõl minden hétvégén ellátogathatnak az arborétumba. További információ: Tatabányai Erdészet, 06-34-487-048 PANNONICUM fotókiállítás (05.01-05.25) A tudomány a Kárpát-medence változatos élõvilágát már régóta Pannonicum néven jegyzi. A legjobb hazai természetfotósok képeibõl összeállított, Magyarország természeti értekeit, -kincseit bemutató kiállítás május 1-tõl 25-ig tekinthetõ meg az idén húsz esztendõs Kilátó Galériaban (Margitszigeti Víztorony) meg minden nap 11 és 19 óra között. További info.: Zalabai Csilla 06-20-383-6352 Fenntartható Magyarországbeszélgetéssorozat a Millenárison Minden hónap utolsó csütörtökjén 18.00-kor a Millenáris Teátrum-Hajó; Cím: 1024 Budapest, Fény u. 20-22., tel.: 438-5312 A fenntarthatóság fogalma köré szervezett beszélgetéssorozat célja, hogy vitát, széleskörû párbeszédet gerjesszen arról, milyen versengõ jövõképek élnek a mai Magyarországon. Május 27.: Kockázattársadalom, társadalmi részvétel: Merre tart a magyar kockázattársadalom? Hogyan mûködik a társadalmi részvételen alapuló demokratikus döntéshozatal? Mi jellemzi a hazai környezeti konfliktusokat a rendszerváltozás óta? Június 24.: Ökopolitika: Mit akar az ökopolitika? Kibõl lesz ökopolitikus? Hogy áll a zöldek és a pártpolitika kapcsolata? Milyen a zöldek politikai érdekérvényesítõ képessége? Újjászületett a Vízparti Élet Háza Március 22-én, a Víz Világnapján nyitotta meg ismét kapuit a Fõvárosi Állatkertben a Vízparti Élet Háza. A Bagolyvár szomszédságában található új bemutató az édesvizek, különösen a hazai vizes élõhelyek élõvilágából nyújt ízelítõt és bemutatja a vizes élõhelyekkel, illetve a Föld édesvízkészletével kapcsolatos fõbb környezet- és természetvédelmi problémákat is. Napautó Budapesten! Május 31-én délután a BME K épülete elé érkezik európai körútjának egyik állomásaként a NUNA II nevû napautó. További információ: 11. oldal Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 1

Ahogy megfordultunk, egy hatalmas üvegablakon át a gépház tárult a szemünk elé. Három hatalmas kazánban égett a tûz, mindet körbejártuk, megvizsgáltuk, egy kis kémlelõnyíláson még a tûztérbe is be lehetett nézni! Mostmár legalább tudom milyen lehet a pokolban Az udvaron is körülnéztünk, igaz kissé nyomasztó egy 200 méteres kémény árnyékában ácsorogni: Ismered az érzést, mikor felnézel egy magas épületre, olyan mintha pont feléd dõlne Persze fel szerettünk volna menni, de az EU-s környezetvédelmi elõírások miatt, ez irányú vágyainkról le kellett mondanunk. Ezután ismét buszra szálltunk és meg sem álltunk egészen az agostyáni arborétumig. Agostyán egy apró település Tata mellett, a festõien szép Vértes hegységben. Érdekes a Vértes elnevezés: Henrik német császár hódító csapatai menekülés közben itt dobálták el a vértjeiket. Az õsi szó mocsárral, fertõvel körülvett erdõséget, jelent a rokon nyelvekben. A leírások szerint ilyen sekélyes lápok, fertõk övezték a Vértest még a XIX. században is. A Vértes hegység jelenleg tájvédelmi körzet, így tökéletes hely egy arborétumnak. Az agostyáni arborétum még azért is különleges, mert egy völgyben terül el, így olyan mikroklímája van amely rengeteg féle fafaj megtelepedését és ezáltal bemutatását tette lehetõvé. Séta közben a gyönyörû látvány mellett mindenféle érdekességeket tudtunk meg a fafajokról, például hogy a vasfa elsüllyed a vízben, tehát nem érdemes csónakot készíteni belõle! Ez nemcsak érdekes, de hasznos információ is lehet, hiszen sosem tudhatod kedves olvasó, hogy mikor kötsz ki egy lakatlan szigeten! Bár ezen a mi túlnépesedett kék golyónkon nem hiszem, hogy túl sok lakatlan hely van Az arborétumon belül több tó is van, egyrészt tûzvédelmi szempontból, másrészt a szükséges mikroklíma biztosítására. Nos, mondanom sem kell hogy minket sem a tûz sem a klíma nem érdekelt: a vízfelszín közelében ugyanis apró színes halak úszkáltak! Persze ez egész más mint az otthoni akvárium Ezután átmentünk az ökofaluba, amely hasonlóan gyönyörû környezetben fekszik. Több érdekessége is van, például az hogy nem lakik ott senki! Itt ugyanis a különféle környezetbarát építkezési és életmód technikákat kipróbálják, leírják az eredményeiket és egy képzés formájában továbbadják. De itt nem csak felnõtteket képeznek, hanem gyerekeket is. Az üzemeltetõ Természetes Életmód Alapítvány ugyanis részt vesz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Erdei Iskola Programjában, melynek célja, hogy 2008-ig minden általános iskolás eljusson egy ilyen helyre. Ezen kívül még egy nagyon különleges dologgal dicsekedhetnek: az ökofalu területén egy középkori falu maradványait találták! A maradványok alapján több épületet rekonstruáltak, sõt 30 féle középkori étel receptjét ismerik és különféle rendezvények keretében el is készítik. Szóval ez egy középkori ökofalu! De sajnos a nap csak 24 órából áll, így ennek a programnak is vége lett egyszer. Bár nagyon kimerítõ volt, semmi pénzért nem hagytam volna ki! Moncsi 2 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább...

DUNA - IPOLY NEMZETI PARK Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves elõkészítõ munka elõzte meg. Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, az érintett Ipoly-szakaszt, valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket. Az Igazgatóság mûködési területe kiterjed a fõvárosra, Pest megyére, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. A térségre ható környezeti ártalmak az ország más területeihez viszonyítva hatványozottan jelentkeznek, ezért igen nagy feladatot jelent a természeti környezet védelme. Annál is inkább, mivel az itt található növény- és állatfajok között igazi ritkaságokat is találunk. Geológiai és kultúrtörténeti értékei sem elhanyagolhatók, melyek védelme mellett a színvonalas bemutatás és oktatás megteremtésére is törekszenek a szakemberek. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területén nagyon sokféle, egymástól markánsan eltérõ jellegû élõhely található. Minthogy magas a középhegységi területek aránya, jelentõs változatosságban találhatóak meg hegyvidéki lombos erdõk, cserjések és sziklagyepek. A lombos erdõk közül a magasabb régiókra jellemzõ bükkösöktõl az alacsony térszíneken élõ gyertyánostölgyesekig sokféle erdõtípus elõfordul. A Dunántúl és a Budai hegység jellemzõ vegetációtípusa a meleg mikroklímájú, meredek lejtõkön kialakuló karsztbokorerdõ. A különféle alapkõzeteken változatos fajösszetételû sziklagyepek találhatóak. A hegyi patakok, meredek szurdokvölgyek különleges vízkedvelõ növényés állatvilágnak adnak otthont. A középhegységi régiókon kívül is számos értékes élõhelyet találunk. Pest megye déli része, valamint a Mezõföld az Alföld jellegét mutatja, ahol löszpusztagyepek, szikesek, homokpusztagyepek, láprétek és láperdõk váltogatják egymást. Ugyancsak e területek értéke az egész országban ritkaságnak számító pusztai tölgyesek maradványfoltjai. Jelentõs arányban fordulnak elõ különféle vizes élõhelyek is. A folyóvizeket kísérõ jellegzetes puhafaligeterdõk és mocsárrétek szép állományai találhatók az Ipoly mentén és kisebb foltokban a Duna partvonalán. Az álló vagy igen lassan áramló vizek különleges képzõdményei az egész országban ritka úszólápok, melyeknek szép állományai a Velencei tavon és a Soroksári Dunaágon találhatóak meg. A kisebb és nagyobb tavakon a vizes élõhelyek egész skálája figyelhetõ meg a nyílt víztértõl, hínárnövényzettõl a nádasokon és zsombéksásosokon keresztül a bokorfüzesekig. Kiemelt figyelmet igényelnek azok a védett növényés állatfajok, melyek az egész országban, esetenként világállomány szintjén veszélyeztetettek. Kizárólag Nagykovácsi térségében, dolomit sziklagyepben fordul elõ a fokozottan védett pilisi len (Linum dolomiticum), melynek természetvédelmi oltalma egyben a világállomány megõrzését is jelenti. Hegyvidéki meredek sziklaoldalakon fordul elõ a fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). Az Alföldi régiók ritka, fokozottan védett fajai az egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor), a tartós szegfû (Dianthus diutinus) és a parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). A Fóti Somlyó térségének bennszülött lepkefaja a fóti boglárkalepke (Plebejus sephirus). Rejtett sziklazugokban fészkel az ugyancsak fokozottan védett uhu (Bubo bubo), melybõl az egész országban csupán néhány pár él. Esztergom, a "Dunakanyar gyöngyszeme", régóta ismert kulturális, vallási értékeirõl, a magyar történelemben játszott szerepérõl. Kevesen tudják azonban, hogy a festõi fekvésû Duna-parti város környéke természeti értékekben is kiemelkedõen gazdag. Pedig a Pilis nyugati nyúlványai egészen a város határáig húzódnak, s egyedülállóan gazdag élõvilágnak adnak otthont. Különlegessége a területnek, hogy a nemzeti park területe itt erõteljes kontraszttal, szinte átmenet nélkül illeszkedik Esztergom és Dorog város iparterületeihez, mégis, a fizikai közelség ellenére a terület élõvilága eredeti gazdagságában, szépségében fenn tudott maradni. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy az 1996 óta védett terület elõtte több mint száz éven keresztül katonai lõtérként funkcionált. A terület lõtér jellege ma is szembetûnõ, megmaradtak ugyanis a lövészárkok nyomai, a kisebb-nagyobb beton erõdítmények. Ugyanakkor a lõtér jellegû használat hatékony védelmet is biztosított a környék egyedülálló növény és állatvilágának. Így tudott itt fennmaradni az a változatos, sok különleges és védett fajjal büszkélkedõ, mozaikszerû élõhely, amely ma is jellemzi a területet. Az Esztergom-Kertváros közvetlen határában, a dorogi ipartelepektõl nem messze található Esztergomi Bemutatóközpont a környék természeti értékeivel ismerteti meg az idelátogatót. Többek között megcsodálhatjuk a löszfalban fészkelõ partifecskéket, színpompás gyurgyalagokat, a tavaszi hérics mezõt, amely tavasszal sárgává varázsolja az egész hegyoldalt, vagy éppen a hegy tetején álló kilátóból elénk táruló gyönyörû panorámát. Forrás:www.dinpi.hu Június 5. - Környezetvédelmi Világnap U Thant ENSZ fõtitkár 1969-ben felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére. 1972. június 5-tõl 16- ig "Ember és bioszféra" címmel Stockholmban ülésezett a Környezetvédelmi Világkonferencia, amely az alábbi okmányokat dolgozta ki, és ajánlotta megvalósításra: 1. Nyilatkozat az emberi környezetrõl 2. Nyilatkozat az irányelvekrõl 3. Akcióprogramra vonatkozó javaslatok 4. Szervezeti intézkedések A Nyilatkozat az irányelvekrõl címû okmányban szerepel, hogy "az embernek alapvetõen joga van a szabadsághoz, egyenlõséghez és a megfelalõ életfeltételekhez olyan minõségû környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetõséget." A konferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa környezetvédelmi világnappá, azzal a céllal, hogy felébressze az emberekben az egyéni felelõsségtudatot és rávezesse õket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit a természetes-, épített-, társadalmi- és belsõ környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. További nevezetes zöld napok május-júniusban: május 10 - Madarak és fák napja május 15 - Nemzetközi Klíma Akciónap május 22 - Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja május 24 - Az európai nemzeti parkok napja június 17 - Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Norbi Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 3

EU csatlakozás: növekedhet az illegális állat- és növénykereskedelem Az EU csatlakozás kapcsán a TRAFFIC, a veszélyeztetett fajok kereskedelmét ellenõrzõ szervezet és a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet kéri a jelenlegi és az új EU tagországokat, hogy növeljék az illegális növény- és állatkereskedelem megfékezésére tett erõfeszítéseiket. A szakemberek attól tartanak, hogy a 10 új tagország csatlakozását kihasználva a kereskedõk megpróbálnak veszélyeztetett fajokat illegálisan az egységes EU piacra juttatni. A TRAFFIC Európa által készített, "Kiterjesztett határok: új kihívások a védett fajok kereskedelmének ellenõrzésében" címû tanulmány szerint, a jelenlegi különbségek a most csatlakozó és a meglévõ EU tagországok vonatkozó elõírásaiban lehetõséget adnak a kereskedõknek, hogy akár legálisan importáljanak olyan fajokat, melyekkel egyébként már évek óta tilos kereskedni az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a most csatlakozott tagországokban mûködõ kereskedõk kihasználhatják a lehetõséget, hogy legális árukészleteikkel együtt illegálisan forgalmazott fajok is az EU piacára kerülhessenek. Ez érinthet például szárazföldi teknõsöket, melyek vadon befogott példányaival tilos kereskedni az EU-ban, ám egyes most csatlakozott országokba még bevihetõk. Évente több millió élõ állatot és növényt importálnak az EU-ba, fõleg különbözõ papagáj, hüllõ és orchidea fajokat. De nagy a kereslet az ezekbõl a fajokból készült termékekre is: pl. kígyó vagy krokodilbõrbõl készült táskákra, cipõkre, tigris vagy leopárd szõrmékre, elefántcsont szobrokra vagy tengeri teknõs páncéljából készült ékszerekre. A törvényes és a törvénytelen kereskedelem évente több mint 350 millió példányt érint, az illegális kereskedelembõl nyerhetõ haszon a drogkereskedelem nyereségével vetekszik. Sok száz állat- és növényfaj került ezáltal a kipusztulás szélére: pl. tigris, gorilla, hópárduc, tengeri teknõsök, kerecsensólyom, amazon- és arapapagájok, kaktuszok, orchideák. Az illegálisan forgalomba kerülõ állatok és növények többségét vadon fogják vagy gyûjtik be, 70-90 %-uk még azelõtt elpusztul, hogy piacra kerülne. A rendelkezésre álló adatok szerint, 2000 és 2002 között például több mint 1000 veszélyeztetett egyiptomi teknõst csempésztek Lengyelországba és Máltára. Amikor a határok megnyílnak, ezek az állatok már az EU piacára kerülnek. Szintén bizonyított, hogy Szent Lucia amazonpapagájokat és madagaszkári teknõsöket tartanak nagy számban illegálisan Csehországban. Ezek a fajok több ezer Eurót érnek az EU feketepiacán. A tanulmány beszámol arról, hogy a kereskedõk legális és illegális felhalmozott árukészletei csak a határok megnyílására várnak. A csatlakozás után az EU keleti határai egyharmaddal meghosszabbodtak, és ezentúl nem három, hanem hét országnak kell kontrollálni, milyen áruk kerülnek be az egységes piacra. Ez különösen nagy felelõsséget ró a határországokra, így hazánkra is. Ha egyszer bekerült egy veszélyeztetett növény- vagy állatfaj az országba, az már szabadon mozgatható a többi EU tagország között is. "Az egységes európai piac bõvülése 10 új tagországgal az illegális kereskedelem növekedését okozhatja." - mondta Steiner Attila, a TRAFFIC programvezetõje. "Égetõen szükséges a szorosabb együttmûködés a 25 tagország illetékes hatóságai között, hogy képesek legyenek visszaszorítani az illegális kereskedelmet és ne kerülhessenek az EU feketepiacára veszélyeztetett növény- és állatfajok." A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élõ növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmérõl) célja, hogy az érintett növények és állatok kereskedelme ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Az egyezmény a kereskedelem szabályozása révén biztosít különbözõ mértékû védelmet több tízezer veszélyeztetett növény- és állatfaj számára. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül ez a leghatékonyabb, az egyik legnagyobb múltra visszatekintõ (1973 -ban írták alá) és a legszélesebb körû (164 állam írta alá). Hazánk 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A védelemre szoruló fajokat veszélyeztetettségük mértéke szerint az egyezmény három függelékébe sorolják. A szerzõdés I. függelékében szereplõ fajok a kihalás szélén állnak, ezért kereskedelmük tilos. A II. függelékben felsorolt fajokat közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de ha kereskedelmük szigorú szabályozása elmaradna, állományuk rohamosan csökkenne. Ezek kereskedelmi forgalomba csak megfelelõ természetvédelmi hatósági engedélyekkel kerülhetnek. A III. függelékben található fajok esetében csak egyes aláíró országokban szükséges engedély. A TRAFFIC a WWF és az IUCN (World Conservation Union Természetvédelmi Világszövetség) közös programja, amelynek célja a vadon élõ növény- és állatfajok kereskedelmének ellenõrzése. Nemzetközi hálózata 22 országban mûködik, több mint 25 éve. Munkája során szorosan együttmûködik a CITES Központjával az egyezmény elveinek gyakorlati megvalósítását segítve. A TRAFFIC Közép- Kelet-Európai Programja 2002 októberében indult Budapesten. Öt EU-tagjelölt országban (Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában) segíti a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenõrzésében és szabályozásában. Forrás: www.wwf.hu 4 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... Fotó: WWF-Canon / Wil Luiijf A londoni Heathrow repülõtéren lefoglalt tigris-, leopárd- és egyéb állatbundák

A IV. Országos Környész Találkozó és Konferencia Állásfoglalása A társadalom számára feltétlenül fontos annak a tudásnak a hasznosítása, amelylyel a környezetvédelem szakterületeivel (környezetfejlesztés, környezettan stb.) foglalkozó szakemberek rendelkeznek. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy ez tudatosuljon a társadalom és a gazdaság szereplõinek gondolkodásában, a kormányzati és az önkormányzati szervek gyakorlatában. Mivel a környezet állapotának megfelelõ szinten tartása alapvetõ emberi érdek és kötelesség, valamint alkotmányos jog, ezért annak megõrzése és javítása a kormányzatnak akkor is feladata, ha az a többi szereplõ szemében még nem prioritás. Ennek keretében szükségesnek tartjuk, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának legyen része a környezeti szakokon végzettek elhelyezkedését segítõ humánpolitika. Egyetértünk abban, hogy szigorítani kell a környezeti szakemberek szaktudásával szemben támasztott követelményeket és azok számonkérését. Ez tovább javítja a gazdasági szervezetek környezettudatos magatartását és hozzájárulhat az unió által is finanszírozott, jelentõs nagyságú környezeti beruházások színvonalas megvalósulásához. A fenntarthatóságért neveléshez szorosan hozzátartozik a holisztikus és a rendszerszemléletû gondolkodás képessége. Ezért szükséges nagyobb arányban beilleszteni a felsõoktatási képzés minden területébe a három alrendszer: a gazdaság, a társadalom, és az ökológia szempontrendszerét, összefüggéseit. Így a hallgatók szintetizáló tantárgyak keretében megismerkedhetnek ezen tudományágak összefüggéseivel, rendszerszemléletû, átfogó megközelítést alkalmazhatnak saját szakterületükön. A fenntartható fejlõdés gondolatának megjelenítése a felsõoktatásban szükségessé teszi, hogy a szakok kötelezõ óraszámainak jogszabályi maximalizálását eltöröljék és az egyetemek, fõiskolák szabadon dönthessék el, hogy a szakmához szükséges, jogszabályban is rögzített kötelezõ óraszám fölött milyen tárgyak felvételét tartják szükségesnek. Ez nem korlátozza az átjárhatóságot, nem veszélyezteti az oktatás Reakció? színvonalát és nem diszkriminál a hallgatók között, de lehetõséget ad arra, hogy a karok sajátos arculatot alakítsanak ki, s a hallgatók ennek megfelelõen választhassanak. Készítsen átfogó tanulmányt a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda a környezettudományok oktatásával kapcsolatos gondokról, s e felmérés megállapításait, javaslatait a döntéshozók vegyék figyelembe munkájuk során. A Magyar Akkreditációs Bizottságnál az indítandó szakok elbírálásakor legyen szempont, hogy azokban megjelenik-e a fenntarthatóság gondolatköre. Ennek értékeléséhez szükséges egy megfelelõ fenntarthatósági indikátorrendszer kidolgozása. Elengedhetetlennek tartjuk olyan fórumok megrendezését, melyek elõmozdítják a szakterületek fogalmi rendszereinek egymáshoz közelítését. Ezen belül egyrészt tisztázzák a fenntarthatóság fogalmát a felsõoktatásban, másrészt meghatározzák a környész képzések fõ tantárgyait. A felsõoktatási intézmények kurzusainak többségén nem használnak interaktív, csoportépítõ, konszenzuskeresõ, értékelõ, részvételen alapuló technikákat, módszereket. Javasoljuk, hogy az ország leendõ értelmisége a felsõoktatás keretein belül sajátítsa el a felsorolt technikákat és módszereket, amelyekre vezetõként, döntéshozóként szükségük lesz és ha tanítanak, tanárként legyenek képesek használni és hasznosítani ezen ismereteket. Javasoljuk tehát, hogy a felsõoktatási tanítási módszertan fejlesztése élvezzen elsõbbséget, ezáltal környezettudatos, aktív cselekvésre képes, a társadalomban való szerepvállalás felelõsségét átérzõ diplomások hagyják el az intézményeket. XXI. századra az emberiség akkora tudást és erõt halmozott fel, amivel könnyedén megsemmisíthetné lakóhelyét a Földet, de ezzel a tudással meg is m e n t h e t i a pusztulástól. Földünk jövõje azon múlik, hogy ezt a tudást hogyan használjuk fel, mennyit adunk át belõle a következõ generációknak és mennyire tudunk harmonikus kapcsolatot kiépíteni a természettel. www.fenntarthatojovo.hu Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 5

76-féle nem lebomló vegyszer az emberi szervezetben Riasztóak az eredményei a WWF által szervezett, az eddigi legszélesebb körû európai felmérésnek, amelynek célja annak kiderítése volt, milyen vegyszerek találhatóak az európai polgárok vérében. A WWF még 2003 decemberében vett vérmintát 47 személytõl, akik Európa 17 országából érkeztek. Az önkéntes véradók között volt az Európa Parlament 39 képviselõje és 4 megfigyelõ a csatlakozó országokból. Hazánkat Dr. Gurmai Zita képviselte. A vérmintákban 5 vegyületcsoportból származó, 101 mesterséges vegyszer jelenlétét vizsgálták. Ezek a következõk: szerves klórtartalmú peszticidek (mint például a DDT), poliklórozott bifenilek, brómtartalmú tûzgyulladást gátló szerek, ftálsavak és nagy fluortartalmú vegyületek. Minden egyes vizsgált személy vérében nagy számban találtak nem lebomló, a szervezetbe beépülõ és mérgezõ vegyületet, mind az 5 csoportból. A keresett 101 vegyszerbõl 76-ot kimutattak a mintákból. "Elfogadhatatlan, hogy ilyen számban és koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas vegyszerek az emberi szervezetben." -kommentálta a felmérés eredményét Karl Wagner, a WWF DetoX Kampányának igazgatója. "Folyamatosan, tudtunkon kívül is ki vagyunk téve a különbözõ ipari vegyszerek hatásainak. A legjobb megoldás, hogy megvédjük az embereket, a természetet és a jövõ generációit ezektõl az alattomos veszélyektõl, hogy az EU a szigorított változatát fogadja el az új vegyszertörvény (REACH) tervezetnek." Forrás: WWF Napi 2-3 csésze zöldtea! Kutatók megtalálták azt a hatóanyagot, amelynek a zöld tea rákellenes hatását köszönheti. Sikerült azonosítani a hatóanyag receptorát és kötõhelyét is, melynek köszönhetõen a rákellenes hatását kifejti. Ennek a receptornak a segítségével tud a vegyület a ráksejtek felszínéhez kötõdni. A kellõ hatás eléréséhez, naponta két-három csésze zöld teát kell meginnunk. Norbi Számos újszülött az állatkertben, Bömbi viszont Afrikába költözik A tavasz beköszöntével újszülöttek sorával bõvült a Budapesti Állatkert. Ibn, a világos színû teve fiú 2004. április 8-án született. Rajta kívül sétánk során találkozhatunk junior kameruni törpekecskékkel, merinói juhokkal, hucul csikóval, és sörényes juh gidákkal is. Bömbi, az állatkert legfiatalabb oroszlánja viszont, akit egy bozontos, Tarzan névre keresztelt, kutyamenhelyrõl érkezett dajkakutya nevelt, 2004. május közepén elhagyja eddigi otthonát, sõt Európát is. Bömbi Afrikába, a SanWild vadasparkba költözik. Bömbi erõsödése, egyre inkább megnyilvánuló "oroszlán öntudata" miatt április 14-én egyébként a gondozók különválasztották a furcsa párost. A SanWild vadaspark korábban már több, Bömbihez hasonló, kézben nevelt nagymacskát engedett vissza a vadonba. Az állatkert ifjú, trónnélküli királyát Afrikában már várja egy hasonló korú oroszlánhölgy, Matsumi. Forrás:Fõvárosi Állat- és Növénykert (folytatás a 4. oldalról...) - Legfeljebb egy év múlva motort vásárolhat, két év múlva újabb bárkája lesz, három-négy év múlva pedig bizonyára vásárolhat két csónakot, és azzal aztán még többet fogna - egy szép napon pedig két motorhajója lenne, és... - a lelkesedéstõl egy pillanatra elakad a turista hangja - kis hûtõházat épít, esetleg füstölõt is, aztán meg konzervgyárat, saját helikopterre tesz szert, hogy a levegõbõl figyelhesse a halvonulást és rádión utasíthassa a motorhajóit. Aztán engedélyt szerez, halvendéglõt nyit, és saját maga közvetítõ nélkül exportálná a homárjait egyenesen Párizsba... és akkor... A lelkesedéstõl megint elszorul a turista lélegzete: a fejét rázza, szinte megfeledkezik szabadságának örömeirõl, lelke mélyén szomorkodik és úgy nézi a békésen gördülõ hullámokat, melyek között a ki nem fogott hal bukfencezik. - Akkor... - mondja, de az izgalom még mindig megbénítja. A halász megveregeti a vállát, mint ahogy a gyermekét szokás, akinek a torkán akadt valami. - Akkor mi lesz? - kérdezi halkan. - Akkor - mondja halk elragadtatással az idegen -, akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verõfényben, és nézheti ezt a gyönyörû tengert. - De én most is ezt teszem! - válaszol a halász. - Nyugodtan üldögélek a parton és bóbiskolok. Csak a maga kattogása zavart meg... A turista töprengve távozik a parttól. A munkára gondol, amelyet mindig eszköznek tartott ahhoz, hogy egy szép napon megszerzi magának azt a lehetõséget, hogy többé ne kelljen dolgoznia. Arcán most nyoma sincs az együttérzésnek a szegényesen öltözött halász iránt - csak egy kis irigység látszik rajta. Fordította: S.Gy. 6 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább...

JÁTÉK Ha szeretnél Fenntartható Jövõs egéralátétet nyerni, nem kell mást tenned, mint megoldani mindkét játékunkat és a megfejtéseket június 30-ig az fj@message.hu emailcímre névvel és telefonszámmal elküldeni... A helyes megoldást beküldõk között 10 db FJ-s egéralátétet sorsolunk ki. A nyeremények kiosztására július elején tartandó zárókonferenciánkon kerül sor. Jó szórakozást! A betûhalmazban az alábbi szavakat rejtettük el, amelyek tetszõleges irányban olvashatók ki (balra, jobbra, felfelé, lefelé és akár átlósan is). AGGREGÁTUMOK, ANAEROB, ASSZUÁN, ATHÉN, BALLASZTVÍZ, BANGKOK, CIKLUS, CURIE, ELEKTROLÍZIS, ELSÕDLEGES, EMISSIONSTRADING, ESÕ, HOOVERGÁT, KÁROSÍTÁS, MAGYARORSZÁG, MASAIMARA(nemzeti park Kenyában), MASSZÍVUMOK, MUTAGÉNHATÁS, NORMÁLIS, NYÍLT, PAPÍR, REZERVÁTUM, SZÉNHIDROGÉN, SZÉNTÜZELÉSÛ, SZENNYVÍZKEZELÉS, TÁJROMBOLÁS, TERMÉSZETES, TERMÉSZETI, URBANIZÁCIÓ, ZÖLDTRÁGYA A megfejtés a kimaradt betûkbõl elõállított szó. A világ 2%-nyi legintelligensebb embere közé tartozol? Einstein ezt a feladványt a múlt században találta ki. Azt állította róla, hogy az emberek 98%-a képtelen megfejteni. A feladványban nincs semmiféle trükk, egyszerû logikával megfejthetõ. 1. Van 5 ház, mindegyik más színû. 2. Minden házban egy más-más nemzetiségû személy lakik. 3. Minden háztulajdonos bizonyos italt részesít elõnyben, bizonyos étel a kedvence és bizonyos állatot tart. Tudod még, hogy: A brit a piros házban lakik. A svéd kutyát tart. A dán szívesen iszik teát. A német kedvenc étele a lángos. A norvég az elsõ házban lakik. A zöld ház tulajdonosa kávét iszik. Akinek a kedvenc étele a steak, szívesen iszik sört. A sárga ház tulajdonosának kedvenc étele a pizza. Az a személy, akinek a kedvence a húsleves, papagájt tart. A férfi, aki a középsõ házban lakik, tejet iszik. Akinek a kedvence a grillcsirke, az mellett lakik, aki macskát tart. A férfi, akinek lova van, az mellett lakik, akinek a kedvenc étele a pizza. A norvég a kék ház mellett lakik. Akinek a kedvence a grillcsirke, annak a szomszédja vizet iszik. A zöld ház a fehér ház mellett balra van. A kérdés: Kié a hal? Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 7

Óriási mennyiségû az ûrszemét Amerikai szakértõk a világûr forgalmának egyre szigorúbb szabályozását javasolják, mert a Föld körüli pályán keringõ ûrszemét mennyisége olyan szintet ért el, hogy a jövõbeli ûrhajózást komolyan akadályozhatja. Amerikai szakemberek ma tízezer, tíz centiméternél nagyobb, Föld körül keringõ objektumot tartanak nyilván, ebbõl durván hétszáz a mûködõ mûholdak száma, a többi magára hagyott ûrhajó, széthulló rakétafokozatokból származó szilánk- és festékrészecske. Ezentúl körülbelül százezerre becsülhetõ azon nem katalogizált objektumok száma, amelyek már elég nagyok ahhoz, hogy egy ûrhajón komoly rongálást okozzanak. (Ezek a darabok azért különösen veszélyesek, mert a radar sem jelzi õket, így nem elkerülhetõek.) Végül több millió kicsiny, vagy parányi, gyakran radioaktív részecske is kering bolygónk körül írja a Space.com. Az amerikai Védelmi Információk Központjának (Center for Defense Information) számításai szerint körülbelül 5000 tonna ûrhulladék található a Föld körül. Általános értelemben fogalmazva, ûrszemétnek nevezik mindazokat a világûrben keringõ, lebegõ mesterséges eredetû tárgyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. A legtöbb veszélyes részecske 200-2000 kilométer közötti magasságban kering. Forrás: National Geographic Rétisasokat mérgeztek meg... A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a WWF Magyarország egy szomorú eset kapcsán felhívja a figyelmet a madarak és a természet ellen elkövetett bûncselekmények felderítésének és megelõzésének fontosságára. A Pacsmagi-halastavak partján mérgezett halaktól elpusztult védett és fokozottan védett madarak tetemét találták 2003 decemberében. A két szervezet arra kéri a rendõrséget és a bíróságot, hogy az ilyen bûntények esetében is a lehetõ legkörültekintõbben járjon el, a felelõsöket megfelelõ súllyal büntesse meg! Az MME tagjai fedezték fel az elhullott madarakat és a haltetemeket. Az Országos Állategészségügyi Intézetbe 3 rétisas, 6 nagy kócsag, 4 szürkegém és 6 dankasirály tetemét szállították, melyek eszmei értéke csaknem 4 millió forint. A vizsgálatok megerõsítették, hogy a madarak mérgezett halak elfogyasztásától pusztultak el. A halak kültakarójából és a madarak gyomrából kimutatták a karbofurán nevû idegmérget, amelyet kereskedelmi forgalomban kapható rovarölõ, talajfertõtlenítõ és csávázószer készítmények tartalmaznak. Az eredmények alapján egyértelmûen kijelenthetõ, hogy az állatok a méreggel szándékosan bekent haltetemek elfogyasztásától pusztultak el. Ezek után adódik a kérdés, ki és milyen okokból helyezett a tópartra mérgezett halakat? A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvõ Pacsmagihalastavak Természetvédelmi Terület nemzetközi jelentõségû vizes élõhely, ún. Ramsari terület, valamint gazdagítani fogja az európai természetvédelmi területek hálózatát (Natura 2000) is. "A nemzeti park minden lehetséges, a hatáskörébe tartozó intézkedést megtett. Kérjük a rendõrséget, az elkövetõket feltétlenül találják meg, majd a bíróság a tett súlyának megfelelõen vonja õket felelõsségre, hogy a jövõben ne fordulhasson elõ ilyen eset a területen." - mondta Halmos Gergõ, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója. "Ha a személyi felelõsség, azaz a mérgezõ(k) személye nem felderíthetõ, akkor felmerül a gazdálkodó felelõssége, hiszen egy állami vállalat területén történt a mérgezés." - tette hozzá Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. "Egy olyan természeti értékekben gazdag területen, mint amilyen a Pacsmagihalastavak is, nagy felelõsséggel jár a gazdálkodás a terület tulajdonosára nézve. Javasoljuk, hogy a természetvédelmi területen tevékenykedõ gazdákat kötelezzék szaktanácsadás igénybevételére, valamint természetvédelmi farm-terv készítésére." - fejtette ki Márkus Ferenc. A madarak ellen elkövetett bûncselekmények megelõzésének eszköze hosszú távon csak a megfelelõ tájékoztatás és környezeti nevelés lehet, amiben az MME helyi csoportja és az általuk mûködtetett erdei iskola jelentõs szerepet vállal. Az MME és a WWF Magyarország célja, hogy a jövõben a hír ne az legyen, hogy a Pacsmagi-halastavaknál rétisasokat mérgeztek meg, hanem hogy a Pacsmagi-halastavaknál egy újabb rétisas pár költött sikeresen! Forrás: www.mme.hu 8 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább...

Szén-dioxid-falón dolgoznak a tudósok Amerikai mérnökök egy olyan szerkezet megépítésén fáradoznak, amely kivonná a légkörbõl a felesleges szén-dioxidot, ezzel csökkentve a globális felmelegedés mértékét. A két tucsoni (Arizona) cég összefogásával létrejött vállalkozás azt ígéri, hogy a munka elsõ fázisát már 2005-re befejezi. A kutatók már jóval korábban felvetették egy ilyen szerkezet megépítésének lehetõségét, mindazonáltal a jelenlegi az elsõ kísérlet a gyakorlati megvalósításra. Allen Wright, a Global Research Technologies és bátyja Burton Wright, a Kelly Wright Associates munkatársa cégük tapasztalatait felhasználva tervezték és építik meg azt a szerkezetet, amely képes a levegõbõl kivonni és tárolni a szén-dioxidot. Állításuk szerint a rendszer alacsony széndioxid-koncentráció mellett is mûködõképes lenne, szemben a korábbi modellekkel, amelyek csak igen magas koncentráció mellett, azaz közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátás forrásainál, pl. erõmûvekben voltak alkalmazhatók a levegõ tisztítására. Mindazonáltal a program még kezdeti fázisban van, a tervrajzok is csak a közelmúltban készültek el, s számos további pontosításra van szükség. A szakemberek egyelõre annyit árultak el, hogy a berendezés 10 négyzetméteres felületen érintkezik a levegõvel, és egy olyan szûrõt tartalmaz, amelyen áthaladva a levegõbõl a szén-dioxid karbonát fomájában kiválik. Egyes kutatók azt remélik, hogy ezen az eljáráson alapulhat majd a jövõben a légköri szén-dioxid jelentõs részének megkötése, amely komoly fegyvertény lehet az üvegházhatás elleni küzdelemben. " Legfõbb célunk, hogy bebizonyítsuk, hogy mind technikailag, mind gazdaságilag lehetséges az eljárás megvalósítása " - mondja Allen Wright, aki szerint a " csapdába ejtett " szén-dioxidot az olajtársaságok hasznosíthatják majd a kimerült kõolajkutakból másként nehezen kinyerhetõ maradék olaj kiaknázására. " Noha az eljárás önmagában nem elégséges ahhoz, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátást ellensúlyozza, arra alkalmasnak bizonyulhat, hogy elindítson egy kívánatos tendenciát az iparban, és további környezetbarát technológiáknak nyisson utat " - állítja Allan. Elképzelések szerint az eljárás jótékony hatással lehet a szén-dioxidkibocsátási kvóták kereskedelmére is. Ám nem mindenki ennyire lelkes az ötlettel kapcsolatban. " Kétlem, hogy az eljárás valaha is mûködne " - állítja Howard J. Herzog, az MIT kutatója. Forrás: Origo Heinrich Böll: Beszélgetés a tengerparton A tengerparton szegényesen öltözött ember fekszik egy halászbárkában és szunyókál. Mellette áll egy elegánsan öltözött turista és éppen színes filmet fûz a fényképezõgépébe, hogy megörökítse az idilli képet, a kék eget, a békésen tarajozó, fehér hullámokkal barázdált zöld tengert, a fekete bárkát, a halász piros sapkáját. Katt! Még egy kattanás, és - mivel az Isten a hármasságot szereti - biztonság kedvéért harmadszor is: katt! Az idegen, csattanó zajra a halász felriad, feltápászkodik, álmosan cigarettát keres, az udvarias jóindulattal eltelt turista azonban megelõzi, és maga nyújt feléje egy csomag cigarettát. Szemlátomást beszélgetésbe akar elegyedni vele. - Ma gazdag fogás várja, ugye? A halász a fejét rázza. - De azt hallottam, hogy ilyen idõben jó a kapás! A halász bólint. - No, és nem fut ki a tengerre? A halász a fejét csóválja. A turista levertnek látszik. - Talán rosszul érzi magát? A halász a taglejtések nyelvérõl végül áttér a normális beszédre. - Nagyszerûen érzem magam - mondja. - Soha életemben nem éreztem magam ilyen jól. Feláll és kinyújtózik, mintha atlétaszerû testalkatáról szeretne bizonyságot tenni. - Egyszerûen fantasztikusan jól érzem magam! A turista arca egyre szomorúbb lesz és már nem tudja elfojtani kérdését, amely úgyszólván a szívébõl fakad: - De akkor miért nem megy ki a tengerre? - Mert ma reggel már kint jártam. - És jó fogás volt? - Olyan jó, hogy most már nincs miért még egyszer kimennem. Négy homárt, két tucat makrélát fogtam... - A halász végre teljesen felébred, beszédesebb lesz és megnyugtatólag veregeti a turista vállát, akinek gondterhelt arckifejezését az alaptalan, de megható bánat jelének tartja. - Még holnapra és holnaputánra is futja - jelenti ki, hogy végképp levegye a terhet az idegen válláról. - Nem akar rágyújtani az én cigarettámra? - Köszönöm. A cigaretta a szájban, megint katt! A turista fejét csóválva letelepszik a csónak szélére, fényképezõgépét maga mellé teszi - most szüksége van arra, hogy mindkét keze szabad legyen, mert kellõ nyomatékot akar adni beszédének. - Nem szeretnék beavatkozni személyes ügyeibe - kezdi -, csak hát képzelje el, hogy ma másodszor, harmadszor, sõt talán negyedszer is kifut a tengerre, és akkor három, négy, öt, sõt talán tíz tucat makrélát fogna... Képzelje csak el! A halász bólint. - És nemcsak ma, hanem holnap, holnapután is - folytatja a turista -, egyszóval mindennap, ha szerencsés napnak bizonyul, kétszer, háromszor, sõt talán négyszer is kifutna a tengerre... el tudja képzelni, hogy akkor mi lesz? A halász a fejét rázza. (Folytatás a 6. Oldalon) Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 9

Csodabogyós - barlang Bejárata Balatonedericstõl 700 m-re a Keszthelyi-hegység Délkeleti részén nyílik, közvetlenül a fennsíkperem alatt, az erdõs hegyoldalban. Nevét a bejárat környezetében található védett, örökzöld, szúrós csodabogyó nevû cserjérõl kapta. A már évtizedek óta ismert, 10 méter mély üreg az utóbbi 10 évben érte el a 3800 m- es hosszát, ami mellé a nem csekély - 112 m-es mélység párosul, ezzel a Dunántúl második leghosszabb és hatodik legmélyebb barlangja lett. Feltárásában a fõleg budapesti Acheron Barlangkutató Szakosztály és a cserszegtomaji Labirint csoport tagjai vettek részt. A több emelet magas hasadékrendszereket, sokszor csak nyaktörõ mászásokkal vagy veszélyes omladékok átbontásával lehetett járhatóvá tenni. A legtávolabbi járatrészekbe több órás mászással lehet eljutni, annak ellenére, hogy több helyen vaslétrák és fix kötelek segítik a közlekedést. A kutatás mellett folyamatosan készült a barlang térképe is, amibõl kiderült, hogy a Csodabogyós járatai a szomszédos 338 m hosszú, 50 m mély Szél-lik barlangjáratait, 25 méternyire közelítik meg és közös légáramlási rendszert képeznek. Télen a külszíni hideg levegõ az alacsonyabb szinten nyíló Szél-likon áramlik be és a Csodabogyós bejáratán át távozik, messzirõl látható gõzoszlopot alkotva. Csodabogyós járatainak kialakulásában a hegység lépcsõs, vetõdéses hasadékrendszere játszott fõ szerepet. A feltárt járatrendszer több egymással párhuzamos, tektonikai vonalakra illeszkedõ, átlag 1-4 m széles, hasadékos folyosókat, függõleges aknákat és termeket alkot. Ezek jelentõs vertikális kiterjedéssel bírnak, melyeket a behullott omladéktömbök tagolnak szintekre. Néhány helyen a felszínt 10-15 m-re is megközelítõ szakaszok találhatóak, ahol ezt a benyúló fák gyökerei jelzik (Lián-terem, Szívterem), de a hajdan közvetlen felszíni kapcsolatra utal a Tükör-teremnél talált gyíkcsontváz is. Csodabogyós a hazai tektonikus barlangok legszebb példája, ahol a hatalmas repedések mentén kialakult járatok közül kiemelkedõek a Colosseum, az 52-es Csapdája, az M-7-es, a Feneketlen- és a Vetõdéses-hasadék 40-50 mély tágas aknái, vagy az Óriás-, Bálterem, Katedrális és Mauzóleum 30x5 méteres alapterületû, 10-30 méter magas termei. Három különálló aknarendszere is (Döbbenet-szakadéka, Colosseum és az 52- es csapdájának a térsége) meghaladja a 100 méteres mélységet. Az eddig bejárt folyosókból további nagy mélységû szakaszok feltárására van remény, mivel a hegy lábáig még legalább 100 méter mély ismeretlen barlangrendszer húzódhat. A barlang belsõ szakaszainak hõmérséklete télen-nyáron 9,5 C -os, relatív páratartalma 100%-os. A barlang cseppkõképzõdményekben helyenként rendkívül gazdag és formakincsében is változatos. A Függõ-kert, Meseország zónájában sok száz függõcseppkõ és páratlan látványt nyújtó 50-60 db, 0,5-1,5 méter magas állócseppkõ látható. A képzõdmények egy része még ma is aktívan fejlõdik. Sajnos a bejárat lezárása ellenére ezek a képzõdmények mégsincsenek kellõ biztonságban, mivel a közelmúltban ismeretlen vandálok feltörték a bejárati vasrácsot és több cseppkõképzõdményt is megrongáltak, elloptak. Esztelen pusztításukat a természet csak hosszú, több százezer éves munkával lesz képes pótolni. Talán... A Természetvédelmi Hivatal 1993-ban a Csodabogyós-barlang kiterjedt járatrendszerét, cseppkõképzõdményei miatt fokozottan védetté nyilvánította. A barlang fele alapfelszereléssel járható, azonban a mélyebb és távoli zónák aknarendszereinek biztonságos bejárásához helyenként technikai eszközök és fõleg alapos helyismeret is szükséges! Figyelembe véve, hogy a barlang leglátványosabb, képzõdménygazdag szakaszai (Óriásterem és a Függõkert térsége) a bejárathoz viszonylag közel helyezkednek el, a kutatók tervet dolgoztak ki az elsõ 200 méteres szakasz bemutatására és így a helyi önkormányzat megvalósíthatta a barlangi turizmust az érdeklõdõk számára. A turisztikailag hasznosított 200 méteres szakasz látogatásával kapcsolatban a balatonedericsi Polgárm. hivatalnál lehet felvilágosítást kérni.tel.:06/87-466-133 Tündi 10 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább...

A tasmán albatroszok (Diomedea cauta) az ausztrál kontinens legdélibb csücske és Tasmania közt fekvõ Bass-szoros szigetein költenek. Fiókáik minden év márciusában hagyják el a szárazföldet, hogy megkezdjék vándorlásukat az Indiai-óceán fölött Afrika déli csücskéig. Ez évben 18 kiválasztott madarat természetvédõk által ellenõrzött mûholdas nyomjelzõ készülékkel láttak el, így a madarak útját, helyzetét az iroda internetes oldalán lehet nyomon követni. Minden egyes madárnak megvan a maga "trénere" (a röptét nyomon követõ kutató), "tulajdonosa" (a versenyt támogató szponzora), "zsokéja" (mûholdas jeladója) és "istállója" (starthelye). Az egyes egyedek esélyeit fizikai állapotuk és az idõjárási viszonyok alapján határozták meg, fogadni a verseny honlapján akár naponta magyar idõ szerint este 10- tõl hajnali 2.59-ig lehet. A megfigyelés elsõdleges célja az információgyûjtés, valamint hogy fölhívják a világ figyelmét a különleges képességû tasmán albatroszokra, egy olyan fajra, amelyet tollazatuk, tojásaik begyûjtése, valamint legújabban az ipari méretû fenékhorgos halászat a kipusztulás szélére sodort. Az albatroszok a világ legnagyobb repülõ madarai, súlyuk a 12 kilogarmmot is elérheti, szárnyaik fesztávolsága meghaladhatja a 3 és fél métert. Párt egész életükre választanak, és évente egyetlen tojást költenek ki. Tündi NUNA II, 2004. ADIANTE - napenergia promóciós körút A Nuna II egy holland diákcsoport, a Nuon Solar Team által készített és mûködtetett napkollektoros jármû. Az alkotók a Delfti Mûszaki egyetem diákjai. A diákok így szeretnék a világ tudomására hozni, mire képesek a megújuló energiaforrások szakterületén. Azt elõsegítendõ, hogy eredményeik valóban világszerte ismertté váljanak, a Nuna II most teljességgel egyedülálló vállalkozásba kezd. Európa-túrára indul és a távot kizárólag nape-nergia segítségével teljesíti. A túra az "Adiante" nevet viseli, ami portugálul annyit tesz: elõre. A 7500 km-es túra a görögországi Athénból indul 2004. május 29-én és 14 különbözõ országban (Budapest: 05.31, BME K épület), 16 nagyvárost érintve Porto (Portugália) városában ér véget 2004. június 11-én. Az Adinate tartama alatt a csapat tagjai a túra minden állomásán ismertetõt tartanak a helyi gyerekeknek a Nuna II-rõl és a napenergia felhasználásról. Ezzel egy idõben zajlik majd a fenntartható fejlõdés témakörét feldolgozó gyermek-rajzverseny. A versenykiírás célja az, hogy a szervezõk a Nuna II program kapcsán a lehetõ legtöbb résztvevõt ösztönözzék a fenntartható fejlõdés témakörével kapcsolatos munkák készítésére. A beadott pályamunkákat a csapat Portugália felé vezetõ útja során összegyûjti, ahol a rajzok hatalmas nemzetközi közönség elõtt kerülnek kiállításra, a futballpálya teljes területén. Ehhez hozzávetõlegesen 50 000 gyermekrajzra van szükség. A Nuna története: 2001-ben, a napkollektoros jármûvek világbajnokságának (World Solar Challenge) apropójából, holland diákok munkájának eredményeként született meg e napkollektoros jármû. A versenyzõk a több mint 3000km hosszú távot Ausztrália közútjain tették meg. A holland Nuna jármû hatalmas fölénnyel nyerte meg a versenyt, megdöntve egyben a korábbi gyorsasági világrekordot is. A Nuna II, a következõ napkollektoros jármû létrejöttének célja - melyet alig egy év alatt szintén a holland diákcsapat, a Nuon Solar Team fejlesztett ki - az volt, hogy a teljesítmény fokozásával megvédje a már kivívott világ-bajnoki címet. A 2003. október 22-én a Nuna II ismét elsõként szakította át a célvonalat, megdöntve ezzel az alkotói által elért korábbi rekordot. KK Füstmentes élet Írországban Micahel Martin ír egészségügyi miniszter örül annak, ahogy az új intézkedést sikerült bevezetni és ahogyan az ír dohányosok együttmûködnek. Április óta ugyanis minden munkahelyen és nyilvános épületben tilos a dohányzás. Egy hónappal az ír kocsmák füstmentessé válása után, úgy tûnik, a lakosság többsége betartja a szabályokat, bár nem mindenki tartja azokat kellemesnek. A dohányosok most a járdákon gyülekeznek, italukat bennt hagyják a bárban és kimennek ha rá akarnak gyújtani. Néhány kocsmáros máris arra panaszkodik, hogy fuccs az üzletének és a kerttel nem rendelkezõ belvárosi kocsmák szenvednek a következményektõl a legjobban. A cigaretta-automaták üzemeltetõi szerint is hatalmas a kereslet csökkenése. Az egészségügyi miniszter azonban örül annak, hogy a dohányosok ilyen rövid idõ alatt változtatni tudtak szokásaikon. Norbi Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább... 11

Keleti nyúlkenguru - Lagorchestes leporides (Gould, 1841) A keleti nyúlkenguru egy kisméretû állat, melynek általános viselkedése, bõre, sõt füle is az európai nyúlra emlékeztetett. Gould úgy írja le, mint egy magányos állatot, amely gyakran heverészik fûcsomók között, a nyílt síkságon. Figyelemre méltó volt ugró tudománya. Gould elmesél egy történetet, melyet Dél- Ausztráliában élt át az állat vadászatakor. Egy síkságon járt két gyors kutyájával, mikor felzavart egy keleti nyúlkengurut, amit közel 400 méteren keresztül üldözött, majd az állat hirtelen megfordult, és jött vissza feléje a kutyákkal a sarkában. Amikor eléje ért, egy másodpercnyi habozás után egyszerûen átugrott a feje felett, s futott volna tovább, de Gould lelõtte. Így jutott hozzá egy példányához. Kipusztításában az európai róka volt a fõszereplõ, melyet azért hoztak a kontinensre, hogy az üregi nyulakat felszámolja, de kétségtelenül a legfélelmetesebb ellensége lett. Utolsó ismert adata 1890-bõl származik. Zoli Forrás: Balouet, Jean Christophe - Alibert, Eric: Extinct species of the world Weöres Sándor: A teljesség felé Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyûdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vesd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad. Szerkesztõség címe: 1111 Budapest, Stoczek u. 2. St. ép. 304. E-mail: fj@message.hu Honlap: www.fenntarthatojovo.hu Felelõs szerkesztõ:márgus Norbert Szerkesztõk: Gyöngyösi Mónika (Moncsi) Kis Simon Tünde (Tündi) Kõbányai Katalin (KK) Márgus Norbert (Norbi) Vincze Zoltán (Zoli) Az újság újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával készült. 12 Mottó: Elõször éld át, s csak aztán lépj tovább...