gszennyezettségi gi Mérıhálózat Lautner Péter 1
Folyamatok: Emisszió Transzport Keveredés / higulás Kémiai átalakulás Ülepedés / kivállás Immisszió Forrást stól l a mőszerigm Immisszó méréskor több folyamat összhatásának eredményét mérjük adott helyen 2
Rövid történet Magyarországon a levegıszennyezettség mérése az 1974-ben a Regionális ImmisszióVizsgáló Hálózat (RIV) az OKI irányítása mellett a KÖJÁL-ok (jelenleg ÁNTSZ) megyei és fıvárosi Intézeteinek bevonásával kezdıdött el. Ez a hálózat az eltelt idıszak alatt folyamatosan, bár a mérési helyek tekintetében az induló mérıpontok számához viszonyítva jelentıs módosításokkal mőködik a napig. Az úgynevezett on-line mérıhálózat kiépítése a PHARE program keretében az ÁNTSZ-ekhez juttatott illetve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium saját fejlesztésében telepített monitor állomásokkal kezdıdött meg a 90-es évek elején. A hazai levegıszennyezettség mérések az évek során sokat változtak, korszerősödtek, megjelentek új módszerek is (pl. a passzív monitoros vizsgálat) és sokat változtak a mérıhálózat üzemeltetési körülményei is. 3
A hálózat felépítése EU adatközpont Országos Adatközpont és Referencia Labor (OMSZ) Felügyelıségi adatközpontok Mérıhálózati pontok Ehhez csatlakoznak különbözı szinten a közönségtájékoztató modulok, internet hozzáférések, stb. 4
Alapok / rendeletek példák: 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 5
Országos L gos Légszennyezetts gszennyezettségi M gi Mérıhálózat zat Alapok / szabványok példák: 6
Adat rendelkezésre állás On-line mérés 90% Idıszakos mérés 14% (8*1 hét egyenletesen elosztva) Megítélési idıszak 1 év (Illetve a határértékkel azonos idıtartam 1 ó, 1 nap) Környezeti-levegıminıségi állapotokról értékelést minimum egy éves adatsor rendelkezésre állása esetén lehet készíteni! 7
Területi lefedettség, zónák Magyarország területét a levegıszennyezettség alapján 9 zónába sorolták be 10. zóna az ország egyéb területei 11. zóna a kiemelt városok (11db) A mérıpontok és mérıállomások elhelyezkedése - a lakosságszám - a levegıszennyezettség - a terjedési viszonyok figyelembevételével történt. Fontos szempont a fentieken túl az állomástípusnak megfelelı telepítés. 8
Országos L gos Légszennyezetts gszennyezettségi M gi Mérıhálózat zat Zónák 9
Mért komponensek On-line mérıállomások: Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Ózon Szálló por PM 10 PM 2,5 BTEX VOC RIV (Regionális Immisszióvizsgáló) Hálózat Nitrogén-dioxid Kén-dioxid Ülepedı por Vízben oldódó Vízben nem oldódó Szakaszos mintavétel Szálló por PM 10 PM 2,5 Fémek: As, Cd, Ni, Hg, (Pb, stb.) PAH (benz a pirén) 10
RIV mintavételek 296 helyen ÜP 30 napos mintavétel 199 helyen NO 2 és SO 2 napi mintavétel, heti mintacsere 11
RIV mintavételek (ÜP) 12
RIV mintavételek (elnyeletéses minták) 13
On-line mérés mőszerek és módszerek 14
On-line mérıállomások 15
16
Hernádszurdok Záhony Rudabánya Putnok Ózd Kazincbarcika Kisvárda Farkaslyuk Vásárosnamény Salgótarján Miskolc Balassagyarmat Szirmabesenyo Bátonyterenye TiszavasváriNyíregyháza Mátészalka Pásztó Eger Fehérgyarmat Mosonmagyaróvár Oszlár Hajdúnánás Vác AbasárVécs Tiszaújváros Gyöngyös Detk SopronSarród Komárom Dorog Gyor Hatvan Ludas Tata Lábatlan Visegrád Almásfüzito KompoltNagyút Tatabánya Szentendre Debrecen Oroszlány Budaörs Jászberény Hajdúszoboszló Koszeg Mór Budapest Pápa Zirc Százhalombatta Szombathely Sukoró Várpalota Cegléd Pétfürdo Gárdony Szolnok Ajka Litér Herend Berhida Sümeg Dunaújváros Siófok Zánka Dunavecse Kecskemét Zalaegerszeg Szarvas KeszthelyTapolca Dunaföldvár Fonyód CsongrádSzentes Lenti Balatonboglár Békéscsaba Tamási Paks Kiskorös Gyula Jelmagyarázat Kiskunfélegyháza Orosháza Nagykanizsa Kalocsa Kistelek Kiskunhalas Hódmezovásárhely Kaposvár Bonyhád DombóvárSásd Szeged Makó Szekszárd VásárosdombóKomló Baja Ásotthalom Szigetvár Pécs Pellérd Mohács Szentlorinc Siklós Kisszentmárton Matty Beremend Kistapolca Automata mérıállomás Manuális mérıpont Mindkettı Automata és RIV mintavételi helyek összesen 17
Telepítés A terület és mérıállomás típusok megnevezésénél, besorolásánál az alábbi kritériumok mentén használtuk a definíciókat a 17/2001 KöM rendelet és a COM (2005) 447 Európai Parlament és Tanács irányelve alapján: Terület típus: t Állomás t Városi Külvárosi Vidéki s típus: Háttér Ipar Közlekedési 18
A vizsgálat célja Háttér Vidéki: A vizsgálat célja a vegetáció és az emberi egészség védelme, ahol agglomerációtól és zónától több mint 20 km-re, vagy pedig egyéb beépített területektıl, ipari telephelyektıl, illetve autópályáktól több mint 5 km-re helyezkedik el. Reprezentativitási terület: lehetıség szerint több mint 1000 km 2 Városi: A vizsgálat célja a háttérszintek vizsgálata, és az emberi egészség védelme, ahol néhány km 2 -en belül uralkodó emissziós pont- és vonalforrás közvetlen hatásának nincs kitéve az állomás. A reprezentativitási terület: lehetıség szerint több km 2 19
Telepítés Ipari: A vizsgálat célja az emberi egészség védelme zónán és agglomeráción belül, ahol az érintett lakosság a kibocsátó forrásokból származó legnagyobb koncentrációnak van kitéve, illetve reprezentatív adatokat szolgáltat az adott terület lakosságát érı expozíció nagyságára. A reprezentativitási terület: lehetıség szerint több mint 62500 m 2 20
Telepítés Közlekedési: A vizsgálat célja az emberi egészség védelme zónán és agglomeráción belül, ahol a közlekedésbıl származó legnagyobb koncentrációnak van kitéve a lakosság, illetve reprezentatív adatokat szolgáltat az adott terület lakosságát érı expozíció nagyságára. A reprezentativitási terület: lehetıség szerint több mint 200 m 2 21
Telepítés A nagyléptékő telepítési ajánlásokon túl léteznek az úgynevezett kisléptékő telepítési ajánlások is a vonatkozó elıírások COM (2005) 447 szerint: A megvalósíthatóság határain belül a következıket kell alkalmazni: a mintavételi szonda bemeneti nyílása körüli légáramlásnak zavartalannak kell lennie a mintavételi pontok bemeneti nyílását általában a földfelszíntıl számított 1,5 m a mintavevı szonda bemeneti nyílását nem lehet a források közvetlen közelébe elhelyezni a mintavevı szonda kimeneti nyílását úgy kell elhelyezni, hogy a kibocsátott levegı ne áramolhasson vissza a mintavevı bemeneti nyílásába mintavevık elhelyezése közlekedési helyszíneken további komponensfüggı elıírásokat tartalmaz 22
Telepítés A nagyléptékő telepítési ajánlásokon túl léteznek az úgynevezett kisléptékő telepítési ajánlások is a vonatkozó elıírások COM (2005) 447 szerint: figyelembe lehet venni: zavaró források; biztonság; hozzáférhetıség; elektromos áram és telekommunikációs kapcsolat elérhetısége; a helyszín láthatósága a környezetéhez képest; a lakosság és az üzemeltetık biztonsága; annak kívánalma, hogy a különbözı szennyezı anyagok mintavételi pontjainak telepítése összehangolt legyen; tervezési követelmények. 23
Telepítés 24
Telepítés 25
Határértékek A 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM rendelet és a 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (293K, 101,3kPa): SO 2 Egészségügyi Éves 50 (ug/m 3 ) 24 órás 125 (ug/m 3 ) Órás 250 (ug/m 3 ) Tájékoztatási 400 (ug/m 3 ) /3ó Riasztási 500 (ug/m 3 ) /3ó 400 (ug/m3 ) /72ó 26
Hatások Vegyjel és leírás Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzıen szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 Forrásai A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelıanyagok elégetésébıl származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a mőtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegıbe. Élettani hatásai A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegın a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdıt, köhögést, váladékképzıdést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elı. Krónikus esetben a SO2 légzıszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. 27
Hatások Leginkább veszélyeztetett csoportok Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedı gyermekek, felnıttek és idısek. Hatásai az ökoszisztémára A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegı páratartalmával, amely károsítja az élıvilágot. A savas esık fı alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdıket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlıdnek Hatása a látási viszonyokra A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (fıleg télen elıforduló) füstköd fı alkotórésze.. 28
Határértékek A 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM rendelet és a 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (293K, 101,3kPa): NO 2 Egészségügyi Éves 40 (µg/m 3 ) 24 órás 85 (µg/m 3 ) Órás 100 (µg/m 3 ) Tájékoztatási 350 (µg/m 3 ) /3ó Riasztási 400 (µg/m 3 ) /3ó 350 (µg/m3 ) /72ó 29
Hatások Vegyjel és leírás Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erısen oxidáló, korrozív hatású. A levegınél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 Forrásai A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegıbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO X ) más anyagokkal történı légköri reakciói során alakul ki. A természetbıl vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentıs mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 fıleg a fosszilis tüzelıanyagok (szén, földgáz, kıolaj) elégetésébıl származik, különösen a jármővekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésbıl, fıleg a téli idıszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kıolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. 30
Hatások Élettani hatásai A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezıek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettıs. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötı- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes idıszak után kifejlıdik a tüdıvizenyı és a tüdıgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elı. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdı ellenálló képességét a fertızésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idıvel pedig a tüdıfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Leginkább veszélyeztetett csoportok Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzıszervek betegségeiben szenvedık 31
Hatások Hatásai az ökoszisztémára A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idı alatt is csökkenti fejlıdésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esık okozásában Hatása a látási viszonyokra A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fı alkotórészei a barnás színő, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 32
Határértékek A 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM rendelet és a 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (293K, 101,3kPa): CO Egészségügyi Éves 3000 (µg/m 3 ) 24 órás (8 órás mozgó átlag maximuma) 5000 (µg/m 3 ) Órás 10000 (µg/m 3 ) Tájékoztatási 20000 (µg/m 3 ) /3ó Riasztási 30000 (µg/m 3 ) /3ó 20000 (µg/m3 ) /72ó 33
Hatások Vegyjel és leírás Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahımérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 Forrásai A CO természetes forrásai: vulkánok, erdı- és bozóttüzek, élılények anyagcseréje. Emberi tevékenységbıl: fosszilis tüzelıanyagok tökéletlen égésénél, erımővekbıl, gépjármő közlekedésbıl, lakossági főtésbıl. A kohászatból, kıolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentıs mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentıs CO forrás. 34
Hatások Élettani hatásai A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgezı. Belélegezve két fı támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévı hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívmőködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélı betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elı. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegıben a szén-monoxid kiürül a szervezetbıl. Leginkább veszélyeztetett csoportok Szennyezett levegıben dolgozók, idıs emberek, terhes nık magzatai. 35
Határértékek A 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM rendelet és a 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (293K, 101,3kPa): O 3 Egészségügyi Napi nyolc órás mozgó átlag maximum 120 (µg/m 3 ) Egymást követı három éven belül nem haladhatja meg a túllépéses napok száma a 80-at 2009-ig. 2010-tıl ez 25 napra csökken. Tájékoztatási 180 (µg/m 3 ) /3ó Riasztási 240 (µg/m 3 ) /3ó 180 (µg/m3 ) /72ó 36
Hatások Vegyjel és leírás Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erısen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Forrásai Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felsı rétegeiben természetes úton képzıdik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szőri meg a Napból érkezı, élıvilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyezı anyag. a földfelszín közelében, nagyrészben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képzıdésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyezı anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegıbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemzı anyaga. 37
Hatások Élettani hatásai Az O 3 erısen mérgezı az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idı alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdıkapacitást. Leginkább veszélyeztetett csoportok Asztmások, tüdıbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idıs korúak Hatásai az ökoszisztémára Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyezı anyagok erısen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölı hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból idıt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentıs O 3 koncentrációk mérhetık kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. 38
Hatások Hatása a látási viszonyokra Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. 39
Határértékek A 4/2004.(IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM rendelet és a 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (293K, 101,3kPa): Szálló por (PM 10 ) Egészségügyi Éves 40 (µg/m 3 ) 24 órás 50 (µg/m 3 ) Tájékoztatási 75 (µg/m 3 ) /2 nap Riasztási 100 (µg/m 3 ) /2 nap + következı nap nem várható javulás 40
Hatások Rövidítések, jellemzések: TSPM - összes lebegı portartalom PM 10-10 mikron átmérınél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegıben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) mérető por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. Forrásai A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységbıl, erdıtüzekbıl származik. Emberi tevékenység során fıbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkezı só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék 41
Hatások Élettani hatásai A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötıhártyáját, a felsı légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószırös hámja kiszőri, a kisebbek lejutnak a tüdıhólyagokba. A tüdıelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzıszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdı ellenálló képességét a fertızésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elısegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Leginkább veszélyeztetett csoportok Csecsemık, légúti és keringési megbetegedésben szenvedık, idıs korúak, aktív és passzív dohányosok 42
Hatások Hatásai az ökoszisztémára A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlıdésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat Hatása a látási viszonyokra A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 43
Szmogriadó A 25/2008.(X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl.a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról A 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 3.számú melléklete tartalmazza a tájékoztatási és riasztási küszübértékeket. 44
Szmogriadó Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idısek, légzıszervi-, szívés érrendszeri betegségben szenvedık) okozhat egészségügyi problémákat Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejő túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget 45
A különbözı légszennyezı anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékei a módosítást követıen a következıképp alakulnak: Országos LégszennyezettsL Szmogriadó Légszennyezı anyag Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Tájékoztatási küszöbérték [µg/m3] 400 µg/m3 három egymást követı órában 350 µg/m3 három egymást követı órában 20 000 µg/m3 három egymást követı órában Riasztási küszöbérték [µg/m3] 500 µg/m3 három egymást követı órában, vagy 72 órán túl meghaladott 400 µg/m3 400 µg/m3 három egymást követı órában, vagy 72 órán túl meghaladott 350 µg/m3 30 000 µg/m3 három egymást követı órában, vagy 72 órán túl meghaladott 20 000 µg/m3 100 µg/m3 Szálló por (PM10) két egymást követı napon és a 75 µg/m3 meteorológiai elırejelzések szerint két egymást követı napon a következı napon javulás nem várható 240 µg/m3 Ózon 180 µg/m3 három egymást követı órában, három egymást követı órában vagy 72 órán túl meghaladott 180 µg/m3 46
Szmogriadó A lakossági tájékoztatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: 1. Tájékoztatás az észlelt túllépésrıl: - a túllépés helye, az érintett terület - a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva) - a túllépés kezdete és várható idıtartama - a legmagasabb 1 órás, 8 órás és 24 órás átlag koncentráció 47
Szmogriadó 2. Elırejelzés a következı idıszakra (napszakra/napra): - a várható túllépéssel érintett terület - a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat - a várható változások a szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) 48
Szmogriadó 3. Tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendıkrıl: - a veszélyeztetett népességcsoportok (pl. óvodás korúak, iskolai tanulók, idısek, betegek) - a várható tünetek - az érintett népességcsoportok számára javasolt elıvigyázatossági intézkedések - a további információk elérési módja 49
Szmogriadó 4. Tájékoztatás a szennyezettség, illetve az expozíció csökkentése érdekében teendı megelızı beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal. 50
Légszennyezettségi index / levegıminıség 51
A hálózat felépítése /validálási szintek EU adatközpont Országos Adatközpont és Referencia Labor (OMSZ) Felügyelıségi adatközpontok Mérıhálózati mérési pontok 52
Adatközpont / validálási szintek 53
Adat értékelés 54
Napi jelentés 25. 09. 2007 kedd Eszte rgom Tata bány a 1 Tata bány a 2 Gyır 1 Gyır 2 Sopr on Doro g Sarró d Mobil Átlag érték ug/m3 3,3 10,4 5,7 7,0 7,4 9,7 6,8 3,7 6,3 SO 2 Határérték (125) Maximum ug/m3 3% 5,3 8% 15 5% 11,2 6% 9,8 6% 12,2 8% 14,9 5% 9,2 3% 11,1 5% 9,6 Idıpont 15:00 13:00 6:00 15:00 16:00 14:00 19:00 16:00 8:00 Átlag érték ug/m3 26 20 32 44 34 22 30 7 58 NO 2 Határérték (85) Maximum ug/m3 31% 86 24% 45 38% 97 52% 76 40% 110 26% 34 35% 57 8% 12 68% 93 Idıpont 9:00 7:00 19:00 18:00 18:00 8:00 18:00 18:00 8:00 CO Átlag érték ug/m3 Határérték (5000) 4263 85% 1055 21% 829 17% 826 17% 800 16% 754 15% 706 14% InVld #ÉRTÉK! O 3 Átlag érték ug/m3 Határérték (120) 87 73% 106 88% 96 80% 72 60% 103 86% 98 82% 111 93% 109 91% InVld #ÉRTÉK! PM 10 Átlag érték ug/m3 Határérték (50) 36 72% 35 70% 28 56% 37 74% 36 72% 45 90% 50 100% 26 52% 11 22% Hımérséklet 14,1 17,0 16,5 16,3 16,1 14,0 14,3 15,4-35,7 Minimum 6,3 12,4 12,2 10,7 9,6 8,0 6,3 9,5-58,8 Maximum 22,4 23,8 22,1 22,6 24,6 20,4 22,7 21,9 19,6 55
Kén-dioxid 12 10 10,3 8 6 4 2 5,5 7,8 8,1 8,8 7,4 7,2 6,1 0 SO2 ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Megjegyzés: * 2009 november 18-ig 56
Nitrogén-dioxid 50 46 43 44 41,9 36,8 40 30 20 10 35 34,9 34,2 0 NO2 ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Megjegyzés: * 2009 november 18-ig 57
Szén-monoxid 1000 800 859 776 600 400 551 646 565 608 452 433 200 0 CO ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Megjegyzés: * 2009 november 18-ig 58
60 Ózon 50 40 44 43 43 44 50 51 46 30 20 24 10 0 O3 ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Megjegyzés: * 2009 november 18-ig 59
PM 10 30 25 20 28,4 29,3 29,3 27,6 26,8 25,3 25,4 20,3 15 10 5 0 PM10 ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009* Megjegyzés: * 2009 november 18-ig 60
PM 2,5 25 20 15 21,1 17,6 16,6 14,2 10 5 0 PM10 ug/m3 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Megjegyzés: * 2006 július 1-tıl 2009 november 18-ig 61
Hasznos elérhetıségek www.edkvf.kvvm.hu www.idokep.hu www.airce.info/hu/ www.infolink.hu www.kvvm.hu/olm/ 62
Köszönöm a figyelmet! Lautner Péter 63