KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin
AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli passzátok a termikus egyenlítő irányába összeáramlás ITCZ elmozdulás az év során vele egy irányba mozdul a magas nyomású zóna Besugárzás, napfénytartam -zonalitás főleg az É-i félgömbi részen, legnagyobb besugárzás a Líbiai-, Núbiai- és Kalahári sivatagban -napfénytartam a mediterrán területeken 2800-3200 óra, sivatagokban 3600-4000 óra Hőmérséklet -legmelegebb szárazföld, terület 85%-án 20 C-nál magasabb évi átlaghőm. -mediterrán és 1500 m feletti területeken süllyed 20 C alá
-legmelegebb hónap középhőmérséklete 35 C a Szahara belsejében -sivatagokban erős éjszakai lehűlés miatt viszonylag gyakori a néhány órás talajmenti fagy Szaharában közel 40 napon előfordulhat, csak június-szeptemberben nem mértek még -télen Atlasz-hg. és Dél-afrikai magasföld a leghidegebb -10 - -22 között; leghidegebb a Kilimandzsáró Csapadék -Egyenlítőtől távolodva fokozatosan csökken kétperiódusú, egyperiódusú esőöv, sivatag, téli esők -Szahara a Föld legnagyobb összefüggő száraz területe
A földfelszínen mért besugárzás évi átlagos összege /MJ/m²
Vízpára
-terület egyharmada trópusi, kétharmada mérsékelt övben -kisebbek az évszakok közötti szélsőségek -óceáni hatások szabadon érvényesülnek, mert a felszín átlagos ma-gassága kicsi /300 m/ Légnyomás, légáramlás -északon egyenlítői alacsony nyomású öv, térítő mentén magas nyomású öv összeáramlás É-on ITCZ évi elmozdulása kb. 5-5 -D-en nyugati szelek zónája -Föld második legnagyobb monszunterülete -kontinens É-on nyitott, ezért orográfiai esők nincsenek -nyáron magas nyomású övezet a déli partoknál anticiklonok haladnak Ny K irányba -télen anticiklonok É-ra helyeződnek É-on meleg, száraz szél, Den hüvös, nedves nyugati szelek, esőzés ciklonok -É-on évente 3-4 trópusi ciklon
Besugárzás, napsütés, hőmérséklet -Ny-Au sivatagi részein a legnagyobb, 8300 MJ/m², légkör külső részére eső érték kb. 57-67 %-a -napsütés a csillagászatilag lehetséges kb. 70 %-a, 3000 óra, nyáron 170-350 óra, télen 150-250 óra havonta -uralkodó évi középhőm. 15-20 C között, legmelegebb hónap 17-30 C, abszolút hőm. 46-49 C -leghidegebb hónap 12-24 C, hegyvidéken 08 C évente 20-100 éjjeli fagy Csapadék -vízháztartási mérleg állandóan negatív egyetlen hónapban sem éri el a potenciális párolgás mértékét -terület felén 300 mm alatt, harmadán 200 mm alatt -legtöbb a hegyvidékeken, beljebb haladva csökken -legcsapadékosabb ÉK-i partvidék: 2000-3500 mm -csapadékellátottság terület nagy részén rendszertelen, főleg eső
Villámtérkép
ÉSZAKAMERIKA Éghajlatalakító tényezők: földrajzi szélesség hideg, mérsékelt, forró öv óceán, tengeráramlások peremhegységek hatásukat korlátozzák domborzat peremhegységek hatása, észak-déli nyitottság É-i és D-i légtömegek mélyen beáramlanak a szárazföld belsejébe szeszélyesebb időjárás
Besugárzás, napsütés, hőmérséklet -északról délre nő: 3200-6600 MJ/m², Déli-Sziklás-hegység zárt medencéiben 7500 -napsütés 1400-3200 óra, medencékben 3400-4000 óra -hőmérséklet: 1. É-Ék-en sarkvidéki hideg levegő beáramlása miatt 8-13 C-kal hi-degebb a szélességhez képest; téli beáramlás Mexikói-öbölig is 2. D, Dk-en beáramló trópusi levegő és Golf-áramlás miatt melegebb 3. kontinens Ny-i és K.i partvidéke között anomália tengeráramlások miatt 4. kontinens belsejében nagy hőmérsékleting.: évi köz.h. 35-43 C Légnyomás, szelek -télen É-on kanadai anticiklon, grönlandi anticiklon kiterjedése nagy, gyakran összeér -nyáron a szárazföld felett alacsony légnyomás magas nyomású te-rületet visszaszorítja, megosztja
Csapadék -legcsapadékosabb: Csendes-óceán, DK-i partvidék: 1500-3000 mm kontinens belseje felé csökken: 500-1000 250-500 NY.h. 100 -hegyláncok közötti medencékben 80-250 mm -atlanti oldalon nyár végi, őszi maximum, DK-en nyári, mediterrán területen (pacifikus oldal) téli esők
DÉL-AMERIKA Besugárzás: -Amazonas-medencétől távolodva nő: 5000-7700MJ/m², mérsékelt övezetben csökken D felé, 3000MJ/m² -legmagasabb az Atacama-sivatagban: 8400 Napfénytartam: -legalacsonyabb a perui partok mentén a hideg áramlat okozta köd miatt: 1000-1200 ó Egyenlítő mentén 1600 ó, mérsékelt területen 1800-2000 ó -legmagasabb Atacama-sivatagban:3800-4000 ó Hőmérséklet -középhőm. terület felén magasabb 20 C-nál, D-i elvégződés 10 alatt, Antarktisz közelsége, Humboldt hideg áramlás miatt -télen sem hideg, csak kis területen 0 C alatti, absz. h. -30 C is lehet
-Amazonas-medencében leghidegebb július középhőm.-e is 20-nál több, absz. min.hőm. 18 C Légnyomás, szél -ITCZ D.sz. 25 -ig lenyúlik K-i oldalon ÉK-i passzátok nyáron, télen DK-i, Brazíliai-áramlást (meleg) mozgatják -Csendes-óceáni partoknál mérsékelt övezeti részen Ny-i szele, Hum-boldt-áramlás hidegebb, szárazabb terület -nyáron Gran Chacon legerősebb a felmelegedés alacsony nyomá-sú központ Csapadék -legcsapadékosabb földrész, átlag 1300-1400 mm Föld átlag: 1000 Amazonas-medencében legalább 8 hónap csapadékos, kétperiódusú esőöv, átlag 1500-2000 mm, szárazabb időben is min. 50-100 mm -egyszakaszos esőöv (szavanna): 1500 mm, esős időszakok között száraz időszak
Andok Hőmérséklet - tierra caliente (forró föld) 1000 m-ig, évi kh. 22-28ºC - tierra templada (mérsékelt föld) 1400-2400 m évi kh. 16-18ºC - tierra fria (hideg föld) 2400-3800/4200m évi kh. 6-10ºC - tierra helada (fagyos föld) > évi kh. 0 - -6ºC Csapadék -legtöbb ÉNY-i partoknál: 6000 mm -legnyagyobb részén 1800-3000 mm -D-i részén, K-i oldalon 200-500 mm
Antarktisz
-belső területeinek átlaghőmérséklete télen 40 C és 70 C, nyáron 15 C és 35 C -part mentén enyhébb, télen 15 C és 32 C, nyáron 5 C és +5 C közötti -itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 C, Vosztok állomás, 1983. júl. 21. -legszárazabb kontinens, a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék -csapadékosabb területeken 500-600 mm, Antarktiszi-félsziget partok előtt elhaladó ciklonok -lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé 320 km/h -antarktiszi anticiklon magja K-Antarktika legmagasabb része felett, messzire terjednek É felé falként állnak a part ciklonok útjába
Besugárzás -tiszta levegő, kevesebb felhőzet miatt 56-73%, időszakos -80%-t visszaver a jég, partok menti hómentes sziklák 15-20%-t Napsütéses órák: 1300-1900, decemberi max.:250-350, júniusi min.: 0-10