1. Adatlap 1. Véleményező szervezet neve MPV - Club of Sustainable Development 2. Hivatalos képviselő neve Prof. Dr. Guy Turchany 3. Kapcsolattartó neve Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár 4. Szervezet postacíme 1101 Bp. Hungária krt. 9-11 5. Kapcsolattartó e-mail címe turcsanyi.karoly@chello.hu ; 2. A Stratégiára vonatkozó általános észrevételek (Kérjük, hogy a Stratégia szövegszerű módosítására vonatkozó javaslatait a kérdőív 3. részében található táblázatba írja be!) 1. A stratégia egészére vonatkozó általános megjegyzések A stratégia túl általános, nem tartalmaz konkrét és mérhető célokat. Az alapelvek főként jó indulatú kijelentések, óhajok és mindenki által elfogadhatók, amelyek senkit semmire nem köteleznek. Mi több, alapvető fogalmi zavarokat indukálnak azzal, hogy fogalmakat mosnak össze, mind a fenntarthatóság (mely nincs pontosan meghatározva) a növekedés (melyet a gazdaság viszont pontosan körvonalazott), vagy a különbség az életszinvonal és a szükséglet között. Mit értünk a szakpolitikák összehangolása alatt? vagy éppen magasabb életminőség alatt? A Stratégia nem nyújt kellő elvi és módszertani útmutatást arra, milyen szemléletmódot és megközelítést kell alkalmazni a hosszú távú, átfogó és az ágazati, illetve a területi szintű fejlesztési tervek és programok fenntarthatósági vizsgálata alatt. A konvergencia program súlyponti célja a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, amely ellentétes a Stratégiában megfogalmazott célok elérésével. A Stratégia teljesen figyelmen kívül hagyja az UNESCO által szervezett " A fenntartható fejlődés oktatásának évtizede 2005-2014 " programmal kapcsolatos teendőket. Hiányzik a Stratégiából a SWOT elemzés, annak csupán nyomai fedezhetők fel. Konkrét stratégiai célokhoz konkrét folyamatok, feladatok és mérhető mérföldkövek tartoznak, valamint nevesíthető felelősök és végrehajtók. Ebben a vonatkozásban a Stratégia jelen állapotában meglehetősen üres, megfoghatatlan, számonkérhetetlen és ezáltal ösztönző erejét elveszíti. Aránytalanul kidolgozottak a társadalmi, a környezeti, a gazdasági és az emberi vonatkozások, utóbbi szinte nem is szerepel.
2. A fenntartható fejlődés fogalmával, alapelveivel, a stratégia célkitűzéseivel, a folyamat megvalósításával kapcsolatos általános észrevételek Valójában sem fenntartható fejlődés, sem fenntartható növekedés nem képzelhető el. Kritikus megjegyzéseink azt a célt szolgálják, hogy rámutassunk a fenntartható fejlődés definíciójának pontatlanságára és tartalmi jelentésének eltérő értelmezhetőségére. Mindez a túlságosan globális megközelítésből eredő helytelen politikai kompromisszum eredménye, amelynek következtében a fogalmat egymásnak teljesen ellentmondó célkitűzések népszerűsítésére használják. Így azután nem képes arra, hogy mozgósítsa a polgárokat azoknak a valós problémáknak a megoldására, amelyekről tudomásunk van, ellenben amelyeknek valódiságát néha nem hisszük el vagy egyenesen tagadjuk. A megoldás még nyugtalanítóbb, mivel egy új, erőteljes, azonban társadalmilag és környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejlődési (talán inkább növekedési) korszak" létrehozásának szándékáról szól. Más szóval, a probléma megoldásnak álcázza magát! Az ENSZ és az EU általánosan elfogadott elvei ránk is vonatkoztathatók. Amennyiben kiemeléssel élünk, azt indokolni célszerű. A fejezetben sem a fenntartható fejlődés koncepciója, sem követelményei nem találhatók meg explicit módon, így az azokra hivatkozás csak zavart kelt. 3. A helyzetelemzés Nemzetközi folyamatok és a nemzetközi együttműködés c. részére vonatkozó észrevételek Igen jól jegyzi meg a Stratégia, hogy a globális tendenciák azt jelzik, hogy a társadalmak jelenlegi együttes fejlődési modelljei hosszú távon fenntarthatatlanok. De innen, hogyan tovább? A kidolgozott javaslatokból mi malósul meg? ez is hozzá tartozik egy helyzetértékeléshez. Az Európai Uniónak van alkotmánya? -"a jó pap is holtig tanul". Mit tartalmaz a Maastricht-i szerződés és a 2001-es EU Fenntartható Fejlődési Stratégia (amelyeket bizonyára figyelembe kell vennünk, tehát a Stratégiában fel kell mutatnunk)? A Lisszaboni Stratégia összeegyeztethető-e a Fenntartható Fejlődés fogalmával? A versenyképesség, a gazdaság növekedése és a fenntarthatóság összeegyeztethetők-e? Jó lett volna a "jó gyakorlat" nemzetközi példáit kihangsúlyozni, mind például az indikátorokkal kiegészített nemzeti stratégiákat. 4. A helyzetelemzés A fenntarthatósági szempontból jelentős hazai folyamatok és eddigi intézkedések c. részére vonatkozó észrevételek Ha mind fentebb említette a stratégia, a világot a túlnépesedés fenyegeit akkor miért "kihívás a gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség" Magyarországon? "Ezek a tendenciák a növekedési arányra szintén mérséklően hathatnak" most növekedési vagy Fenntartható Fejlődési stratégiáról van szó? Miért nem tér ki a helyzetfelmérés a fekete munkaerő piacra?
Nem tartalmaz a helyzetfelmérés sem a fenntartható fejlődéssel sem a környezeti oktatással kapcsolatos konkrét felmérést, ami pedig a specifikus stratégia egyik alapeleme kellene, hogy legyen. Az energiahatékonyság és a környezet minősége és a környezettudatosság az EU más államaihoz képest nem biztos, hogy "nőtt". A helyzetfelmérés foglalkozik a csatornázottság kiterjedésével, de figyelmen kívül hagyja a rákötöttségi rátát. "A közlekedési környezetvédelem területén nemzetközileg is elismerésre méltó eredményeket értünk el" ez nem biztos, hogy megfelel a valóságnak lásd a MÁV szolgáltatásait, vagy a gépkocsi park növekedését. Szó sincs a nemzetközi egyezményekben vállalt feladatok bevezetésének állapotáról, Riói egyezmények, Agenda 21, Helyi Agenda 21-ek, UNESCO fentartható fejlődés oktatásának évtizede stb. A civil szervezetek legtöbbször fenntartható fejlődésről beszélnek mikor környezetvédelemmel foglalkoznak, különben ez a jellemző az oktatásra is. A fenti megjegyzések nem csökkentik a felmérés rendszerszemléletének értékét A jogosan felvázolt problémák ugyanakkor problémák maradnak, nincs megoldásukra sem koncepció, sem folyamat, sem feladat. Előbbre juthatunk így?. 5. A prioritásokkal kapcsolatos észrevételek Prioritások leginkább a címben szerepelnek, a tárgyalásból szinte kimaradtak. Helyettük cselekvési területek találhatók, feladatok pedig nincsenek. A célállapotok teljesen hiányoznak. A demográfiai problémák kezelése nem lehet csak nemzeti probléma, hanem azon túlmenően, európai és világ méretű fenntartható stratégia része. Szintén ide tartozik a kisebbségi probléma és annak kezelése, a kisebbség demográfiai növekedése erősebb mint a többségé és erre még nem is igen hivatkoznak a fejezet. Az egészségügy sok általánossággal foglalkozik, de pontosan ami hiányzik az a prioritások meghatározása, egy bizonyos idő intervallumban. 6. A társadalmi folyamatokkal kapcsolatos észrevételek A társadalmi béke és biztonság a kohézió és az emberek valamint ország versenyképességének megteremtése egymást kizáró ok lehet és nagyban kockáztatja a fenntartható társadalom fogalmát. A lírtakat mind prioritásnak nevezni utópisztikus. A Stratégia a biztonság kérdését meglehetősen nagyvonalúan kezeli, és úgy értelmezi, mintha az a jogbiztonsággal lenne egyenlő. Hol van szó pl. a bűnözésről, a fizikai védelemről, a közlekedési és más biztonságról, a katasztrófavédelemről? Az ember Maslow-i igényeinek kielégítéséről? Az ENSZ Fenntartható fejlődés oktatásának évtizede 2005-2014 nemzetközi projekttel kapcsolatban a Magyar Professzorok Világtanácsa készített cselekvési programot, ami már 2006-ban hozzáférhető lett volna.
7. A környezet eltartóképességének megőrzésével kapcsolatos észrevételek A fejezet jól felépített, talán túlvállal és főleg semilyen konkrét célt nem tűz ki. Meglehetősen háttérbe hagyja a társadalmi részvételt és az életmód szerepét. Azt a tényt, hogy a fenntartható fejlődés érdekében szemléletváltásra és főleg nevelés és képzés útján a tudatosság fejlesztésére van szükség. Az éghajlat változással kapcsolatban, a közlekedés által kibocsájtott üvegházhatású gázok hatása már ismert, tehát hiába csökken a gépkocsik kibocsájtása, ha számuk még gyorsabban nő. Mi lesz az orszábba bejövő és a már bejött szeméttel? Hogyan lesz ez a problémakör távlatosan kezelve? 8. A fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos észrevételek Túl általános és ebből kifolyólag megvalósítása kérdéses. Meg lehet szüntetni az energiahordozók importját? Meg lehet valósítani a nagyhálózati energia kiváltását az energia helyi előállításával? Nem utópia ez? Szerepelnek a Stratégiában 2020-ra az EU-ban a fosszilis energia kiváltás és a bio üzemanyag részarány célszámai. Hazai célok nem adhatók meg? Mit kell érteni gazdasági fenntarthatóság illetve pénzügyi fenntarthatóság alatt? ( Esetleg fenntartható gazdaságot és finanszírozhatóságot?) Az externális költségek megjelenítése az árban más nemzeteknél is alkotmányfüggő? 9. A végrehajtás feladataival, eszközeivel kapcsolatos észrevételek Mindenről szó van csak éppen a konkrét feladatokról és eszközökről nincs. Mit akarunk milyen időintervallumban megvalósítani és hogyan fogjuk az eredményeket mérni. 10. Egyéb javaslatok, észrevételek Sok mindent szeretne a stratégia biztosítani, a gond csak ott van, hogy nem mondja meg, hogyan és milyen forrásokból, milyen határidőre. És főleg, hogy ki miért felelős (kormány, régió, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdaság, állampolgár). A Stratégia nem jut el a fenntarthatósági problémák okainak feltárásához, mert túl nagy szerepet kapnak a politikai elvárások és az állami szerepvállalás. Amennyiben egy stratégiát nem alapoz meg egy konkrét helyzetfelmérés, nincsenek benne konkrét célok, úgy lehet szép és elfogadott, de meglehetősen üres és megvalósíthatatlan marad.