Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a tájegységben halfajt mutattunk ki, amelyből 0 természetvédelmi oltalom alatt áll. Felmérésünket elsősorban azzal a céllal készítettük, hogy a cserháti vízfolyások halfaunájának értékeibe betekintést nyerhessünk. Kutatásunk azért is nagyon időszerű, mert az országosan tapasztalható minden településnek egy tó probléma a Cserhátban még intenzívebben jelenkezeik. Sajnálatos módon a legnagyobb természeti értékeket képviselő vízfolyások mindegyikén már több víztározó épült, ellehetetlenítve a halak szabad mozgását, beszűkítve feldarabolva a populációkat, ennek következtében jobban kitéve a számtalan negatív hatásnak. Anyag és módszer Eddig a Fekete-vizet, a Derék-patakot, a Szandaváraljai-patakot, a Lókos-patakot, a Garábi-patakot, a Zsunyi-patakot és a Szuha-patakot vizsgáltuk. 00-00-ig mintavételi napon mintavételi szakaszon végeztünk felmérést. A mintavételi szakaszok hossza 0 méter és 00 méter között változott az adott környezetei adottságoktól függően. Minden pataknál törekedtünk arra, hogy legalább három, abiotikus- és biotikus tulajdonságaiban határozottan különböző mintavételi szakaszt jelöljünk ki. A felmérést kisteljesítményű elektromos halászgéppel végeztük, kiegészítve azt kerítőhálóval, ha a környezeti adottságok azt lehetővé tették. Eredmények A nyolc vizsgált vízfolyásból halfajt mutattunk ki, ebből 0 természetvédelmi oltalom alatt áll. Jellemzően a torkolati szakaszok mutatták a legnagyobb fajszámot. A Fekete-vízből halfajt, a Derék-patakból -et, a Lókos-patakból 0-at, a Garábi-patakból -et, a Zsunyi-patakból -at, a Szuha-patakból -et, a Galgából -et, a Szandaváraljai-patakból 9-et mutattunk ki a vizsgálatok során.. táblázat: A Fekete-vízben megfogott halfajok Fekete-víz Halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus) Márna (Barbus barbus) Sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
. táblázat: A Derék-patakban megfogott halfajok Derék-patak Baing* (Leucaspius delineatus) Balin (Aspius aspius) Ezüst árász (Carassius auratus) Sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus). táblázat: A Lókos-patakban megfogott halfajok Lókos-patak Balin (Aspius aspius) Balon durbincs* (Gymnocephalus baloni) Dévér (Abramis brama) Halványfoltú küllő* (Gobio albipinnatus) Márna (Barbus barbus) Menyhal (Lota lota) Paduc (Chondrostoma nasus). táblázat: A Garábi-patakban megfogott halfajok Garábi-patak
. táblázat: A Zsunyi-patakban megfogott halfajok Zsunyi-patak. táblázat: A Szuha-patakban megfogott halfajok Szuha-patak Kövi csík* (Barbatula barbatuala). táblázat: A Galgában megfogott halfajok Galga Dévér (Abramis brama) Halványfoltú küllő* (Gobio albinnatus) Karika keszeg (Blicca bjoerkna) Süllő (Sander lucioperca) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
8. táblázat: A Szandaváraljai-patakban megfogott halfajok Szandaváraljai-patak Naphal Lepomis gibbosus) 9. táblázat: Fajonkénti összes fogás és vízfolyások száma, ahol az adott faj előfordult Halfajok Előfordulási gyakoriság Össz. fogott mennyiség Baing* Balin Balon durbincs* Bodorka Csuka Dévér Domolykó Ezüst Kárász Fenékjáró küllő* 9 Halványfoltú küllő* Karika keszeg Kövi csík* 8 Küsz Márna Menyhal Naphal Nyúldomolykó Ökle* 8 Paduc 8 Razbóra Réti csík* Sujtásos küsz* Sügér Süllő Tarka géb* 9 Vágócsík* 9 Vörösszárnyú keszeg *-gal a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajokat jelöltük
. diagram: Halfajonkénti összes fogás az előfordulási gyakorisággal párhuzamban 9 900 8 8 8 800 00 Patakok száma 9 9 00 Egyedszám 00 00 00 0 Baing Balin Balon durbincs Bodorka Csuka Dévér Domolykó Ezüst Kárász Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Karika keszeg Kövi csík Küsz Márna 8 Menyhal Naphal Nyúldomolykó Ökle Paduc Razbóra Réti csík Sujtásos küsz Sügér Süllő Tarka géb Vágócsík Patakok száma Össz.fogott egyedszám 00 00 9 0 Vörösszárnyú keszeg Következtetések Az országosan tapasztalható tó- és víztározó-építések következtében, a kisvízfolyások élőlényeinek populációi fragmentálódtak. Ez különösképpen érinti a halakat, melyeknek mind szaporodási, mind vermelési magatartásuk vándorláshoz kötött. A vízügyi beavatkozások mederkotrások, beton küszöbök elhelyezése ellehetetlenítették a halak szabad vándorlását, mozgását. A tározóépítések megnövelik a kisvízfolyások párolgását, ezért még inkább rapszódikussá vált a vízjárás egyes patakokon. Ráadásul az utóbbi években is tapasztalt aszályos nyarak következtében teljes patakszakaszok száradhatnak ki. Ezek után a mesterséges akadályok megszüntetik a halak visszatelepülésének lehetőségét. Magyarországon, sajnos hiába tény egy kisvízfolyás esetében, hogy abban védett, vagy fokozottan védett élőlények fordulnak elő, a hazai törvényi szabályozások erősebbnek ítélik a vízjogi engedélyt. Így a vízügyi beavatkozások szabad utat kaphatnak, megszüntetve komplett élőhelyeket, elpusztítva teljes populációkat. Köszönetnyilvánítás A felmérésekben végzett segítésük okán kiemelt köszönettel tartozunk a strapabíró, lelkes PKMKtagoknak. Emellett köszönet a Horgász Egyesületek Nógrád megyei Szövetségének és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak az engedélyekért, valamint Erős Tibornak, a felmérésekben nyújtott segítségéért.