A balatoni kompközlekedés A Balaton, Magyarország legnagyobb tava mindig itt volt, és amellett, hogy korábban halat és vizet adott, később remek fürdőzési és sportolási lehetőséget biztosított, még el is választott. Bizony, meg volt az árnyoldala is a rengeteg víznek. A két part összekapcsolására vízi átkelőhely alapult a Balaton azon pontján, ahol a legszűkebb a hely: Tihany és Szántód közt. Már a római korban is volt kompközlekedés. A komp kezdetben egy nagyobb vitorlás hajó volt, amely csupán néhány személy átszállítására volt alkalmas. A komp naponta egyszere járhatott. Azonban nem is lett olyan fontos átkelőhely eleinte, mivel Tihany az ingadozó vízszint miatt gyakran szigetté vált, s a víz apadásával lett csupán ismét félsziget. Így kevésbé volt érdekes a kompközlekedésről beszélni akkoriban. A rómaiak fontos hadi útvonala az északi parton, közel a vízhez húzódott, így ennek védelme fontos tényezővé vált számukra. Római mérnökök létrehoztak a mai Siófok városának környékén egy olyan csatornarendszert, amely a Balaton vizét képes volt levezetni a Dunába. Ma, a Sió csatorna hasonlóképp működik, levezeti a Balaton vizét a Dunába. Csakhogy akkoriban, bő 2000 évvel ezelőtt egy ilyen csatornarendszer hihetetlen kihívás volt. A csatornával szabályozni kívánták a Balaton vízszintjét, és úgy volt megépítve, hogy amikor a Balaton vízállása elér egy magasságot, akkor egyből beleömlik a csatornába. Azaz nem kellett kezelő személyzet, nem volt nyitható zsilip, hanem egyszerűen a csatorna szája olyan magasra volt építve, hogy amint e szint fölé emelkedett a vízszint, egyből lefolyt a folyamatos lejtésnek köszönhetően. Így biztosítani tudták az egyenletes vízállást, és Tihany nem volt többé sziget, illetve az északi hadi út mindig használhatóvá vált. A kompközlekedés fejlődésében a következő jelentős lépcső az apátság megalapítása után jelentkezett. Az apátsági birtok jelentős fejlesztéseket tett, hogy maximalizálja a termelést birtokain, és szükségessé vált a termények eladása és kicserélése más terményfélékre, valamint, mivel a tihanyi apátság birtokai nem csupán a félszigeten voltak, így a déli parton lévő birtokok elérése is fontos cél volt. A félsziget csücskén, a kompkikötőtől felfelé haladva a hegyoldalban egy révészfalu alapult Újlak néven a XII-XIII. században. Szántódon, az akkoriban Szántódpuszta néven elterülő hatalmas, sík területen szintén révészfalu alapult. Ekkorra oly módon átalakult a kompközlekedés, hogy már folyamatos felügyeletet igényelt. A komp egy hatalmas, fából épült hajó volt, amely evezők és egy nagy vitorla segítségével tudta 1 / 33
átjuttatni az embereket gyalog vagy szekéren a túlsó partra. A komp nem járt rendszeresen, csupán akkor, ha fogalom volt. A komp rendszerint Tihany védett öblében pihent, elsősorban az itt lévő, várral védett területek és a túlsó parton dúló török csapatok miatt. Így azonban Tihany felől könnyedén átjuthatott aki akart, viszont a Szántód felől érkező forgalomnak várnia kellett. Aki Szántódról kívánt átjutni, lejelentkezett a révésznél, aki füstjelekkel adta tihanyi társai tudtára az érkező személyt. A füstjelekről: Egy füst: gyalogos érkezett. Két füst: szekér (ökörfogat) érkezett, siessetek, jó sok pénzt ígérő munka jelentkezik. A Szántódpuszta felől felszálló füst könnyen látható volt a tihanyi hegyoldalból, így azonnal indulhattak is át a túlpartra. Erről a kompról pontos kép nincs, azonban szinte változatlan formában megtartották egészen a XX. század elejéig. A XX. század elején elindult a fejlődés. 1927-ben, a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. Budapesti telephelyén megtervezték és legyártották a KOMP I. nevű motoros hajót, amelyet darabokban szállítottak le a Balatonig. Balatonfüreden, a Balatoni Hajózási RT hajóépítő műhelyében (Balatonfüredi Hajógyár) állították össze és nyerte el végleges formáját. Ez egy 110 lóerős motoros komp volt, amely kb. 8 személyautó egy időben való átszállítására volt képes. A mai kompokhoz képest különlegessége, hogy a híd középen, a hajótest középpontjában állt. A motor szintén a hajótest közepén helyezkedett el, kihajtással és kormányzással mindkét végére. A kormánylapátot egy stift tartotta, és indulás előtt a stiftet kihúzták, átvitték a hajó túlsó végébe (értelemszerűen abba, amely induláskor immár a hajó fara lett) és ott benyomták a stiftet. Így biztosították, hogy mindig a komp fara legyen a meghajtott és kormányzott oldal. 2 / 33
A világháború nem volt kegyes hozzá. 1944-ben a hazafelé vonuló német katonák felrobbantották és elsüllyesztették, és csupán 1946-ban sikerült kiemelni, és ismét helyreállítani. Végül a növekvő forgalom miatt 1958-ban kiszélesítették, így újabb 2 személyautó befogadására képessé vált, valamint egy erősebb, 176 lóerős Ganz motort szereltek be. A rendelkezésre álló adatok: Készítésének ideje: 3 / 33
1927 Hossza: 20 m Készítésének helye: Budapest Szélessége: 4 / 33
9,32 m Hajó későbbi neve: - Oldalmagassága: 2,94 m Balatonra kerülésének időpontja: 5 / 33
1929 Merülése: - Korszerűsítés ideje: 1945 Főgépek típusa: 6 / 33
benzinmotor Balatonról Dunára áthelyezve: - Főgépek teljesítménye: 50 LE 7 / 33
Selejtezés időpontja: 1967 Maximális sebessége: - Szállítható maximális utasszám: 60 fő 8 / 33
Egyéb érdekesség: 8-10 autó (A táblázatban található műszaki adatok a hajó 1938-as állapotát tükrözik.) A pártvezetés felismerte 1960-ban a növekvő utasforgalmat. A következő ötéves tervbe belevette a KOMP I. átadását Balatonboglár részére, hogy Balatonboglár és Révfülöp közt ingázzon, valamint helyére egy új, nagyobb komp építését tervezte. Így a 40 tonnás KOMP I-et felválthatta a 60 tonnás KOMP II, amely építésére a pártvezetés 13 millió Forintot különített el. Végül a KOMP I. 1966-ban selejtezésre került, és eladták a Vasas Sport Klubnak. 9 / 33
A KOMP II. 1961-ben a Balatonfüredi Hajógyárban épült meg. 2X200 lóerős motorjaival és 35 méteres testével már akár az Ikarusz autóbuszokat is elbírta, így megfelelt a párt és az utazók igényeinek. 1969-ben felvette a Kisfaludy Sándor nevet, és máig ezen a néven szeli a vizet. Az eredeti, 60 tonnás komp 1985-ben korszerűsítésre, átépítésre került. A hajótest jelentősebb változtatása nélkül a teherbírásának emelését érték el. Máig az egyedüli komp, amelynek a test közepén, hídként fut át a kormányállás. Kép a KOMP II-ről: Kisfaludy Sándor néven: Rajz a hajótestről: 10 / 33
Táblázat az építéskori adatairól: Épült: 1961, Balatonfüredi Hajógyár Legnagyobb hossz: 35,54 m Hossz a függélyek között: 32,37 m 11 / 33
Legnagyobb szélesség: 10,70 m Szélesség a főbordán: 10,50 m Oldalmagasság: 2,80 m Legnagyobb merülés: 1,25 m Vízkiszorítás: 218-304 t Főgép típus: 2xLang 6LD200S Főgép teljesítmény: 2x200 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller Holtvizi sebesség: 15 km/h Befogadó képesség: 375 fő Főgépcsere 1975 Főgép típus: 2xSKL 6 NVD 26-A2 Főgép teljesítmény: 2x210 (750rpm) LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3 Holtvizi sebesség: 14 csomó 12 / 33
Átépítve 1985, Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyár RT 130 t teherbírásra átépítve 13 / 33
A balatoni közlekedés tovább hízott, és további kompok építésére volt szükség. A KOMP III. építése 1964-ben, az MHD Balatonfüredi Gyáregységében történt. Elődjéhez a KOMP II-höz hasonlóan 35 méter hosszú, 60 tonnás kompként készült. Ez is kereszthidas hajóhíddal készült. 1966-ban a Kossuth Lajos nevet kapta. 1987-ben került sor az átépítésre, ahol ezt a kompot öt méterrel megtoldották, így ez máig 40 méteres hosszával büszkélkedik a Balatonon. A híd addig az utazók felett, keresztben helyezkedett el, ám átépítéskor féloldalasra építették, így több helyet és szabadságot hagyva az utazóknak. Rajz az átépítés előtti állapotról: 14 / 33
Rajz az átépítés utáni állapotról: 15 / 33
És maga az átépítés közbeni állapot, jól látszik a betoldott rész a test közepén: 16 / 33
Épült: 1964, MHD Balatonfüredi Gyáregysége Legnagyobb hossz: 35,54 m Hossz a függélyek között: 32,37 m Legnagyobb szélesség: 10,69 m Szélesség a főbordán: 10,50 m Oldalmagasság: 2,80 m Legnagyobb merülés: 1,25 m 17 / 33
Főgép típus: 2xLang 6LD200S Főgép teljesítmény: 2x200 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller Holtvizi sebesség: 15 km/h Főgépcsere 1975 Vízkiszorítás: 218-304 t Főgép típus: 2xSKL 6 NVD 26-A2 Főgép teljesítmény: 2x210 (750rpm) LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3 Holtvizi sebesség: 14 km/h Befogadó képesség: 375 fő Átépítve 1987, Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Balatonfüredi H 130 t teherbírás, hajótest meghosszabbítása, felépítmény egy oldalra kerül Legnagyobb hossz: 41,24 m Hossz a függélyek között: 38,07 m Főgép teljesítmény: 2x200 LE Főgépcsere 2006 Főgép típus: 2xCaterpillar Főgép teljesítmény: 2x200 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller 18 / 33
A KOMP IV. építése 1968-ban, a Balatonfüredi Hajógyárban történt. Egy évvel építése után, 1969-ben a Széchenyi István nevet kapta, és a KOMP III (Kossuth Lajos)-hoz hasonlóképp átépítették 1988-ban a Balatonfüredi Hajógyárban. Széchenyi István néven: Épült: 1968, MHD Balatonfüredi Gyáregys Legnagyobb hossz: 35,54 m Hossz a függélyek között: 32,37 m 19 / 33
Legnagyobb szélesség: 10,69 m Szélesség a főbordán: 10,50 m Oldalmagasság: 2,80 m Legnagyobb merülés: 1,25 m Vízkiszorítás: 218-304 t Főgép típus: 2 x Lang 6LD200S Főgép teljesítmény: 2x200 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller Főgépcsere 1975, MHD Balatonfüredi Gyáregysége Főgép típus: 2xSKL 6 NVD 26-A2 Főgép teljesítmény: 2x210 (750rpm) LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller, 1 : 5,3 Holtvizi sebesség: 14 km/h Befogadó képesség: 375 fő Átépítve 1988, Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyár RT 130t teherbírás, hajótest meghosszabbítva, felépítmény egy oldalra került Legnagyobb hossz: 41,24 m Hossz a függélyek között: 38,07 m 20 / 33
Főgép teljesítmény: 2x210 LE Főgépcsere 2007, Balatoni Hajózási Rt Hajójavító Főgép típus: 2 x Cummins Főgép teljesítmény: 2x200 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller A meghosszabbított hajókon kezdetben 4 autósáv volt, így összesen 33 személyautó fért el a fedélzeten. Ezt később átalakították 3 sávosra, így csak 24 személyautó fér el a fedélzeten. Ennek a csökkentésnek az az előnye, hogy nem szükséges az utasokat az autókból kiszállítani, mivel veszély esetén a kompon is elhagyhatók az autók. A 4 sávos rendszernél beszállás előtt csak a sofőr maradhatott az autóban, de a sűrű autók miatt nem ő tudta elhagyni az autót. Ez a megoldás lassította a forgalmat, mert mind a beszállítási, mind a kiszállítási oldalon tovább álltak az autók az utasok ki-be szállítása miatt. A Baross Gábor nevű komp épült legkésőbb, 1976-ban. Már építéskor ezt a nevet kapta. A tervezésekor az előző három, már meglévő komp terveit módosították, tökéletesítették. Így ez már építésekor 40 méter hosszú, korszerű, féloldalas felépítményű komp volt, oldalt található 21 / 33
híddal. Emiatt későbbi átépítése nem volt már szükséges. Épült: 1976, MHD Balatonfüredi Gyáregysé Legnagyobb hossz: 41,30 m Hossz a függélyek között: 39,50 m Szélesség a főbordán: 10,50 m Fixpont magasság: 6,15 m Oldalmagasság: 2,80 m Legnagyobb merülés: 1,25 m Főgép típus: 2 db SKL 6 NVD 26A-2 dieselmotor Főgép teljesítmény: 2 x 230 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller Főgépcsere 2008 Főgépcsere és felújítás Főgép típus: 2 db Caterpillar Főgép teljesítmény: 2 x 230 LE Hajtómű típusa: Voith-Schneider propeller 22 / 33
A Baross Gábor komp rajza: 23 / 33
Az utolsó oldalon egy kis öszefoglaló várja az eddig olvasottakról! Egy kis összefoglalás a jelenleg járó négy kompról: Építés éve Komp neve Eredeti forma 24 / 33
Átépített forma Utóbbi évek átalakításai 1961 Kisfaludy Sándor, ex Komp II. 35m-es, kétoldalas féloldalas, közepen lévő híddal Fedélzet felújítás 2007-ben 1964 Kossuth Lajos, ex. Komp III. 25 / 33
35m-es, kétoldalas 40m-es, féloldalas Motor csere (Caterpillar), fedélzet felújítás 2005-ben 1968 Széchenyi István, ex. Komp IV. 35m-es, kétoldalas 40m-es, féloldalas Motor (Cummins) és VSP 2007-ben csere, fedélzet felújítás 1976 Baross Gábor 40m-es, féloldalas 26 / 33
- (nem lett átépítve) Motorcsere (Caterpillar) 2008-ban A kompokra festett reklámok Év Kisfaludy 27 / 33
Kossuth Széchenyi Baross 2002 - (fehér) - (fehér) - (fehér) Pannon Praktikum (naracs) 28 / 33
2003 Haribo (kék) Bacardi Breezer (sárga) Gösser (zöld) Pannon Praktikum (sárga) 2004 Haribo (kék) Bacardi Breezer (sárga) Gösser (zöld) 29 / 33
Djuice (lila) 2005 Haribo (kék) Szatmári Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete) Gösser (zöld) Djuice (lila) 2006 - (kék-fehér) Szatmári Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete) Engel&Völkers - Balaton Forever (fehér-piros-sárga) 30 / 33
Hellomoto (kékeszöld) 2007 - (fehér) Szatmári Szilvapálinka, Várdadrink (sárga-fekete) Kukorica Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok (zöld - piros - drapp) Hellomoto (kékeszöld) 2008 - (fehér) Balaton Yacht, Balaton Golf Balatonudvari, Audi (fehér-kék) 31 / 33
Kukorica Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok (zöld - piros - drapp) Hellomoto (sötétfekete) 2009 Finlandia vodka (fehér-világoskék) Balaton Yacht, Balaton Golf Balatonudvari, Audi (fehér-kék) Kukorica Csárda Balatonföldvár, Hotel Residence, Sió italok (zöld - piros - drapp) Hellomoto (sötétfekete) 32 / 33
Forrás: www.balatonihajok.hu, www.hajoregiszter.hu, www.hajokanno.hu 33 / 33