hu inforegio panorama 27. szám 2008. szeptember Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása
Tartalom Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában 4 Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal. Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugatbalkáni országok EU-tagsága felé 7 2005 decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján. Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme 8 Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos a határokon átnyúló együttműködés ösztönzése és támogatása Európa különböző régiói között. Riport: Tisztább jövőt építenek 10 Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott. Első kézből: Akcióban Horvátoszág gazdasági növekedéséért 15 Első kézből: Törökország lendületben a regionális versenyképesség új megközelítése 17 Akcióban az ISPA: Horvátország, Románia, Bulgária 20 Első kézből: Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság élen jár a határokon átnyúló együttműködésben 21 Online 23 Fotók (oldalszámok): European Commission (3, 4, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 22), ear (7), Ministry of Economy, Labour and Entrepreneurship, Croatia (15), Croatian National Tourist Board/Josip Madračević (16), Ministry of Industry and Trade, Turkey (17, 18), Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, Croatia (20), Reporters (21). Címlap: Trogir, Horvátország. Fotó: Serdar Yagci/iStockphoto Elkészítésében részt vett: Tipik S.A. Felelős szerkesztő: Raphaël Goulet, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság. Ez a magazin angol, francia, német, horvát, macedón és török nyelven, újrahasznosított papírra nyomtatva jelenik meg, a következő internetes címen pedig az Európai Unió 22 nyelvén elérhető: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm A kiadványban szereplő szövegek személyes nézeteknek adnak hangot, amelyek nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét.
A (potenciális) tagjelölt országok felkészítése a jövőre Rendkívül fontos számunkra, hogy sikerüljön szoros kapcsolatot kialakítanunk az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egy új segítség a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára az Unió működésének jobb megértéséhez, valamint a tagságra való felkészülés során a nemzeti politikák, szabályok és szabályozás adaptálására irányuló erőfeszítéseik támogatásához. Az IPA egyetlen közös keretben fogja össze az uniós programokat és az előcsatlakozási pénzügyi eszközöket, és nagyobb rugalmasságot biztosít a kedvezményezett országoknak a segítség igényeik szerinti kihasználásában, miközben összehangoltabb együttműködést tesz lehetővé az érdekeltekkel, tagállamokkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A Panorama mostani számában az IPA két olyan alkotóeleme áll a középpontban, melyek a Regionális Politikai Főigazgatóság kezelésében vannak: határokon átnyúló együttműködés és regionális fejlesztés. Az első célja a jelenlegi EU-tagállamok és a tagjelölt/ potenciális tagjelölt országok közötti határok két oldalán működő hatóságok közötti együttműködés elősegítése. Az utóbbi feladatai közé olyan területekre irányuló befektetések támogatása tartozik, mint az infrastruktúrafejlesztés ugyanolyan módon, ahogy az Unión belüli régiók részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap támogatásából. Az előcsatlakozási támogatás tervezése és végrehajtása immár meggondoltabb stratégia szerint zajlik és több éves időtartamra szól, minek köszönhetően folyamatos, kiszámítható finanszírozásban részesülnek a kulcsfontosságú beruházási projektek. Az IPA lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy megismerjék, miként valósulnak meg a hasonló programok az Unión belül, így mire teljes jogú tagokká válnak, hatékonyan ki tudják használni az EU kohéziós politikájában rejlő lehetőségeket. Az Inforegio Panorama magazin legújabb számában azt igyekszünk körüljárni, hogy a kedvezményezett országok hogyan szervezik és hajtják végre az IPA, illetve annak elődje, az ISPA által finanszírozott projekteket. Meggyőződésem szerint az egyrészt maguknak az országoknak a képviselői, másrészt a Bizottság képviselőinek szemszögéből bemutatott tapasztalatokból mind a jelenlegi tagállamok, mind az Unió majdani tagországai rengeteget tanulhatnak. Danuta Hübner Regionális politikáért felelős biztos inforegio panorama 27. szám 3. o.
Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal. Horvátország, a többi tagjelölt országhoz hasonlóan, környezetvédelmi projektekre is használhatja az uniós támogatásokat. A tagjelölt országoknak előcsatlakozási finanszírozás formájában nyújtott támogatás 2007. január 1-jétől magasabb fokozatba kapcsolt: ekkor ugyanis az öszszes témába vágó uniós programot és finanszírozási kezdeményezést egyetlen egységes intézkedés váltott fel: az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA). 1 A korábban a PHARE, a PHARE CBC, az ISPA, a SAPARD és a CARDS keretében futó programok, valamint a Törökország számára létrehozott pénzügyi eszköz fontos eredményeket mutattak fel, de az összevonás minden érintett fél számára megkönnyítette a programok irányítását és a kezdeményezések egymással történő összehangolását. Ezen túlmenően az IPA a nemzeti hatóságokat sokkal szorosabban és nagyobb felelősségi körrel vonja be a stratégiai tervezésbe és programozásba. Az IPA keretein belül számos új koncepció is érvényesül: például a több évre szóló programozás, a stratégiai tervezés, vagy a regionális hatóságok és helyi szervek önirányítási képességének növelése. Az új, szélesebb keretek sokkal nagyobb mozgásteret biztosítanak a tagjelölt országok számára saját gazdaságuk és intézményeik fejlesztéséhez, és ezáltal vállalkozóik és közigazgatási dolgozóik képességeinek javításához. Toljuk ki még jobban a határokat Az előcsatlakozási támogatás azelőtt az intézményfejlesztésre és a közösségi politikák legfontosabb területein végrehajtott beruházásokra összpontosított. A beruházások az előcsatlakozási strukturális politikák eszközén, vagyis az ISPA-n keresztül valósultak meg. (1) Az előcsatlakozási támogatás jogalapja a 2006. július 17-i 1085/2006 tanácsi rendelet. A végrehajtás részletes szabályait a 2007. június 12-i 718/2007 bizottsági rendelet tartalmazza. 4. o. inforegio panorama 27. szám
Az ISPA projektközpontú eszköz volt, és főleg a transzeurópai hálózatok, illetve a környezetvédelem terén megvalósuló beruházásokra fókuszált. Az IPA azonban átlépett a hagyományos kereteken, és az infrastrukturális beruházásokat a versenyképességet, az innovációt és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekkel kombinálta. Az IPA öt alkotóeleme A finanszírozás a következő öt célirányos támogatási alkotóelemen keresztül történik: I. átmeneti támogatás és intézményfejlesztés; II. határokon átnyúló együttműködés; III. regionális fejlesztés (közlekedés, környezetvédelem és gazdasági fejlesztés); IV. humánerőforrás-fejlesztés (a humántőke megerősítése és küzdelem a kirekesztés ellen); V. vidékfejlesztés (vidékfejlesztés típusú intézkedések). Az I. és II. alkotóelem minden nyugat-balkáni kedvezményezett ország és Törökország előtt is nyitva áll. A III., IV. és V. alkotóelem csak a tagjelölt országok számára nyújt segítséget (konkrétan a Horvát Köztársaságnak, a Török Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak). A támogatási alkotóelemek pontosan követik a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok irányítási és programozási alapelveit. Az IPA ezáltal lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy már egy igen korai stádiumban betekintést nyerjenek az említett közösségi kohéziós politikai eszközök irányításába. Így első kézből szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogyan kell az ilyen programokat levezetni, és mire jogosultak lesznek a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok támogatásaira, már képesek lesznek befogadni azokat. hland IPA A tagjelölt országok most először kaphatnak finanszírozást olyan jellegű tevékenységekre, amelyek az uniós tagállamokban és régiókban a kohéziós politikai eszközök keretein belül támogatást élveznek. A Regionális Politikai Főigazgatóság és a Foglalkoztatási Főigazgatóság kezelésében lévő IPA alapok jelentős részét lisszaboni típusú kiadásokra fordítják (országtól függően durván a program teljes ráfordításainak 15 20%-át). Jó példa erre a törökországi regionális versenyképességi operatív program, amelyen belül a finanszírozás legnagyobb részét lisszaboni típusú programokra fordítják (a program teljes költségvetése 2007 és 2009 között 187 millió eurót tesz ki, ennek 75%-a a közösségi hozzájárulás). A program keretén belül olyan projekteket fognak finanszírozni, melyek célja az ipari infrastruktúra megteremtése és modernizálása, a finanszírozási lehetőségek javítása, a kutatás-fejlesztésből származó eredmények hatékonyabb felhasználása, az innováció és a technológiai fejlesztése, a keresletközpontú tanácsadás és a hálózatépítés. Már látszanak az IPA eredményei Ez idáig az IPA talán legmeggyőzőbb eredményeit az operatív programok kidolgozása során érte el. Míg a tagállamok által kidolgozott nemzeti stratégiai referenciakeretekhez hasonló stratégiai koherenciakereteket a központi kormányzati hatóságok vezetésével alakították ki, addig a programokat az illetékes szakminisztériumok tervezték meg. A tervezés során rendszeresen kikérték a regionális hatóságok, az érintettek és a civil társadalom képviselőinek véleményét is. Ezekkel az alapvető programozási feladatokkal párhuzamosan az IPA Česká Republika Slovensko Moldova Magyarország România Slovenija Hrvatska Bosna I Hercegovina Srbija България Bulgaria Italia Crna Gora Kosovo under UNSCR 1244/99 Poranešna Jugoslovenska Republika Makedonija Türkiye Shqipëria Ελλαδα Elláda Κυπρος Kypros Kıbrıs REGIO gis 0 400 Km Potenciális tagjelölt országok Tagjelölt országok inforegio panorama 27. szám 5. o.
azt is lehetővé tette, hogy a nemzeti testületek a pénzügyi irányítás és ellenőrzés területén is jártasságot szerezzenek. Ez alatt a viszonylag rövid időszak alatt (a programok előkészítése és a tárgyalások kevesebb mint egy évig tartottak) megállapodás született arról, hogy milyen alapvető előfeltételeknek és alapelveknek kell teljesülniük a sikeres végrehajtáshoz. Például, hogy a résztvevők magukénak érezzék a programot, hogy a segítségnyújtás a kulcsfontosságú ágazatokra és a hátrányos helyzetű régiókra összpontosuljon, a programok más forrásokból is részesüljenek támogatásban, illetve hogy ösztönözzék partnerségek kialakulását az érintettek között. Idővel az IPA keretein belül kialakuló rendszerek felbecsülhetetlen értékű eszközzé válnak, amelyek segítségével az érintettek a későbbiekben képesek lesznek az uniós kohéziós politikát, illetve annak eszközeit kezelni. Néhány, az IPA III. alkotóeleme keretében finanszírozott projekt remekül rávilágít, milyen sokszínűek és stratégiailag mennyire fontosak ezek a projektek. A hulladékgazdálkodás támogatása Törökországban A Balikesir szilárdhulladék-gazdálkodási projekt célja a talajvíz és a természet szennyezettségének csökkentése, valamint az újrafelhasználási és az újrahasznosítási arány növelése Balikesirban és a környékbeli falvakban. Ennek érdekében az acquis-val és a török jogszabályokkal összhangban regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszert építenek ki Balikesir, Bigadiç, İvrindi, Kepsut, Pamukçu, Susurluk és Savaştepe térségében. A projekt 2035-re egy megközelítőleg 444 000 fős népesség javát szolgálja majd. A projekt teljes becsült költsége 14 millió euróra rúg, amelyből 10 millió eurót tesz majd ki az IPA-támogatás. A projektnek 2011-re kell elkészülnie és megkezdenie működését. Horvátországi környezetvédelmi projektek A horvát környezetvédelmi operatív program keretein belül nagy horderejű infrastrukturális beruházások részesülnek támogatásban. Olyan új létesítmények létrehozását finanszírozzák, amelyek a vonatkozó uniós környezetvédelmi normák maradéktalan betartása mellett kezelik a szilárd hulladékot és a szennyvizet. Splitben (Lecevica) például korszerű szilárdhulladék-kezelő központok kialakítását tervezik hulladéklerakó, hulladékszállító-állomások, újrafeldolgozóés mechanikai, valamint biológiai szennyvíztisztító telepek kiépítésével. A projekt teljes költségét 68 millió euróra becsülik. Slavonski Brod, Knin és Drnis városokban is új szennyvíztisztító telepek kialakítását, valamint a meglévő csatornahálózat korszerűsítését építették bele a programba. A projekt teljes költségét 27 millió, illetve 18 millió euróra becsülik. A tagjelölt országoknak nyújtott beruházási támogatás csak töredéke a tagállamok számára nyújtott beruházási segítségnek 2, de nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hosszú távon használható intézményeket és struktúrákat alakítsanak ki a keretein belül. Kulcsfontosságú tapasztalatszerzési lehetőséget tartogat az üzleti szféra vezetői, illetve a köztisztviselők számára, akik elsajátíthatják, hogyan kell a beruházási projekteket megtervezni és levezényelni, vagyis felkészülhetnek azokra az időkre, amikor majd átveszik a strukturális alapok programjainak komplett irányítását. Az IPA forrásai az olyan nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országoknak is a rendelkezésére állnak, mint Bosznia-Hercegovina. (2) A jelenlegi 2007 2013-as pénzügyi keret összes IPA-ráfordítása: 11,5 milliárd euró. 2007 és 2009 között Horvátország például az IPA keretein belül lakosonként évente átlag 34 eurónyi közösségi finanszírozást kap, míg Bulgáriának lakosonként 110 euró jut a strukturális alapok programjaiból. 6. o. inforegio panorama 27. szám
Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugat-balkáni országok EU-tagsága felé 2005 decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján: az Európai Tanács ekkor minősítette tagjelölt országgá. Ez mintegy előrevetítette az ország által azóta elért eredményeket, és új kapukat nyitott számára azáltal, hogy hozzáférést biztosított az előcsatlakozási támogatási eszköz mind az öt alkotóeleméhez. Az ország számára így megnyílt a lehetőség az előtt, hogy 2007-től kezdődően mint a regionális politikába szereplője aktívan részt vegyen saját jövője építésében. Victor da Fonseca Útépítési munkák Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Az előcsatlakozási támogatási eszköz a stukturális alapok és a Kohéziós Alap mintájára működő regionális fejlesztési alkotóelemének keretében Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság kidolgozott egy stratégiai dokumentumot. Ez az anyag egy olyan operatív program kiegészítése volt, melyben a jelenlegi 27 uniós tagállam mintájára meghatározták az ország szükségleteit és prioritásait. Ez a stratégiai, illetve ágazati tervezés lehetőséget nyújtott a nemzeti hatóságok számára, hogy a civil társadalommal együttműködésben felelősséget vállaljanak az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséért. A regionális fejlesztési operatív program egyik legfőbb célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és az ország regionális integrációjához a Nyugat-Balkánon. A közösségi támogatás elsőként a közlekedési és a környezetvédelmi ágazatba összpontosul, a regionális versenyképesség várhatóan csak 2010 után kerül be a prioritások közé. Az európai alapok felhasználásának irányítását és felügyeletét ellátó közigazgatási struktúra kiépítésén túl a nemzeti hatóságok jelenleg két, az említett OP keretében támogatott nagyszabású projekt megvalósításán dolgoznak. Ezek a projektek remek kísérleti terepnek bizonyulnak az ország számára, mivel számos területen és igen széles körben igénylik az uniós normák alkalmazását: a környezetvédelmi hatástanulmányoktól az adományok koordinációjáig. Az első nagyszabású projekt egy új autópálya-szakasz építéséhez kapcsolódik, Demir Kapjia és Smokvica között. Ez a szakasz a Salzburgtól Thessalonikiig vezető X. páneurópai közlekedési folyosó részét fogja képezni, tovább növelve ezáltal az ország nyitottságát, amely nélkül elképzelhetetlen a regionális integráció. A projekt 155 millió eurós költségvetése egyrészt az EU-tól, másrészt Görögországtól (adomány formájában), az Európai Beruházási Banktól (kölcsön formájában) és az államtól kapott összegekből tevődik össze. A második projekt eredményeképpen Prilep városának 75 000 lakója jut majd megbízható szennyvízcsatorna- és szennyvíztisztító rendszerhez. Artézi vizeinek és a biodiverzitásnak köszönhetően az ország a régió egyik fő természeti kincsestára. A kezeletlen háztartási, városi és ipari szennyvizek által okozott szennyezés azonban valós fenyegetést jelent a fenntartható fejlődésre és a lakosság életminőségére. A közszféra részéről jelentős beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a problémákat sikerüljön hatékonyan kezelni az előttünk álló években. E projekt költsége közel 20 millió euróra rúg, melyből összesen 6 millió eurót EU-s források biztosítanak, a többit pedig nemzeti hozzájárulás. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által az előző évek során elért eredmények láttán, és dacára annak, hogy továbbra is igen nagy erőfeszítésekre lesz szükség, az előcsatlakozási időszak igen vonzó perspektívával kecsegtet az országnak az európai családban, és konkrétan a regionális politikában betöltött majdani szerepéről. inforegio panorama 27. szám 7. o.
Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos, hogy ösztönözzék és támogassák a határokon átnyúló együttműködést Európa különböző régiói közt. A határmenti régiók a központibb elhelyezkedésű régiókhoz képest több területen is hátrányt szenvednek. Általában kevésbé fejlettek, és gyakran kell szembenézniük földrajzi vagy demográfiai jellegű kihívásokkal. Sőt: gazdasági hatókörük és fejlődési potenciáljuk nagyon gyakran ütközik a határból adódó jogi, közigazgatási, gazdasági vagy kulturális akadályokba. Ezek a problémák különösen az Európai Unió külső határai mentén égetőek. Moray Gilland és Irina Nicolaescu ČESKÁ UKRAINA REPUBLIKA ROSSIJA SLOVENSKO DEUTSCHLAND MOLDOVA IPA-támogatású, határokon átnyúló, EU-tagállamok részvételével zajló együttműködési programok ÖSTERREICH MAGYARORSZÁG SLOVENIJA Slovenia - Croatia Hungary - Croatia HRVATSKA Hungary - Serbia Romania - Serbia ROMÂNIA ITALIA Adriatic BOSNA I\HERCEGOVINA CRNA GORA SRBIJA KOSOVO under UNSCR 1244/99 Bulgaria - Serbia БЪЛГАРИЯ BULGARIA Bulgaria - The former Yugoslav Republic Of Macedonia Bulgaria - Turkey PJRM Greece - The former Yugoslav Republic Of Macedonia TÜRKIYE SHQIPËRIA Greece - Albania ΕΛΛΑΔΑ ELLÁDA Greece - Turkey EuroGeographics Association for the administrative boundaries (NUTS regions) Other administrative boundaries : Global Administrative Unit Layers (Gaul), FAO RE G IO gis Cyprus - Turkey ΚΥΠΡΟΣ KYPROS KıBRıS 0 300 km MALTA Bulgária Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Adriai Bulgária Szerbia Ciprus Törökország Magyarország Horvátország Románia Szerbia Görögország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Bulgária Törökország Görögország Albánia Görögország Törökország Magyarország Szerbia Szlovénia Horvátország Az együttműködés az uniós kohéziós politikának már régóta központi eleme: kezdetben az INTERREG közösségi kezdeményezésen keresztül, most pedig az európai területi együttműködési célkitűzésnek köszönhetően. Mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egyik fő feladata, hogy segítsen a tagjelölt országoknak felkészülni a kohéziós politika megvalósítására, az IPA belső logikájának is van egy határokon átnyúló dimenziója. Az új programozási időszakban ezen kívül azért is használják majd az IPA t határokon átnyúló együttműködések kialakítására, hogy ezáltal megoldjanak néhány olyan közigazgatási nehézséget is, amelyek a múltban az Unió külső határai mentén kibontakozó együttműködéseket akadályozták. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme szigorú értelemben véve háromféle együttműködési formát támogat. Egyrészt finanszírozással segíti a tagállamok és a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködést. Másodsorban támogatja a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködéseket. Végül pedig elősegítheti a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részvételét a területi együttműködési célkitűzés alá tartozó kooperációs programokban is különös tekintettel a délkelet-európai, illetve mediterrán transznacionális együttműködési programokra. Cikkünk ez első együttműködés-típusra koncentrál, amely maximum 12 programot fog támogatni a tagállamok és a (potenciális) tagjelölt országok között (lásd a térképet). Ezeknek a programoknak a legnagyobb része már jelenleg is működik. A Szlovéniát és Horvátországot érintő programban már le is 8. o. inforegio panorama 27. szám
Két európai egy magyar és egy szerb állatkert oktatási és környezetvédelmi célú együttműködése. zárult az első projektek benyújtására vonatkozó pályázat (további részleteket a www.interreg-slohucro.com weboldalon talál). A legtöbb ilyen program a régió geopolitikai adottságaiból adódóan viszonylag kicsi, adott területhez kötődő program. A (legfontosabb) kivétel ez alól az adriai program, amely 2013-ig több mint 200 millió eurós támogatásban részesül, és nyolc ország részvételével zajlik majd. A határokon átnyúló együttműködés új, radikálisabb megközelítése Nehéz volna kétségbe vonni az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének radikális voltát. Először is minden egyes program finanszírozását programonként, és nem országonként adják. Ez feloldja az egyik legfőbb nehézséget, amely korábban az Unió külső határai mentén működő együttműködés programokat sújtotta hiszen igen nehéz volt összehangolni az Unión belül és kívül rendelkezésre álló különböző forrásokat. Másodsorban a határokon átnyúló együttműködési alkotóelem minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt ország rendelkezésére áll nem úgy, mint az IPA regionális fejlesztési, humánerőforrás- és vidékfejlesztési alkotóelemei, amelyek csupán a tagjelölt országok számára hozzáférhetőek. Ez azért is különösen jelentős, mivel a régióban igen nagy az érdeklődés a határokon átnyúló együttműködés iránt. Mivel ezek az országok aránylag kis méretűek, jelentős számú lakosuk él határmenti régiókban, így a határhoz kapcsolódó kérdések sokszor igen előkelő helyet foglalnak el a politikai napirenden. Ha kizárnánk ezeket az országokat a határokon átnyúló együttműködésből, azzal igencsak negatív és kontraproduktív üzenetet közvetítenénk feléjük. Ezért minden egyes érintett ország már azelőtt részt vehet és profitálhat a strukturális alapok megközelítését alkalmazó programokból, hogy az Unióhoz történő csatlakozás szempontjából tagjelölt országgá válna. Ez az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének harmadik fő újítása. Mivel ezeknek a programoknak az is a céljuk, hogy előkészítsék a strukturális alapok jövőbeni felhasználását, az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai a lehető legpontosabban követik majd a strukturális alapok szabályrendszerét. Ez először is azt jelenti majd, hogy a programok többéves alapon szerveződnek. Az érintett országok képviselőiből álló támogatásfelügyeleti bizottság lesz felelős a program levezetéséért. Ebben egy titkárság segíti majd, amelynek a határ mindkét feléről lesznek tagjai. Sőt: minden projektben részt kell, hogy vegyen majd a határ mindkét oldaláról egy-egy partner. A projektek kiválasztásáról sem a Bizottság dönt majd, hanem a résztvevő országok közösen. Ha a határokon átnyúló együttműködés felépítésében végrehajtott alapvető változtatásokkal hasonlítjuk össze, akkor a programok tartalma valószínűleg kevésbé tűnik radikálisnak, hiszen az az Európában máshol megvalósult határmenti együttműködések sikereire épít. A programok gazdasági és idegenforgalmi fejlesztésekhez, társadalmi és kulturális kapcsolatok kiépítéséhez, a környezet védelméhez, közlekedésfejlesztéshez és kisebb léptékű infrastrukturális beruházásokhoz nyújtanak támogatást. Bizonyos szempontból egyértelműnek tűnik, mekkora haszonnal járnak ezek a határokon átnyúló együttműködési programok. Az érintett határmenti térségek projektpartnerei a kapott finanszírozásnak hála együttműködhetnek szomszédaikkal, és projektjeikkel hozzájárulhatnak a helyi lakosság gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Helyi szinten azonban a határokon átnyúló együttműködés nem igazán egyszerű, és nem is lehet az. Ha a különböző országok közös határaik mentén dolgoznak együtt, előfordulhat, hogy a politikai határokat is átszelő kihívásokra kell megoldást keresniük. Ilyen kihívás lehet az árvízvédelem, hiszen előfordulhat, hogy a határ egyik oldalát elöntő árvíznek a másik oldalon kell keresni a kiváltó okait. Bizonyos helyi szintű projektek pedig nemzeti vagy európai szintű politikai kérdésekhez is kapcsolódhatnak. Így a roma lakossággal vagy például a Duna vagy a Tisza közös vízgyűjtő-területével kapcsolatos projekteket be lehet építeni az IPA határokon átnyúló együttműködési programjaiba, és hatásuk a helyi, határmenti térségen jócskán túlmutathat. Az együttműködéssel járó eredményeknek van még egy fajtájuk, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk, és amit nevezhetünk a (potenciális) tagjelölt országok intézményi fejlődésének. Ezeknek az országoknak a nemzeti és helyi hatóságai a programban való részvételük során ugyanis tapasztalatot szerezhetnek a strukturális alapok mintájára épülő programok megvalósításáról, például a támogatásfelügyeleti bizottságban való részvételről, a projektek kiválasztásának folyamatáról és a pénzügyi ellenőrzést és felügyeletet biztosító rendszerek kiépítéséről. Következtetések 2009 első negyedéve kulcsfontosságú időszak lesz az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai szempontjából. A legtöbb program esetében ekkor kerül majd sor a hivatalos programindító eseményekre, illetve a támogatásfelügyeleti bizottság üléseire. A rendezvények célja a programok népszerűsítése a határmenti régiókban, valamint a projektek benyújtásának ösztönzése. Nagyon fontos, hogy ebben a különös jelentőséggel bíró időszakban minden program folyamatosan a köztudatban maradjon. Az IPA határokon átnyúló programjai az uniós előcsatlakozási segítségnyújtás stratégiai fontosságú dimenzióját alkotják, mivel a (potenciális) tagjelölt országoknak tanulási keretet biztosítanak, és ezáltal segítenek nekik felkészülni az uniós kohéziós politika megvalósítására. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme tehát mind földrajzilag, mind pénzügyi tekintetben kiszélesíti az EU együttműködési politikáját Délkelet-Európában. Ez azt is jelenti, hogy a programban való részvétel az összes szereplő számára nagyobb lehetséges előnyökkel jár, ugyanakkor fokozottabb felelősségvállalást, több ambíciót és proaktívabb hozzáállást is kíván. inforegio panorama 27. szám 9. o.
Tisztább jövőt építenek Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb (160 000 lakosú) Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott, hogy tanúja legyen, miként járul hozzá több mint 40,5 millió euró uniós támogatás ahhoz, hogy a város meg tudjon felelni a vízellátási és hulladékkezelési szabványoknak, és le tudjon számolni a veszélyes és elavult infrastruktúrával. A városi csatornahálózatból közvetlenül a Dunába ömlik a szennyvíz Ruséban (Bulgária). Szennyvíz és vízpazarlás együtt járó gondok Amióta a rómaiak először megvetették itt a lábukat, a bolgár Ruse mellett hömpölygő Duna kereskedelmet, látogatókat és kulturális hatásokat hoz magával a városba. Rusét elhagyva azonban a folyó nemcsak uszályokat és sétahajókat visz tovább, hanem a város összes tisztítatlan szennyvizét is. A város egyik kifolyási pontja felől nézve, ahol másodpercenként 240 000 liter szennyvíz ömlik a folyóba, a kék Duna nem éppen a legtalálóbb elnevezés... Miközben a tisztítatlan lakossági és ipari szennyvíz olyan gyűjtőkben gyűlik, ahonnan közvetlenül a folyóba jut, addig a város tiszta vizének 45%-a az elavult vezetékek repedésein elfolyik a város vízvezeték-hálózatából. A vízellátás emiatt megbízhatatlan, drága, és a mikrobiológiai szennyezés kockázata miatt az egészségre is veszélyes. Ha folyik is víz a háztartásokban a csapból, az addigra körülbelül 447 km töredező, málladozó vezetéken folyt át, amelynek 64%-a azbesztcementből készült. Legnagyobb bajunk az, hogy az egész rendszer az 1970-es években épült és azóta sem korszerűsítették egyszerűen elhasználódott magyarázza Sava Savov, a város regionális vízművének, a Víz- és Csatornamű Rt.-nek (ViK) az ügyvezetője. Mindezeknek meg kell változniuk 2010 végére, amikorra Bulgária legnagyobb szabású vízügyi projektjének eredményei megmutatkoznak. Ruse városának az EU előcsatlakozási strukturális politikai eszköze (ISPA) keretében 75%-os (35,1 millió eurós) uniós társfinanszírozásból részesülő integrált vízügyi projektje lehetővé teszi majd, hogy a város két kulcsfontosságú uniós vízügyi irányelvnek a városi szennyvíz kezelésére, illetve az ivóvízre vonatkozó irányelvnek is meg tudjon felelni. A projekt várható hozadékai: új, hatékonyabb szivattyúk; tíz hidrofor 10. o. inforegio panorama 27. szám