A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I.

A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I. A globális felmelegedés megállításának lehetősége bolygónkon Milyen szennyezések érik a Földet a történelme során? a, A Föld keletkezése óta a vulkánikus tűzhányók szennyezése, melyet a XX. századig a bolygónk természete és az élővilága fel tudott dolgozni. A természetes vulkánikus szennyezés mindaddig fennáll, míg a Föld belső és külső magja működik. b, A második szennyező terület az ember által okozott globális szennyezés, melyet az emberi korszak történelme folyamán a XX. századig a nemzetgazdaságok kialakítottak. c, a harmadik szennyező terület, melyet a globális felmelegedés kialakulása folyamán az aszállyal, szárazsággal sújtott erdő és bozóttüzek idéznek elő. Ez a szennyező terület tovább fokozza az üvegházhatását előidéző globális felmelegedést. Hogyan alakult ki bolygónkon az ember által okozott globális szennyeződés és a globális felmelegedés? Az emberi korszak történelmi tényei folyamán különböző korokat, korszakokat, társadalmi rendszereket alkotott, hol minden egyes kor, korszak, társadalmi rendszer a termelőerők fejlődése folyamán túlélte önmagát, de mindegyik lerakta egy fejlettebb korszaknak, társadalomnak az alapját, mely a régit lebontotta és újat alkotott a régi helyébe. A jelen tőkés társadalom alapját a feudalista hűbéri társadalom rakta le a XVI. századtól, a tőkefelhalmozással, a gyapjúfeldolgozással a szövőipar kialakításával, valamint a gőzgép feltalálásával, továbbfejlesztésével. Kialakul a gőz forradalma az ipari forradalom és a tőkés kapitalista rendszer. A feudalista rendszert lebontja és újat alkot az egész világon a helyében. Az 1800-as évek elejétől kezdve a jelen tőkés kapitalista társadalom a technikai tudományokon alapuló termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, de új társadalmi rendszer alapját nem tudta lerakni, helyette a globális szennyezéssel a globális felmelegedés korszakát rakta le, amely az emberi korszak és az élővilág befejezését jelenti. A globális szennyezés kialakulása A globális szennyezés a XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik korszakával a fogyasztói termeléssel, és a negyedik korszakával a tudományos technikai forradalmak győzelmével jött létre. A harmadik ipari forradalom korszaka a XX. század első felében jött létre, melyet az I. és a II. Világháború váltott ki, mely összességében 10 évig elhúzódott. A II. Világháború az emberi korszak egyik legpusztítóbb háborúja, amely lángba borította egész Európát, Észak Afrikát, Kelet és Dél-Kelet Ázsia területét, a tengereket, az óceánokat egyaránt. A globális szennyezésnek itt jött létre az első szakasza. A negyedik ipari forradalom a tudományos technikai forradalom korszaka a XX. század második felében alakul ki, melyekre ugyancsak a 40 évig elhúzódó hidegháború volt a jellemző. -1-

A II. Világháború után, a világháború a két szuperhatalom csatlósaival együtt két táborra szakadt a világ, és megkezdődött egy fegyverkezési verseny a hadseregek és a haderőnemek között. Kb. 3000 atom és hidrogén bombát robbantanak fel a kísérletek során az atomfegyverekkel rendelkező államok. A hadseregeket, haderőnemeket, atom, biológiai és vegyi tömegpusztító fegyverekkel látják el. A III. Világháború kirobbanása borotva élet táncolt. A két szuperhatalom államfői bármerre utaztak, a fekete táskát a kísérők állandóan vitték magukkal, hogy bármelyik pillanatban meg tudják nyomni a piros gombot. Szerencsére volt két államférfi, két közös egyezés, akik tárgyalások útján meg tudták állítani a III. Világháború kirobbanását. A globális szennyezésnek ez az időszak a második szakasza és a két szakasz együttvéve hozta létre a globális szennyezést, következményeként a globális felmelegedést. A globális szennyezéshez, a globális felmelegedés kialakulásához hozzátartozik, hogy ugyanezen idő alatt alakul ki a pazarló fogyasztói és a jóléti társadalom. A XX. század folyamán a világ népességének a száma négyszeresére növekedik, 1,6 milliárdról 6,5 félmilliárdra. A fosszilis tüzelőanyagok, a szén és a fa kibővül az olajjal és a földgázzal. A 100 év alatt kb. 20-25 kormányzati és politikai hatalom 4-5 évenkénti ciklusváltások során minden egyes kormány a nemzetgazdaságok fejlődésében a legnagyobb gazdasági fejlődést valósította meg a termelőerőkkel. Továbbra is a legnagyobb nyomás van a világ anyagi javainak a megszerzéséért, a világ politikai, hatalmi pozícióinak a megszerzéséért. Következményként alakult ki a globális felmelegedés. A jelen társadalmi rendszer a harmadik és a negyedik ipari forradalom, a termelőerők alakulásával túlélték önmagukat, kialakították az ipari forradalom ötödik korszakát, a globális felmelegedés korszakának a kezdeti szakaszát, az emberi korszak befejező korszakát. Távlatokban mit jelent a globális felmelegedés a Föld élővilága számára? A globális felmelegedés teljes méretű hatását kb. annyi idő alatt fejti ki, mint a globális szennyezés a XX. század folyamán kialakult. Ez pedig a XXI. század időszakába belefér. A globális felmelegedés a természetnek azt a két legnagyobb pusztító erővel rendelkező elemét szabadítja fel, a tüzet és a vizet, és ahol ez a két elem elvonul, ott a nyomában csakis a romok találhatók. Ahol a tűz nem pusztít, a víz fog mindenütt pusztítani. A két elemnek a nyomai ma már minden egyes kontinensen megtalálhatók A tűz az aszályban, szárazságot sújtó területeken az öngyulladásos alapokon terjedve az erdős és huzatos területeken pusztít, amelyek a globális felmelegedést egyre jobban fokozzák. A víz a hegyekben az északi és a déli sarkok örök hó és jégmezőit, a gleccsereket olvasztja, melyek során árvizek, belvizek, földcsuszamlásokat keletkeznek. Száz és száz milliók válnak hajléktalanná és kerülnek kilátástalan helyzetekbe. A tűz és a víz pusztító ereje a XXI. század folyamán globális jelleget fog ölteni, mely több, mint valószínű, hogy az idő vonatkozásában rövid távon be fog következni. Ma és a következő évtizedekben a XXI. század első felében az ipari forradalom 6. korszakának a megvalósításával a globális szennyezés megállításával a globális felmelegedés megállítható. Az ipari forradalom ötödik korszakából, a válság szakaszból, az emberi korszak kivezethető egy új korszak megvalósítása felé, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik. Ezt a korszakot a ma emberének, a mai politikai hatalomnak ön-ön magának kell megvalósítani, az emberiséget ebbe az irányba kell kivezetnie a fennmaradás érdekében. Baja, 2006. hó.nap Folytatjuk Orbán Mihály 06-79/325-914

II. Az ipari forradalom folyamán a XIX. és a XX. század időszaka alatt, a nemzetgazdaságokban, az ember által kialakult szennyező területek 1. Az ipar: a Föld nemzetgazdaságainak a fő fogyasztói termékeket előállító területe. Ágazatai állítják elő mindazokat a fogyasztói termékeket, melyek a lakosság, a társadalom számára szükségek. Így a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosság, a politikai hatalom és a turizmus számára. Nem utolsó sorban a hadiipar számára, amely ma a nagyhatalmi, világuralmi, egyeduralmi és világűr kísérleteket is szolgál. Az ipar minden ágazata fosszilis tüzelő energiákkal működik, milliárd és milliárd tonnányi fűtő, hajtóenergiákkal, nyersanyag felhasználásokkal működnek. Ezzel a tömeges energia és nyersanyag pazarló fogyasztással a globális szennyezés fő területei váltak a termelő ágazatokká. 2. A mezőgazdaság: az ember és az állatvilág tápláléka, előállító, termőterülete. Itt termeli meg az ember a háziállatok számára a kenyérgabonát, a háziállatok számára, takarmányokat, a zöldségféléket, a konyhakerti növényeket, a gyümölcsöket, a szőlőt, gyógynövényeket és egyéb fűszer és ipari növényeket. A mezőgazdasági területek növelésével az alkalmas művelési területeken a fásított erdős területeket letarolták, az állattartáson alapuló tanyás, kis és középparaszti gazdálkodási rendszereket felszámolták és rátértek a természetes növényvédelem helyett a vegyszeres mezőgazdasági termelésre. A tápanyag utánpótlást különböző műtrágyákkal, a termés növelése érdekében pótolják. A talajfertőtlenítést ugyancsak vegyszerek alkalmazásával fertőtlenítik a különböző gomba és vírusbetegségek ellen. A természetes növényvédelem alapját megsemmisítettük és helyette a vegyszeres növényvédelemmel tud csak a mezőgazdaság mindenféle élelmiszert megtermelni. Mivel a talaj élővilágát, működését megsemmisítettük a felszíni rovar és állatvilággal együtt, így a növények ellenálló képessége a minimálisra lecsökkent. A mezőgazdaság is globális szennyező területté vált, mert szennyezi a talajt, a felszíni és a felszín alatti vízrendszereket, a levegőt és magát a fogyasztó és a termelő embert és az állatvilágot. 3. A közlekedés: A XX. század második felében vált olyan szennyező területté, amelyek során felülmúlja az összes szennyező területeket. A működése kiterjed a szárazföldre, a légtérbe, a folyókra, a tavakra, a tengerre és az óceánokra. A katonai és haderőnemek mindhárom területre kiterjedtek Szárazföldi közlekedés: Különösen világviszonylatban nagy számban közlekednek a magántulajdonban lévő különböző személygépkocsik. Számuk kb. az egy milliárd környékén mozog. Ezeket követően több száz millióra mondhatók a tehergépjárművek, a kamionok, a tömegszállító autóbuszok, a munkagépek és egyéb gépezetek, a fogyasztói termelőterületeken. Valamint a kétütemű és négyütemű motorkerékpárok, a segédmotorok száma sem elhanyagolható. Szárazföldi közlekedés a kötöttpályás vasúti közlekedés, melyet a XX. század végére, úgy a személy, mint a teherszállítás terén az autó közlekedés visszaszorított. A vasúti közlekedés a többi közlekedési eszköz figyelembe vételével természetvédő közlekedési ág. A vízi közlekedési eszközök: a tavakon, a folyókon megtalálhatók a motoros halászbárkák, a szórakozást igénylő emberi közlekedő motoros eszközök, jachtok tömegei, személy és teherszállító motoros hajók, versenymotoros csónakok különböző típusai. -1-

A tengereken az óceánokon több ezer tonna teherszállító hajó, tankhajó. Az óceánokon a több ezer fős luxus személyhajók, melyek heteken keresztül szórakoztatják a kiváltságos igényeket kielégítő luxushajók utasait. A tenger és az óceán a partok mentén az ember luxusigényeit szolgálja. Kisebb és nagyobb jachtok, halászhajók, motoros eszközök száz és száz milliók szennyezik a vizeket és a légkört. Légi közlekedés: (Tájékoztatásként: A világ helyzete 1999. tanulmányból a II. Világháború folyamán az öt hadviselő fél 220 000 harckocsival és 780000 repülőgéppel vett részt a legpusztítóbb háborúban. A világ helyzete 1994 tanulmányban a hidegháború beszűntetése során a SZU. és az USA a közös megegyezések alapján 45000 harci repülőt 172 000 harckocsit, 2000 db hadihajót és tengeralattjárót szereltek le, melyek a túlbiztosított pusztítás részei voltak. Világ helyzete 1999. kiadvány szerint csak 1984-1995 között a harmadik világban 15000 tank, 27000 páncélos csapatszállító jármű, 1000 hadihajó és tengeralattjáró, 4200 harci repülőgép, 3000 helikopter és 43000 különböző típusú rakéta került a hadrendekbe. Az USA-ban 2001 szeptember 11-én bekövetkezett események során jelentették be, hogy a merénylet időszakában az USA légterében 4000 utasszállító repülőgép tartózkodott, egyenként 50-50 tonna hajtóanyaggal. Magyarországon a külügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy az ország felett naponta 1000 db utasszállító repülőgép halad át a légifolyosókon, egyenként kb. 60-70 tonna hajtóanyaggal feltöltve. Vajon ma hány százezer utasszállító és katonai repülőgép szeli át a Föld légkörét? Ezeken kívül megtalálhatók a magántulajdonban lévő repülőgépek, helikopterek és anyagszállító gépek. A jelenlegi szárazföldi, a folyami, a tavi, a tengeri, az óceáni és a légi közlekedés a nap bármely szakában, minden egyes évszakban, állandóan, szünet nélkül szennyezés alatt tartja az egész föld-kerekségét, az üvegházhatás magasságáig. Ez ma már nevezhető szuper globális szennyezésnek. Az ember, a politikai hatalom nem tud, vagy nem is akarja tudomásul venni azoknak a tüzeknek, erdő és bozóttüzeknek, árvizeknek, belvizeknek az okozóját, a globális felmelegedést. 4. A lakossági és a munkahelyi szennyezések: amelyek ma a pazarló fogyasztói termelés és a pazarló fogyasztásnak a következményei, melyek ma a fogyasztói termékek csomagolt anyagaiból elhasznált, megunt termékekből és egyéb hulladékokból erednek. Itt megtalálható a papír, a műanyag, a fém, a fa, a bőr, a textil és egyéb összetevő anyagoktól és a konyhai hulladékokból. Ezeknek a hulladékoknak a radikális csökkentése, megszűntetése szükségszerűvé teszi, hogy a fogyasztói termelők mindenütt a fogyasztói termékek mindennemű csomagoló anyagait vissza kell, hogy vásárolják a kereskedelmen keresztül és újból felhasználják. Lehet az papír, műanyag, fém, bőr, textil vagy elhasznált, megunt fogyasztói termékek. A fogyasztói lakosság minden egyes csomagoló anyagot a boltokba visszaszállítva, a boltok vissza kell, hogy vásárolják, melyeket a kereskedelem visszáruként szelektál és a termelőknek visszaszállít. A vissza nem vásárolható hulladékokat a fogyasztó lakosságnak teljes szelektálással kell gyűjteni és elszállítani. A szennyvizek területén a legnagyobb gond a különböző tisztító és karbantartó anyagok, tisztítószerek, mosó és mosogatószerek, festékek, tömítő anyagok, ragasztók és veszélyes hulladékok használata, melyek a szennyvizekkel a felszíni folyóvizekbe kerülnek. A legnagyobb szennyezésre, a pazarló fogyasztásra bíztató terület, az úgy is mondható, hogy ipari ágazat, a REKLÁM HADJÁRAT. Ma már minden egyes hírközlő eszközön a TV, a rádió, napi és hetilapok, folyóiratok, tanulmányok, könyvek, falragaszok, fényárral ellátott reklámtáblák az épületeken, közjárműveken, ingyen újságokban, szórólapokon ingerelnek, hívnak a pazarló anyagfogyasztás, a szennyezés felé. A reklámhadjáratot le kell korlátozni, végül meg kell szűntetni. Az áru reklámozza magát a boltokban és az üzletekben. -2-

5. A politikai hatalom: A tőkés kapitalista társadalmak nemzetgazdaságainak a különböző pártok által működtetett politikai hatalmak az adófizetőktől behajtott adókból befolyt adóösszegeket a hatalom a költségvetésekben a nemzetgazdaságok termelőágazataihoz elosztva anyagilag támogatja a fogyasztó termelőágazatokat, szolgáltatásokat, úgyis, mint a globális szennyező ágazatokat. Így vált a politikai hatalom mindenütt ezen a társadalmi rendszerekben közvetve a globális szennyezés fő ágazatával. Ez a jelen társadalmi rendszer, az ipari forradalommal együtt minden egyes nemzetgazdaságban alapja a tőkés, kapitalista rendszernek. A politikai hatalomban a négyévenkénti ciklusváltás hajtómotorja a termelőerők fejlődésének, melyek jelenleg túlélték önmagukat és kialakult a globális felmelegedés korszaka, mely hosszú távon az emberi korszak befejezését jelenti a XXI. század folyamán. Azonban a század első felében egy lehetőség van az átalakulásra, hasonló formában, mint az 1800-as évek elején volt a feudalista társadalom átalakítására, vagy 1990-es évek során a szocialista társadalomi rendszer változtatására, amelyek békességben átalakultak. A jelen társadalmának a politikai hatalomnak, a nemzetgazdaságoknak ön-ön maguknak kell az egész társadalmi rendszert egy új korszak megvalósítása felé vezetni és irányítani, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik, mely a TERMÉSZET, AZ ÉLŐVILÁG, AZ EMBER FORRADALMI korszaka. Az új korszak elérése a magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi, tudományos, gazdasági, kulturális, társadalmi szerkezetváltással érhető el a globális felmelegedés megállítása, a globális szennyezés megállításával, gyermekeink, unokáink, dédunokáink és a jövő generációk fennmaradásáért, míg a természet ezen a bolygón az élet fennmaradására lehetőséget ad, míg a Nap az éltető sugarait a bolygónkra ontani tudja. 6. A turizmus: a XX. század második felében a közlekedési eszközök fejlődésével és növekedésével globális szennyező iparággá alakult minden egyes nemzetgazdaságban. A közlekedési igények szerint és az emberi igények alapján húzóágazattá fejlődött. Az emberi kíváncsiság, a szórakozási vágy, az ismeretek bővítése vonzóvá teszi mindazokat az üdülő területeket, melyek a bolygónk területén megtalálhatók. A tengerek, az óceánpartok és szigetek, és mindazok a természeti tájak, melyek széppé teszik a természetet és az élővilágot. A hegyek, a völgyek, állat és növényvilágot, folyókat, tavakat, zuhatagokat, barlangokat és mindazokat a természeti, élővilági csodákat, melyek ezen a bolygón megtalálhatók. Sőt, mi több, húsz millió dollárért egy hetes világűr séta is lehetséges. Ma már nincs a földön olyan távolság, melyet nem lehet elérni. Utazhatunk kerékpárral, motorral, autóval, autóbusszal, vízi járművekkel és utasszállító repülőgéppel. Nos, ezeknek az élvezeti, szórakozási igényeket kielégítő szennyező, pazarló szórakozásnak milyen káros hatásai vannak a természetre és az élővilágra, az a ma kérdései között a legutolsó helyen szerepel. A lényeg az, hogy jól érezzük magunkat a szabadságunk ideje alatt. Hiszen ezen a bolygón minden megtalálható, melyek az emberi igényeket messzemenőleg kielégítik. Hogy ezek a dolgok mibe kerülnek, az senkit sem érdekel. Nézzünk meg egy pár érdekes dolgot. Egy személyautó előállítása 1500 liter olaj felhasználása és mire az autó roncstelepre kerül, tíz köbméter hajtóanyagot éget el. = 11,5 köbméter égéstermékkel. Egy utasszállító repülőgép egy útja során 60-70 tonna hajtóanyagot éget el. = 60-70 tonna égéstermékkel az üvegházhatás magasságában. Az üdülőhelyeken szennyezik a természetet, az élővilágot, zavarják és károsítják az ökológiát és az ökoszisztémát. A közlekedési utak milliárdokba kerülnek, stb. Számtalan helyet lehetne még felsorolni. A közlekedés és a turizmus a nemzetgazdaságokban első helyen vezet a szennyezés, a globális szennyezés területén. Sőt, mi több, meghaladja a szennyező területek összességét. -3-

A XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik és a negyedik szakaszával alakul ki a nemzetgazdaságok területén folytatott szennyezéssel a világméreteket öltő globális szennyezés és következményeként a globális felmelegedés, amely az emberi korszak végét is jelenti. Az együtthatás: A nemzetgazdaságok termelőerőinek fejlődésével jelentkezik az együtthatás, melyek fokozzák a fogyasztói termelést, valamint minden területen a szennyezéseket. a, A globális szennyezés alakulását és a végsőkig való kialakulását. Mentől jobban fejlődnek a nemzetgazdaságokban a termelőerők, velük együtt növekszik a fogyasztás és szennyezés is. És ennek végső következménye lett a globális felmelegedés kialakulása b, Az energia és nyersanyagfogyasztás ugyancsak együtt jár a nemzetgazdaságok terén a termelő erők fejlődésével, valamint az ipari forradalom piacgazdaságával, a kereslet és kínálat üzletpolitikával. Következménye, hogy a lelőhelyek látótávolságban, rövidebb vagy hosszabb időn belül kimerülnek. c, Népesség alakulása: a XX. század folyamán a század elejétől 1,6 milliárdról 6,5 milliárdra növekedett a világ népességének a száma, amely a növekedés négyszeresét jelenti a XX. század végére. Népesség növekedés az minden egyes országban jellemző volt és így ez a hatás a fogyasztói termelés és a fogyasztást is alapon négyszeresére növelte, kivéve az I. és II. Világháború és a 40 évig elhúzódó hidegháború folyamán, valamint a fogyasztói és a jóléti társadalmak kialakulásával. A három terület a fogyasztói termelést és fogyasztást is megsokszorozta, melyeknek következménye lett a globális felmelegedés kialakulása. Mindhárom terület döntő mértékben együtthatott mindazokra a globális gondokra, melyek a XX. század folyamán kialakultak. Baja, 2006. hó..nap Folytatjuk Orbán Mihály 06/79-325-914

III. Települések visszafásítási, erdőfejlesztési programja Az ipari forradalom folyamán, az egész Kárpát medencében, a medencét körülvevő hegységekben, - a Kárpátok, a Mátra, a Német - középhegység, az Alpok, a Dinári és a Balkán hegység az erdők áldozatul estek az ipari forradalom tevékenységének. A mezőgazdaság területi térhódítása, ahol csak mezőgazdasági termelésre alkalmas terület volt található, ott az erdőket leszűkítette vagy teljesen letarolta. A hegyoldalakon mezőgazdasági vagy szőlő és gyümölcsös területeket alakított ki. Településeket, falvakat, városokat hozott létre, úgy a hegyoldalakon, hegyekben, hegyek hátságain, melyeket itt is pókhálószerű autóutakkal, autópályákkal kötött össze. Ezeken kívül luxus célokra, üdülésre, szórakozásra alkalmas területeket foglaltak el, amelyeknek ugyancsak az erdők estek áldozatul. A Kárpát-medencében lecsapolták a mocsarakat, a folyókat leszabályozták, hogy minél nagyobb területet vehessen birtokba a mezőgazdaság vagy valamely ágazat, vagy az urbanizációs folyamatban újabbnál újabb településeket tudjanak létrehozni. Ez a helyzet nemcsak a Kárpát-medencére és a környék hegyvidékeire vonatkozik, hanem bolygónk összes szárazföldi területeire, valamint a tengerek és az óceánok összes szigetvilágára. Az ipari forradalom folyamán az ember az emberi butaságokra a butaságok halmazatát követte el, nem látott mást, mint csak a forradalom célját, a fogyasztói és a jóléti társadalom elérését, kialakulását. A következményekkel nem számolt, mint ahogy nem számol ma sem. Igen, a bolygó el tud viselni minden megpróbáltatást, de az élővilág rajta él és az már kétséges, hogy ezt a globális felmelegedést az élővilág és maga az ember el fogja -e viselni. A másik érvelés, hogy a gondokat az utódok meg fogják oldani, hiszen mi is megoldottuk. Nos, a kérdés az, hogy lesz-e mit és lesz-e kinek megoldani. Az ember az ipari forradalom folyamán a természetet és az élővilágot saját környezetévé alakította át és a bioszférát technoszférává változtatta meg. Az ember úgy véli, hogy a természetnek és az élővilágnak uralkodója lett, szabályozója és irányítója, céljainak elérése érdekében tudja véglegesen beállítani, sőt más bolygókat is a szolgálatába fog majd állítani. A programnak a fő célkitűzése a visszafásítás, erdőfejlesztés terén, a településeken, a külterületeken, a mezőgazdasági területeken, autóutak, autópályák mentén, nagy lombozattal rendelkező fákkal fasorok, erdősávok, erdőcsoportok, új erdőterületek telepítése, létrehozása. Helyre kell hozni a növényvilág, a folyók, a tavak, a tengerek, az óceánok, a légkör, a bioszféra, természetes egyensúlyát és ezzel biztosítani a bolygón az élet, az élővilág és magának az embernek a fennmaradását a jövőben még évezredekig, évmilliókig. Ennek a feltételei még kb. fél évszázadig megvannak, csak cselekedni kell, a súlyos hiba, melyet az ember az ipari forradalommal elkövetett, helyrehozható. Gyermekeinket, kik ma még az iskolák padsoraiban ülve tanulnak, erre a szülőknek, az iskoláknak, a politikusoknak, a hatalomnak, a tudománynak, a társadalomnak fel kell készíteni, hogy fennmaradásukért ezt a hibát ki tudják védeni. A program végrehajtásával növekednek a fásított és az erdős területek, melyeknek következtében az ökológia, az ökoszisztémák, az állatvilág is felerősödik, lehetőség nyílik a kibővített vegyszermentes mezőgazdasági termelésre, melynek következtében egészségesebb táplálkozásra is lehetőség nyílik az ember számára. -1-

De ugyanez vonatkozik megyei és országos szintekre, hogy ott is a több éves költségvetést emésztenék fel a programok és így ez egyáltalán a világon sehol sem járható út. Ezért célszerű a jelen program alapján a telepítéseket megoldani. Az ifjúságot, a tanuló diákokat és a szülőket, a nagyszülőket kell az élvonalba állítani, mert elsősorban gyermekeink, unokáink, dédunokáink életének e bolygón való fennmaradásáról van szó. Van egy régi jelszó, amely már 30 éve a stockholmi konferencián is az egyik környezetvédő tudós szájából elhangzott: A TERMÉSZETET ÉS AZ ÉLŐVILÁGOT MEG KELL TANULNI SZERETNI ÉS VÉDELMEZNI KELL! Magyarország erdői évente kb. 350 milliárd m 3 oxigént gyártanak. Egy 25 méter magas, 15 méteres korona átmérőjű 1600 m 2 levélfelületű, 100 éves fa óránként kb. 2,5 kg szén-dioxidot von el és 1,7 kg oxigént bocsát ki. Megfigyelték, hogy egy 1000 m 2 összlevélfelületű tölgyfa óránként két kg szén-dioxidot alakított át szerves anyaggá. Egyetlen falevél 50-100 mg/nap szén-dioxidtól tisztítja meg a levegőt. Egy 115 éves bükkfának kb. 200 ezer db levele van. Egy ember évi oxigénszükségletének a fedezésére 150 m 2 levélfelület lenne szükséges, ezzel szemben a nagyvárosokban mindössze 30-40 m2 zöldfelület jut egy emberre Egy száz éves fa óránként 2,5 kg szén-dioxidot dolgoz fel és 1,7 kg oxigént bocsájt ki. Ha ezeket az adatokat egy harminc éves fa éveivel megharmadoljuk, akkor a szén-dioxid esetében 83 gr. feldolgozást jelent. Az oxigén esetében 56 gr. oxigén kibocsájtást jelent. Egy autópálya mentén mindkét oldal 50-50 m széles erdősáv egy km-en napi 33 t szén-dioxidot dolgoz fel és 21 tonna oxigént bocsájt ki a légkörbe. A számításokat tovább lehet folytatni nagyobb területekre, melyek alapján következtetni is lehet, hogy az erdők mire képesek az ökológia helyreállításában. Kivonat, a szerzői joggal ellátott Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programjából : Lényege: A településeken az utak, utcák, mindkét oldalt fasorok, parkokban, tereken, szabad területeken erdőcsoportokat, gazdasági, fogyasztói termelő szabad területein közintézmények szabad területein, közintézmények és magán területeken egyedüli fákat, facsoportokat kell telepíteni. Települések külterületein: mezőgazdasági gabonatermő, zöldség termelő, gyümölcs és szőlőtermelő területeken a dűlőutak mentén mindkét oldalt egy vagy több soros fásított területeket, szélfogó erdősávokat kell kialakítani. Gazdasági intézmények, raktárak, feldolgozó üzemek, állattartó, takarmányokat feldolgozó üzemek szabad területein, facsoportokat, az építmények környékén erdőcsoportokat kell kialakítani. Új erdős területeket kell kialakítani azokon a területeken, melyek mezőgazdasági, gyümölcs és szőlőtermelésre nem alkalmasak vagy a gyengén termő területeken is. Az autóutak mentén mindkét oldalon egy vagy több soros fákat kell telepíteni. Autópályák mentén mindkét oldalt erdősávokat, az elválasztó sávon fasorokat kell telepíteni. A programot az óvodás gyermekektől kezdve az általános és középiskolás diákok, valamint a főiskolás és az egyetemi hallgatók térítés mentesen hajtsák végre, mert az elkövetkező évtizedekben, és azt követően is az ő fennmaradásukat szolgája ezen a bolygón. -2-

Az iskolák a településeken, külterületeken, autóutak, autópályák mentén védnökséget vállalnak, hol vállalják telepítések végrehajtására a diákokkal, a tanárokkal, a szülőkkel és a nagyszülőkkel. A diákokat, a szülőket, a nagyszülőket az iskolák szaktanárai, tanárok készítik fel a szaporító anyagok begyűjtésére a magvak ültetésére, facsemeték előnevelésére és a végleges telepítésre. A szaporító anyagokat a diákok önállóan a településeken, valamint kirándulások alkalmával olyan területeken gyűjtik össze, hol megfelelő erdős területeken a különböző fafajok szaporító anyaga, magvak találhatók. Ezekre a kirándulásokon megfelelő szakemberek, szaktanárok irányítása mellett gyűjtik be a szaporító anyagokat. A diákok a magvakat 450 grammos tejfölös műanyag poharakban, az iskolákban, odahaza a lakásokban, a szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt vagy külön-külön mindegyike telepít egy vagy több pohárban. Ezen kívül a szülők, nagyszülők a munkahelyeken, irodákban, a képviselők vagy a miniszterek is telepíthetnek fejenként több pohárban is. Ezen kívül az önkormányzatok irodáiban is telepíthetők. Ha kedve van a polgármester úrnak, ő is telepíthet. A csemeték kitelepítése előnevelésre A diákok a lakótelepeken, a parkokban, tereken, alkalmas helyeken előre elkészített területekre telepítik a csemete állományt előnevelés céljából, mint egy 2-3 éves nevelésre. Családi házaknál, kiskertekben. Külterületeken a földtulajdonosok a birtokaik egy védett területére. Minden egyes településnek rendelkeznie kell kb. egy 8-10 hektáron újonnan kialakított faiskola teleppel, amely lehetséges az önkormányzatok tulajdonában lévő földterületen vagy valamely nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó területen, amely ugyancsak lehet a gazdaság támogatása mellett kialakított területen. A településeken azokat a csemete állományokat szállítják ide előnevelés céljából, melyeket a településeken nem tudnak előnevelés céljából telepíteni. Ilyenek, pl. az iskolák, munkahelyek, és egyéb területeken telepített facsemeték. A diákok a településeken a pedagógusok felügyelete mellett megállapítják utak és utcák, parkok, terek és üres területekre, hogy milyen fajtából, mennyi előnevelt faállomány szükséges és megfelelő szervezéssel ott is végrehajtják a gazdák, a földtulajdonosokkal együttműködve a telepítéseket. A Föld Kontinenseinek Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége F. K. V. EF. SZ. Európa Visszafásítási Ázsia Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége Erdőfejlesztési Szövetsége E. V. E. F. Sz. Azs. V. EF. Sz. Afrika Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége AF. V. EF. Sz. Amerika Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége AM. V. EF. Sz. Ausztrália Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége Au. V. EF. Sz. -3-

A Visszafásítási és az Erdőfejlesztési program előnyei: A felkészítések során a ma és a jövő ifjúsága megismerheti a természetnek, az élővilágnak mindazokat a területeit, amelyek az elkövetkező évtizedekben az élet fennmaradását ezen a bolygón szolgálják. Meg kell valósítani azt a jelszót, hogy a "természetet, az élővilágot meg kell tanulni, szeretni és védelmezni" Az újonnan telepített, fásított, erdősített területekkel megvalósulhatnak a világ minden területén, a szárazföldön, a folyók, a tavak, a mocsarak, a tengerek mentén az ökológia és az ökoszisztéma helyreállításának a lehetőségei, és kialakulhat az élelem termelése terén az élővilág természetes védelme. A növény és az állatvilág számára kialakulhat a vegyszermentes termelés minden területén. Helyreállhat, helyre áll a növényvilág, többek között az erdők területén a globális fotoszintézis, mely szabályozza az üvegházhatást, amelyek során feldolgozza mindazokat a szén-dioxidokat, melyek képesek a globális felmelegedést kialakítani. Az erdők szabályozzák a légkör és az időjárás alakulását, a hegyes területeken csökkentik az árvizek és a belvizek kialakulását, menedéket adnak a bolygó számos állatvilágának és elősegítik a növényvilág és az ember által kialakított mezőgazdasági termékek természetes növények védelmét. Az erdők gyökérzete a talajból vizet vesz fel, és a gyökérzetek megkötik a talajt és megakadályozzák, hogy az eső, a szél, a tengerekbe mossák a talajt. Hozzájárul a Nap és bolygónk kapcsolatához. Az erdők a globális éghajlat egyensúlyát biztosítják. A trópusi őserdőknek és esőerdőknek köszönhető a bolygónk biológiai sokszínűsége, az ökológia, az ökoszisztémák fennmaradása, az időjárás alakulása, szabályozása, az esőredők alakítása alapján. A Földön élő fajok fele, egyes szakértők szerint több mint 90 %-a e területeken talál otthon. A fásítási erdőfejlesztési program azt a pusztítást, amelyet az ember ezeken a területeken végez a programmal megállíthatja. Mi a teendő? A ma emberének az iskoláknak, a pedagógus társadalomnak, a szülőknek, a nagyszülőknek fel kell készíteni a gyermekeiket, az unokáikat, a dédunokáikat, az életük fennmaradásának a lehetőségeire, s mindazoknak a globális gondoknak a megoldására, megállítására, amely az ő életük, utódaik, és a jövő generációk fennmaradását még sok milliárd évig a természet biztosítani tudja. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS MEGÁLLÍTÁSA!!!. Meg kell tanítani az embert egy új korszak kialakítására, hol az ember beleilleszkedik a természet és az élővilág törvényeiben. Megvalósítja mindazokat az előnyöket, amelyeket az erdők fejlesztésének a megvalósítása folyamán ezek a területek megadnak a számára, az ökológia, az ökoszisztéma és a természetes növényvédelem tud biztosítani. Szorosan idetartozik a népesség születés szerinti szabályzása, amelyet az embernek saját magának kell, hogy biztosítson az ön-ön magának a fennmaradásért. A természet több milliárd évvel ezelőtt az élővilág fennmaradását úgy szabályozta, hogy egy faj vagy populáció a másik számára ne tudjon túlszaporodni. Az embernél a természet ezt nem oldotta meg, bízván abban, hogy elég értelmet, gondolkodási lehetőséget, cselekvési szabadságot kapott, oldja meg ha fenn akar maradni ezen a bolygón. Az embernek tudomásul kellene venni, hogy az erdők azok nem ipari nyersanyagok, hanem előtérbe kell helyezni a biológiai, az ökológiai és az ökoszisztémai értékét és aszerint cselekednie. A politikai hatalomnak, a médiáknak és az egész társadalomnak ezt a fásítási, erdőfejlesztési programot segíteni, támogatni kell anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ezt a Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programot településről településre, városról városra, megyékről megyékre és az egész országra országról az országokra, egész Európára, Európáról a kontinensekre terjeszteni kell, és ezzel lehetőség nyílik a globális felmelegedés megállítására. -4-