Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

Hasonló dokumentumok
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Vajdasági vízhiány probléma

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Mezőgazdasági számla

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

Mezőgazdaság számokban

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Többet, jobban, kevesebből!

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

2009/19 Terménypiaci előrejelzések , Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését

Mezőgazdaság számokban

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

Ötmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,

III. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

Útmutató a DriDanube kérdőív kitöltéséhez

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az agrárágazat aktuális kérdései. Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium március 9.

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás. KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017.

Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

A 2012-es szezon értékelése

SOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter,

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai


Globális változások lokális veszélyek

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os

Magyarország éghajlatának alakulása a január-augusztus időszakban

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás:

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást.

A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága A hazai vízfogyasztás 35%-a a mezőgazdasági vízfogyasztás. Ennek 27-28%-át teszi ki az öntözés. A Water Retainer (VízŐr)-rel jelentős mértékű öntözővízmegtakarítás érhető el, ami hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthatóbb, a környezetet kevésbé terhelő, biztonságos mezőgazdasági tevékenységet folytassunk. A növénytermesztésben a termésmennyiséget limitáló környezeti tényezők közül térségünkben az aszály a legjelentősebb, mivel a vízhiány gyakran párosul igen magas, néha extrém magasságokat elérő hőmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különböző fejlődési (fenológiai) fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz szántóföldi és kertészeti növényeinknél, szőlőinkben, gyümölcsöseinkben. Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 6 százalékát is meghaladta. Az aszálykár következtében 212-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 3 milliárd forint veszteséget okozott. Sajnos 213 időjárása a kukorica tenyészidejében hasonlított 212-éhez, a különbség csak az, hogy 213 eleje belvizes volt. Az is megállapítható, hogy Magyarországon csak a csapadékosabb években volt pl. a kukorica országos termésátlaga 6,5-7,5 t/ha, aszályos években azonban 4 t/ha alá csökkent és nem biztos, hogy ennek csak a klímaváltozás az oka. Utóbbi feltevést erősíti, hogy a NÉBIH kísérleteiben elért termésnek még a 6 százalékát sem éri el az országos átlag! 2

Az aszály és az aszálykárok mérséklésének lehetősége régóta foglalkoztatja az agronómiával, növénytermesztéssel foglalkozó szakembereket, vállalatokat. 1995-ben már az aszálykárok enyhítését sürgette az agrárkamara. Az 1995. augusztusi adatok azt mutatták, hogy a már betakarított termésben az aszály okozta kár meghaladta a 1 milliárd forintot, a még be nem takarított termésnél meghaladta a 37 milliárd forintot előzetes becslések szerint. 1997. 11.11.-én közölte a hírt az MTI, hogy a : A szokatlanul csapadékos nyarat augusztus közepétől mindmáig tartó hosszú szárazság követte. Ekkor a csapadékmentes napok száma több mint 45 nap volt. 2-ben is évszázados rekord dőlt meg, mert ezt megelőzően 1 évig nem fordult elő egyazon esztendőben szélsőséges belvíz és aszály egyszerre. 21-22 tele is úgy vonult be az időjárási történelembe, hogy a megelőző 7 év legszárazabb tele volt, ami a vegetációs időszakra komoly aszályt sejtetett! 23-ban már százmilliárdos aszálykárokkal számoltak országszerte, a kormány aszály sújtotta területnek nyilvánította az alföldi területeket, ahol az átlagosnál nagyobb mértékű szőlő- és gyümölcstermés kieséssel kellett számolni. Ugyanebben az évben kalászos gabonából több mint egymillió tonna, őszi búzából kb. 8 ezer tonna kieséssel számoltak a szakemberek. Bármely évszakban alakuljon is ki az aszály, a legveszélyesebb mindig a vegetációs időszakban bekövetkező légköri és talajaszály együttes jelenléte. A kifejlesztett talajkondicionáló termék, a Water Retainer (VízŐr) az aszály kártételének nagyságát befolyásoló tényezők közül az evaporációt mérsékli, a talaj természetes víztartalmát több hónapig megtartja és szolgáltatja a növények számára. A kísérletesen bizonyított 3 hónapos hatástartam a magyarországi meteorológiai körülmények között, a vegetációs periódus legérzékenyebb idején segít elkerülni a kiszáradást. 3

A termék A Water Retainer (VízŐr) egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, amelyet kémiai, mikrobiológiai, illetve állattenyésztési, növénytermesztési szakemberek fejlesztettek. A termék azáltal, hogy megőrzi a nedvességet a talajban csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A Water Retainer (VízŐr) segít abban, hogy a talajban stabilabb nedvességszintet tartsunk fenn. Elősegítheti az adagolt tápanyagok hasznosulását és a talaj mikrobiológiai életéhez egészségesebb feltételeket biztosít. A megfelelő és egészséges élelmiszer előállítás érdekében alapvető prioritást kell hogy élvezzen a megfelelő adaptáció a környezeti változásokhoz. Ennek felismerése volt az egyik legjelentősebb hajtóerő számunkra, amikor belekezdtünk a kutatásokba és kifejlesztettük a Water Retainer (VízŐr) talajkondicionáló vízmegtartó készítményünket. A termék organikus alapú és azáltal, hogy csökkenti a talaj párolgását (evaporációját), alkalmazásával akár 5%-al csökkenthetjük az öntözési költségeket szántóföldi növények-, zöldségek-, szőlő- és gyümölcs vagy akár még gombatermesztés esetében is. Öntözetlen művelésben történő alkalmazás esetén jelentősen akár 1-2-szer megnő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés ideje, ezáltal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható. A Water Retainer (VízŐr) másodlagos pozitív hatást is gyakorol a talajéletre. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj kiegyensúlyozottabb vízháztartása következtében javulhat a műtrágyák hasznosulása, intenzívebbé válik a talajlakó mikroorganizmusok működése. Mindezek csökkentik a költségeket és a termelés időjárás okozta kockázatait. 4

Várható gazdasági hasznosság Vállalatunk különböző növénytáplálási termékek fejlesztésével és kereskedelmével foglalkozik. Valamenynyi termékünk fenntartható, környezetbarát, ugyanak- Várható gazdasági hasznosság kor Vállalatunk hatékony különböző növénytáplálást növénytáplálási termékek tesz fejlesztésével lehetővé. és kereskedelmével A fejlesztéseink alakulásának tervét az árbevételen keresztül növénytáplálást tesz lehetővé. A fejlesztéseink alakulásának tervét az árbevételen keresztül a következő diagram diagram szemlélteti: foglalkozik. Valamennyi termékünk fenntartható, környezetbarát, ugyanakkor hatékony szemlélteti: 7 6 5 4 3 2 1 Alpha-Vet Növénykontáplálási Üzletág Árbevétel struktúrájának tervezett alakulása Árbevétel ZP Árbevétel VízŐr A potenciális felhasználók által használt területnagyság belföldön és az átlagos vegetációs öntözési költségek adatsorából egyértelműen látható a Water Retainer (VízŐr) gazdaságossága, hiszen az egy hektárra jutó költség még önálló kijuttatás esetén sem haladja meg 35-4 ezer forintot. Ez a költségszint ipari 2 2 18 18 16 16 14 14 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 Terület Terület ha ha Az Alpha-Vet Növénytáplálási Üzletág termékeinek Az Alpha-Vet Növénytáplálási Üzletág termékeinek növekedési terve növekedési terve 214. 215. Gazdasági 216. évek 217. 218. Gazdasági évek Terület ZP Terület Vízőr Terület ZP Terület Vízőr növényeknél, szántóföldi zöldségeknél könnyedén vállalható, biztonságot és tervezhetőséget ad. Az egyik legnagyobb bizonytalanságtól szabadítja meg a használót, nevezetesen, hogy mennyi eső és mikor fog esni. Ha a Water Retainer (VízŐr) tervezett területi részesedését a megtakarítható öntözővíz mennyiségével vetjük össze, a következő összefüggést kapjuk: A potenciális felhasználók által használt területnagyság belföldön és az átlagos vegetációs öntözési A költségek potenciális adatsorából felhasználók egyértelműen által használt látható területnagyság a VízŐr gazdaságossága belföldön és az,hiszen átlagos az egy vegetációs hektárra öntözési jutó költség még önálló kijuttatás esetén sem haladja meg 35-4 ezer forintot. Ez a költségszint ipari költségek adatsorából egyértelműen látható a VízŐr gazdaságossága,hiszen az egy hektárra jutó növényeknél, szántóföldi zöldségeknél könnyedén vállalható, biztonságot és tervezhetőséget ad. Az költség még önálló kijuttatás esetén sem haladja meg 35-4 ezer forintot. Ez a költségszint ipari egyik legnagyobb bizonytalanságtól szabadítja meg a használót, nevezetesen, hogy mennyi eső és növényeknél, szántóföldi zöldségeknél könnyedén vállalható, biztonságot és tervezhetőséget ad. Az mikor fog esni. egyik legnagyobb bizonytalanságtól szabadítja meg a használót, nevezetesen, hogy mennyi eső és mikor Ha a VízŐr fog esni. tervezett területi részesedését a megtakaríthatóöntözővíz mennyiségével vetjük össze, a következő összefüggést kapjuk: Ha a VízŐr tervezett területi részesedését a megtakaríthatóöntözővíz mennyiségével vetjük össze, a következő összefüggést kapjuk: Megtakaítás Megtakaítás E Ft E Ft 35 3 35 25 3 2 25 15 2 1 15 1 5 Megtakarítás alakulása a Vízőrrel az alkalmazásba bevont területek függvényében Megtakarítás alakulása a Vízőrrel az alkalmazásba bevont területek függvényében Megtakarítás öntözési költség/ha VízŐrrel E Ft-ban Terület Vízőr Megtakarítás öntözési költség/ha VízŐrrel E Ft-ban Terület Vízőr 7 6 5 7 4 6 3 5 2 4 Terület ha Terület ha 1 3 2 1 5