Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) ek és felvételek aránya az átlag létszámhoz viszonyítva, százalékban (teljes minta) 2 2 1 A diagram érzékletesen mutatja be, hogy az egészségügyben, a gazdaságiműszaki területen dolgozók elvándorlása (fluktuációja) a vizsgálat időszakban folyamatosan növekszik. Megállapítható, hogy a tendencia 2011. évben felerősödött. Tekintettel arra, hogy 2012.-ben sajnálatos módon nem következetett be olyan intézkedés, amely a folyamatra pozitívan hatott volna prognosztizálható, hogy ebben az évben az elvándorlás tovább erősödik. Látható, hogy mindhárom vizsgált évben a felvételek aránya alacsonyabb volt, melynek az a következménye, hogy az ellátandó feladatok teljesítéséhez minimálisan szükséges létszám rövid időn belül már nem fog rendelkezésre állni. Föl kell hívni a figyelmet arra, hogy az egészségügyi intézményekben ellátandó gazdasági- műszaki feladatok olyan speciális szakmai ismereteket igényelnek, amelyekkel az újonnan belépő munkavállalók nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek. Néhány példa ennek az állításnak az igazolására, hogy más szakterületekről megfelelő végzettségű munkavállalók csak hosszabb betanulási időt követően válnak alkalmassá az önálló munkavégzésre:
speciális egészségügyi anyagok ismerete speciális egészségügyi technológiák ismerete speciális gépek, műszerek üzemeltetése, amelyek kizárólag csak az egészségügyben működnek sterilitási szabályok munkavégzés a betegellátás munkaterületein egészségügyi kontrolling, finanszírozási szabályok egészségügyi jog, speciális munkaügyi szabályozás csak az egészségügyben alkalmazott pénzügyi és számviteli folyamatok Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szükséges szakmai ismereteket és tapasztalatokat megszerzett munkavállalók elvesztése jelentősen hátráltatja a napi munkavégzést és végső soron betegellátási kockázatot is jelent. Érdemi béremelésben a gazdasági- műszaki területen dolgozó munkavállalók három éve nem részesültek. Jelentős bérfeszültséget okoz az, hogy a közvetlen betegellátásban dolgozó egészségügyi alkalmazottak 2012.-ben kaptak központi forrásból béremelést. Álláspontunk szerint e béremelési lehetőséget 2013. évben az egészségügyben dolgozó minden munkavállalóra szükséges kiterjeszteni, mert a kórház-üzem biztonságos működtetéséhez és a betegellátás tárgyi feltételrendszerének rendelkezésre tartásához az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi végzettségű munkavállalókra is nélkülözhetetlenül szükség van. A fentiekre hivatkozva az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete kezdeményezi, hogy az egészségügyben dolgozók körében 2013. évben a gazdasági- műszaki terület munkavállalói is részesüljenek központi forrásból finanszírozott, legalább 10 százalékos béremelésben. II. Az egyes gazdasági- műszaki szakterületek elvándorlási mutatói 2. Pénzügy számvitel A szakterület számára jelentős többlet feladat jelentett 2012. évben az államosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. A folyamatosan bővülő elvárásoknak és a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeknek csökkenő létszámmal kell megfelelnie a szakterületnek.
Fluktuáció alakulása (pénzügy - számvitel) 2 1 2 ek és belépések arányának alakulása (pénzügy - számvitel) 1 3. Anyaggazdálkodás A szakterületet igen magas arányú munkaerő mozgás jellemzi. A kiemelkedően magas elvándorlással szemben a felvételek aránya 2011.-ben csökkent az előző időszakhoz viszonyítva. Ez igen jelentős munkaerőhiányt eredményez. A munkaerőpótlást akadályozza az, hogy a szakterület magas szintű egészségügyi anyagismeretet igényel.
Fluktuáció alakulása (anyaggazdálkodás) 2 2 1 3 ek és belépések arányának alakulása (anyaggazdálkodás) 2 2 1 4. Informatika, kontrolling Ebbe a szakterület csoportba soroltuk az informatikai- és a kontrolling, valamint finanszírozási feladatokat ellátó munkavállalókat. Az e csoportba tartozók a számítógép üzemeltetés, illetve a hálózati üzemeltetés kivételével csak olyan feladatokat végzenek, amelyek kizárólag csak az egészségügyi ágazatban fordulnak elő. A magas szintű szakmai elvárások következtében az egészségügyben e területeken foglalkoztatott szakemberek viszont keresettek az
ágazaton kívüli foglalkoztatók részéről és ez megfelelő anyagi feltételek mellett (amelyek magasabbak az egészségügyben elérhető jövedelmekhez viszonyítva) fokozzák az elvándorlási szándékot. Fluktuáció alakulása (informatika, kontrolling) 14,00% 12,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 16,00% 14,00% 12,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% ek és belépések arányának alakulása (informatika, kontrolling) Ezeken a szakterületeken a felmérés adatai szerint elvben van lehetőség a munkaerő utánpótlásra, de figyelembe kell venni azt, hogy egy megfelelő szakmai végzettségű szakember képzése legalább 3 6 hónapot vesz igénybe, tehát a személycsere jelentős munkaerő kiesést indukál.
5. Humánpolitika, jog A vizsgálati csoportba a kórházak humánpolitikai-, munkaügyi- és bérszámfejtési feladatokat, valamint a jogi igazgatási feladatokat végző munkavállalókat soroltuk. Ebben a csoportban a legnagyobb arányú az elvándorlás. Fluktuáció alakulása (humánpolitika, jog) 3 2 2 1 ek és belépések arányának alakulása (humánpolitika, jog) 3 2 2 1 Látható, hogy az érintett szakterületeken van lehetőség az elvándorló munkaerő pótlására, de ezekben a munkakörökben is igaz, hogy a bonyolult jogi szabályozás, illetve az ágazati munkaügyi szabályok semmilyen más területhez nem hasonlíthatóan bonyolultak, a személyi változások akár hat hónapos kiesést is okozhatnak az érdemi munkavégzésben. Itt kell megjegyezni, hogy az államosítást követően a Központi Illetményszámfejtési Rendszer használatba vétele miatt a munkaügyi és bérszámfejtési szakterületeken nem szabadult föl munkaerő, sőt ellenkezőleg létszámbővítésre volt szükség. Ennek az az oka, hogy a KIR rendszer adatszolgáltatási lehetőségei jóval szerényebbek, mint amelyet a kórházi
menedzsmentek és a GYEMSZI joggal elvárnak. A rendszeres adatszolgáltatási és elemzési feladatok csak úgy teljesíthetőek, ha párhuzamosan a korábban használt, megfelelő részletezettségű információkat adó, munkaügyi- és bérszámfejtési rendszereket párhuzamosan használják az intézmények. 6. Műszergazdálkodás A műszergazdálkodási szakterület a korszerű egészségügyi szolgáltatások szempontjából stratégiai jelentőségű. Egyrészről azért, mert több mint egy évtizede a rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendőek illetve hiányoznak. Másrészről azért, mert a pályázati- és egyéb forrásokból esetenként mégis megvalósuló műszer beruházások révén olyan korszerű és magas technológiai szintet képviselő eszközök kerülnek be az intézményekbe, amelyek rendeletetés szerű működtetése magasan képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező szakembereket igényelnek. Az egészségügyi intézményekben jelenleg működő orvosi technológia átlagos életkora meghaladja a 10 évet. A technológiai fejlődés viszont felgyorsult, így az eszközök újabb és újabb típusait a gyártók évente viszik a piacra. Ennek az a következménye, hogy az átlagosan 5 7 éves (technológiailag elavult) típusokra már nem biztosítanak támogatást illetve alkatrész utánpótlást a gyártók. A régebbi típusú eszközök folyamatos működtetése ezért a kórházi szakemberekre hárul, az ő szakmai ismereteikre és tapasztalatukra alapozódik. A szakterületen 2011. évben mért 21 százalékos elvándorlás súlyos helyzetet jelez, amely sürgős intézkedést igényel. Fluktuáció alakulása (műszergazdálkodás) 2 2 1
2 ek és belépések arányának alakulása (műszergazdálkodás) 2 1 7. Épület üzemeltetés A szakterületre hasonló elvándorlási arányok jellemzőek, mint a műszergazdálkodásra. A két terület közötti különbség abban mutatható ki, hogy az épület üzemeltetés területén viszonylag könnyebb az elvándorló munkaerő pótlása. Azonban ezen a szakterületen is fontosak a speciális egészségügyi ismeretek, mivel az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos feladatokat jellmezően olyan munkaterületeken is el kell végezni, ahol folyamatos betegellátás zajlik. Így a munkavállalóknak a higiéniai és sterilitási szabályok szigorú betartása mellett kell dolgozniuk és sok esetben speciális technológiákat kell alkalmazniuk amelyre az új belépő dolgozók csak betanulási idő után lehetnek alkalmasak. Az épület gépészeti rendszerek (levegő ellátás, légszűrés, orvosi gáz ellátó rendszerek, folyamatos és biztonsági energia ellátás) olyan speciális szakterületek, amelyekre képzett szakemberek felvétele nem lehetséges, így az egészségügyi intézményekben alkalmazott technológiát a felvételt követően a munkahelyen kell elsajátítani.
Fluktuáció alakulása (épület üzemeltetés) 2 2 1 2 ek és belépések arányának alakulása (épület üzemeltetés) 2 1 8. Élelmezés, textil ellátás E szakterületeken a legnagyobb arányú a kiszervezés. Ebbe a csoportba tartozna még az épület takarítás és az őrzés védelem is, de a magas arányú kiszervezés miatt ezekre a szakterületekre vonatkozóan értékelhető adatszolgáltatást nem kaptunk. Az élelmezés és textil ellátás területén is jelentős mértékben növekedett az elvándorlás 2011.-ben. A megelőző időszakban az elvándorlás és az új munkaerő felvétele viszonylagos egyensúlyt mutatott, de 2011.-re a munkaerő pótlás aránya jelentős mértékben csökkent, ami az érintett szakterületek jelentős létszám hiányát prognosztizálja. Ezt a folyamatot célszerű megállítani.
Fluktuáció alakulása (élelmezés textil ellátás) 2 2 1 2 ek és belépések arányának alakulása (élelmezés, textil ellátás) 2 1 9. Egyéb gazdasági- műszaki szakterületek Az egyéb (az előzőekben nem elemzett) szakterületekre is az általánosan meghatározó fluktuáció növekedés jellemző
Fluktuáció alakulása (egyéb szakterületek) 2 1 2 2 1 ek és belépések arányának alakulása (egyéb gazdasági- műszaki szakterületek) III. A felmérés módszertana Az Egyesület kérdőívet küldött tagságán keresztül az egészségügyi intézmények számára. Az adatszolgáltatásban három év (2009, 2010, 2011) évek adatait (átlag létszám, kilépők száma, belépők száma) kértük be szakterületenkénti csoportosításban. Összesen 34 egészségügyi szolgáltatótól kaptunk érdemi visszajelzést, az alábbi bontásban: Országos intézetek 4 Megyei kórházak 5 Fővárosi kórházak 7 Városi kórházak 9 Szakkórházak 2 Rehabilitációs intézetek 3 Önálló szakrendelők 4
Sajnálatos módon egyik orvostudományi egyetemünk sem tisztelte meg Egyesületünket azzal, hogy az adatszolgáltatásra válaszoljon. E kitételtől eltekintve, a nem egyetemi egészségügyi szolgáltatóktól beérkezett adatok reprezentatív mintának tekinthetőek. A beérkezett adatokból fluktuációt számoltunk (kilépők száma/ átlag létszám).