TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió
Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába kavicstakarója és a D-i-khg.
Geomorfológiai szerkezete Szerkezeti határok: Szlovák alföld irányában folytatódik, a Dunántúliközéphegység és az Alpok keleti nyúlványai között helyezkedik el.
Felszín Akkumulációs terület, mikrorelief Tengeri üledék + folyami hordalék (alluviális terület) Alföldéhez hasonló kialakulás. Újharmadkor óta térben és időben szakaszosan süllyedő medencét tengeri, majd folyóvízi üledékek töltötték ki, a felszín mai arculata pedig a folyóvíz, a szél következtében formálódott.
Tájelhatárolás Két egymástól felszín-alaktanilag élesen elkülöníthető részre tagolódik: - 1. a legjobban és legtovább süllyedt, folyóvízi üledékekkel igen vastagon fedett és elegyengetett Győrimedencére, - 2. a déli és keleti részen széles sávban elterülő kevésbé megsüllyedt, eróziós dombsággá átalakult letarolt peremvidékre.
2.1. Győri - medence A Duna, Rába, Répce hordalékával tökéletes síksággá formált Győrimedencét átlagosan 115-125 m tengerszint feletti magasságú tájrészletek alkotják Rába torkolattól ÉNY-ra húzódó folyami feltöltésű tökéletes síkság
2.1 Győri-medence 2. É-i része: 2.1.1. Mosoni-síkság (2.1.1.2), Szigetköz (2.1.1.1.) a Duna jelenkori hordalékkúpja. Az akkumuláció oka: a Duna esése 40cm/km-ről 10cm/km-re csökken Rajka és Gönyű között. Durva szemcséjű hordalék mederágy emelkedést okoz zátonyok, szigetek
2.1 Győri-medence 3. 2.1.2. Fertő (2.1.2.1) és Hanság (2.1.2.2.) süllyedék a nyugati részen, az egykori hatalmas lápvilág ma mocsár és rétlápok. A terület teljes vízmentesítése a sok csatorna ellenére sem megoldott, mert túl kicsi a vizek lejtése.
Győri medence 4. D-i részen 2.1.3. Rábaköz a Répce és Rába között. Rába kavicstakarója, 8-10 m vastag holocén homok és öntésiszap- Kapuvári (2.1.3.1.)- és Csornai sík (2.1.3.2.) Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, a terület lecsapolásáig.
Átmenet a Nyugat- magyarországi peremvidék és a Dunántúli-khg. között A Rába-völgy keleti oldalán egykori kavics-hordalékkúp a Kemeneshát. Kelet felé a Bakonyig a kaviccsal lankás Kemenesalja fokozatosan a még alacsonyabb, gyengén tagolt széles halomvidékbe, a Marcal-medencébe megy át, melyből két jellegzetes bazaltsapkás tanúhegy, a Somló és a Ság-hegy emelkedik ki.
2.2 Marcal-medence Denudációs, eróziós síkság a Kemeneshát (nyugat) és a Pannonhalmi domvidék (kelet) között. A felszín eredeti magasságát a Somló és a Ság őrzi. Ny-tól K felé: Kemenesalja (2.2.1.2. Kemenes Szláv szó=kő), Marcal-völgye (2.2.1.1.), Pápa-Devecseri-sík (2.2.1.3.)
Marcal medence keleti határa Győrtől délkeletre a Kisalföld belsejébe ujjszerűen benyúló, kaviccsal és lösszel helyenként fedett, hármas tagolású pannóniai halomgerinc: a Pannonhalmidombság (vagy Sokorói-halmok), kelet felé a peremvidéket a Bakony és a Vértes lábánál elterülő, futóhomokkal és lösszel borított Bársonyos felszabdalt halomvidéke zárja le.
2.3 Komárom-Esztergomi síkság Pannonhalmi dombságtól a Gerecse- Vértes hegylábi felszínéig a Duna és a Bakony közötti terület. Északról dél felé: Győr-Tatai-teraszvidék (2.3.1.1.) a Duna pleisztocén kori hordalékkúp teraszainak felszíni elemei 40-70 m magasságban. Igmánd-Kisbéri medence (2.3.1.2.) Legkeletebbre: Almás-Táti Duna-völgy (2.3.1.3.)
Éghajlat Mérsékelten száraz A napsütéses órák száma kevesebb, mint az Alföldön (1700-1900 óra). Csapadék évi mennyisége: 650-550 mm Évi középhőm. Ny-ról K-felé nő:9,5 ºC - 10ºC Erőteljes Ny-i ÉNY-i légmozgás, erősen szeles vidék.
Vízrajz, vegetáció Duna: Rajka-Dunaalmás között 102 km, Mosoni Duna 125 km, vízgyűjtő területe 8800 Km², ingadozó vízjárás (100 m³/sec. kisvíz - 1000 m³/sec. árvízkor). Marcal kb.100 km, vízgyűjtő területe: 3000 km ² Ártéri ligeterdők maradványai, galériaerdők: mocsári nyáras, fűzes, égeres és tölgyes
Ásványi nyersanyagok Felsőcsatárnál talkum van, Mihályinál mélyfúrással szénsavat hoztak fel. Balfon kénes szénsavas gyógyvíz van.
Mezőgazdaság Egyensúlyban van a növénytermesztés és állattenyésztés. A művelési ágak közül az erdő és rét aránya nagyobb, mint az Alföldön, a szántó, kert és szőlő aránya kisebb. A szántóföldi növénytermesztésben a szálas-takarmányok, az árpa, rozs, zab, len, cukorrépa és burgonya termelése jelentékeny, a búza és a kukorica vetésterülete nem olyan kiemelkedő, mint az Alföldön.
Mezőgazdaság 2. Gyümölcs, szőlő, és bortermelés a magasabb peremvidékeken (Somló, Sághegy, Pápa vidéke
Ipar Kolajfinomítás: Szőny, Almásfüzitő, Nyergesújfalu Papírgyártás: Lábatlan (Piszke) Audi: Győr Tejipar :Csorna, Kapuvár, Répcelak, Baromfi felsolgozás: Sárvár Húsipar: Kapuvár, Pápa Édesipar: Győr